Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

"A - "A - AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 16.12.2004 COM(2004) 798 végleges 2004/0275 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Közösségnek a Genfben 1991. március 19-én felülvizsgált, az új növényfajták oltalmáról szóló nemzetközi egyezményhez történő csatlakozása jóváhagyásáról (előterjesztő: a Bizottság) HU HU

MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS A növényfajták oltalmára létrejött nemzetközi unió (UPOV) fő tevékenysége a növényfajták oltalmára vonatkozó jogi szabályozás bevezetése terén a nemzetközi harmonizáció és együttműködés előmozdítására irányul. A harmonizáció mértéke növekszik, egyrészt az UPOV-on belüli speciális tevékenységek révén, amelyek javaslatokhoz, valamint megállapodás és űrlap-mintákhoz vezetnek, másrészt azáltal, hogy az UPOV a vélemény és tapasztalatcsere fórumaként szolgál. Az UPOV részletesen kidolgozta az általános alapelveket a növényfajták vizsgálatának elvégzéséhez; használatuk kiterjed a nemzeti jegyzékbevételre és vetőmag-minősítésre is. Az UPOV-egyezmény bevezette, hogy az a kormányközi szervezet, amely hatáskörrel rendelkezik az egyezmény által szabályozott kérdések vonatkozásában, és valamennyi tagállamára kötelező, a nemesítői jogok megadását és oltalmát előíró saját jogszabályokkal rendelkezik, az UPOV-egyezmény részes felévé válhat. Mivel a legutóbb a 2004. április 29-i 873/2004/EK tanácsi rendelettel módosított, a közösségi növényfajta-oltalomról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet létrehozta a növényfajta jogok közösségi rendszerét, ez lehetővé teszi az Európai Közösségnek, hogy csatlakozzon az UPOV-hoz. Az Európai Közösség csatlakozása az UPOV-egyezményhez szükséges azon jogok teljes körű gyakorlása érdekében, amelyekkel ez az egyezmény a részes feleit felruházza, és annak érdekében, hogy azon nemzetközi közösség tagjaként kerüljön elismerésre, amelyre az ezen egyezményben megállapított kötelezettségek vonatkoznak; a Közösség tagságának következtében az Európai Közösség minden állampolgára ugyanolyan elbánásban részesülne beleértve a fajtaoltalomhoz való jogot más UPOV-tagállamokban, mint amelyet ezek a más tagállamok a saját állampolgáraiknak biztosítanak; a kötelezettségek elfogadása ugyanakkor biztosítja a más nemzetközi megállapodásokban megállapított kötelezettségek teljesítését, és különösen a WTO-Szellemi tulajdonjog-rendszerekről szóló szerződés (TRIPSegyezmény) 27. cikke (3) bekezdésében megállapítottakét. Az UPOV-egyezmény szerint a tagjelölt, mielőtt letétbe helyezi a csatlakozási okmányát, állásfoglalást kér az UPOV tanácsától a tekintetben, hogy jogszabályai összhangban állnak-e az egyezmény rendelkezéseivel; 1997. április 1-jén az Európai Közösség kért ilyen állásfoglalást a 2100/94/EK tanácsi rendelet és annak végrehajtási jogszabályai vonatkozásában; 1997. április 29-én az UPOV tanácsa elfogadott egy határozatot, amely igenlő állásfoglalást tartalmazott. A Közösséget képviselni kell az UPOV tanácsának amely az Unió tagjainak képviselőiből áll és a szóban forgó tanács által létrehozott egyéb szervek ülésein, valamint az UPOV által szervezett bármely más megbeszélésen; ebben a vonatkozásban a Bizottság biztosítaná a Közösségi Növényfajta-hivatallal való kapcsolattartást. Ugyancsak fontos, hogy a Közösség önkéntes alapon hozzájárulást fizet, az UPOVegyezménnyel összhangban, figyelembe véve a tagállamai által fizetett hozzájárulásokat: a Közösség öt hozzájárulási egységet fog befizetni az UPOV éves költségvetésébe (a 2004. évi költségvetési időszakra egy egység 53,641 svájci franknak felel meg). HU 2 HU

2004/0275 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Közösségnek a Genfben 1991. március 19-én felülvizsgált, az új növényfajták oltalmáról szóló nemzetközi egyezményhez történő csatlakozása jóváhagyásáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 37. cikkére a 300. cikk (2) bekezdése második albekezdésével és a 300. cikk (3) bekezdése első albekezdésével összefüggésben, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Parlament véleményére, mivel: (1) A Genfben 1991. március 19-én elfogadott, az új növényfajták oltalmáról szóló nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: az UPOV-egyezmény ) az új növényfajták nemesítői számára kizárólagos tulajdonjogot tesz elérhetővé egy sor egységes és egyértelműen meghatározott elv alapján. (2) A Közösségnek a nemzetközi megállapodások vagy szerződések megkötésére vagy az azokhoz való csatlakozásra vonatkozó hatásköre nemcsak a Szerződés által kifejezetten ráruházott hatáskörből származik, hanem származhat a Szerződés egyéb rendelkezéseiből és a közösségi intézmények által e rendelkezéseknek megfelelően elfogadott jogszabályokból is. (3) Az UPOV-egyezmény tárgya az erre a területre vonatkozó meglévő közösségi szabályozásnak is a hatáskörébe tartozik. (4) Következésképpen az UPOV-egyezmény jóváhagyása mind a Közösség, mind a tagállamainak az ügye. (5) Az UPOV-egyezményt a Közösség nevében az annak hatáskörébe tartozó kérdések vonatkozásában kell jóváhagyni. (6) A Tanács elnökét fel kell hatalmazni, hogy helyezze letétbe a Közösség csatlakozási okmányát, HU 3 HU

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT: 1. cikk 1. Az új növényfajták oltalmáról szóló nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: az UPOV-egyezmény ), Genfben 1991. március 19-én elfogadott, felülvizsgált szövege jóváhagyásra kerül a Közösség nevében az annak hatáskörébe tartozó kérdések vonatkozásában. 2. Az UPOV-egyezmény felülvizsgált szövege az I. mellékletben található. 2. cikk 1. A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a csatlakozási okmánynak az új növényfajták oltalmára létrejött unió (a továbbiakban: UPOV ) főtitkáránál, a Közösség nevében, történő letétbe helyezésére jogosult személyt vagy személyeket. 2. A II. mellékletben található nyilatkozatot csatolják a csatlakozási okmányhoz. 3. cikk 1. A növényfajták oltalma vonatkozásában a Közösség hatáskörébe tartozó minden kérdésben a Bizottság tárgyal a Közösség nevében az UPOV tanácsában és az e tanács által létrehozott egyéb szervekben az EK szerződés vonatkozó szabályaival, különösen annak 300. cikkével, összhangban. 2. A Közösség önkéntes alapon hozzájárulást fog fizetni minden vonatkozó költségvetési időszakban a II. mellékletben található nyilatkozatban meghatározott hozzájárulási egységek és feltételek szerint, és a Közösség általános költségvetésében erre a célra elkülönített kereteken belül. Kelt Brüsszelben, [ ]-án/-én. a Tanács részéről az elnök HU 4 HU

1991.03.19. I. MELLÉKLET 1991. ÉVI OKMÁNY NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY AZ ÚJ NÖVÉNYFAJTÁK OLTALMÁRÓL létrejött 1961. december 2-án, felülvizsgálva Genfben 1972. november 10-én, 1978. október 23-án és 1991. március 19-én HU 5 HU

TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet: Fogalommeghatározások 1991. ÉVI OKMÁNY NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY AZ ÚJ NÖVÉNYFAJTÁK OLTALMÁRÓL létrejött 1961. december 2-án, felülvizsgálva Genfben 1972. november 10-én, 1978. október 23-án és 1991. március 19-én 1. cikk: Fogalommeghatározások II. fejezet: A szerződő felek általános kötelezettségei 2. cikk: A szerződő felek alapvető kötelezettsége 3. cikk: Oltalomban részesítendő nemzetségek és fajok 4. cikk: Nemzeti elbánás III. fejezet: A nemesítői jog megadásának feltételei 5. cikk: Az oltalom feltételei 6. cikk: Újdonság 7. cikk: Megkülönböztethetőség 8. cikk: Egyneműség 9. cikk: Állandóság IV. fejezet: A nemesítői jog megadása iránti kérelem 10. cikk: A kérelmek beadása 11. cikk: Elsőbbségi jog 12. cikk: A kérelem vizsgálata 13. cikk: Ideiglenes oltalom HU 6 HU

V. fejezet: A nemesítő jogai 14. cikk: A nemesítői jog tartalma 15. cikk: A nemesítői jog alóli kivételek 16. cikk: A nemesítői jog kimerülése 17. cikk: A nemesítői jog gyakorlásának korlátozásai 18. cikk: A kereskedelmi forgalmat szabályozó intézkedések 19. cikk: A nemesítői jog időtartama VI. fejezet: Fajtanév 20. cikk: Fajtanév VII. fejezet: A nemesítői jog megsemmisítése és megszüntetése 21. cikk: A nemesítői jog megsemmisítése 22. cikk: A nemesítői jog megszüntetése VIII. fejezet: Az Unió 23. cikk: Tagok 24. cikk: Jogállás és székhely 25. cikk: Szervek 26. cikk: A tanács 27. cikk: Az Unió hivatala 28. cikk: Nyelvek 29. cikk: Pénzügyek IX. fejezet: Az egyezmény végrehajtása; egyéb megállapodások 30. cikk: Az egyezmény végrehajtása 31. cikk: A szerződő felek és azon államok közötti kapcsolatok, amelyekre a korábbi okmányok kötelezők 32. cikk: Külön megállapodások HU 7 HU

X. fejezet: Záró rendelkezések 33. cikk: Aláírás 34. cikk: Megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás; csatlakozás 35. cikk: Fenntartások 36. cikk: A jogszabályokra, valamint az oltalom alatt álló nemzetségekre és fajokra vonatkozó közlések; nyilvánosságra hozandó információk 37. cikk: Hatálybalépés; korábbi okmányok lezárása 38. cikk: Az egyezmény felülvizsgálata 39. cikk: Felmondás 40. cikk: A meglévő jogok megmaradása 41. cikk: Az egyezmény eredeti példánya és hivatalos szövegei 42. cikk: A letéteményesi feladatok HU 8 HU

Ezen okmány alkalmazásában: I. FEJEZET FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1. cikk Fogalommeghatározások i) ez az egyezmény : az új növényfajták oltalmáról szóló nemzetközi egyezménynek ez az (1991. évi) okmánya; ii) 1961/1972. évi okmány : az új növényfajták oltalmáról szóló 1961. december 2-i nemzetközi egyezmény, az 1972. november 10-i kiegészítő okmánnyal módosítva; iii) iv) 1978. évi okmány : az új növényfajták oltalmáról szólót nemzetközi egyezménynek az 1978. október 23-i okmánya; nemesítő : az a személy, aki a fajtát nemesítette, vagy felfedezte és kifejlesztette, a fent említett személy munkáltatója, vagy az, aki e személynek megbízást adott a munka elvégzésére, amennyiben az érintett szerződő fél jogszabályai így rendelkeznek, vagy a fent említett első vagy második személy jogutódja, az esettől függően; v) nemesítői jog : az ezen egyezményben a nemesítő számára előírt jog; vi) fajta : az a legalacsonyabb besorolású önálló növényrendszertani egységen belüli növénycsoportosítás, amely - függetlenül attól, hogy teljesen kielégíti-e az oltalmazhatósági feltételeket -, egy adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából megnyilvánult jellemzők által meghatározható, bármely más növénycsoportosítástól legalább egy ilyen megnyilvánult jellemző tekintetében megkülönböztethető, és jellemzőit megőrző szaporításra alkalmas egységet alkot; vii) szerződő fél : az ebben az egyezményben részes állam vagy kormányközi szervezet; HU 9 HU

viii) ix) terület : valamelyik szerződő fél vonatkozásában, ha az adott szerződő fél állam, az adott állam területe, és ha az adott szerződő fél kormányközi szervezet, az a terület, amelyre a kormányközi szervezetet létrehozó szerződés hatálya kiterjed; hatóság : a 30. cikk (1) bekezdésének ii) pontjában említett hatóság; x) Unió : az 1961. évi okmánnyal alapított, valamint az 1972. évi okmányban, az 1978. évi okmányban és ebben az egyezményben is említett, az új növényfajták oltalmára létrejött Unió; xi) az Unió tagja : az 1961/1972. évi okmányban vagy az 1978. évi okmányban részes valamelyik állam, vagy valamelyik szerződő fél. HU 10 HU

II. FEJEZET A SZERZŐDŐ FELEK ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEI 2. cikk A szerződő felek alapvető kötelezettsége A szerződő felek megadják és oltalomban részesítik a nemesítők jogait. 3. cikk Oltalomban részesítendő nemzetségek és fajok 1. [Azok az államok, amelyek az Uniónak már tagjai] Mindegyik szerződő fél, amelyre nézve az 1961/1972. évi okmány vagy az 1978. évi okmány kötelezővé vált, ennek az egyezménynek a rendelkezéseit alkalmazza i) abban az időpontban, amikor ez az egyezmény ránézve kötelezővé válik, minden olyan növénynemzetségre és -fajra, amelyre az említett időpontban a 1961/1972. évi okmány vagy az 1978. évi okmány rendelkezéseit alkalmazza, és ii) legkésőbb az említett időponttól számított öt év elteltével valamennyi növénynemzetségre és -fajra. 2. [Az Unió új tagjai] Minden olyan szerződő fél, amelyre nézve nem vált kötelezővé az 1961/72. évi okmány vagy az 1978. évi okmány, ennek az egyezménynek a rendelkezéseit alkalmazza, i) abban az időpontban, amikor ez az egyezmény ránézve kötelezővé válik, legalább 15 növénynemzetségre vagy -fajra, és ii) legkésőbb az említett időponttól számított tíz év elteltével valamennyi növénynemzetségre és -fajra. 4. cikk Nemzeti elbánás 1. [Elbánás] A szerződő felek állampolgárai, valamint azok a természetes és jogi személyek, akiknek lakóhelye, illetve amelyeknek székhelye valamelyik szerződő fél területén van, az összes többi szerződő fél területén a nemesítők jogainak megadása és oltalma tekintetében az ebben az egyezményben meghatározott jogok sérelme nélkül ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint amilyen elbánást a másik szerződő fél jogszabályai saját állampolgárainak biztosítanak vagy a jövőben biztosíthatnak, feltéve, hogy az említett állampolgárok, természetes vagy jogi személyek megfelelnek az érintett másik szerződő fél állampolgárai számára előírt feltételeknek és alaki követelményeknek. 2. [ Állampolgárok ] Az előző bekezdés alkalmazásában az állampolgárok, amennyiben az érintett szerződő fél állam, az adott állam állampolgárai, és ha az érintett szerződő fél kormányközi szervezet, azoknak az államoknak az állampolgárai, amelyek az adott szervezetnek a tagjai. HU 11 HU

