NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BŰNÜGYI TUDOMÁNYOK INTÉZETE BÜNTETŐELJÁRÁSJOGI TANSZÉK TÁJÉKOZTATÓ a Büntetőeljárás-jog 1-2 oktatásáról, követelményekről a teljes idejű és a részidős képzés hallgatói számára 2017/2018.
A büntetőeljárás-jog oktatásának célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a jogterület legfontosabb részeit, sajátítsák el a törvényben és a hozzá kapcsolódó más jogszabályokban rögzített rendelkezéseket, tanulmányaik befejezésekor jussanak el olyan szintre az anyag ismeretében, hogy azt készség szinten tudják alkalmazni gyakorlati munkájukban. Ennek érdekében a tantárgy feldolgozásának módszere a teljes idejű képzésben az előadásokat követő gyakorlatokon történő ismeretmélyítés, illetve a már megtanult és elsajátított ismeretek gyakorlatra történő átültetése. A részidős képzésben csak előadások tartására van lehetőség, az anyag további feldolgozása önállóan történik. A Büntetőeljárás-jog 2 előfeltétele a Büntetőeljárás-jog 1 eredményes teljesítése. A tantárgy részletes tematikája: 1) Bevezető ismeretek A büntetőeljárás fogalma, célja, szakaszai. A büntető eljárásjog fogalma és kapcsolata más jogágakkal. A büntetőeljárási törvény hatálya. 2) A büntetőeljárás alapelvei Az alapelvek fogalma, rendszere, szerepe. Az eljárási feladatok megoszlása. A bíróság eljárásának alapja. Jog a bíróság eljárásához és a jogorvoslati jog. A bizonyítási teher. A védelem joga. A hivatalból való eljárás. Az ártatlanság vélelme. Az önvádra kötelezés tilalma. Az anyanyelv használata. A büntetőjogi felelősség önálló elbírálása. A büntetőeljárás megindítása és az eljárási akadályok. 3) A büntetőeljárás alanyai Az alanyokkal kapcsolatos általános megjegyzések. Az alanyok fogalma, csoportosítása. A büntetőeljárási hatóságok: a nyomozó hatóság, a nyomozó hatóság feladatai. Az ügyész, az ügyész feladatai. A bíróság, a bíróság feladatai. A büntetőeljárás résztvevői: a terhelt, a védő, a sértett (a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél). Az egyéb érdekeltek, a képviselők és a segítők. 4) A büntető ügyekben eljáró hatóságok hatásköre és illetékessége A kizárás szabályai A hatásköri és az illetékességi szabályok szerepe és jelentősége. A hatáskör fogalma és fajtái. Az illetékesség fogalma és fajtái. A nyomozó hatóságok hatásköre és illetékessége. A bíróság hatásköre és illetékessége. A nyomozó hatóság tagjára vonatkozó kizárási szabályok. 2
5) A büntetőeljárás általános szabályai A határidő és a határnap. Az igazolás. Az idézés és az értesítés, az idézéssel szembeni mulasztás következményei. A kézbesítés. Másolat készítése az eljárás során keletkezett iratokról. A minősített adat megismerése. Megkeresések. Intézkedés az ismeretlen személy, ismeretlen helyen tartózkodó személy és ismeretlen helyen lévő tárgy felkutatására. Felvilágosítás-adás és a nyilvánosság tájékoztatása a büntetőeljárás során. 6) Bizonyítás A bizonyítás általános szabályai. A bizonyítás meghatározása. A bizonyítás célja. A bizonyítás elvei. A bizonyítás tárgya. Bizonyítási alapfogalmak: bizonyítási eszköz, bizonyíték, bizonyító erő. A bizonyítás eszközei: a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat, a terhelt vallomása. A bizonyítási eljárások: a szemle, a helyszíni kihallgatás, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, a szembesítés, a szakértők párhuzamos meghallgatása. 7) Kényszerintézkedések A kényszerintézkedésekről általában. Az őrizetbe vétel. Előzetes letartóztatás és feltételei. A lakhelyelhagyási tilalom. A házi őrizet. A távoltartás. Az ideiglenes kényszergyógykezelés. Az óvadék. A házkutatás, a motozás és a lefoglalás. Az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezés és elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatok ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele. A zár alá vétel. A rendbírság. Az elővezetés. Testi kényszer alkalmazása. 