Valamikor egy elsárgult újságlapra találtam, amelyen az 1948. február 14. keltezés állt. Nem tudom, mi volt az újság címe, csak a rovat címe volt olvasható az oldal tetején: ÉLET ÉS JÖVŐ. Az oldal közepén, fekete keretben, kiugró nagy betűkkel az állt: Dr. Szabó Aladár A cikk írója sem volt olvasható, de az újságlapot eltettem, mert a cikk Gödöllőről szólt és a benne foglaltak nagyon jellemezték Gödöllőt, illetve a gödöllőieket: A magyar református Egyház nagyon gazdag szellemi értékekben. Annyira gazdag, hogy sok kitűnő értékét elfelejti, eltemeti, sőt sárba tapossa. Ez a mondás jut eszünkbe, amikor mély szomorúsággal értesülünk dr. Szabó Aladár gödöllői lelkipásztor, a Ref. Híradó szerkesztőjének váratlan, szomorú haláláról. Ifjú korában gyönyörű ígéretekkel biztató fiatal tudósként indult, sub auspiciis regis doktorált, kitüntetéssel tett akadémiai magántanári vizsgát, azután teljes buzgósággal és odaadással vetette magát a gyülekezeti munkába. Élő, evangéliumi hite, mint a lobogó fáklya világított, és áldozatos munkával magasra emelt egy sötét mélyponton levő gyülekezetet. Mindezek által a legkiválóbb minősítést szerzett meg arra, hogy nemzedékeket neveljen valamelyik teológiánk történeti tanszékén gyülekezeti és tudományos életre egyaránt. A tudományos művek egész seregét írhatta volna vasszorgalmával és roppant tájékozottságával, de 4 egyházkerületünk közül egyik sem hívta meg tanszékére pedig ifjúkorában kiválóan értett a diákok nyelvén, titkára is volt a Magyar Evangéliumi Diákszövetségnek. Egyházmegyéjében mind képzettség, mind gyakorlati eredmények tekintetében az első helyen állott kétségtelenül, de nem hívták meg a megérdemelt esperesi székbe. Önzetlen puritánsága, mindég másokért való szüntelen munkálkodása a nyomorral határos szegénységbe juttatta, és a sub auspiciis regis doktornak súlyos és alantas munkákat kellett végeznie, amelyek egy régebbi baját megújították, és a betegség pár nap alatt a halálát okozták. Lapja, a Református Híradó, árván maradt. Gyülekezete atyjaként siratja. Földi szemmel nézve nyomorultan elveszett, mint annyi kitűnő magyar érték a századok folyamán, de az örökkévalóság síkjában most már bizonyosan hallja a csodálatos, boldogító, mindenért kárpótló Igét. Jól vagyon, jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, többre bízlak ezután. Mindnyájunknak ez az Ige az igazi vigasztalásunk, és ez az az igazi cél, amelyért egyedül érdemes élni. De mi, akik itt maradtunk a földön, mégis keserűen kérdezzük, hogy a református közélet miért felejtette el ezt az Igét dr. Szabó Aladárral szemben? De ki is volt ez az ifj. Dr, Szabó Aladár? 1890. aug. 11-én született dr. Szabó Aladár akkor teol. h. tanár, majd budapesti ref. lelkipásztor és Biberauer Irma fiaként Budapesten. 1908. június 4-én érettségizett a budapesti Református Főgimnáziumban jeles eredménnyel. A 4 éves teológiai tanfolyamot a budapesti Református Teológia Akadémián végezte 1908-tól 1912-ig rendes hallgatóként. Teológiai tanulmányai mellett a Pázmány Péter Tudomány Egyetem Bölcsészeti Karát párhuzamosan végezte. Az 1911/12 tanév két félévére beiratkozott a berlini Frigyes Vilmos Egyetem teológiai fakultására, valamint a bölcsész karának is rendes hallgatója volt. 1912 nyarán részt vett a Keresztyén Szövetségek európai konferenciáján Kristianaban (a mai Oslo) a magyar mozgalom képviselőjeként. A Konferencián, valamint a norvég király audienciáján ismertette a magyarországi munkát. 