Szárazodás és annak következményei az Ugróvillás rovarokra (Collembola) TÉMAVEZETŐ: DOMBOS MIKLÓS PH. D.

Hasonló dokumentumok
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

Populáció A populációk szerkezete

Collembola elkerülési teszt. Készítette: Szilágyi Szabina

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

A talaj nedvességének alakulása a Dél-Alföldön 2014-ben, automata nedvességmérő állomások adatai alapján. Benyhe Balázs ATIVIZIG

Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai

KÉSŐGLACIÁLIS ÉS HOLOCÉN OXIGÉNIZOTÓP-ALAPÚ KLÍMAREKONSTRUKCIÓ HIBAHATÁR-BECSLÉSE A DÉLI- KÁRPÁTOKBAN TAVI ÜLEDÉKEK ELEMZÉSE ALAPJÁN

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban

EMELT SZINTŰ ETOLÓGIA. Alkalmazkodás ellenséges környezethez avagy élet a fagyban. Pongrácz Péter

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

KÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK

Együttműködési tapasztalatok a klímaváltozás s hatásvizsgálatainálsvizsgálatain

TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése. Dombos Miklós

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

Koós Sándor. tudományos segédmunkatárs MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet 1022 Budapest, Herman Ottó utca 15.

Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban

Általános klimatológia gyakorlat

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A jövő éghajlatának kutatása

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

AZ ALFÖLDI KÖRNYEZET ÉS TÁJ AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

Alpha-Vet Kft. sajtóanyag

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Az ökológia alapjai. Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források.

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

Ízeltlábúak automatikus detektálási problémai és megoldásai terepi vizsgálatokban

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván november 20. Budapest

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell. Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk. Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG

Aszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával. Záray Gyula professor emeritus

A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Globális változások lokális veszélyek

B z o ó L ász s l z M A A le l v e. v ta t g a O s r z s ágo g s o s Me M t e e t o e r o o r l o ógi g a i i a i Sz S o z l o g l ála l t a

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Bevezetés a talajtanba IV. A talaj szervesanyaga

Éghajlatváltozás és a felszíni vizeink

Éghajlatbarát mezőgazdaság? dr.gyulai Iván, Ökológiai Intézet

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az májusi átlagtól

Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

Növények élettana. orem.

Dekomponálás, detritivoria

Vajdasági vízhiány probléma

Az öntözés tízparancsolata

2017. augusztus 2. szám

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

Talajszenzorok, mint döntéstámogató rendszerek alkalmazása a mezőgazdaságban

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A dunai fitoplankton mennyiségi változása között

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.

A klímaváltozás és az útügyi műszaki szabályozás

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

High-Soft nyomásközvetítő membrán

Az éghajlat és a tájhasználatváltozás hatása a szőlőtermelésre Bihari Zoltán Debreceni Egyetem

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

Alkalmazkodási feladatok és kihívások a SECAP készítése során. Dr. Buzási Attila Miskolc,

Átírás:

Szárazodás és annak következményei az Ugróvillás rovarokra (Collembola) KÉSZÍTETTE: KOCSIS BALÁZS TÉMAVEZETŐ: DOMBOS MIKLÓS PH. D. TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS, MTA -ATK TAKI 1

Célkitűzés A szárazodás által okozott szezonális dinamikai változások milyen jellegbeli változásokat okozhatnak az ugróvillások között? Milyen adaptációk jellemzőek? Hogyan mérhető a szárazságtolerancia? Hogyan hathat a klímaváltozás? Hogyan mérhetőek az eredmények terepen? 2

Tartalomjegyzék 1. A mezofauna és a lebontás 2. A talajok szervesanyag tartalmának lebontása 3. Talajfizika talajok vízgazdálkodása 4. Szárazság, klímaváltozás és a talajfauna 5. Alkalmazkodás a szárazodáshoz 5.1 Fiziológiai mechanizmusok 5.2 Morfológiai jellegek 5.3 Szárazság túlélése viselkedési mechanizmusok 6. Élőhelyek szárazodása, és hatásai a Collembola közösségekre 7. Szárazságtolerancia kísérletek, mérések leírása 8. Következtetések, a klímaváltozás ugróvillásokra gyakorolt hatásai 3

A mezofauna A talajlakó állatok méret szerinti osztályozása: <2μm Mikrofauna chemical engineers 2μm-2mm Mezofauna Biological regulators >2mm Makrofauna Biological engineers 4

