BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KER. ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE Tárgy: Javaslat a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló rendelet módosítására Tisztelt Képviselő-testület! Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi, és foglalkozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvény - 2011. szeptember 1-jei hatállyal - módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szociális törvény) egyes rendelkezéseit. E módosítás jelentősen átalakította a lakásfenntartási támogatás feltételrendszerét. A lakásfenntartási támogatás rendszerszerű átalakítására az energia támogatással kapcsolatos kormányzati döntésekkel összhangban került sor. Lakásfenntartási támogatásban - a Szociális törvény által szabályozott - normatív és alanyi jogcímen, valamint a helyi rendelet alapján lehet részesíteni a jogosultakat. A Szociális törvény módosítása jelentős változtatásokat eszközöl a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályozásban az alábbiak szerint: A jogosultság megállapítása szempontjából jelentős tényezőnek tekinthető jövedelemhatár az új szabályok szerint a nyugdíjminimum 250 %-ában került meghatározásra, a jelenlegi 150 % helyett. A jelenlegi nyugdíjminimum mellett mindez azt jelenti, hogy a jogosultsági határ 42.750.- Ft-ról, 71.-250.- Ft-ra emelkedett, így az energiatámogatás megszűnésével támogatás nélkül maradt jogosultak többsége befogadásra kerülhet a lakásfenntartási támogatás rendszerébe. Mindezek mellett a jövedelemszámítás alapja - a fogyasztási egység alkalmazásával -, a jelenlegi egy főre utó jövedelem helyett az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem lett. A fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetét kifejező arányszáma, ami reálisabban jeleníti meg az adott háztartás kiadási viszonyait, hiszen a háztartás fogyasztása nem egyenes arányban nő a háztartásban élők számával. A fogyasztási egység megállapításánál a háztartás minden egyes tagjához egy szorzót rendel" a törvény. Az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az egyedülélő személyek kivételével, kis mértékben emelkedni fog az egy főre jutó jövedelemhez képest. Fontos változtatása ezentúl a Szociális törvénynek, hogy eltörlésre került a lakásfenntartási költségek összjövedelmen belüli arányára vonatkozó előírás. Eddig ugyanis jogosultsági feltételként szerepelt, hogy az elismert havi költségnek (amely az elismert lakásnagyság és az egy m^-re jutó elismert költség által pontosan meghatározott volt), meg kellett haladnia a háztartás havi összjövedelmének meghatározott százalékát, ami a jogosultak körét S2rfíkítette.
Az elutasított lakásfenntartási támogatás iránti kérelmek jelentős részében az elutasítás indoka az volt, hogy az elismert költség/összjövedelem aránya nem felelt meg a jogszabályban előírtaknak. E feltétel eltörlése a gyakorlatban azt eredményezi, hogy valamennyi, a jogszabályban meghatározott felső határ (71. 250.- Ft) alatti havi jövedelemmel rendelkező család belefér a támogatásba, ezért az új szabályozás életbelépésével a helyi lakásfenntartási támogatás értelmét vesztette. Fentiek következtében a jelenleg havonta támogatásban részesülő kb. 500 főnél lényegesen nagyobb létszámú igénylőre és jogosultra számíthatunk. Normatív lakásfeimtartási támogatásban átlagosan havonta 400 fő részesül, közülük 200 fő normatív kiegészítő támogatást is kap. Részükre összesen közel 1.900.000.- Ft kerül kiutalásra normatív támogatásként, és több mint 200.000.- Ft kiegészítő helyi lakásfenntartási támogatásként. Ezen túl helyi lakásfenntartási támogatásban havonta több mint 100 fő részesül, számukra közel 300.000.- Ft kerül kiutalásra, így összességében lakásfenntartási támogatás céljára havonta közel 2.500.000.- Ft-ot utalunk ki. Az év első hét hónapjában a normatív lakásfenntartási támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 60 %-át, a helyi lakásfeimtartási támogatásra rendelkezésre álló összegnek pedig 42 %-át fizettük ki. Tekintettel arra is, hogy a lakásfenntartási támogatás 1 évre került megállapításra, és a már megállapított támogatásokat a jövőben még ki kell utalni, továbbá figyelemmel arra is, hogy az új szabályok életbelépése után - fentebb részletezettek alapján - jelentős számú kérelmező részére kell megállapítani a támogatást, a költségvetés II. módosításakor e célra átcsoportosítást szükséges végrehajtani. Mivel a normatív lakásfenntartási támogatás 90 %-a a központi költségvetéstől utólag kerül visszaigénylésre, a havi támogatások kiutalásához szükséges fedezetnek rendelkezésre kell állnia az önkormányzat költségvetésében. A támogatás összegének 10 %-át pedig saját forrásból kell biztosítani az önkormányzatnak, ami - a jogosultak számának emelkedésével számolva - jelentős és előre nehezen kalkulálható összeget érhet el. Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy - a Szociális törvény szerinti kiegészítésként - a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásban részesül. A támogatás célzottságának növelése érdekében a lakásfenntartási támogatást vagyoni helyzetét is vizsgálni kell a jövőben. igénylők Fent részletezett valamennyi körülményt mérlegelve, a mellékelt módosító rendelet-tervezetet terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé! A rendelet-tervezet a normatív lakásfenntartási támogatás részlet szabályait foglalja magában. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, döntésénél vegye figyelembe, hogy a kerületi lakosok számára, hogy a jelenlegi szabályozás a korábbinál kedvezőbb feltételeket teremt a támogatás igénylésére, így aki ez idáig támogatásban részesült, ezentúl is jogosult lesz az ellátásra, sőt számolni kell a jogosulti kör jelentős bővülésével is.
#. 3 Javaslom természetesen a továbbiakban is megtartani a kerületben élő nyugdíjasok és nagycsaládosok részére az önkormányzat által - saját költségvetése terhére - eddigiekben is biztosított fűtési támogatást. Fentieknek megfelelően a mellékelt módosító rendelet-tervezetet terjesztem Képviselő-testület elé! a Tisztelt RENDELETI JAVASLAT: Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete megalkotja a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 12/2009. (III. 17.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló.../2011. ( ) önkormányzati rendeletét. (minősített szótöbbséget igényel az SZMSZ 18. (2) bekezdés a) pontja alapján) Budapest, 2011. augusztus 31. // C Dr. Csomor Ervin alpolgármester Láttam:, ^ I Ancsin László jegyző \r\ Az előterjesztést tárgyalja: Egészségügyi és Szociális Bizottság Mellékletek: 1. sz. melléklet: a szociális rászoruhság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátások módosításáról szóló rendelet-tervezet 2. sz. melléklet: a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló rendelet-tervezet egységes szerkezetben, kéthasábos változatban, összevetve a jelenleg hatályos rendelettel
4.. ynellel^lci Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2011. (...) önkormányzati rendelete a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 12/2009. (III. 17.) önkormányzati rendelet módosításáról Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 10. (1) bekezdésében, a 25. (3) bekezdésében, a 32. (3) bekezdésében, a 38. (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1 Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 12/2009. (III. 17.) önkormányzati rendeletének (továbbiakban: Rendelet) Helyi lakásfenntartási támogatás" és Kiegészítő helyi lakásfenntartási támogatás" alcímek helyébe a következő alcím lép: Lakásfenntartási támogatás 5. (1) Normatív lakásfenntartási támogatásra (a továbbiakban: lakásfenntartási támogatás) jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. (2) Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. A lakásfenntartási támogatás tekintetében a fogyasztási egység a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) előírásai szerint kerül kiszámításra. (3) Az elismert lakásnagyság: a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (4) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. (5) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %)-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 50 Vo-át,
b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének szorzata, de nem kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (6) A támogatás mértékét a Szt. normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályai szerint kell kiszámítani. 6. (1) A kérelemhez mellékelni szükséges: ' a) a kérelmező és a háztartás tagjai jövedelmének igazolását b) a kérelmező és a háztartás tagjai vagyonnyilatkozatát c) a lakás nagyságát hitelt érdemlően igazoló iratot. (2) A kérelem elbírálásakor - a jövedelem és vagyon megállapítása vonatkozásában - a Szt. szabályai az irányadók. 7. (1) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. 8. (1) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. (2) Ha a lakásfenntartási támogatás megállapítására természetbeni juttatásként kerül sor, akkor a folyósítás a szolgáltató részére történik. (3) A lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. (4) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt - a Szt. szerinti - lakásfenntartási támogatásra jogosult." 2. E rendelet 2011. szeptember 16. napján lép hatályba. Ancsin László jegyző Kovács Péter polgármester
Általános indokolás Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 10. (1) bekezdésében, a 25. (3) bekezdésében, a 32. (3) bekezdésében, a 38. (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályok megváltozása okán került módosításra. Részletes indokolás A lakásfenntartási összhangban. támogatás megváltozott rendelkezéseit tartalmazza a Szociális törvénnyel A rendelet hatályba lépéséről rendelkezik.
