E GYE S Ü LETI KÖZLEMÉNYEK Rovatvezető: Király Pál Az erdőhasználati szakosztály Zalahalápon a fafeldolgozó üzem tanulmányozása céljából kihelyezett ülést tartott. A bemutatót VARSÁNYI IMRE, a Balatonfelvidéki EFAG faipari osztályának vezetője vezette. Az erdei vasutak szakosztálya az egri helyi csoporttal közös rendezésben üzemlátogatással egybekötött ülést tartott Felsőtárkányban. Az üzemlátogatás során FEL- BINGER ISTVÁN vonalfőnök a felsőtárkányi erdei vasút üzemeltetési eredményeit ismertette a dolomitbányászattal kapcsolatban, míg BODON TIBOR bányászati felügyelő a dolomitbánya műveléséről és a kitermelt anyag vasúti szállításának technológiájáról adott tájékoztatást. Az oktatási bizottság és az ifjúsági bizottság tagjaiból alakult munkabizottság megbeszélést tartott. Ennek tárgya az elmúlt években végzett fiatal mérnökökhöz kiküldött és tőlük visszaérkezett kérdőívek feldolgozása, értékelése és hasznosításuk lehetősége volt. A kérdőívek az egyetemi életről, az ott tanultak gyakorlati alkalmazásáról adtak visszajelzést" és sok figyelemre méltó észrevételt tartalmaztak. A kérdőívek feldolgozásának eredményét, illetőleg az annak alapján tehető ajánlásokat a két bizottság az OEE elnökségének, illetve az Erdészeti és Faipari Egyetemnek küldi meg. Az ifjúsági bizottság Nyíregyházán kihelyezett ülést tartott. A megbeszélésen részt vettek a helyi csoport fiataljai is. Bevezetőként MÁCSIK JENŐ igazgatóhelyettes adott tájékoztatást a FEFAG tevékenységéről, majd MAROSI GYÖRGY ifjúsági felelős ismertette a fiatal szakemberek továbbtanulásával és szakmai érvényesülésével kapcsolatos helyi eredményeket és nehézségeket. Az előadásokat vita követte, melynek alapján a továbbképzéssel kapcsolatos legfontosabb problémákat az alábbiakban jelölték meg a résztvevők: nem kielégítő a továbbképzésről való tájékoztatás, az információk jelentős része a központi egységeknél elakad; az egyes tanfolyamokon résztvevők általában nem tájékoztatják hasonló beosztású kollégáikat az új ismeretekről; jobban össze kell hangolni a vállalati és az egyéni érdekeket a továbbképzés területén is. Az ifjúsági bizottság javasolja, hogy az egyesület helyi csoportjai a fiatal szakemberek továbbfejlesztése érdekében fordítsanak nagyobb gondot a fiatal szakmunkások és technikusok tudásának gyarapítására; gondoskodjanak arról, hogy a továbbképzéssel kapcsolatos kiadványok minden fiatalhoz eljussanak; a nyíregyházi példa alapján szervezzék meg minden évben a Fiatal Szakemberek Tanácskozását", ahol végzettségre való tekintet nélkül kerülhet sor egy-egy szakmailag jelentős kérdés megvitatására; kezdeményezzék a Kiváló Ifjú Mérnök" és Kiváló Ifjú Technikus" mozgalmak lebonyolítását. A vita lezárása után az ifjúsági bizottság a helyi csoportok ifjúsági felelősei részére tartandó tanácskozás előkészítésével foglalkozott.