A klímaváltozás és talajfauna A megnövekedett globális CO2-szint hatásai a talajra: Növelheti a növények produktivitását (ahol N nem limitáló tényező) Növények C:N arányát megváltoztathatja a lebonthatóság változhat Jelentős hatása lehet a talaj vízháztartására, a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoriságára A talaj, csökkenteni és súlyosbítani is képes ezeket a hatásokat. 5

A klímaváltozás és Mo. talajai A vízgazdálkodás nagy változatosságot mutat Szélsőséges vízháztartási helyzeteket eredményezhet Nagyban hozzájárul a talaj fizikai félesége is. Jelentősen megnőtt vízmennyiség: aerációs problémák A szárazodáshoz való alkalmazkodás kulcsfontosságú lehet. 6

Fiziológiai alkalmazkodás - Ozmózis A talaj pórusterében élő fajok kiszáradással szembeni tűrőképessége kicsi Talajnedvesség, mint környezeti faktor optimális tartománya: 99.3% és 99.6% közötti relatív páratartalomhoz tartozó talajnedvesség A kiszáradást mint fiziológiai folyamatot az ozmózissal tudjuk leírni. Óránként akár 20% vizet is veszíthetnek 7

Fiziológiai alkalmazkodás - Ozmózis Folsomia candida, Folsomia fimetaria és Protaphura armata fajok a vérnyirokrendszerben cukrokat és cukoralkoholokat halmoznak fel. Hatására a vérnyirok ozmotikus nyomása megnő Passzív módon újra hidratálódtak Feltételei: Megfelelő mennyiségű energia Az elveszített víz mértéke elviselhető kell legyen Jelentősége: Természetes körülmények között hosszabb száraz periódusok is túlélhetővé válnak 8

Fiziológiai alkalmazkodás - membránlipidek A víz eltávozik a membránból a szárazság miatt a membránlipidek összetömörödnek: megmarad fluiditásuk és metabolikus funkcióik is. A hőmérséklet ingadozásával a zsírsavak összetételét úgy alakítják, hogy a szerkezete megmaradhasson. A csökkenő hőmérséklet: nő a telített zsírsavak aránya. 9

Morfológiai alkalmazkodás Orcheschella cincta A talaj felszínén él Erősen pigmentált, ugróvillája, szeme és csápjai jól fejlettek Onychiurus arcticus Epedafikus Hemiedafikus Euedafikus Talaj mélyebb rétegeiben él Nem pigmentált, ugróvillája és csápjai visszafejlődtek 10

Morfológiai alkalmazkodás Kutikula speciális szerkezete az egyik legfontosabb adaptáció Háromszögletű granulumok Hatszögletű gyűrűben kapcsolódnak egymáshoz Mérete, eloszlása, szerkezete fajonként változik testük vízháztartását is szabályozni tudják Szárazságot jól tűrő fajoknál granulumok közel vannak és a kutikula is megvastagodott. 11

Viselkedésbeli alkalmazkodás Vertikális migráció Nagy csoportok aggregálódása Anhidrobiózis: extrém kiszáradás Ürülékrészecskékből apró üregek építése Vedlési ciklus eltolódása 12

Abundancia (db/cm 2 ) Élőhelyek szárazodásának hatásai a collembola közösségekre A felmelegedés leginkább a szárazabb és hidegebb területeket érintheti. A talaj mélyebb rétegeibe költözhetnek a kiszáradás elől. További melegedés mértéke függene fajonként Az életközösségbeli funkciójukat is megváltoztathatja Fajok rangsora Öntözés Szárazság Kontroll Rang-abundancia diagram az ugróvillás közösség összetételéről Lindberg (2002) kísérletében. 13

Szárazságtolerancia kísérletek Laborkísérletek állandó páratartalmú, zárt kamrákban LRH50: az a relatív páratartalom érték, ami 50%-os halálozási rátát okoz A görbék alakjából megállapítható az életforma-típus A Folsomia candida széles körben használt faj az öko-toxikológiában (3 ISO teszt) 14

Terepi kísérletek A klímaváltozás hatásainak vizsgálata: hosszú távú, in situ tesztek A szárazodás hosszú távon milyen hatással van a populáció egyedszámára, biomasszájára és időbeli dinamikájára Mobil talajcsapdákba épített automatizált szondák Jövőben jó képet adhat az egymást felerősítő környezeti hatásokról 15

Összefoglalás, következtetések Rövid távon az alacsonyabb hőmérsékletet preferáló fajokat érintheti Hosszú távon felválthatják a szárazodás miatti limitáló hatások Változhat még: mezofauna közösségének összetétele, betöltött életfunkcióik Magyarországon területenként is nagy varianciát mutatnak a változások Hosszú távon jelentősen csökkenhet a talaj életközösségeinek rugalmassága és összetétele. 16