Pannon University Georgikon Faculty of Agricultural Science Keszthely

3DQQRQ(J\HWHP*HRUJLNRQ0H]JD]GDViJWXGRPiQ\L.DU.HV]WKHO\ Pannon University Georgikon Faculty of Agricultural Science Keszthely Interdiszciplináris Agrártudományok Doktori Iskola PhD School in Interdisciplinary Agricultural Sciences,VNRODYH]HW Dr. Várnagy László egyetemi tanár DSc Head of School: Dr. László Várnagy DSc A BURGONYA GYOMNÖVÉNYEI, GYOMIRTÁSA ÉS BURGONYA FAJTÁK HERBICIDÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA WEEDS AND WEED CONTROL OF POTATO AND SENSITIVITY TESTS OF POTATO VARIETIES Doktori (PhD) értekezés tézisei Main points of the dissertation Készítette: Dobozi Melinda By Melinda Dobozi 7pPDYH]HW Dr. habil. Lehoczky Éva egyetemi docens, DSc Dr. Horváth Sándor c. egyetemi tanár, CSc Supervisors: Dr. Éva Lehoczky DSc Dr. Sándor Horváth CSc Keszthely 2006 1

1. Bevezetés és célkit&]pv A burgonya (Solanum tuberosum L.) népélelmezési szempontból az egyik legfontosabb Q YpQ\ QN eohoplv]hunpqw YiOWR]DWRVDQ HONpV]tWKHW N QQ\HQ HPpV]WKHW LJHQ puwpnhv IHKpUMpW tartalmazó, jó táplálkozás-pohwwdqlwxodmgrqvijrnndouhqghonh]q YpQ\0iQG\- Csák 1965). A fajtaváltás és a termesztéstechnolójld NRUV]HU&VtWpVH HUHGPpQ\HNpQW D KHNWiURQNpQWL termésátlag az 1980-as években 17-18 tonnára növekedett. Napjainkban 30 ezer ha körüli a EXUJRQ\DWHUP WHU OHW pv WKD N U OL D WHUPpViWODJ $] HOP~OW K~V] HV]WHQG WHUPpViWODJDLW összehasonlítva megállaptwkdwmxn KRJ\ D KD]DL KR]DPRN MHOHQWVHQ HOPDUDGQDN D QDJ\ burgonyatermhv]wruv]ijrnwhuppviwodjdlwyowieoi]dw 1. táblázat: A burgonya vetésterületének és termésátlagainak alakulása 1961 és 2004 között Magyarországon (FAO adatok alapján) 1961 1980 2000 2004 Vetésterület ha 268 864 92 811 46 743 31 000 Termésátlag t/ha 6,80 14,99 18,73 20,96 $] XWyEEL pyhnehq D V]iQWyI OGL J\RPYHJHWiFLy MHOHQWV YiOWR]iVRQ PHQW NHUHV]W O (J\HV fajok elterjedtek, míg mások visszaszorultak. A herbicidek rendszeuhv KDV]QiODWD VRUiQ D P&YHOW WHU OHWHN J\RPIOyUiMD NHGYH]WOHQ LUiQ\ED DODNXOW iw QHKH]HQ LUWKDWy WROHUiQV pv UH]LV]WHQV gyomfajok jelentek meg és terjedtek el (Reisinger 2001). 0LQGHQNXOW~UQ YpQ\QHNPHJYDQDMHOOHP]J\RPQ YpQ\]HWH$J\RPIDM VV]HWpWelt számos WpQ\H]EHIRO\iVROKDWMDW EEHNN ] WWDWiSDQ\DJHOOiWRWWViJLV/HKRF]N\ 1995). $ EXUJRQ\iEDQ VRN J\RPIDM IRUGXOKDW HO 0D\NXVV $] OWHWpVW PHJHO] WDODMHONpV]tW PXQNiN VRUiQ D] iwwhohow pv D NRUD WDYDVV]DO FVtUi]y 7 1 -es és T 2 -es életforma csoportba tartozó gyomnövényeket elpusztíthatjuk. Korai ültetés esetén a T 2 -es és T 3 -as J\RPQ YpQ\HNNHO NH]GGLN D EXUJRQ\D WHU OHW J\RPRVRGiVD $] HJ\HV pohwirupd FVRSRUWRNED tartozó gyomnövények közül a melegigényes T 4 -HV IDMRN D OHJMHOHQWVHEEHN amelyek a J\RPERUtWiVPLQWHJ\NpWKDUPDGiWDGMiN(]HNHWN YHWLND]pYHOIDMRN+XQ\DGL $ EXUJRQ\D Q YpQ\YpGHOPpEHQ NLHPHONHG V]HUHSH YDQ D J\RPLUWiVQDN $ EXUJRQ\D J\RPHOQ\RPy NpSHVVpJH IHMOGpVpQHN NH]GHWpQ J\HQJH NpVEE N ]HSHV $ J\RPQ YpQ\HN által okozott károk mértéke és formái igen változatosak lehetnek. A versengés hatására csökken a NXOW~UQ YpQ\WHUPpVpQHNPHQQ\LVpJHpVPLQVpJHDPLEHQQDJ\MHOHQWVpJHYDQDJ\RPQ YpQ\HN által elvont víz és tápanyag hiányának (Lehoczky et al. 2003). 1

KíséUOHWHLQNEHQ DUUD NHUHVW N D YiODV]W KRJ\ D] HJ\HV EXUJRQ\D IDMWiN KHUELFLGW&U képességében milyen különbségek vannak, milyen hatása van a herbicideknek a burgonya gyomosodási viszonyaira, és hogyan alakul a burgonya gyomflórája herbicides kezelésekben és KHUELFLGHVYpGHNH]pVQpON O9L]VJiOWXND]WLVKRJ\DWHU OHWHQHOIRUGXOyJ\RPQ YpQ\HNPLO\HQ tápanyagfelvételi sajátosságokkal rendelkeznek, és hogyan befolyásolják a burgonya tápanyagfelvételét herbicides kezelésben és gyomirtás nélküli területen. CéOXOW&]W NNLDEXUJRQ\DpVDJ\RPQ YpQ\HNNRPSHWtFLyMiQDNWDQXOPiQ\R]iViWV]DEDGI OGL körülmények között, a biomasszatömeg és a tápanyagfelvétel vizsgálatával. 2