8) A nyomozás megindítása A feljelentés kiegészítése A feljelentés elutasítása A nyomozás lefolytatása A nyomozásról általában. A büntetőeljárás megindítása nyomozással. A hatóság tudomásszerzésének formái. A feljelentés. A magánindítvány, a kívánat és a kizárólagos feljelentési jog. A hatóság saját észlelése. A feljelentés kiegészítése. A feljelentés elutasítása. A nyomozás lefolytatása. A nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége. A gyanúsított kihallgatása. A szaktanácsadó közreműködése. A hatósági tanú. Jelenlét a nyomozási cselekményeknél. A nyomozás részbeni mellőzése. 9) A nyomozás felfüggesztése. A nyomozás megszüntetése. A nyomozás iratainak megismerése. A nyomozás felfüggesztésének okai. Elrendelése. Határideje. A nyomozás megszüntetése. Általános szabályok. Akadálya. Jogkörök. A nyomozás továbbfolytatása. A nyomozás megszüntetésének speciális esetei. 3
10) Jogorvoslat a nyomozás során Bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés A nyomozási bíró eljárása A jogorvoslati jog. A panasz. A felülbírálati indítvány. A bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés. Feltételei és alanyai. Engedélyezése. Időtartama. Megszüntetése. Eredményének felhasználása. A titkos információgyűjtés eredményének felhasználása. A nyomozási bíró eljárása. 11) A vádemelés A közvetítői eljárás. A vádemelés elhalasztása. A vádemelés jelentősége és feltételei. A törvényes vád. A vádirat. A vádemelés részbeni mellőzése. A vádképviselet. 12) Az elsőfokú bírósági eljárás A bírósági eljárás általános szabályai. A tárgyalás nyilvánossága. A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása. A tárgyalás előkészítése. Az elsőfokú bírósági tárgyalás. Az elsőfokú bíróság határozatai. 13) A másodfokú és a harmadfokú bírósági eljárás A fellebbezés. A fellebbezési jog és a fellebbezés hatálya. A felülbírálat terjedelme. A másodfokú bíróság döntési jogköre és a súlyosítási tilalom. A másodfokú bíróság eljárásának formái. A másodfokú bíróság határozatai. A harmadfokú bírósági eljárás. 14) A rendkívüli perorvoslatok A perújítás. A felülvizsgálat. Jogorvoslat a törvényesség érdekében. A jogegységi eljárás. Eljárás az alkotmányjogi panasz esetén. 15) Külön eljárások A fiatalkorúak elleni büntetőeljárás. A katonai büntetőeljárás. A magánvádas eljárás. A bíróság elé állítás. Eljárás a távollévő terhelttel szemben. Lemondás a tárgyalásról. Eljárás a határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetén. A tárgyalás mellőzése. Eljárás a mentességet élvező személyek ügyében. A kiemelt jelentőségű ügyek eljárási szabályai. A vagyonvisszaszerzési eljárás. 4
A büntető eljárásjogot tanító oktatók: Prof. Dr. Fantoly Zsanett Oktatási épület II. em./233. +36(1)432-9000/19-331 tanszékvezető egyetemi tanár dr. Gergi-Horgos Livia Oktatási épület II. em./224. +36(1)432-9000/19-331 tanársegéd Dr. Budaházi Árpád r. őrnagy PhD Oktatási épület II. em./224. +36(1)432-9000/19-331 adjunktus Dr. Vári Vince r. őrnagy PhD Oktatási épület II. em./224. +36(1)432-9000/19-331 tanársegéd Kötelező irodalom: Fantoly Zsanett Budaházi Árpád: Büntető eljárásjog I. Statikus rész. Egyetemi tankönyv. NKE Szolgáltató Kft. Budapest, 2015. Fantoly Zsanett Budaházi Árpád: Büntető eljárásjog II. Dinamikus rész. Egyetemi tankönyv. NKE Szolgáltató Kft. Budapest, 2015. 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 23/2003.