Az erdővédelmi szakosztály megtartotta alakuló ülését. DR. SZAPPANOS IST- VÁN-nak, a szakosztály vezetőjének megnyitója után SCHMOTZER ANDRÁS, a szakosztály titkára ismertette a szakosztály megalakulásának célját és programját. Az ülés keretében DR. IGMÁNDY ZOLTÁN 1976 tavaszán fellépett néhány járványról" és PECHTOL ISTVÁN A tudományos-technikai forradalom hatása az erdővédelemre a gyakorlati életben" címmel előadást tartott. Egyesületünk az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesülettel közös szervezésben Sopron Barátok Köre" összejövetelt tartott. Ezen dr. Friedrich Károly GYSEV tanácsos Szép Sopron" címmel tartott színes, vetítettképes előadást a városról, amely 1977-ben ünnepli városi rangra emelésének 700. évfordulóját. A helyi csoportok életéből A budapesti MÉM csoport a nyugdíjas tagjai részére kétnapos tanulmányutat szervezett Sopronba. A Tanulmányi Áll. Erdőgazdaság és a helyi csoport szervezésében városnézés és a röjtökmuzsaji erdészet megismerése szerepelt. Itt találkoztak a résztvevők a Sopronban élő nyugdíjas kollégákkal és baráti beszélgetés keretében felelevenítették a régi emlékeket. Este visszatérve Sopronba részt vettek a Soproni Ünnepi" "Héték" megnyitóján. A második napon az egyetem régi és új botanikus kertjét tekintették meg, majd az erdészeti géptani tanszéken DR. KÁLDY JÖZSEF egyetemi tanár, rektorhelyettes adott tájékoztatást (diavetítéssel kísérve) a fakitermelés gépesítésének várható irányáról. Végül a tómalmi csemetetermelő bázist tekintették meg és emlékekkel gazdagon utaztak haza. A debreceni csoport tapasztalatcserét szervezett a debreceni erdős pusztákon folytatott jóléti erdőgazdálkodás megtekintésére. Bemutatásra került az erdős Az ERTI Igazgatási Osztálya Budapesten pályázatot hirdet fordítói állásra. A fordító feladata orosz és angol vagy német nyelven az intézet külföldi levelezésének.idegennyelvről és idegennyelvre való fordítása, valamint szakcikkek idegennyelvről magyarra történő teljes vagy kivonatos fordítása. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást az Igazgatási Osztály vezetője, illetve az intézet személyzeti vezetője ad. Pályázhatnak felsőfokú orosz és legalább középfokú angol vagy német nyelvvizsgával rendelkezők. Előnyben részesülnek valamilyen erdészeti képzettséggel rendelkezők. A betöltendő állás után a 2/1974. (II. 17.) MüM sz. rendeletben erre a munkakörre megállapított illetmény jár.. A pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását és fizetését, eddigi munkájának ismertetését, nyelvismeretét, a nyelvismereti fok megjelölésével, kitüntetéseit, jelentősebb külföldi tanulmányútjait. A pályázathoz mellékelni kell: részletes önéletrajzot, iskolai végzettséget és a nyelvismeretet tanúsító okmányokat vagy azok hiteles másolatát. A pályázati kérelmeket az előírt mellékletekkel együtt az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatójához (1277 Budapest, Pf. 17.) november 15-ig kell eljuttatni.
pusztán ez ideig megvalósított tórendszer, valamint a tervezett vízfelületek, állományátalakításra kerülő területek, az elkészült műút és a vekeri tónál létesített csónakház. A résztvevők megtekintették a B" objektumban létesített arborétumot és az erdei fafajokat tartalmazó fajtagyűjtemény számára tervezett területet. A tapasztalatcserét BOTOS GÉZA erdőfelügyelőség-vezető és PATAKI KÁ ROLY műszaki vezető bonyolította le. A csoport a vegyszeres gyomirtás tanulmányozására a debreceni és a banki erdészet területén szakmai bemutatót tartott. A résztvevők megismerkedtek az 1975-től 175 ha területen végzett vegyszeres gyomirtás eredményeivel. Megállapították, hogy a vegyszerek alkalmazása a gyomirtás jövő útja és azt az elkövetkező