Badacsonytördemic Község Önkormányzata képviselő-testületének 4/2011. (II.16.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról Badacsonytördemic Község Önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 18. (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az Önkormányzat elnevezése: Badacsonytördemic Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). (2) Az Önkormányzat vezető szerve a képviselő-testület. (3) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. (4) A képviselő-testület szervei: a) a polgármester, b) a képviselő-testület bizottságai, c) a polgármesteri hivatal (5) Az önkormányzat hivatala: Badacsonytördemic Polgármesteri Hivatal. (6) Az önkormányzat székhelye: 8263 Badacsonytördemic, Hősök útja 12. (7) Badacsonytördemic testvérvárosi kapcsolatot tart Kiskunlacháza településsel. További testvérvárosi kapcsolat létesítése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. (8) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg. (9) Az önkormányzat hivatalos lapja Badacsonytördemic-Badacsonylábdihegyi Faluújság, mely tartalmát a Képviselő-testület hagyja jóvá. II. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 2. (1) A képviselő-testület polgármesterből és négy települési képviselőből áll. (2) A képviselő-testület a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyekben szabadon
dönt. A törvény keretei között önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. (3) A képviselő-testület ellátja a helyi közszolgáltatás keretébe tartozó alapellátási feladatokat. A helyi közszolgáltatás körébe tartozó alapellátási feladatokat az Ötv. 8. (1) és (4) bekezdését határozza meg. (4) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei, a polgármester, a bizottság(ok) és a polgármesteri hivatal látják el. (5) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei: a) (Ötv. 10. (1) bekezdés a)-n) pontja) b) Munkáltatói jogkör gyakorlása a polgármester felett c) A képviselő-testület középtávú programjának meghatározása, a végrehajtásról szóló beszámoló elfogadása d) A polgármester önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálása (6) A képviselő-testület által a polgármesterre, átruházott hatásköröket az 1. számú melléklet tartalmazza. (7) A polgármester a képviselő-testület által átruházott hatásköröket nem ruházhatja tovább. (8) Az önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek adományozásának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza. (9) Az önkormányzat által ellátandó feladatokat a 2. számú melléklet tartalmazza. 3. (1) A képviselő-testület szabadon vállalhat közfeladatokat, ha a) a kötelezően ellátandó feladatok megoldását nem veszélyeztetik, b) az ellátásukhoz szükséges feltételek biztosítottak vagy azokat megteremti, c) a közfeladatot törvény nem utalja más szerv kizárólagos feladat - és hatáskörébe d) annak gyakorlása nem sérti a település érdekeit. (2) A képviselő-testület önként vállalt feladatai lehetnek különösen : a) a közösségi, kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének támogatása b) önkormányzati ösztöndíj pályázat működtetése, ifjúságpolitikai alap működtetése c) nemzetközi kapcsolatok kialakítása, fenntartása d) társadalmi és civil szervezetekkel való együttműködés kialakítása és fejlesztése, működési feltételeik biztosításának segítése e) helyi média működésének elősegítése f) ifjúsági és sport feladatok támogatása (3) Az aktuális időszak önként vállalt feladatainak konkrét felsorolását az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet tartalmazza. III. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE 2
4. (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. (2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni. (3) A képviselő-testület ülését főszabályként- az önkormányzat székhelyére kell összehívni. (4) A képviselő-testület július 15. és augusztus 20. közötti időszakban csak rendkívüli esetben ülésezik. Alakuló ülés 5. (1) Az alakuló ülést a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását követő 15 napon belül össze kell hívni. Az alakuló ülés összehívásáról a megválasztott polgármester gondoskodik. (2) Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig. (3) Az alakuló ülés első napirendjeként a Helyi Választási Bizottság elnöke beszámol a választások eredményéről és átadja az eskütételt követően a megbízóleveleket. (4) Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. (5) Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester (ek) választásáról, a polgármester, alpolgármester (ek) tiszteletdíjáról, a bizottsági tagok megválasztásáról. Rendkívüli ülés 6. (1) Rendkívüli testületi ülést köteles a polgármester összehívni legalább kettő települési képviselő, a napirendet is tartalmazó írásbeli indítványára, az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belüli időpontra. (2) Rendkívüli ülést hívhat össze a polgármester halaszthatatlanul sürgős esetekben. Halaszthatatlan sürgős esetben az ülésre szóló meghívás történhet távbeszélőn, e- mailen vagy SMS üzenet formájában. Együttes ülés 7. (1) A képviselő-testület más település képviselő-testületeivel együttes ülést tarthat. (2) A képviselő-testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá. (3) Ha az együttes ülés színhelyeként Badacsonytördemic van megjelölve, akkor az együttes ülést Badacsonytördemic polgármestere vezeti. (4) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozatképessége figyelembevételével kell megállapítani. (5) A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek 3
külön-külön kell szavazásra feltenni. Egybehangzó határozatok meghozatala esetén a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni és a jegyzőkönyvben a részdöntések eredményét egy határozatban kell rögzíteni. (6) Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei, jegyzői valamint településenként egy-egy képviselő- mint hitelesítők írják alá. A képviselő-testület gazdasági programja 8. (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára településfejlesztési, működtetései és gazdasági ciklusprogramot fogad el. (2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik a választást követő év március 31. napjáig. A munkaterv 9. (1) A képviselő-testület előre tervezhető feladatainak megszervezése érdekében éves munkatervet fogad el. (2) A munkaterv tartalmazza: a) a testületi ülések időpontját a tervezett napirendek címét. (3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni: a) a képviselő-testület tagjaitól b) az intézményvezetőktől c) a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szervezetektől d) a bejegyzett és helyben működő politikai pártok, társadalmi szervezetek, egyesületek képviselőitől, (4) A munkaterv tervezetet a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé. (5) A testületi munkaterv összeállítása során a beérkezett lakossági témajavaslatokat is figyelembe kell venni, amennyiben azok az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartoznak. Előterjesztések 10. (1) A képviselő-testület ülésére készített előterjesztést általában a polgármester terjeszti a testület elé. A polgármester az előterjesztője az önkormányzati hatósági ügyben hozott elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezésnek. (2) A jegyző nyújtja be: a) a feladatkörébe tartozó ügyekre vonatkozó előterjesztéseket b) az önkormányzati rendeletek tervezetét, kivéve az SZMSZ-ről, az éves költségvetésről és zárszámadásról, a rendezési tervek elfogadásáról illetőleg módosításáról szóló rendelet tervezeteket. 4
(3) Az önkormányzati intézmény, illetve az egyéb gazdálkodó szerv vezetője az előadója annak az előterjesztésnek, amely kizárólag az adott szervre, vagy az általa végzett tevékenység ellátására vonatkozik. 11. (1) A képviselő-testület elé általában írásbeli, rendkívüli esetben szóbeli előterjesztés kerülhet. Szóbeli előterjesztésnek minősül a testületi ülés napján kiosztott, az előzetesen megküldött napirendekhez nem kapcsolódó írásos előterjesztés is. (2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés a (4) és (5) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve- a következő két részből áll: Az első részben: a) utalni kell azon indítékokra, amelyek az adott napirend megtárgyalását szükségessé tették b) ismertetni kell hogy az adott témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, ha igen, milyen döntés született, utalni kell a hozott határozatok végrehajtására c) elemezni kell a kialakult helyzetet a korábbi időszakhoz viszonyítva d) a szakmai megállapítások mellett foglalkozni kell az adott napirenddel összefüggő politikai, társadalmi hatásokkal a kapcsolódó jogszabályok érvényesülésével e) meg kell jelölni a napirenddel kapcsolatos feladatok végrehajtásához szükséges dologi eszközöket és költségkihatásokat f) az adott napirend feladatainak elemzése alapján meg kell jelölni a legfontosabb célkitűzések