2. Kísérleti anyag és módszer Kutatásainkat üvegházban folytatott tenyészedényes, talajkultúrás kísérletben, valamint szabadföldi kisparcellás burgonya gyomirtási kísérletekben végeztük (2. táblázat). 2. táblázat: A tenyészedényes és a szabadföldi kisparcellás kísérletek összefoglalása Kísérlet Év Helyszín Fajták Herbicidek Vizsgálatok Üvegházi tenyészedényes 2001 2002 Regionális Burgonyakutatási Központ üvegháza +HUEROyJLDLpV1 YpQ\YpGV]HU Kémiai Tanszék laboratóriuma Lilla, White Lady, Hópehely, Százszorszép Patoran 50 WP, Sencor 70 WG, Command 48 EC Friss és száraz hajtástömeg, Gumótömeg, Hajtáshossz Szabadföldi kisparcellás 2001 2002 Regionális Burgonyakutatási Központ kísérleti területe White Lady, Hópehely Patoran 50 WP, Dual Gold 960 EC, Command 48 EC Sencor 70 WG, Titus 25 DF Gyomfelvételezések Tápanyagkompetíciós vizsgálatok A kísérletek a Pannon (J\HWHP *HRUJLNRQ 0H]JD]GDViJWXGRPiQ\L.DU 5HJLRQiOLV Burgonyakutatási Központjának üvegházában és kísérleti területén folytak 2001-ben és 2002-ben. A WiSDQ\DJYL]VJiODWRND.DU+HUEROyJLDLpV1 YpQ\YpGV]HU.pPLDL7DQV]pNpQHNODERUDWyULXPiEDQ történtek. 2.1. A tenyészedényes kísérletek leírása A kísérlet beáootwiviw WDODMPLQWDYpWHO pv WDODMYL]VJiODW HO]WH PHJ 9L]VJiOWXN D WDODM kémhatását, kötöttségét, valamint nitrogénnel, foszforral és káliummal való ellátottságát. A kísérleti WDODM.HV]WKHO\UO V]iUPD]y 5DPDQQ-IpOH EDUQD HUGWDODM YROW $ WDODM VHPOHJHV kémhatású, közepesen kötött talaj. Nitrogén-ellátottsága közepes, foszfor és káliumellátottsága igen jó. A NtVpUOHWEHQO&UWDUWDOP~WHQ\pV]HGpQ\HNEHQQHYHOW NDQ YpQ\HNHW(J\WHQ\pV]HGpQ\EHNJ légszáraz, átrostált talajt töltöttünk. Tenyészedényenként három darab kisgumót ültettünk. $JXPyNDWDNtVpUOHWEHiOOtWiVDHOWWHOKDMWDWWXNhOWHWpVVHOHJ\LGEHQP&WUiJ\iWLVMXWWDWWXQN ki. Tenyészedényenként 1,54 g ammónium-nitrátot és 1,63 g kálium-nitrátot kevertünk a talajba. A burgonya klórral szembeni érzékenysége miatt nem alkalmaztunk kálium-norulgp&wuij\iw A herbicideket 200 ml permetlében, a tenyészedények talajának felszínére juttattuk ki. A növényeket naponta igény szerint, hetente egyszer súlyra (a maximális vízkapacitás 60%-ig) öntöztük. A kísérleteket négy ismétlésben végeztük. A kísérletben alkalmazott herbicidek és dózisuk a 3. táblázatban látható. 3

3. táblázat: A kísérletben alkalmazott herbicidek és dózisuk Kereskedelmi név és hatóanyag Szántóföldi dózis Kísérleti dózis kontroll - - PATORAN 50 WP (metobromuron) 4,0 kg/ha 28,17 mg/tenyészedény SENCOR 70 WG (metribuzin) 1,2 kg/ha 08,45 mg/tenyészedény COMMAND 48 EC (klomazon) 0,1 l/ha 07,04 µl/tenyészedény 2001-ben május 10-én ültettük a burgonyát. A herbicides kezeléseket május 14-én végeztük el. A kísérlet lebontása augusztus 10-én történt. 2002-ben szintén május 10-én történt az ültetés, a KHUELFLGHVNH]HOpVHNLGSRQWMDPiMXVYROW$NtVpUOHWHWDXJXV]WXV-én bontottuk le. $WHQ\pV]LG alatt folyamatosan mértük a növények hajtáshosszát és levélszámát. A kísérlet lebontásával HJ\LGEHQPHJKDWiUR]WXNDEXUJRQ\DQ YpQ\HNIULVVKDMWiVpVJXPyW PHJpWPDMGNpVEEDV]iUD] tömeget. A kapott eredményeket SPSS statisztikai programcsomag segítségével dolgoztuk fel. 2.2. A kisparcellás kísérletek leírása Ezekben a kísérletekben 5 herbicidet alkalmaztunk 11 kezelésben kijuttatva. 9 herbicides kezelést végeztünk, melyek között voltak preemergens és posztemergens kezelések és kombinációk egyaránt. A kísérletekben két fajta, a White Lady és a Hópehely szerepelt. A parcellák négysorosak, 9,2 m hosszúak voltak. A kezelések között volt gyomlált és kezeletlen, gyomos kontroll is. A kísérletet 4 ismétlésben végeztük. A kísérlet kezeléseit a 4. táblázat tartalmazza. 4. táblázat: A kisparcellás kísérletben alkalmazott kezelések Kezelés kódja Herbicid Hatóanyag Kísérleti dózis Kijuttatás ideje 1 Patoran 50 WP metobromuron 4 kg/ha preemergens 2 Patoran 50 WP + Dual Gold 960 EC metobromuron + s- metolaklór 4 kg/ha +1,6 l/ha preemergens 3 Dual Gold 960 EC s-metolaklór 1,6 l/ha preemergens 4 Sencor 70 WG metribuzin 1,2 kg/ha preemergens 5 Sencor 70 WG metribuzin 0,75 kg/ha posztemergens 6 Sencor 70 WG + Titus 25 DF + Trend metribuzin + rimszulfuron 0,75 kg/ha +60 g/ha + 0,1 % posztemergens 7 Titus 25 DF + Trend rimszulfuron 8 Command 48 EC + Titus 25 DF + Trend klomazon + rimszulfuron 60 g/ha + 0,1 % 0,1 l/ha +60 g/ha + 0,1 % posztemergens klomazon premergens és rimszulfuron posztemergens 9 Command 48 EC klomazon 0,1 l/ha premergens 10 Gyomlált kontroll 11 Kezeletlen, gyomos kontroll 4

