Egy virágzó, gyarapodó város, Magyarország szívében!

Egy virágzó, gyarapodó város, Magyarország szívében! Generáció-, stílus-, és szemléletváltás Önkormányzati választási program 2010 www.jobbikszarvas.hu 1

Tartalomjegyzék: 1. Gazdaság, pénzügyek, szociális ellátórendszer, energiapolitika, Holt-Körös 6 1.1 Gazdaság 6 1.2 Pénzügyek, szociális ellátórendszer 10 1.2.1 Pénzügyek 10 1.2.2 Szociális ellátások, szociális szövetkezetek, szociális kártya 11 1.3 Energiapolitika 12 1.4 A Holt-Körös, turizmus 12 2. Közbiztonság, városgazdálkodás,közösségépítés 18 2.1 Közbiztonság, a cigánybűnözés megfékezése 18 2.2 Közösségépítés 19 2.3 Városgazdálkodás, környezetvédelem 20 3. Jövőpolitika 21 3.1 Oktatás-nevelés, kultúra, szórakozás 21 3.2 Sport 24 3.4 Egyházak 25 3.5 Civilek 25 2

Egy virágzó, gyarapodó város, Magyarország szívében! Generáció-, stílus-, és szemléletváltás Bevezetés Szarvas város kedvező fekvése és természeti adottságai miatt több ezer éve lakott hely. Újkori történetének fontos mozzanata az újratelepítés (1722). Ekkor felvidéki szlovák és magyar telepesek leheltek új életet a török hódoltság és háborúk alatt elpusztult településbe. Szarvas 1920-ig a Kárpát-medence és Magyarország szívében volt. A nemzet újraegyesülésének folyamatával és a határok átjárhatóságával újra azzá kell vállnia. Az összmagyarság és a Kárpát-medence egyik szellemi, gazdasági, kereskedelmi, logisztikai és turisztikai középpontjának. Erős, pénzügyileg, gazdaságilag független, élelmiszer- és energetikai önrendelkezésre törekvő városról álmodunk, amely jól működő, szolidáris emberi közösségek összesége. Egy környezettudatos, élhető és fenntartható települést szeretnénk. Ehhez rendezett, gyarapodó lélekszámú, biztonságos, a fiataloknak, középkorúaknak jövőt, hasznos munkát, megélhetést, az időseknek nyugodt öregkort megtereremtő, gondoskodó Szarvasra van szükség. A kor kihívásaira reagálva új típusú, vállalkozó önkormányzat a célunk! Büszkén vállaljuk telepes elődeink és nagyjaink hitre, munkára, tudásra, találékonyságra és vállalkozásra alapuló örökségét, bízunk Istenben és hiszünk a szebb jövőben! Hajrá Szarvas! Győzzön a Jobbik! Szeretettel, a program megalkotói és a Jobbik szarvasi szervezete nevében: Szarvas, 2010. szeptember hó Gajdos Attila alelnök, polgármester-jelölt 3

Megoldandó problémák: A város lakossága 17350 fő, az elmúlt 20 évben folyamatosan csökken és elöregszik. Okai: - az alacsony születésszám és a jól képzett fiatalok elvándorlása - alacsony foglalkoztatottság mellett relatív magas a munkanélküliség - kevés a nagy hozzáadott értékkel bíró, kvalifikált munkavállalót alkalmazó, jól fizető munkahely - a város nehéz megközelíthetősége közúton, az M44-es elkerülő út hiánya - romló közbiztonság, erőteljes cigánybűnözés, a szociális rendszeren való élősködés - a város eladósodottságának növekedése, további eladósodás kockázata - kevés a termelő infrastruktúrát szolgáló beruházás - Szarvas fő értéke a Holt-Körös, vízminősége, horgászvizi funkciója romlik. A város oktatás-, sport-, egészség- és ifjúságpolitikáját (jövőpolitikáját) a koncepciótlanság jellemzi. Esik az oktatás színvonala, gyenge a nemzettudat. A szarvasi emberek jelentős része rossz mentális, egészségügyi és fizikai állapotban van. A társadalmi kohézió és szolidarítás mértéke folyamatosan gyengült az elmúlt 20 évben. A közösségek, a jól működő, egészséges családok száma csökken, növekszik a csonka családok száma és a devianciák fokozottan érintik a fiatalságot. A fiatal családok lakáshoz jutása, életkezdéshez való feltételei szűkültek, a bérlakásépítési programok leálltak. A rendszerváltozás igazságtalanságai és gazdasági válság miatt jelentős mértékben növekedtek a társadalmi különbségek, szociális feszültségek. Szarvas és a Körös-szögi Kistérség főbb demográfiai jellemzői A Körös-szögi Kistérség népsűrűsége - a 2001-es népszámlálás adatai alapján 52,25 fő/km 2, ami az országos (108 fő/km 2 ) átlag nagyjából fele. A 2001-2007 közötti időszakot megvizsgálva az ezer lakosra jutó vándorlási egyenleg 2,36, amivel Békés megyében a legutolsó helyen szerepel, míg az országban található 168 kistérséget tekintve a kistérségek sorrendjében pedig a 82. helyen áll. A 14 év alatti népességre jutó időskorúak aránya (öregedési index) 1,66, ami jóval kedvezőtlenebb az országos átlag 1,34-os értéknél. A mutató értéke 2000-hez képest romlott, Békés megyében az utolsó (a 6.) helyen áll. (Dr. Csordás László, 2003) Az 1 és 2. ábra alapján megállapítható, hogy Szarvas népessége évről-évre csökken. Az 1990-től 2006-ig terjedő időszakot megvizsgálva megállapítható, hogy ez a csökkenés változó mértékű, pl. a 2006-os adatok alapján a város lakossága egy év alatt 0,7%-al lett kevesebb. Az elmúlt 20 évet figyelembe véve a város lakossága több mint 2000 fővel csökkent. Nagyarányú a településről történő elvándorlás is, főleg Budapestre és a nagy egyetemi városokba. 4

Korcsoport (év) 1990 1994 1995 1996 1997 1998 1999 0-14 3 560 3 228 3 089 3 028 2 984 2 899 2 860 15-60 11 598 11 663 11 813 11 781 11 742 11 706 11 652 >60 4 260 4 148 3 931 3 937 3 907 3 899 3 890 Összesen: 19 418 19 039 18 833 18 746 18 633 18 504 18 402 %-os változás az előző évhez -1,08-0,46-0,60-0,69-0,55 képest Öregedési index (0-14/>60 *100) 84 78 79 77 76 74 74 Korcsoport (év) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 0-14 2 820 2 790 2 736 2 661 2 601 2 537 2 483 15-60 11 642 11 518 11 483 11 380 11 339 11 294 11 213 >60 3 905 3 884 3 925 3 941 3 982 4 032 4 042 Összesen: 18 367 18 192 18 144 17 982 17 922 17 863 17 738 %-os változás az előző évhez -0,19-0,95-0,26-0,89-0,33-0,33-0,70 képest Öregedési index 72 72 70 68 65 63 61 (0-14/>60) 1. ábra Szarvas város főbb demográfiai jellemzői (Adat forrás: Szarvas város Polgármesteri Hivatala népesség nyilvántartás) Fő 20 000 19 500 19 000 18 500 18 000 17 500 17 000 16 500 1990 1994 1995 1996 1997 1998 1999 Népességszám 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2. ábra Szarvas város népességének változása: 1990 és 2006 között 5