időben fokozottan kell alkalmazni. A bemutatót FÖLDI LAJOS műszaki vezető és MÉSZÁROS GYÖRGY főelőadó vezette. Az egri csoport nyugdíjastalálkozót rendezett Gyöngyösön. JÁHN FERENC helyi csoport titkár után DR. KOVÁCS' JENŐ igazgatóhelyettes ismertette a gyöngyösi parkettagyár jelentőségét, termékeit, eredményeit. Az üzemlátogatás után a résztvevők erdei vasúton Lajosházára utaztak, ahol MOLNÁR LÁSZLÓ igazgatóhelyettes adott tájékoztatást az erdőgazdaság munkájáról, az elért eredményekről és a további célokról. A csoport diakoncert" elnevezéssel filmvetítést rendezett. Bevezető, előadást Természet és zene" címmel MILKOVICS ISTVÁN, az egri tanárképző főiskola tanára tartott. Művészi átérzéssel megtartott, különleges technikájú diavetítése során érzékeltette hallgatóságával a természet szépségét. Az előadás élményét fokozta a szép zenei aláfestés. A kaposvári csoport vetítettképes előadásokkal összekapcsolt hosszúfás felkészítési technológiai bemutatót rendezett. Előadást tartott HUSZÁR ENDRE A hosszúfa alsórakodói felkészítése és fej-, lesztési irányai" és DRÁVECZ ANDOR A hosszúfa-felkészítés somogyi tapasztalatai" címmel. Az előadásokat vita, majd hosszúfa-felkészítési bemutató követte a szentbalázsi erdészet MÁV-rakodóján. A kecskeméti csoport a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó gazdasággal közösen szakmai tanácskozást és gépbemutatót szervezett. OSZTROGONÁCZ JÁNOS, a KEFAG műszaki igazgatóhelyettese ismertette az V. ötéves terv irányelveit és az új gazdasági szabályozónak a KEFAG tevékenységére gyakorolt hatását. VÁN LÁSZLÓ erdőművelési osztályvezető tájékoztatást adott az erdőművelési ágazat feladatairól, az energia- és munkatakarékos technológiák továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Az előadásokat követően üzemi körülmények között, gépi bemutatóval egybekötött terepi szemlén vizsgálták meg a T 54 V traktorra szerelt RZ 1.5 erdészeti adapter alkalmazásának lehetőségeit erdei- és feketefenyő fiatalosokban. A megbeszélés és a bemutató résztvevői erdészetvezetők, műszaki vezetők, kerületvezető erdészek, ágazati előadók voltak; megvitatták a feladatokat, helyeselték a műszaki fejlesztési célokat, mert a következő évek tervei csak így lesznek megvalósíthatók. A csoport a Borsodi EFAG területére a miskolci és a sárospataki csoport körzetébe tanulmányutat szervezett. Ennek résztvevői a répáshutai erdészet bányahegyi részén befejezett tölgy és bükk természetes felújításokat, bükkös tisztításokat, idősebb vörösfenyő csoportokat nézte meg. A kemencepataki erdészet kőkapui részén különböző korú bükkös és tölgyes állományokat, természetes felújításokat, kulisszás felújító vágást tekintettek meg. Bejárták a miskolci erdőrendezőség kezelésében levő füzérradványi 52 ha-os parkot és megismerkedtek közjóléti berendezéseivel. A telkibányai erdészet körzetében a királykúti autóspihenőt, majd az önálló garadnai csemetekertben a fóliasátras fenyőcsemete-termelést tekintették meg. A füzérkomlósi erdészetnél fiatal tölgyállományok bejárása szerepelt a programban. A parasznyai erdészet fónagysági és örvénykői részein tölgyes, bükkös és cseres-tölgyes állományokat jártak be a résztvevők, egyúttal megismerkedtek a bükkfennsíki vízelnyelőkkel (tebrekkel). Kulturális