Emlékek szubjektív '56 plakátokon Magyar grafikusok plakátkiállítása az 1956-os forradalom évfordulójára a KultUnió Alapítvány Kéthatáron Túl című kiállítás sorozatának keretén belül.
Emlékek szubjektív '56 plakátokon Magyar grafikusok plakátkiállítása az 1956-os forradalom évfordulójára a KultUnió Alapítvány Kéthatáron Túl című kiállítás sorozatának keretén belül.
Az 1956-os budapesti forradalom az 1953-as berlini és az 1956. júniusi poznani felkelés után, a harmadik esemény volt a szocialista országok táborán belül, melynek az volt a célja, hogy megváltoztassa az akkori politikai rendszert és elérje az orosz katonai jelenlét megszüntetését az országban. Mindhárom elbukott, mindhármat megtorlás követte és sem a társadalmi rendszer, sem a katonai jelenlét nem változott meg egészen 1989-ig. A jelen kiállítás anyagát, döntő többségben fiatal grafikusok munkáiból állítottuk össze a Magyar Plakát Társaságnak a forradalom 60-ik évfordulójára kiírt pályázatára beküldött pályaművek közül. Vajon egy ma, a húszas éveiben járó magyar grafikus, hogyan tud közelíteni ehhez az eseményhez? Akik esetleg akkor ebben részt vettek, a nagyszüleik voltak. A téma több mint három évtizedig tabunak számított a közbeszédben és az emberek csak nagyon szűk, bizalmas körben oszthatták meg a forradalomról szóló gondolataikat, szavaikat. A hat évtizednyi távolság egyszerre tette nehézzé a személyes kapcsolódást az eseményekhez és egyszerre kínálta fel a történelmi távlatot, azzal együtt, hogy az események nyílt feldolgozása szinte a rendszerváltás pillanatában elkezdődött. Az itt látható munkák alkotóinak egy jó része nem, vagy csak nagyon kevés emléket őrizhet arról, hogy milyen volt a rendszerváltás előtti időszak, de hatalmas kép és szöveg anyagot tartalmazó archívumokban kutathatott, olvashatott, a forradalmat személyes, politikai, gazdasági, jogi szempontból elemző munkákat. A kiállított művek a forradalom számos különböző aspektusára reagálnak, egyszerre felvonultatva a különböző preferenciáknak megfelelő szempontokat. A gondolatokat, az üzeneteketet azonban mégis csak úgy kellett, és úgy tudták megfogalmazni, ami egyszerre jellemző arra a vizuális kultúrára, amiben mozognak és arra a befogadó közegre, aminek a figyelmére számítottak. Korszerűnek kellett lenni. Surányi Mihály 4
56 & plakát 1956 ősze a magyar történelem egyik sorsfordító pillanatát hozta el, akkor is, ha a forradalom véres megtorlásokba és tömeges emigrációba torkollott, mégis: semmi sem lett utána ugyanaz. 1956 megítélése sokat változott és folyamatosan vitatott volt az elmúlt 60 évben, míg mára az iskolások számára hasonlóan történelmi tanagyag lett, mint 1848. 60 év elmúltával lassan fordulóhoz érkezünk: a kollektív, beszélt emlékezetből lassan átkerül a megírt, intézményesített emlékezetbe, vagyis a történetírás írott emlékezetének világába. Egyre kevesebben lesznek köztünk olyanok, akik saját emlékeiket tudják elmesélni a történtekről, és egyre több olyan generáció nő fel, akiknek közvetett emlékei sem lehetnek, vagyis nem hallhatták szüleik vagy nagyszüleik személyes elmesélését sem. Ennek a fordulatnak azért van jelentősége, mert ilyen fordulatokkor formálódik meg egy-egy fontos eseményről a történeti narratíva. Vagyis ilyenkor alakul ki egy jól átadható, egységes kép, amelyben immár elmosódnak a személyes részletek. A most bemutatott kiállításon sok olyan alkotó szerepel, akinek nem lehet személyes tapasztalata 1956 eseményeiről. Sokuk főiskolai hallgató, akiknek még a szüleik is kisgyermekek lehettek akkoriban. Mellettük fontos szerepet kap az a generáció, amelyik maga volt kisgyerek a Budapest utcáin folyó csaták idején, ami gyakran szerepet kap a családi legendáriumban. A szülők mesélhettek róla, mi történt itt HA egyáltalán meséltek róla, hiszen 1956 emlékezetéhez hozzá tartozik az is, hogy hosszú évtizedekig a hallgatás jutott neki, hogy a rendszerváltozáskor mint szimbólum hirtelen kulcsfontosságot kapjon. 