74 Cs. NAGYLAJOS:zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA TordatúrgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA m orfem atikai szerkesztésű helyneveinek vizsgálata 2. A tordatúri adattárban szép számmal találunk jel- és ragszilárdulásos (-é birtokjeles és -nál határozóragos) helyneveket, a körösladányiban ilyenek nincsenek. Az -é birtokjeles névtípus a nyelvterület keleti pereme felé jóval gyakoribb lehet, mint másutt (vö. HOFFMANN1993: 85). Ezt igazolhatja vizsgált adattáram is. A birtokjel eleven helynévképző funkcióját bizonyítja, hogy nemcsak családnévhez kapcsolódik, hanem család+keresztnévhez is, sőt gúny- és ragadvány-, bece- és nemzetiségnevekhez is. A -nál határozóragos formák magyar fejlemények ugyan, de kétnyelvű környezetben az idegen nyelv (román, szerb-horvát, német) hatása is feltételezhető (vö. BENKŐ 1947: 41, HOFFMANN1993: 87).onmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Hivatkozott irodalom: BENKŐLORÁND 1947. A Nyárádmente földrajzi nevei. Budapest. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 74. szám. BÍRó FERENC 1999. Körösladány helynevei. Líceum Kiadó, Eger. BÍRó FERENC2002. Nyelvi-tipológiai vizsgálatok Körösladány helynévrendszerében. Eger. Az Eszterházy Károly Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékének Kiadványai 1. HOFFMANNISTVÁN 1993. Helynevek nyelvi elemzése. Debrecen. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 61. szám. TIBÁD LEVENTE 1972. Tordatúr helynevei. Nyelv- és Irodalomtudományi Korlemények 315-27. TNy. 1. = BENKŐLORÁND(főszerk.) 1991. A magyar nyelv történeti nyelvtana J. A korai ómagyar kor és előzményei. Akadémiai Kiadó, Budapest. TNy. lill. = BENKŐLORÁND(főszerk.) 1992. A magyar nyelv történeti nyelvtana II/I. A kései ómagyar kor. M orfem atika. Akadémiai Kiadó, Budapest. CS. NAGY LAJOS CSALÁDNEVEK KÖRÖSTARCSA HELYNEVEIBEN 1 1. A magyar helynevek szerkezetüket tekintve leginkább egy vagy két funkcionális névrészből állnak. Lexikálisan e névrészi szerepeket közszavak, tulajdonnevek vagy egyéb szókapcsolatok töltik be. A tulajdonnevek a köznevekhez hasonlóan alkothatnak egyrészes helynevet, vagy bekerülhetnek a kétrészesek mindegyik tagjának a pozíciójába. Általánosan elmondható, hogy a különféle tulajdonnévfajták a helyfajtajelölésen (F) kívül minden egyéb szerepre alkalmasak. Előtagként és egyrészes névként leginkább a jelölt objektumoknak valamely sajátosságát (S ) fejezik ki, alaptagként pedig elsősorban megnevezés a funkciójuk. A tulajdonnévfajták közül szernély-, hely- és intézménynevek egyedei épültek be Köröstarcsa helyneveibe, azoknak jelentős százalékába. A továbbiakban ezek közül csupán a személynevek helynévrészi jelentkezését választom vizsgálatom tárgyául, sőt még jobban szűkítve a téma körét, csak az egyik személynévtípus tagjainak, a puszta családneveknek a felhasználását tekintem át az adott településen. (Az adatokat a KALCSÓ 1 A dolgozat az OTKAT 030 167. szárnú kutatási pályázatának a keretében készült.