Minden városvezetési döntésünknél három szempontot fogunk figyelembe venni: - a szarvasi emberek gyarapodása, jóléte - a munkahelyteremtés, kedvező vállalkozói környezet biztosítása - a környezeti érdekek védelme és a klímavédelem Vezető elveink a társadalmi szolidaritás és kohézió erősítése, a közösségépítés és a település gazdasági, energetikai, élelmiszer- és anyagi önrendelkezésének, függetlenségének megteremtése. Vedd és Védd a szarvasit! 1. Gazdaság, pénzügyek, szociális ellátórendszer, energiapolitika, Holt-Körös, turizmus Erősségek: A település jó fekvéssel rendelkezik, bővelkedik természeti javakban, erőforrásokban (természeti ritkaságok, látványosságok, termőföld, biomassza, geotermikus energia, szoliáris energia, ivóvíz). Itt található az ország legnagyobb arborétuma és az 5. legnagyobb állóvize, a Holt-Körös. Jó munkakultúrával, élelmiszeripari, vetőmagelőállítási, gépipari hagyományokkal rendelkezik, élénk a pénzügyi élete, kerekedelme. Több nemzetközi és országos hírű közintézmény (Szent István Egyetem, HAKI, Körös-Maros Nemzeti Park) működik a településen. Viszonylag fejlett infrastruktúrával, magas szinvonalú közszolgáltatásokkal rendelkezik. 1.2 Gazdaság A város gazdaságának meghatározója a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Mi a családi gazdaságokat támogatjuk, ugyanis ezek garantálják a vidéki népesség helyben maradását. Az igazságtalan szövetkezeti és állami gazdasági privatizációkkal létrejött latifundiumokhoz hasonlító közép- és nagyüzemeket nem támogatjuk. A helyi élelmiszeripar fellendítését szeretnénk, kihangsúlyozva a helyi termékek, termékelőállítás, kereskedelem és az élelmiszerönrendelkezés szerepét. Ezért indítotuk a Vedd és Védd a Szarvasit! mozgalmat. Az ipartelepítésnél a nagy hozzáadott értékű, perspektívikus iparágak betelepülését szorgalmazzuk,amelyek segítik a képzett szarvasi fiatalok elhelyezkedését és helyben maradását. Ilyen a megújuló energetikai ipar, a környezetvédelmi ipar, és a biotechnológia, amelynek adottságaink révén (felsőoktatás, kutatóintézet, környezeti előnyök), regionális központjává válhat Szarvas. Hasonló adottságokkal rendelkezik a gépipar is, ki kell használni a mezőgépipar megyei potenciáit, szarvasi hagyományait, a kecskeméti Mercedes-gyár viszonylagos közelségét. A település fekvéséből származó előnyök okán (történelmi Magyarország földrajzi közepe), a logisztikai ipar és a kereskedelem fejlesztése kézenfekvő lehetőség. A turizmusban és vendéglátásban rejlő lehetőséget is minimális szinten használja ki településünk. (Nincs megfelelő strandunk, nincs kempingünk, gond van a vízminőséggel, halasítással.) 6

Mozgalom a szarvasi termékekért, munkahelyekért, vállalkozásokért Ebben a nehéz gazdasági helyzetben csak összefogással, tudatos vásárlással tudjuk megóvni szeretett városunk, Szarvas gazdaságát és munkahelyeit. Ezért a helyben gyártott termékeket, itt előállított élelmiszereket kell keresnünk, a helyi szolgáltatásokat kell igénybe vennünk! Célunk a szarvasiak figyelmének felhívása a felelősségteljes fogyasztásra, vásárlásra, a lokálpatriotizmus fontosságára. A helyi vállalkozások, termelők és kereskedők érdekvédelmét, közös fellépését piacra jutását szorgalmazzuk. Ismertető, figyelemfelhívó védjegy bevezetését kezdeményezzük! A védjegy használatának feltételei: 1. A Szarvasi Kistérség területén bejegyzett és ott működő termelő, kereskedő, szolgáltató vállalkozás legyen. 2. A kistérségben élő, helyi munkavállalót foglalkoztasson. 3. Segítse a szarvasi és kistérségi vállalkozások összefogását és érdekvédelmét. 4. A mozgalomban részt vevők törekedjenek egymás termékeinek és szolgáltatásainak vásárlására, helyi eredetű élelmiszerek felhasználására. A vásárlói közösség és a védjegyhasználat előnyei a védjegybirtokosok szempontjából: 1. Jól működő, tudatos vásárlói közösség, vásárlói klub. 2. A vásárlói közösség hatására megnövekedő bizalom a fogyasztók részéről. 3. Forgalomnövekedés vagy forgalommegtartás, közös piacszerzés. 4. Egységes arculat és fellépés a multinacionális vállalatokkal szemben (érdekvédelem). 5. Marketingkampány a védjegyhasználók részére (internet, honlap, kábel TV). 6. Díjmentesség. A vásárlói közösség és a védjegy előnyei a fogyasztók szempontjából: 1. Megbízható, állandó minőség a termékeknél és a szolgáltatásoknál. 2. Emberközpontú, személyes kiszolgálás. 3. Tudatos vásárlással helyi - így a saját munkahelyek - megtartásának a támogatása. 4. Vásárlói közösséghez való tartozás. 5. Esetleges kedvezmények igénybevétele, Szarvas Kártya bevezetése. 7

