Tóth Valéria publikációi (hivatkozásokkal, recenziókkal) *

Tóth Valéria publikációi (hivatkozásokkal, recenziókkal) * Munkáimra 827 független hivatkozást ismerek, amelyek 91 különböző szerzőtől származnak. A hivatkozások megoszlása a társszerzőkkel együtt készített munkák és a saját munkák között: Társszerzőkkel együtt készített munkákra a független hivatkozások száma: 252. Önálló monográfiákra a független hivatkozások száma: 246. Önálló tanulmányokra, cikkekre a független hivatkozások száma: 329. Utóbbi kettő összesen: 575. Lásd még: https://vm.mtmt.hu/www/index.php Önállóan megjelent lektorált munkák: 1. TÓTH VALÉRIA (HOFFMANN ISTVÁN RÁCZ ANITA), Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból I. Abaúj Csongrád vármegye. (A Magyar Névarchívum Kiadványai 1.) Debrecen, 1997. 156 lap, 33 térképmelléklet. (Elérési címe az Interneten: http://nevarchivum.klte.hu) Ismertetés: 1. JUHÁSZ DEZSŐ: MNy. 95 (1999): 91 96. 2. HEGEDŰS ATTILA: Névtani Értesítő 20 (1998): 130 32. 3. KRISTÓNÉ FÁBIÁN ILONA: Néprajz és Nyelvtudomány 39 (1998): 219 21. 4. FÁBIÁN ZSUZSANNA: Rivista Italiana di Onomastica VI/1 (2000): 600 1. BÉNYEI ÁGNES PETHŐ GERGELY, Az Árpád-kori Győr vármegye településneveinek nyelvészeti elemzése. A Magyar Névarchívum Kiadványai 2. Debrecen, 1998. 11, 12, 43, 110. BALASSA IVÁN KOVÁTS DÁNIEL: Sárospatak határának helynevei. Sárospatak, 1997. 17 stb. (sok helyen). BÖLCSKEI ANDREA: Névkorrelációk az ómagyar kori nevek körében. NÉ. 21 (1999): 75, 78. KISS LAJOS: Történeti vizsgálatok a földrajzi nevek körében. Piliscsaba. 1999. 217. Onomastica Uralica 1b (2001): 328. PÓCZOS RITA: Az Árpád-kori Borsod és Bodrog vármegye településneveinek nyelvészeti elemzése. Debrecen, 2001. 13, 14, 76, 19, * A listában csak azokat a munkákat tüntettem fel, amelyekre találunk hivatkozásokat vagy ismertetéseket a szakirodalomban. 1

2 26, 40, 48, 50, 58, 61, 65, 66, 71, 73, 74, 77, 78, 93, 96, 105, 106, 110, 113, 117. Debrecen története VII. Főszerk. OROSZ ISTVÁN. Debrecen, 2002. 145. DUDÁS GYÖRGYI: A föld és a völgy labializációs változásai az ómagyar korban. MNyj. 40 (2002): 22. GYŐRFFY ERZSÉBET: Régi vízneveink funkcionális szerkezetéről. MNyj. 40 (2002): 36. RESZEGI KATALIN: Hegynevek az Árpád-kori Gömör vármegyéből. MNyj. 40 (2002): 48, 53, 57, 58. PESTI JÁNOS: Pécs földrajzi neveinek eredete. Pécs, 2004. 76, 93. KRISTÓ GYULA: A magyar történeti helynévkutatásról. In: Magyar névtani kutatások itthon és határainkon túl. Bp., 2004. 162. KRISTÓ GYULA: Settlement Name Giving in the Age of the Árpáds. Onomastica Uralica 3 (2005): 117, 131. BÖLCSKEI ANDREA: The Correlational System of Hungarian Historical Settlement Names. Onomastica Uralica 3 (2005): 159, 181. BÖLCSKEI ANDREA: A spontán keletkezésű tulajdonnév-korrelációk diakrón szempontú elemzéséhez. Helynévtörténeti tanulmányok 2 (2006): 50, 65. KOCÁN BÉLA: Ugocsa megye korai ómagyar kori szláv eredetű helynevei. Helynévtörténeti tanulmányok 2 (2006): 107, 123. VÖRÖS FERENC: Helynévkutatás a Felvidéken. In: Vallanak a neveink múltról és jelenről. Magyar névtani kutatások Szlovákiában. MNyTK. 225. sz. Bp. Nyitra, 2006. 30. BÁBA BARBARA: A szláv eredetű fanevek nyelvtörténeti jelentősége és vizsgálati lehetőségei. In: Szkholion 2006/2: 47, 56. RESZEGI KATALIN: A hegynevek és más helynévfajták kapcsolata. In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Szerk. Hoffmann István Juhász Dezső. Debrecen Budapest, 2007. 38, 43. HÁRI GYULA: Veszprém megye nyelvjárása és Pesty Frigyes helynévgyűjteménye. In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Szerk. Hoffmann István Juhász Dezső. Debrecen Budapest, 2007. 296. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000 1350 I. Abaúj Csongrád vármegye (Ismertetés). Magyar Nyelv 103 (2007): 232. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000 1350 I. (Ismertetés). Onomastica Uralica 5 (2007): 104. MOLNÁR FERENC: A Herpály helynév eredetéhez. In: Rálátás 8. Zsáka, 2007. 52, 54.

GYŐRFFY ERZSÉBET: Az ér, sár és víz földrajzi köznevek Árpád-kori folyóvízneveinkben. In: Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 129, 131. HEGEDŰS ATTILA: Eseménynevek ómagyar és középmagyar kori mikrotoponimákban. In: Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 147, 150. KOVÁCS ÉVA: Az ómagyar kori Bihar vármegye vízneveinek nyelvi elemzése. In: Név és valóság. Szerk. Bölcskei Andrea N. Császi Ildikó. Bp., 2008. 189, 195. BÉNYEI ÁGNES: A -d képző előfordulása helyneveinkben. In: Név és valóság. Szerk. Bölcskei Andrea N. Császi Ildikó. Bp., 2008. 98. GYŐRFFY, ERZSÉBET: Similarities and dissimilarities between Swedish and Hungarian hydronyms. Namn och samhälle 22. Uppsala, 2008. 48. KOVÁTS DÁNIEL: Sátoraljaújhely helynevei és történeti topográfiája. Sátoraljaújhely, 2008. 38 stb. (sok helyen). BÖLCSKEI ANDREA: Two books on the settlement names of the old Bihar comitat. Onomastica Uralica 7 (2008): 111. BÉNYEI ÁGNES: Még egyszer a -d helynévképzőről. In: Helynévtörténeti tanulmányok 4. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2009. 90, 101. FARKAS TAMÁS: Bevezető a Régi magyar családnevek névvégmutató szótárához. In: Régi magyar családnevek névvgmutató szótára. Szerk. FARKAS TAMÁS. Bp., 2009. 7, 12. KISS MAGDALÉNA: Bihar megyei víz- és településnevek lexikai kapcsolata. In: Félúton 5 (2009): 4, 12. PINKE ZSOLT: Adatok az Árpád-kori Hortobágy-Sárrét természetföldrajzához I. In: Helynévtörténeti tanulmányok 5. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2010. 202, 207. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása. Debrecen, 2010. 30, 227. BÖLCSKEI ANDREA: A magyar településnevek korrelációs rendszerének alakulása a természetes névadás korszakában. Bp., 2010. 39, 41, 54, 240, 256. BÁBA BARBARA: Puszta földrajzi köznevek helynévalkotó szerepe az ómagyar korban. A jelentéshasadás. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 121 131. 122, 130. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság 1075. évi alapítólevelének kronológiai rétegei. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 59 66. 61, 65. 3

