Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály Hulladékgazdálkodás tervezése a nemzetközi támogatásokból kimaradó területeken NÓGRÁDI RÉGIÓ Budapest, 2004. november 29.
Bevezetés, előzmények A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízására elkészült a Hulladékgazdálkodás tervezése a nemzetközi támogatásokból kimaradó területeken című tanulmány, amely az ország területén hat olyan térséget tárt fel, ahol a hulladékgazdálkodás fejlesztésére szükség lenne, de eddig a térségben érintett önkormányzatok nem készítettek tervet, projektjavaslatot a megoldásra. A vizsgálandó területeket a már nemzetközi támogatásra elfogadott vagy előkészítés alatt levő (a továbbiakban futó projektek ) komplex hulladékgazdálkodási projekttervek határozták meg. A tanulmány tárgya az ezek között kimaradt települések, illetve régiók vizsgálata ( fehér foltok ), függetlenül a közigazgatási elhatárolásoktól (vagyis a megyei hovatartozásoktól). Jelen résztanulmány a Nógrád térségében szükséges és lehetséges hulladékgazdálkodási fejlesztésekre ad szakmai javaslatot. A nemzetközi támogatásokból kimaradó települések, területek alapadatai, jelenlegi hulladékgazdálkodási helyzetének tényszerű meghatározása érdekében első lépésben az összes érintett önkormányzat számára kérdőívet küldtek szét a tanulmány készítői. Az önkormányzatok megkeresésével párhuzamosan konzultáltak a terület jelentősebb szolgáltatóival, illetve további érintett szervezetekkel a regionális, illetve területi elképzelések és lehetőségek feltérképezésére. Az önkormányzati felmérés alapvetően sikeresnek, reprezentatívnak tekinthető, a települések részéről a válaszolási hajlandóság 50-70 %, országos átlagban 60% volt. Az érintett lakosszám tekintetében az arány még jobbnak bizonyult, a válaszoló önkormányzatok a lakosság 71%-át képviselik. A tanulmányunk tárgyát képező, nemzetközi hulladékgazdálkodási támogatásokból kimaradó területek 687 önkormányzatot, illetve mintegy 2.040.000 lakost jelentenek. Ezek a fehér foltok alapvetően az alábbi egybefüggő területeket takarják: 1. Nógrádi régió 2. Nyugat-Alföld régió 3. Jászság Dél-Heves régió 4. Dél-Kelet Aföld régió 5. Komáromi régió 6. Nyugat-Dunántúli régió A jelen résztanulmány az általános helyzetelemzési és javaslat fejezetnek egy nagyobb összefüggő területegységére, a nógrádi térségre vonatkozó részeit tartalmazza. A tárgyi régiót a mellékelt ábra mutatja be. 1 A futó projektekből kimaradó települések, ill. területek helyzetének elemzése Az adott régiókban egyes jelentősebb közszolgáltatást végző cégek megkeresésével felmérést végeztünk (személyes interjú és kérdőív formában is) annak érdekében, hogy tájékozódjunk a szándékukról, terveikről. A régió hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztése szempontjából rendkívül lényeges a meglévő lerakók alapos ismerete, illetve elemzése, mivel ez meghatározó lehet az egyes régiókban kialakítandó projektekre, illetve a települések hovatartozására. A hulladékgazdálkodási rendszerek jellemzően 2-3 nagyobb lerakótelep köré szerveződnek, amelynek egy része meglévő telep. 2
A kérdőívben rögzítettük az egyes hulladéklerakók szolgáltatási körzetére jellemző legfontosabb adatokat, a szolgáltatás jelenlegi szintjét. A személyes interjúk során felmértük a fejlesztési lehetőségeket, terveket, koncepciókat, egy esetleges állami/nemzetközi szerepvállalás lehetőségét a korszerű hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításában A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos támogatási rendszer alanyai közé bekerültek az önkormányzatok mellett a közszolgáltatók is, mivel gyakorlatilag az önkormányzatokkal kötött szerződésekkel önkormányzati feladatok ellátását vették át, ezért a feladataik ellátásához szükséges fejlesztésekhez állami támogatást is igénybe vehetnek, azaz például sikerrel pályázhatnak a szolgáltatási körzetükben a szelektív hulladékgyűjtés működtetéséhez szükséges eszközök beszerzésének támogatására. A következőkben ismertetjük a régióra vonatkozó részletes adatokat, fejlesztési lehetőségeket. A logikusabb tárgyalás végett ebben a fejezetben mutatjuk be és vetjük össze a helyzetet a regionális hulladékgazdálkodási tervekben foglalt elképzelésekkel is. 1.1 Nógrádi régió A vizsgált térség Nógrád megye jelentős területét magába foglalja, Rétság és környezetének kivételével, amely települések