A meglévő kis- és középvállalkozások fokozottabb támogatása A fejlesztésekhez kapcsolódó közbeszerzések során a helyi vállalkozásokat előnyösebb helyzetbe szeretnénk hozni, melyre a közbeszerzési törvény lehetőséget, ill. keretet szab. A beruházások során a bírálati szempontrendszert úgy alakítjuk majd ki, hogy a helyi munkavállalókat, helyi energiát, alapanyagokat felhasználó cégek nagyobb pontszámot kapnak, elkerülve ezzel azt, hogy a nagy multi cégek, ill. óriásvállalatok nyerjék el a legalacsonyabb kínálati ár miatt a nagyobb fejlesztéseink zömét. A relatíve magas munkanélküliséget tekintetbe véve, azon vállalkozások számára, amelyek ebben a nehéz gazdasági helyzetben legalább egy új munkavállalót vesznek fel és vállalják, hogy egy évig folyamatosan foglalkoztatják (min. hat órában) is azt, ill. azokat, a helyi iparűzési adójukból meghatározott mértékű arányos engedményt kapnak majd. Az önkormányzat közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseiben is érvényesítjük a zöld közbeszerzés azon elveit (EU-s horizontális irányelv), hogy a szállítás a lehető legkevesebb energia felhasználásával és a lehető legkevesebb CO 2 kibocsátásával járjon, ezért itt is a helyi vállalkozások aktívabb részvételére számítunk. A vállalkozási kedv erősítése, a több embert foglalkoztatni kívánó újonnan alakuló vállalkozások létesítésének elősegítése, melynek elsődleges eszközei: Speciális kedvezmények biztosítása az újonnan alakuló társas vállalkozások számára Az új vállalkozások helyi iparűzési adóját az indulás évében és a rákövetkező évben teljes mértékben elengedjük (feltételként szabjuk meg, hogy a vállalkozás tulajdonosa nem lehet más vállalkozás tulajdonosa és az elmúlt 3 évben nem folytathatott helyben ilyen irányú tevékenységet). Egy komplex vállalkozás-fejlesztési program kidolgozása A program fontos eleme lesz, hogy a város költségvetéséből minden egyes évben 15 000 000,- Ft összegű alapot képez majd a kezdő vállalkozások számára, melyre minden új vállalkozást létrehozni kívánó pályázhat majd. A legjobb 10 üzleti tervet és a legtöbb foglalkoztatottat vállaló pályázó így egyenként 1,5 millió Ft összegű fele részben vissza nem térítendő támogatást, illetve kedvezményes hitel lehetőséget (melynek kamata a mindenkori inflációval megegyező mértékű) nyerhet el. A szarvasi kistérségben 2003-ban összesen 3.599 regisztrált vállalkozás volt található, amelynek 79,61%-a működő vállalkozás, s ezzel az értékkel megyéjében a 4. helyre került, viszont az országos rangsorban csak a 80. helyen ált. A működő társas 8

vállalkozások ezer főre jutó száma (23,85) a hazai átlag 65%-a, így a kistérségek közötti rangsorban csak a 45. helyet szerezte meg, (Dr. Csordás László, 2003) Az országos átlagot a kistérségben egyedül a mezőgazdasági szövetkezetek aránya haladja meg (56,6%-kal). (Dr. Csordás László, 2003) A fentieket figyelembe véve a mezőgazdaság, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a kereskedelem, javítás, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások és az ipar szektorába sorolt vállalkozások lehetnek a növekedés alapjai. (Dr. Csordás László, 2003) Vállalkozói és Projekt Iroda felállítása: A helyi fejlesztésekre és a helyi KKV-k helyzetbe hozására egy (külön csak ezzel foglalkozó) új szervezeti egység a Vállalkozói és projektiroda kialakítása. - A kialakítandó Projektiroda főbb jellemzői: A területfejlesztési koncepciók és fejlesztési tervek, vállalkozások pályázatai illetve egyéb szakdokumentumok, valamint hazai és az EU által társfinanszírozott pályázati dokumentációk megírására és összeállítására, továbbá a támogatást nyert pályázatok megvalósítására kialakítandó speciális szervezet. Feladata lenne a vállalkozások informálása a lehetőségekről, kapcsolattartás a helyi vállalkozásokkal. Egyablakos ügyintézését vezetnénk be az irodán keresztül, az új beruházók és a meglévő vállalkozások könnyebb ügyintézéséért. A képviselő-testület mellett működne egy Vállalkozói Tanács, amelyben a helyi vállalkozások,- és iparűzési adót fizetők kapnának helyet. Segítenék és véleményeznék a képviselő-testület munkáját abban, hogy döntéseiben szem előtt tartsa a minél kedvezőbb vállalkozási környezet kialakítását. Delegált képviselőjük tanácskozási joggal részt vehetne a pénzügyi, gazdasági bizottság munkájában és a testületi üléseken. Az új szervezet tagjait főként különböző végzettségű fiatal, nappali rendszerű felsőfokú (preferáltan egyetemi) végzettségű, friss szakmai- és nyelvtudással és a pályázatok elkészítésében meglévő gyakorlattal rendelkező, nem köztisztviselő jogviszonyban és rugalmas munkaidő-keretben foglalkoztatott dolgozók alkotják majd. A szervezet tagjai képezik majd az általuk megírt és támogatást nyert EU-s pályázatok projekt menedzsmentjét, így a pályázatok költségvetésének a terhére anyagilag is motiválhatóvá tehetők minél több sikeres pályázat megírására és megvalósítására és ezzel a munkabérük egy jelentős része is kitermelhetővé (leírhatóvá) válik az önkormányzat számára. Magyarázatként fűzzük hozzá, hogy az EU-s tenderek benyújtása során a legtöbb pályázat kötelező, ill. elszámolható elemét alkotja a projektmenedzsment, melyre a pályázat összköltségvetésének adott hányadát (ált. 3-12%-át) szükséges vagy lehetséges fordítani. 9

A pályázatírási és a projekt adminisztrációs tevékenységek, valamint a területfejlesztési tervek és koncepciók zömét jelenleg külső vállalkozások készítek el, melyekre az önkormányzat négy éves szinten több 10 000 000,- Ft költ el (gyakran feleslegesen). Általánosságban elmondható, hogy ma azok az alföldi települések sikeresek, akik az EU-s forrásokat hatékonyan tudják lehívni, az ehhez szükséges korszerű humán infrastruktúrával és kreatív gondolkodásmóddal, valamint egyfajta fiatalos lendülettel rendelkeznek. A fent részletezett Projektirodához hasonló szervezet sikeresen működik pl. a fideszes vezetésű Mórahalmon (Nógrádi Zoltán polgármester irányításával), vagy éppen Kiskunhalason és Szegeden is. Az évtizedes fideszes vezetésű Mórahalom több tucat sikeres EU-s pályázata (az EU-tól lehívott támogatások óriási összege), a város dinamikus fejlődése az élő példa arra, hogy nem igaz az állítás, hogy csak egy kormánypárti tud eséllyel pályázni az EU-s és a haza forrásokra, illetve csak kormánypárti település lehet sikeres. Helyi pénz és pénzhelyettesítők Támogatjuk a Soproni Kékfrankos mintára helyi pénz, pénzhelyetesítők bevezetését, a települési gazdaság élénkítése céljából. Tanulmányozni kívánjuk a nyugat-európai jó gyakorlatokat is ebben a témában és megfelelő körülmények között alkalmazni. 1.2 Pénzügyek, szociális ellátórendszer 1.2.1. Pénzügyek A település pénzügyi helyzete stabil, gazdálkodás kiegyensúlyozott, nincs működési hitele. A városban látványos beruházások folynak, amely egy része életminőség javulást, városi intézmények, épületeinek korszerűsödését jelenti. A város jelentős, 2,5 milliárd Ft. hitellel rendelkezik, amely jó része lekötött intézményfelújításokra és más, - nem termelő - beruházásokra fordítódik. Az elkövetkező években jelentős veszélyforrás ez a nagy hitelállomány, figyelembe véve a világgazdaság és Magyarország pénzügyi instabilitását. A település körübelül évi 600 milliós adóbevételét figyelembe véve a jövő évtől évi 3-400 millió lesz a hiteltörlesztés, amely az oktatási rendszerre fordított, közel évi 200 millió Ft.-ot feltételezve kérdésessé teszi azt, hogy a város képes lesz -e az elkövetkező években megfelelő forrásokat biztosítani a jövőbeni fejlesztéseihez, a nem kötelező közszolgáltatásai ilyen magas szintű fenntartásához. Mi a jövőben elsősorban olyan beruházásokra költenénk, amely termelő beruházás, vagy az ahhoz nélkülözhetelen infrastruktúra, így kitermeli a beruházásra fordított tőkét, helyi iparűzési adóbevételnövekedést eredményez. A szigorú költésgvetési gazdálkodást, létszámpolitikát folytatni kell. Folytatni kívánjuk azt a 10