III. FEJEZET A NEMESÍTŐI JOG MEGADÁSÁNAK FELTÉTELEI 5. cikk Az oltalom feltételei 1. [Kielégítendő követelmények] A nemesítői jog megadásra kerül, amennyiben a fajta i) új, ii) iii) iv) megkülönböztethető, egynemű és állandó. 2. [Egyéb feltételek] A nemesítői jog megadása nem köthető további vagy eltérő feltételhez, feltéve, hogy a fajtát a 20. cikk rendelkezéseivel összhangban névvel megjelölik, és hogy a kérelmező eleget tesz azon szerződő fél jogszabályai által előírt alaki követelményeknek, amelynek hatóságánál a kérelmet benyújtotta, valamint megfizeti az előírt díjakat. 6. cikk Újdonság 1. [Követelmények] A fajta újnak tekintendő, ha a nemesítői jog iránti kérelem beadásának időpontjában a fajta szaporítóanyagát vagy betakarított anyagát a fajta hasznosítása céljából a nemesítő vagy a nemesítő jóváhagyásával nem adták el vagy egyéb módon nem bocsátották mások rendelkezésére i) azon szerződő fél területén, ahol a kérelmet benyújtották, az említett időponttól számított egy évnél korábban, és ii) azon szerződő fél területén kívüli területen, ahol a kérelmet benyújtották, az említett időponttól számított négy évnél korábban, vagy szőlők és fák esetében hat évnél korábban. 2. [Korábban létrehozott fajták] Ha valamely szerződő fél ezt az egyezményt olyan növénynemzetségre vagy -fajra alkalmazza, amelyre korábban sem ezt az egyezményt, sem valamelyik korábbi okmányt nem alkalmazta, a korábban létrehozott, az oltalom kiterjesztésének időpontjában létező fajtát tekintheti az újdonság (1) bekezdésben meghatározott feltételeinek megfelelőnek még akkor is, ha az eladásra vagy a mások rendelkezésére bocsátásra korábban került sor a szóban forgó bekezdésben meghatározott időkorlátnál. 3. [ Terület bizonyos esetekben] Az (1) bekezdés alkalmazásában, a szerződő felek, amelyek egy és ugyanazon kormányközi szervezet tagállamai amennyiben az adott szervezet rendelkezései ezt előírják, a szervezet tagállamainak területén végzett cselekményeket egységesen a saját területükön végzett cselekményeknek tekinthetik; és erről értesítik a főtitkárt. HU 12 HU

7. cikk Megkülönböztethetőség A fajta megkülönböztethetőnek tekintendő, ha egyértelműen eltér bármely más, a kérelem beadásának idején közismert fajtától. Különösen, a nemesítői jog megadása vagy egy másik fajtának a hivatalos fajtajegyzékbe történő bejegyzése iránti kérelem beadása bármely országban úgy tekintendő, hogy közismertséget biztosít e másik fajtának a kérelem időpontjától, feltéve, hogy a kérelem az esettől függően a nemesítői jog megadását vagy az említett másik fajtának a hivatalos fajtajegyzékbe történő bejegyzését eredményezi. 8. cikk Egyneműség A fajta egyneműnek tekintendő, ha azoknak a változásoknak a figyelembevételével, amelyeknek a bekövetkeztére a szaporítás sajátosságai alapján számítani lehet, lényeges jellemzői kielégítően azonosak. 9. cikk Állandóság A fajta állandónak tekintendő, ha lényeges jellemzői ismételt szaporítás után, vagy meghatározott szaporítási ciklus esetén az egyes szaporítási ciklusok végén, változatlanok maradnak. HU 13 HU

IV. FEJEZET A NEMESÍTŐI JOG MEGADÁSA IRÁNTI KÉRELEM 10. cikk A kérelmek beadása 1. [Az első kérelem helye] A nemesítő kiválaszthatja a szerződő felet, melynek hatóságához a nemesítői jog megadása iránti első kérelmét be kívánja nyújtani. 2. [A későbbi kérelmek időpontja] A nemesítő más szerződő felek hatóságainál is benyújthat nemesítői jogok megadása iránti kérelmet anélkül, hogy megvárná, hogy annak a szerződő félnek a hatósága, amelyhez az első bejelentést benyújtotta, megadja számára a nemesítői jogot. 3. [Az oltalom függetlensége] Egyik szerződő fél sem utasíthatja el a nemesítői jog megadását, illetve nem korlátozhatja annak időtartamát azon az alapon, hogy ugyanazon fajta oltalmát nem kérelmezték, azt elutasították vagy az megszűnt bármely más államban vagy kormányközi szervezetben. 11. cikk Elsőbbségi jog 1. [A jog és annak időtartama] Azt a nemesítőt, aki a szerződő felek egyikében valamely növényfajta oltalma iránt megfelelő módon kérelmet nyújtott be ( első kérelem ), tizenkét hónapos időtartamra elsőbbségi jog illeti meg bármely más szerződő fél hatóságánál ugyanazon növényfajta vonatkozásában nemesítői jog megadása iránti kérelem benyújtásának ( későbbi kérelem ) céljából. Ezt az időtartamot az első kérelem benyújtásának időpontjától számítják. A benyújtás napja nem számít bele ebbe az időtartamba. 2. [A jog igénylése] Az elsőbbségi jog érvényesítéséhez a nemesítő a későbbi kérelemben igényeli az első kérelem elsőbbségét. A hatóság, amelyhez a későbbi kérelmet benyújtották, megkövetelheti, hogy a nemesítő a későbbi kérelem benyújtásának időpontjától számított legkevesebb három hónapon belül nyújtsa be az első kérelem dokumentumainak azon hatóság által hitelesített másolatát, amelyhez a szóban forgó kérelmet benyújtották, valamint mintákat vagy más bizonyítékokat arra nézve, hogy a két kérelem tárgyát képező fajta azonos. 3. [Dokumentumok és anyagok] A nemesítő számára az elsőbbség időtartamának lejárta után kétéves, vagy az első kérelem elutasítása vagy visszavonása esetén az elutasítástól vagy visszavonástól számított, megfelelő időtartam kerül biztosításra, hogy annak a szerződő félnek a hatóságához, amelynél a későbbi kérelmet benyújtotta, a 12. cikk szerinti vizsgálat céljára szükséges az érintett szerződő fél jogszabályai által előírt információkat, dokumentumokat vagy anyagokat benyújtsa. HU 14 HU