az Észak-Kelet-Pest Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt, illetőleg a megye déli részét, ahol a települések a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagjaiként kívánják fejleszteni a településükön a hulladékkezelést. Érintett települések: összesen 64 település, közel 142.000 lakos: Alsótold, Bárna, Bátonyterenye, Bér, Bokor, Cered, Csécse, Cserhátszentiván, Domaháza, Dorogháza, Ecseg, Egyházasgerge, Endrefalva, Etes, Felsőtold, Garáb, Hollókő, Ipolytarnóc, Jobbágyi, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Kozárd, Kutasó, Litke, Lucfalva, Ludányhalászi, Magyargéc, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraszőlős, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagylóc, Nemti, Nógrádmegyer, Nógrádsipek, Nógrádszakál, Pásztó, Piliny, Rimóc, Ságújfalu, Salgótarján, Sámsonháza, Sóshartyán, Szalmatercs, Szécsény, Szécsényfelalu, Szilaspogony, Szuha, Szurdokpüspöki, Tar, Varsány, Vizslás, Zabar. 1.1.1 Hulladékgazdálkodási szempontból való egybefüggőség és az egybefüggő területek szelektív hulladékkezelésének szintje A térségben öt nagyobb hulladéklerakást végző szolgáltató körzete határolódik el, több önkormányzat azonban a saját lerakójára szállít. A nagy, regionálisnak tekinthető hulladéklerakók a következők: Szécsény Városi Szilárd Hulladék Lerakó telepen 11 település (Szécsény, Nagylóc, Varsány, Nógrádsipek, Ludányhalászi, Nógrádszakál, Endrefalva, Piliny, Szécsényfalu, Ecseg, Nagykeresztúr) közel 25.000 lakosának települési szilárd hulladékát helyezik el. A lerakó agyagszigeteléssel rendelkezik (volt agyagbánya rekultivációja), több szempontból sem felel meg a 2008 után tovább üzemelő lerakó telep feltételeinek (körbekerítés, hídmérleg, 3
kerékmosó stb.). A munkagéppel való tömörítést követően földtakarással zárják a hulladék felületét. A jelenlegi beszállítás (30.000 laza m 3 /év) mellett kapacitása (jelenleg 140.000 tömör m 3 ) még 5-6 évre elegendő. A lerakó tulajdonosai a beszállító önkormányzatok, üzemeltetője és a közszolgáltatást a legtöbb településen a Rethmann Recycling Kft látja el. A Kft.-nek 2008-ig van szerződése az önkormányzattal a közszolgáltatás ellátására. A lerakón hulladékkezelés nincs. Három településen nemrég indult el a szelektív hulladékgyűjtés, 9 gyűjtőszigeten (Szécsény 7, Ecseg 1, Nógrádszakál 1) elkülönítetten gyűjtik a papírt, fehér és színes üveget, valamint a műanyag palackokat. Az üzemeltető (VGÜ Kft.) környezetvédelmi működési és hulladékkezelési engedélykérelmet nyújtott be, ezek elbírálása folyamatban van. A felülvizsgálati dokumentáció szerint a biohulladék lerakás csökkentésére komposztáló létesítését és a szelektív hulladékgyűjtés bevezetését tervezik. Salgótarjáni Térségi Szilárd Hulladék Lerakó telep. A térség legnagyobb lerakója, tulajdonosa az önkormányzat, a Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. az üzemeltetője. Jelenleg 29 település (Bárna, Cered, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancslapulytő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Magyargéc, Márkháza, Mátranovák, Mátraszele, Mihálygerge, Nagybárkány, Rimóc, Ságújfalu, Salgótarján, Sámsonháza, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Vizslás, Zabar, Nógrádmegyer), mintegy 73.400 lakosának települési szilárd hulladéka kerül a 2002- ben üzembe helyezett lerakóra. (Karancskeszi és Mátraterenye fontolgatja a szerződéskötést hulladékának ártalmatlanítása céljából.) A medence szigetelése megfelel a 22/2001-es KöM rendelet előírásainak, a hulladékot kompaktoros tömörítés után földdel takarják. A tulajdonos Salgótarjánon kívül 26 további beszállítói szerződéssel rendelkező településnek van beleszólási joga a telep fejlesztésébe, ami gyakran megnehezíti nagyobb horderejű döntések meghozatalát. A lerakó szabad kapacitása a jelenlegi kiépítettségben 1.060.000 m 3, tervezett kapacitása 1.860.000 m 3. Ez a jelenlegi beszállítási kapacitással mintegy 50 évre oldja meg a térség hulladéklerakását. A lerakón már beszerezték a zöldhulladék kezelésének előfeltételeként az aprítógépet, a komposztálótér kialakítása folyamatban van, befejezés előtt áll. A szolgáltatási kör egyik településén sincs szelektív gyűjtés, ezt a szolgáltató a megvalósításhoz szükséges önkormányzati forráshiányával magyarázta. Az üzemeltető környezetvédelmi működési és egységes környezethasználati