programként megismerkedtek a sárospataki várral, a széphalomi Kazinczy-emlékházzal, a hollóházi modern templommal, a füzéri várral, a lillafüredi István-barlanggal. A háromnapos tanulmányúton erdőgazdasági, erdészeti, erdőfelügyelőségi, termelőszövetkezeti, közúti és nyugdíjas erdészeti szakemberek vettek részt, egy vietnami vendéggel (Nguyen Van Thuan elvtárssal) együtt. Szakmai vezető ZATHURECZKY LAJOS, VÁRADI LÁSZLÓ, BURIS LÁS'ZLÓ, GÖNCZI BERTALAN, FIAL- KOVICS IMRE, JÓZSA MIKLÓS és VARGA BÉLA volt.
A keszthelyi csoport tapasztalatcsere keretében a pápai helyi csoportot látta vendégül. A sümegi erdészetnél ANDA ISTVÁN, a helyi csoport titkára üdvözölte a megjelenteket, majd GERENCSÉR REZSŐ, az erdőfelügyelőség vezetője ismertette a programot. A fő téma közjóléti berendezések készítése, elhelyezése, karbantartása és az ezzel járó gondok, problémák megvitatása volt. A csoport először megtekintette a sarvalyi vadászházat, majd a hubertusi bükkösöket, ahol a felújítási problémákat vitatták meg. A következő állomás a büdöskúti arborétumvolt, ahol RENDI LÁSZLÓ erdőfelügyelő ismertette az arborétum múltját és a~ jövőre vonatkozó elképzeléseket. Innen folytatták útjukat Szépkilátóra. E helyen szemlélhette meg a csoport a közjóléti berendezéseket, amelyekről elismeréssel nyilatkozott: Szigligetkáli medence útvonalon át értek Díszeibe, ahol a jól sikerült kopárfásításokat tekintették meg. Utolsó állomásként Szentgyörgyhegyen értékelték a tapasztaltakat. A csoport Farkasgyepün HORVÁTH KÁROLY erdőművelési osztályvezető előadása alapján megismerkedett a vállalat V. ötéves tervi erdőművelési tervével. Tájékoztatót adott a feladatokról, a rendelkezésre álló beruházási összegekről, ennek erdészetenkénti megosztásáról. Külön kiemelte azokat a problémákat, amelyek megoldásához különösen nagy erőfeszítést kell kifejteni (a csemetetermelés további korszerűsítése, nagyméretű, burkolt csemete termelése, erdősítése, ültetése stb.). A hozzászólók a bükkös állományok természetes felújításának nehézségeit, a burkolt gyökérzetű csemete termelésének sürgősségét vetették fel elsősorban. A továbbiakban a Veszprémi Akadémiai Bizottság Erdészeti Szakbizottsága kiadványában DR. MAJER AN TAL részéről közzétett Félévszázados kísérletek a farkasgyepüi bükkösökben" c. tanulmány alapján DIÓSÍ GYULA erdészetvezető tartott részletes, sok helyi kiegészítéssel tarkított előadást. Kiemelte a bükkösökben végzett nevelővágási kísérletek eredményeinek azt a fontos következtetését, hogy az állomány értéknövekedésén kívül fatömegnövekedést is 3l lehet ezekkel érni. Tájékoztatót kaptak a jelenlevők az elmúlt években megindult ökoszisztéma-kutatásokról is. A pápai csoport az 1975 és a következő tízéves üzemtervi időszak erdőgazdálkodását tárgyalta meg a gazdálkodó szervekkel. A megbeszélésen részt vettek az erdőgazdálkodók erdész szakemberei, az erdőrendezési kirendeltség és az erdőfelügyelőség dolgozói. Az összejövetelen sok hasznos szakmai javaslat született, igen sok vitás problémát tisztáztak. A pécsi csoport központi előadás keretében vitatta meg a Mecseki EFAG V. ötéves tervét, CSANÁDI BÉLA igazgató előadása alapján. A tervismertetés során az előadó kiemelte annak jelentőségét, hogy az ötéves terv összeállításának, a feladatok meghatározásának