TAPSONY ÉS VIDÉKE PETŐFI VADÁSZTÁRSASÁG FEGYELMI SZABÁLYZATA 2017 1 / 9
I. FEJEZET A FEGYELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA 1. (1) A Fegyelmi Szabályat hatálya alá a Tapsony és Vidéke Petőfi Vadásztársaság (a továbbiakban: vadásztársaság) tagjai tartoznak, függetlenül attól, hogy valamely tisztséget viselnek-e a vadásztársaságnál. (2) A vadászok feladatait, jogait és kötelességeit kölcsönesen meghatározzák: - a vadgazdálkodásra, a vadászatra, a fegyver tartására és használatára vonatkozó szabályok, - az egyesületekre vonatkozó szabályok, - a vadásztársaság Alapszabálya, Házi Szabályzata és szabályzatai, - a vadásztársaság testületi szervének (Elnökségének) a jogszabályokkal és szabályzatokkal összhangban álló döntései (határozatai), - a OMVV szabályzatai és iránymutatásai, amelyeket e védegyletben tömörült vadásztársaság az alapszabályában magára nézve kötelezőnek ismert el. - Országos Magyar Vadászkamara Etikai Kódexe (3) A (2) bekezdésben említett jogszabályok, szabályzatok és határozatok meg nem tartása miatt induló fegyelmi eljárásra a Fegyelmi Szabályzat rendelkezésit kell alkalmazni. A fegyelmi eljárás célja 2. (1) A fegyelmi eljárás, illetőleg a fegyelmi felelőségre vonás célja: a) a balesetek megelőzése, a vadgazdálkodási, vadászati, fegyvertartási és fegyverhasználati szabályok megtartására való ösztönzés, b) a fegyelmi vétséget elkövető vadász bizonyított cselekményével arányban álló fegyelmi büntetés meghozatala, az elkövető visszatartása a jövőbeni hasonló cselekmények elkövetésétől, c) más vadászok fegyelmi vétség elkövetésétől való visszatartása, II. FEJEZET FEGYELMI VÉTSÉGEK, FEGYELMI BÜNTETÉSEK Fegyelmi vétségek 3. (1) Fegyelmi vétséget követ el az a vadász, aki a) a vadgazdálkodásra, a vadászatra, a fegyverhasználatra, valamint a lőszer és fegyver tárolására vonatkozó rendelkezésekt megszegi, b) a vadásztársaság Alapszabályának, Házi Szabályzatának, szabályzatának előírásait, vagy a vadásztársaság közgyűlésének és Elnökségének a határozatát nem tartja meg, c) választással elnyert megbizatásával, tisztségével visszaél, jogait roszzhiszeműen gyakorolja, d) a vadásztársaság tagjait, testületeit alaptalanul megvádolja e) tudatmódosító szerek, gyógyszerek továbbá szeszesital hatása alatt vadászlőfegyvert visel vagy használ, f) a vadásztársaság gazdálkodásával kapcsolatos visszaélést követ el, 1 / 9
g) a törvényességi felügyeletet és az érdekeltségi képviseletet ellátó szervet, annak képviselőjét jogszerű vizsgálatuk során szándékos magatartásával megtéveszti, a viszgálat lefolytatásához szükséges adatokat, bizonyítékokat elhallgatja, illetve meghamisítja vagy megsemmisíti. h) A vadásztársaság céljainak teljesülését, érdekeinek érvényesítését akadályozza, azokkal ellentétesen cselekszik. (2) A fegyelmi vétséget elkövető vadászt fegyelmi eljárás keretében kell felelőségre vonni, Fegyelmi büntetések 4. (1) A fegyelmi büntetések a következők: a) íráseli megrovás, b) a saját vadászterületen bizonyos vadfaj vadászatától való eltiltás legfeljebb két évre, c) a saját vadászterületen trófeás vad vadászatától való eltiltás legfeljebb két évre, d) a vadászati tisztségétől legfeljebb két évre történő eltiltás, e) a vadásztársaság területén a vadászati jog hat hónaptól kettő évig terjedő felfüggesztése, f) a kizárás büntetése a fegyelmi bizottság javaslatot tehet. A kizárás kizárólag a közgyűlés jogköre. Határozata ellen a VT-tag bírósághoz fordulhat. (2) A fegyelmi eljrás elrendelésére jogosult az elkövetett fegyelmi vétség súlyától és jellegétől függően, a jogerős fegyelmi büntetés ismeretében kezdeméynezheti, hogy az érintett vadász részére korábban adomáynozott kitüntetéseket, vadászérmet vonják