(VI. 24.) BM-IM együttes rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól A büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2010/64/EU irányelv) A büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2012/13/EU irányelv) A büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló, 2013. október 22-i 2013/48/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv Ajánlott irodalom: Cséka Ervin Fantoly Zsanett Károlyi Judit Lőrinczy György Vida Mihály: A büntetőeljárási jog alapvonalai. Bába és Társa Kiadó. Szeged, 2006. Király Tibor: Büntetőeljárási jog. Osiris Kiadó. Budapest, 2008. A számonkérés formája: első félév végén kollokvium, második félév végén kollokvium, illetve szigorlat (büntetés-végrehajtási szakirányon, valamint a vám- és jövedéki igazgatási szakirányon a második félévben csak kollokvium van, nincs szigorlat). A teljes idejű képzésben résztvevő hallgatók a két félév során egy-egy zárthelyi dolgozat megírására kötelezettek, melynek eredményes teljesítése egyik feltétele a vizsgára bocsátásnak! A sikertelen zárthelyi dolgozat javítására két alkalommal van lehetősége a hallgatónak, mindkét esetben írásban. A harmadik eredménytelen ZH az aláírás megtagadását vonja maga után! 5
Szintén aláírás megtagadással jár mindkét félévben, ha a hallgató a Büntetőeljárás-jogból tartott előadások, gyakorlatok több mint 30%-áról igazolatlanul távol marad. Az előadásokon, illetve a gyakorlatokon röpdolgozat íratható, amely eredményes megírása az aláírás másik feltétele, egyébként a gyakorlatvezető saját hatáskörben dönt az aláírásról vagy annak megtagadásáról. Döntése ellen nincs jogorvoslati lehetőség! A gyakorlatvezető oktató annak a hallgatónak ad aláírást, aki a zárthelyi dolgozat eredményes megírásán túl a féléves követelményeknek mindenben eleget tett. A követelményeket évfolyam szinten, az első előadáson, szakasz szinten az első gyakorlati foglalkozáson közöljük és értelmezzük. A teljes idejű és a részképzésben részt vevő hallgatók szóban és írásban is vizsgázhatnak, és legfeljebb két alkalommal utóvizsgázhatnak. KOLLOKVIUMI, ILLETVE SZIGORLATI KÉRDÉSEK I. félév 1./ A büntetőeljárás fogalma, feladata, jogforrásai, menete A büntetőeljárásról szóló törvény hatálya 2./ A büntetőeljárás alapelveinek fogalma, szerepe, rendszere A hivatalból való eljárás alapelve 3./ Az ártatlanság vélelme Az önvádra kötelezés tilalma A bizonyítási teher 4./ Az eljárási feladatok megoszlása A bíróság eljárásának alapja. Jog a bíróság eljárásához és a jogorvoslati jog 5./ A védelem joga Az anyanyelv használata A büntetőjogi felelősség önálló elbírálása A büntetőeljárás megindítása és az eljárási akadályok 6./ A büntetőeljárás alanyainak fogalma, csoportosítása A nyomozó hatóságok (feladat, hatáskör) A nyomozó hatóság tagjának kizárása 7./ A rendőrség nyomozó hatóságának felépítése, hatásköre, illetékessége 8./ Az ügyész feladatai, jogi helyzete a büntetőeljárásban 9./ A bíróságok szervezete, hatásköre, illetékessége 10./ A terhelt eljárás-jogi helyzete 11./ A védő személye A védő eljárásjogi helyzete A kötelező védelem esetei 12./ A sértett eljárásjogi helyzete A magánfél 6
13./ A magánvádló és a pótmagánvádló. A pótmagánvádló fellépése 14./ A határidő és a határnap Az igazolás 15./ Az idézés és az értesítés Az idézéssel szembeni mulasztás következményei A kézbesítés 16./ Másolat készítése az eljárás során keletkezett iratokról A minősített adat megismerése 17./ Intézkedés ismeretlen személy, ismeretlen helyen tartózkodó személy és ismeretlen helyen lévő tárgy felkutatására 18./ A bizonyítás fogalma, általános szabályai A bizonyítás tárgya, eszközei, törvényessége, bizonyítékok értékelése Bizonyítási alapfogalmak: bizonyítási eszköz, bizonyíték, bizonyító erő 19./ A tanú személye, vallomása, vallomástételének akadályai 20./ A tanúvédelem 21./ A szakértő igénybevétele