előkészítő munkájában a vezetőkön kívül a műszaki szakemberek és a munkások igen széles köre vett részt. A sárospataki csoport Természetvédelmünk mai helyzete és jövőbeni tervei" témakörben előadást és bemutatót rendezett. RAKONCZAY ZOLTÁN, az OTVH elnöke szép filmek kíséretében adott tájékoztatást arról, hogy hazánkban menynyi'szép természeti érték van. A képsorokon vadrezervátumokat, dám-, szarvasés túzokállományokat (mint igen értékes génbankot), az aggteleki cseppkőbarlangot, a jeli arborétumot, a bátorligeti ősfákat, a Hortobágyot láthatták a résztvevők. Az összejövetelen erdészek, termelőszövetkezeti dolgozók, párt, a tanács képviselői lényegében a táj felelősei váltottak szót a természet értékeiről, azok megvédéséről. A szegedi csoport Ásotthalmán az Erdészeti és Faipari Egyetem ún. előfelvételis hallgatói részére (akik katonai szolgálatukat teljesítik Szegeden) összejövetelt rendezett. Az előfelvételes hallgatók tisztjeik vezetésével jelentek meg, az egyetem küldöttségét DR. KERÉNYI ER VIN egyetemi docens vezette. DR. DÓ ZSA JÓZSEF, az erdőgazdasági szakmunkásképző iskola igazgatója üdvözlését követően VIDA LÁSZLÓ, a Délalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatóhelyettese tájékoztatta a résztvevőket az erdőgazdaság munkájáról. Ismertetőjében a társadalmi munka hatékonyságáról Is beszélt és a gazdálkodást segítő lehetőségekről. A fiatalok kérdéseket tettek fel az erdőgazdálkodással, valamint a majdani elhelyezkedésükkel és munkába állásukkal kapcsolatban. A katonák rövid erdei sétája után sportrendezvényre is sor került, amelyen a katona hallgatók és az ásotthalmi iskola végzős tanulói mérkőztek barátságos vetélkedéssel. Az egyetem képviselője köszönetét
fejezte ki a rendezvény szervezőinek a gondosságért, az ifjúsággal való törődésért. A szolnoki csoport kebelében szervezett faipari csoport üzemlátogatással egybekötött tapasztalatcserén vett részt a pusztavacsi faipari üzemben. A faipari dolgozók újonnan megalakult csoportja megtárgyalta 1976. évi munkatervét, a csoport vezetőjének pedig MOLNÁR SÁNDOR vállalati főosztályvezető-helyettest választotta meg. A helyi csoport a tuskóirtás nélküli erdőfelújítás tanulmányozása céljából tapasztalatcserét szervezett Jászberény, Jászjákóhalma, Űjszász térségében. Ennek során komoly szakmai vita folyt az új technológia kialakítása érdekében. A tatabányai csoport szakmai bemutató keretében vitatta meg a fenyőtermesztés helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. DR. VISY GÉZA helyi csoport titkár bevezetőjében elmondotta, hogy az erősen szennyezett Komárom megyében az erdőgazdaságnak az erdőtelepítési lehetőségeket meg kell ragadnia; a kisebb mérvű fakitermelési csökkentést jelentős többlet-erdőtelepítéssel kell kiegyenlíteni. Az V. ötéves tervben lehetőség nyílik mintegy 1000 ha erdőtelepítésre, amelynek jelentős része fenyő lesz. Ezért az eddigi fenyőtelepítéseket sokoldalúan kell elemezni, hogy a feladatokat felkészülten tudják végezni. DR. SÓLYMOS REZSŐ előadásában részletesen elemezte a magyarországi fenyőtermesztést. Megállapította, hogy 1945-től kétszeresre emelkedett a fenyvesek területe. Jelenleg 800 ezer hektár mezőgazdasági területet lehetne erdősíteni, a helyes arány max. 25% fenyő. A gépi