vissza. (3) A fegyelmi eljárás során az (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt fegyelmi büntetések közül egyidejűleg több is kiszabható. (4) Az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés idejének kezdetét és végét az eljáró fegyelmi bizottság a határozat rendelkező részében köteles megjelölni. (5) A vadászati jog jogerős felfüggesztése alatt a vadász nem vadászhat, vadászati tisztségre nem választható, vendéget vadászat céljából nem hívhat és vadászrészt nem kaphat. Kötelezettségei vadásztársasággal szemben változatlanul fennállnak (tagdíjfizetés, ). (6) Az a vadász, akit a vadásztársaságból kizártak, csak a kizárást kimondó jogerős határozat meghozatalát követő két év elteltével vehető fel újra a vadásztársaságba, minden kedvezmény nélkül. III. FEJEZET VADÁSZATI FEGYELMI SZERVEK (1) A vadászati fegyelmi szervek a következők: a) a vadásztársaság Fegyelmi Bizottsága, b) a vadásztársaság közgyűlése. 5. A vadásztársaság Fegyelmi Bizottsága 6. (1) A vadásztársaság közgyűlése a vezető szervei választásával egy időben háromtagú Fegyelmi Bizottságot választ, s egyben a togok közül megválasztja a Fegyelmi Bizottság elnökét. A Fegyelmi Bizottság határozatképességéhez legalább két tag jelenléte szükséges. 2 / 9
(2) A megválasztott Fegyelmi Bizottsági tagok nem állhatnak sem egymással, sem a vadásztársaság más vezetőivel közeli hozzátartózói kapcsolatban (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 8:1. (1) bekezdés 1. pont) 7. (1) A vadásztársaság Fegyelmi Bizotttságának hatáskörébe tartozik a vadásztársasági tagok és tisztségviselők ellen fegyelmi eljárás lefolytatása. (2) A kivizsgálás eredményétől függően a vadásztársasági Fegyelmi Bizottság első fokon saját hatáskörben hoz fegyelmi határozatot és szabja ki a 4. (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetéseket, vagy tesz javaslatot a 4. (1) bekezdés f) pontja szerinti kizárásra. 8. (1) A fegyelmi ügyben annak a vadásztársaságnak a Fegyelmi Bizottsága (közgyűlése) jár el, amelynek a fegyelmi vétséget elkövető vadász a tagja. (2) Amennyiben kettős tagságról van szó, úgy annak a VT. fegyelmi bizottsága kell, hogy eljárjon, ahol a fegyelmi vétséget elkövette. Ha ez nem állapítható meg úgy a Tapsony és Vidéke Petőfi VT. fegyelmi Bizottsága az illetékes. 9. (1) Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén az elfogultság fennálása kérdésében - az érdekelt fegyelmi bizottsági tag meghallgatása után az Elnökség dönt, amely döntés ellen fellebezésnek nincs helye. A Fegyelmi Biztottság egy tagjának elfogultásga esetén a Fegyelmi Bizottság többi nem elfogult tagja jár el. (2) Ha a Fegyelmi Bizotásg több tagjával kapcsolatosan merült fel az elfogultásg gyanúja az Elnökség ideiglenesen megbízhtja az eljárásban való közreműködéssel a vadásztársaság más tagját (tagjait) is, a viszgálatot azonban ez esetben is a Fegyelmi Bizottság elnöke vezeti. (3) Ha az adott ügyben a Fegyelmi Bizottság elnöke érintett vagy elfogult, a fegyelmi eljárás lefolytatására csak a vadsztársaság Elnökségéségének az elnökön kívüli tagja jelölhető ki. 10. (1) A Fegyelmi Bizottság elnöke köteles tájékoztatni a vadásztaársaság elnökét és soron következő közgyűlését a Fegyelmi Bizottság által hozott fegyelmi határozatokról. IV. FEJEZET A FEGYELMI ELJÁRÁS 11. (1) Fegyelmi eljárást bárki kezdeményezhet, elrendelni azonban csak megalapozott gyanú alapján szabad. (2) A fegyelmi eljárást a vadásztársaságnál a vadásztársaság elnöke, az elnök ellen fegyelmi eljárást az elnökség többi tagja előterjesztésére a közgyűlés rendeli el. Az elrendelő iratban meg kell jelölni azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját alátámasztják. 3 / 9
