Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 Szám: 22-24/2008 Előterjesztés a Veszprém Megyei Közgyűlés 2008. február 21-ei ülésére Tárgy: A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő közoktatási intézményekre vonatkozó közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv jóváhagyása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Az előterjesztés előkészítésében részt vett szervezetek, személyek: Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Oktatási és Közművelődési Iroda Wieland Erzsébet közoktatási referens Monostory Zsuzsanna közoktatási referens Wohlfart Zsuzsanna tanügyigazgatási, kistérségi szakértő Az előterjesztést megtárgyalta: Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság
Tisztelt Közgyűlés! Európai Uniós csatlakozásunkkal összhangban a közoktatás jogi szabályozásában is kiemelt figyelmet kapott az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód érvényesítése. Az esélyegyenlőségi intézkedési tervek készítésének jogi alapját és kötelezettségét az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. (5) bekezdése és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. (4) bekezdése határozza meg. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. (4) bekezdése a helyi önkormányzatok (települések) számára előírja önkormányzati intézkedési tervek készítését, amelyet a megyei fejlesztési terv figyelembevételével kell elkészíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. A közoktatási törvény 2007. évi LXXXVII. törvénnyel megállapított 132. (6) bekezdése előírta, hogy az intézkedési terv készítőjének 2007. december 31-éig át kellett tekintenie a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket ( így különösen az óvodai nevelés három éves kortól történő biztosításának feltételeit, az ingyenes étkeztetéshez, az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek meglétét, a beiskolázási körzethatárok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többi tanulóhoz viszonyított arányát ). A törvényi szabályozás a települési önkormányzatok kötelezettségeként fogalmazza meg a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv elkészítését. Tekintettel azonban arra, hogy az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. (1) bekezdése a helyi önkormányzatok között nevesíti a megyei önkormányzatot, valamint hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 132. (6) bekezdése szerint Az intézkedési terv megléte előfeltétele annak, hogy a helyi önkormányzat a hazai vagy nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon vegyen részt, a Veszprém Megyei Önkormányzat külső szakértő bevonásával a fenntartásában működő közoktatási intézményekre elkészíttette az előterjesztés mellékleteként csatolt közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzést és intézkedési tervet. A helyzetelemzés a települések közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervei, valamint a fenntartott intézmények adatszolgáltatása alapján készült. A mellékelt megyei helyzetelemzés és intézkedési terv igazolja, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények képesek integrált, illetve szegregált formában is ellátni a sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatását, a megvalósításhoz megfelelő szakember-ellátottsággal rendelkenek. Míg a sajátos nevelésű igényű tanulók oktatása speciális intézményekben valósul meg, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek aránya a megyei fenntartású intézmények között kiegyenlített. Szintén a fenntartott közoktatási intézmények erősségét mutatja az országos kompetenciamérés átlagnál jobb eredménye, ami többek között annak is köszönhető, hogy az intézményekben folyó pedagógiai munka eredményes, a humánerőforrás és a szakos ellátottság megfelelő. Intézkedést igényel ugyanakkor az intézményekben tapasztalható magas lemorzsolódás, az évfolyamismétlők országos átlagnál magasabb aránya, a hiányzások száma, illetve az oktatási infrastruktúra akadálymentesítése. Megoldandó továbbá az integrációs, képesség-kibontakoztató normatíva igénylése, amely eddig több intézmény vonatkozásában is elmaradt. A Veszprém Megyei Önkormányzat a helyzetelemzésre épített intézkedési terv elkészítésével, 2