1912. szept. 12-én tette le első lelkészképesítő vizsgáját jeles eredménnyel. Ekkor vallásoktató segédlelkészként alkalmazták a budapesti egyháznál. Éveken át a Bethania Egyletnek volt a pénztárosa, valamint a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség középiskolás titkára. 1914. szept.21-én Budapesten letette a második lelkészképző vizsgát is jeles eredménnyel. 1916. január 1-i hatállyal a budapesti ref. egyház presbitériuma állandósított vallásoktató lelkésszé választotta. 1916. júniusában a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem Bölcsésztudományi Karán doktori vizsgát tett summa cum laude eredménnyel. 1916. június 12-én házasságot kötött Egyházy Ilonával néhai Egyházy Ágoston és neje, Veress Ida leányával. 1917. február 25-én a gödöllői egyházközség meghívta lelkipásztorának. 1
1917. március 15-én foglalta el a lelkészi állást, amelyet 40 éven keresztül, 1848-ban bekövetkezett haláláig töltött be. 1917. május 31-én sub auspiciis regis a bölcsészettudományok doktorává avatták. 1917. szept. 22-en a pesti egyházmegye tanácsbírájává választották. 1920. szept. 1-től 1 év megszakítással a cinkotai állami tanítónőképző líceumban ref., vallástant tanított. 4 éven át előadásokat tartott az őrszentmiklósi szociális testvérjelöltek tanfolyamán. 1922. augusztusában Hollandiába utazott, 3 hetes kinttartózkodása alatt előadásokat tartott Magyarországról. 1932. október 5-én a szórványmisszió előadójává választották. Ezt a tisztet 1938. október 12-ig viselte. 1938 okt.12-én az egyházmegye missziói előadójává választották. Ezt a tisztet 1940. okt.1-ig töltötte be. A fiatal lelkésznek azonban a legfontosabb feladata az volt, hogy azt az iszonyatos adósságot, amit örökölt (több mint 50 ezer aranykorona értékű deficitre derült fény) megtérítsék; és a közömbössé vált, egyre csökkenő számú gyülekezetet új életre keltse. Ifj. dr. Szabó Aladár. 1917. március 15-én érkezett először Gödöllőre sok imádság után és közepette. Első alkalommal már csodálatos meghallgatásban volt része. Az első ember, akivel találkozott, a gyülekezet gondnoka, hívő ember volt. Baptista körökből jutott hozzá az Evangélium, s csupán az egyházban viselt tisztsége tartotta vissza attól, hogy ő is, mint sokan, ki nem tért a gyülekezetből. Az új lelkipásztor hírére megsokszorozódott a templom látogatóinak száma. A fiatal lelkész felesége társaságában elkezdte a gyülekezet tagjainak látogatását. Minden helyen áhítatot tartott, igét hirdetet. Élet igéjévé lett az az ige, amelyről gyülekezetében először szolgált: Nem szégyellem a Krisztus evangéliumát, mert Isten hatalma minden hívőnek üdvösségére van. Mindennapját a feleségével és a gyülekezet gondnokával együtt imával kezdte. 1919. január 1-én kibővült kis imádkozó közösségük egy buzgó asszonnyal, s már négyen könyörögtek áldásért, erőért, jó előmenetelét. A világháborúból hazatért férfiak és ifjak megismerésével a parókián szeretetvendégségeket tartottak. 1920-ban Benke Róza diakonissza indítványára csütörtök reggel imaórára jöttek össze a gyülekezet imádkozó tagjai. 