2001-ben április 25-én történt az ültetés. A preemeregens kezeléseket május 9-én, a posztemergens kezeléseket június 6-án végeztük el. A betakarítás augusztus 29-én volt. 2002-ben április 23-án ültettük a burgonyát. Május 2-án végeztük a preemergens kezeléseket, május 22-én a posztemergens kezeléseket. A betakarítás augusztus 27-én volt. $ KHUELFLGHNHW KiWL SHUPHWH]JpSSHO MXWWDWWXN NL NH]HOpVHQNpQW OLWHU SHUPHWOpEHQ $ gyomlált kontrollban hetente végeztünk kézi gyomlálást. A kezeletlen kontroll parcellákon nem W UWpQWJ\RPLUWiVDEXUJRQ\D OWHWpVpWODEHWDNDUtWiVLJ Mindkét kísérleti évben három alkalommal végeztünk gyomfelvételezéseket a Balázs-8MYiURVLPyGV]HUDODSMiQDSUHHPHUJHQVNH]HOpVHNHOWWDSRV]WHPHUJHQVNH]HOpVHNHOWWpV a sorok záródásakor. A dolgozatban ez utóbbi felvételezés eredményei kerülnek ismertetésre. 2002-EHQ D NtVpUOHWL SDUFHOOiNRQ YROW OHKHWVpJ QN D EXUJRQ\D pv D J\RPQ YpQ\HN kompetíciójának vizsgálatára. A burgonya virágzása után, június 18-án mintát vettünk a burgonya Q YpQ\HNEO$SDUFHOOiNRQEHO O m 2 -HVPLQWDWHUHNHWMHO OW QNNLDPHO\HNUOEHJ\&MW WW ND]RWW HOIRUGXOy YDODPHQQ\L J\RPQ YpQ\W IDMRQNpQW $ J\RPRV NRQWUROO SDUFHOOiNRQ QWW EXUJRQ\D biomassza tömegét összehasonlíwrwwxn D J\RPLUWRWW SDUFHOOiNRQ QWW EXUJRQ\ipYDO $ KHUELFLG NH]HOpVHN N ] O D NHGYH] J\RPLUWy KDWiVW EL]WRVtWy SUHHPHUJHQs SENCOR 70 WG (1,2 kg/ha) kezelést választottuk. Mintavételkor mértük a gyomnövények friss hajtástömegét és a burgonya friss hajtás- és JXPyW PHJpW PDMG NpVEE D J\RPRN pv D EXUJRQ\D V]iUD] KDMWiV- és gumótömegét. A növényminták laboratóriumi vizsgálata során meghatároztuk a N-, P-, K- és Ca-koncentrációjukat. A tápelemkoncentráció és a biomasszatömeg ismeretében számítottuk a növények által a vizsgálat LGSRQWMiLJ IHOYHWW WiSDQ\DJRN PHQQ\LVpJpW $ NtVpUOHWL DGDWRN IHOGROJR]iVD 6366 VWDWLV]WLNDL programcsomag segítségével történt. 5

3. Eredmények és értékelésük 3.1. Tenyészedényes kísérlet A fajták között különbségek mutatkoztak a friss hajtástömegben mért eredmények alapján. A kontrollban a legnagyobb friss tömeget a Lilla fajtánál mértük, növényenként átlagosan 49,1 g volt a hajtástömeg. A legalacsonyabb tömeget a White Lady fajtánál tapasztaltuk, ahol 33,3 g volt a hajtások friss tömege. A herbicidek hatására bekövetkezett változások a Hópehely IDMWiQiOQHPYROWDNMHOHQWVHN A White Lady és Százszorszép fajtáknál mindhárom herbicides kezelés hatására növekedés következett be a hajtások friss tömegében. 2002-EHQ QHP W UWpQW MHOHQWV YiOWR]iV D NRQWUROOEDQ D IDMWiN IULVV KDMWiVW PHJpEHQ A kezelések hatására a Lilla és Hópehely fajtáknál nem történtek lényeges változások. Nem WDSDV]WDOWXQNV]iPRWWHYFV NNHQpVWYDJ\Q YHNHGpVWDNRQWUROOKR]YLV]RQ\tWYD$White Lady és Százszorszép IDMWiNQiO D]RQEDQ MHOHQWV Q YHNHGpVWILJ\HOW QN PHJ D IULVV W PHJEen mindhárom herbicides kezelésben. 2001-ben a száraz tömeg mérésekor is tapasztaltunk szignifikáns különbséget a fajták és a kezelések között egyaránt. A friss hajtástömegben mért eredményekhez hasonlóan alakult a száraz hajtástömeg is. A 2001-es kísérlet alapján megállapítható, hogy a Hópehely fajtánál a szárazanyagban sem N YHWNH]HWW EH V]iPRWWHY YiOWR]iV D KHUELFLG NH]HOpVHN KDWiViUD $ White Lady-nél és a Százszorszép-nél növekedést állapítottunk meg a herbicides kezelésekben, azonban a változások csak a Százszorszép fajtánál voltak szignifikánsak. A kezelések hatására a Lilla fajtánál hasonlóan a friss hajtástömeghez a szárazanyagban is csökkenést tapasztaltunk, amely csökkenés matematikailag igazolható volt. A száraz hajtástömegben 2002-ben kapott eredmények a friss hajtástömeghez hasonlóan tendenciájukban megegyeznek a 2001-es eredményekkel. $NtVpUOHWOHERQWiVDXWiQPpUW NDWHQ\pV]HGpQ\HNEHQIHMOG WWJXPyNW PHJpWLV$PpUpV után kapott eredmények szerint 2001-ben, a kontrollban a Lilla, a White Lady és Hópehely fajtáknak azonos volt a gumótömegük, növényenként átlagosan 99,16 g. Ennél szignifikánsan kevesebb, 72,5 g volt a Százszorszép fajta gumótömege a herbicid nélküli kontrollban. A gumótömegben mindhárom fajtánál csökkenést tapasztaltunk a herbicides kezelések hatására. 6

A változás szignifikáns volt a Lilla, White Lady és Hópehely fajtáknál a metribuzin kezelésben, valamint a Hópehely-nél a klomazon kezelésben is. A 2001-es eredményekhez képest nagyobb gumótömegeket kaptunk a következpyehq-ben. A növények hajtáshosszában is voltak szignifikáns különbségek a fajták és a kezelések között is. 2001-ben a kontrollban az eddigi paraméterekhez hasonlóan a hajtáshossz is a Lilla fajtánál volt a legnagyobb, 55,75 cm. Ennél szignifikánsan kevesebb volt a másik három vizsgált fajta hajtáshossza. A kezelésekben mindhárom fajtánál rövidebb lett a hajtások hossza. A csökkenés csak a Hópehely és a Százszorszép fajtáknál nem volt szignifikáns a metobromuron kezelésben, ezen kívül a herbicid kezhopvhn KDWiViUD D EXUJRQ\D Q YpQ\HN KDMWiVKRVV]iEDQ EHN YHWNH] YiOWR]iVRN matematikailag igazolhatóak voltak. 2002-ben mindhárom herbicid kezelés hatására csökkenést tapasztaltunk a vizsgált fajtáknál ebben a paraméterben. A tenyészedényes kísérletben vizsgáltuk a burgonya nitrogén-, foszfor-, kálium-, és kalcium-koncentrációját is. A fajták közül a White Lady rendelkezett a legalacsonyabb tápelem-koncentrációval a kontrollban. A White Lady és Százszorszép IDMWiNQiO D PHWULEX]LQ NH]HOpVEHQ QWW D 1-koncentráció és felvétel a hajtásban. A Hópehely esetében növekedést tapasztaltunk a N-felvételben a klomazon kezelés hatására. A White Lady és Hópehely fajtáknál mindhárom herbicid kezelés hatására növekedett a P-koncentráció és felvétel, és ez mindkét fajta esetén matematikailag igazolható volt. Mind a négy fajtánál növekedést tapasztaltunk a K-koncentrációban a herbicid kezelések hatására. A Lilla HVHWpEHQDFV NNHQELRPDVV]DSURGXNFLyEDQQ YHNHGHWWD.-koncentráció, de a felvett K PHQQ\LVpJHV]LJQLILNiQVDQNHYHVHEEYROWDELRPDVV]iEDQEHN YHWNH]YiOWR]iVRNQDNPHJIHOHOHQ A White Lady, Százszorszép és Hópehely fajtáknál a metribuzin és klomazon kezelések hatására szignifikánsan növekedett a hajtások Ca-koncentrációja és a Ca-felvétel. A Lilla esetében a FV NNHQELRPDVV]DSURGXNFLyQDNPHJIHOHOHQFV NNHQpVYROWWDSDV]WDOKDWyD&D-felvételben is. $.&D DUiQ\ YiOWR]iViEyO D Q YpQ\ NHGYH]WOHQ KDWiVokkal szembeni kompenzációra való törekvésére következtethetünk. A Százszorszép fajtánál a metribuzin, míg a White Lady fajtánál PLQGKiURPKHUELFLGNH]HOpVKDWiViUDV]LJQLILNiQVDQQWWD.&DDUiQ\(]D]WMHOHQWLKRJ\- kálium és kalcium szabályozó szerepét ismerve D Q YpQ\ NHYpVEp NpSHV NRPSHQ]iOQL D NHGYH]WOHQ környezeti hatásokat. 7