megvalósítása érdekében teendő intézkedéseket g) amennyiben az adott feladat végrehajtásában többféle megoldás lehetséges, mindegyiket ismertetni kell h) meg kell nevezni az előkészítésben résztvevőket és ismertetni kell a felmerült kisebbségi véleményeket is Második rész a határozati javaslat, amely : a) Az előterjesztés első részére épül és az ott felhozott problémák megoldására tartalmaz javaslatot, b) Megjelöli a teendő intézkedéseket, a végrehajtás határidejét és felelőseit, c) Anyagi eszközöket igénylő előterjesztés esetén, megjelöli azok fedezetének forrásait, d) Szükség esetén alternatívákat tartalmaz a következmények indokolásával együtt. (3) Szerződéskötés esetén a szerződéstervezetet kell javaslatként a képviselő-testület elé terjeszteni. (4) Önkormányzati hatósági ügyben az előterjesztés első része a rövid tényállás és az addig hozott döntéseket, intézkedéseket, az alkalmazandó jogszabályokat, a második részt alkotó határozati javaslat a döntés lényegét tartalmazza. (5) Tájékoztató jelentés határozati javaslatot nem tartalmazhat. Tartalmára a második bekezdés első részében foglaltak az irányadók. (6) Az előterjesztés elkészítéséért, valamint a munkaterv szerinti határidőben történő benyújtásáért a napirend előadója a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valósságáért, a készítéskor rendelkezésre álló információkra vonatkozóan, valamint a határozati javaslatok megalapozottságáért. 5
Az ülés összehívása 12. (1) A képviselő-testület ülését a polgármester- akadályoztatása esetén az alpolgármesterhívja össze. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő testület összehívására és az ülés vezetésére a korelnök jogosult. (2) Az ülést össze kell hívni 8 napon belül a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bármely bizottságának indítványára is. (3) A képviselő-testület összehívását kezdeményezheti a Veszprém Megyei Kormányhivatal vezetője is. (4) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban papíron vagy elektronikus útonkell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a tervezett napirendeket, napirendek előadóit. (5) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket, illetve az előterjesztéseket a képviselők kaphatják E-mail címükre írásbeli kérésük alapján, vagy az önkormányzat honlapjáról letölthetik. (6) A meghívót olyan időpontban kell kiküldeni- kivéve a rendkívüli ülés meghívójáthogy azt a testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők illetve az egyéb érdekeltek az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. (7) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni: a) a jegyzőt (Ötv 36. (2) bek. e.) pont) b) véleményezési körébe tartozó témákban a könyvvizsgálót c) a napirenddel érintett önkormányzati intézmények vezetőit d) a településen működő azon bejegyzett társadalmi szervezetek és egyesületek képviselőit, amelyek meghívásáról a napirend figyelembevételével a feladatkörükhöz igazodóan a képviselő-testület megelőző ülésen döntött. (8) A képviselő-testület ülésére a (7) bekezdésben felsoroltakon kívül más szervek vagy személyek is meghívhatók. Az ülés vezetése, a tanácskozás rendje 13. (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. (2) A polgármester akadályoztatása esetén a testületi ülést az alpolgármester vezeti. (3) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az ülést a korelnök vezeti. (4) A meghívóban szereplő napirendi javaslathoz egyéni képviselői indítványra akkor vehető fel újabb napirend, ha a képviselő a napirendi javaslatot (előterjesztés) a testület ülése előtt legalább 48 órával a polgármesterhez írásban benyújtja. (5) A rendes ülésre kiadott, a napirendi sort tartalmazó meghívót követően a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, valamint a képviselő- elsősorban pénzügyi és vagyongazdálkodási kérdésben- sürgősségi indítvánnyal élhetnek. A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülést megelőző nap 12.00 óráig nyújtható be a polgármesternél. Rendkívüli ülésre sürgősségi indítványt benyújtani nem lehet. (6) Nem terjeszthető elő sürgősségi indítvány: a) Szervezeti b) Személyi, valamint c) Rendeletalkotást vagy módosítást igénylő ügyekben (7) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt 6