kedvező gyakorlatot is, hogy nagy arányú külső forrásbevonás történik az intézményrendszer működtetésébe. Véget kell vetni annak, hogy a város tulajdonában lévő gazdasági társaságok jövedelmezősége romlik, egyre gyakrabban szorulnak rá az önkormányzat anyagi segítségére. (Szarvasi Gyógy-Termál Kft., Szarvasi Gyermekélelmezési Kft., Körös-szögi Nonprofit Kft.) 1.2.2 Szociális ellátások, szociális szövetkezetek, szociális kártya (Aki nem dolgozik ne is egyék!) Szociális ellátások, szociális kártya, szociális utalványok A Jobbik azt szeretné elérni, hogy a szociális ellátások helyett munkát biztosítson a település gazdasága, a közszféra és a szolgáltatóipar, esetlegesen közmunkát a település a közszolgáltatásai területén, főként válságidőszakokban. A pénzbeli segélyezést beszüntetjük, csak természetben és szociális kártyán, szociális utalványokon adunk segélyt, amelyet csak helyi üzletekben költhet el meghatározott áruféleségekre és az energiaköltségek fedezésére, élénkítve ezzel a város gazdaságát. Szociális szövetkezetek létrehozása, vállalkozó önkormányzat A változó világ az önkormányzattól is nagyobb szerepvállalást igényel a foglalkoztatás és a vállalkozások területén. Jó példa erre a Nyugat-Európában elterjedt szociális gazdaság-szociális szövetkezeti mozgalom. Ebben főként a vidékünkre jellemző mezőgazdasági, kertészeti, állattenyésztési tevékenységekben szervező, integrátori szerepet kell vállalnia. A már meglévő termelő kapacitásait (pl. volt Legelőkísérleti telep, Méntelep stb.) gazdasági, foglalkoztatási szempontból jobban ki kell használnia. A volt Legelőkísérleti telepre alapozott új VKSZ (Városi Kertészeti Szövetkezet.) A város geotermikus fűtőrendszerének elhasznált fűtővizére alapozva, előállíthatná a városban, a közterek virágosításában felhasznált 1-2 nyári növények és a közétkeztetésben felhasznált zöldségek jelentős részét. Foglalkoztatás bővítési és mintagazdaság szerepe is lenne. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény és a szociális szövetkezetekről szóló 141/2006. (IV.29.) Korm. rendelet célja, hogy a társadalom tagjait ösztönözze, váljanak aktív szereplőivé a szociális gazdaságnak, olyan speciális szervezeti forma szociális szövetkezet - létrehozásával, amely magában hordozza a szociális gazdaságjellemző alapértékeit és olyan igények, szükségletek kielégítésére törekszik, amelyekre a gazdasági szektor más területei nem alkalmasak. Az európai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szövetkezetek - szociális szövetkezetek - a foglalkoztatáspolitika, a regionális, a vidékfejlesztési, az agrár-, a környezetvédelmi politikai keretei között felmerülő problémák megoldásának, illetve a kiegyensúlyozásának egyik eszközét jelenthetik. A szociális szövetkezetek olyan személyek autonóm társulásai, akik önkéntesen egyesülnek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi, oktatási és kulturális céljaikat együttműködésben, demokratikusan irányított vállalkozásuk útján valósítsák meg. A szociális szövetkezet a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet. A szövetkezeti tag a feladat egészét vállaló szövetkezet aktív részvevője; egyenlő joggal az egy tag - egy szavazat elvének megfelelően - vesz részt a szövetkezete működését meghatározó 11

döntésekben, a végrehajtás ellenőrzésében, vezetői megválasztásában. A szociális szövetkezetek autonóm testületek, vezető tisztségeit tagjaik töltik be. Minden szövetkezetnek - így a szociálisnak is - az adózott eredményéből közösségi alapot kell képeznie a tagokból álló közgyűlés döntése szerinti mértékben, amelyet a szolidaritás elvének megfelelően az alapszabályban meghatározott, a tagokat, illetve azok hozzátartozóit megillető juttatásokra, támogatásokra fordít. A szociális szövetkezet tagjai által jegyzett részjegy, a szövetkezet adózott eredményéből részesedésre jogosít, kivéve a közhasznú szervezeti jogállással rendelkező szociális szövetkezeteket, mert ezek a szociális szövetkezetek eredményüket csak a közhasznú céljaik megvalósítására fordíthatják. 1.3 Energiapolitika A településnek meg kell céloznia azt, hogy mind háztartási, mind pedig települési szinten függetlenedjen a multinacionális nagyvállalatok által uralt piactól. Ez főként a földgáztól és a villamosenergiától való függés csökkentését jelenti. Az energetikai önrendelkezés, energiafüggetlenség elérése és a klímavédelem érdekében, a lehetőségekhez képest jobban kell felhasználni a megújuló energiákban rejlő lehetőségeket. (Nap, szél, biomassza, geotermia, földhő.) Törekedni kell az összes városi közintézmény bevonására a geotermikus távfűtő rendszerbe, a melegvíz előállításban a napenergia alkalmazására, és természetesen az energiatakarékosságra. A meglévő biomassza-potenciál, főként a mezőgazdasági melléktermékek, fokozottabb, hatékonyabb felhasználását, a lakóházak és a külterületi, városszéli közintézmények fűtésében. A város a saját mezőgazdasági, közterületi hulladékainak brikettálásával, pellettálásával megteremtheti a fűtőanyagot. A településszolgáltatás, mezőgazdaság - és a lakosság egy részének üzemanyag-ellátása - a régióban előállított biodízellel történne. A város rosszabb talajú külterületei részein energetikai célú erdőket telepítenénk, amely segítené a szegényebb rétegek tüzelőellátását. A város az elmúlt években nem jutott előre a geotermikus energia hasznosításában, a tulajdonában lévő termálkutak fejlesztési elképzelései nem valósultak meg, főként financiális és technológiai okokból. Szerintünk folytatni kell a termálprogramot, geotermikus erőmű építésére van szükség és lehetőleg minél több nagy- és lakossági fogyasztó - elsősorban a társasházak - bevonására. 1.4 A Holt-Körös, turizmus Szarvas legfontosabb természeti-turisztikai erőforrása a holtág. Több funkcióval rendelkezik, amelyek közül előtérbe kell helyezni a rekrációs hasznosítást. Szükség van teljes állapotfelmérésre, különösen a vízminőség, a halállomány, az ökológiai állapot, a nyaralók helyzete, a szennyezőforrások, a part fejlesztési lehetőségek területén. Jelenleg a koncepciótlanság és az évről-évre visszatérő, súlyosbodó problémák jellemzik a helyzet. Nincs hal a vízben, rossz híre van a településnek, eltünőben a horgászturizmus. Kritikán aluli a vízminőség, nincs fürdőturizmus sem. Napestig-szerű, kiülős helyekre van szükség, mediterrán hangulatú, alföldi kisvárosnak kell méginkább lennünk. Szükség van egy 12