engedélykérelmet nyújtott be, amelynek elbírálása folyamatban van. Hulladékkezelési engedéllyel rendelkezik (KF: 24641/2004 számon) a hulladék begyűjtésére, szállítására, hasznosítására vonatkozóan. Jobbágyi Szilárd Hulladék Lerakó telep. Kisebb körzetet lát el, 23 település (Alsótold, Buják, Csécse, Cserhátszentiván, Egyházasdengeleg, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Hollókő, Jobbágyi, Kisbágyon, Nógrádkövesd, Becske,. Kutasó, Palotás, Szarvasgede, Szurdokpüspöki, Galgaguta, Szécsényke, Hatvan, Nagykökényes, Zagyvaszántó, Pásztó (csak üzemektől)) mintegy 20.000 lakosának települési szilárd hulladék lerakását. A lerakó üzemeltetője és tulajdonosa egyaránt a Szuha Kft., amely 100%-ban magántulajdonú társaság. 13 településen a Szuha Kft. látja el a közszolgáltatói feladatokat, a többi településekről az önkormányzatok által megbízott egyéni vállalkozó gyűjti be és szállítja a hulladékot a lerakóra. A medence szigetelése nem felel meg a 22/2001-es KöM rendelet előírásainak, csak természetes agyagszigeteléssel rendelkezik. Jelenlegi szabad kapacitása 75.000 m 3, amely a 2009-ig terjedő időszakban elegendő az eddigi beszállítási ütem mellett a szerződésben álló települések hulladékának fogadására. Az ellátott települések egyikén sem végeznek szelektív 4
hulladékgyűjtést. Ezt a szolgáltató egyrészt a lakossági, illetve önkormányzati érdektelenséggel magyarázta, másrészt a kiválogatott hulladék hasznosítási lehetőségének hiányával. Feltételezzük, hogy mivel a szolgáltató saját tervei közt nem szerepel a lerakó 2008 utáni üzemeltetése, ezért nem is kezdeményezte az önkormányzatoknál a hulladékkezelés ilyen irányú fejlesztését. A felügyelőségre 2004-ben nyújtották be a lerakó környezetvédelmi felülvizsgálatára vonatkozó és az egységes környezethasználati engedélykérelmet, amelyek elbírálása folyamatban van. A dokumentáció szerint 2008-ig tervezik üzemeltetni a lerakót. A további üzemeltetési időtartam a felülvizsgálat eredményének függvénye (lesz). A biológiailag lebomló hulladék lerakásának csökkentését nem tervezik. Bátonyterenye Gyula-aknai Szilárd Hulladék Lerakó. A Bátonyterenyei Városüzemeltetési Kht. üzemelteti. Mind a lerakó tulajdonjoga, mind az üzemeltető Kht. 100%-os önkormányzati (Bátonyterenye) tulajdon. A lerakón 10 település (Bátonyterenye, Mátramindszent, Mátraszőlős, Mátraverebély, Mátraalmás, Dorogháza, Pásztó, Szuha, Tar, Rákóczibánya) mintegy 35.000 lakosának települési szilárd hulladékát helyezik el. A 7 éve épült lerakó az akkori műszaki előírások szerint még korszerű létesítményt jelentett. Mára, a jelenlegi előírások szerint elavult, fejlesztés híján legkésőbb 2008-ban bezárandó teleppé vált, holott az eredetileg tervezett feltöltési térfogatának 6%-a került csak igénybevételre. Fejlesztés nélkül jelenlegi szabad kapacitása 160.000 m 3, amely fejlesztéssel 800.000 m 3 -re lenne növelhető. A lerakón hulladékkezelés nincs, az ömlesztett hulladékot tömörítés után földtakarással borítják. Az ellátott települések egyikén sincs szelektív hulladékgyűjtés. Ennek legfőbb oka az önkormányzati tőke hiánya. Az üzemeltető KF: 1978-5/2004 számon hulladékkezelési engedéllyel rendelkezik a lerakásra vonatkozóan (2006. márc. 31-ig), a hulladék begyűjtését, szállítását a KF: 29823/04 számú engedély alapján végezheti (2006. márc. 31-ig). A környezetvédelmi működési engedély kiadása folyamatban van. A biohulladék lerakásának csökkentése céljából tervezik bevezetni a szelektív hulladékgyűjtést és komposztáló létesítését. (2003-ban a Városüzemeltetési Kht. Európa Pályázat Előkészítő Alaphoz benyújtott pályázata szerint a Bátonyterenye, Pásztó és kistérségeik környezetében a komplex hulladékgazdálkodás fejlesztése mintegy 850 millió forintba kerülne. Az önkormányzatoknál és a támogató partnereknél 213 millió forint áll rendelkezésre, 637 millió forint állami vagy nemzetközi támogatást vennének igénybe. Ez a terv tartalmazta a hulladéklerakó új környezetvédelmi és műszaki előírásoknak megfelelő fejlesztését, fóliaszigetelés növelését, csurgalékvíz és biogáz rendszer kiépítését, kompaktor beszerzését. Másik fontos pillér a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása: szelektív hulladékgyűjtő szigetek, 12 lakossági veszélyes hulladék gyűjtésére is alkalmas hulladékudvar, hulladékválogató berendezés, átrakóállomás létesítése. A Pályázat Előkészítő Alap támogatását a szükséges műszaki-pénzügyi megvalósíthatósági tanulmányok, környezeti hatástanulmány készítéséhez, szükséges engedélyek megszerzéséhez, engedélykérelmek kidolgozásához kérték. Az Alap a Városüzemeltetési Kht. pályázatát a keret szűkösségére hivatkozva elutasította.) Pétervásárai Lerakó telep. A PEVIK Kft. üzemelteti és 9 település (Pétervására, Erdőkövesd, Várasztó, Ivád, Kisfüzes, Mátranovák, Mátraterenye, Dorogháza, Nemti) hulladékát szállítja a szigeteletlen lerakóra. 5