A szakértői vizsgálat A szakvélemény 22./ A tárgyi bizonyítási eszköz és az okirat 23./ A terhelt vallomása 24./ A szemle, a helyszíni kihallgatás, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, a szembesítés, a szakértők párhuzamos meghallgatása 25./ A kényszerintézkedésekről általában Az őrizetbe vétel 26./ Az előzetes letartóztatás 27. A lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet és a távoltartás 28./ Az ideiglenes kényszergyógykezelés. Az óvadék 30./ A házkutatás és a motozás 31./ A lefoglalás 32./ Információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezés és elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatok ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele 33./ A zár alá vétel 34./ Az elővezetés, a rendbírság és a testi kényszer alkalmazása 35./ Rendes eljárás, külön eljárás, különleges eljárás (fogalomkör és felsorolásuk) 7
II. félév 1./ A nyomozással kapcsolatos alapvető rendelkezés Az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata A jegyzőkönyv, a jelentés, a határozat 2./ A nyomozás megindításának alapja A feljelentés A feljelentés kiegészítése 3./ A feljelentés elutasítása 4./ A nyomozás lefolytatása (határidő, határozat nélküli nyomozási cselekmények, nyomozás részbeni mellőzése) 5./ A nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége 6./ A gyanúsított és a tanú kihallgatása 7./ A szaktanácsadó és a hatósági tanú részvétele 8./ Jelenlét a nyomozási cselekményeknél 9./ A nyomozás felfüggesztése 10./ A nyomozás megszüntetése 11./ A nyomozás iratainak megismerése 12./ Jogorvoslat a nyomozás során 13./ Bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés 14./ A nyomozási bíró feladata, eljárásának szabályai Jogorvoslat a nyomozási bíró határozata ellen 15./ A vádemelés A vádemelés részbeni mellőzése A vádképviselet 16./ A vádemelés elhalasztása 17./ A közvetítői eljárás 18./ A bírósági eljárás általános szabályai. (eljárás formái, nyilvánosság, résztvevők, tárgyalás vezetése, rendfenntartás ) 19./ Az elsőfokú bírósági tárgyalás előkészítése 20./ Az elsőfokú bírósági tárgyalás. Az elsőfokú bíróság határozatai 21./ A fellebbezési jog és a fellebbezés hatálya. A felülbírálat terjedelme. A súlyosítási tilalom 22./ A másodfokú eljárásban a tanácsülés, nyilvános ülés, tárgyalás esetei Az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése 8
23./ A harmadfokú bírósági eljárás általános szabályai A harmadfokú bíróság határozatai 24./ A perújítás. A felülvizsgálati eljárás 25./ Jogorvoslat a törvényesség érdekében A jogegységi eljárás Eljárás az alkotmányjogi panasz esetén. 26./ A fiatalkorúak elleni büntetőeljárás 27./ A katonai büntetőeljárás 28./ A magánvádas eljárás 29./ A bíróság elé állítás. Eljárás a távollévő terhelttel szemben 30./ Lemondás a tárgyalásról. A tárgyalás mellőzése 31./ Eljárás a mentességet élvező személyek ügyében A kiemelt jelentőségű ügyek eljárási szabályai A vagyon-visszaszerzési eljárás Eljárás a határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetén SZAKDOLGOZATI TÉMAJEGYZÉK Az alapelvek rendszere a büntetőeljárási törvényben A személyi szabadság elvonásával járó kényszerintézkedések A bizonyítás törvényessége Szakértő a büntetőperben A terhelt eljárásjogi helyzete A védő a büntetőeljárásban Titkos információgyűjtés, titkos adatszerzés A fedett nyomozó a büntetőeljárásban A büntetőeljárás hatékonysága A büntető igazságszolgáltatási rendszerek Az eljárást gyorsító külön rendelkezések a Be.-ben Bíróság elé állítás Távollévő terheltes büntetőeljárás Tárgyalásról lemondás A büntetőeljárás megindításának elméleti és gyakorlati problémái A gyanú és a megalapozott gyanú kérdése a magyar büntetőeljárásban A vádemelés Tanúvédelem a büntetőeljárásban Vádképviselet a büntetőeljárásban A törvényes vád elméleti és gyakorlati kérdései Az ügyész jogállása a büntető eljárásban Az első fokú büntető eljárás előkészítésének rendje Perbeszédek a büntető tárgyaláson Bíróság elé állítás 9
