1. melléklet a 114/2013.(IV.16.) Kormányrendelethez Javaslat a jászkiséri Református templom Települési Értéktárba történõ felvételére Készítette: Cseh Gáborné -------------------------------------(aláírás) Jászkisér, 2018. március 1
I. A JAVASLATTEVÕ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Cseh Gáborné a Csete Balázs Általános Iskola igazgató helyettese, önkormányzati képviselõ 2. A javaslatot benyújtó személy vagy kapcsolattartó személy adatai: Név: Cseh Gáborné Levelezési cím: 5137 Jászkisér, Szabadság u. 15. Telefonszám: 06-30/635-3459 e-mail cím: beabalogh@freemail.hu II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése: a jászkiséri ReformátusTemplom 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: - épített környezet 3. A nemzeti érték fellelhetõségének helye: - 5137 Jászkisér, Hõsök tere 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik - Települési Értéktár 2
JÁSZKISÉRI REFORMÁTUS TEMPLOM A reformáció a török uralom alatt gyökeresedett meg Jászkiséren, mivel Eger 1596-os eleste után sok református vallású család talált itt menedéket. A régi református templom 1657-ben épült vályogból, be. Az új templomot a régi templom köré építették fel mellette fából készült torony állt. Ez a templom téglából késõ barokk stílusban. azonban a Tisza árvizei és a települést sújtó belvizek miatt egy félévszázad alatt tönkrement. A kisériek Eszterházy Károly, késõbb Mária Terézia segítségét kérték egy új templom és torony építéséhez. A tervek 1770-re készültek el. A kancellária jóváhagyása után 1770. november 28-án kezdõdött a torony építése kõ és tégla felhasználásával. A tetõt eredetileg fazsindellyel fedték be. Az új templom építése 1780-ban kezdõdik el és a fennmaradt számadások szerint 1785-ben fejezõdik 3
A templomhoz 1891-ben építették a három cintermet. A régi fazsindelyes toronysisakot 1926ban építették át vörösréz borításúra. 1930-ban kõlábazatú vasráccsal kerítették körül.a templom késõ barokk stílusú mûemlék jellegû épület, melynek 13 x 40 méteres belsõ tere fölé 3 egész csehboltozat, a két háromíves kõkarzat, fölé pedig egy-egy kisebb, alacsonyabb csehboltozat borul, melyeket a kõfalból kilépõ kettõs pillérek tartanak, s ezek fölül is összekötöttek. párkánnyal fedett körítõ korláton belül áll a fehér márvány, neoklasszicista úrasztala. Gyöngysordíszítésû ovális lapját pietradura technikával készítették. A keresztelõ medence az úrasztala márványkerítésébe épült be. A templom padjait mely 770 fõ részére biztosít ülõhelyet - 1904-ben T.Mészáros Sándor és felesége L.Szabó Eszter készíttették, nevük az úrasztala elõtt márványba van vésve. A csehboltozatos hajó két karzattal, díszes szószékkel van berendezve. Galériás, masszív tornya saroktámpillérekkel épült. Felsõ szintjén az órapárkány fölött hegyes, nyolcszögletû toronysisak. A torony a templom testének észak-nyugati sarkán áll. Falmagassága az erkélyig 16 méter, onnan az órapárkányig további 6 méter (e rész romantikus kiképzésû), fölötte még 11 méter a karcsú toronysisak. A templom és a torony ablakai szegmensíves záródásúak. A belsõ legszebb ékessége az 1906-ban fából készült márványmintásra festett, neo-rokokó szószék, a koronával együtt. A 196 x 290 cm-es rózsaszínû márványból készült, négy törpe pillérrel határolt, balluszterekkel osztott, 4