HELYNEVEK 75 GYULÁval végzett gyűjtésünk alapján összeállított, még kéziratban lévő adattárból válogattam ki.)onmlkjihgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihgfedcba 2. A helynevek tipológiáiban általában külön kategóriát képeznek a személynévi eredetű tagokból álló, a személynevekből származó, a névrészként személyneveket (is) tartalmazó helynevek. Az ilyen típusú helynevek szerkezetét vizsgálva az derül ki, hogy némelyek a puszta személynévvel mutatnak egyezést, más tagjaikat pedig személynév és köznévi elem(ek) együttese alkotja. A személynevek földrajzi nevekbe való kerülésének az alapja az esetek döntő többségében a valóságos birtoklás, használat, a megnevezett helyhez füződő szoros kapcsolat (S), s ilyenkor a beszélőközösség a tulajdonos(ok), a használó(k) stb. személynevével egyedíti az adott földrajzi objektumokat, vagy így különbözteti meg egyiket a másiktól; más helynevekbe viszont csupán konvencionálisan vagy emlékeztető funkciójukzyxwvutsrq (N ) miatt kerülnek be személynevek. A helynevek alkotásában közvetlenül kétféle módon vesznek részt: metonimikus névátvite1le1 önmagukban válnak egyrészes helynévvé (vö. HEGEDÚS 1980: 15; HOFFMANN1993: 70-2; INCZEFIl970: 112-3; LÖRlNCZE 1949: 15; SZABÓT. 1940: 85), vagy szintagmatikus szerkesztéssel jelzői bővítményi részként (vö. HAJDÚ 1973b: 59-67; HEGEDÚS1980: 17-8; HOFFMANN1993: 70-2; INCZEFI1970: 75-6; KÁZMÉR1957: 66-7). Az említett és más szakirodalmakból közismert tény, hogy a személynevek mindegyik fajtája és többféle kombinációja alkalmas volt különféle típusú helynevek megformálására. Az egyes magyar vidékeken a névalkotásbeli jelentőségüket mutatja a részvételükkel létrejött helynevek magas száma és aránya (például a szomszédos Körösladányban 1228 helynévben fordul elő személynév, s ez a tulajdonnévi eredetű névrészűeknek a 48,98%-a; a személynévi előzrnényű névrészek száma 1233, s ez a tulajdonnévieknek a 48,39%-a; vö. B ÍR ó 2002: 139-146). 3. A család nevek önállóan az említett két fő funkcióban (S vagy N ) és kétféle helyzetben fordulnak elő: vagy egyrészes névként, vagy a kétrészesek bővítményi részeként. Köröstarcsán összesen 296 helynév megformálásában vettek részt. a) A személynevek közül a családnevek alkothattak önmagukban (20, minden esetben birtoklásra utaló, sajátosság funkciójú) egyrészes határ- (dűlő- és szántóföld)neveketzyxwvutsrqpon (18): Áchim, Bacsó, Bernát, Budai, Gulyás, Kelemen, Lestyán, Nyitrai, Ombodi, Petnehári, Puskás, Sitt, Szegedi, Szilágyi, Szőlősi, Sztahá, Vámos, Vida; valamint tanyaneveket (2): Seresék, Szaszék. Mindezeken kívül a körösladányiakhoz hasonlóan (vö. B ÍR ó 2002: 140) építmény-, elsősorban lakóháznevek formálásában vettek részt a puszta családnevek, szintén birtoklásra, illetve használatra mutatva. Valójában Köröstarcsán is az a helyzet, hogy ahány kis mikroközösség létezik a faluban, annyiféle ilyen típusú kis névállománnyal számolhatunk, az objektumismeretük kiterjedtsége és mértéke szerint, másként tekintve tulajdonképpen majdnem minden lakóépületnek van efféle szerkesztésű neve is. (E kérdés bővebb kifejtését 1. B ÍR ó 2002: 140-4. Mindezek miatt az efféle neveknek a teljes körű összegyűjtését meg sem kíséreltük.) Különösen elteljedtek az -ék morfémával kiegészült családnevek az ilyen névszerkezetekben, például: Fülöpék, Gálék, Győriék, Makaiék, Szilágyiék; Konyeckiné stb. b) Kétrészes (S + F, N + F funkcionális szerkezetű) helynevek előtagjaként az egyik leggyakoribb szófaji kategória a puszta családnév. Sok esetben ugyanazon objektum szinonim neveinek egyike a családnév + földrajzi köznév szerkezetű forma. Legel-
76ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA B ÍR ó F E R E N C :zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihgfedcba Családnevek Köröstarcsa helyneveiben terjedtebb funkciója a birtoklás/birtokos, használat/használó jelzése, a belterületi nevek között az emlékeztető is. Összesen 276 köröstarcsai helynévnek családnév az előtagja, helynévfajtánként a következő módon. Az előbbi szemantikai tartalom víznevekben ritkább (2): Doksa-kút, Sós-kút. Vízkörnyéki helyek birtoklásának a fontosságát jelzi, hogy azok neveiben lényegesen sűrűbben (9) fordul elő valamely családnév. Megtalálható zugok neveiben (6): Bakzug, Biristyá-zug, Yl.ásrlá-zug, Simai-zug, Vámos-zug (egy névben az alaptagon birtokos személy jel jelöli a viszonyt:) Pap zugja ; egyebekben (3): Fábri-gát, Korda-gát, Simaihát. Domborzati helyek tulajdonlását kevesebb családnévi előzményű névrész (3) őrzi a domb, halom utótagok mellett (3 ): Budai-domb, Doksa-domb,?Vitális-halom. A megművelt határ különböző részeinek a birtoklása, huzamos ideig való használata, az ott lakás mint motiváló tényező a nevek tömegében a puszta családnevet juttatta előtagi helyzetbe (36). Különösen elterjedtek ezek a szántóföldek neveiben, a jelöletlen dűlő utótag előtt (26): Áchim-dűlő, Bacsó-dűlő, Bernát-dűlő, Bíró-dűlő, Budai-dűlő, Dékány-dűlő, Fülöp-dűlő, Gulyás-dűlő, Juhász-dűlő, Kelemen-dűlő, Kopányi-dűlő, Korma-dűld, Lestyán-dűlő, Makai-dűlő, Merc-dűlő, Nyitrai dűlő, Ombodi-dűlő, Palotásdűlő, Petneházi-dűlő, Puskás-dűlő, Szegedi-dűlő, Szilágyi-dűlő, Szőlősi-dűlő, Sztahádűlő, Vámos-dűlő, Vida-dűlő; a ráta utótaggal (1 ): Szegedi-féle-ráta; a szőlőskert-tel (1, a -féle képzőszerű elemmel kiegészülve): Hegedűs-féle-szőlőskert; az erdő-vel (1): Srilasi-erdd; a föld-del (4 ): Dékány-föld, Juhász-föld, Lestyán-fold, Szegedi-féle-föld. Némely határnevekben a birtokiás/birtokos jelzésére -ék morfémával kiegészülve kerültek be családnevek előtagként, s ezekben az esetekben a birtokos jelzős szintagmák alaptagját is jelölik birtokos személy jellel (3): Juhászék dűlője, Martiék dűlőjök, Puskásék dűlőjök. Az utcanevekben a családnévi előtag - az emlékeztető funkciójúakkal összevetve - ritkán utal a birtoklásra vagy az egykori ott lakásra (2 ). Ilyenek a Szabá utca, Veér utca. Viszont e helynévfajtában az emlékeztető funkció nyelvi megjelenítése a mindennapi helyi kommunikációban leginkább a puszta család névvel történik (32). Az utca utótag mellett (28): Ady utca, Arany utca, Bajcsy-Zsilinszky utca, Bercsényi utca, Bethlen utca, Bocskai utca, Damjanich utca, Deák utca, Dózsa utca, Hunyadi utca, Irányi utca, Jókai utca, Kossuth utca, Martinovics utca, Petőfi utca, Rónai utca, Szabolcska utca, Táncsics utca, Thököly utca, Wekerle utca, Wesselényi utca, Zrínyi utca; sőt idegen családnevek is: Dimitrov utca, Kálvin utca, Lenin tér, Malinovszkij utca, Puskin utca, Vorosilov utca; az út alaprésszel (3): Rónai út, Széchenyi út, - Puskin út; a tér-rel (1): Kossuth tér. A tanyanevek soktagú csoportjában (136) a birtoklás kifejezésének egyik lehetséges és igen gyakori eszközéül szolgál a puszta családnév a jelöletlen birtokos jelzös, kétrészes nevek előtagjaként a tanya alaptaggal társulva (124), pl. Áchim-tanya, Adamiktanya, Bacsá-tanya, Bagi-tanya, Bak-tanya, Bartalus-tanya, Bende-tanya, Berecki-tanya, Birinyi-tanya, Bíró-tanya, Boros-tanya, Brüher-tanya, Budai-tanya stb. A birtoklás múltra vonatkoztatása a közbeékelt -féle képzőszerű elemmel történt (2): Krucsó-féletanya, Kuruc-féle-tanya. Hasonló funkcióban a major alaprész előtt (6): Blankensteinmajor, Fehérváry-major, Pfeiffer-major, Puskás-major, Schwartz-major, Wolfingermajor. Jellemző egyéb ként, hogy a puszta családnév után jelölt alaptag nem áll a tanyanevekben; képzett, jelezett formája után pedig elvétve igen (4): Baloghné tanyája, Faiekasék tanyája, Konyeckiné tanyája, Tibáék tanyája.