elfogadásával, az abban foglalt feladatok fokozatos, ütemezett megvalósításával a fenntartó anyagi forrásaira, lehetőségeire figyelemmel - törekszik arra, hogy az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elvei alapján működjenek az általa fenntartott közoktatási intézmények is. A közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv kiemelt célja a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elve teljes körű érvényesülésének biztosítása. A terv érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani - minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén - a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának helyzetére. Kiemelten kell kezelni a megyei fenntartású intézményekben a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség érvényesülését, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatását. A helyzetelemzésre épülő intézkedési terv a konkrét célok és intézkedések megfogalmazásával hozzájárulhat a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények tekintetében az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség törvényi követelmények szerinti megvalósulásához. Az intézkedési terv külön fejezeteként szerepelnek a létrehozandó térségi integrált szakképző központokra (TISZK-ekre) elkészített közoktatási esélyegyenlőségi tervek (1. számú melléklet: Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás, 2. számú melléklet: Balaton-felvidék Somló TISZK), ugyanis a TISZK-ek számára kiírt pályázatok feltétele, hogy önállóan rendelkezzenek ezzel a dokumentummal. Fentiek alapján a következő határozati javaslatokat terjesztem a Tisztelt Közgyűlés elé:./2008.(ii.21.) MÖK határozat 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a fenntartásában működő közoktatási intézményekre vonatkozó esélyegyenlőségi helyzetelemzést és közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet. A Közgyűlés felkéri a Főjegyzőt, hogy a közoktatási intézményekre vonatkozó esélyegyenlőségi helyzetelemzést és a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet a Veszprém Megyei Önkormányzat a fenntartásában működő közoktatási intézmények részére küldje meg. Határidő: 2008. március 5. Felelős: Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a Bakonyi Szakképzésszervezési Társulás intézményeire vonatkozó esélyegyenlőségi helyzetelemzést és a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet. A Közgyűlés felkéri Főjegyzőt, hogy a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás intézményeire vonatkozó esélyegyenlőségi helyzetelemzést és közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet a Veszprém Megyei Önkormányzat Várpalota Város Önkormányzatának jóváhagyásra küldje meg. Határidő: 2008. március 5. Felelős: Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző 3
3. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a létrehozandó Balatonfelvidék Somló TISZK intézményeire vonatkozó esélyegyenlőségi helyzetelemzést és közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a közgyűlés elnöke 4. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a közoktatási intézmények vezetőit, hogy az intézmény működését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokat - különösen az intézmény pedagógiai programját és intézményi minőségirányítási programját tekintsék át és hozzák összhangba a megyei közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervben foglaltakkal. Határidő: 2008. június 30. Felelős: intézményvezetők 5. A Veszprém Megyei Közgyűlés Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottsága az intézkedési terv végrehajtását kétévente egy alkalommal értékeli, szükség szerint felülvizsgálja és a személyes adatok védelmének biztosításával az értékelést a Veszprém Megyei Önkormányzat honlapján közzéteszi. Határidő: 2010. április 30. Felelős: Stolár Mihály, az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke Veszprém, 2008. február 21. Lasztovicza Jenő s. k. 4
Veszprém Megyei Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 2007.
Veszprém Megyei Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Tartalomjegyzék 1. Alapszabályok, előzmények... 2 1.1. Jogszabályi hivatkozások... 3 1.2. Fontosabb fogalmak... 7 2. Bevezetés... 9 2.1. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja... 9 2.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek...10 3. Veszprém megyei közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés...10 3.1. Demográfiai adatok...11 3.2. Népességvándorlás...12 3.3. Szociális helyzet Veszprém megyében...12 3.4. A közszolgáltatások elérhetősége, a szolgáltatásnyújtás fenntartói háttere...14 3.5. Óvodáztatás...15 3.6. Általános iskolák...16 3.7. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása...18 3.8. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése fenntartásában működő gyógypedagógiai intézmények...19 3.9. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése fenntartásában működő alapfokú művészetoktatási intézmények...23 3.10. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése fenntartásában működő középfokú oktatási intézmények...24 3.11. Kollégiumok...38 3.12. A felnőttoktatás helyzete...38 3.13. Szakember-ellátottsága...39 3.14. Bejáró tanulók száma, utazási feltételek...39 3.15. Integrációs és képesség-kibontakoztató támogatás az egyes intézményekben...40 3.16. Az önkormányzati hozzájárulás mértéke a megyei fenntartású intézményekben...41 3.17. Továbbtanulási mutatók a megyei fenntartású gyógypedagógiai intézményekben...42 3.18. Lemorzsolódás aránya a megyei fenntartású intézményekben...42 3.19. Kompetenciamérések eredményei...44 3.20. Iskolán kívüli programokon való részvétel...46 3.21. Feltételek teljesülése az esélyegyenlőség megvalósításához...46 4. A helyzetelemzés összegzése...49 5. Záró rendelkezések...51 A dokumentumot a Veszprém Megyei Önkormányzat,és a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények által nyújtott adatok, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által közzétett Helyzetelemzést segítő adatlap az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Program tervezéséhez című útmutató alapján készítette Wohlfart Zsuzsanna tanügyigazgatási szakértő 2
Veszprém Megyei Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 1. Alapszabályok, előzmények 1.1. Jogszabályi hivatkozások 1.1.1. 1949. évi XX. Törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról Az alapvető jogok és kötelességek: 54. (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. 70/A. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. 70/B. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. (2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. (3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. (4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz. 70/C. (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon. (2) A sztrájkjogot, az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni. 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. 70/E. (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. 70/F. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. 70/J. A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. 3
Veszprém Megyei Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 70/K. Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők. 1.1.2. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról a témához kapcsolódó egyes rendelkezései A törvény bevezető mondata már kiemeli az esélyegyenlőség fontosságát: A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése. A törvény 10..-a foglalkozik a tanulói jogokkal, 11.. a tanulói különös jogokkal, ennek a paragrafusnak kiemelt jelentőségű a (7) bekezdése: (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit - az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan. 83. (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. (2) A tanuló, a szülő, az óvoda, az iskola, a kollégium döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. (3) Az eljárást megindító kérelem, ha a) egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, felül bírálati kérelem; b) jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, törvényességi kérelem. (4) A fenntartó képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést a) a törvényességi kérelem; továbbá b) az óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felül bírálati kérelem tekintetében. (5) A fenntartó képviselője a (4) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, illetve a döntést jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén 4
Veszprém Megyei Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés a) megváltoztathatja, vagy b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. (6) A felül bírálati kérelmet - a (4) bekezdésben felsorolt felül bírálati kérelmek kivételével - az iskolaszék, illetve, ha ilyen nem működik, a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább háromtagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, illetve a bizottság a) a felül bírálati kérelmet elutasítja; b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja; c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja. (7) A felülbírálati kérelem és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) A tanuló, a szülő a fenntartónak a törvényességi kérelem, továbbá - a 76. (2) bekezdésének a)-b) pontjában és a 76. (5) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott fegyelmi ügyek kivételével - a felül bírálati kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközésre hivatkozással. Eddig is szabályozta a jogrend az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogokat. Több jogszabályban és Alkotmánybírósági határozatban szerepel ezzel kapcsolatos állásfoglalás, de nem voltak egységesek a használt fogalmak, nem szankcionálta kellőképpen ezeknek a jogoknak a megsértését a szabályozás. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény törekszik ezeknek a hiányosságoknak pótlására, az európai normákkal való összhang megteremtésére! Az Alkotmánybíróság gyakorlata az Alkotmány 70/A. (1) bekezdése és az 54. (1) bekezdésében biztosított emberi méltósághoz való jogot az egész jogrendszer tekintetében az állam kötelezettségévé teszi. Az Alkotmány 70./A (1) bekezdésében foglalt tilalom nem csak az emberi, illetve az alapvető állampolgári jogokra irányadó, hanem e tilalom - amennyiben a különbségtétel sérti az emberi méltósághoz való jogot - kiterjed az egész jogrendszerre. [ABH 1992. 280, 281.]. Az Alkotmánybíróság szerint az a megkülönböztetés sérti az emberi méltóságot, amely önkényes, vagyis nincs tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994. 197, 200.]. Az Alkotmány 8. (1) bekezdése szerint az alapjogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Ennek megfelelően az egyenlő emberi méltóságában sérelmet szenvedett személy számára az államnak megfelelő jogvédelmet kell biztosítania. Egyenlő bánásmód esélyegyenlőség - pozitív megkülönböztetés A 2003 évi CXXV. törvény egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályokat. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Hétköznapi nyelven fogalmazva jogsérelem esetén az államnak kötelessége a sérelem ellen fellépni, tehát az illető elvárhatja ennek betartását! Ezzel szemben az esélyegyenlőség esetén senkinek sincs jogosultságként kikényszeríthető igénye, hétköznapi nyelven ilyen elvárással nem léphet fel elmaradása esetén! 5
Veszprém Megyei Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat leküzdhessék, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70./A (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, de az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is előírhat. Az esélyegyenlőségre törekvés látszólag ellentmond az egyenlő bánásmód elvének, de ez az ellentmondás csak látszólagos. Az esélyegyenlőségre törekvés bizonyos személyeket a többiekhez képest előnyösebb helyzetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse. Ezt nevezzük pozitív diszkriminációnak. Az Alkotmánybíróság szerint... ha valamely - az Alkotmányba nem ütköző - társadalmi cél vagy valamely alkotmányos jog csakis úgy érvényesíthető, hogy e szűkebb értelemben vett egyenlőség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek minősíteni [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990. 46, 48.] Ennek megfelelően az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében tett intézkedés az egyenlő bánásmód követelményének alkotmányos korlátja lehet, vagyis e két szabályozási terület - minden különbözőségük ellenére - csak szerves egységben szemlélhető. Az egyenlő bánásmód szabályozása normatív. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatban keretszabályozás kialakítására tesz kísérletet. Az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson (ezért keretszabályozás) ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: 27. a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. 6
Veszprém Megyei Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. 1.2. Fontosabb fogalmak Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely az előző pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. 7
Veszprém Megyei Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Települési/társulási esélyegyenlőségi program - a Programban meghatározott célokkal összhangban - az önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen/társulásban élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. A diszkrimináció és esélyegyenlőség kapcsolata: A diszkrimináció tilalma azonban önmagában nem oldja meg a törvényi előírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létező egyenlőtlenségeket. Pontosan ezért van szükség esélyegyenlőségi politikára. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket tegyenek a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal élők (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb., de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok. Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket kapcsolatos információkkal, javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket. Szolgáltatási kötelezettségek: A szolgáltatás nyújtása során arra kell törekedni, hogy a célcsoportok, a lakosság tagjai: o o o o Minél nagyobb számban kapjanak információt szolgáltatásairól, Minél nagyobb számban részesüljenek a szolgáltatásaiból és más tevékenységéből, Versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit érdemben javítsák, Személyre szabott, speciális igényeket kielégítő szolgáltatásokat kapjanak. Esélyegyenlőség érvényesítése: Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet. Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, 8