2-, me Lie klíf-t Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 12/2009. (III. 17.) rendelete a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat./ 2011. ( ) rendelettel módosított 12/2009. (III. 17.) rendelete a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 10. (1) bekezdésében, a 25. (3) bekezdésében, a 32. (3) bekezdésében, a 37/D. (3) bekezdésében, a 38. (9) bekezdésében, a 43/B. (1) bekezdésében, a 45. (1), (2) bekezdésében, a 46. (1) bekezdésében, a 48. (4) bekezdésében és az 50. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 10. (1) bekezdésében, a 25. (3) bekezdésében, a 32. (3) bekezdésében, a 37/D. (3) bekezdésében, a 38. (9) bekezdésében, a 43/B. (1) bekezdésében, a 45. (1), (2) bekezdésében, a 46. (1) bekezdésében, a 48. (4) bekezdésében és az 50. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XVI. kerületében bejelentett lakóhellyel rendelkező azon természetes személyekre, akik egyben az Szt. 3. -ának személyi hatálya alatt állnak. A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XVI. kerületében bejelentett lakóhellyel rendelkező azon természetes személyekre, akik egyben az Szt. 3. -ának személyi hatálya alatt állnak. Eljárási rendelkezések 2. (1) A Képviselő-testület a Szt.-ben részletezett, pénzbeli ellátásokkal és természetben nyújtott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköreit a Polgármesterre ruházza. (2) A Polgármester döntése ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni. (3) A szociális ellátásban részesülő a Eljárási rendelkezések 2. (1) A Képviselő-testület a Szt.-ben részletezett, pénzbeli ellátásokkal és természetben nyújtott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköreit a Polgármesterre ruházza. (2) A Polgármester döntése ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni. (3) A szociális ellátásban részesülő a
jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. (4) Az eljárás kérelemre indul. jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. (5) Az eljárás kérelemre indul. A kérelmet a Hivatalhoz kell benyújtani. Polgármesteri A kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. (5) Az e rendeletben szabályozott ellátások igénybevételéhez jövedelemigazolást kell benyújtani. A kérelem elbírálásakor, a jövedelem megállapítása vonatkozásában az Szt. jövedelem számítására vonatkozó szabályai az irányadók. (6) Az e rendeletben szabályozott ellátások igénybevételéhez jövedelemmel nem rendelkező kérelmező vagy hozzátartozó esetében csatolni kell álláskeresési támogatás hiányában a Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy álláskeresési támogatásra nem jogosult, és részére munkahelyet nem tudtak felajánlani, továbbá elhelyezkedése érdekében a Munkaügyi Központtal munkanélkülivé válása óta folyamatosan kapcsolatot tart. (5) Az e rendeletben szabályozott ellátások igénybevételéhez jövedelemigazolást kell benyújtani. A kérelem elbírálásakor, a jövedelem megállapítása vonatkozásában az Szt. jövedelem számítására vonatkozó szabályai az irányadók. (6) Az e rendeletben szabályozott ellátások igénybevételéhez jövedelemmel nem rendelkező kérelmező vagy hozzátartozó esetében csatolni kell álláskeresési támogatás hiányában a Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy álláskeresési támogatásra nem jogosult, és részére munkahelyet nem tudtak felajánlani, továbbá elhelyezkedése érdekében a Munkaügyi Központtal munkanélkülivé válása óta folyamatosan kapcsolatot tart. (7) A polgármester környezettanulmány során ellenőriztetheti a kérelmező életkörülményét, jövedelmi, vagyoni helyzetét. (8) A megállapított támogatást postán vagy folyószámlán keresztül lehet folyósítani, illetve a kifizetés házipénztáron keresztül is történhet. II. fejezet Az egyes ellátásokra vonatkozó különös rendelkezések Átmeneti segély 3. (1) Átmeneti segélyt annak a személynek lehet nyújtani, aki (7) A polgármester környezettanulmány során ellenőriztetheti a kérelmező életkörülményét, jövedelmi, vagyoni helyzetét. (8) A megállapított támogatást postán vagy folyószámlán keresztül lehet folyósítani, illetve a kifizetés házipénztáron keresztül is történhet. II. fejezet Az egyes ellátásokra vonatkozó különös rendelkezések Átmeneti segély 3. (1) Átmeneti segélyt annak a személynek lehet nyújtani, aki
létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd. (2) Átmeneti segély megállapítható gyógyszer támogatásként is, illetve az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként. (3) Átmeneti segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) 150 %-át, egyedülélő esetén annak a 200 %-át nem haladja meg. (4) A (3) bekezdésben írt jövedelemhatártól csak méltánylást érdemlő esetben lehet eltérni. (5) Az egy alkalommal adható átmeneti segély összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 50 %-át, méltánylást érdemlő esetben annak 100 %-át. (6) Az egy naptári évben megállapítható segély összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 150 %0-át, az e rendelet alapján közgyógyellátásban, lakásfenntartási támogatásban vagy ápolási díjban részesülő személy esetében a nyugdíjminimum 100 Voát. Közgyógyellátás 4. Közgyógyellátásra az a személy jogosult, akinek: a) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %)-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át nem haladja meg, és b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke a nyugdíjminimum legalább 25 %-a. létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerüh, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd. (2) Átmeneti segély megállapítható gyógyszer támogatásként is, illetve az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként. (3) Átmeneti segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) 150 %)-át, egyedülélő esetén annak a 200 Vo-át nem haladja meg. (4) A (3) bekezdésben írt jövedelemhatártól csak méltánylást érdemlő esetben lehet eltérni. (5) Az egy alkalommal adható átmeneti segély összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 50 Vo-át, méltánylást érdemlő esetben annak 100 %-át. (6)' Az egy naptári évben megállapítható segély összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 150 Vo-át, az e rendelet alapján közgyógyellátásban, lakásfenntartási támogatásban vagy ápolási díjban részesülő személy esetében a nyugdíjminimum 100 Voát. Közgyógyellátás 4. Közgyógyellátásra az a személy jogosult, akinek: a) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %o-át, egyedül élő esetén armak 250 Vo-át nem haladja meg, és b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke a nyugdíjminimum minimum legalább 25 %-a.
Helyi lakásfenntartási támogatás 5. (1) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában együtt élö személyek egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme a nyugdíjminimum 220 %-át nem haladja meg és a lakásfenntartás elismert havi költségei a háztartásban együtt élők havi összjövedelmének 22 %-át, egyedülálló és kiskorú gyermekét egyedül nevelő, valamint egyszemélyes háztartásban élő esetén 17 Vo-át meghaladják. Lakásfenntartási támogatás 5. (1) Normatív lakásfenntartási támogatásra (a továbbiakban: lakásfenntartási támogatás) jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. (2) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult/jogosultak az öregségi nyugdíjkorhatárt elért kérelmező/kérelmezők, akinél/akiknél a lakásfenntartásban más személy nem vesz részt és az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 250 Vo-át nem haladja meg és a lakásfenntartás elismert havi költségei a háztartásban együtt élők összjövedelmének 30 %-át meghaladja. (2) Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. A lakásfenntartási támogatás tekintetében a fogyasztási egység a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi IIL törvény (a továbbiakban: Szt.) előírásai szerint kerül kiszámításra. (3) A helyben elismert lakásnagyság: a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (4) A lakásfenntartás elismert havi köhsége az elismert lakásnagyság és (3) Az elismert lakásnagyság: a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (4) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság
(5) az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege megegyezik a - központi költségvetésről szóló törvény által meghatározott - normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert havi költség összegével. A helyi lakásfenntartási egy hónapra jutó összege támogatás a) a lakásfenntartás elismert havi köhségének 20 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 50 %-át, b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének szorzata, de nem kevesebb, mint 2500 forint. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (6) A helyi lakásfenntartási támogatásban részesülő a november hónaptól április hónapig terjedő időszakra, további havi 2000 forint összegű támogatásban részesül. (7) A támogatás mértékét a Szt. normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályai szerint kell kiszámítani. 6. A kérelemhez mellékelni szükséges a lakás nagyságát hitelt érdemlően igazoló iratot. és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. (5) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 50 %-át, b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének szorzata, de nem kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (6) A támogatás mértékét a Szt. normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályai szerint kell kiszámítani. 6. (1) A kérelemhez szükséges: a) a kérelmező tagjai igazolását mellékelni és a háztartás jövedelmének b) a kérelmező és a háztartás tagjai vagyonnyilatkozatát c) a lakás nagyságát hitelt érdemlően igazoló iratot (2) A kérelem elbírálásakor - a jövedelem és vagyon