Másik oldalán a gyári szám látható: 3001. SZ. Vállán növényornematika( indák, levelek) alatta szõlõfürtök díszítik. Alsó pártázatán olvasható: SELTENHOFER FRIGYES FIAI CS. ÉS M. K. UDVARI HARANGÖNTÕK SOPRONBAN. A templom orgonakarzatán a neves pécsi Angster orgonagyár 1887-ben épült (op. 109.) kétmanuálos, pedálos, 15 regiszteres, mechanikus, csúszkaládás hangszere áll, mely Cz.Balog Sándor és neje Nyíri Mártha alapítványának köszönhetõen született. A jellegzetes Angster szekrény öt sípmezõs homlokzatában a Principal 8'és az Octav 4' regiszterek sípjai állnak. Az eredeti ón homlokzati sípok a világháborús ónrekvirálásnak estek áldozatul, helyettük horganysípokat találunk. Az egész hangszer redõnyszekrényben áll, a teteje is nyitható. A játszóasztal homloklécén rézintarziás táblán olvasható: "Kizárólagos szabadalom Angster József Pécsett A középharang a bevésés szerint 708 kg súlyú, 110 cm alsó átmérõjû. Szlezák László öntötte Budapesten 1927-ben. A toronyban három harang található. A nagyharang 1175 kg súlyú, 128,5 cm alsó átmérõjû. Seltenhofer Frigyes Fiai öntötték 1913ban Sopronban. Egyik oldalán koszorúba foglalt kehely látható, körülötte felírat: HISZEK EGY ISTENBEN..., HISZEK MAGYARORSZÁG FELTÁMADÁSÁBAN! Másik oldalán található felirat: AZ 1914-1918. ÉVI VILÁGHÁBORÚ ALKALMÁBÓL HADI CZÉLOKRA ELVITT HARANG HELYETT A JÁSZKISÉRI REF. EGYHÁZ BUZGÓ TAGJAI ISTEN DICSÕSÉGÉRE ÖNKÉNTES ADOMÁNYUKBÓL KÉSZÍTTETTÉK 1927. ÉVBEN ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTÕ BUDAPESTEN. Egyik oldalán e felirat látható: ISTEN DICSÕSÉGÉRE A JÁSZKISÉRI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZÁMÁRA ÖNTETTÉK T. MÉSZÁROS SÁNDOR ÉS NEJE S Z A B Ó E S Z T E R K. P. Z. B. 1 9 1 3. ZSOLT LXXIII. 25. V. KICSODA VAN AZ EGEKBEN? NÁLLADNÁL EGYÉBBEN NEM GYÖNYÖRKÖDÖM E FÖLDÖN. 5
A középharang és a kisharang A harangok acél harangszéken és 1913-ban készült S e l t e n h o f e r- j á r m o k o n f ü g g e n e k, e r e d e t i kovácsoltvas nyelvvel látták el õket. A villamosítást Konkoly József végezte, aki kongatókat szerelt a harangokra, melyek harangjátékszerûen jelzik az idõ múlását. Emellett ma már elektromos módos toronyzene is felcsendül. A kisharang 270 kg súlyú, 80 cm alsó átmérõjû. Szintén Szlezák László öntötte Budapesten 1927ben. Feliratai és díszítései megegyeznek a vele egy idõben készült középharanggal. Az I. világháborúban elrekriválták az 1998, 602 és 227 kg súlyú harangokat, melyeket Seltenhoffer Frigyes Fiai öntöttek 1913-ban Sopronban, a jelenlegi nagyharanghoz hasonlóan T. Mészáros Sándor és neje, Szabó Eszter adományaiból. 6
Kegytárgyak 7
1645-ös aranyozott úrvacsoraosztó tányér felirata: Kõszeghy Elemér feldolgozása szerint a tárgyon látható sas alak Rimaszombat ötvösjegye, a GB monogram pedig Bodzási György 1620 és 1648 között mûködött ötvös jegye. AZ IAZ NEMES KISIREN LAKOZO IVO ESTVAN BUZGO INDOLATJABOL ISTEN TIZTESSEGERE AZ KISERY ECCLESIAHOZ CZINALTATTA EZ EZUST TANYERT IN ANNO 1645 DIE 2 SEPTEM TEMESVARI IMRE BIROSAGABAN A boroskehely felírata: Tsinálta Vásár. Már. a J. Kis. Éri Rs. H. C. Lévõ Sz. E. Számára. készitetet 1783 die 18 9. bris Ti. Vince. S. csinaltatta maga kõlcsegin A jász nemes Kiséren lakó Ivó István buzgó indulatából Isten tisztességére a kiséri eklézsiához csináltatta ezt az ezüst tányért az 1645. év szeptember 2-án Temesvári Imre bíróságában. Csinálta Vásárhelyi Márton a jászkiséri református helvét valláson lévõ szent eklézsia számára. Készítetett 1783. november 18. Tisztelendõ[?] Vince Sándor[?] csináltatta maga költségén. A késõreneszánsz stílusú aranyozott ezüst borospohár, felirat nélkül. 8
Irodalom Gyõri János: A jászkiséri reformáció emlékére 1600-2001. In: Redemptio 2001 VII. évf. 4. sz. 7-8. p. Kõszeghy Elemér: Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig. Budapest, 1936. Farkas Kristóf Vince: A református egyház tárgyi emlékei a Jászságban Gyõri János Szüle Katalin: Jászkisér harangjairól Jászkisér Nagyközség Önkormányzati Képviselõ Testülete: JÁSZKISÉR A kezdetektõl napjainkig (2000.) 1. A helyi érték hivatalos weboldalának címe: www.jaszkiser.hu 9