Veszprém Megyei Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd; 2. Bevezetés A fenti törvényi háttér szellemében a Veszprém Megyei Közgyűlés a következőkben dolgozza ki Veszprém megye Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését és Intézkedési Tervet, vállalva, hogy az elkészült és elfogadott dokumentumot összehangolja a megyei fejlesztési tervvel 1, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működtetésével, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumokkal. 2.1. A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja A hazai jogrendszerekben az Európai Unióhoz való csatlakozásig nem szerepelt kiemelten az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevétele. Ez a csatlakozással módosult: az esélyegyenlőség érvényesítése - a régi tagállamokhoz hasonlóan - Magyarországon is a fejlesztéspolitika alapvető szempontja. Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték! Segít elérni azt a célunkat, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség biztosítása horizontális elvárás. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a szervezet versenyképességét. Az esélyegyenlőség biztosítása a legtöbb esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetősége, illetve alkalmazottjai részéről, és szorosan kapcsolódik az önkormányzati törvényben foglaltak végrehajtásához. A program kidolgozása során, az elfogadását megelőzően biztosított volt a szükséges a konzultáció és véleményformálás lehetősége a megvalósításban érintett szakmai és társadalmi partnereknek. Célok: a) A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a közoktatási intézményekben. b) Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése, Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz. c) A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelő pályaválasztását). d) A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. 1 Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 85. alapján. A fejlesztési terv tekintetében meghatározó Veszprém megye közoktatási feladat ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve 9
Veszprém Megyei Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 2.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek: a) esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; b) a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akinek fő feladatai: o o o a program megvalósításának koordinálása, a program végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; c) az esélyegyenlőségi program nyilvánosságának biztosítása; d) az esélyegyenlőségi program megvalósításában érintett intézményvezetők tájékoztatása, felkészítése a megvalósításra; e) az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzésének módszereinek kidolgozása, befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az intézményekben; f) akcióterv készítése a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra; g) esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; h) fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; i) az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása; j) a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba garantáltan be kell építeni és a működés során érvényesíteni az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit; folyamatos korrekciós tevékenységek biztosítása a monitoring vizsgálatokkal összhangban. A monitoring vizsgálatokra évente sort kell keríteni. k) az eredmények nyilvánosságra hozásakor maximálisan érvényesíteni kell a személyes adatok védelmét; l) a végrehajtásról évente tájékoztatni kell az önkormányzat döntéshozóit. Az értékelést az intézményi önértékelés és egyéb információk, illetve az akciótervben meghatározott indikátorok teljesülése alapján kell elvégezni. 3. Veszprém megyei közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Az alábbi helyzetelemzést az Oktatási és Kulturális Minisztérium e célból honlapján közzétett sablonja és adatlapjai alapján került elkészítésre, továbbá beépítésre kerültek a Veszprém megyei Önkormányzat és a fenntartása alatt álló közoktatási intézmények idevonatkozó alapdokumentumai. 10