A települések közül néhány csatlakozott a szomszédos Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társuláshoz, köztük Pétervására is. Mátranovák, Nemti és Mátraterenye akkor nem nyilvánította ki csatlakozási szándékát. Ezek a települések feltehetően a földrajzi szempontból lényegesen kedvezőbb bátonyterenyei vagy salgótarjáni lerakóval fognak szerződést kötni (Mátranovák például jelenleg a bátonyterenyei lerakóval tárgyal). A lerakás jelenlegi szintjéről, illetve jövőbeni terveikről nincsenek konkrét információink. A lerakó működési engedélye a környezetvédelmi felügyelőségen elbírálás alatt van. A régió több települése (Karancskeszi, Mátraterenye, Nógrádmegyer) nem csatlakozott egyik nagyobb lerakóhoz sem, a begyűjtött hulladék elhelyezését a még működő, bár szigeteléssel nem rendelkező saját lerakóikon oldják meg, illetőleg nem ismert a hulladékkezelés módja és helyszíne (Bér, Bokor, Domaháza, Kozárd). Legkésőbb 2008 után ezek a települések kénytelenek csatlakozni a közelben működő nagyobb lerakókhoz. 1.1.2 Regionális hulladékkezelési terv alapján meghatározott elképzelés A regionális tervezést megnehezíti, hogy míg a térség a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség működési területéhez tartozik, a térséget érintő területi hulladékgazdálkodási tervet az Észak-Magyarországi Felügyelőség készítette. Az Észak-Magyarországi Területi Hulladékgazdálkodási Terv csak érintőlegesen foglalkozik a nógrádi térség problémáival, fejlesztésével. A terv több helyen említi a jelenleg regionális jelleggel működő és a jövőben fejlesztendő lerakókat, amelyek között Nógrádmarcal, Salgótarján és Bátonyterenye mellett egyszer a szécsényi, egy másik helyen a jobbágyi lerakó szerepel A szécsényi lerakót sem a tulajdonos önkormányzat, sem az üzemeltető cég nem kívánja 2008 után üzemeltetni (ez szerepel a környezetvédelmi működési engedélyezési dokumentációban is). A lerakó nem szigetelt, új ütemben, új szigetelt lerakótér építésére nincs mód, mivel bányagödör-rekultivációs céllal üzemel a telep. (A lerakó felülvizsgálati dokumentációja szerint a jelenlegi feltöltési ütem mellett 10-15 évre elegendő lerakókapacitása van.) A jobbágyi lerakót a tulajdonos szintén nem kívánja ilyen irányban továbbfejleszteni, tervei szerint 2008 után szerződést köt a megfelelő lerakási árat ajánló lerakó teleppel, és az általa begyűjtött települési hulladékot oda fogja szállítani. 1.1.3. A közelben tervezett hulladékgazdálkodási projektek és a kapcsolódási lehetőségek A térség nyugati része hulladékgazdálkodásának fejlesztését alapvetően meghatározza az Észak-Kelet-Pest Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer, míg Nógrád megye déli 11 települése a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társuláshoz csatlakozott. A régió keleti részén salgótarjáni központtal lehetőség van egy önálló projekt létrehozására, a rendszer közel 300.000 ember települési szilárd hulladékának kezelését végezheti. A 6
Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. 2003-ban beadott Európa Pályázat Előkészítő Alap (PEA) pályázata az eddig ellátott települési körre vonatkozóan tartalmaz a komplex hulladékgazdálkodás kialakítására konkrét elképzeléseket. A 2001-ben PHARE támogatással épített lerakó képezi az alapját a komplex hulladékgazdálkodási rendszer létrejöttének. A projekt megvalósításának rövid távú céljai szelektív gyűjtéssel a hasznosítható hulladékok visszanyerése, ezáltal a lerakandó hulladék mennyiségének csökkentése, a lerakó élettartamának megnövelése; az elkülönítetten gyűjtött hulladékokból (papír, üveg, fém, műanyag) másodnyersanyag előállítása; a biohulladék feldolgozásával rekultivációs takaróanyag, humusz előállítása, esetleg értékesítése; lakossági veszélyes hulladék kivonása, szakszerű ártalmatlanítása. A projekt elsősorban a Salgótarján és vonzáskörzetéhez tartozó 26 település