Fiatalkorúak büntetőeljárása Közvetítői eljárás Sértett és tanú kihallgatása Nyomozás felfüggesztése Nyomozás megszüntetése Határidők a nyomozásban Jogorvoslat a nyomozati szakban A sértett/terhelt eljárási jogainak érvényesülése a nyomozásban Védelem joga a nyomozásban Az officialitás elve a bűnüldözésben A nyomozás hatékonysága Az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata A büntetőeljárás megindítása Őrizetbe vétel Előzetes letartóztatás Távoltartás Védőügyvéd a nyomozásban A nyomozások egyszerűsítésének perspektívái Diverziók a nyomozásban Az ügyész és a nyomozó hatóság viszonya A büntetőeljárás hatékonysága A szaktanácsadó A közvetlenség elve A bizonyítási kötelezettség Bizonyítási cselekmények a bűnügyekben A felismerésre bemutatás A bizonyítási kísérlet A helyszíni kihallgatás A műszeres vallomásellenőrzés Felderítés és vizsgálat A személyi bizonyítékok A sértett büntető eljárásjogi helyzete A büntetőeljárás résztvevőinek kommunikációhoz, illetve tájékoztatáshoz való joga A speciális helyzetben lévő terheltek garanciális jogai Az európai elfogatóparancs A gyermek büntető eljárásjogi helyzete Az eljárás nyelvét nem ismerő terhelt eljárásjogi helyzete A hallgató a jegyzékben nem szereplő témát is választhat szakdolgozata címének, ezt írásbeli kérelem alapján a tanszékvezető engedélyezi. 10
ÚTMUTATÓ SZAKDOLGOZAT/DIPLOMAMUNKA KÉSZÍTÉSÉHEZ Ezen útmutató olyan információkat tartalmaz, amelyek betartása a Büntetőeljárásjogi Tanszékhez benyújtandó szakdolgozatok, illetve diplomamunkák tekintetében kötelező. 1.) A szakdolgozat/diplomamunka elkészítésének általános követelményei A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) képzési dokumentumai alapján, a hatályban lévő Rektori Utasításoknak megfelelően minden végzős hallgató a tanszék (amelyik szervezetben nincs tanszék, ott a tanszéken szakcsoportot kell érteni) által összeállított szakmai irányító szervvel egyeztetett címjegyzékből kiválasztott témakörben szakdolgozatot/diplomamunkát (a továbbiakban: dolgozat) készít. A hallgató a tanszéken dolgozó oktatóval, mint leendő konzulensével egyeztethet a címjegyzéktől független olyan témáról, amelyet szakdolgozatának választani kíván. Amennyiben a tanszék oktatója vállalja a konzulensi feladatot, úgy a közösen kijelölt témában a konzulens iránymutatása alapján kell a hallgatónak szakdolgozati téma címét a tanulmányi osztálynak leadni, illetve e címhez kötötten szükséges a szakdolgozatát megírni. A téma leadását követően a továbbiakban a téma címén változtatni már nem lehetséges. 2.) Formai követelmények A dolgozatot számítógépen szövegszerkesztővel kell elkészíteni: betűtípus Times New Roman. 2.1.) Beállítások egy oldal: 30-32 sor egy sor: 60-62 leütés. Fejezetek: arab számokkal 12-es vastag betűnagysággal. A normál szöveg: 12-es betűnagysággal. Margó: bal szélen: 3 cm jobb szélen: 2 cm alul és felül: 2,5 cm Sortávolság: 1,5 Oldalszámok: jobboldalon fenn A lapoknak csak egyik oldalára kerül szöveg 2.2.) A fejezetek tagolása 1. VASTAG, 12-ES BETŰNAGYSÁG, NAGYBETŰ, ÁLLÓ 1.1. Vastag, 12-es betűnagyság, 1.1.1. Vékony, 12-es betűnagyság, dőlt a szöveg aláhúzva 2.3.) A hivatkozás szabályai - Könyv idézése Példa: 11