fövenystrandra, minél több közlejáró biztosítására, arra, hogy végig lehessen menni a parton. Lehetővé kell tenni a szarvasiaknak a Köröshöz való hozzáférést. (A holtággal - fontossága miatt - külön programban foglalkozunk majd, amely érinti annak komplex rehabilitációját, turisztikai célú fejlesztését.) Az elkészült holtág-rehabilitációs program megvalósítása érdekében környezetvédelmi pályázatok benyújtása (UMFT, KEOP) és egy szakmai lobbi tevékenység beindítása szükséges. A falusi turizmus erősítésére törekszünk, a régi szarvasi hagyományok alapján, benti ház-tanya felújítása. A külterületi tanyákkal és a szlovák tájházzal közösen megvalósítunk egy tájházhálózatot, a hagyományos életmódot követő ottlakó fiatalokkal. Létre kell hozni egy ökofalút Galgagyörk mintájára Szarvason is. A helyi turizmus elsődleges kiemelt fejlesztési prioritás a számunkra, melynek okai: Szarvason, - a turisták által kedvelt alföldi városokhoz hasonlóan - sok látnivaló van, azonban ezek közül a jelentősebb érdeklődésre számot tartók zöme, egy nap alatt bejárható, ill. megtekinthető, így a turisták egy jelentős hányada gyakorta nem tölt el helyben vendégéjszakát. Szarvas legfontosabb látnivalója, az Arborétum meglátogatása, esetleg egy hangulatos sétahajózás után a vendég továbbutazik, ezáltal nem csak a szállásadók esnek el a bevételtől, hanem a város is rosszul jár, a minden szállás után fizetett idegenforgalmi adóbevétel (IFA) elmaradása miatt. További gondot jelent a turizmus, valamint az abból származó bevételek nyári szezonalítása, a turisztikai holtszezonok kihasználása, a város turizmusára oly jellemző szezonalítás mérséklése. A Szárazmalom passzív látnivaló funkcióváltásával, aktív bemutatóhellyé alakulásával, valamint a többi látnivaló tudatos szakmai fejlesztésével, a látogatóbarát szolgáltatásainak kiépítésével, azaz a látnivalók minőségi attrakciókká fejlődésével a turisták által a megtekintésükre fordított idő, valamint az új élménydúsabb átalakulás miatt, várhatóan a látogatók száma is megnövekedne, ezáltal a turisták már nagyobb valószínűséggel Szarvason illetve a térségben maradnának. A szállások után a városnak fizetett IFA mellett, a turizmusból eredeztethető bevételek - a turizmus ágazatra jellemző közvetett (multiplikatív) hatások következtében - így megsokszorozódhatnának. Több turistával, nagyobb számú vendégéjszakával több forrás képződhetne a turizmus fejlesztésére, ezáltal a hatékonyabb turizmusmarketing munkára, a kistérségi turisztikai fesztiválok színvonalának növelésére. Tehát egy pozitív visszacsatolási folyamat indulhatna be. A város és a környéke lakosságának az életében a turizmus és az abból eredő, a későbbiekben dinamikusan növekvő bevétel, a depresszióba került mezőgazdaságból származó csökkenő egységnyi bevételek, vagyis a mezőgazdasági termelés lehetséges igazi jövőbeli alternatívája lehetne. A turizmus tudatos fejlesztése elősegítené Szarvas és a funkcionálisan hozzátartozó vidék gazdaságának a diverzifikációját, a több lábon állását. Szárazmalom interaktív bemutatóhely létrehozása a malom működőképessé 13

tételével, a kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésével; A projekt célja, hogy a Szárazmalom mint muzeális intézményi működési engedéllyel rendelkező, ám jelenlegi állapotában működésképtelen állapotú, a látogatók számára csupán passzív élményt jelentő látnivaló - működő-, és őrlőképessé tétele, ezáltal és a kiszolgáló látogatóbarát fejlesztések megvalósulásával, az attrakciót látogatók számára, már egy aktív élményt jelentő interaktív bemutatóhely kialakítása. A látnivaló minőségi fejlesztésével, a Szárazmalom interaktív bemutatóhely nem csupán a jegybevétellel, hanem emellett, az egy turistára jutó átlagos költésszint és a turisták által a városban hasznosan eltöltött idő megemelkedésével is szolgálná Szarvas és a kistérség turizmusát. A malom és a látogató infrastruktúra fejlesztésének további (jövőbeli) célja, hogy megteremtse a feltételeit a Szarvasi Szárazmalom, mint a Magyarországon egyedülálló látványosság, és kuriózum aktívabb turisztikai hasznosítási lehetőségeinek. (pl. az évente megrendezésre kerülő, nyári turisztikai rendezvény az ezüstszőlői aratónap jövőben kibővülő rendezvényének az egyik autentikus helyszíne lehetne, így a búza kézi aratásától annak őrlésen át egészen a kenyérsütésig be lehetne mutatni a gabona útját az aratástól a kenyérsütésig). A Szlovák Tájház megvásárlása, az épület szétszedése és újbóli felépítése (a kiállítóhely átköltöztetése) a Szárazmalom mellé (EU-s támogatással); A Tessedik Sámuel Múzeum Interaktív Trianon Emlékmúzeummá történő átalakítása, az intézmény látogatóbaráttá fejlesztése, a létesítmény előtt egy múzeumpedagógiai fogadótér kialakítása; A fejlesztés célja, hogy a helyi Tessedik Sámuel Múzeumot egy, az országban is egyedi érdekes látnivalóvá, speciális XXI. századi történelmi múzeummá fejlesztjük, ahol az attrakciót látogató közönséget a kiszolgáló látogatóbarát fejlesztések megvalósulásával már egy aktív élményt jelentő tematikus interaktív bemutatóhely fogadná. A múzeum a kommunizmus áldozatait bemutató részlege kerülne (Kozák Ferenc tanár úr gyűjteményére alapozva), a Lengyel Palotába, a volt MSZMP, MSZP székházba, a Trianon múzeumi rész maradna a mai Tessedik Sámuel Múzeum épületében. Az Interaktív Tessedik Sámuel Múzeum tartalmas és élvezetes programot tud majd felkínálni még a hagyományosan nem múzeumlátogató vendégek számára is. A múzeum minőségi fejlesztésével, az Interaktív Tessedik Sámuel Múzeum nem csupán a jegybevétellel, hanem emellett, az egy turistára jutó átlagos költésszint és a turisták által a városban hasznosan eltöltött idő emelkedésével is szolgálná Szarvas és a kistérség turizmusát. Az interaktív múzeumfejlesztésre példa a közelben a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum, ahol nem a vitrinekben kiállításra kerülő tárgyak mennyiségével, hanem a kép-, a hang-, illetve látványelemekkel a látogatóban speciális hatásokat érnek el. A múzeum átalakítása, ill. fejlesztése során, az eredeti helytörténeti és képzőművészeti funkció is részben megmaradna, azonban az intézmény teljesen átalakulna. A múzeum egyes kiállítási tárgyai pl. a szekerek és a nagyobb méretű tárgyak a Tessedik Emlékházba kerülnének át. A fejlesztésre például nagy eséllyel 85%-s támogatási intenzitás (azaz 15% önerő) 14