hulladékkezeléséhez kapcsolódik, hosszú távon azonban reális esély van a vonzáskörzet jelentős kiterjesztésére. A szécsényi lerakó bezárását követően a 25.000 lakost lefedő térség egy része feltehetően a salgótarjáni körzethez csatlakozik, bár célszerűbb lenne a Nógrádmarcali lerakó használata, a közelség elve alapján, ez azonban kétséges az Észak- Kelet-Pest Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer projekt-előkészítésének lezárulása miatt.). Már most van olyan önkormányzat, aki bár most tulajdonosa a szécsényi lerakónak, de Salgótarjánba szállít. A szolgáltató szerint ennek oka, hogy a lerakó rekultivációja a tulajdonosok kötelessége, ezért a tulajdonos kisebb önkormányzatok megpróbálnak még az üzemeltetési időszakban kiszállni a tulajdonból. A régió bővíthető délre, Bátonyterenye és Pásztó térsége irányába. Ebben az esetben, a bátonyterenyei lerakó fejlesztése szükségtelen, a lerakó területén átrakóállomás létesülhet. Hasonló okok miatt várható bővítés Jobbágyi körzete felé. Ezek a bővítési tervek egyenlőre még kezdetleges fázisban vannak, első lépésként a lerakótulajdonos 26 önkormányzat hozzájárulása szükséges a tárgyalások folytatásához, egy esetleges önálló projekt létrehozásának kezdeményezéséhez. Az önkormányzatok döntése várható, ekkor esetleg új irányt vehet a régió fejlesztése. A Jobbágyi lerakó tulajdonosa saját erőből kívánja fejleszteni a lerakót hulladékkezelő centrummá. Mivel 2008 után a települési hulladék lerakása a telepen nem lesz lehetséges, új fejlesztési lehetőségekben gondolkozik. Tervei közt szerepel inert hulladék lerakó kialakítása, komposztáló létesítése, fémgyártási veszélyes hulladék átvétele, feldolgozása (a már meglévő fémfeldolgozással foglalkozó Kft.-ben). A tervek megvalósítását az elkövetkező években önerőből kívánja elvégezni. A vizsgált terület minden oldalról szervezés vagy kivitelezés alatt lévő nemzetközi forrásokból támogatott (vagy támogatást pályázó) projektekkel határos, így a csatlakozásnak ilyen projekthez kevés esélye van, ezért célszerű lenne önálló projekt szervezése. A jelenleg a térség hulladéklerakóit használó települések egy része kifejezte más projekthez való csatlakozási szándékát, így ezekkel a továbbiakban mint a fejlesztési projekt résztvevőjével nem kell számolni. Ezek a következők: a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagjai: Buják, Bokor, Egyházasdengeleg, Héhalom, Kisbágyon,. Palotás, Szarvasgede, Hatvan, Nagykökényes, Zagyvaszántó, Erdőkövesd, Várasztó, Ivád, Kisfüzes 7
az Észak-Kelet-Pest Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt tagjai: Bér, Kozárd, Domaháza, Nógrádkövesd, Becske, Galgaguta, Szécsénke. Tisztázatlan Rákóczibánya és Nagykeresztúr további elképzelése. 1.5. Helyzetelemzés, új projekt kialakítási, kapcsolódási lehetőségek A Nógrádi Régió hulladékkezelésének fejlesztési javaslata A regionális hulladékkezelési projektbe nem szerveződött települések egy tömbben (földrajzi közelségben) helyezkednek el (kivéve Bér és Verseg), ami projektszervezési szempontból előnyös. Verseg Pest megyéhez tartozó település, számára a Nógrádi Régió projektben való részvétel nem lenne előnyös, a nagy távolságokból adódó jelentős szállítási költségek miatt. (Verseggel mint a Régió településével nem számolunk.) Bér település a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás települései közé ágyazódva zárványként helyezkedik el, de a távolság nem jelentős, ezért a Nógrádi Régió projektben való részvétel javasolható számára, és mint a térséghez tartozóval számolunk is javaslatunkban. (Lehetősége van a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Projekthez csatlakozni.) A Nógrádi terület mintegy 142.000 lakosú egységként kezelhető. A rendelkezésre álló kapacitások: o Salgótarján Kótyházai lerakó 1.060.000 m 3 (+800.000 m 3 fejlesztési lehetőség). Igen korszerű lerakó, érdemi szelektív hulladékkezelés nélkül. o Bátonyterenyei lerakó 160.000 m 3 szabad kapacitás, elavult, szegényes felszereltség, további elvi 640.000 m 3 kapacitás kiépíthetőségével. A területen más szigetelt lerakó nincs, számottevő szelektív hulladékgyűjtés, kezelés nincs. Projekt-előkészítés során 0,4 t/fő éves hulladéktermeléssel és 40 %-os hulladékhasznosítással számolva 0,24 t/fő hulladékártalmatlanításról kell gondoskodni. Az adott 142 ezer lakosra így évi 34.000 t hulladék elhelyezését kell