(3) A fegyelmi eljárás elrendelésre jogosult a vadászattal összefüggő fegyelmi vétség gyanúja esetén balesetmegelőzési célzattal az elrendeléssel egyidejűleg az eljárás befejezéséig az érintett tag vadászati jogait a társaság területén felfüggesztheti. 12. (1) A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően vizsgálni kell, hogy az adott cselekmény nem évült-e el. (2) Elévült a cselekmény, ha a) a fegyelmi vétség elkövetése óta egy év már eltelt, vagy b) a fegyelmi vétség elkövetéséről a fegyelmi jogkör gyakorlójának több mint három hónapja tudomása van. (3) Ha a fegyelmi eljárás alapját képező ügyben büntető vagy szabálysértési eljárás indult, az elévülés az eljárás jogerős befejezésekor kezdődik. (4) A fegyelmi eljárás a bümtető vagy szabálysértési eljárás lezárásáig felfüggesztésre kerül. Felfüggesztésre csak egy esetben kerülhet sor. 13. (1) Az ügyben eljáró Fegyelmi Bizottság az elrendelést követő tizenöt napon belül írásban, - az indokok megjelölésével értesíteni köteles a fegyelmi eljárás megindításáról az eljárás alá vont személyt. 14. (1) A fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy elé kell tárni a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket és módot kell neki adni arra, hogy észrevételeit, védekezését szóban vagy írásban előterjeszthesse. (2) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy védekezésében név és lakcím megjelölésével tanukat jelent be, e személyeket a Fegyelmi Bizottság köteles meghallgatni, amennyiben ez a valóságos tényállás felderítése érdekében szükségesnek mutatkozik. (3) Az eljárás során a meghallgatásokat a Fegyelmi Bizottság elnöke és legalább egyik tagja folytatja le. A meghallgatni kívánt személyt a meghallgatás helyéről és időpontjáról legalább nyolc nappal előbb értesíteni kell. 15. (1) A fegyelmei eljárás lefolytatását és a határozat meghozatalát nem akadályozza, ha az eljárás alá vont a szóbeli meghallgatáson bizonyítható előzetes értesítés ellenére nem jelenik meg és távollétét előzetesen nem menti ki. (2) Az eljárás során minden cselekményről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben a tanuvallomásokat, valamint az eljárás alá vont személy szóbeli előterjesztéseit és nyilatkozatait fel kell venni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az eljáró fegyelmi szerv megnevezését, a meghallgatás helyét, idejét, a jelenlevő személyek nevét és az eljárás tárgyát. (3) A fegyelmi eljárás megkezdésekor tisztázni kell az eljárás alá vont és a tanúk egymáshoz való viszonyát. A tanukat mindenkor figyelmeztetni kell a hamis tanuzás törvényes következményeire. (4) A tanú megtagadhatja a nyilatkozattételt, amennyiben saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével vádolná. (5) A tanuk vallomásait, valamint az eljárás alá vont nyilatkozatait a meghallgatás résztvevőivel alá kell iratni. A jegyzőkönyv több oldalára kiterjedő vallomás, illetőleg nyilatkozat esetén valamennyi oldalt alá kell iratni. Ha az említettek az aláírást megtagadják, ezt a tényt, valamint ennek okát is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben. 4 / 9
16. (1) Az első fokú fegyelmi eljárást az elrendeléstől számított hatvan napon belül be kell fejezni. E határidő rendkívül indokolt esetben további harminc nappal meghosszabbítható. (2) A vadásztársaság Fegyelmi Bizottsága az ügy kivizsgálása után döntést hoz. A fegyelmi döntéseket a fegyelmi szervek szótöbbséggel hozzák. 