4. [Az elsőbbségi jog időtartama alatt bekövetkező események] Az (1) bekezdésben előírt időtartam alatt bekövetkező események mint például egy másik kérelem benyújtása, vagy az első kérelem tárgyát képező fajta nyilvánosságra hozatala vagy hasznosítása nem szolgálhatnak a későbbi kérelem elutasításának alapjául. Ilyen események folytán harmadik fél javára sem keletkezhet jogosultság. 12. cikk A kérelem vizsgálata A nemesítői jog megadására vonatkozó határozat meghozatalához szükséges annak vizsgálata, hogy a kérelem megfelel-e az 5 9. cikk szerinti feltételeknek. A vizsgálat során a hatóság termesztheti a fajtát vagy végezhet más szükséges vizsgálatokat, intézkedhet a fajta növesztése iránt vagy elvégeztethet más szükséges vizsgálatot, vagy figyelembe veheti a már elvégzett termesztési vizsgálatok vagy más vizsgálatok eredményeit. A vizsgálat elvégzése céljából a hatóság megkövetelheti nemesítőtől, hogy valamennyi szükséges információt, dokumentumot vagy anyagot benyújtsa. 13. cikk Ideiglenes oltalom Mindegyik szerződő fél előírja azokat az intézkedéseket, amelyek a nemesítő érdekeinek a védelmét szolgálják a nemesítői jog iránti kérelem benyújtása vagy közzététele és a nemesítői jog megadása közötti időtartam alatt. Ezek az intézkedések biztosítják, hogy a nemesítői jog jogosultja legalább méltányos díjazásban részesüljön bármely olyan személytől, aki a szóban forgó időtartam alatt olyan tevékenységeket végzett, amelyekhez a jog megadását követően a nemesítő engedélye szükséges a 14. cikkben előírtak szerint. Bármelyik szerződő fél rendelkezhet úgy, hogy az említett intézkedések csak azokkal a személyekkel szemben hatályosak, akiket a nemesítő a kérelem benyújtásáról értesített. HU 15 HU

V. FEJEZET A NEMESÍTŐ JOGAI 14. cikk A nemesítői jog tartalma 1. [A szaporítóanyaggal kapcsolatos tevékenységek] a) A 15. és 16. cikkre is figyelemmel, az oltalom alatt álló fajta szaporítóanyagával kapcsolatos következő tevékenységekhez szükséges a nemesítő hozzájárulása: i) termesztés vagy szaporítás, ii) iii) iv) szaporítás céljából történő kondicionálás, értékesítésre történő felajánlás, értékesítés vagy egyéb forgalmazás, v) országból történő kivitel, vi) vii) országba történő behozatal, az i) vi) pontban említett bármely célból történő készletezés. b) A nemesítő hozzájárulását feltételekhez és korlátozásokhoz kötheti. 2. 3. 4. [A betakarított anyaggal kapcsolatos tevékenységek] A 15. és 16. cikkre is figyelemmel, az oltalom alatt álló fajta szaporítóanyagának jogosulatlan felhasználásából származó betakarított anyaggal ideértve a teljes növényeket és a növényi részeket kapcsolatos, az (1) a) bekezdés i) vii) pontjában említett tevékenységekhez a nemesítő hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a nemesítőnek megfelelő lehetősége volt arra, hogy gyakorolja a jogait az említett szaporítóanyaggal kapcsolatban. [Bizonyos termékekkel kapcsolatos tevékenységek] Bármelyik szerződő fél előírhatja, hogy a 15. és 16. cikkre is figyelemmel az oltalom alatt álló fajtának a (2) bekezdés alá eső betakarított anyagából, az említett betakarított anyag jogosulatlan felhasználása révén közvetlenül előállított termékekkel kapcsolatos, az (1) a) bekezdés i) vii) pontjában említett tevékenységekhez a nemesítő hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a nemesítőnek megfelelő lehetősége volt arra, hogy gyakorolja a jogait az említett betakarított anyaggal kapcsolatban. [Lehetséges további tevékenységek] Bármelyik szerződő fél előírhatja, hogy a 15. és 16. cikkre is figyelemmel az (1) a) bekezdés i) vii) pontjában említettektől eltérő tevékenységekhez is szükséges a nemesítő hozzájárulása. HU 16 HU

5. [Természetüknél fogva származtatott és bizonyos egyéb fajták] a) Az (1) (4) bekezdés rendelkezései az olyan fajtákkal kapcsolatban is alkalmazásra kerülnek, amelyek i) az oltalom alatt álló fajtából természetüknél fogva származtatott fajták, amennyiben maga az oltalom alatt álló fajta nem természeténél fogva származtatott fajta, ii) iii) a 7. cikkel összhangban nem különböztethetők meg egyértelműen az oltalom alatt álló fajtától, és termesztése az oltalom alatt álló fajta ismétlődő felhasználását igényli. b) Az a) i) albekezdés alkalmazásában egy fajtát akkor tekintenek egy másik fajtából ( kiindulási fajta ) természeténél fogva származtatottnak, amikor i) túlnyomórészt a kiindulási fajtából vagy olyan fajtából származik, amely maga is túlnyomórészt a kiindulási fajtából származik, miközben megőrzi a kiindulási fajta genotípusából vagy genotípusainak kombinációjából eredő alapvető jellemzők megnyilvánulását, ii) iii) egyértelműen megkülönböztethető a kiindulási fajtától, és a származtatási tevékenységből adódó különbségektől eltekintve, a kiindulási fajta genotípusából vagy genotípusainak kombinációjából eredő alapvető jellemzők megnyilvánulása tekintetében megfelel a kiindulási fajtának. c) Természetüknél fogva származtatott fajták nyerhetők például egy természetes vagy indukált mutáns, vagy szomaklonális variáns szelekciójával, a kiindulási fajta variáns növényegyedének szelekciójával, visszakeresztezéssel vagy géntechnológiai transzformáció útján. 15. cikk A nemesítői jog alóli kivételek 1. [Kötelező kivételek] A nemesítői jog nem terjed ki i) a magánúton és nem kereskedelmi céllal végzett tevékenységekre, ii) iii) a kísérleti céllal végzett tevékenységekre, és az egyéb fajták nemesítése céljából végzett tevékenységekre, és kivéve, ha a 14. cikk (5) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók a 14. cikk (1) (4) bekezdésében említett tevékenységekre ezen egyéb fajták tekintetében. HU 17 HU

2. [Tetszőleges kivétel] A 14. cikk ellenére, a szerződő felek ésszerű keretek között és a nemesítő jogos érdekeinek védelmére is figyelemmel bármelyik fajta vonatkozásában korlátozhatják a nemesítői jogot abból a célból, hogy lehetővé tegyék a gazdálkodók számára a saját gazdaságukban az olyan termény szaporítás céljából történő felhasználását, amelyhez az oltalom alatt álló fajtának vagy a 14. cikk (5) bekezdésének (a) i) vagy ii) pontja szerinti egyik fajtának a saját gazdaságukban történő elültetésével jutottak hozzá. 16. cikk A nemesítői jog kimerülése 1. [Jogkimerülés] A nemesítői jog nem terjed ki az oltalom alatt álló fajtának vagy a 14. cikk (5) bekezdése rendelkezései szerinti fajtának a nemesítő által vagy az ő hozzájárulásával az érintett szerződő fél területén értékesített, vagy egyéb módon forgalmazott anyagával, illetve az abból származó egyéb anyaggal kapcsolatos tevékenységekre, kivéve, ha ezek a tevékenységek i) a kérdéses fajta további szaporításával járnak együtt, vagy ii) a fajta anyagának kivitelével járnak amely lehetővé teszi a fajta szaporítását egy olyan országba, amely nem részesíti oltalomban azon növénynemzetség vagy faj fajtáit, amelyhez az adott fajta tartozik, kivéve, ha az országból kivitt anyag végső fogyasztási célokat szolgál. 2. [Az anyag jelentése] Az (1) bekezdés alkalmazásában a fajta vonatkozásában anyag : i) bármilyen szaporítóanyag, ii) iii) a termény, beleértve a teljes növényeket és a növényi részeket, és közvetlenül a terményből előállított bármely termék. 3. [ Terület bizonyos esetekben] Az (1) bekezdés alkalmazásában mindazok a szerződő felek, amelyek egy és ugyanazon kormányközi szervezet tagállamai ha az adott szervezet rendelkezései ezt előírják, a szervezet tagállamainak a területén végzett tevékenységeket egységesen a saját területükön végzett tevékenységeknek tekinthetik, erről értesítik a főtitkárt. 17. cikk A nemesítői jog gyakorlásának korlátozásai 1. [Közérdek] Hacsak ez az egyezmény kifejezetten nem rendelkezik másképp, a szerződő felek a nemesítői jog szabad gyakorlását a közérdeken kívül más okból nem korlátozhatják. 2. [Méltányos díjazás] Ha bármely ilyen korlátozás azzal a következménnyel jár, hogy egy harmadik fél jogosulttá válik a nemesítő hozzájárulásához kötött tevékenység gyakorlására, az érintett szerződő félnek valamennyi szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy biztosítsa a nemesítő méltányos díjazását. HU 18 HU