RESZEGI KATALIN: Hegynevek a középkori Magyarországon. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2011. 8, 56, 193. GYŐRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2011. 170, 182. BÁBA BARBARA: Fanevek helynévformáns szerepe a korai ómagyar korban. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 7. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN TÓTH VALÉRIA. Debrecen, 2012. 69 75. 71, 75. BÉNYEI ÁGNES: Helynévképzés a magyarban. Debrecen, 2012. 9, 58, 125. KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar vízneveinek funkcionális-szemantikai elemzése. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 8. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2012. 81 99. 81, 97. NYIRKOS ISTVÁN: A névrövidülés hangszerkezeti és egyes morfológiai típusai a magyar helynevekben. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 8. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2012. 133 139. 137, 138. PÁSZTOR ÉVA: A Magyar Digitális Helynévtár. A települések helynévrendszerének megjelenítése, elemzési útjai és lehetőségei. In: Interdiszciplinaritás a régiókutatásban. Fiatal kutatók nemzetközi konferenciája II. Debrecen, 2012. 57 64. 61. DÉNES GYÖRGY: Az 1249. évi szalonnai határjárás és a félreolvasott Yrmeg, helyesen Yrmes potoka. Névtani Értesítő 34 (2012): 81 92. 83, 91. KISS MAGDALÉNA: Nyelvi érintkezések az Érmellék területén a víznevek tükrében. Névtani Értesítő 34 (2012): 93 100. 93, 96, 99. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban. A helynevek hangtörténeti forrásértéke. Debrecen, 2013. 151, 213. BÁBA BARBARA: A vejsze lexéma története és korai ómagyar kori előfordulásai. Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 43 56. 43, 55. SZŐKE MELINDA: A latin szöveg és a helynévi szórvány kapcsolata. Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 57 76. 73, 75. BÍRÓ FERENC: Új helynévtörténeti monográfiák a debreceni névtani műhely sorozatából. Magyar Nyelv 109 (2013): 343 51. 344, 351. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki alapítólevél Huger ~ Hucueru szórványának nyelvtörténeti vizsgálata. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 7 18. 10, 17. 4

KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar és román vízneveinek lexikálismorfológiai elemzése. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 73 101. 78, 79, 82, 99. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti vizsgálata. Debrecen, 2015. 59, 140, 168, 169, 185, 186, 201, 207, 214. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debrecen, 2015. 112, 124, 127, 130, 137, 142, 143, 146, 153, 154, 159, 208. PELCZÉDER KATALIN: A Bakonybéli összeírás nyelvtörténeti forrásértéke. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 55 68. 64, 67. PÓCZOS RITA: A Pécsi püspökség alapítólevelének szórványai: Lupa, Kapos. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 69 83. 70, 81. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek térben és időben. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2016. 7, 119, 126, 147, 158 159. KATONA CSILLA: A hangátvetés a magyarban. Magyar Nyelvjárások 54 (2016): 51 81. 57, 79. 2. TÓTH VALÉRIA (HOFFMANN ISTVÁN RÁCZ ANITA), Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból II. Doboka Győr vármegye. (A Magyar Névarchívum Kiadványai 3.) Debrecen, 1999. 123 lap, 16 térképmelléklet (http://nevarchivum. klte.hu) VINCZE, LÁSZLÓ: Neuer scheinungen der Ungarischen Namenkunde 1993 1999. Namenkundliche Informationen 79/80 (2001): 346. DUDÁS GYÖRGYI: A föld és a völgy labializációs változásai az ómagyar korban. MNyj. 40 (2002): 22. GYŐRFFY ERZSÉBET: Régi vízneveink funkcionális szerkezetéről. MNyj. 40 (2002): 36. RESZEGI KATALIN: Hegynevek az Árpád-kori Gömör vármegyéből. MNyj. 40 (2002): 48, 53, 57, 58. KRISTÓ GYULA: A magyar történeti helynévkutatásról. In: Magyar névtani kutatások itthon és határainkon túl. Bp., 2004. 162. KRISTÓ GYULA: Settlement Name Giving in the Age of the Árpáds. Onomastica Uralica 3 (2005): 117, 131. BÖLCSKEI ANDREA: The Correlational System of Hungarian Historical Settlement Names. Onomastica Uralica 3 (2005): 159, 181. KOCÁN BÉLA: Ugocsa megye korai ómagyar kori szláv eredetű helynevei. Helynévtörténeti tanulmányok 2 (2006): 107, 123. 5

6 BÖLCSKEI ANDREA: A spontán keletkezésű tulajdonnév-korrelációk diakrón szempontú elemzéséhez. Helynévtörténeti tanulmányok 2 (2006): 50, 65. VÖRÖS FERENC: Helynévkutatás a Felvidéken. In: Vallanak a neveink múltról és jelenről. Magyar névtani kutatások Szlovákiában. MNyTK. 225. sz. Bp. Nyitra, 2006. 30. RESZEGI KATALIN: A hegynevek és más helynévfajták kapcsolata. In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Szerk. Hoffmann István Juhász Dezső. Debrecen Budapest, 2007. 38, 43. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000 1350 I. Abaúj Csongrád vármegye (Ismertetés). Magyar Nyelv 103 (2007): 232. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000 1350 I. (Ismertetés). Onomastica Uralica 5 (2007): 104. GYŐRFFY ERZSÉBET: Az ér, sár és víz földrajzi köznevek Árpád-kori folyóvízneveinkben. In: Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 129, 131. HEGEDŰS ATTILA: Eseménynevek ómagyar és középmagyar kori mikrotoponimákban. In: Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 147, 150. GYŐRFFY, ERZSÉBET: Similarities and dissimilarities between Swedish and Hungarian hydronyms. Namn och samhälle 22. Uppsala, 2008. 48. BÖLCSKEI ANDREA: Two books on the settlement names of the old Bihar comitat. Onomastica Uralica 7 (2008): 111. BÉNYEI ÁGNES: A -gy képző előfordulása helyneveinkben. In: Név és valóság. Szerk. Bölcskei Andrea N. Császi Ildikó. Bp., 2008. 97, 98. BÉNYEI ÁGNES: Még egyszer a -d helynévképzőről. In: Helynévtörténeti tanulmányok 4. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2009. 90, 101. KISS MAGDALÉNA: Bihar megyei víz- és településnevek lexikai kapcsolata. In: Félúton 5 (2009): 4, 12. PINKE ZSOLT: Adatok az Árpád-kori Hortobágy-Sárrét természetföldrajzához I. In: Helynévtörténeti tanulmányok 5. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2010. 202, 207. KOVÁCS ÉVA: Gamás birtok leírása a Tihanyi összeírásban. In: Helynévtörténeti tanulmányok 5. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2010. 90, 92.