17. (1) Ha a fegyelmi eljárás eredményeként a fegyelemsértés nem bizonyosodott be, az eljrást bizonyítékok hiányában, ha az eljárás alá vont fegyelmi vétséget nem követett el, fegyelmi vétség hiányában, illetve ha a vizsgálat közben derül ki, hogy a fegyelmi vétség elévült, az eljárást elévülés címén meg kell szüntetni. Erről a fegyelmi eljárásban résztvevő személyeket írásbeli határozattal értesíteni kell. 18. (1) A határozatot írásba kell foglalni és annyi példányban kell elkészíteni, hogy abból valamennyi érdekelt kapjon. Az írásban foglalt határozatot a Fegyelemi Bizottság elnöke írja alá és egyúttal gondoskodik annak elküldéséről. 19. (1) A fegyelmi határozat, rendelkező részből és indokolásból áll. a) A határozat tartalmazza: - az eljáró Fegyelmi Bizottság megnevezését, - a határozathozatal idejét, - az eljárás alá vont személy adatait. b) A rendelkező rész tartalmazza: - a megállapított fegyelmi vétség megjelölését, - a Fegyelmi Szabályzat meghatározott pontjára hivatkozással a kiszabott fegyelmi büntetést, - a jogorvoslati (fellebbezési) és kereseti lehetőséget, annak határidejét és azt, hogy a fellebezést hol kell benyújtani. c) Az indokolás tartalmazza: - az eljárás során egyértelműen bizonyított tényeket és körülményeket, az elkövetett cselekmény rövid leírását, - az eljárás alá vont által felajánlott, de a Fegyelmi Bizottság által nem foganasított bizonyítási cselekményeket, az elutasítás indokának megjelölésével, - a súlyosbító és enyhítő körülményeket. 20. (1) Az írásba foglalt fegyelmi határozatot meg kell küldeni az eljárás alá vontnak, az érintett vadásztársaság Elnökségének, az esetleges sértettnek. (2) Az írásba foglalt értesítéseket és határozatokat kézbesítettnek kell tekinteni, amennyiben a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, vagy a második kézbesítési kísérlet meghíusulását követő ötödik napon. 21. (1) Ha a fegyelmi ejárás során bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a Fegyelmi Bizottság elnöke erről köteles értesíteni a fegyelmi eljárás 5 / 9
elrendelésére jogosultat, aki a rendelkezésre álló konkrét bizonyítékok megjelölésével köteles bejentést tenni a területileg illetékes hatóságnak. (2) A jogerős fegyelmi határozatot a vadásztársaság legközelebbi közgyűlésén ismertetni kell. A fellebbezési eljárás szabályai 22. (1) A Fegyelmi Bizottság határozata ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezni lehet a vadásztársaság közgyűléséhez. Fellebbezhet az eljárás alá vont, valamint az eljárás megindítására jogosult személy is. A közgyűlés határozata ellen az érintett VT-tag jogszabály sértés esetén bírósághoz fordulhat. (2) A fellebbezést a vadásztársaság Fegyelmi Bizottsága az összes irattal és bizonyítékokkal együtt köteles tizenöt napon belül a vadásztársaság elnökségének átadni. A VT elnöke köteles a másodfokú határozat meghozatala érdekében harminc napon belül rendkívüli közgyűlést összehívni. (3) A vadásztársasági közgyűlésnek a fegyelmi ügy tárgyalását külön napirendi pontként kell a közgyűlésre szóló meghívóba felvennie. A közgyűlésen a fegyelmi ügy kivizsgálásáról a Fegyelmi Bizottság elnöke tesz jelentést, majd részeletesen indokolja a Fegyelmi Bizottság határozatát. (4) A fellebbezésnek a fegyelmi büntetés végrehajtására halasztó hatálya van. 23. (1) Ha a Fegyelmi Bizottság azt észleli, hogy a fellebbezés elkésett, ezt köteles jegyzőkönyvben megállapítani és a fellebbezést a (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül elutasítani. Az elutasító döntés ellen önálló fellebbezésnek van helye. (2) Ha a fellebbező az elkésett fellebbezés benyújtásával egyidejűleg mulasztását igazolja, a Fegyelmi Bizottság köteles, az igazolási kérelmet tizenöt napon belül elbírálni. 24. (1) A másodfokú eljárást lefolytató közgyűlésre a fegyelmi eljárás alá vont vadásztársasági tagot is meg kell hívni, aki a közgyűlésen a védekezését előterjesztheti, illetve akinek a vadásztársaság tagjai kérdéseket tehetnek fel. A közgyűlésre igazolhatóan szabályszerűen meghívott, eljárás alá vont távolléte nem akadálya annak, hogy ügyében a közgyűlés döntsön. (2) A közgyűlésre továbbá szükség esetén meg lehet hívni újabb tanukat, szakértőket a további bizonyítási eljárás lefolytatásához. 