megoldani. A salgótarjáni lerakó kiépített kapacitása ezzel számolva 30 évre elegendő. Figyelembe véve a szelektív gyűjtés egy ideig még mindenképpen csekélyebb hatásfokát is, a lerakókapacitás megfelelő hosszú távon elegendő. A bátonyterenyei lerakó használata, további fejlesztése - a salgótarjánihoz viszonylag közeli elhelyezkedése miatt is megfontolást igényel (mind a tulajdonos szándékát, mind a hosszú távon történő működéshez szükséges engedélyek megszerezhetőségét vizsgálni szükséges). Azon települések esetében, ahol a szolgáltató a település meglévő, régi lerakóját használja, nem érdeke a lerakott hulladék csökkentése, de egyetlen településen nem is kivitelezhető ésszerűen az önálló szelektív gyűjtés. Még egy 5-6000 fős településen is olyan kevés hulladék gyűlne össze a szelektív gyűjtőkben, hogy nem érné meg azokat elszállítani, a nagyobb mennyiség összegyűjtéséig normális keretek közt tárolni, átválogatni, bálázni. 8
Tapasztalataink szerint az egyes települések esetében (főleg kisebb falvakról van szó) a felmerülő több beszállítási lehetőség közül a lerakási díj lesz a meghatározó abban, hogy melyik projekthez fognak csatlakozni, függetlenül az előzetesen tett szándéknyilatkozatoktól. Előfordul, hogy egy jelenleg a saját lerakójára szállító település több szolgáltatónak is ad szándéknyilatkozatot, így biztosítva be magát a 2008 utáni időszakra.) Ez az országos probléma ezen a térségi fehér folt -on is jelentkezik. Minden, a térségben működő szolgáltató szolgáltatási körzetében van olyan település, amely a regionális projektek korábbi alakulásánál kinyilvánította csatlakozási szándékát egyik vagy másik regionális hulladékgazdálkodási projekthez. Amíg az ISPA projektek nem valósulnak meg, addig a meglévő lerakókba szállítanak. A nagy beruházással az elmúlt években létesített lerakók így nem rentábilisak, gyakorlatilag megpróbálják túlélni a még hátralevő közel négy évet. 1.6. Rekultivációs feladatok A települési szilárdhulladék lerakók rekultivációjára készült országos program szerint a következő lerakók esetén kell gondoskodni a rekultivációs feladatok elvégzéséről. A Nógrádi Régió területén 26 db, összesen 818 M Ft rekultivációs költségű lerakó található. Település Költség, M Ft Rekultiválás módja Jobbágyi 118,5 rekultiválás Karancslapulytő 8 rekulitválás Szécsény 36 rekultiválás Szécsény 37 rekultiválás (földdel takarva) Szécsény 3 rekultiválás Hollókő 24 rekultiválás Tar 178 rekultiválás Salgótarján 237 rekultiválás Salgótarján 5 rekultiválás (földdel takarva) Salgótarján 6 rekultiválás (földdel takarva) Salgótarján 41????????? Nógrádmegyer 18 rekultiválás Litke 9 rekultiválás Mátraterenye 20 rekultiválás (földdel takarva) Mátraterenye 3 rekultiválás Nógrádszakál 8,5 rekultiválás Rimóc 16 rekultiválás Rimóc 13 rekultiválás (földdel takarva) Cered 13 rekultiválás Ecseg 24 rekultiválás Etes 10 rekultiválás Felsőtold 0,3 tájba illesztés Felsőtold 0,3 tájba illesztés (földdel takarva) Karancskeszi 18 tájba illesztés Piliny 3 tájba illesztés 9
Karancsság 3,5 tájba illesztés (földdel takarva) Alsótold 6 tájba illesztés Összesen: 818,1 2. A nemzetközi támogatásokból kimaradt területek fejlesztési lehetőségei A jelen tanulmány egyik célja, annak meghatározása, hogy a fehér foltnak minősülő területeken milyen módon, milyen költségekkel és milyen támogatási igényekkel lehet, illetve célszerű komplex hulladékgazdálkodási rendszereket beindítani. A következőkben becsüljük a szükséges intézkedések irányát és nagyságrendjét. Kiindulási alapnak a már futó projektekből levont következtetéseket és a helyzetfelmérés eredményeit tekintjük. Ennek megfelelően az alábbi gondolatmenetet alkalmazzuk: 1. Megállapítjuk, hogy mely területeken van egyáltalán szükség beavatkozásra, azaz új projekt szervezésének előmozdítására. (Ahol ez a tervezés már megtörtént, illetve történik, nyilvánvalóan a jelen tanulmány kereteit jóval meghaladó precizitású projekt tervezés folyt, illetve folyik. Ezek a területek valójában már átsorolhatók a megszerveződött projektekkel már lefedett régiók közé.) 2. Összegezzük a beruházási igényeket azokra a területekre, amelyeken új rendszerek szerveződése célszerű. 3. A beruházási igényekhez a futó projektek tervezéséből levont következtetések felhasználásával nagyságrendi költségbecslést adunk. 