18. cikk A kereskedelmet szabályozó intézkedések A nemesítői jog független az egyes szerződő felek által a fajták anyagának a saját területükön történő előállításának, elismerésének és forgalomba hozatalának, vagy az ilyen anyagoknak az országba való behozatalának vagy az országból való kivitelének szabályozására irányuló bármely intézkedéstől. Az ilyen intézkedések semmilyen esetben sem befolyásolják ezen egyezmény rendelkezéseinek alkalmazását. 19. cikk A nemesítői jog időtartama 1. [Az oltalom időtartama] A nemesítői jog megadása határozott időtartamra szól. 2. [A legrövidebb időtartam] A szóban forgó időtartam nem lehet rövidebb a nemesítői jog megadásának időpontjától számított 20 évnél. Fák és szőlők esetében a szóban forgó időtartam nem lehet rövidebb az említett időponttól számított 25 évnél. HU 19 HU

VI. FEJEZET FAJTANÉV 20. cikk Fajtanév 1. [A fajták névvel való megjelölése; a név használata] a) A fajtát névvel látják el, amely a fajta általános megnevezése lesz. b) Mindegyik szerződő fél biztosítja, hogy a (4) bekezdésre is figyelemmel a fajtanévként bejegyzett megnevezést érintő jogok ne akadályozzák a névnek a fajtával kapcsolatos szabad használatát, a nemesítői jog lejárta után sem. 2. [A név jellemzői] A névnek lehetővé kell tennie a fajta azonosítását. Nem állhat kizárólag számjegyekből, kivéve, ha ez az elterjedt gyakorlat a fajták megjelölésére. A megjelölés nem lehet félrevezető vagy megtévesztő a fajta jellemzőinek, értékének, azonosságának vagy a nemesítő azonosságának tekintetében. Különösen különböznie kell minden olyan megnevezéstől, amely bármelyik szerződő fél területén az azonos növényfajba vagy azzal közeli rokon növényfajba tartozó, már meglévő fajtát jelöl. 3. [A név bejegyzése] A fajtanevet a nemesítőnek bejelenti a hatóságnak. Ha a hatóság úgy találja, hogy a név nem felel meg a (2) bekezdés követelményeinek, elutasítja annak bejegyzését, és felhívja a nemesítőt, hogy javasoljon egy másik nevet az előírt határidőn belül. A hatóság a nevet a nemesítői jog megadásával egyidejűleg jegyzi be. 4. [Harmadik személyek korábbi jogai] Harmadik személyek korábbi jogai érintetlenek maradnak. Ha valamely korábbi jog alapján a fajtanév használatát megtiltják a (7) bekezdés rendelkezéseivel összhangban annak használatára kötelezett személynek, a hatóság felhívja a nemesítőt, hogy jelentsen be a fajtára egy másik nevet. 5. [Azonos név valamennyi szerződő félnél] A fajtát valamennyi szerződő félhez ugyanazon a néven kell benyújtani. Mindegyik szerződő fél hatósága bejegyzi az így benyújtott nevet, kivéve, ha úgy véli, hogy a név a saját területén nem megfelelő. Ez utóbbi esetben felhívja a nemesítőt, hogy nyújtson be egy másik nevet. 6. [A szerződő felek hatóságai közötti tájékoztatás] A szerződő fél hatósága gondoskodik arról, hogy az összes többi szerződő fél hatósága tájékoztatást kapjon a fajtanevekkel kapcsolatos ügyekről, különösen a nevek benyújtásáról, bejegyzéséről és törléséről. Bármely hatóság megküldheti a név bejegyzésére vonatkozó észrevételeit ha vannak annak a hatóságnak, amely az adott nevet közölte. HU 20 HU

7. [A név használatára vonatkozó kötelezettség] Az a személy, aki valamelyik szerződő fél területén eladásra felkínálja, vagy forgalomba hozza a szóban forgó területen oltalom alatt álló valamely fajta szaporítóanyagát, köteles az adott fajta nevét használni a fajtára vonatkozó nemesítői jog lejárta után is, kivéve, ha ezt a használatot a (4) bekezdés rendelkezéseivel összhangban korábbi jogok megakadályozzák. 8. [A nevekkel összekapcsolt jelzések] A fajta eladásra való felkínálása vagy forgalomba hozatala során a bejegyzett fajtanév összekapcsolásra kerülhet valamely védjeggyel, kereskedelmi névvel vagy más hasonló jelzéssel. A fajtanévnek akkor is könnyen felismerhetőnek kell lennie, ha ilyen jelzés kapcsolódik hozzá. HU 21 HU

VII. FEJEZET A NEMESÍTŐI JOG MEGSEMMISÍTÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE 21. cikk A nemesítői jog megsemmisítése 1. [A megsemmisítés okai] Mindegyik szerződő fél semmisnek nyilvánítja az általa megadott nemesítői jogot, ha megállapítást nyer, hogy i) a 6. vagy a 7. cikkben megállapított feltételek a nemesítői jog megadásának időpontjában nem teljesültek, ii) iii) amennyiben a nemesítői jog megadása alapvetően a nemesítő által benyújtott információkon vagy dokumentumokon alapult, a 8. vagy a 9. cikkben megállapított feltételek a nemesítői jog megadásának időpontjában nem teljesültek, vagy a nemesítői jogot nem az arra jogosult személynek adták meg, hacsak át nem ruházzák az arra jogosult személyre. 2. [Egyéb okok kizárása] A nemesítői jog csak az (1) bekezdésben említett okok miatt kerülhet semmissé nyilvánításra. 22. cikk A nemesítői jog megszüntetése 1. [A megszüntetés okai] a) Mindegyik szerződő fél megszüntetheti az általa megadott nemesítői jogot, ha megállapítást nyer, hogy a 8. vagy a 9. cikkben megállapított feltételek már nem teljesülnek. b) Továbbá, mindegyik szerződő fél megszüntetheti az általa megadott nemesítői jogot, ha a felhívás ellenére és az előírt határidőn belül, i) a nemesítő nem bocsátja a hatóság rendelkezésére a fajta fenntartásának igazolásához szükséges információkat, dokumentumokat vagy anyagokat, ii) iii) a nemesítő elmulasztja a joga fenntartásához fizetendő díjak befizetését, vagy a nemesítő nem javasol megfelelő másik nevet, amennyiben a fajtanevet a jog megadása után törölték. 2. [Egyéb okok kizárása] A nemesítői jogot csak az (1) bekezdésben említett okok miatt lehet megszüntetni. HU 22 HU