mellett tudna az önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-alföldi Operatív Program II. prioritásába, ill. tengelyébe tartozó Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés elnevezésű pályázati konstrukció B komponensére (DAOP-2.1.1/B.) pályázatot benyújtani. Mellékesen jegyezzük meg, hogy az önkormányzat 2007 végén és 2008 elején nagyszabású turisztikai fejlesztéseket kívánt végrehajtani, melynek keretében az Interaktív Trianon Múzeum megvalósíthatósági tanulmánya is elkészült, azonban a pályázat ismeretlen okokból akkor nem került benyújtásra. Az Országközép (Nagy-Magyarország Földrajzi Középpontja) nemzeti emlékhellyé történő fejlesztése és a látnivaló aktívabb turisztikai hasznosítása; Képzeljük el, hogy Szarvason más turisztikai látnivaló nem lenne, akkor is csupán ez az egy kuriózum, már önmagában elegendő táptalaja lenne egy erős turisztikai fejlesztésnek. A projekt keretében az emlékhely strandjellege teljes mértékben megszűntetésre kerülne, a helyszínen kialakításra kerülne a 64 vármegyének méltó emléket állító kopjafa és szoborpark, a tér egy részén egy fából készült különleges formájú fedett fogadóépületet és egy kisebb kiállítást alakítanánk ki. Az emlékhely és környéke egy nagyszabású komplex fejlesztésen és teljes zöldterület-rehabilitáción esne át. Az emlékhely környékét és a fogadóépületet úgy kell kialakítani, hogy több száz vendég egyidejű fogadására is alkalmassá váljon. A Vajda Péter utca végén rendkívül elhanyagolt állapotban és önkormányzati tulajdonban lévő Tessedik Tanya (egykor volt Tessedik Iskola) épületének teljes felújítása és komplex turisztikai hasznosítása; Az EU-s támogatással megvalósuló fejlesztés során a régi múzeumból ide kerülne át a Tessedik-kiállítás és a helytörténeti kiállítás egy jelentős része is. Az ingatlan parkja egy teljes zöldterület-rehabilitáción esik majd át, a fejlesztések során előálló komplexum alkalmas lesz kisebb komolyzenei koncertek, valamint művészeti alkotótáborok fogadására is. A szarvasi Evangélikus Ótemplom tornyának állandó és biztonságos látogathatóvá tétele, abban kilátó funkció létesítése; Valódi kistérségi tematikus turisztikai kerékpáros-, és gyalogtúra útvonalak kialakítása; A Körös-szögi Tematikus Sétahajó Útvonal kialakítása, a projekt célja, hogy a Szarvas-Békésszentandrás közötti holtág egy egybefüggő sétahajó-túra útvonalat alkossanak, a program előnye, hogy a legjelentősebb turisztikai attrakcióink felfűzhetőek egyetlen tematikus vízi-túra útvonal mentén; A Szarvasi Arborétum a Körös-Maros Nemzeti Park látogatóközpontja, vagy a 15

Nagy-Magyarország közepe, illetve a Bolza-kastély a Holt-Körös partján találhatóak, így könnyedén összekapcsolhatók. A Bolza-kastély és a kastélypark turisztikai látogathatóvá tétele, megnyitása. A legtöbb turista, amikor meglátja a romantikus hangulatú Körös-parti kastélyt, szeretné azt közelebbről is megtekinteni, esetleg fényképezkedni a kastély lépcsőjén vagy a parkjában, azonban sajnos ez nem lehetséges, mert a városvezetés ez idáig nem tudott megegyezni erről a jogutód Szent István Egyetemmel. Az új funkciókkal bővülő helyi látnivalók az Interaktív Trianon Múzeum, a Nemzeti Emlékhellyé fejlesztett Országközép (Nagy-Magyarország Középpontja), vagy az ismét működő Szárazmalom, a tematikus sétahajó és túraútvonalak már önmagukban is sok érdeklődőt vonzanak majd, ami a Szarvasi Arborétum illetve a Körös-Maros Nemzeti Park Látogatóközpontja mellett, a többi látnivalóval együtt már alapját képezné a kistérségi komplex turisztikai termékek létrehozásának. A fenti fejlesztések színesítenék Szarvas turisztikai kínálatának spektrumát, továbbá egyaránt mérsékelnék a város turizmusára oly jellemző szezonalitást. A látnivalók valódi egyedi turisztikai attrakciókká történő tudatos fejlesztése megteremtené a több napos kistérségi tartalmas időtöltés vagy aktív nyaralás bázisát. Mindezen fejlesztések az attrakciók intenzív marketingjével kiegészülve a település szerepét is megerősítenék a turisztikai kínálati piacon. A helyi turizmus egyéb alapvető szakmai hiányosságainak pótlása A szarvasi (helyi) és a kistérségi turisztikai marketing kiadványok fejlesztése, a szakmaiatlan kiadványok cseréje, a hiányzó kiadványok és turisztikai tematikus térképek azonnali pótlása; A szarvasi (helyi) és a kistérségi turisztikai marketing tevékenységet végző Tourinform Iroda gazdálkodásába bele kell vonni a kistérség turisztikai potenciállal rendelkező településeit; Talán sokan nem tudják azt a tényt, hogy a Körös-szögi Kistérség, mint egységes turisztikai desztináció marketingjét szolgáló Szarvasi Tourinform Iroda működése az éves szinten kb. 5 millió forintba kerül, azonban ezt az összeget teljes egészében Szarvas Város Önkormányzata biztosítja. A kistérség többi települése ezt egy forinttal sem támogatja, ill. segíti, habár a szervezet a teljes kistérség marketingjét szolgálja. Véleményünk szerint ez a helyzet mostanra már tarthatatlan. A város turisztikai fejlődésének alapvető forrását és indikátorát jelentő IFA (idegenforgalmi adó) beszedésének kötelezővé tétele, helyi rendeletben történő szabályozása, az illegális szállásadók ellenőrzése és súlyos szankcionálása; Az IFA un. 1+2 Ft jellegű helyi adóbevételi forma, tehát minden egyes beszedett 1 Ft adó után az állam 2 Ft-támogatást ad, a kis összegű adó (kb. 300 Ft) megfizetése minden egyes vendégéjszaka után (elvileg) kötelező, az adót azonban nem a szállásadó, hanem maga a vendég fizeti meg. A befolyt adó városunkban gyakran több tízmillió Ft értékű, azonban: Az idegenforgalmi adóból származó bevételek nem pontosak, csupán tájékoztató 16