megoldásokhoz a gazdaságos területnagyságot kell biztosítani; az ország fenyőfa-igényének kielégítéséhez 600 ezer hektár fenyves kellene. A körtvélyesi bemutatón HEVESI ISTVÁN erdészetvezető ismertette az ottani fenyves-telepítést és rámutatott a soron következő munkák pontos elvégzésének szükségességére. A fenyvesek termőhelyi, növekedési stb. viszonyairól WISZT FE RENC műszaki vezető adott tájékoztatást. A Mátyás-forrásnál történt kiértékelés alkalmával KASZÁS JÁNOS kerületvezető erdész, BODOR LÁSZLÓ erdőmérnök és ILLÉS LÁSZLÓ műszaki vezető mondott véleményt. Az esztergomi csoport (Visegrád) MÁRKOSI LAJOS elnökletével ülést tartott. Ezen értékelték többek között az OMBK OEE kapcsolatának fejlődését, a közösen szervezendő Selmecbányái tanulmányutat, az 1976. évi tagdíj-beszedés tapasztalatait, valamint a szakmai' továbbképzés és az egyéb egyesületi rendezvények második félévi tervét. Az MTESZ esztergomi városi szervezete elnökségének felhívása alapján a Műszeripari Művek esztergomi gyáregysége, a MAE és az OEE kérésére rendezte meg szakmai ismertetését a két ágazatot érdeklő termékeiből. Szakmai szempontból nagy érdeklődést keltett a talajfeltárásnál, a szaporítóanyag termesztésnél, a magvizsgálatnál alkalmazható korszerű műszerek sora. Az MTESZ országos elnöksége DR. VALKÓ ENDRE főtitkárt érdemei elismerése mellett nyugállományba vonulása miatt felmentette tisztségéből. Az elnökség DR. KOVÁCS SÁNDORt választotta meg a Szövetség új főtitkárának. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa DR. VALKÓ ENDRÉnek az MTESZ-ben kifejtett két és fél évtizedes munkássága elismeréséül nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért" Érdemrendet adományozta, amit DR. AJTAY MIKLÓS, az MTESZ elnöke adott át a kitüntetettnek. Az MTESZ országos elnöksége egyidejűleg megtárgyalta a mezőgazdasággal foglalkozó egyesületek tevékenységéről, együttműködésükről és az e téren jelentkező MTESZ-feladatokról készített jelentést. DR. TURI ISTVÁNNÉ főtitkárhelyettes szóbeli kiegészítése után VÁN- CSA JENŐ miniszterhelyettes, a MAE elnöke bevezetése után a jelentés vitájára került sor. A vitában részt vett: ZENTAI BÉLA OMFB főosztályvezető; VERMES LÁSZLÓNÉ, a Bőripari Tudományos Egyesület elnöke, DR. TRAUTMANN REZSŐ, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, az MTESZ Környezetvédelmi Koordinációs Bizottságának elnöke; DR. DÉGÉN IMRE, az MTESZ alelnöke; DR. SALI EMIL MÉM főosztályvezető; DR. GERGELY ISTVÁN államtitkár, a Szövetség társelnöke; DR. SOÓS GÁBOR államtitkár; KUTI LAJOS vezérigazgató, a Gépipari Tudományos Egyesület főtitkára; FEKETE GYULA OEE főtitkárhelyettes; TŐTH-ZSlGA ISTVÁN, a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület főtitkára. A kiegészítésekkel és a javaslatokkal az országos elnökség a jelentést tudomásul vette.