3.2. Kisparcellás kísérlet A szabadföldi kisparcellás kísérletben két fajtával végeztünk vizsgálatokat abból a célból, KRJ\ N O QE ] KHUELFLGHN LOOHWYH KHUELFLG NRPELQiFLók hatását vizsgáljuk a burgonya gyomosodási viszonyaira. E célból gyomfelvételezéseket végeztünk az egyes kezelésekben. Ebben a kísérletben két fajta szerepelt, a White Lady és a Hópehely. A kezelésenként összes gyomborítások a Hópehely parcellákon nagyobbak voltak, tehát ez a fajta gyengébb gyomelnyomó képességgel rendelkezik, mint a White Lady. $ NH]HOpVHN N ] O HOV pyehqdphwreurpxurq s-metolaklór kezelésben kaptuk a legjobb eredményt, itt tapasztaltuk a legalacsonyabb összes gyomborítást. A leggyomosabb kezelés a White Lady fajtánál a klomazon rimszulfuron kezelés volt. A Hópehely fajtánál a klomazon kezelésben YROW D OHJQDJ\REE D J\RPRVRGiV $ PiVRGLN pyehq LV pu]pnhokhw YROW D N O QEVpJ D NpW IDMWD gyomelnyomó képességében, a HópehelyIDMWiQiOMyYDOQDJ\REEPpUWpN&YROWDJ\RPRVRGiV 3.3. A kompetíciós vizsgálatok eredményei A gyomos kontroll parcellákon 12 gyomfajt felvételeztünk, amelyek közül a legnagyobb tömegben a Solanum nigrum, az Ambrosia artemisiifolia, az Amaranthus chlorostachys és a Chenopodium album IRUGXOW HO $ PHOHJLJpQ\HV 7 4 -es életformájú gyomnövények domináltak. KéWpYHOJ\RPIDMYROWPHJWDOiOKDWyH]HNHQDSDUFHOOiNRQDConvolvulus arvensis és a Lathyrus tuberosus. $ KHUELFLGGHO NH]HOW J\RPLUWRWW SDUFHOOiNRQ J\RPIDM IRUGXOW HO PHO\HN N ] O OHJQDJ\REE tömegben a Convolvulus arvensis, az Echinochloa crus-galli, az Amaranthus blitoides és az Amaranthus chlorostachys volt megtalálható. Ezeken a parcellákon is domináns volt a melegigényes HJ\Q\iULJ\RPRNHOIRUGXOiVD A burgonya átlagos víztartalma (hajtás+gumó) 88,6 % volt, a gyomoké átlagosan 75,6 %. A gyomnövény fajok hajtásainak víztartalma 65-83 % között változott. Nagy víztartalmú volt a Setaria glauca, a Solanum nigrum és az Echinochloa crus-galli, viszonylag kisebb víztartalma volt az Abutilon theophrasti, a Polygonum aviculare és a Chenopodium album fajoknak. 8

$KHUELFLGHVNH]HOpVNHGYH]KDWiViQDNN V] QKHWHQDEXUJRQ\DJXPyW PHJH-kal több volt a kezeletlen kontrollhoz viszonyítva. Azaz a gyomnövények tömeges, nagyarányú jelenléte akár 30 %-RV JXPyW PHJ FV NNHQpVW LV HOLGp]KHW $ J\RPRNNDO YDOy YHUVHQJpV hatására a gumótömeg nagyobb arányban csökkent, mint a hajtástömeg. A gyomos kontrollban a gyomnövények összesen 4,3 g nitrogént vettek fel, ami 1 ha-ra vetítve 43 kg-nak felel meg. 1 ha-ra vonatkoztatva a gyomok 6 kg foszfort, 37 kg káliumot és 22 kg kalciumot vettek fel a talajból. A gyomnövények által felvett nitrogén mennyisége 90 %-kal, a foszfor, a kálium és a kalcium 85 %-kal volt kevesebb a herbicides kezelésben. 9

4. Új tudományos eredmények 1. A tenyészedényes kísérlet eredményei alapján bebizonyosodott, hogy a négy tesztelt EXUJRQ\DIDMWD HOWpU KHUELFLGpU]pNHQ\VpJJHO UHQGHONH]LN $ KHUELFLGpU]pNHQ\VpJEHQ WDSDV]WDOW különbségek a burgonya növények növekedési paramétereiben (friss és száraz hajtástömeg, gumótömeg, hajtáshosszúság) nyilvánultak meg. A vizsgált burgonyafajták közül a White Lady Hópehely és Százszorszép fajták a metribuzin és klomazon hatóanyagú herbiciddel szemben bizonyultak érzékenynek. Ennél a két fajtánál ez a gumótömeg kb. 30 %-os csökkenésében nyilvánult meg. 2. A tenyészedényes kísérletek eredményei szerint a burgonya növények herbicidérzékenysége a fajták tápanyagfelvételében is megnyilvánult. A White Lady fajtánál a metribuzin és klomazon hatóanyagokkal végzett kezelések hatására mindegyik vizsgált tápelem (N, P, K, Ca) felvételében növekedés következett be. A Százszorszép fajtánál ugyanezen hatóanyag hatására növekedett a K/Ca arány. 3. A kompetíciós vizsgálatok során bizonyosságot nyert, hogy a gyomnövények tömeges, nagyarányú jelenléte akár 30 %-os gumócsökkenést ivholgp]khw A kísérletek eredményei szerint a sikeres KHUELFLGHVNH]HOpVNHGYH]KDWiViQDNN V] QKHWHQDEXUJRQ\DJXPyW PHJH-kal több volt a kezeletlen, gyomos kontroll parcellákon növekedett burgonya gumótömegéhez képest. 4. A gyomokkal való versengés hatására a gumótömeg nagyobb arányban csökkent, mint a hajtástömeg. 5. A tápelemfelvétel vizsgálatakor kapott eredményeink alapján megállapíthattuk, hogy a gyomos kontrollban a gyomnövények 30 %-kal több nitrogént vettek fel, mint a burgonya. A gyomirtott SDUFHOOiNRQQtt burgonya 10 %-kal több nitrogént vett fel, mint a gyomos kezelésben. A gyomos kontrollban a burgonya növények foszforból 17 %-kal, káliumból 22 %-kal, kalciumból 30 %-kal kevesebbet vettek fel, mint a herbicides kezelésben. 6. A gyomnövények által felvett nitrogén mennyisége 90 %-kal, a foszfor, a kálium és a kalcium mennyisége 85 %-kal volt kevesebb a herbicides kezelésben. 10