1921-ben megváltoztatták a konfirmáció előkészítését. Az addigi pár hetes előkészítés helyett 2 esztendeig tartó komoly lelki munka lépett. Ebben az évben kezdődött el a gyülekezetben az ifjúsági egyesület munkája és a szegénygondozás is. A 20-as évek elején teljes mértékben elrendeződött az az óriási anyagi tartozás. Az egyházi adó is az akkor még teljesen ismeretlen önkéntesség felé tett komoly lépéseket. 1923. novemberétől minden évben volt egy hetes evangelizáció. Ugyancsak ebben az évben kezdődött az el, hogy az úrvacsora előtti héten minden este bűnbánati istentiszteletet tartottak. A gyülekezeti tagok kívánságára először női-, és leány-, majd férfi- és fiú bibliaóra alakult. Hasonló módon kezdődtek el a házi bibliaórák, ill. istentiszteleti alkalmak, rendszeres vasárnapi iskola, a téli hónapokban vallásos estélyek, az istentiszteleteken és szeretetvendégségeken szereplő énekkar munkája. 1917-28 közötti első 10 esztendő volt a gyülekezetünkben az alapvetésnek, másként az előmunkálatoknak, az ugartörésnek az időszaka. 1928-ban a presbitérium határozatával a gyülekezetet 12 körzetre osztották. Minden körzethez az egyháztanács tagjaiból és az önkéntes gyülekezeti munkásokból 3 tagú bizottságot szerveztek. Ezek a körzetükhöz tartozó református családokat rendszeresen látogatták, fontos kérdésekben felvilágosították, bánatukban vigasztalták, kötelességeik teljesítésére buzdították, imádságukkal, igeolvasással erősítették. A 30-as évek munkáját az építkezés jellemezte lelkileg és fizikailag is. Megalakult a KIE, és megszervezték a gyülekezetét a Ráday Pál cserkészcsapatot. A cserkészek vezetője maga a lelkipásztor lett. A kis földszintes iskola helyett 1933-ban megépült az egyház emeletes iskolája, amelyet elsőként, a IV. Jamboree idején a cserkész világtábor telefonközpontjaként használtak. A templom és az iskola fűtésére központi fűtést létesítettek. 3 új tanítói, egy új vallásoktatói és egy pénztárnoki állást szerveztek. Gödöllőn szervezték meg az első magyar presbiteri konferenciát. A presbiterek kidolgozták a belmissziói szabályrendeletet. Ezzel a mindinkább erősödő különböző belmissziói munkaágak irányítását a belmissziói bizottság kezébe tették le. A Gödöllőhöz tartozó szórványokból megszervezték a kistarcsaikerepesi fiókegyházat, amely számára Kistarcsán új templom épült, majd az a mogyoródi leányegyházzal társulva anyaegyházzá szerveződött. 2
Nem sokan tudnak arról az önfeláldozó, életveszélyes munkáról, amelyet főleg a II. Világháború alatt végzett. A korabeli keresztelési anyakönyvben feltűnően sok keresztelésnél (én 16-ot számoltam meg) szerepel a szülők neve mellett az izr. rövidítés. Szájhagyományokból tudjuk, hogy ifj. dr. Szabó Aladár mindent megtett azért, hogy az általa megkeresztelt gyermekek és családjaik megmeneküljenek a II. Világháború borzalmaitól. Különösen megrendítő az a történet, ami a gyönyörű kis szőke hajú Zsuzsikáról szól, akinek és családjának elhurcolásakor maga a lelkész rohant be Budapestre, a Keleti p.u.- ra a keresztelési anyakönyvvel, és vette rá a p.u. német parancsnokát, hogy mentse meg a már bevagonírozott kisleányt. (Sajnos a kisleány nevét nem találtam meg a keresztelési anyakönyv 1929-1944-ig tartó részében) Ifj. dr. Szabó Aladár irodalmi munkásságát számos publikáció jelzi, amelyek nagyrészt a korabeli egyházi folyóiratokban Református Élet, Mustármag, Teológiai Szemle, Kálvinista Szemle, Lelkészegyesület jelentek meg. 1915-ben 8 prédikációját adta ki A boldogság feltételei címmel. 