A szakmai továbbképzés keretében a helyi csoportoknál a következő előadásokat tartották: Püspökladányban DR. TÓTH BÉLA Spanyolországi tanulmányút", Miskolcon DR. MAJER ANTAL Erdei ökoszisztémáink és szerepük a környezetvédelemben", CSERMELY LÁSZ LÓ Az erdőgazdaság V. ötéves tervfeladatai és teljesítési lehetőségei", Nyíregyházán DR. KÁLDY JÓZSEF Termelési rendszerek alkalmazásának eddigi tapasztalatai Magyarországon és a továbbfejlesztés technikai eszközei", Szegeden CORNIDES GYÖRGY ötéves fahasználati tervek készítése gépi adatfeldolgozással", NÉMETH FERENC Fotogrammetria az üzemtervezés szolgálatában" címmel. Tagfelvétel DR. KISS ÉVA jogász, Budapest; FE KETE JÁNOS kerületvezető erdész, Bezenye; FERENCZI JÓZSEF kerületvezető erdész, Magyaróvár; GROZER LÁSZLÓ telepvezető erdész, Kisbodak; HORA- CSEK VILMOS kerületvezető erdész, Dunasziget; KATÓ PÁL ny. erdőmérnök, Győr; KATONA GYŐZŐ műszáki vezető, Magyaróvár; KISS ISTVÁN rakodókezelő erdész, Magyaróvár; NAGY IMRE kerületvezető erdész, Magyaróvár; MÁR- CISZ BÉLA erdészetvezető, Magyaróvár; MIHÁLYFI GYÖRGY kerületvezető erdész, Magyaróvár; RÁDÓCZY LÁSZLÓ munkaügyi előadó, Győr; SIMON LAJOS erdésztechnikus, Győr; S'CHMIDT REZSŐ műszaki vezető, Magyaróvár; SZITÁS LAJOS kerületvezető erdész; Halászi; UMATUM LŐRINC kerületvezető erdész, Dunakiliti; LIPCSEI SÁNDOR erdésztechnikus, Gyula; ifj. SZILÁGYI IMRE erdésztechnikus, Gyula; SOMOGYI GYÖRGYNÉ vezető könyvelő, Gyula; TA KÁCS LÁSZLÓNÉ könyvelő, Gyula; RÓ ZSA IMRÉNÉ bérelszámoló, Gyula; AN TAL JÓZSEF erdőmérnök, Sálgótarján; BONDY ATTILA erdésztechnikus, Romhány; BOZÓ SÁNDOR erdésztechnikús, Salgótarján; CSIZMADIA ISTVÁN erdésztechnikús, Karancslapujtő; EMBER JÓZSEF erdésztechnikus, Nagymaros; GARAMSZEGI GÁBOR erdésztechnikus, Vác; GERENCSÉR KINGA faipari mérnök, Verőcemaros; KONYECSNY MI HÁLY kerületvezető erdész, Salgótarján; MARTON JÓZSEF erdésztechnikus, Diósjenő; MÁTÉ KÁROLY erdőmérnök, 3ernecebaráti; MÁTHÉ ZSOMBOR erdésztechnikus, Balassagyarmat; MELEG ANDRÁS erdésztechnikus, Salgótarján; MIKLÓS ANDRÁS erdésztechnikus, Karancslapujtő; STEFANEK GYULA erdésztechnikus, Verőcemaros; SZIKSZAI JÓZSEF erdésztechnikus, Salgótarján; KURUCZ TIHAMÉRNÉ kertész, Karancslapujtő; BÁTORI ZSOLT, Szolnok; BALÁZS' GYÖRGY, Szolnok; HEGEDŰS SÁNDOR, Szolnok; LANTOS ISTVÁN, Nagykőrös; GYULAI LÁSZLÓ, Szolnok; PÁPAI LÁSZLÓ, Pusztavacs; VÁLYI SZABOLCS, Pusztavacs; KAUZLI KÁL MÁN, Jászfényszaru; CSORDÁS N. LÁSZLÓ, Jászfény szaru; KATONA JENŐ, Tiszaföld vár; KOÓS LÁSZLÓ, Szolnok; KISS ISTVÁN, Szolnok; SZI- LASI GYÖRGY, Szolnok; BELÁNYI LÁSZLÓNÉ, Nyíregyháza; BÁLINT ANDRÁS', Nyíregyháza; ifj. RAFFAI JÓ ZSEF, Baktalórántháza; CZIVA MI HÁLY, Baktalórántháza; VIDA KÁ ROLY, Baktalórántháza; BUDAI TIBOR, Baktalórántháza; BODNÁR SÁNDORNÉ, Baktalórántháza; BORSÁNYI LÁSZLÓ, Baktalórántháza; REBÁK ISTVÁN, Baktalórántháza; PELSŐCZI FERENC, Baktalórántháza; TÓBEL ANTAL faipari technikus, Tapolca; CSISZÁR JÓZSEF, Monostorapáti; FÜLEKI LÁSZLÓ, Pápa; KOVÁCS EMIL, Bakonyszentlásztó; LA- CZÓ LAJOS, Pápa; LŐRINCZ TAMÁS, Fenyőfő; SZAKÁCS GÁBOR, Pápa; VASS LÁSZLÓ, Pápateszér; ADOK LA JOS erdésztechnikus, Szeged: BŐDI JÁ NOS erdésztechnikus, Szeged; FEHÉR VÁRI GYÖRGY erdésztechnikus, Szeged. AZ ERDO szerkesztő bizottsága: Vezető: dr. Keresztesi Béla, Budapest; íőmunkatárs: Jérőme René, Budapest. Tagok: Balázs István, Budapest: Bíró László, Budapest; Boldizsár Antal, Miskolc; Botos Géza, Debrecen; Büttner Gyula, Visegrád; Deák István, Tamási; Dobay Pál, Visegrád; Erdős László, Budapest; dr. Fírbás Oszkár, Sopron; Gáspár Hantos Géza, Budapest; Hatler Rudolf, Szentbalázs; dr. Herpay Imre, Sopron; Jáhn Ferenc, Eger; dr. Járó Zoltán, Budapest; dr. Káldy József, Sopron; Király Pál, Budapest; dr. Kiss Rezső, Budapest; dr. Madas András, Budapest; Mandik Béla, Budapest; Murányi János, Budapest; Rácz Antal, Budapest; dr. Sali Emil, Budapest; dr. Sólymos Rezső, Budapest; dr. Speer Norbert, Budapest; Stádel Károly, Győr; Szegedi András, Szolnok; dr. Tóth Sándor, Budapest; Varga Ferenc, Sopron; Vida László, Szeged: Vörösmarty Zoltán, Oroszlány.