5. Az értekezés témakörében írt publikációk jegyzéke 0DJ\DUQ\HOY&OHNWRUiOWIRO\yLUDWEDQ Lehoczky Éva Dobozi Melinda Gyüre Klára: Gyomnövények és a burgonya kompetíciójának tanulmányozása, különös tekintettel a tápanyagversengésre Magyar Gyomkutatás és Technológia 4. (1) 19 30. 2003.,GHJHQQ\HOY&lektorált folyóiratban: M. Dobozi S. Horváth: Investigations on the effects of some herbicides on the growth and the quality of potato varieties Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVIII, 931-935, 2002. M. Dobozi É. Lehoczky: Influence of preemergent herbicides on the growth of some potato varieties Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVIII, 925-930, 2002. Dobozi Melinda Lehoczky Éva: Influence of soil herbicides on the growth of potato Acta Biologica Szegediensis, Volume 46 (3-4), 197-198, 2002. Melinda Dobozi - Sándor Horváth: Study of the effect of different herbicides on the weed flora of potato Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVIX. 755-759. 2004. Melinda Dobozi Éva Lehoczky: Competition for nutrients between weeds and potato Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVIX. 353-359. 2004. 0DJ\DUQ\HOY&NRQIHUHQFLDNLDGYiQ\EDQPHJMHOHQWSXEOLNiFLyN Dobozi Melinda Horváth Sándor Lehoczky Éva:. O QE ]KHUELFLGHNKDWiVDDEXUJRQ\DJ\RP VV]HWpWHOpUH II. Növénytermesztési Tudományos Nap, Budapest konferencia kiadvány, 90-94, 2001. Dobozi Melinda: Burgonya gyomosodásának vizsgálata vegyszeres gyomirtási kísérletben VII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely kiadvány, 2002. Dobozi Melinda - Lehoczky Éva: Talajherbicidek hatása a burgonya (Solanum tuberosum L.) tápanyagfelvételére XVI. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás, Siófok konferencia kiadvány, 187-193, 2002. Dobozi Melinda Horváth Sándor Lehoczky Éva: Gyomosodási viszonyok a burgonyában vegyszeres gyomirtási kísérletben VII. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum, Debrecen konferencia kiadvány, 187 192, 2002. 11

Dobozi Melinda Lehoczky Éva: A burgonya gyomosodási viszonyainak vizsgálata XIII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, Keszthely konferencia kiadvány 2003. Dobozi Melinda: Preemergens herbicidek hatása a burgonya tápanyagfelvételére IX. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, konferencia kiadvány, 2003. Dobozi Melinda Lehoczky Éva Gyüre Klára: A burgonya és a gyomnövények kompetíciójának vizsgálata szabadföldi kísérletben III. Növénytermesztési Tudományos nap, GöG OO3roceedings, 102 108. 2003.,GHJHQQ\HOY&NRQIHUHQFLDNLDGYiQ\EDQPHJMHOHQWSXEOLNiFLyN Melinda Dobozi Éva Lehoczky Sándor Horváth Zsanett Kiss: Investigations of the effect of soil herbicides on the growth of potato 55th International Symposium on Crop Protection, Ghent, 2003. Melinda Dobozi Éva Lehoczky Sándor Horváth: Weed conditions of potato in a weed control trial 7th EWRS Mediterranean Symposium, Adana, 2003. Melinda Dobozi Éva Lehoczky: Study on the nutrient content of weeds in potato 3 rd International Plant Protection Symposium Debrecen Proceedings 2003.,GHJHQQ\HOY&OHNWRUiOWIRO\yLUDWEDQ Egyéb témakörben írt publikációk jegyzéke É. Lehoczky E. Nádasy P. Lukács M. Dobozi: Influence of different pre emergent herbicides on the growth of faba bean (vicia faba l.) Varieties Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVII, 629 633. 2000. É. Lehoczky J. Pardi T. Szalai M. Dobozi: Effect of preemergent herbicides on the growth of sunflower varieties Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVIII, 937-941, 2002. É. Lehoczky E. Benkovits M. Dobozi: Sensitivity test of some oilsquash varieties against preemergent herbicides Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVIII, 949-954, 2002. 0DJ\DUQ\HOY&NRQIHUHQFLDNLDGYiQ\EDQPHJMHOHQWSXEOLNiFLyN Lehoczky Éva Dobozi Melinda - Nádasyné Ihárosy Erzsébet Lukács Péter: Lóbab fajták herbicidérzékenységének tesztelése 42. Georgikon Napok, Keszthely konferencia kiadvány, I. kötet, 290. oldal. 2000. Dobozi Melinda Lehoczky Éva Hucker Attila Lukács Péter: Herbicidek hatása a lóbab növekedésére és tápanyagfelvételére XI. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, Keszthely konferencia kiadvány, 11. oldal. 2001. 12

Dobozi Melinda Lehoczky Éva Hucker Attila Lukács Péter: Herbicid hatásvizsgálatok lóbab fajtákkal 47. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest konferencia kiadvány, 124. oldal. 2001. Dobozi Melinda: Preemergens herbicidek hatásának vizsgálata lóbab fajtákkal II. Növénytermesztési Tudományos Nap, Budapest konferencia kiadvány, 95-99, 2001. 13