4. Gazdasági, gazdaságpolitikai megfontolásokat is figyelembe véve teszünk javaslatot az adott terület kezelésére. A javaslat hulladékgazdálkodási szakmai szempontok alapján készült, alapvetően azzal a filozófiával, hogy a települési hulladékok kezelését akkor lehet környezetkímélő módon és gazdaságosan megvalósítani, ha nem csak a hulladék begyűjtése és ártalmatlanítása történik meg, hanem a szelektív hulladékgyűjtés segítségével a hasznosítható és veszélyes hulladékok elkülönítése, hasznosítónak átadása, valamint a maradék hulladék ártalmatlanítása, a hulladék kezelése korszerű eszközökkel és létesítményekben valósul meg, regionális szervezésben, mert így biztosítható a költségek optimuma, a régi lerakók felülvizsgálatra, a felhagyott lerakók rekultiválásra kerülnek, a szükséges fejlesztésekhez, rekultivációhoz állami és nemzetközi forrásokat vesznek igénybe az önkormányzatok. A szakmai filozófia átültetése a Nógrádi Régióba a jelenlegi állapotokból kiindulva a jövőre nézve fogalmaz meg célkitűzéseket. A javaslat a feladatokat a régió adta keretek között tervezi megoldani, ami azt jelenti, hogy a más régiók közreműködésével ésszerűbben, logikusabban megoldhatónak látszó esetekben sem teszünk ilyen javaslatot. Jelen esetben régió alatt nem a statisztikai régiót értjük, hanem azt a területet, ahol egységes projektben, korszerű szolgáltatással el nem látott fehér foltok vannak a nógrádi területen. Ennek indoka, hogy vizsgálataink szerint a jelen régiót határoló más régiók már projektekbe szerveződtek, azokról részben már pozitív döntés született, a fejlesztések megkezdődtek. Az ilyen módon meghatározott projektekhez (Észak-kelet-Pest Megyei Regionális 10
Hulladékgazdálkodási Projekt) hozzányúlni már nem célszerű, mert a nemzetközi (EU) forrásokból való támogatottságukból következően minden módosítás számtalan szerződés megváltoztatását, pénzügyi és logisztikai változtatásokat vonna magával, ami a projektek szereplőinek okozna nehézséget. Ezért a csatlakozó területeken megvalósuló projektekbe társulni a kimaradó településeknek nem javasolható. A tárca állásfoglalása szerint a rendelkezésünkre álló eszközökkel védjük a korábban kialakult projektek egységét, még akkor is, ha célszerűségi okok indokolnák egyes települések utólagos integrációját. A fehér foltok területére az egységes projekt összeállításának és megvalósításának indoka továbbá az, hogy a szükséges fejlesztésekhez a források biztosítását csak az EU-források igénybevételével látszik lehetségesnek, amelyet a magyar kormányzat kiegészít. Az EU-források felhasználása során tekintettel kell lenni azokra a követelményekre, amelyet a közösség támaszt, így pl. a támogatott projekt mérete, a beruházás volumene, ami azt jelenti, hogy célszerű a javasolt magyar viszonyok között nagynak tűnő térség egy projektként történő kezelése. A csak hazai forrásokból történő támogatás fedezete lényegesen kisebb összeg, vagyis kisebb arányú is, ezért az önkormányzatok számára kedvezőtlenebb megoldás. A javaslat tehát nem a megyével számol mint projektterülettel, hanem mindazokkal a településekkel, amelyek nem részesei EU-források igénybevételével történő hulladékgazdálkodási fejlesztéseknek. A Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt még hivatalosan nem került elfogadásra, ezért még nyitva áll a lehetőség a csatlakozásra (korlátozott ideig). A javasolt kezelési központok kialakításánál a meglévő gyűjtőkörzetek változatlanságával számoltunk, hiszen ezekben az esetekben már korábban megkötött közszolgáltatói szerződéseket feltételezünk. Változással azokban az esetekben kell számolni, ahol a ma még működő lerakók bezárásra kerülnek (Bátonyterenye, Jobbágyi stb.), így ezek a gyűjtőkörzetek a bezárást követő időponttól kezdődően lerakási szempontból a regionális lerakót (Salgótarjánt) veszik igénybe. A lerakó hosszú távon működhet (engedélyeik vannak, tartalék terültek rendelkezésre állnak), új lerakó építése nem szükséges. Feltehetően a regionális projekt jóváhagyása és a beruházások kezdete a nevezett lerakók bezárását követően kezdődhet csak meg, tehát már a kezdettől a régióközpontban, illetőleg a kistérségi központokban valósulhat meg a kezelés. A régióközpont és a kiszolgált települések távolsága, illetve az útviszonyok több esetben átrakóállomások üzembe állítását teszi szükségessé (pl. Pásztó, Szécsény). A régióban javasolható továbbá egy válogatómű megépítése (Salgótarján), és a felhagyott lerakók rekultivációja. Bár komolyabb kezdeményezés történt már eddig is a szelektív hulladékgyűjtés, kezelés bevezetésére, az ehhez szükséges infrastruktúra érdemben még nem épült ki. A szelektív hulladékgyűjtés és kezelés rendszere azonban a lakosság nagyobb része számára alapvetően kiépítésre szorul. A szállítási távolságokat is figyelembe véve a régió széleihez közel a tervezett hulladékkezelő központtól távol - eső települések számára célszerű (pl. Szécsény és Pásztó térségében) átrakóállomások létesítése. 11