VIII. FEJEZET AZ UNIÓ 23. cikk Tagok A szerződő felek az Unió tagjai. 24. cikk Jogállás és székhely 1. [Jogi személyiség] Az Unió jogi személy. 2. [Jogképesség] Az Unió az egyes szerződő felek területén a szóban forgó területre vonatkozó jogszabályokkal összhangban a céljai eléréséhez és a feladatai elvégzéséhez szükséges jogképességgel rendelkezik. 3. [Székhely] Az Uniónak és állandó szerveinek a székhelye Genf. 4. [Székhelyre vonatkozó megállapodás] Az Uniónak a székhelyre vonatkozóan megállapodása van a Svájci Államszövetséggel. 25. cikk Szervek Az Unió állandó szervei a tanács és az Unió hivatala. 26. cikk A tanács 1. [Összetétel] A tanács az Unió tagjainak képviselőiből áll. Az Unió minden tagja egy képviselőt és egy helyettes képviselőt jelöl a Tanácsba. A képviselőket vagy a helyettes képviselőket munkatársak vagy tanácsadók segíthetik. 2. [Tisztségviselők] A tanács a tagjai közül elnököt és első elnökhelyettest választ. A tanács további elnökhelyetteseket választhat. Az első elnökhelyettes helyettesíti az elnököt, ha ez utóbbi nem tudja ellátni hivatali feladatait. Az elnöki megbízatás három évre szól. 3. [Ülések] A tanács ülését az elnök hívja össze. A tanács évente egyszer rendes ülést tart. Továbbá, az elnök a tanácsot összehívhatja saját belátása szerint; az Unió tagjai egyharmadának kérésére három hónapon belül összehívja a tanácsot. 4. [Megfigyelők] Azok az államok, amelyek nem tagjai az Uniónak, megfigyelőként meghívhatók a tanács üléseire. Ezekre az ülésekre más megfigyelők, valamint szakértők is meghívhatók. HU 23 HU

5. [Feladatok] A tanács feladata, hogy: i) tanulmányozza a megfelelő intézkedéseket az Unió érdekeinek védelme, valamint fejlődésének előmozdítása céljából; ii) iii) iv) megállapítsa a saját eljárási szabályait; kinevezze a főtitkárt, és ha szükségesnek tartja egy főtitkár-helyettest, valamint meghatározza a kinevezésük feltételeit; megvizsgálja az Unió tevékenységéről szóló éves jelentést, és meghatározza az Unió jövőbeni tevékenységének programját; v) megadja a főtitkárnak az Unió feladatainak teljesítéséhez szükséges valamennyi útmutatást; vi) vii) megállapítja az Unió igazgatási és pénzügyi szabályzatát; megvizsgálja és jóváhagyja az Unió költségvetését, és meghatározza az Unió tagjainak hozzájárulását; viii) megvizsgálja és jóváhagyja a főtitkár által előterjesztett számviteli beszámolót; ix) meghatározza a 38. cikkben említett tanácskozások időpontját és helyét, valamint megteszi az előkészítésükhöz szükséges intézkedéseket; és x) általában véve, meghozza az Unió hatékony működésének biztosításához szükséges valamennyi határozatot. 6. [Szavazatok] a) Az Unió minden egyes tagja, amely állam, a tanácsban egy szavazattal rendelkezik. b) Bármely szerződő fél, amely kormányközi szervezet, a hatáskörébe tartozó ügyekben gyakorolhatja azon tagállamai szavazati jogát, amelyek tagjai az Uniónak. Az ilyen kormányközi szervezet nem gyakorolhatja a tagállamai szavazati jogát, ha a tagállamai a szavazati jogukat maguk gyakorolják, és viszont. 7. [Többség] A tanács bármely határozatához a leadott szavazatok egyszerű többsége szükséges, feltéve, hogy a tanácsnak az (5) bekezdés ii), vi) és vii) pontja, valamint a 28. cikk (3) bekezdése, a 29. cikk (5) bekezdésének b) pontja és a 38. cikk (1) bekezdése szerinti határozatának meghozatalához a leadott szavazatok háromnegyede szükséges. A tartózkodás nem vehető figyelembe szavazatként. HU 24 HU

27. cikk Az Unió hivatala 1. [A hivatal feladatai és irányítása] Az Unió hivatala ellát minden, a tanács által ráruházott kötelezettséget és feladatot. A hivatal a főtitkár irányítása alatt áll. 2. [A főtitkár feladatai] A főtitkár a tanácsnak tartozik felelősséggel; felelős a tanács határozatainak végrehajtásáért. A tanácsnak elfogadásra benyújtja az Unió költségvetését, és felelős annak végrehajtásáért. Beszámol a tanácsnak az intézkedéseiről, valamint az Unió tevékenységéről és pénzügyi helyzetéről. 3. [Alkalmazottak] A 26. cikk (5) bekezdése iii) pontjára is figyelemmel, az Unió hivatala feladatainak hatékony teljesítéséhez szükséges alkalmazottak kinevezésének és foglalkoztatásának feltételeit az igazgatási és pénzügyi szabályzat határozza meg. 28. cikk Nyelvek 1. [A hivatal által használt nyelvek] Az Unió feladatai teljesítése során az angol, a francia, a német és a spanyol nyelvet használja. 2. [Bizonyos megbeszéléseken használt nyelvek] A tanács és a felülvizsgálati konferenciák ülései e négy nyelven kerülnek megtartásra. 3. [További nyelvek] A tanács további nyelvek használatáról is határozhat. 29. cikk Pénzügyek 1. [Bevételek] Az Unió költségeit a következő forrásokból fedezi: i) az Unió tagállamainak éves hozzájárulásai, ii) iii) az elvégzett szolgáltatásokért kapott térítések, egyéb bevételek. 2. [Hozzájárulások: egységek] a) Az éves hozzájárulások teljes összegéből való tagállami részesedés mértékét a tagállamok hozzájárulásaiból fedezendő kiadások teljes összege, valamint a tagállamokra nézve a (3) bekezdés szerint alkalmazandó hozzájárulási egységek számának függvényében kerül meghatározásra. Az említett részesedést a (4) bekezdésben foglaltak szerint kerül kiszámításra. b) A hozzájárulási egységek számát egész számokban vagy azok törtrészében fejezik ki, feltéve, hogy a törtrész nem lehet egyötödnél kisebb. HU 25 HU