FANTOLY Zsanett: A büntető tárgyalási rendszerek sajátosságai és a büntetőeljárás hatékonysága. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2012. 93. o. - Tanulmány idézése Példa: BUDAHÁZI Árpád: Poligráf a büntetőeljárásban. Belügyi Szemle, 59. évfolyam, 2011/12. szám. 105. o. - Gyűjteményben megjelent cikk idézése Példa: TÓTH Mihály: Közvetett bizonyítás, prekoncepciók és előítéletek. In: ERDEI Árpád (Szerk.): A büntetőítélet igazságtartalma. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Budapest, 2010. 79. o. - Amennyiben az előző lábjegyzet nyomban ismétlődik, úgy Ibid megjelölést kell használni, ha más oldalra utal, akkor: Ibid + oldalszám. Példa: 22. FARKAS Ákos: A falra akasztott nádpálca avagy a büntető igazságszolgáltatás hatékonyságának korlátai. Osiris Kiadó. Budapest, 2002. 67.o. 23. Ibid, 58. o., vagyis a 22. lábjegyzet 58. oldalára utal a 23. lábjegyzet. - A fentiekből kitűnik, hogy minden művet csak egyszer kell a leírtaknak megfelelően idézni, a többi esetben pedig utalni kell az első idézési helyre. Példa: 22. FARKAS Ákos: A falra akasztott nádpálca avagy a büntető igazságszolgáltatás hatékonyságának korlátai. Osiris Kiadó. Budapest, 2002. 67.o. 23. Ibid, 58.o. 24. BÓCZ Endre: Krimináltechnika és büntetőeljárási rend. Rendészeti Szemle, 54. évfolyam, 2006/7-8. szám. 31. o. 25. Farkas Ákos, 22., 57.o. Tehát a 25. lábjegyzet a 22. lábjegyzetben jelzett műnek az 57. oldalára utal. - Internetes forrás idézése Példa: 22. ALDER, Ken: The Lie Detectors. http://www.kenalder.com/liedetectors/portrait.htm (letöltés ideje: 2014. január 8.) - A hivatkozások esetében mellőzni kell a titulusokat (Dr., PhD, dr. habil., Prof. Dr. stb.), illetve a rendfokozatokat 2.3.) A dolgozat felépítése Tartalomjegyzék (ha lehet, automata beállítással készüljön) Bevezető rész: a témaválasztás indokolása; a téma helye, szerepe, kapcsolódásai, jelentősége, aktualitása; a célkitűzések megfogalmazása; 12
a dolgozat gyakorlati alkalmazásának lehetséges esetei - amennyiben ilyen van. Fő rész (fejezetenként): problémafelvetés; elemző, vizsgáló munka; következtetések levonása; konkrét ajánlások megfogalmazása. Befejező rész: a téma rövid összegzése, a lényeg kiemelése; indokolt esetben utalás a jövőbeni változásokra (új szabályzókra, stb.); a szükséges esetben utalás a kidolgozó témával kapcsolatos jövőbeni szándékaira (továbbgondozza, továbbfejleszti, stb.). Mellékletek 2.4.) A dolgozat terjedelme Az összterjedelem a csatolt mellékletek nélkül legalább szakdolgozat esetében legalább 60.000-, diplomamunka esetében legalább 80.000 karakter szóközzel. 3.) A dolgozat megvédése Az elkészített és az előző pontokban meghatározottak szerint összeállított, két példányban legépelt dolgozatot és a dolgozatot tartalmazó felcímkézett 1. db. CD vagy DVD adathordozót, a tanszék által meghatározott időpontban, a kidolgozó által beszerzett konzulensi véleménnyel együtt, az illetékes tanszéken kell leadni, ahol azt ellenőrzik, majd átadják az előzetesen felkért bírálónak. A szakdolgozat/diplomamunka megvédése a szakmai záróvizsga része, amely általában a szakmai záróvizsgát megelőző héten kerül végrehajtásra. A záróvizsga bizottság tagjai előzetesen áttanulmányozzák az elkészített dolgozatokat. (Ezért kell két példányban. A záróvizsgát követően a 2. sz. példány visszaadásra kerül a készítőnek, az 1. sz. példányt a tanszékek leadják az Egyetemi-, Kari Könyvtárnak, ahol nyilvántartásba veszik és 10 évig tárolják). A dolgozat bemutatására 10 perc áll rendelkezésre. A védés során ismertetni kell: A szakdolgozat címét, készítőjének nevét, konzulens nevét; A témaválasztás indoklását, a szakdolgozat felépítését, a tárgyalt téma fontosabb összefüggéseit; A készítő által legfontosabbnak tartott fejezet, rész ismertetését; A bíráló által feltett kérdésekre adott választ. Az értékelést a záróvizsga bizottság hajtja végre, ahol szempontként szerepel a bíráló(k) véleménye, a jelölt tárgyhoz kapcsolódó ismeretei, okfejtése, indokolása, vitakészsége és beszédkultúrája. Ez alapján a szakdolgozat végleges osztályzatát a záróvizsga bizottság állapítja meg. 13