GYŐRFFY ERZSÉBET: A folyóvíznevek kronológiai és területi állandósága. In: Helynévtörténeti tanulmányok 5. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2010. 131, 137. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása. Debrecen, 2010. 30, 227. BÖLCSKEI ANDREA: A magyar településnevek korrelációs rendszerének alakulása a természetes névadás korszakában. Bp., 2010. 39, 41, 54, 240, 256. GYŐRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. Debrecen, 2011. 91, 148, 170. RESZEGI KATALIN: Hegynevek a középkori Magyarországon. Debrecen, 2011. 8, 56, 58, 59, 193. BÁBA BARBARA: Puszta földrajzi köznevek helynévalkotó szerepe az ómagyar korban. A jelentéshasadás. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 121 131. 122, 130. BÁBA BARBARA: Fanevek helynévformáns szerepe a korai ómagyar korban. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 7. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN TÓTH VALÉRIA. Debrecen, 2012. 69 75. 71, 75. BÉNYEI ÁGNES: Helynévképzés a magyarban. Debrecen, 2012. 9, 58, 125. KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar vízneveinek funkcionálisszemantikai elemzése. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 8. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2012. 81 99. 81, 97. NYIRKOS ISTVÁN: A névrövidülés hangszerkezeti és egyes morfológiai típusai a magyar helynevekben. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 8. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2012. 133 139. 137, 138. KISS MAGDALÉNA: Nyelvi érintkezések az Érmellék területén a víznevek tükrében. Névtani Értesítő 34 (2012): 93 100. 93, 96, 99. BÁBA BARBARA: A vejsze lexéma története és korai ómagyar kori előfordulásai. Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 43 56. 43, 55. SZŐKE MELINDA: A latin szöveg és a helynévi szórvány kapcsolata. Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 57 76. 73, 75. BÍRÓ FERENC: Új helynévtörténeti monográfiák a debreceni névtani műhely sorozatából. Magyar Nyelv 109 (2013): 343 51. 344, 351. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti vizsgálata. Debrecen, 2015. 141, 168, 169, 201, 207, 214. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debrecen, 2015. 112, 113, 124, 137, 143, 154, 159, 176, 208. 7

PELCZÉDER KATALIN: A Bakonybéli összeírás nyelvtörténeti forrásértéke. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 55 68. 64, 67. PÓCZOS RITA: A Pécsi püspökség alapítólevelének szórványai: Lupa, Kapos. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 69 83. 70, 81. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek térben és időben. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2016. 7, 119, 126, 147, 158 159. KATONA CSILLA: A kétnyíltszótagos tendencia a magyarban. Helynévtörténeti Tanulmányok 12 (2016): 115 151. 124, 130, 142, 150. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél helynévi szórványainak szövegbeillesztési eljárásairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 12 (2016): 59 68. 67, 68. KATONA CSILLA: A hangátvetés a magyarban. Magyar Nyelvjárások 54 (2016): 51 81. 57, 79. 3. Az Árpád-kori Abaúj és Bars vármegye helyneveinek történeti-etimológiai szótára. (A Magyar Névarchívum Kiadványai 4.) Debrecen, 2001. 304 lap. Ismertetés: FÁBIÁN ZSUZSANNA: Rivista Italiana di Onomastica 8 (2002/1): 266 267. JUHÁSZ DEZSŐ: Magyar Tudomány 2002/11: 1534 1537. 1. HOFFMANN ISTVÁN: A magyar névkutatás az ezredfordulón. In: Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet. Debrecen Jyväskylä, 2002. 16. 2. DUDÁS GYÖRGYI: A föld és a völgy labializációs változásai az ómagyar korban. MNyj. 40 (2002): 27, 34. 3. GYŐRFFY ERZSÉBET: Régi vízneveink funkcionális szerkezetéről. MNyj. 40 (2002): 42, 46. 4. RESZEGI KATALIN: Hegynevek az Árpád-kori Gömör vármegyéből. MNyj. 40 (2002): 51, 53, 59. 5. FARKAS TAMÁS: Kováts Dániel: Az abaúji Hegyköz helynevei (Ismertetés). MNy. 98 (2002): 228 229. 6. HOFFMANN ISTVÁN, Magyar helynévkutatás 1958 2002. Debrecen, 2003. 129, 157, 271. 7. PÓCZOS RITA: Über die ungarischen Ortsnamen in der Arpadenzeit. In: Namenkundliche Informationen 83/84 (2003): 136. 8. N. CSÁSZI ILDIKÓ: Zoboralja településneveinek vizsgálata. NÉ. 25 (2003): 53, 57. 9. PÓCZOS RITA: A Sajó vízrendszerének nyelvi rétegei. MNyj. 41 (2003): 491, 494, 495. 8

10. HOFFMANN ISTVÁN: Az oklevelek helynévi szórványainak nyelvi hátteréről. Helynévtörténeti tanulmányok 1. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2004. 47, 49, 61. 11. BÉNYEI ÁGNES: Az ómagyar kori helynévképzők és változataik. Helynévtörténeti tanulmányok 1. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2004. 102, 104. 12. PÓCZOS RITA: A Garam és az Ipoly víznévrendszerének nyelvi rétegei. Helynévtörténeti tanulmányok 1. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2004. 115, 127. 13. GYŐRFFY ERZSÉBET: Árpád-kori víznevek lexikális szerkezetének jellemzői a Sajó vízgyűjtő területén. Helynévtörténeti tanulmányok 1. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2004. 131, 132, 137, 144. 14. RESZEGI KATALIN: Bérc, hegy és halom a régi helyneveinkben. Helynévtörténeti tanulmányok 1. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2004. 153, 165. 15. DUDÁS GYÖRGYI: A szóvég felől induló labializáció az ómagyar korban. Helynévtörténeti tanulmányok 1. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2004. 169, 170, 171, 174, 177, 178, 182. 16. FEHÉRTÓI KATALIN: A Pokaj helynév eredete és az ómagyar kori j ~ -aj/-ej helynévképző. Magyar Nyelv 100 (2004): 77 78. 17. KRISTÓ GYULA: A magyar történeti helynévkutatásról. In: Magyar névtani kutatások itthon és határainkon túl. Bp., 2004. 163 4. 18. RÁCZ ANITA: Népnevek és helynevek. (Tézisek egy kutatási programhoz.) NÉ. 27: 143, 151. 19. KOCÁN BÉLA: Ugocsa megye korai ómagyar kori szláv eredetű helynevei. Helynévtörténeti tanulmányok 2 (2006): 107, 110, 116, 122, 126. 20. RESZEGI KATALIN: Két hegyvonulat Árpád-kori névállományának összevető vizsgálata. Helynévtörténeti tanulmányok 2 (2006): 172, 180. 21. PÓCZOS RITA: Jövevényszó, jövevénynév. In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Szerk. Hoffmann István Juhász Dezső. Debrecen Budapest, 2007. 23, 28. 22. KOCÁN BÉLA: Ugocsa vármegye korai ómagyar kori településneveinek rendszere. MNyj. 44 (2006): 73, 81. 23. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000 1350 I. Abaúj Csongrád vármegye (Ismertetés). Magyar Nyelv 103 (2007): 235. 24. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000 1350 I. (Ismertetés). Onomastica Uralica 5 (2007): 105. 9

10 25. VINCZE LÁSZLÓ: Stand und Perspektiven der ungarischen Namenkunde. Namenkundliche Informationen 91/92 (2007): 230, 252. 26. PÓCZOS RITA: Többnevűség egy mai helynévrendszerben. In: Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 183, 207. 27. BÖLCSKEI ANDREA: Two books on the settlement names of the old Bihar comitat. Onomastica Uralica 7 (2008): 112. 28. RESZEGI KATALIN: A hegynév terminus definiálása. In: Név és valóság. Szerk. Bölcskei Andrea N. Császi Ildikó. Bp., 2008. 244 5, 247. 29. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Csíki lakott területi nevek nyelvi elemzése. In: Magyar Nyelvjárások 46 (2008): 155, 186. 30. BÉNYEI ÁGNES: Még egyszer a -d helynévképzőről. In: Helynévtörténeti tanulmányok 4. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2009. 93, 103. 31. KOCÁN BÉLA: A folyóvíznevek típusai és változásaik Ugocsa vármegye ó- és középmagyar kori névanyagában. In: Helynévtörténeti tanulmányok 4. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2009. 124, 130. 32. ANGYAL LÁSZLÓ: Szinkron nyelvészeti módszerek alkalmazása a helységnévkutatásban. In: Fórum. Társadalomtudományi Szemle 11 (2009/2): 94. 33. FEHÉR KRISZTINA: Dialektális hangjelenségek és az ún. zöngésségi hasonulások. In: Nyelvelmélet és dialektológia. Szerk. É. Kiss Katalin Hegedűs Attila. Piliscsaba, 2009. 88, 90, 96. 34. HOFFMANN ISTVÁN: A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debrecen, 2010. 86, 135, 182, 183, 199, 242. 35. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti forrásértékéről. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 5. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2010. 99, 103. 36. KISS MAGDALÉNA: A Küsmöd víznév etimológiai vizsgálata. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 5. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2010. 152, 154. 37. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások vizsgálatának néhány kérdéséről. In: Magyar Nyelvjárások 47 (2009): 103, 109. 38. SEBESTYÉN ZSOLT: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára. Nyíregyháza, 2010. 159. 39. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása. Debrecen, 2010. 13, 149, 235.