3. [Hozzájárulások: az egyes tagok részesedése] a) Az Unió bármely olyan tagja tekintetében, amely az 1961/1972. évi vagy az 1978. évi okmány részes fele abban az időpontban, amikor ez az egyezmény kötelezővé válik ránézve, a hozzájárulási egységek száma azonos lesz azzal a számmal, amelyet az említett időpontot közvetlenül megelőzően ránézve alkalmaztak. b) Az Unió bármely más tagállama az Unióhoz való csatlakozásakor a főtitkárhoz intézett nyilatkozatában megjelölni a ránézve alkalmazandó hozzájárulási egységek számát. c) Az Unió bármely tagállama a főtitkárhoz intézett nyilatkozatában bármikor megjelölhet egy olyan hozzájárulásiegység-számot, amely eltér az a) vagy b) albekezdés szerint ránézve alkalmazandó számtól. Ha e nyilatkozat megtételére a naptári év első hat hónapjában került sor, akkor az a következő naptári év kezdetével, egyébként a nyilatkozattétel évét követő második naptári év kezdetével válik hatályossá. 4. [Hozzájárulások: a részesedések kiszámítása] a) Az egy hozzájárulási egységnek megfelelő összeg minden egyes költségvetési időszakra úgy kerül megállapításra, hogy az adott időszakban az Unió tagállamainak hozzájárulásaiból fedezendő kiadások összegét elosztják az Unió ezen tagállamaira vonatkozó egységek számának összegével. b) Az Unió egyes tagállamai hozzájárulásának összege úgy kerül megállapításra, hogy az egy hozzájárulási egységnek megfelelő összeget megszorozzák az Unió adott tagállamára vonatkozó hozzájárulási egységek számával. 5. [Hozzájárulási hátralékok] a) Az Unió azon tagállama, amely a hozzájárulás befizetését tekintve hátralékban van a b) albekezdésre is figyelemmel nem gyakorolhatja szavazati jogát a tanácsban, ha a hátralék összege eléri vagy meghaladja az előző egész évre esedékes hozzájárulás összegét. A szavazati jog felfüggesztése az Unió ezen tagállamát nem mentesíti az ezen egyezmény szerinti kötelezettségei alól, és nem fosztja meg az ezen egyezmény szerinti bármely más jogtól. b) A tanács az Unió említett tagállama számára engedélyezheti szavazati jogának további gyakorlását, ha, és amíg, a tanács meg van győződve arról, hogy a fizetési késedelem rendkívüli és elkerülhetetlen körülmények következménye. 6. 7. [A könyvelés auditálása] Az Unió könyvelésének auditálását az igazgatási és pénzügyi szabályzatban előírtak szerint az Unió valamely tagállama végzi el. Az Unió ezen tagállamát, annak egyetértésével, a tanács jelöli ki. [A kormányközi szervezetek hozzájárulása] Az a szerződő fél, amely kormányközi szervezet, nem köteles hozzájárulást fizetni. Mindazonáltal, ha vállalja a hozzájárulás fizetését, az (1) (4) bekezdés rendelkezései kerülnek alkalmazásra ennek megfelelően. HU 26 HU

IX. FEJEZET AZ EGYEZMÉNY VÉGREHAJTÁSA; EGYÉB MEGÁLLAPODÁSOK 30. cikk Az egyezmény végrehajtása 1. [Végrehajtási intézkedések] Mindegyik szerződő fél elfogadja az ennek az egyezménynek a végrehajtásához szükséges valamennyi intézkedést, különösen: i) megfelelő jogorvoslatot ír elő a nemesítői jogok hatékony érvényesítése céljából; ii) a nemesítői jogok megadásával megbízott hatóságot tart fenn, vagy az említett feladattal egy másik szerződő fél által fenntartott hatóságot bíz meg; iii) az információk rendszeres közzétételével biztosítja a nyilvánosság tájékoztatását a nemesítői jog kérelmezéséről és megadásáról, valamint a javasolt és az elfogadott fajtanevekről. 2. [A jogszabályok összhangja] Magától értetődőnek kell lennie, hogy a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány az esettől függően letétbe helyezésekor, minden államnak vagy kormányközi szervezetnek abban a helyzetben kell lennie a saját jogszabályai szerint, hogy ezen egyezmény rendelkezéseinek érvényt tudjon szerezni. 31. cikk A szerződő felek és azon államok közötti kapcsolatok, amelyekre a korábbi okmányok kötelezők 1. [Azon államok közötti kapcsolatok, amelyekre ez az egyezmény kötelező] Az Unió azon tagállamai között, amelyekre ez az egyezmény és az egyezmény valamelyik korábbi okmánya egyaránt kötelező, csak ez az egyezmény alkalmazandó. 2. [Lehetséges kapcsolatok azokkal az államokkal, amelyekre ez az egyezmény nem kötelező] Az Unió bármely tagállama, amelyre ez az egyezmény nem kötelező, a főtitkárhoz címzett értesítésben kinyilváníthatja, hogy az Unió azon tagjaival való kapcsolataiban, amelyekre kizárólag ez az egyezmény kötelező, a legutolsó, ránézve kötelező okmányt fogja alkalmazni. Az értesítés időpontjától számított egy hónap elteltétől kezdődően addig, amíg a nyilatkozattevő tagállamra ez az egyezmény kötelezővé válik, az Unió szóban forgó tagállama a legutolsó, ránézve kötelező okmányt alkalmazza az Unió azon tagjaival való kapcsolataiban, amelyekre kizárólag ez az egyezmény kötelező, míg ez utóbbiak ezt az egyezményt alkalmazzák az előbbi tekintetében. HU 27 HU

32. cikk Külön megállapodások Az Unió tagjai fenntartják maguknak a jogot, hogy a fajták oltalmával kapcsolatban külön megállapodásokat kössenek egymás között, amennyiben ezek a megállapodások nem ellentétesek ennek az egyezménynek a rendelkezéseivel. HU 28 HU

X. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 33. cikk Aláírás Ezt az egyezmény aláírásra nyitva áll bármely olyan állam előtt, amely az egyezmény elfogadásának időpontjában az Unió tagja. Az egyezmény 1992. március 31-ig áll aláírásra nyitva. 34. cikk Megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás; csatlakozás 1. [Államok és bizonyos kormányközi szervezetek] a) Az e cikkben előírtaknak megfelelően, bármely állam részes felévé válhat ennek az egyezménynek. b) Az e cikkben előírtaknak megfelelően, bármely kormányközi szervezet részes felévé válhat ennek az egyezménynek, ha i) hatáskörrel rendelkezik az ezen egyezmény által szabályozott ügyek vonatkozásában, ii) a nemesítők jogainak megadása és oltalma tekintetében minden tagállamára kötelező, saját jogszabályokkal rendelkezik, és iii) belső szabályzatával összhangban, kellő felhatalmazással rendelkezik arra nézve, hogy csatlakozzon ehhez az egyezményhez. 2. [Csatlakozási okmány] Bármely állam, amely aláírta ezt az egyezményt, annak részes felévé válik az egyezmény megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okmányának letétbe helyezése révén. Bármely állam, amely nem írta alá ezt az egyezményt, és bármely kormányközi szervezet ennek az egyezménynek a részes felévé válik az egyezményre vonatkozó csatlakozási okmány letétbe helyezése révén. A megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányok a főtitkárnál kerülnek letétbe helyezésre. 3. [A tanács állásfoglalása] Bármely állam, amely nem tagja az Uniónak, és bármely kormányközi szervezet csatlakozási okmányának letétbe helyezése előtt kikéri a tanács állásfoglalását arról, hogy jogszabályai összhangban állnak-e ennek az egyezménynek a rendelkezéseivel. Ha az állásfoglalást tartalmazó határozat igenlő, a csatlakozási okmány letétbe helyezésre kerülhet. HU 29 HU