jellegűek, mivel sok magánszállásadó egyáltalán nem tesz eleget a bejelentési és beszedési kötelezettségének, vagy a város adócsoportja felé csak néhány vendéget jelent be, megint mások (közöttük nagyobb szállásadók) a vendéget csak egyetlen napra jelentik be, holott azok több napig maradnak (az idegenforgalmi adót azonban gyakran a vendég teljes tartózkodási idejére, a saját használatukra viszont beszedik). Ez a jelenség már régóta ismert, a városvezetés mégsem tett, ill. tesz ellene gyakorlatilag semmit sem. Sajnos azonban a nyaralók döntő többsége még mindig a fekete vagy a szürkegazdaság részét képezi, mert sokan nem vagy csak részben tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek. (In: Glózik Klára: Szarvasi Kistérség Idegenforgalmi Koncepciója 2005.) Az idegenforgalmi adó azonban nem csak, mint adóbevétel, hanem mint a város turizmusát jellemző objektív statisztikai mérőszám is jelentős súllyal bír, a nagy turisztikai fejlesztések egyik alap jogosultsági kritériumaként, így kijelenthető, hogy városunk a be nem fizetett vagy éppen eltitkolt IFA miatt súlyos árat fizet. Mellékesen jegyezzük meg, hogy a Bajnai kormány eltörölte az IFA 1+2 Ft-s évtizedes jól bevált rendszerét, azonban az új kormány éppen a szakmai szervezetek és az önkormányzatok nyomására (valószínűleg) vissza fogja állítani azt. A szarvasi (helyi) és kistérségi komplex turisztikai termékek létrehozása, majd a Magyarországon működő tour-operátor cégeknél történő értékesítése; A turisztikai információs rendszer szakmai felülvizsgálata, az anomáliák megszűntetése; Egy pár évvel ezelőtt elkészültek a városunk új turisztikai információs térképei, ill. táblái, azonban ezek kialakítását a szakmai dilettantizmus és jobbára a reklámokból befolyó bevételek mozgatták. A város legújabb fejlesztése az információs terminálok sem kielégítőek, ugyanis azokon kizárólag a város hivatalos honlapja érhető el, ami tematikus turisztikai szakmai oldalnak sehogyan sem nevezhető, a dolog lényegét adó alkalmazások teljesen hiányoznak, a városi honlap tartalmaz egy google-s térképet, amit a terminálokon, azonban már nem érhetünk el. Gondoljunk bele, egy méregdrága turisztikai terminál használható térkép (kb. elsődleges alapfunkció) és turisztikai tartalom nélkül. A befolyt éves idegenforgalmi adó 15%-t kitevő összegben egy helyi pályázati konstrukció keretében visszajuttatásra kerül majd az adót becsületesen bevalló és megfizető vállalkozások részére; A program egyértelmű célja az, hogy a turisztikai szolgáltató szektorban működő vállalkozások - a kisvállalkozások is - anyagilag is érdekelve érezzék magukat az adó megfizetésére. A visszatérítés nem normatív alapon jár, arra pályázni kell majd, a legjobb pályázatok közül független szakemberek segítségével a kis- és közepes vállalkozások soraiból kerülnek kiválasztásra a győztesek. 17

Egy valódi szakemberekből álló kistérségi Turisztikai Desztináció Menedzsment azonnali felállítása, valamint városi turisztikai referensi pozíció létesítése; A turizmus fontosságát fent említettük, amely tudatos és főleg szakmai fejlesztése a szakterület speciális tudást és szakértelmet igénylő feladat, így mielőbb meg kell teremteni annak szervezeti és működési kereteit. A legnagyobb helyi rendezvény, a Szilvanapok valódi igazi nívós turisztikai rendezvénnyé történő fejlesztése A rendezvény igen jó alapokkal rendelkezik, azonban mára szükségessé vált a programstruktúra teljes átszervezése, a potenciális célcsoportnak megfelelő könnyűzenei programok és valódi híres előadók (pl. Bikini, Edda, Republic, Beatrice, Első Emelet, Ákos, Ismerős Arcok) meghívása. A rendezvényt Kelet Magyarország legnagyobb és egyben legnívósabb nyárzáró fesztiváljává szeretnénk fejleszteni, melyhez széles (a város határain túlterjedő) körben szeretnénk támogatókat és befektetőket keresni. Fontos kiemelni a helyi termékek fontosságát, így a besztercei szilva mellett a szarvasi kolbász és szarvasi nemesítésű sütőtök, amelyre alapozva szintén fesztivált szeretnénk tartani (Szarvasi kolbásznapok Karácsony előtt, Sütőtökfesztivál Mindenszentek tájékán). Meg kívánjuk rendezni a Szarvasiak I. Világtalálkozóját, amely segítségével össze szeretnénk hozni az innen elszármazott szarvasiakat és adott esetben üzleti kapcsolatrendszerüket, gazdasági erejüket felhasználni a város érdekében, beruházások idevonzására, helyi termékek külföldi népszerűsítésére. Szeretlek Szarvas! Nem a cigánybűnözésre! 2. Közbiztonság, városgazdálkodás, közösségépítés Erősségek: Infrastuktúrával, közművekkel jól ellátott város, szépen karbantartott zöldfelületekkel, parkokkal, viszonylag sok, a várost körbeölelő erdővel. Hulladékgazdálkodása, szennyvízkezelése nagyrészt megoldott. (Újépítésű, saját tulajdonú hulladékkezelő mű). Magas szinten lévő települési közszolgáltatatások. 2.1 Közbiztonság, a cigánybűnözés megfékezése Csendőrség bevezetését kezdeményezzük, tavaszi programunkhoz híven, speciális a vidéki viszonyokat jól ismerő szervezet létrehozását a vidék rendjének biztosítására, a cigánybűnözés megfékezésére, megelőzésére, francia és olasz mintára. A Jobbik Magyarországért Mozgalom alapvetése, hogy a biztonság mindenkinek jár. A Jobbik évek óta törekvéseket tett arra vonatkozóan, hogy a vidék közbiztonságát javítsa, gondoljunk csak a Magyar Gárda mozgalomra, majd az Új Magyar Gárda mozgalomra és újabban a Magyar Nemzeti Gárda mozgalomra. A végbe ment kormányváltás a közbiztonság területén nem hozott érdemi előrelépést. A Jobbik célja, hogy elősegítse helyi szinten is az alulról szerveződő, 18