A-16 éves olasznyáras átlagos átmérője 50 cm T A R T A L O M Iparszerű fatermelési rendszer kialakítása a Nyugat magyarországi Fagazdasági Kombinátban 337 Dr. Keresztesi Béla: Bevezető 339 Dr. Schmidt Ernő: A vertikális fafeldolgozás növekedésének hatása a fakombinát erdőgazdálkodására 340 Dr. Sólymos Rezső: A fatermelési rendszerek a fakombinát erdeiben 342 Dr. Járó Zoltán: Az ipari erdők kialakításának termőhelyi feltételei - 346 Dr. Szász Tibor: A fahasználatok tervezése, szervezése, a fatermékek számbavétele, valamint az ökonómiai kérdések megoldása az ipari erdőkben..." 349 Dr. Pagony Hubert: Az ipari erdők erdővédelmi feladatai 350 Dr. Szepesi László: Az ipari erdőkben alkalmazható géprendszerek kialakítása 352 Dr. Illyés Benjámin: Az Ökonómiai problémák a fatermelési rendszer kidolgozásában 354 Palotás Ferenc: Az ERTI Sárvári Kísérleti Állomásának feladatai a fatermelési rendszerek kidolgozásában 355 Dr. Bondor Antal: Termelési rendszer a fagazdaságban 356 Király László: Tájékoztató az erdészeti számítástechnika helyzetéről 357 Németh József: Néhány gondolat a gyártmányfejlesztésről, 362 Balázs István: A vadeltartóképesség fogalmának kibővítése 367 Dr. Papp Ferenc: Változik az erdőspuszta 371 Címkép: Gyérítés a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Tsz. cellulóznyárasában Hátlapon: és a gyérítési anyag (Fotó: ERTI, Jérőme R. felvételei) C O A E P J K A H H E PaspaöoxKa CHCxeMbi npom3boflctba npebechhbi npombiinjiehhbim nophjikom B 3anaAH0BenrepcK0M jieco- X03íífíCTBeHH0M KOMÖHHaxe 337 KüpüAb Jl.: HH(J)OpMaU.HH 0 nojiowehhh JieC0X03flÍÍCTBeHH0ÍÍ BbmHCJIHTejlbHOÜ TeXHHKH 357 HeMem Pl.: HecKOJibKO Mbicjieö o pa3bhthh H3n.ejiHíí 362 EOAOMC M.: Paciin-ipeHHe nohsthh KOPMOBOÖ npoaykthbhocth... 367 Tlann 0.: JlecocTenb y3meh«exch : 371 C O N T E N T S Forming an industrialized logging system in the West-Hungarian Timber Processing Combinate 337 Király, L.: Information about the situation on forestry computerization 357 Németh, J.; Somé ideas about product development.. 362 Balázs, I,: Extended aspect of game carrying capacity 367 Dr. Papp, F.: The changing silvo-steppe 371 A Z ERDŐ az Országos Erdészeti Egyesület kiadványa, Szerkesztő: dr. Keresztesi Béla. A szerkesztőség címe: Budapest II., Frankéi Leó u. 44. Levélcím: 1277 Budapest, Pf. 17. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Budapest VTL, Lenin krt 9 11. Levélcím: 1906 Budapest, Pf. 223; Felelős kiadó: Siklósi Norbert. Kapják az Országos Erdészeti Egyesület tagjai, előfizethető még a Posta Központi Hírlap Iroda (1900 Budapest, József nádor tér 1.) és a lapterjesztéssel foglalkozó egyes postahivatalok útján. Előfizetési díj egy évre 60, Ft, egyes szám ára: 5 Ft. Külföldön terjeszti a Kultúra".Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat (H 1339 Budapest, Pr. 149.), az évi előfizetés ára: 7 $ 6642 Révai Nyomda, Budapest F. v.: Povárny Jenő Index: 25 208