35. cikk Fenntartások 1. 2. [Alapelv] A (2) bekezdésre is figyelemmel, ezzel az egyezménnyel kapcsolatban fenntartásoknak nincs helye. [Lehetséges kivétel] a) b) A 3. cikk (1) bekezdésének rendelkezései ellenére, bármely államnak, amely az ehhez az egyezményhez való csatlakozásának időpontjában az 1978. évi okmánynak részes fele, és amely az ivartalanul szaporított fajták vonatkozásában előírja a nemesítői jogtól eltérő iparjogvédelmi oltalmat, jogában áll ezt a gyakorlatot folytatni anélkül, hogy ezt az egyezményt a szóban forgó fajtákra alkalmazná. Bármely állam, amely a szóban forgó joggal él, a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányának az esettől függően letétbe helyezésekor ennek megfelelően értesíti a főtitkárt. Ugyanez az állam az említett értesítést bármikor visszavonhatja. 36. cikk A jogszabályokra, valamint az oltalom alatt álló nemzetségekre és fajokra vonatkozó közlések; nyilvánosságra hozandó információk 1. [Kezdeti értesítés] Bármely állam vagy kormányközi szervezet az ezen egyezmény megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának az esettől függően letétbe helyezésekor bejelenti a főtitkárnak i) a nemesítői jogokról rendelkező jogszabályait, és ii) azoknak a növénynemzetségeknek és -fajoknak a jegyzékét, amelyekre ennek az egyezménynek a rendelkezéseit alkalmazni fogja abban az időpontban, amikor ez az egyezmény ránézve kötelezővé válik. 2. [Értesítés a változásokról] Mindegyik szerződő fél haladéktalanul értesíti a főtitkárt i) a nemesítői jogokról rendelkező jogszabályaiban bekövetkező bármely változásról, és ii) ezen egyezmény alkalmazásának további növénynemzetségekre és -fajokra való bármely kiterjesztéséről. 3. [Az információk közzététele] A főtitkár a szerződő felektől kapott bejelentések alapján, információkat tesz közzé i) a nemesítői jogokról rendelkező jogszabályokról és az ezekben bekövetkező bármely változásról, és ii) az (1) bekezdés ii) pontjában említett növénynemzetségek és -fajok jegyzékéről, valamint a (2) bekezdés ii) pontjában említett bármely kiterjesztésről. HU 30 HU

37. cikk Hatálybalépés; korábbi okmányok lezárása 1. [Kezdeti hatálybalépés] Ez az egyezmény egy hónappal azután lép hatályba, hogy öt állam letétbe helyezte a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányát az esettől függően, feltéve, hogy az említett okmányok közül legalább hármat olyan államok helyeztek letétbe, amelyek az 1961/1972. évi vagy az 1978. évi okmány részes államai. 2. [Későbbi hatálybalépés] Bármely az (1) bekezdés által nem érintett államra vagy bármely kormányközi szervezetre attól az időponttól számított egy hónap elteltével válik kötelezővé ez az egyezmény, amikor a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányát az esettől függően letétbe helyezte. 3. [Az 1978. évi okmány lezárása] Ennek az egyezménynek az (1) bekezdés szerinti hatálybalépését követően az 1978. évi okmány tekintetében csatlakozási okmány nem helyezhető letétbe, azzal a kivétellel, hogy bármely az Egyesült Nemzetek közgyűlésének kialakult gyakorlatával összhangban fejlődő országnak tekintett állam 1995. december 31-ig, valamint bármely más állam 1993. december 31-ig letétbe helyezheti a fenti okmányt, még akkor is, ha ez az egyezmény ez előtt az időpont előtt lép hatályba. 38. cikk Az egyezmény felülvizsgálata 1. [Tanácskozás] Ezt az egyezményt az Unió tagjainak konferenciája felülvizsgálhatja. A konferencia összehívásáról a Tanács határoz. 2. [Határozatképesség és többség] A konferencia akkor határozatképes, ha azon az Unió tagállamainak legalább a fele képviselteti magát. Bármely felülvizsgált szöveg elfogadásához háromnegyedes többsége szükséges az Unió azon tagállamainak, amelyek a konferencián jelen vannak és szavaznak. 39. cikk Felmondás 1. [Értesítések] Ezt az egyezményt a főtitkárhoz intézett bejelentéssel bármely szerződő fél felmondhatja. A főtitkár a bejelentés kézhezvételéről haladéktalanul értesíti az Unió valamennyi tagját. 2. [Korábbi szövegek] Ennek az egyezménynek a felmondásáról szóló bejelentést bármely olyan korábbi szöveg felmondásáról szóló bejelentésnek is tekintik, amely az ezt az egyezményt felmondó szerződő félre kötelező. 3. [A hatálybalépés időpontja] A felmondás a bejelentésnek a főtitkár által történő kézhezvételének évét követő naptári év végén lép hatályba. 4. [Szerzett jogok] A felmondás nem érinti a valamely növényfajtára ezen egyezmény vagy bármely korábbi okmány alapján a felmondás hatálybalépésének időpontját megelőzően megszerzett jogokat. HU 31 HU

40. cikk A meglévő jogok megmaradása Ez az egyezmény nem korlátozza a szerződő felek jogszabályai, vagy bármely korábbi okmány vagy az Unió tagjai között létrejött ettől az egyezménytől eltérő bármely megállapodás alapján meglévő nemesítői jogokat. 41. cikk Az egyezmény eredeti példánya és hivatalos szövegei 1. [Eredeti példány] Ezt az egyezményt angol, francia és német nyelven készült egyetlen, eredeti példányban írják alá, a szövegek közötti eltérések esetén a francia szöveg az irányadó. Az eredeti példányt a főtitkárnál helyezik letétbe. 2. [Hivatalos szövegek] A főtitkár az érdekelt kormányokkal folytatott konzultációt követően gondoskodik ezen egyezmény arab, holland, olasz, japán és spanyol, továbbá a tanács által megjelölt, egyéb nyelvű hivatalos szövegének elkészítéséről. 42. cikk A letéteményesi feladatok 1. [A másodpéldányok átadása] Ennek az egyezménynek a hitelesített másolatait a főtitkár átadja minden olyan államnak és kormányközi szervezetnek, amely az ezt az egyezményt elfogadó diplomáciai konferencián képviseltette magát, valamint kérésére bármely más államnak vagy kormányközi szervezetnek. 2. [Bejegyzés] A főtitkár ezt az egyezményt bejegyezteti az Egyesült Nemzetek Szervezetének titkárságánál. HU 32 HU

Határozat a 14. cikk (5) bekezdéséről Az új növényfajták oltalmáról szóló nemzetközi egyezmény felülvizsgálatára 1991. március 4 19. között tartott diplomáciai konferencia felhívja az UPOV főtitkárát, hogy a konferenciát követően haladéktalanul kezdje meg a természetüknél fogva származtatott fajtákra vonatkozó standard útmutató vázlatának létrehozására irányuló munkát az UPOV tanácsa által történő elfogadása céljából. Ajánlás a 15. cikk (2) bekezdésére vonatkozóan A diplomáciai konferencia azt ajánlja, hogy a Genfben 1972. november 10-én, 1978. október 23-án és 1991. március 19-én felülvizsgált, 1961. december 2-i az új növényfajták oltalmáról szóló nemzetközi egyezmény 15. cikke (2) bekezdésében megállapított rendelkezések ne kerüljenek értelmezésre olymódon, hogy a szándék arra irányul, hogy lehetőség nyíljon az általánosan gazdálkodói privilégiumnak nevezett gyakorlat kiterjesztésére a mezőgazdasági és kertészeti termelés azon szektoraira, amelyekben ez a privilégium nem általános gyakorlat az érintett szerződő fél területén. Közös megállapítás a 34. cikkre vonatkozóan A diplomáciai konferencia tudomásul vette és elfogadta Dánia delegációjának nyilatkozatát és Hollandia delegációjának nyilatkozatát, amelyeknek megfelelően a diplomáciai konferencia által elfogadott egyezményt a Dánia, illetve Hollandia által történő megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy ahhoz való csatlakozáskor nem alkalmazzák automatikusan, Dánia esetében, Grönlandon és a Feröer-szigeteken, illetve, Hollandia esetében, Arubán és a Holland Antillákon. Az említett egyezményt csak akkor alkalmazzák az említett területeken, ha és amikor Dánia, illetve Hollandia az esettől függően erről kifejezetten értesíti a főtitkárt. HU 33 HU