6. A tézisekben hivatkozott irodalmak jegyzéke Hunyadi K. 1997. A burgonya gyomnövényei, gyomirtása. In: Glits M. Horváth J. Kuroli G. 3HWUyF]L,V]HUN1 YpQ\YpGHOHP0H]JD]GD.LDGy%XGDSest, pp. 207-209. Lehoczky, É. 1995. Effect of nitrogen fertilization on crop-weed competition. 9 th EWRS Symposium Budapest, 1995. pp. 577-583. Lehoczky É. Dobozi M. Gyüre K. 2003. Gyomnövények és a burgonya kompetíciójának tanulmányozása, különös tekintettel a tápanyagversengésre. Magyar Gyomkutatás és Technológia 4. (1) 19-30. Maykuss, F. 1993. Kartoffeln: Herbizide bleiben erste Wahl. Pflanzenarzt Sonderteil Pflanzenschutz Praxis (2) 26-29. Mándy Gy. Csák Z. 1965. A burgonya. Akadémiai Kiadó Budapest. Reisinger, P. 2001. Weed surveys on farmlands in Hungary (1947-2000). Magyar Gyomkutatás és Technológia 2. (1) 3-13. 14

1. Introduction and aims of the research Potato (Solanum nigrum L.) is one of the most important crop for human food in the world as well as in Hungary. It can make variability as food, digestible easily and has a very valuable protein. Because of variety change and modernizing of the crop technology tuber yields has increased to 17-18 t/ha in the 1980 s. Nowadays potato is grown on 30000 ha and its yield is about 20 t/ha. Comparing the tuber yields of the past 20 years we have found that national yields are backward significantly from the yields of the great potato growing countries (Table 1.). Table 1. Field and tuber yield of potato between 1961 and 2004 in Hungary (based on FAO data) 1961 1980 2000 2004 Field ha 268 864 92 811 46 743 31 000 Tuber yield t/ha 6,80 14,99 18,73 20,96 In the years past the arable weed population changes expressively. Some of the weed species spreaded and other ones were thrust. In the course of permanent use of herbicides weed flora of agricultural fields has changed disadvantageously: tolerant and resistant weed species has occured and spreaded (Reisinger 2001). Each crop has own special weed flora wich can be influenced by several factors. An important part of the weed crop competition is done for the nutrients (Lehoczky 1995). Potato has a lot of weed species (Maykuss 1993). Before planting we can exterminate weeds with life form T 1 and T 2. In case of early planting the spreading of the weeds starts with T 2 and T 3 weeds. In potato weeds with life form T 4 are the most important: these weeds are forming 60 % of the weed cover. Annual weeds succeed these weed species (Hunyadi 1997). Weed control has a significant role on plant protection of potato and it is one of the most important factors for a succesful crop production. From the beginning of the growing season until a plant height of 25-30 cm potato is very susceptible to weed infestation. Quantitiy and forms of damages caused by weeds can be diversed. Because of nutrient and water uptake by weeds quantity and quality of potato the crop can decrease significantly. During our experimental works our aim was that find the differences between the sensitivity of potato varieties. We has examined the influence of herbicides on the weed flora of potato with or without herbicide treatments. 15

Nutrient uptake of the weeds and potato in herbicide treatment and untreated, weedy control plots was examined. Our aim was the study of competition of potato and weeds in filed trials with the examination of biomass production and nutrient uptake by plants. 16

2. Materials and methods (Table 2.). Pot experiments under green house conditions and weed control trials in potato were made Table 2. Summary of pot experiments and field trials Experiment Year Place Varieties Herbicides Examinations Pot experiments in green house 2001 2002 Green house of Regional Potato Research Centre Department of Herbology and Pesticide Chemistry Lilla, White Lady, Hópehely, Százszorszép Patoran 50 WP, Sencor 70 WG, Command 48 EC Fresh and dry shoot weight, Tuber weight, Shoot length Patoran 50 WP, Field trials 2001 2002 Experimental fields of Regional Potato Research Centre White Lady, Hópehely Dual Gold 960 EC, Command 48 EC Sencor 70 WG, Weed mappings Nutrient uptake of weeds and potato Titus 25 DF Experiments were caried out in green house and experimental fields of Pannon University Georgikon Faculty of Agriculture Regional Potato Research Centre in 2001 and 2002. Examinations of nutrient uptake by plants were made in the laboratory of Department of Herbology and Pesticide Chemistry. 2.1. Description of pot experiments Before set up the studies soil sampling and soil examinations were made and the following parameters were measured: soil ph, restriction, and nitrogen, phosphorus and potassium supply of the soil. The soil used was Eutric cambisol from Keszthely. Nitrogen supply of the soil was average, phosphorus and potassium supply of the soil was wery good. In the pot experiments three tubers were planted in 12 l containers filled with 11 kg air dry soil. NH 4 NO 3 (1.54 g/pot) and K 2 SO 4 (1.63 g/pot) fertilizers were applied at the same time. Herbicides were applied in a 200 ml spray/container. Watering was done daily on demand and weekly to reach 60 % of the maximum water capacity of the soil. Treatments were replicated four times. Herbicides and their doses are indicated in Table 3. 17

Table 3. Herbicide treatments and doses Herbicides and active ingredients Field doses Experimental doses control - - PATORAN 50 WP (metobromuron) 4,0 kg ha -1 28,17 mg pot -1 SENCOR 70 WG (metribuzin) 1,2 kg ha -1 08,45 mg pot -1 COMMAND 48 EC (chlomazone) 0,1 l ha -1 07,04 µl pot -1 In 2001 tubers were planted on 10 th May and herbicide treatments were applied on 14 th May. Plants were grown until 10 th August. In 2002 we planted the tubers on 10 th May and applied herbicide treatments on 13 th May. The experiment was finished on 9 th August. The plants were grown until ripening then different growth parameters were evaluated (fresh and dry shoot weight, tuber weight, shoot length). Nutrient uptake of potato was measured. The experimental results were analysed by using SPSS (Standard Package of Statistical Software, Version 7.5). 2.2. Description of field trials In these trials the effect of 5 herbicides was examined in 11 treatments with four replication. Pre-emergence and post-emergence treatments and their combinations were applied in these trials. There were hand-weeded and untreated, weedy control plots set up in the trials. Two varieties called White Lady and Hópehely were planted. Experimental plots were four rows wide and 9,2 m long. 28 potato tubers were planted in a row. Three rows of each plot were harvested. Treatments of the trials are is Table 4. Table 4. Treatments used in field trials Code Herbicides Active ingredients Experimental doses Method of use 1 Patoran 50 WP metobromuron 4 kg/ha Preemergence 2 Patoran 50 WP + Dual Gold 960 EC metobromuron + s-metolachlor 4 kg/ha +1,6 l/ha Preemergence 3 Dual Gold 960 EC s-metolachlor 1,6 l/ha preemergence 4 Sencor 70 WG metribuzin 1,2 kg/ha Preemergence 5 Sencor 70 WG metribuzin 0,75 kg/ha Posztemergence 6 Sencor 70 WG + Titus 25 DF + Trend metribuzin + rimsulfuron 7 Titus 25 DF + Trend rimsulfuron 0,75 kg/ha +60 g/ha + 0,1 % 60 g/ha + 0,1 % Posztemergence Posztemergence 8 Command 48 EC + Titus 25 DF + Trend chlomazone + rimsulfuron 0,1 l/ha +60 g/ha + 0,1 % chlomazone premergence and rimsulfuron postemergence 9 Command 48 EC chlomazone 0,1 l/ha premergence 10 Hand-weeded control 11 Untreated, weedy control 18