HELYNEVEK 77 A legtöbb építménynévfajtában megjelenik a birtoklás, használat stb. funkciójában (56) a családnév. A lakóházak nevében (7) azyxwvutsrqponmlkjihgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihgfed ház utótaggal (3): Puskás-ház, (a -féle képzöszerű elemmel is) Gyaraki-féle-hdz; Kulcsámé-féle-ház; a kastélyalaprésszelzyxwvutsrqponmlk (1 ): Petnehdzikastély; egyéb köznévvel (3 ): Garzó-gátőrház, Siu-gátőrház; Sitt-őrház. A kereskedelmi egységek neveiben (1 4 ) a birtokos vagy az ott dolgozó családneve járulhatott jelöletlen alaprészhez (l2): Budai-bolt, Grász-bolt. Henzel-bolt, Palotás-bolt, Seprenyi-bolt, Steinkó-bolt, Szathmári-bolt; Valki-bolt, Zolnai-bolt; Gyaraki-féle bolt, Valki-féle bolt, Weisz-féle bolt; vagy birtokos személyjeleshez is (2 ): Sántáék boltja, Szakál boltja. A vendéglátóhelyek épületei nek az ide tartozó neveiben hasonlóképpen, de kivétel nélkül mindig jelöletlen alaptaggal (ll): Gyaraki-kocsma, Hajdú-kocsma, Makaikocsma, Puskás-kocsma, Sánta-kocsma, Szentesi-kocsma, Yájsz-kocsma, Weisznékocsma; Gyaraki-féle kocsma, Sánta-féle kocsma, Vida-féle kocsma. A gazdasági célú építmények közül a közelmúltban még a falu életében fontos szerepet betöltő egyik objektumnak a nevében maradt fenn birtokost jelölő családnév (1 ): Csipes-nialom. A külterület földútjainak a nevei ben (22) általánosan elterjedtek a családnévi előtagok: Ác/úm dűlő, Bacsó dűlő, Bernát dűlő, Bíró dűlő, Budai dűlő, Dékány dűlő, Fülöp dűlő, Gulyás dűlő, Kelemen dűlő, Kopdnyi dűlő, Kozma dűlő, Makai dűlő, Nyitrai dűlő, Ombodi dűlő, Petnehari dűlő, Puskás dűlő, Szegedi dűlő, Szilágyi dűlő, Szőlősi dűlő, Sztahá dűlő, Vámos dűlő, Vida dűlő. Más, kisebb építmények közül csupán egy őriz ott lakásra utaló családnevet: Vida híd.onmlkjihgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihgfedcba 4. A köröstarcsai, családneveket névrészként tartalmazó helyneveket áttekintve megállapíthatjuk, hogy a község teljes névanyagában semmiképpen nem mellékes jelentőségű ezeknek a csoportja. A Köröstarcsához hasonló természeti adottságú településeken feltételezhető is a személynevek. s azokon belül a családnevek nagy szám ú jelenléte a helynevekben. mivel általuk a különféle objektumok (a föld, az építmények) birtoklásának, használatának a jelzése egyértelműen megvalósítható. Márpedig ezeknek a funkcióknak a helynevekben való megjelenítése különös jelentőséggel bírt a Köröstarcsáéhoz hasonló vidékeken, hiszen így tudták a beszélőközösség által legjobban ismert tényezőhöz, magához a tulajdonos emberhez kötni az egyes azonosítani kívánt környezeti képződrnényeket, tárgyakat, s ezzel a saját térbeli eligazodásukat, tájékozódásukat nagy mértékben megkönnyítették, egyszerűsítették. Az áttekintésből az is kiderült, hogy a család nevek döntően a kétrészes. S + F vagy N + F funkcionális szerkezetű helynevek alkotásában játszottak jelentős szerepet, azokban előtagi, vagyis bővítményi részként állva. A helynévfajták szerint tekintve pedig az tűnik ki, hogy (elsősorban a tanyák sokasága miatt) az efféle típusú szerkezet kimagaslóan jellemzi a kisebb települések (tanyák, majorok) neveit, igen jelentős a\csoportot képez az építmény-, a határ- és az utcanevek kategóriáiban. Elenyésző viszont a puszta családnevek előfordulása a víz-, vízkörnyéki és a domborzati nevekben. Hivatkozott irodalom: BALOGH LÁSZLÓ 1970. A földrajzi nevek struktúrája. Nyelvtudományi Kdrlemények 72. sz. 95-124.