1916-ban jelent meg bölcsészettudományi értekezése Vencel és Ottó királyok oklevelei címmel. 1927-ben Szikszai György élete és munkássága címmel adta ki teo. magántanári dolgozatát. A keresztyén egyház története c. tankönyve az elemi iskolák számára többször is megjelent. 1930-ban Vezérkönyv az egyháztörténet tanításához c. műve az Egyetemi Konvent kiadásában látott napvilágot. 1933: A magyar protestantizmus történeté -t a Magy. Prot. Almanachban közölték. 1934-ben felelős szerkesztője és kiadója lett a Református Hiradó c. egyháztársadalmi és belmissziói havilapnak, ami akkor 47000 példányban jelent meg. 1936. szerkesztette a Magyar Reformátusok Lapját. 1941-ben jelent meg az Egyetemi konvent kiadásában A keresztyén egyház története c. tankönyve a líceumok II. o. számára. Édesapja id. dr. Szabó Aladár idős édesapja Gödöllőre költözött fia családjához. Így ír erről az 1941-ben Gödöllőn megjelent Kegyelet által című önéletrajzi könyvében: 1938 május 16-án Gödöllőre költöztem, ahol fiam, ifj. dr. Szabó Aladár buzgólkodik a hívek lelki életének gondozásában, és jár sokfelé, ébresztgeti az alvó lelkeket, segítve presbiterek, tanerők, egyleti tagok és Gál Zoltán diakónus által. Házasságából 5 gyermek született: Aladár, aki Nürnbergben volt kereskedő; Béla, aki orvos lett; Endre, 19 éves korában, 1940-ben meghalt; Levente, aki a II. világháborúban hadapród őrmester volt, és hősi halált halt; és Ilona (Ignác Tiborné), aki tanítónő lett. A családból ma már csak Ilona él. Ő bízta rám édesapja hagyatékát: Hollandiában készült kézírásos jegyzeteit, sok prédikációjának vázlatát, a gödöllői református egyház történetének kezdeteiről írt tanulmányát, stb. Ilonka élete végére tragikusan egyedül maradt. Két kisgyermekét tragikus körülmények között vesztette el: megölték őket az Agrár egyetem mögötti kísérleti telepen. A legtragikusabb az édesanya számára az volt, hogy a rendőrség állítólag a mai napig nem adta ki a gyermekek holttestét, hogy édesanyjuk illendően eltemesse őket abba a sírba, ahol a család többi tagja nyugszik a Dózsa György úti temetőben. Sajnos sem az egyház vezetői, sem a gyülekezet nem állt a magára maradt idős nő mellé. Nyugdíjas korában a gyülekezet gyermekeivel foglalkozott szakavatottan és intézte az adminisztrációt teljesen ingyenesen. Egyre jobban érezte magányosságát, és egyre jobban bezárkózott az emberek elől. Október óta az Albert Schweitzer Otthonban él Budapesten. Élete, és édesapja élete is bizonyítja a cikkben idézett gondolatot, hogy az ország és Gödöllő is nagyon gazdag szellemi értékekben. Annyira gazdag, hogy sok kitűnő értékét elfelejti. Eltemeti, sőt, sárba tiporja, Köszönöm, hogy ebben a kis közösségben beszélhettem erről. Tudom, hogy gyülekezetünkben sokan tudnak írni és olvasni. Szeretnék mindenkit arra ösztönözni, hogy segítsenek emlékoszlopokat állítani értékeinknek. Hiszen sok a tennivaló. Ifj. dr. Szabó Aladárt olyan lelkipásztorok követték, mint P. Tóth Lajos, Kéri Sándor és Szente Péter. 3
Ifj. dr. Szabó Aladár a kép első sorában balról jobbra a második. Szabó Levente temetése. A Ráday Pál cserkészcsapat a régi iskola épülete előtt. 4
A presbitérium tagjai az 1920-as években, középső sor közepén ifj.dr.szabó Aladár és Garaczi Imre. Deák Károly tanító úr és osztálya az 1920-as években. /Gödöllői ref.iskola III.a. oszt./ 5
Sidú Juliska tanító néni és osztálya az 1920/21. tanévben. 6