In 2001 planting was made on 25 th April. Pre-emergence herbicides were applied on 9 th May. Post-emergence applications were made on 6 th June. Potatoes were harvested on 29 th August. In 2002 planting was made on 23 rd April. Pre-emergence herbicides were applied on 2 nd May. Postemergence applications were made on 22 nd May. Potatoes were harvested on 27 th August. Herbicides was sprayed in 11 l suspension/plots. In hand-weeded control hand-weedings were made weekly. There was not weed control in the untreated plots from planting until harvesting. During the growing season weed mappings were made three times by Balázs-Ujvárosi method. In 2002 we had possibility to examine competition between weeds and potato. Samplings were made after flowering of potato. Potato (shoot and tuber) and weed samples were collected from 1 m 2 sampling areas from the untreated (weedy) control plots and from those ones, wich were treated with herbicides. Treatment pre-emergence SENCOR 70 WG (metribuzin) was chosen from among the herbicide treatments. Fresh and dry shoot weight of weeds and potato, and tuber weight was measured. Each weed species were examined so their role in the competition for nutrients could be also studied. Nitrogen, phophorus, potassium and calcium uptake of weeds and potato was determined. The experimental results were analysed by using SPSS (Standard Package of Statistical Software, Version 7.5). 19

3. Results 3.1. Pot experiments In 2001 differences could be found between varieties in fresh weight. In control pots the highest shoot weight was measured for Lilla: it was 41,9 g. The slowest fresh shoot weight was 33,3 g and it was measured in White Lady. Changes in this parameter were not significant in case of Hópehely. It was found that fresh shoot weight has increased because of all the three herbicide treatments in White Lady and Százszorszép. In 2002 there was not any important differences in fresh weight of control plants. Comparing the effect of herbicide treatments to changes in control it was found that there were not any significant decrease or increase in case of Lilla and Hópehely. However, in White Lady and Százszorszép considerable increase was observed in fresh weight because of the herbicide treatments. The herbicide induced changes in dry weight were similar to those of the fresh weight. The tendency of result we had in 2002 is similar to the results of 2001. Differences were found in tuber weight of potato varieties. The least tuber weights were found for Százszorszép variety in control. Tuber weights of Lilla, White Lady and Hópehely was just the same: 99,16 g tuber weight was measured. Based on our results we have found that tuber weight has decreased because of all the three herbicide treatments. This change was significant in case of Lilla, White Lady and Hópehely in metribuzin treatment and in case of Hópehely in chlomazone treatment, too. Tuber weights we had in 2002 were higher than in 2001, but changes in this parameter were similar to the results we measured in 2001. There was significant differences between varieties and treatments in the shoot length of potato plants. Similar to the other measured parameters shoot length was the highest in case of Lilla: shoot length of control plants was 55,75 cm. In case of the other tested varieties this parameter was less significantly. Because of herbicide treatments shoot length decreased in all the four varieties. This change was not significant in case of Hópehely and Százszorszép only in treatment metobromuron. In 2002 herbicides influenced decrease of shoot length of the tested potato varieties. 20

In pot experiments nitrogen, phosphorus, potassium and calcium concentration of potato shoots was examined and amounts of nutrients taken up by potato shoots were also calculated. In White Lady and Százszorszép varieties nitrogen concentration and uptake increased significantly because of metribuzin treatment. Beause of chlomazone increase of nitrogen uptake of potato was measured in case of Hópehely. From among the nutrients measured phosphorus concentration was the least in the shoots of potato. In the case of White Lady and Hópehely varieties phosphorus concentration and uptake increased significantly in all treatments. In all the four varieties potassium concentration increased because of the treatments. In case of Lilla potassium concentration increased but the potassium uptake of the shoots decreased significantly. In case of White Lady, Százszorszép and Hópehely calcium concentration and uptake by potato has increased significantly because of metribuzin and chlomazone. Biomass production and calcium uptake of Lilla has decreased. The rate of K/Ca has increased in case of Százszorszép in metribuzin treatment and in case of White Lady because of all the three herbicide treatments. 3.2. Field trials In field trials the effect of herbicides and herbicide combinations on the weed flora of potato was examined. Weed mappings were made in these trials. Total weed cover in the treatments were higher in plots planted with Hópehely thus this variety has weaker competitive ability than White Lady. First year among the treatments the slowest weed cover has found in metobromuron-s-metolachlor treatment. Weed cover was the slowest in this treatment. In case of White Lady the highest weed cover was measured in chlomazone rimszulfuron treatment. In plots planted with Hópehely weed cover was the highest in chlomazone treatment. Based on our results we have found that total weed cover was higher also in case of Hópehely in 2002. 3.3. Results of the examination of competition 12 weed species were collected from the untreated, weed plots. Among these weed species Solanum nigrum, Ambrosia artemisiifolia, Amaranthus chlorostachys and Chenopodium album were spreaded in high mass. Weeds with life form T 4 were dominated. There were two annual weed in these plots: Convolvulus arvensis and Lathyrus tuberosus. 21

On the plots treated with herbicide 9 weed species has occured. Among these weeds Convolvulus arvensis, Echinochloa crus-galli, Amaranthus blitoides and Amaranthus chlorostachys were found with high mass. Weeds with life form T 4 were dominated in this treatment. The average water content of potato (shoot and tuber) was 88, 6 %, and water content of weeds was 75,6 %. Among the weeds Setaria glauca, Solanum nigrum and Echinochloa crus-galli have a lot of water. Based on the results of the examination of competition we have found that weeds can cause decrease in tuber weight with 30 %. Tuber weight of potato was more 30 % as compared to those ones derived from plots untreated. Because of competition tuber weight decreased in higher rate than the shoot weight. Based on our results we have found that the nutrient uptake of the weeds was significant. On the weedy plots weeds have taken up 4,35 g nitrogen, 0,26 g phosphorus, 3,10 g potassium and 1,57 g calcium altogether. These nutrient quantities correspond to 43,5 kg/ha nitrogen, 2,6 kg/ha phosphorus, 31 kg/ha potassium and 15,7 kg/ha calcium. Weeds have taken up by 90 % nitrogen, and 85 % phosphorus, potassium and calcium less in weedless parcels than in the untreated, weedy control. 22