hagyományőrző és közbiztonságért tenni kívánó közösségeket, beleértve a polgárőrséget is. Helyi szinten, fel kívánjuk állítani a városi csendőrséget, melynek kialakítása során konzultálni kívánunk szakmai szervezetekkel. A helyben működő polgárőrségekre is támaszkodni kívánunk a csendőrség felállítása kapcsán. A városi csendőrség (Városőrség) az önkormányzatnak lenne alárendelve, mely szorosan együttműködne a rendőrséggel. Fő feladata lenne a bűnmegelőzés, felderítés, a lakosság biztonságérzetének növelése. A csendőrség járőrözései során olyan kis utcákba, tanyákhoz is eljutna, ahol a rendőrség sok esetben nem tud megfelelő biztonságérzetet szavatolni. A szervezet része lenne a megerősített mezőőrség is. Bevezetnénk a település részenkénti körzeti megbízotti rendszert ottlakó, helyi viszonyokat ismerő rendőrrel, külterületeken lovasrendőrökkel. Törvényváltoztatás szükséges ahhoz, hogy a rendőröknek legyenek tényleges intézkedési jogai és ne csak a kötelezettségeit nem teljesítő, tulajdon- és közbiztonságra veszélyes csoportok személyiségi jogai! Őrszem program Telefonos értesítési rendszer figyelőszolgálat felállítása, zöld szám biztosítása, flottás telefonok, otthon lévő kismamáknak, nyugdíjasoknak az utcában lévő gyanús személyek, események jelentése a polgárőrség, városőrség diszpécserének, vagy egyenesen a rendőrségnek. Az APEH általi teljes vagyonosodási vizsgálat a cigánybűnözőknek, miből szereztek annyi ingatlant rendszeres jövedelem nélkül az elmúlt években? A csicskatartás felszámolása állami segédlettel, hatósági, intézményi összefogással, csicskatartás elleni törvény beterjesztése országgyűlési képviselőink által, helyi rendeletek módosítása. A szociális rendszeren való élősködés felszámolás, kiskapuk bezárása (csicskatartás, állami gondozásból való visszavétel, kiemelt családi pótlék, állami támogatások). A társadalmi szolidarítás, kohézió erősítése utcaközösségek újbóli megerősítése, tanyán élők közbiztonságának megteremtése, jelzőrendszer kiépítése. 2.2 Közösségépítés Szomszédolás, jószomszédsági utcaközösségek, utcabizalmi rendszer Az emberek lassan szomszédaikat sem ismerik, talán csak odabiccentenek egymásnak az utcán, de valódi emberi kapcsolat nincs közöttük, erős az elidegenedés jelensége, ez ellen kizárólag közösségépítéssel lehet küzdeni. Ezért szeretnénk újraéleszteni az utcaközösségeket.( pl: Páty, Szentendre). Fontos a generációk egymásra találása, az idősek és fiatalok egymástsegítése, a társadalmi szolidarítás erősítése. Az egymásra figyeléssel növelhető a település vagyon- és közbiztonsága is. 1999-ben például elindult egy kezdeményezés Franciaországban is, amelynek lényege, hogy a 19

társasházban vagy egy utcában élő szomszédok közös rendezvényeken találkozhassanak, kötetlenül beszélgethessenek, ezáltal megismerve egymást. Az ötlet sikeresnek bizonyult: idén mintegy harminc országban több tízmillió résztvevőre számítanak. 2010-ben Pécs is csatlakozott az európai Szomszédünnephez. Szomszédünnep lényegét a kisebb, akár csak pár főt összehozó bulik adják. Elég egy asztal, pár szék, kellemes zene és persze némi harapnivaló, és máris minifesztivál lesz a lakógyűlésből. Az utcabizalmi rendszer felállítása a közvetlen demokrácia erősítése Alulról szerveződve, utcabizalmi rendszert hoznánk létre a közvetlen demokrácia erősítéséért, a körzet képviselőjével való jobb kapcsolattartás miatt. Az adott körzet egyéni képviselőjének ettől függetlenül kötelező lenne félévente lakossági fórumon is beszámolnia az elvégzett munkáról a választókörzetében. Az utcaközösségek által megválasztott utcabizalmik jeleznék az körzetüket érintő sürgős problémákat a képviselőnek, így az úthibákat, közvilágítási problémákat, kaszálatlan területeket, belvízelvezetési gondokat, hóeltakarítás hiányosságait. Bizonyos esetekben azonnali megoldást, forrást jelentene a újra bevezetésre kerülő képviselői alap (5 millió Ft/év), ez erősítené a képviselő körzethez tartozását, hatékonyságát. 2.3 Városgazdálkodás, környezetvédelem A város infrastruktúrája, közműellátottsága viszonylag fejlett, probléma viszont a szilárd burkolatú utak hiánya a város több utcájában, ezért ezeket ebben a ciklusban pótolni kell, évente néhányat - a költségvetés és lakosság erejét, pályázati lehetőségeket figyelembe véve -, szilárd burkolattal kell ellátni. A városnak a közeljövőben új szennyvísztító-telepre lesz szüksége, ehhez mi is pályázni szeretnénk az elkövetkezőkben. A Holt-Körös melletti, nem csatornázott üdülőövezetek közműellátottságán, csatornázottságán is javítani kívánunk a holtág védelme miatt. A temetők rendbentartásához, kegyeletteljes környezet létrehozásához a közmunka fokozottabb igénybevételét tervezzük. A városi zöldfelületgazdálkodásban a most meglévő zöldfelületek arányának, mennyiségének megtartása a cél. A zöldmezős beruházások helyett barnamezősöket támogatunk. A parlagfűmentesítő program folytatását tervezzük, közmunka igénybevételével, pályázati forrásokból. Fokozott ellenőrzésekkel és jutalmazási rendszerrel, a Parlagfűmentes Szarvasért! A település hulladékgazdálkodásának további fejlesztését kívánjuk, a komposztálás növelését és a szelektív gyűjtés további kierjesztését. Cél a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentése, az újrahasználat és újrahasznosítás. A regionális hulladéklerakó üzemeltetésének városi, kistérségi felügyelet alá kerülése (új üzemeltető, közös cég) miatt, elvárjuk az extraprofit-mentes működtetést és a szemétdíjak csökentését. Nem támogatjuk a komposztálótelep beruházás miatt azt, hogy a szemétszállítás elvégzése és jövedelme kikerüljön a KOMÉP befolyása alól. A klímabarát önkormányzati szövetséghez való tartozását a településünknek meg kell tölteni 20