Veszprém Megyei Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 3.1. Demográfiai adatok Az alábbi táblázatok a demográfiai helyzetről adnak áttekintést a statisztikai adatok alapján. Megállapíthatjuk, hogy az 1980 óta Magyarországon jellemző népességcsökkenő tendencia Veszprém megye településeire is jellemző. vizsgált terület 2001 2007 Lakónépesség száma 375 617 369 096 Állandó népességből a 0-14 évesek száma 62 531 52 885 Állandó népességből a 15-64 évesek száma 259 311 253 618 Állandó népességből a 66- évesek száma 53 775 57 203 A lakónépesség 1980-ig folyamatosan nőtt a régióban, leggyorsabban 1946 és 1960 között és mindig nagyobb ütemben, mint Magyarország átlaga. A 15-59 év közötti korcsoport a népesség 68%-át teszi ki, ami megfelel az országos átlagnak. A 60 évnél idősebbek száma alacsonyabb, ezzel szemben a fiatalok száma magasabb az országosnál. Korstruktúra alapján a régión belül Veszprém megye van a legrosszabb helyzetben, majd Komárom, végül Fejér megye következik, de országos szinten mindhárom megye kedvező helyzetűnek mondható. Ha a kistérségek népsűrűségét vizsgáljuk, a zirci és a sümegi kistérség nem éri el az országos átlag 50%-át. Ezekben a kistérségekben többségükben mezőgazdasági területek - megfelelő ipari létesítmények hiányában alacsony a lakosságmegtartó képesség. A születések számát kistérségenként az alábbi táblázat mutatja: kistérség népesség 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Ajka 59 304 515 535 546 502 491 529 Balatonalmádi 29 322 233 207 231 226 256 209 Balatonfüred 23 484 156 168 178 174 199 190 Pápa 62 926 598 635 541 567 542 581 Sümeg 17 135 146 172 156 138 149 153 Tapolca 38 249 302 324 357 342 326 334 Várpalota 38 769 395 384 347 361 366 359 Veszprém 81 537 662 775 737 763 839 837 Zirc 22 250 183 198 202 192 189 207 Megye összesen 369 096 3118 3350 3215 3193 3285 3327 A közoktatásban a 6-19 éves réteg érintett. A középiskolai évfolyamokat (15-19 éves) érintő lakosság létszáma lényegesen magasabb az általános iskola 1-4. évfolyamán tanuló (5-9 éves) gyermekek számánál. A 20-34 éves korosztályba tartozó népesség viszonylag magas száma arra enged következtetni, hogy az óvodáskorú és az általános iskolás gyermekek száma átmenetileg növekedni fog. Az elmúlt években a gyermeklétszám a közoktatási feladat ellátásában fokozatosan kialakuló stabilitást eredményez. Ez az óvodai ellátásban már jelenleg is tapasztalható. Az általános iskolai oktatásban a rendszerből kikerülő és belépő gyermekek számában tapasztalható különbség a következő 3-4 évben, az ellátandó feladatban fokozatos csökkenést eredményez, majd csak ezt követően várható stabilitás. A középiskolai oktatásban a fokozatos csökkenés 6-8 évig is eltarthat. 11
Veszprém Megyei Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés A viszonylag stabil gyermeklétszám ellenére az intézményhálózat átalakulására lehet számítani. Az átalakulás az óvodákat kevésbé érinti, azonban elsősorban a városok vagy nagyobb települések környezetében működő kis létszámú iskolák a gazdasági nehézségek áldozatául eshetnek. Lakónépesség korcsoportonként megoszlása 2001-2007: Területi egység 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 0 14 éves Veszprém 62 531 60 708 58 610 57 379 55 829 54 443 52 885 Közép-Dunántúl 190 737 186 265 181 710 178 078 174 498 170 517 166 670 Ország összesen 1 691 997 1 660 113 1 633 688 1 606 117 1 579 697 1 553 443 1 529 654 15 64 éves Veszprém 259 311 259 633 256 857 256 225 255 179 254 219 253 618 Közép-Dunántúl 774 988 777 225 773 542 774 411 773 791 772 305 773 158 Ország összesen 6 963 321 6 962 825 6 949 429 6 943 535 6 940 253 6 932 426 6 931 386 65 x éves Veszprém 53 775 54 237 54 280 54 915 55 547 56 347 57 203 Közép-Dunántúl 155 005 157 120 158 419 160 495 162 608 165 302 167 625 Ország összesen 1 544 980 1 551 915 1 559 245 1 567 090 1 577 599 1 590 712 1 605 118 3.2. Népességvándorlás A vándorlási különbözet a régióban többletet mutat. Pozitív vándorlási egyenleggel rendelkeznek mind a vidéki, mind a városias területek, sőt, ebben a régióban az alapvetően vidéki térségeknek van a legnagyobb vándorlási nyereségük. A jellemzően vidéki területek legalacsonyabb (de pozitív) értéke arra enged következtetni, hogy sokan a gazdasági átalakulás túlélési stratégiáit a városkörnyéki településekre való kiköltözéssel kísérlik megvalósítani. A városias területek felé törekvés és az ottani munkaerőpiacon való sikeres megjelenés nehéz a vidéki, sokszor alacsony képzettségű, idősebb népesség számára. A vidéki területek megbízhatóbb hátteret nyújtanak, amelyek a gazdasági kényszerek következtében még alacsony infrastruktúrájuk és szolgáltatási színvonaluk ellenére is vonzóak tudnak maradni. Míg 1993-ban a régión belül csak Fejér megyében volt enyhén pozitív a migrációs egyenleg, addig 1998-ra ez a szám mind Fejér, mind Komárom-Esztergom megyében megsokszorozódott, ami a nagyszámú, korszerű vállalat betelepülésének köszönhető, melynek következtében a térség munkaerővonzó ereje megnőtt. 2000-ben még negatív, de 2001-től már enyhén pozitív irányba haladta migrációs mérlege Veszprém megyének. 3.3. Szociális helyzet Veszprém megyében 2 Veszprém megye területén a foglalkoztatottság szintje nem nevezhető kedvezőtlennek. A munkaerőpiacon a leghátrányosabb helyzetben az alacsony iskolai végzettségűek vannak. A regisztrált munkanélküliek száma az elmúlt évekhez képest csökkent. 2 2006. évi adatok Forrás KSH 12