1956 plakáttörténeti szempontból is fontos dátum. Ennek az évnek a tavaszán (tehát jó fél évvel a forradalom előtt) rendezték meg Budapesten azt a plakátkiállítást, amelyben ez a műfaj mert a művészetek közül elsőként szakítani a szocialista realizmussal. A forradalomhoz is kötődik egy emblematikus plakát, igaz, nem magyar alkotás: Franciszek Starowieyski könnyező galambja. A kulturális (elsősorban film) plakátjairól nevezetes, sőt, világhírű lengyel plakátművészet itt átlépett a politika területére. A lengyelek szolidaritását mindennél beszédesebben mondta el a Picasso békekonferencia plakátját idéző mű. 56 magyar plakátjaival foglalkozott több ízben Sümegi György, az ő gyűjtése révén ma képet tudunk alkotni arról, milyen falragaszok borították Budapest utcáit ezekben a válságos napokban. Hiszen minden az utcán zajlott: az élet, a harcok, a halál, és a kommunikáció is. Intézményrendszer nélkül, minimális körülmények között készültek de készültek! plakátok, amelyek híreket adtak a város lakóinak. A Magyar Plakát Társaság 12 éve alakult meg, nem sokkal azelőtt, hogy az ország 1956 50. évfordulójára készült. A Társaság már akkor egy plakátkiállítással tisztelgett a forradalom előtt. Nem csoda: az alapítók között azokat a grafikusművészeket találjuk, akik emblematikus művekkel mozdították elő egy másik nagy átalakulás (ha nem is forradalom) a rendszerváltás létrejöttét (elég itt csak Orosz István Tovariscsi Konyec plakátjára utalni). Nem egy plakátjuk már akkor 1956 emlékével foglalkozott, és szíven ütötte az évtizedeken át hallgatni kénytelen közvéleményt. 2016-ban a 60. évfordulóhoz kapcsolódik a Társaság által rendezett nagyszabású esemény: a PosterFest is. A most bemutatott anyag az 50. és 60. évfordulóra készült munkákból válogat: fiatal főiskolásoktól, és beérkezett művészektől egyaránt. Az anyagból kibontakozik az 1956-ot megjelenítő finom utalásokkal teli szimbólumrendszer, amelyben a szovjet hatalmi jelképek a nemzeti szimbólumokkal, illetve a gyász jelképeivel alakítanak ki új kontextusokat, és mondanak el újat a mára történelemmé vált eseményekről. Katona Anikó 5
6 Árendás József Magyar Plakát Társaság
Bácsi Gabriella Budapesti Metropolitan Egyetem 7
8 Baranyi Bettina Pécsi Tudományegyetem
Barzsó Réka Budapesti Metropolitan Egyetem 9
10 Bocsi Éva Pécsi Tudományegyetem
Bocsi Éva Pécsi Tudományegyetem 11
Bordás Melinda Pécsi Tudományegyetem 12
Csibi Anett Pécsi Tudományegyetem 13
Dancs Réka Pécsi Tudományegyetem 14
Dublecz Gréta Pécsi Tudományegyetem 15
16 Ducki Krzysztof Magyar Plakát Társaság
Francia Imre Budapesti Metropolitan Egyetem 17
18 Gábor Imre
Gál Barbara Magyar Képzőművészeti Egyetem 19
Gál Krisztián Magyar Plakát Társaság 20
Halász Réka Pécsi Tudományegyetem 21
22 Kincses Endre Pécsi Tudományegyetem
KLING Johanna Pécsi Tudományegyetem 23
24 Lizom Dávid Pécsi Tudományegyetem
Ludányi Gergely Budapesti Metropolitan Egyetem 25
26 Miklós Melinda Budapesti Metropolitan Egyetem
Miklós Melinda Budapesti Metropolitan Egyetem 27
28 Molnár Renáta Budapesti Metropolitan Egyetem
Orosz István Magyar Plakát Társaság 29
30 Papp Rita
Papp Sámuel Budapesti Metropolitan Egyetem 31
32 Papp Zsófia Pécsi Tudományegyetem
Papp Zsófia Pécsi Tudományegyetem 33
34 Rádi Annamária Pécsi Tudományegyetem
Sefta Leila Pécsi Tudományegyetem 35
36 Stumpf Diána Pécsi Tudományegyetem
Stumpf Diána Pécsi Tudományegyetem 37
38 Szabó Flóra Bianka Magyar Képzőművészeti Egyetem
Toroczkay Balázs Budapesti Metropolitan Egyetem 39
40 Tóth Máté Budapesti Metropolitan Egyetem
Tóth Tamás Magyar Plakát Társaság 41
42 Tótok Bálint Budapesti Metropolitan Egyetem
Valentini Nikolett Budapesti Metropolitan Egyetem 43
Varga Gábor Farkas Magyar Plakát Társaság 44
Vörösmarti Daniella Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 45
Kastl Egy gimnázium a múltból Kiadja Kultunio AlApítvány, Budapest Támogatók Kultunio Alapítvány Magyar Plakát Társaság Foundation for Contemporary Art Németországi kiállítási helyszínek Magyarország Főkonzulátusa - Düsseldorf Magyarország Főkonzulátusa - München Magyarország Nagykövetsége - Berlin Válogatás Surányi Mihály Grafikai terv Korolovszky Anna Nyomdai munka Fort-Inn Kft. A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja. A kiállítás a Kultunio Alapítvány, Magyarország Főkonzulátusa és a Magyar Plakát Társaság együttműködésének az eredményeképpen valósulhatott meg. A Kastl Gimnázium az egyetlen magyar nyelven oktató intézmény volt a magyarországi határokon kívül közel 47 éven át. Elődje már a II. világháború után fogadta a menekült magyar fiatalokat. Hivatalos megalakulását az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc miatt emigrációba kényszerülő magyar gyermekek érkezése hívta életre. A Kastl működése alatt nemcsak oktatott, de otthont is adott a sok ezer diáknak és családjaiknak, így forrt egybe neve a magyar forradalommal és vált annak jelképévé. A Kast Gimnáziumot bemutató ismertetőnk és a Kéthatáron Túl kiállítás további anyaga a kiállítás helyszínén megtekinthető. fotó: Dr. Tóth Gergely
47
48