4.) Egyéb szabályok a) Amennyiben a kidolgozó minősített anyagokkal, adatokkal kíván dolgozni, akkor a vonatkozó jogszabályok és titokvédelmi szabályok betartásával kell eljárni. (Minősített anyagot csak az egyetemen, az adatvédelmi szabályok betartásával /zárt gépen, titkos ügykezelést végző könyvtárban, helyiségben, stb./, nyílt anyagot bárhol lehet gépelni, gépeltetni.) b) Minden szakirodalom szellemi termék, amely a szerző tulajdonát képezi, és amit a szerzői jogi törvény véd (1999. évi LXXVI. tv.). A más műből történő idézés során be kell tartani a szerzői jog védelmére hivatott szabályokat. Idézés esetén tilos úgy idézni, hogy az idézett szöveg értelme megváltozik (pl: nem igaz, hogy a "..."), pontosan fel kell tüntetni az idézet, hivatkozás feltalálási helyét és a szerző nevét. Az idézett szövegrészt idézőjel közé kell tenni, dőlt betűvel kell írni. Az idézés általános szabályainak meg kell felelni. c) Más szövegből történő nem szószerinti idézés esetén parafrázis is fel kell tüntetni a művet, a hivatkozás teljes megjelölésével. d) Hivatkozások (idézések). A hivatkozások listáját nem kell tüntetni a tanulmány végén, azt lábjegyzetben kell szerepeltetni, azonban az irodalomjegyzékben minden lábjegyzetben szereplő hivatkozott forrásműnek szerepelnie kell. e) A védés előtt a szakdolgozatot plágiumkereső szoftveren ellenőriztetni kell. f) A szakdolgozat bekötött és leadásra tervezett könyvtári példányában (1. sz. példány) - annak minden egyes lapját - a szerzőnek szignálnia kell. 5. A konzulensi vélemény ajánlott szempontjai: a kidolgozás mennyiben felel meg a feladatlapon meghatározott tartalmi és formai követelményeknek; a témával kapcsolatos szakirodalom feldolgozása; milyen fokú a hallgató szakirodalmi tájékozottsága, rendszerező és lényeglátó képessége, probléma felismerése, érzékenysége a probléma megoldására tett javaslatainak értelmezése; a kidolgozó által alkalmazott kutatási módszerek; a konzultációkon történő megjelenés, a konzulens javaslatainak, észrevételeinek bedolgozása; a megválaszolandó kérdések érvekkel, számvetésekkel, indoklással történő alátámasztásának helyességét; a dolgozat formai kivitelezése; a téma jellegéből adódó sajátos szempontokat. 6. A bírálat ajánlott szempontjai: a kidolgozás mennyiben felel meg a feladatlapon meghatározott tartalmi és formai követelményeknek; a téma kifejtésének logikus felépítése, a szaknyelv helyes alkalmazása; a hallgató szakirodalmi rendszerező és lényeglátó képessége; az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása; a megválaszolandó kérdések érvekkel, számvetésekkel, indoklással történő alátámasztásának helyessége; a dolgozat formai kivitelezése; 14
a téma jellegéből adódó sajátos szempontok. 7. A leadás feltételei A tanulmányi osztály által meghatározott végső dolgozat leadási határidő előtt két hónappal a dolgozatot minimum 50%-os, egy hónappal előtte 80%-os készültségi állapotban a konzulens részére elektronikus vagy nyomtatott formában véleményezésre rendelkezésre kell bocsátani. Amennyiben a hallgató dolgozata határidőre ezt a készültségi szintet nem éri el, úgy egy esetben a konzulens hiánypótlásra, kiegészítésre határidőt hosszabbíthat, ezt követően a dolgozat bírálatra nem fogadható el. A hallgató e határidős leadási kötelezettségének külön konzulensi felhívás nélkül is eleget kell tegyen. A szakdolgozat legalább 10, a diplomamunka 15 felhasznált szakirodalmi forrást tartalmazzon, amelyet a lábjegyzetben, illetve a felhasznált irodalomjegyzékében szerepeltessen. Budapest, 2017. szeptember 1. 15