Veszprém Megyei Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Megyei, régiós és országos képzettségi adatok: terület 10 x éves 15 x éves 18 x éves 25 x éves általános iskola első évfolyamát sem végezte el legalább általános iskola 8. évfolyam összesen legalább középiskolai érettségivel a megfelelő korúak százalékában egyetem, főiskola stb. oklevéllel Veszprém 0,4 89,6 33,7 10,6 Régió 0,5 89,8 34,3 10,4 Országos 0,7 88,8 38,2 12,6 A képzettségi adatok alapján Veszprém megye 3 vizsgált terület esetében a régiós és az országos átlag alatt van, egy terület esetében a régiós adatnál magasabb az átlag. A munkanélküliek száma 2000 évtől folyamatosan emelkedik. A 2000 évhez viszonyítva 55 %-kal emelkedett Veszprém megyében az álláskeresők száma. Veszprém megye munkanélküliségi rátája megegyezik a régióéval, de 2006. évben az országos ráta alatt marad. Munkanélküliek száma Területi egység 2000 2003 2004 2005 2006 2006. évi munkanélküliségi ráta Veszprém 6 300 7 500 7 900 8 500 9 800 6,1 Közép-Dunántúl 22 700 22 900 27 000 30 900 30 100 6,1 Országos 263 700 244 500 252 900 303 900 316 800 7,5 A rendszeres szociális segélyt igénylők száma a 2006. évben 3 095 fő, ami a munkanélküliek számának 31,6 %-a. A rendszeres, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban és kedvezményben részesülők meghatározását a jogszabályban rögzített tételek alapján kell biztosítani, mely a jegyző hatáskörébe tartozik. Megyei szinten nincs adat a hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számáról, nincs adat a szülői nyilatkozatokról. Rendszeres pénzbeli támogatás 2000 2003 2004 2005 2006 Rendszeres szociális segélyben részesültek átlagos száma 1 008 2 419 2 632 2 830 3 095 Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma 24 118 19 379 18 211 17 480 1 189 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek száma 10 380 Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma 26 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma 22 994 15 762 17 109 13 561 11 390 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma 7 193 6 893 6 430 6 064 4 199 13
Veszprém Megyei Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 3.4. A közszolgáltatások elérhetősége, a szolgáltatásnyújtás fenntartói háttere Veszprém megye nevelési-oktatási intézményhálózatában az elmúlt években végrehajtott szerkezeti változtatások eredménye a mai stabilnak mondható intézménystruktúra. A városokban a közszolgáltatásokat jellemzően helyben, a települések egyes szolgáltatásokat megállapodás alapján, más településen érik el az érintettek. 2007. szeptember 1-jétől Várpalota és Veszprém Megyei Jogú Város és kistérségei kivételével a megye területén a szakszolgálati feladatok zöme a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat keretei között történik. A megye egész területén ellátja a korai fejlesztési és gyógypedagógiai tanácsadás, pályaválasztás, tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság működtetésének feladatát. A Szakértői Bizottság látja el a megye egész területén a fejlesztő felkészítést, a súlyosan vagy halmozottan fogyatékos gyermekek ellátását, amely a családban élők esetében az elmúlt három év átlagában 14 fő volt. A Fogyatékos Személyek Otthonában élő gyermekek esetében az ellátás helyben történik. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság feladata alapvetően az értelmi sérültek kiszűrése a normál populációból, a sajátos nevelési igény megállapítása, illetve a kontrollvizsgálatok. További feladatként jelentkezik az emelt összegű családi pótlék és a gyes meghosszabbításához történő igazolások kiállítása, a korai fejlesztés, a fejlesztő felkészítés, a gyógypedagógiai tanácsadás szülők és pedagógusok részére. Jelentős változást hoz az ellátás területén, hogy a közoktatási törvény 30./A értelmében 2010. szeptember 1-jétől fejlesztő iskolai ellátást kell szervezni, ezen gyermekek részére, melynek feladatát a jogszabály a megyei önkormányzat hatáskörébe utalja. A nevelési tanácsadásnak a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek vizsgálata, terápiája az elsőrendű feladata. Új feladattal bővült tevékenységük 2007. szeptember 1-je után: az óvodában, iskolában és kollégiumban folyó fejlesztő munka segítése, ellenőrzése. Ajka, Balatonalmádi, Balatonfüred, Pápa, Sümeg, Tapolca, Zirc kistérségekben a Megyei Önkormányzat és a többcélú kistérségi társulások külön megállapodása alapján látja el a nevelési tanácsadást, a logopédia, a gyógytestnevelés és a konduktív pedagógia feladatkörét. 