40. HOFFMANN ISTVÁN: Víznevek a Kárpát-medencében: hidak nyelvek és kultúrák között. In: A víz kultúrája. Szerk. Bartha Elek Keményfi Róbert Lajos Veronika. Debrecen, 2010. 216, 220. 41. GYŐRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. Debrecen, 2011. 66, 76, 77, 118, 130, 137, 190. 42. RESZEGI KATALIN: Hegynevek a középkori Magyarországon. Debrecen, 2011. 19, 41, 59, 78, 94, 128, 180, 203. 43. HOLLER LÁSZLÓ: Az 1055. évi tihanyi oklevélben szereplő mortis birtok lokalizálása. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 6. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2011. 67 110. 85, 109. 44. N. FODOR JÁNOS: Személynevek rendszere a kései ómagyar korban. Bp., 2010. 69, 154. 45. BÉNYEI ÁGNES: Helynévképzés a magyarban. Debrecen, 2012. 51, 61, 78, 110, 114, 131. 46. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás néhány szórványáról: Ozoufeu, Cuest, Eurmenes, Zeleus. Magyar Nyelvjárások 48 (2010): 23 35. 23, 24, 35. 47. BÉRES JÚLIA: Felsőzsolca helynevei. Magyar Nyelvjárások 48 (2010): 217 36. 219, 236. 48. ANGYAL LÁSZLÓ: A régi Nógrád vármegye településneveinek nyelvészeti vizsgálata. Dunaszerdahely, 2011. 91, 195. 49. SZŐKE MELINDA: Talmach birtok leírása a garamszentbenedeki oklevélben. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 8. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2012. 49 60. 49, 52, 54, 55, 56, 57, 60. 50. KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar vízneveinek funkcionálisszemantikai elemzése. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 8. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2012. 81 99. 98. 51. KOVÁCS ÉVA: Sebestyén Zsolt: Kárpátalja településeinek történeti helynevei. Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára [Ismertetés]. Magyar Nyelvjárások 49 (2011): 179 184. 180, 184. 52. SEBESTYÉN ZSOLT: Máramaros megye helységneveinek etimológiai szótára. Nyíregyháza, 2012. 165. 53. BAUKÓ JÁNOS: Reszegi Katalin: Hegynevek a középkori Magyarországon (ismertetés). Névtani Értesítő 34 (2012): 242 244. 244. 54. SZŐKE MELINDA: A 11. századi nterpolált oklevelek mint a magyar nyelvtörténet forrásai. Magyar Nyelv 109 (2013): 68 77. 72, 76. 11

12 55. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban. A helynevek hangtörténeti forrásértéke. Debrecen, 2013. 45, 51, 63, 64, 67, 87, 94, 97, 100, 101, 102, 113, 116, 137, 141, 150, 163, 165, 218. 56. SZŐKE MELINDA: A latin szöveg és a helynévi szórvány kapcsolata. Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 57 76. 60, 63, 75. 57. KOCÁN BÉLA: Ugocsa vármegye ó- és középmagyar kori településneveinek nyelvi rétegei. Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 19 29. 19, 28. 58. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai oklevélgyűjteményeink nyelvtörténeti forrásértékéről. Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 77 88. 80, 87. 59. BÍRÓ FERENC: Új helynévtörténeti monográfiák a debreceni névtani műhely sorozatából. Magyar Nyelv 109 (2013): 343 51. 345, 351. 60. HOFFMANN ISTVÁN: Funkcionális nyelvészet és helynévkutatás. Magyar Nyelvjárások 50 (2012): 9 26. 9, 26. 61. SZŐKE MELINDA: Az apát lexéma megjelenése a garamszentbenedeki apátság birtokainak nevében. Névtani Értesítő 35 (2013): 109 22. 110, 111, 113, 122. 62. BÉNYEI ÁGNES: Az -ó/-ő képző funkciója és helynévképző szerepének kialakulása. In: Elméletek és módszerek III. Szerk. P. LAKA- TOS ILONA PETHŐ JÓZSEF. Nyíregyháza, 2012. 12 15. 12, 15. 63. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki alapítólevél Susolgi szórványához. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 73 84. 74, 78, 80, 81, 84. 64. SEBESTYÉN ZSOLT ÚR LAJOS: Ung megye helységneveinek etimológiai szótára. Ungvár, 2014. 141. 65. KISS MAGDALÉNA: A Kösmő/Küsmöd víznév etimológiai vizsgálata. In: Bihari Hegyköz 1. Szerk. FORRÓ ENIKŐ KŐRÖSI ZOLTÁN SZENDREI ÁKOS VERES PÉTER. Hatvani István Szakkollégium DE TEK. Db. Nvárad, 2013. 102 107. 105, 107. 66. HOFFMANN ISTVÁN: A helynevek mint az őstörténet forrásai. In: Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. Szerk. SUDÁR BALÁZS SZENTPÉTERI JÓZSEF PETKES ZSOLT LEZSÁK GABRIEL- LA ZSIDAI ZSUZSANNA. Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2014. 211 218. 214, 218. 67. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti vizsgálata. Debrecen, 2015. 41, 62, 71, 77, 84, 85, 87, 92, 93, 112, 113, 117, 118, 128, 131, 156, 157, 158, 159 és további helyeken.

68. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debrecen, 2015. 79, 84, 89, 101, 179, 217. 69. RESZEGI KATALIN: A linguistic-typological study of the mountain names of two mountain ranges in medieval Hungary. Acta Onomastica 55 (2016): 237 262. 253. 70. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Helynév-etimológia és művelődéstörténet. In: Az ember és a nyelv térben és időben. Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének 110. évfordulójára. Szerk. Benő Attila T. Szabó Csilla. Kolozsvár, 2016. 174 182. 178, 182. 71. KATONA CSILLA: A kétnyíltszótagos tendencia a magyarban. Helynévtörténeti Tanulmányok 12 (2016): 115 151. 133, 135, 140, 151. 72. DITRÓI ESZTER: Helynévrendszerek modellalapú vizsgálata. A helynévminták összevető analízise statisztikai megközelítésben. Debrecen, 2017. 12, 162. 73. KATONA CSILLA: A hangátvetés a magyarban. Magyar Nyelvjárások 54 (2016): 51 81. 57, 81. 74. KOCÁN BÉLA: Helynévtörténeti vizsgálatok a régi Ugocsa megyében. A Magyar Névarchívum Kiadványai 43. Debrecen, debreceni Egyetemi Kiadó, 2017. 8, 46, 103, 109, 241. 4. Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban (Abaúj és Bars vármegye helynevei). (A Magyar Névarchívum Kiadványai 6.). Debrecen, 2001. 245 lap. Ismertetés: FÁBIÁN ZSUZSANNA: Rivista Italiana di Onomastica 8 (2002/1): 266 267. JUHÁSZ DEZSŐ: Magyar Tudomány 2002/11: 1534 1537. 1. HOFFMANN ISTVÁN: A magyar névkutatás az ezredfordulón. In: Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet. Debrecen Jyväskylä, 2002. 16. 2. BÍRÓ FERENC: Nyelvi-tipológiai vizsgálatok Körösladány helynévrendszerében. Eger, 2002. 14, 216. 3. MATICSÁK SÁNDOR: A mordvinföldi víznevek keletkezéstörténeti kérdései. FUD. 9 (2002): 107, 108, 122. 4. GYŐRFFY ERZSÉBET: Régi vízneveink funkcionális szerkezetéről. MNyj. 40 (2002): 41 42, 44, 46. 5. HOFFMANN ISTVÁN, Magyar helynévkutatás 1958 2002. Debrecen, 2003. 109, 129, 176, 194, 209, 271. 6. PÓCZOS RITA: Über die ungarischen Ortsnamen in der Arpadenzeit. In: Namenkundliche Informationen 83/84 (2003): 136. 13