4. New scientific results Pot experiments under green house conditions and field trials were have done in two experimental years. Based on our experimental results we have made found the following new scientific results: 1. The results of pot experiments sindicate that there are differences in susceptibility of potato vaieties against the used herbicides. These differences have manifested in growth parameters of potato plants (fresh and dry shoot weight, tuber weight and shooth lenght). Among the tested varieties White Lady and Százszorszép were susceptible against metribuzin and chlomazone. In case of these varieties tuber weight has decreased by 30 %. 2. Based on the results of pot experiments we have found that susceptibility os potato has manifested in nutrient uptake of potato varieties. In case of White Lady uptake of all the tested nutrient elements (N, P, K and Ca) has increased in treatment metribuzin. In case of Százszorszép the rate K/Ca has increased becaused of metribuzin. 3. Based on the results of the examination of competition we have found that weeds can cause decrease in tuber weight with 30 %. Tuber weight of potato was more 30 % as compared to those ones derived from plots untreated.. 4. Because of competition tuber weight decreased in higher rate than the shoot weight. 5. In weedy plots weeds have taken up by 30 % nitrogen more than potato. In plots treated with herbicide potato plants have taken up by 10 % nitrogen more than weeds. We have found that phosphorus, potassium and calcium Ca uptake of potato was reduced by 17, 22 and 30 %, respectively due to the presence of the weeds. 6. Weeds have taken up by 90 % nitrogen, and 85 % phosphorus, potassium and calcium less in weedless parcels than in the untreated, weedy control. 23

5. Publications in the subject of the dissertation Scientific papers in Hungarian languauge: Lehoczky Éva Dobozi Melinda Gyüre Klára: Gyomnövények és a burgonya kompetíciójának tanulmányozása, különös tekintettel a tápanyagversengésre Magyar Gyomkutatás és Technológia 4. (1) 19 30. 2003. Scientific papers in foreign languauge: M. Dobozi S. Horváth: Investigations on the effects of some herbicides on the growth and the quality of potato varieties Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVIII, 931-935, 2002. M. Dobozi É. Lehoczky: Influence of preemergent herbicides on the growth of some potato varieties Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVIII, 925-930, 2002. Dobozi Melinda Lehoczky Éva: Influence of soil herbicides on the growth of potato Acta Biologica Szegediensis, Volume 46 (3-4), 197-198, 2002. Melinda Dobozi - Sándor Horváth: Study of the effect of different herbicides on the weed flora of potato Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVIX. 755-759. 2004. Melinda Dobozi Éva Lehoczky: Competition for nutrients between weeds and potato Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVIX. 353-359. 2004. Proceedings in Hungarian language: Dobozi Melinda Horváth Sándor Lehoczky Éva:. O QE ]KHUELFLGHNKDWiVDDEXUJRQ\DJ\RP VV]HWpWHOpUH II. Növénytermesztési Tudományos Nap, Budapest konferencia kiadvány, 90-94, 2001. Dobozi Melinda: Burgonya gyomosodásának vizsgálata vegyszeres gyomirtási kísérletben VII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely kiadvány, 2002. Dobozi Melinda - Lehoczky Éva: Talajherbicidek hatása a burgonya (Solanum tuberosum L.) tápanyagfelvételére XVI. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás, Siófok konferencia kiadvány, 187-193, 2002. Dobozi Melinda Horváth Sándor Lehoczky Éva: Gyomosodási viszonyok a burgonyában vegyszeres gyomirtási kísérletben VII. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum, Debrecen konferencia kiadvány, 187 192, 2002. 24

Dobozi Melinda Lehoczky Éva: A burgonya gyomosodási viszonyainak vizsgálata XIII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, Keszthely konferencia kiadvány 2003. Dobozi Melinda: Preemergens herbicidek hatása a burgonya tápanyagfelvételére IX. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, konferencia kiadvány, 2003. Dobozi Melinda Lehoczky Éva Gyüre Klára: A burgonya és a gyomnövények kompetíciójának vizsgálata szabadföldi kísérletben,,,1 YpQ\WHUPHV]WpVL7XGRPiQ\RVQDS* G OO3URFHHGLQJV102 108. 2003. Proceedings in foreign language: Melinda Dobozi Éva Lehoczky Sándor Horváth Zsanett Kiss: Investigations of the effect of soil herbicides on the growth of potato 55th International Symposium on Crop Protection, Ghent, 2003. Melinda Dobozi Éva Lehoczky Sándor Horváth: Weed conditions of potato in a weed control trial 7th EWRS Mediterranean Symposium, Adana, 2003. Melinda Dobozi Éva Lehoczky: Study on the nutrient content of weeds in potato 3 rd International Plant Protection Symposium Debrecen Proceedings 2003. Scientific papers in foreign languauge: Other publications É. Lehoczky E. Nádasy P. Lukács M. Dobozi: Influence of different pre emergent herbicides on the growth of faba bean (vicia faba l.) Varieties Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVII, 629 633. 2000. É. Lehoczky J. Pardi T. Szalai M. Dobozi: Effect of preemergent herbicides on the growth of sunflower varieties Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVIII, 937-941, 2002. É. Lehoczky E. Benkovits M. Dobozi: Sensitivity test of some oilsquash varieties against preemergent herbicides Z.Pflkrankh. Pflschutz, Sonderh. XVIII, 949-954, 2002. Proceedings in Hungarian language: Lehoczky Éva Dobozi Melinda - Nádasyné Ihárosy Erzsébet Lukács Péter: Lóbab fajták herbicidérzékenységének tesztelése 42. Georgikon Napok, Keszthely konferencia kiadvány, I. kötet, 290. oldal. 2000. Dobozi Melinda Lehoczky Éva Hucker Attila Lukács Péter: Herbicidek hatása a lóbab növekedésére és tápanyagfelvételére XI. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, Keszthely konferencia kiadvány, 11. oldal. 2001. 25

Dobozi Melinda Lehoczky Éva Hucker Attila Lukács Péter: Herbicid hatásvizsgálatok lóbab fajtákkal 47. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest konferencia kiadvány, 124. oldal. 2001. Dobozi Melinda: Preemergens herbicidek hatásának vizsgálata lóbab fajtákkal II. Növénytermesztési Tudományos Nap, Budapest konferencia kiadvány, 95-99, 2001. 26

6. References in the thesis Hunyadi K. 1997. A burgonya gyomnövényei, gyomirtása. In: Glits M. Horváth J. Kuroli G. 3HWUyF]L,V]HUN1 YpQ\YpGHOHP0H]JD]GD.LDGy%XGDSHVWSS 207-209. Lehoczky, É. 1995. Effect of nitrogen fertilization on crop-weed competition. 9 th EWRS Symposium Budapest, 1995. pp. 577-583. Lehoczky É. Dobozi M. Gyüre K. 2003. Gyomnövények és a burgonya kompetíciójának tanulmányozása, különös tekintettel a tápanyagversengésre. Magyar Gyomkutatás és Technológia 4. (1) 19-30. Maykuss, F. 1993. Kartoffeln: Herbizide bleiben erste Wahl. Pflanzenarzt Sonderteil Pflanzenschutz Praxis (2) 26-29. Mándy Gy. Csák Z. 1965. A burgonya. Akadémiai Kiadó Budapest. Reisinger, P. 2001. Weed surveys on farmlands in Hungary (1947-2000). Magyar Gyomkutatás és Technológia 2. (1) 3-13. 27