78 BÍRó FERENC:zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Családnevek Köröstarcsa helyneveiben BENKŐLORÁND 1947. A Nyárádmenteföldrajzinevei. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 74. sz. Budapest. BÍRó FERENC 1989. Személynevek Körösladány földrajzi neveiben. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova Series Tom XIXlII. 31-42. BÍRó FERENC2002. Nyelvi-tipológiai vizsgálatok Körösladány helynévrendszerében. Eger. HAJDÚ MIHÁLY 1973a. A Vásárhelyi-puszta földrajzi nevei. In: Nyelvtudományi vándorgyűlés. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 133. sz. 27-36. HAJDÚ MIHÁLY 1973b. Az alföldi tanyák névtípusai. In: Adalékok a magyar nyelv életrajzához. ELTE Nyelvtudományi Dolgozatok 14. sz. 59-67. HEGEDŰSATIILA 1980. Tanyanévvizsgálat Bács-Kiskun megyében. Névtani Értesítő 3: 14--22. HOFFMANNISTVÁN 1993. Helynevek nyelvi elemzése. Debrecen. INCZEFIGÉZA 1970. Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata (Makó környékének földrajzi nevei alapján). Budapest. JUHÁSZDEZSŐ 1988. A magyar tájnévadás. Nyelvtudományi Értekezések 126. sz. Budapest. KÁLNÁSIÁRPÁD 1996. Szatmári helynévtípusok és történeti rétegződésük. Debrecen. KÁZMÉRMIKLÓS 1957. Alsó-Szigetközföldrajzi nevei. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 95. sz. Budapest. KISS LAJOS 1988. Földrajzi nevek etimológiai szotára 1-11. Bp. KISS LAJOS 1995. Földrajzi neveink nyelvifejlődése. Nyelvtudományi Értekezések 139. sz. Budapest. LŐRINCZELAJOS 1947/1967. Földrajzineveink élete. Magyar Nyelvjárások 13: 3-27. MEZŐ ANDRÁS 1970. A mesterséges földrajzi nevek motivációja. Magyar Nyelvjárások 16: 55-70. MEZŐ ANDRÁS 1982. A magyar hivatalos helységnévadás. Budapest. ÖRDÖGFERENC 1981. Zala megye helységneveinek rendszere. Magyar Névtani Dolgozatok 12. sz. Budapest. J. SOLTÉSZKATALIN 1979. A tulajdonnév funkciója és jelentése. Budapest. SZABÓT. ATTILA 1940. A személynevek helyneveinkben. Magyar Népnyelv 2: 81-123. TÓTH VALÉRIA2001. Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban. Debrecen. VÖRÖS OTTÓ 1980. Az őrségi földrajzi nevek típusai. A Szombathelyi Tanárképző Főiskola Tudományos Kozleményei II. Szombathely. 101-22. BÍRÓ FERENConmlkjihgfedcb HAGYOM ÁNYŐRZÉS VESZPRÉM FÖLDRAJZI NEVEIBEN Egy-két évvel ezelőtt látott napvilágot a Veszprémi járás földrajzi nevei című impozáns kiadvány, benne amegyeszékhely helyneveivel. Amikor - ismertetést írván róla - átnéztem e kötet anyagát, föltűnt, hogy Veszprém városán-ak bel- és külterületi neveihez nemcsak igen régi, hanem viszonylag sok néprajzi, történeti hagyomány fűződik. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy a szóban forgó névgyűjtemény tudományos irányítóját és egyik szerkesztőjét, ÖRDÖG FERENCet 70. születésnapja alkalmából a Veszprém földrajzi nevei hez kapcsolódó írással köszöntsem. Az ünnepelt neve, szerkesztői és közzétevői tevékenysége azonban, amint az közismert, nemcsak e járás helyneveinek összegyűjtésévei és megjelentetésével forrt össze, hanem Veszprém megye mindegyik járása és más