14 7. BÍRÓ FERENC: Családnevek Köröstarcsa helyneveiben. NÉ. 25 (2003): 78. 8. GYŐRFFY ERZSÉBET: Árpád-kori víznevek lexikális szerkezetének jellemzői a Sajó vízgyűjtő területén. Helynévtörténeti tanulmányok 1. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2004. 139, 144. 9. RESZEGI KATALIN: Bérc, hegy és halom a régi helyneveinkben. Helynévtörténeti tanulmányok 1. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2004. 155, 165. 10. FEHÉRTÓI KATALIN: A Pokaj helynév eredete és az ómagyar kori j ~ -aj/-ej helynévképző. MNy. 100 (2004): 77, 78. 11. BÍRÓ FERENC KALCSÓ GYULA: Köröstarcsa helyneveinek tára és rendszere. Eger, 2004. 91, 232. 12. HÁRI GYULA: A létesítménynév-adás történeti rétegei. In: Nyelvészeti tanulmányok. Simonyi-emlékülés. Iskolakultúra, Pécs, 2005. 120, 141. 13. PÓCZOS RITA: Az Árpád-kori Borsod vármegye lakosságának etnikai összetételéhez. Helynévtörténeti tanulmányok 2 (2006): 92, 105. 14. KOCÁN BÉLA: Ugocsa vármegye korai ómagyar kori településneveinek rendszere. MNyj. 44 (2006): 71, 74, 80. 15. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000 1350 I. Abaúj Csongrád vármegye (Ismertetés). Magyar Nyelv 103 (2007): 235. 16. HOFFMANN ISTVÁN: Gisnav birtok leírása a Tihanyi alapítólevélben. In: Nyelvek és nyelvváltozatok. Köszöntő kötet Péntek János tiszteletére. Kolozsvár, 2007. 359, 370. 17. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000 1350 I. Abaúj Csongrád vármegye (Ismertetés). Onomastica Uralica 5 (2007): 105. 18. BÍRÓ FERENC: A Heves megyei településnév-alkotás nyelvi eszközei (X XIV. sz.). In: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis 34: 11, 24. 19. BOTÁR ISTVÁN: Csík Árpád-kori településtörténetének kérdései a helynevek és a régészeti adatok fényében. In: Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 75, 94. 20. RESZEGI KATALIN: A régi hegynevek névterjedelmének kérdéséről. In: Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 138, 144. 21. PÓCZOS RITA: Többnevűség egy mai helynévrendszerben. In: Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 180, 206.

22. GYŐRFFY, ERZSÉBET: Similarities and dissimilarities between Swedish and Hungarian hydronyms. Namn och samhälle 22. Uppsala, 2008. 15, 33, 50. 23. N. FODOR JÁNOS: A magyar családnevek új szempontú rendszerezési lehetőségéről. Magyar Nyelv 104 (2008): 287, 301, 305. 24. MATICSÁK SÁNDOR: Названия поселений гидронимического происхождения в Мордовии. In: Onomastica Uralica 7 (2008): 53, 56. 25. GYŐRFFY ERZSÉBET: River names in Hungary during the Árpád age. In: Onomastica Uralica 7 (2008): 59, 73. 26. BÖLCSKEI ANDREA: Two books on the settlement names of the old Bihar comitat. Onomastica Uralica 7 (2008): 111. 27. KENYHERCZ RÓBERT: Helynévkutatás és hangtörténet avagy a helynevek forrásértéke. In: Név és valóság. Szerk. Bölcskei Andrea N. Császi Ildikó. Bp., 2008. 178, 182. 28. KOCÁN BÉLA: Az ómagyar kori Ugocsa vármegye helyneveinek névrendszertani összefüggései. In: Név és valóság. Szerk. Bölcskei Andrea N. Császi Ildikó. Bp., 2008. 187, 189. 29. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Csíki lakott területi nevek nyelvi elemzése. In: Magyar Nyelvjárások 46 (2008): 155, 186. 30. PÓCZOS RITA: Etnikai viszonyok tükröződése a helynévmodellekben. In: Helynévtörténeti tanulmányok 4. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2009. 19, 20, 22, 34. 31. RESZEGI KATALIN: A jelentéshasadás mint helynévalkotási mód. In: Helynévtörténeti tanulmányok 4. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2009. 37, 45. 32. KOCÁN BÉLA: A folyóvíznevek típusai és változásaik Ugocsa vármegye ó- és középmagyar kori névanyagában. In: Helynévtörténeti tanulmányok 4. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2009. 125, 126, 130. 33. ANGYAL LÁSZLÓ: Szinkron nyelvészeti módszerek alkalmazása a helységnévkutatásban. In: Fórum. Társadalomtudományi Szemle 11 (2009/2): 93. 34. HOFFMANN ISTVÁN: A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debrecen, 2010. 102, 242. 35. GYŐRFFY ERZSÉBET: A folyóvíznevek kronológiai és területi állandósága. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 5. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2010. 132, 137. 36. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti forrásértékéről. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 5. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2010. 97, 103. 15

16 37. DITRÓI ESZTER: Helynévrendszerek modellalapú vizsgálata. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 5. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2010. 156, 167. 38. HÁRI GYULA: A bennfoglalás és a metonimikus, valamint szinekdochés névátvitel kapcsolata a tulajdonnevek körében. In: Köszöntő kötet Révay Valéria 60. születésnapjára. Veszprém, 2010. 94, 99. 39. HÁRI GYULA: Név és környezet viszonya a létesítménynevekben. Bp., 2010. 8, 58, 74. 40. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása. Debrecen, 2010. 40, 58, 60, 62, 63, 64, 66, 67, 77, 90, 106, 107, 108, 109, 110, 111, 114, 115, 116, 120, 121, 122, 129, 131, 132, 133, 135, 136, 137, 140, 141, 142, 174, 175, 209, 235. 41. BÖLCSKEI ANDREA: A magyar településnevek korrelációs rendszerének alakulása a természetes névadás korszakában. Bp., 2010. 65, 68, 74, 266. 42. HÁRI GYULA: Épületnév, építménynév, létesítménynév. In: Névtani Értesítő 32 (2010): 112, 115. 43. GYŐRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. Debrecen, 2011. 10, 18, 19, 77, 79, 107, 190. 44. RESZEGI KATALIN: Hegynevek a középkori Magyarországon. Debrecen, 2011. 17, 28, 29, 56, 80, 121, 123, 128, 131, 142, 143, 146, 147, 149, 150, 152, 154, 156, 159, 164, 167, 203. 45. BÁBA BARBARA: Puszta földrajzi köznevek helynévalkotó szerepe az ómagyar korban. A jelentéshasadás. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 6. Szerk. Debrecen, 2011. 121 131. 126, 128, 131. 46. DITRÓI ESZTER: Egy lehetséges módszer a helynevek területi különbségeinek igazolására. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 6. Szerk. Debrecen, 2011. 151 161. 152, 161. 47. N. FODOR JÁNOS: Személynevek rendszere a kései ómagyar korban. Bp., 2010. 57, 58, 82, 115, 117, 118, 120, 154. 48. KOVÁCS ÉVA: Helynévrendszerek sajátosságainak vizsgálata Árpád-kori oklevelekben. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 7. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN TÓTH VALÉRIA. Debrecen, 2012. 9 17. 9, 17. 49. BÁBA BARBARA: Fanevek helynévformáns szerepe a korai ómagyar korban. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 7. Szerk. HOFF- MANN ISTVÁN TÓTH VALÉRIA. Debrecen, 2012. 69 75. 71, 75. 50. ANGYAL LÁSZLÓ: A régi Nógrád vármegye településneveinek nyelvészeti vizsgálata. Dunaszerdahely, 2011. 91, 195.