Salgótarjánban a jelenlegi létesítményeket kiegészítve komplex hulladékkezelési rendszert kell kialakítani, így szükség van komposztálóra és válogatóműre, valamint az inert hulladék kezelésének megoldására. A régió földrajzi viszonyai miatt Jobbágyiban, Bátonyterenyén vagy Pásztón inert hulladék feldolgozó telephelyet célszerű kialakítani, olyan módon, hogy egyetlen mobil gépsorral felváltva, időszakosan végzik a hulladék kezelését ezeken a telepeken. Bátonyterenyén a települési hulladéklerakó telephelye az inert hulladék kezelése után maradó nem hasznosítható hulladék lerakására kis beruházási összeggel megoldható. Hasonlóan mobil gépsorok alkalmazásával kell megoldani a komposztálandó hulladékok kezelését, célszerűen ugyanezeken a kistérségi célokat kiszolgáló telepeken (Szécsényben, valamint Jobbágyiban vagy Pásztón). A szelektív hulladékgyűjtés és kezelés rendszere gyakorlatilag teljes kiépítésre szorul, így az ISPA projektek elemzéséből származó 26.000 Ft/fő beruházási költséggel lehet számolni. (Ez független attól, hogy egyes települések esetleg nem Salgótarjánba szállítanak.) Ennek összes költsége a régió egészére mintegy 3,7 milliárd Ft. A térség szelektív gyűjtési eszközökkel történő ellátáshoz optimális esetben mintegy 200-220 db gyűjtőszigetre, 8-10 db gyűjtőudvarra (Salgótarjánban 5 db, Bátonyterenyén 2 db, Pásztón 1 db) van szükség. Komposztálótelepet célszerű létesíteni Bátonyterenyén, Pásztón és Salgótarjánban, míg utóbbi településen 1 db válogatóműre is szükség van. A tervezett projekt megvalósításának várható időpontjára az országban a szelektív gyűjtést széles körben meg kell szervezni, így szükség lesz a házhoz menő gyűjtési mód megszervezésére is. Egy a szelektív hulladékgyűjtés és kezelés teljes rendszerének kiépítését megcélzó projekt tehát mindenképpen elérheti a Kohéziós Alap támogatási minimumát, így javasolt a térség önkormányzatainak összefogása egy pályázat elkészítésére. A feltárt gazdasági, gazdaságpolitikai és egyéb viszonyok nem zárják ki egy ilyen projekt beindításának lehetőségét. Mindenképpen javasolt azonban szakmai (és a tervezéshez netán pénzügyi) támogatást nyújtani. A projekt kézenfekvő gesztora Salgótarján önkormányzata lehet. 3. A fejlesztési lehetőségek és támogatási igények összefoglalása Az önkormányzatok helyzetéből kiindulva mindenképpen szükség van tájékozottságuk és szakmai felkészültségük erősítésére. Ennek egyik formája lehet ehhez nyújtható (kisebb mérvű) központi segítség. Feltétlenül előremozdító hatású bizonyos kisebb projektek (helyi komposztálás, gyűjtőedényzet beszerzés stb.) támogatása is. Az ország ill. a nemzetgazdaság szempontjából azonban a legnagyobb hozadéka az EU pénzalapok felhasználását lehetővé tevő nagy projektek kialakításának lenne. A lehetőségeket ezért elsősorban ebből a szemszögből vizsgáltuk. A helyzetet az alábbi táblázat összegzi: 12
Nógrádi Régió Szelektív hulladékgyűjtés és kezelés Fejlesztési igény (milliárd Ft) 3,7 Lerakó - Rekultiváció 0,8 Nemzetközi támogatás lehetősége Csak a teljes fehér folt -ra vonatkozó projektjavaslat esetén lehetséges az EU források felhasználása mind a lakosszám miatt, mind a rekultivációs költségek nagysága miatt (a jelenlegi konstrukcióban kb. a költségek 40 %-a) A projekt(ek) összehangolását jelentősen megnehezíti a szolgáltató cégek közötti harc a piac megszerzéséért. A szakértelem gyakran nem is hulladékos szakmai téren, inkább a projektszervezés terén hiányzik az önkormányzatoknál. A támogatási rendszerek és lehetőségek mélyebb ismeretében a szolgáltatók érdekei összehangolhatók lehetnének a közösségi támogatások megszerzése érdekében. A viszonylag hosszú előkészítési időszak alatt az érdekelt szolgáltatók megtalálhatják azt a konstrukciót (PPP), amely az önkormányzatok számára is kedvező és az EU szabályokat is kielégítő. 13