2008. január 1-jétől a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, konduktív pedagógia, gyógytestnevelés feladatait a fentiek szerint, az ellátás földrajzi lefedettségét megteremtő három tagintézmény - Ajka, Balatonfüred, Tapolca központtal - kialakításával biztosítja a megyei önkormányzat. Az iskolák és a szakszolgálat kapcsolatában új lehetőségeket és feladatokat határozott meg a közoktatási törvény 2007. évi módosítása. Szoros együttműködést tesz lehetővé és vár el az intézményekben fejlesztő tevékenységet folytató pedagógusok és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben dolgozó szakemberek között. Lehetővé válik és ezt az elkövetkezendő években feladatként meg kell valósítani, hogy a feladatellátásba az intézményekben meglévő fejlesztő pedagógusi kapacitás bevonásra kerüljön. Ennek megvalósítása érdekében ki kell dolgozni egy egységes segítségnyújtási ellenőrzési és szakmai eljárásrendet. A gyógytestnevelés a közoktatási törvény rendelkezései alapján szakorvosi beutalóval rendelkező gyermekek, tanulók fejlesztési ellátása. Maximum 16 fős csoportban, a kötelező testnevelési óra számosságával megegyező óraszámban kell biztosítani. Az ellátás megyei lefedettségéről hiányos adatok állnak rendelkezésre. Ajkán a Molnár Gábor Általános Iskola és Speciális Szakiskola évente 200 tanuló ellátását biztosítja, Balatonfüred és térségében évente 62-68 gyermeket foglalkoztatnak. Továbbá Sümeg és 14
Veszprém Megyei Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés kistérségében, Várpalota és térségében és Zirc és kistérségében e feladatellátás megoldott. A jövőben szükséges a feladatellátás mennyiségi és minőségi mutatóinak összegyűjtése, és a kistérségekben a pedagógiai szakszolgálati intézmények koordinálásával működtetni a feladatellátást. A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadást a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat a megye egész területén látja el, általános és középiskolás diákok részére. A felzárkózató oktatás bevezetésével a pályaválasztási tanácsadó feladatköre bővült a közoktatási törvény 27. (8) bekezdése alapján. A szülő legkorábban, abban az évben kérheti, hogy gyermeke - az általános iskolai tanulmányai folytatása helyett - a következő tanítási évet a felzárkóztató oktatásban kezdhesse meg, amelyben az betölti a tizenötödik életévét. A megye városaiban, településein a gyermekjóléti alapszolgáltatások közül a házi gyermekfelügyelet, a családi napközi ellátása nem megoldott, igényfelmérések szükségesek, és ezek alapján további megfontolás. A hiányzó szolgáltatások nem mindegyike helyben megszervezendő kötelező feladat. Az étkeztetés, házi segítségnyújtás, mint szociális alapszolgáltatás kiépítése megtörtént. A közösségi ellátások a 10 000 főnél nagyobb településeken kötelező feladatok, de a feladatellátás az önkormányzat a társulásos formában is megoldhatja. 3.5 Óvodáztatás vizsgált terület 2001-2002 2006-2007 Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyp neveléssel együtt) 198 184 Óvodai férőhelyek száma (gyp neveléssel együtt) n.a. 12 679 Óvodába beíratott gyermekek száma (gyp neveléssel együtt) 13 534 11 034 Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyp neveléssel együtt) 582 506 Az óvodai gyermekcsoportok átlaglétszáma 23,2 21,8 Óvodapedagógusok száma n.a. 1 054 1 csoportra jutó óvónők száma n.a. 2,08 Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma n.a. n.a. Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma n.a. n.a. Az óvodás gyermekek száma a 2006-2007. nevelési évben 11 034 fő, ami közel 2 500 gyermekkel kevesebb, mint öt évvel korábban. Ez a tendencia természetesen az óvodai csoportok számának változásában is megmutatkozik, a korábbi 582-ről 506-ra csökkent. Az egy óvodai csoportra jutó gyermekek országos átlaga 22,5 fő. Veszprém megyében ez az adat alacsonyabb az országos átlagnál, a 2006-2007. nevelési évben 21,8 fő. Az egy óvodai csoportra jutó gyermekek száma is csökkent az elmúlt években a fejlesztési terv korábbi felülvizsgálatakor még 23,2 fő volt -, azonban kisebb arányban, mint a gyermekek összlétszáma, ami azt jelzi, hogy az intézmények fenntartói igyekeznek a csoportok létszámkihasználtságát a lehető legjobban maximalizálni, összhangban a költségvetési törvény támogatási rendszerével. Az óvodapedagógusok száma a 2006-2007. nevelési évben 1 054 fő. Az egy csoportra jutó óvónők száma 2,08 fő. Az óvodák fenntartói szerinti megoszlás lényegesen nem változott az elmúlt években, néhány kivételtől eltekintve a települési önkormányzatok fenntartásában működnek. A megyei fejlesztési terv előző felülvizsgálata óta az intézmények száma 198-ról 184-re csökkent. Ennek ellenére az óvodák az igényeket még mindig ki tudják elégíteni, hiszen az intézményrendszer 15