51. SZŐKE MELINDA: Talmach birtok leírása a garamszentbenedeki oklevélben. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 8. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2012. 49 60. 53, 55, 60. 52. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznév fogalma. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 8. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2012. 121 131. 122, 130. 53. KOVÁCS ÉVA: Sebestyén Zsolt: Kárpátalja településeinek történeti helynevei. Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára [Ismertetés]. Magyar Nyelvjárások 49 (2011): 179 184. 180, 184. 54. HOFFMANN ISTVÁN: Elmélet és terminológia a magyar helynévkutatásban. Névtani Értesítő 34 (2012): 127 137. 134, 137. 55. KOVÁCS ÉVA: Different aspects for the study of toponyms deriving from personal names. Acta Onomastica 53 (2012): 187 197. 191, 193. 56. SZŐKE MELINDA: A 11. századi nterpolált oklevelek mint a magyar nyelvtörténet forrásai. Magyar Nyelv 109 (2013): 68 77. 72, 76. 57. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban. A helynevek hangtörténeti forrásértéke. Debrecen, 2013. 17, 218. 58. KOCÁN BÉLA: Ugocsa vármegye ó- és középmagyar kori településneveinek nyelvi rétegei. Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 19 29. 19, 26, 28. 59. HOFFMANN ISTVÁN: Mikrotoponímiai vizsgálatok 1. Tapolcafő helynevei. Debrecen, 2013. 8, 135. 60. BÍRÓ FERENC: Új helynévtörténeti monográfiák a debreceni névtani műhely sorozatából. Magyar Nyelv 109 (2013): 343 51. 345, 351. 61. HOFFMANN ISTVÁN: Funkcionális nyelvészet és helynévkutatás. Magyar Nyelvjárások 50 (2012): 9 26. 9, 26. 62. N. FODOR JÁNOS: A természetes személynévadásról. Magyar Nyelvjárások 50 (2012): 37 50. 40, 41, 50. 63. BÁTORI ISTVÁN: Erdélyi vármegyék Árpád-kori településneveinek névrendszertani elemzése. In: Juvenília V. Debreceni Bölcsész Diákkörösök Antológiája. Szerk. KÁLLAI SÁNDOR. Debrecen, 2013. 52 62. 56, 62. 64. SZŐKE MELINDA: Az apát lexéma megjelenése a garamszentbenedeki apátság birtokainak nevében. Névtani Értesítő 35 (2013): 109 22. 109, 122. 65. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznevek etimológiai és kronológiai rétegződése. In: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VII. 17

18 Szerk. FORGÁCS TAMÁS NÉMETH MIKLÓS SINKOVICS BALÁZS. Szeged, 2013. 7 15. 10, 11. 66. KOVÁCS HELGA: Az Örs helynevek etimológiájához. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 19 32. 22, 32. 67. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki alapítólevél Susolgi szórványához. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 73 84. 81, 84. 68. KOVÁCS ÉVA: Gyóta. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 85 102. 96, 102. 69. HOFFMANN ISTVÁN, Megjegyzések a személynevekkel azonos alakú helynevekről. In: Arcana tabularii. Tanulmányok Solymosi László tiszteletére. Szerk. BÁRÁNY ATTILA DRESKA GÁBOR SZOVÁK KORNÉL. Db. Bp., 2014. 2: 693 704. 694. 70. HOFFMANN ISTVÁN: A helynevek mint az őstörténet forrásai. In: Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. Szerk. SUDÁR BALÁZS SZENTPÉTERI JÓZSEF PETKES ZSOLT LEZSÁK GABRIEL- LA ZSIDAI ZSUZSANNA. Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2014. 211 218. 214, 218. 71. N. FODOR JÁNOS: A történeti személynévföldrajz mint a nyelvföldrajz egyik kutatási területe I. Névtani Értesítő 36 (2014): 23 41. 24, 41. 72. KENYHERCZ RÓBERT: A szláv helynévformánsok kölcsönzéséről (az -óc végű helynevek a magyarban). Nyelvtudományi Közlemények 110 (2014): 205 226. 205, 226. 73. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti vizsgálata. Debrecen, 2015. 41, 85, 120, 195, 224. 74. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debrecen, 2015. 134, 138, 166, 217. 75. KOVÁCS, ÉVA: On the historical source value of toponyms. Namenkundliche Informationen 103/104 (2014): 480 490. 484, 489. 76. DITRÓI ESZTER: A helynévrendszerek területi differenciáltságának statisztikai alapú megközelítése. In: Nyelvelmélet és dialektológia 3. Szerk. É. KISS KATALIN HEGEDŰS ATTILA PINTÉR LILLA. Budapest Piliscsaba, 2015. 58 80. 58, 79. 77. DITRÓI ESZTER: Névföldrajzi térképlapok klaszteranalízise Zala megye helynevei alapján. Magyar Nyelvjárások 53 (2015): 47 61. 47, 61. 78. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek térben és időben. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2016. 16, 21, 36, 45, 60, 62, 66, 133, 172.

79. DITRÓI ESZTER VARGHA FRUZSINA SÁRA: Települések közti nyelvjárási és névföldrajzi hasonlósági viszonyok összevető elemzése Vas és Zala megyében. Névtani Értesítő 38 (2016): 113 130. 113, 130. 80. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél nyelv- és névtörténeti forrásértékéről. Névtani Értesítő 38 (2016): 143 156. 143; 155. 81. DITRÓI ESZTER: Helynévrendszerek modellalapú vizsgálata. A helynévminták összevető analízise statisztikai megközelítésben. Debrecen, 2017. 10, 11, 12, 17, 18, 19, 22, 23, 25, 162. 82. KOCÁN BÉLA: Helynévtörténeti vizsgálatok a régi Ugocsa megyében. A Magyar Névarchívum Kiadványai 43. Debrecen, debreceni Egyetemi Kiadó, 2017. 7, 8, 43, 61, 68, 83, 85, 87, 127, 153, 183, 216, 226, 241. 5. TÓTH VALÉRIA et al., Korai magyar helynévszótár 1. Abaúj Csongárd vármegye. Szerk. Hoffmann István. A Magyar Névarchívum Kiadványai 9. Debrecen, 2005. 447 lap. Ismertetés: 1. BÖLCSKEI ANDREA: Korai magyar helynévszótár 1000 1350. 1. Abaúj Csongrád vármegye. Névtani Értesítő 28 (2006): 255 8. 2. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000 1350. 1. Abaúj Csongrád vármegye. Magyar Nyelv 103 (2007): 231 6. 3. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000 1350. 1. Onomastica Uralica 5 (2007): 101 9. 1. RESZEGI KATALIN: Két hegyvonulat Árpád-kori névállományának összevető vizsgálata. Helynévtörténeti tanulmányok 2 (2006): 177, 180. 2. KOCÁN BÉLA: Ugocsa megye korai ómagyar kori szláv eredetű helynevei. Helynévtörténeti tanulmányok 2 (2006): 107. 3. GYŐRFFY ERZSÉBET: Vizsgálódások vízneveink körében. In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Szerk. Hoffmann István Juhász Dezső. Debrecen Budapest, 2007. 33, 34, 35. 4. RESZEGI KATALIN: A hegynevek és más helynévfajták kapcsolata. In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Szerk. Hoffmann István Juhász Dezső. Debrecen Budapest, 2007. 38, 43. 5. BÉNYEI ÁGNES: A -j képző szerepe a helynevekben. In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Szerk. Hoffmann István Juhász Dezső. Debrecen Budapest, 2007. 68, 70 1, 76. 6. FARKAS TAMÁS: Két háromszéki településnévről. In: Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 55, 67. 19