25. (1) A közgyűlés az első fokon kiszabott fegyelmi büntetést helyben hagyhatja, módosíthatja vagy a fegyelmi bizottságot új eljárás lefolytatására utasíthatja. (2) Ha az elsőfokú fegyelmi eljárás során jelentős eljárási szabályszegés történt, vagy további bizonyítási eljárásra van szükség, a közgyűlés az első fokú határozatot hatályon kívül helyezheti és a Fegyelmi Bizottságot új eljárásra utasíthatja. Ebben az esetben a hatályon kívül helyező határozatnak tartalmaznia kell az első fokú döntés ismertetését, a hatályon kívül helyezés okait, továbbá az új eljárásra vonatkozó utasításokat. (3) A közgyűlés által lefolytatott eljárásra, valamint a másdofokú fegyelmi határozat tartalmára egyebekben a 14. és 15. -ban, illetőleg a 19. -ban foglaltak az irányadók. 6 / 9
26. (1) A közgyűlés határozatát tizenöt napon belül írásba kell foglalni és az érdekelteket a határozat egy példányának megküldésével értesíteni kell. Az írásba foglalt határozatot a közgyűlés elnöke írja alá. (2) A másodfokon hozott fegyelmi határozat jogerős, ellene további fellebbezésnek helye nincs. (3) Amennyiben a határozat bármely érintett fél szerint jogsértő, úgy jogszabálysértésre való hivatkozással kezdeményezheti a bírósági felülvizsgálatot. V. FEJEZET VEGYES RENDELKEZÉSEK A fegyelmi határozat kijavítása 27. (1) A fegyelmi szerv a határozatát hibás névírás, szám-, vagy számítási hiba vagy hasonló nyilvánvaló elírás esetén hivatlból is bármikor kijavíthatja. Mentesülés a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól 28. (1) A vadász mentesül a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól írásbeli megrovás esetén a határozat jogerőre emelkedésével, más büntetés esetén pedig a fegyelmi büntetés letöltésével. A fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésétől számított két éven belül elkövetett ismételt fegyelmi vétség megítélésekor a korábbi fegyelmi büntetést súlyosbító körülményként kell figyelembe venni. (2) Azt a vadászt, akit fegyelmi vétség elkövetése miatt kizártak a vadásztársaságból legkorábban két év elteltével lehet ismételten felvenni a vadásztársaság tagjai közé. (3) Ha a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló vadásszal szemben újabb jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki, a büntetések alóli mentesülés a hosszabb ideig tartó büntetés végéig tart. A mentesülésig a vadász a súlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi szervek törvénysértő határozatainak bíróság előtti megtámadása 29. (1) A jogerős fegyelmi határozatot amennyiban az törvénysértő a vadásztársaság bármely tagja a tudomására jutástól számított harminc napon belül kezdeményezheti a bírósági felülvizsgálatot. (2) A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti Egyéb intézkedések 30. (1) Amennyiben a vadásztársaságnak a tisztségviselői akár a vadásztársasági tagsági, akár tisztségviselői minőségükben a Fegyelmi Szabályzat 3. -ban meghatározott fegyelmi 7 / 9
vétséget követnek el, ellenük fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye. Az eljárás alapjául szolgáló magatartásról a vadásztársaság elnökét, haladéktalanul értesítnei kell. (2) Az alkalmazottak fegyelmi ügyeire a Munka Törvénykönyvének rendelkezései irányadók. Hatályba léptető rendelkezés 31. E Fegyelmi Szabályzat 2017.03.11. napján lép hatályba. A jelen Fegyelmi Szabályzat a Tapsony és Vidéke Petőfi Vadásztársaság közgyűlése az 2017.03.11. napján tartott ülésén állapította meg. titkár elnök 8 / 9