7. (1) A helyi lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élö személyek és háztartások számától. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (3) A megállapított lakásfenntartási támogatást havonta, illetve a jogosult lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettsége felmerülésének időpontjában kell folyósítani. megállapítása vonatkozásában -, a Szt. szabályai az irányadók. 7. (1) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (4) A lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. (5) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg helyi lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. Kiegészítő helyi lakásfenntartási támogatás 8. (1) Aki a Szt. szerint normatív lakásfenntartási támogatásban részesül és a támogatás mértéke nem éri el a havi 4500 forintot, annak kiegészítő helyi lakásfenntartási támogatást kell megállapítani. (2) A kiegészítő helyi lakásfenntartási támogatás mértékét a normatív lakásfenntartási támogatással egyidejűleg hivatalból kell megállapítani az (1) bekezdésben jelölt összeg mértékéig. 8. (1) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. (2) Ha a lakásfenntartási támogatás megállapítására természetbeni juttatásként kerül sor, akkor a folyósítás a szolgáltató részére történik. (3) A lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása
hónapjának első napjától illeti meg. (4) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt - a Szt. szerinti - lakásfenntartási támogatásra jogosult. Temetési segély, köztemetés 9. (1) Temetési segélyt annak lehet megállapítani, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, továbbá, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, egyedülálló és kiskorú gyermekét egyedül nevelő, valamint egyszemélyes háztartásban élő esetén annak 250 Vo-át. (2) A kérelemhez mellékelni szükséges: a) a halotti anyakönyvi kivonatot, amennyiben a haláleset helye nem a XVI. kerület, b) a temetés költségeiről - a Temetési segély, köztemetés 9. (1) Temetési segélyt annak lehet megállapítani, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, továbbá, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, egyedülálló és kiskorú gyermekét egyedül nevelő, valamint egyszemélyes háztartásban élő esetén annak 250 %o-át. (2) A kérelemhez mellékelni szükséges: a) a halotti anyakönyvi kivonatot, amennyiben a haláleset helye nem a XVI. kerület.
kérelmező, vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számlák eredeti példányát, megrendelőlapot, c) a temetés várható költségeiről szóló előzetes igazolást, amennyiben az eltemettető a temetési költség teljes összegét nem tudja önerőből kifizetni. (3) A temetési segély összege a) hagyományos temetés esetén: a nyugdíjminimum 150 %-a, b) hamvasztásos temetés esetén: a nyugdíjminimum 100 Vo-a. (4) A (3) bekezdésben megjelöh összegek minden évben - a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség figyelembevételével - felülvizsgálatra kerülnek. (5) Az (1) bekezdésben írt jövedelemhatártól csak méltánylást érdemlő esetben lehet eltérni. (6) Amennyiben az eltemettető a temetési költség teljes összegét nem tudja önerőből kifizetni, a (3) bekezdésben meghatározott összeghatártól - legfeljebb a nyugdíjminimum 300 % -áig - el lehet térni, azonban a (3) bekezdésben meghatározott összeg fölötti részt maximum 10 hónap alatt részletekben vissza kell fizetni. (7) Köztemetés elrendelése esetén az eltemettetésre köteles személyt megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesíteni lehet, amennyiben a kötelezett személy családjának egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 %o-át. Ápolási díj 0. (1) Ápolási díjat lehet megállapítani annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. b) a temetés költségeiről - a kérelmező, vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számlák eredeti példányát, megrendelőlapot, c) a temetés várható költségeiről szóló előzetes igazolást, amennyiben az eltemettető a temetési költség teljes összegét nem tudja önerőből kifizetni. (3) A temetési segély összege a) hagyományos temetés esetén: a nyugdíjminimum 150 Vo-a, b) hamvasztásos temetés esetén: a nyugdíjminimum 100 Vo-a. (4) A (3) bekezdésben megjelölt összegek minden évben - a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség figyelembevételével - felülvizsgálatra kerülnek. (5) (6) (V) 0. (1) Az (1) bekezdésben írt jövedelemhatártól csak méltánylást érdemlő esetben lehet eltérni. Amennyiben az eltemettető a temetési költség teljes összegét nem tudja önerőből kifizetni, a (3) bekezdésben meghatározott összeghatártól - legfeljebb a nyugdíjminimum 300 Vo -áig - el lehet térni, azonban a (3) bekezdésben meghatározott összeg fölötti részt maximum 10 hónap alatt részletekben vissza kell fizetni. Köztemetés elrendelése esetén az eltemettetésre köteles személyt megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesíteni lehet, amennyiben a kötelezett személy családjának egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 Vo-át. Ápolási díj Ápolási díjat lehet megállapítani annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg
ha az ápoló családjában - beleértve az ápolót is - az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg, és az ápoló kereső tevékenységét az ápolási teendők ellátása miatt nem tudja folytatni. (2) Az ápolási díj havi összege a nyugdíjminimum 80 %-a. A rendszeres szociális segélyre jogosult, nem egészségkárosodott személyekre vonatkozó külön rendelkezések 1. (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult, nem egészségkárosodott személy, a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a Napraforgó Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Szolgálat és Nevelési Tanácsadóval (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) együttműködésre köteles. Az együttműködés keretében: a) a Családsegítő Szolgálatnál nyilvántartásba veteti magát az együttműködési kötelezettséget elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik a Családsegítő Szolgálattal, c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. (2) A beilleszkedést segítő programok típusai: a) a Családsegítő Szolgálat által működtetett Álláskereső Klubban, elhelyezkedést segítő programokon, foglalkoztatási esélyeket növelő tanácsadáson való részvétel, b) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő személy ápolását, gondozását végzi, ha az ápoló családjában - beleértve az ápolót is - az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg, és az ápoló kereső tevékenységét az ápolási teendők ellátása miatt nem tudja folytatni. (2) Az ápolási díj havi összege a nyugdíjminimum 80 %-a. A rendszeres szociális segélyre jogosult, nem egészségkárosodott személyekre vonatkozó külön rendelkezések I. (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult, nem egészségkárosodott személy, a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a Napraforgó Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Szolgálat és Nevelési Tanácsadóval (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) együttműködésre köteles. Az együttműködés keretében: a) a Családsegítő Szolgálatnál nyilvántartásba veteti magát az együttműködési kötelezettséget elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik a Családsegítő Szolgálattal, c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. (2) A beilleszkedést segítő programok típusai: a) a Családsegítő Szolgálat által működtetett Álláskereső Klubban, elhelyezkedést segítő programokon, foglalkoztatási esélyeket növelő tanácsadáson való részvétel, b) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő
részvétel, c) a társadalmi integráció erősítése érdekében egyéni esetkezelésben, az egészségügyi - szociális - mentális állapotot javító pszichológiai - mentálhigiénés tanácsadáson való részvétel, d) más ellátás igénylésének (így különösen nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési, társadalombiztosítási ellátási lehetőségek) elősegítését célzó együttműködés. (3) A Családsegítő Szolgálat az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartásba vételről 15 napon belül, az együttműködés eredményéről évente értékelés megküldésével tájékoztatja Budapest Főváros XVI. kerület Önkormányzatát (a továbbiakban: Önkormányzat). A beilleszkedési programot megküldi az Önkormányzatnak. (4) Megszegi az együttműködési kötelezettségét az a személy, aki az (1) bekezdés valamely pontjában foglaltaknak nem tesz eleget. III. fejezet Értelmező rendelkezések 12. A rendelet alkalmazásában: (1) Lényeges tény, körülmény: mindaz, amit az egyes ellátások jogosultsági feltételeként a Szt., valamint e rendelet meghatároz. (2) Méltánylást érdemlő eset: hosszan tartó betegség vagy előre nem látható, a kérelmező önhibáján kívül előállott, megélhetését veszélyeztető ok. (3) Rendszeres gyógyító ellátás költsége: a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg illetékes egészségbiztosítási szerv által 12. oktatásban, képzésben részvétel, történő c) a társadalmi integráció erősítése érdekében egyéni esetkezelésben, az egészségügyi - szociális - mentális állapotot javító pszichológiai - mentálhigiénés tanácsadáson való részvétel, d) más ellátás igénylésének (így különösen nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési, társadalombiztosítási