20 7. GYŐRFFY ERZSÉBET: Az ér, sár és víz földrajzi köznevek Árpádkori folyóvízneveinkben. In: Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 121, 122, 124, 125, 126, 128, 129, 131. 8. KENYHERCZ RÓBERT: Hangváltozás, adaptáció, analógia. Magyar Nyelvjárások 45: 56, 60. 9. GYŐRFFY, ERZSÉBET: Similarities and dissimilarities between Swedish and Hungarian hydronyms. Namn och samhälle 22. Uppsala, 2008. 13, 14, 15, 17, 18, 21, 22, 23, 24, 27, 31, 32, 38, 41, 48. 10. A. MOLNÁR FERENC: A Herpály helynév eredetéhez. In: Rálátás 8. Zsáka, 2007. 53, 54. 11. GYŐRFFY ERZSÉBET: River names in Hungary during the Árpád age. In: Onomastica Uralica 7 (2008): 60, 72. 12. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél Kangrez szórványáról. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 3 (2008). 51. 13. BÁBA BARBARA: A fanevet tartalmazó helynevek morfológiai szempontú vizsgálata. In: Név és valóság. Szerk. Bölcskei Andrea N. Császi Ildikó. Bp., 2008. 53, 59. 14. BÉNYEI ÁGNES: A -gy képző előfordulása helyneveinkben. In: Név és valóság. Szerk. Bölcskei Andrea N. Császi Ildikó. Bp., 2008. 97, 98. 15. GUTTMANN MIKLÓS: A földrajzi nevek szláv rétegéről a nyugati magyar régióban. In: Név és valóság. Szerk. Bölcskei Andrea N. Császi Ildikó. Bp., 2008. 139, 142. 16. SZŐKE MELINDA: Régi helyneveink latinizálása. In: Név és valóság. Szerk. Bölcskei Andrea N. Császi Ildikó. Bp., 2008. 269, 271. 17. BÖLCSKEI ANDREA: Two books ont he settlement names of the old Bihar comitat. Onomastica Uralica 7 (208): 111. 18. BÍRÓ FERENC: Vízrajzi köznevek ómagyar kori településnevekben. Névtani Értesítő 30 (2008): 68, 80. 19. BÉNYEI ÁGNES: Még egyszer a -d helynévképzőről. In: Helynévtörténeti tanulmányok 4. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2009. 89, 102. 20. RESZEGI KATALIN: A jelentéshasadás mint helynévalkotási mód. In: Helynévtörténeti tanulmányok 4. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2009. 42, 44. 21. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás nyelvészeti vizsgálatáról. In: Helynévtörténeti tanulmányok 4. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2009. 166, 169.

22. HOLLER LÁSZLÓ: Egy XIII. századi remetekápolna Idegsyt Beatae Elizabeth lokalizálása. MNy. 105 (2009): 190, 200. 23. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél ecli szórványáról. MNy. 105 (2009): 218, 219. 24. BENKŐ LORÁND: A Szovárd-kérdés. Fejezetek egy ómagyar nemzetség történetéből. Bp., 2009. 91, 128. 25. FARKAS TAMÁS: Bevezető a Régi magyar családnevek névvégmutató szótárához. In: Régi magyar családnevek névvgmutató szótára. Szerk. FARKAS TAMÁS. Bp., 2009. 7, 13. 26. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások vizsgálatának néhány kérdéséről. In: Magyar Nyelvjárások 47 (2009): 107, 108. 27. KISS MAGDALÉNA: Bihar megyei víz- és településnevek lexikai kapcsolata. In: Félúton 5 (2009): 4, 12. 28. PINKE ZSOLT: Adatok az Árpád-kori Hortobágy-Sárrét természetföldrajzához I. In: Helynévtörténeti tanulmányok 5. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2010. 202, 207. 29. KOVÁCS ÉVA: Gamás birtok leírása a Tihanyi összeírásban. In: Helynévtörténeti tanulmányok 5. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2010. 90, 92. 30. GYŐRFFY ERZSÉBET: A folyóvíznevek kronológiai és területi állandósága. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 5. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2010. 130, 131, 137. 31. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Helynevek beillesztése korai latin nyelvű okleveleink szövegébe. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 5. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2010. 40, 41, 43, 45. 32. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti forrásértékéről. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 5. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2010. 99, 102. 33. KISS MAGDALÉNA: A Küsmöd víznév etimológiai vizsgálata. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 5. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2010. 152, 154. 34. PELCZÉDER KATALIN: Gyümölcsfajták neveinek történeti-etimológiai szótára. In: Magyar Nyelvjárások 47 (2009): 193, 201, 211. 35. SEBESTYÉN ZSOLT: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára. Nyíregyháza, 2010. 155. 36. KISS KÁLMÁN: Az -ar alaptag etimológiája Nagyar és Kisar települések nevében. In: Emlékkönyv Mező András tiszteletére. Szerk. P. Lakatos Ilona Sebestyén Zsolt. Nyíregyháza, 2010. 82. 21

22 37. BÖLCSKEI ANDREA: A magyar településnevek korrelációs rendszerének alakulása a természetes névadás korszakában. Bp., 2010. 19, 20, 39, 40, 41, 42, 54, 122, 259, 386. 38. GYŐRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. Debrecen, 2011. 37, 39, 52, 53, 54, 55 ( ), 185. 39. RESZEGI KATALIN: Hegynevek a középkori Magyarországon. Debrecen, 2011. 8, 17, 20, 52, 54, 55 ( ), 196. 40. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás nyelvészeti vizsgálatáról. In: Füredi História 28, XI/1. (2011): 10. 41. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2010. 28, 30, 151, 210, 230. 42. VÖRÖS FERENC: Helynév a családnévben. In: Karszt, történelem, helynevek. Köszöntők és tanulmányok a 88 éves Dénes György tiszteletére. Szerk. TÓTH ÁLMOS BÁRTH M. JÁNOS. Bp., 2011. 271 7. 274, 277. 43. HOLLER LÁSZLÓ: Az 1055. évi tihanyi oklevélben szereplő mortis birtok lakalizálása. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 67 110. 87, 91, 101, 108. 44. PINKE ZSOLT: Adatok és következtetések a középkori Hortobágy- Sárrét településtörténetéhez és demográfiájához. In: Környezettörténet 2. Környezeti események a honfoglalástól napjainkig történeti és természettudományi források tükrében. Szerk. KÁZMÉR MIKLÓS. Bp., 2011. 79 117. 8, 14, 17, 20, 36. 45. BÉNYEI ÁGNES: Helynévképzés a magyarban. Debrecen, 2012. 9, 57, 73, 86, 88, 89, 96, 101, 110, 127. 46. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás néhány szórványáról: Ozoufeu, Cuest, Eurmenes, Zeleus. Magyar Nyelvjárások 48 (2010): 23 35. 24, 25, 28, 33. 47. BÉRES JÚLIA: Felsőzsolca helynevei. Magyar Nyelvjárások 48 (2010): 217 36. 219, 231, 236. 48. KENYHERCZ RÓBERT: Névpárok, szinonimák és fonológiai variánsok. Magyar Nyelvjárások 48 (2010): 37 47. 43, 46. 49. RESZEGI KATALIN: Hegyrészt jelölő földrajzi köznevek. Magyar Nyelvjárások 48 (2010). 77 97. 77, 89, 95. 50. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél lupa szórványáról. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 8. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2012. 7 36. 18, 24, 34. 51. KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar vízneveinek funkcionálisszemantikai elemzése. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 8. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2012. 81 99. 81, 98. 52. SZŐKE MELINDA: Ság birtok leírása a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében. Magyar Nyelvjárások 49 (2011): 55 74. 64, 72.

53. PELCZÉDER KATALIN: Egy sajátos szócsoport elemzése: az érő szó a gyümölcsnevekben. Magyar Nyelvjárások 49 (2011): 75 86. 76, 84. 54. SEBESTYÉN ZSOLT: Máramaros megye helységneveinek etimológiai szótára. Nyíregyháza, 2012. 160. 55. DÉNES GYÖRGY: Az 1249. évi szalonnai határjárás és a félreolvasott Yrmeg, helyesen Yrmes potoka. Névtani Értesítő 34 (2012): 81 92. 83, 91. 56. KISS MAGDALÉNA: Nyelvi érintkezések az Érmellék területén a víznevek tükrében. Névtani Értesítő 34 (2012): 93 100. 93, 96, 99. 57. BAUKÓ JÁNOS: Reszegi Katalin: Hegynevek a középkori Magyarországon (ismertetés). Névtani Értesítő 34 (2012): 242 244. 242. 58. SZŐKE MELINDA: A 11. századi nterpolált oklevelek mint a magyar nyelvtörténet forrásai. Magyar Nyelv 109 (2013): 68 77. 72, 76. 59. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban. A helynevek hangtörténeti forrásértéke. Debrecen, 2013. 21, 22, 29, 32, 36, 39, 41, 43, 45, 50, 51, 52, 55 és sok más helyen. 60. BÁBA BARBARA: A vejsze lexéma története és korai ómagyar kori előfordulásai. Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 43 56. 43, 47, 49, 51, 55. 61. SZŐKE MELINDA: A latin szöveg és a helynévi szórvány kapcsolata. Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 57 76. 57, 60, 68, 71, 75. 62. BÉNYEI ÁGNES: Az -ó/-ő képző funkciója és helynévképző szerepének kialakulása. In: Elméletek és módszerek III. Szerk. P. LAKA- TOS ILONA PETHŐ JÓZSEF. Nyíregyháza, 2012. 12 15. 12, 15. 63. BÉNYEI ÁGNES: Az -s képző szerepe helyneveinkben. In: Elméletek és módszerek II. Szerk. P. LAKATOS ILONA PETHŐ JÓZSEF. Nyíregyháza, 2010. 9 17. 13, 15, 16. 64. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki alapítólevél Huger ~ Hucueru szórványának nyelvtörténeti vizsgálata. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 7 18. 10, 18. 65. KOVÁCS HELGA: Az Örs helynevek etimológiájához. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 19 32. 26, 27, 30, 32. 66. BÉRES JÚLIA: Adalékok a Hortobágy etimológiájához. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 33 52. 42, 45, 50. 23

24 67. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznevek használatának speciális színtere: a középkori oklevélírói gyakorlat. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 139 53. 151, 153. 68. KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar és román vízneveinek lexikális-morfológiai elemzése. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 73 101. 81, 100. 69. KENYHERCZ RÓBERT: A középkori oklevelk hangtörténeti forrásértékének kérdéséhez. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 59 72. 64, 71. 70. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki alapítólevél Susolgi szórványához. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 73 84. 77, 83. 71. KOVÁCS ÉVA: Gyóta. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 85 102. 96, 101. 72. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek mint lexikális helynévformánsok. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 103 110. 106, 110. 73. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti vizsgálata. Debrecen, 2015. 41, 59, 73, 101, 115, 121, 126, 127, 128, 131, 133, 136, 139, 143 és további helyeken. 74. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debrecen, 2015. 15, 71, 78, 83, 84, 85, 86, 108, 110, 111, 112, 113, 114, 119, 121, 123, 125 210. 75. PÓCZOS RITA: A Pécsi püspökség alapítólevelének szórványai: Lupa, Kapos. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 69 83. 70, 82. 76. BÖLCSKEI ANDREA: Az egyházi birtoklásra utaló történeti helynevek összegyűjtéséről, elemzési szempontjairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 103 119. 105, 108, 117. 77. RESZEGI KATALIN: A linguistic-typological study of the mountain names of two mountain ranges in medieval Hungary. Acta Onomastica 55 (2016): 237 262. 259. 78. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek térben és időben. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2016. 7, 47, 49, 119, 120, 126, 130, 132, 133, 135, 141, 147, 148, 163. 79. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél személynevei III. Személynevek és helynevek kapcsolata. Névtani Értesítő 38 (2016): 9 18. 14, 17. 80. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél nyelv- és névtörténeti forrásértékéről. Névtani Értesítő 38 (2016): 143 156. 150, 154.

81. KATONA CSILLA: A kétnyíltszótagos tendencia a magyarban. Helynévtörténeti Tanulmányok 12 (2016): 115 151. 123; 124; 128; 129; 130; 133; 134; 135; 140; 141; 142; 146; 147; 150. 82. KENYHERCZ RÓBERT: A középkori oklevelek átírási gyakorlatának nyelvtörténeti vonatkozásai. Helynévtörténeti Tanulmányok 12 (2016): 7 44. 20, 43. 83. JAKAB LÁSZLÓ: A létige és a megy ige ragozásának kialakulása. Magyar Nyelvjárások 54 (2016): 13 21. 15, 20. 84. KATONA CSILLA: A hangátvetés a magyarban. Magyar Nyelvjárások 54 (2016): 51 81. 57, 79. 85. KOCÁN BÉLA: Helynévtörténeti vizsgálatok a régi Ugocsa megyében. A Magyar Névarchívum Kiadványai 43. Debrecen, debreceni Egyetemi Kiadó, 2017. 150, 174, 208, 236. 6. Településnevek változástipológiája. A Magyar Névarchívum Kiadványai 14. Debrecen, 2008. 285 lap. Ismertetés: 1. BÖLCSKEI ANDREA: Tóth Valéria: Településnevek változástipológiája. Névtani Értesítő 31 (2009): 239 43. 1. RÁCZ ANITA: Helynévképzők az ómagyar kori népnévi eredetű helynevekben. In: Magyar Nyelvjárások 46 (2008): 118, 124. 2. BÉNYEI ÁGNES: Még egyszer a -d helynévképzőről. In: Helynévtörténeti tanulmányok 4. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2009. 89, 102. 3. HOFFMANN ISTVÁN: A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debrecen, 2010. 99, 115, 122, 242. 4. PINKE ZSOLT: Adatok az Árpád-kori Hortobágy-Sárrét természetföldrajzához I. In: Helynévtörténeti tanulmányok 5. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2010. 204, 207. 5. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti forrásértékéről. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 5. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2010. 99, 103. 6. PÁSZTOR ÉVA: Elpusztult települések lokalizációjának kérdéséről. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 5. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2010. 169, 170, 173, 186. 7. SEBESTYÉN ZSOLT: A történelmi Bereg megye -falva utótagú helységneveiről. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 5. Szerk. Hoffmann István Tóth Valéria. Debrecen, 2010. 148, 149. 8. PÁSZTOR ÉVA: Szabó József: A török hódoltság néprajzi és nyelvi maradványai földrajzi neveinkben (ismertetés). In: Magyar Nyelvjárások 47 (2009): 239, 243, 244. 25