ellátási lehetőségek) elősegítését célzó együttműködés. (3) A Családsegítő Szolgálat az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartásba vételről 15 napon belül, az együttműködés eredményéről évente értékelés megküldésével tájékoztatja Budapest Főváros XVI. kerület Önkormányzatát (a továbbiakban: Önkormányzat). A beilleszkedési programot megküldi az Önkormányzatnak. (4) Megszegi az együttműködési kötelezettségét az a személy, aki az (1) bekezdés valamely pontjában foglaltaknak nem tesz eleget. III. fejezet Értelmező rendelkezések A rendelet alkalmazásában: (1) Lényeges tény, körülmény: mindaz, amit az egyes ellátások jogosuhsági feltételeként a Szt., valamint e rendelet meghatároz. (2) Méltánylást érdemlő eset: hosszan tartó betegség vagy előre nem látható, a kérelmező önhibáján kívül előállott, megélhetését veszélyeztető ok. (3) Rendszeres gyógyító ellátás költsége: a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg illetékes 10
elismert térítési díja. (4) Pénzbeli ellátások és természetben nyújtott szociális ellátások: az Szt. 11-111. fejezetében felsorolt ellátások az alábbiak szerint: a) Pénzbeli ellátások: - időskorúak járadéka - rendelkezésre állási támogatás - rendszeres szociális segély - ápolási díj - lakásfenntartási támogatás - átmeneti segély - temetési segély b) Természetben nyújtott szociális ellátások: - köztemetés - közgyógyellátás - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság - adósságkezelési szolgáltatás. IV. fejezet Hatályba léptető és záró rendelkezések 13. (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a p. (1) folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti (2) Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzatnak a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 6/2004. (II. 27.) rendelete, a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzatnak a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 6/2004. (II. 27.) rendeletének módosításáról szóló 20/2006. (VI. 19.) rendelete, a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzatnak a szociális rászorultság miatt egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja. (4) Pénzbeli ellátások és természetben nyújtott szociális ellátások: az Szt. II-III. fejezetében felsorolt ellátások az alábbiak szerint: a) Pénzbeli ellátások: - időskorúak j áradéka - rendelkezésre állási támogatás - rendszeres szociális segély - ápolási díj - lakásfenntartási támogatás - átmeneti segély - temetési segély b) Természetben nyújtott szociális ellátások: - köztemetés - közgyógyellátás - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság - adósságkezelési szolgáltatás. IV. fejezet Hatályba léptető és záró rendelkezések E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzatnak a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 6/2004. (II. 27.) rendelete, a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzatnak a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 6/2004. (II. 27.) rendeletének módosításáról szóló 20/2006. (VI. 19.) rendelete, a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzatnak a 11
megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 6/2004. (II. 27.) rendeletének módosításáról szóló 26/2005. (IX. 29.) rendelete és a Budapest Főváros XVI. kerületi szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 6/2004. (II. 27.) rendeletének módosításáról szóló 26/2005. (IX. 29.) rendelete és a Budapest Főváros XVI. kerületi Ancsin László jegyző Kovács Péter polgármester Ancsin László jegyző Kovács Péter polgármester 12
159/201 l.sz. előterjesztés KIVONAT KÉSZÜLT AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG 2011. SZEPTEMBER 5-ÉN MEGTARTOTT 10. SZ. NYÍLT ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVÉBŐL 5. Napirendi pont: Javaslat a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló rendelet módosítására A Bizottság az alábbi határozati javaslatot fogadta el: 149/2011. (IX. 05.) E.SZ.B. határozat: Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Egészségügyi és Szociális Bizottsága elfogadásra javasolja a Képviselő-testületnek az alábbi határozatot: Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete megalkotja a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 12/2009. (III. 17.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló.../2011. ( ) önkormányzati rendeletét." Szavazás eredménye: 6 igen, egyhangú Határidő: 2011. szeptember 14-i Kt. ülés Dr. Varga János Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke Budapest, 2011. IX. 05. (a jegyzőkönyv dátuma) Dr. Varga János bizottsági elnök sk. Kratofil Zita jegyzőkönyv hitelesítő sk.. Afcivónat hiteléül: ídraiw Erzsébet szoc.ügyintéző A kiállítás dátuma 2011. IX.. 06.