a napirend elfogadása előtt. A sürgősségi indítványt- elfogadása esetén a képviselőtestület az írásban már kiadott napirendi pontok megtárgyalását követően, utolsónak tárgyalja meg. 14. (1) A polgármester az ülés kezdetekor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. (2) A polgármester a testületi ülés vezetése során: a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze b) javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére c) előterjeszti az ülés napirendi tervezetét, a napirend elfogadásáról a képviselőtestület dönt d) a napirendek végén: da) beszámol a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról db) beszámol az átruházott hatáskörben döntéseiről dc) tájékoztatást ad a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről dd) tájékoztatást ad az előző ülésen elhangzott bejelentések alapján tett intézkedésekről. (3) A polgármester minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselőtestület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, a polgármester szükség szerint összefoglalót tart. Önkormányzati rendelettervezet, illetőleg az eredetileg előterjesztett határozati javaslat részbeni megváltoztatására irányuló módosítási indítványt, az indítványt előterjesztő konkrétan, szövegszerűen megfogalmazott formában terjesztheti elő. (4) A polgármester a napirend tárgyalása során először a képviselő-testület tagjainak, majd a tanácskozási joggal meghívottaknak és végül a megjelent állampolgároknak adja meg a szót. (5) A polgármester a megjelent állampolgárok hozzászólását 3 percben korlátozhatja. (6) A határozat meghozatala előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni. 15. (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során : a) figyelmezteti a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevő hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától b) rendre utasítja a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevőt aki a képviselőtestülethez méltatlan magatartást tanúsít, illetve a tanácskozás méltóságához nem illó megfogalmazást használ c) folyamatos rendzavarás esetén többszöri figyelmeztetés után az ülést felfüggesztheti. Határozathozatal 16. (1) A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A javaslat 7
elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. (2) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el: a) a szünet után a vitát tovább kell folytatni és annak lezárása után a szavazást meg kell ismételni, b) ha az újabb szavazás sem vezet eredményre, úgy a döntést a következő ülésre kell halasztani, c) önkormányzati hatósági ügyben szavazategyenlőség esetén a szavazást addig kell folytatni, amíg érvényes döntés nem születik. (3) Titkos szavazásnál bekövetkező szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület a következő ülésen ismét szavaz. Újabb ismételt szavazategyenlőség esetén, a szavazás azonnal megismételhető. (4) A képviselő-testület minősített többséggel dönt a következő ügyekben: a) önkormányzati rendeletalkotás, módosítás b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása c) törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás d) önkormányzati társulás létrehozása e) társuláshoz, érdekképviseleti szervhez csatlakozás f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás g) intézmény alapítása h) kizárás a döntéshozatalból, ha az ügy a képviselőt vagy hozzátartozóját személyesen érinti i) zárt ülés elrendelése j) név szerinti szavazással a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt a feloszlás kimondásáról k) a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén kereset benyújtása a Megyei Bírósághoz l) helyi népszavazás kiírása m) középtávú program elfogadása n) nem képviselő bizottsági tag visszahívása o) tisztségviselők összeférhetetlenségének megállapítása p) önkormányzati kitüntetés alapítása, adományozása 17. (1) Szavazni csak személyesen lehet. (2) A képviselő-testület név szerinti szavazásról a) a polgármester kezdeményezésére b) 2 képviselő indítványára vita nélkül határoz. (3) Névszerinti szavazás esetén a jegyző egyenként olvassa a települési képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor igennel vagy nemmel szavaznak vagy tartózkodnak a szavazástól. 18. (1) A képviselő-testület titkos szavazással dönt az alpolgármester személyéről, továbbá: a) kitüntetés, elismerő oklevél adományozásáról b) intézményvezető megbízásáról, felmentéséről c) jegyző kinevezéséről, felmentéséről, kizárólagos tulajdonát képező gazdasági társaság 8
vezető tisztségviselőjének megbízásáról, megbízás visszavonásáról (2) Titkos szavazást lehet elrendelni önkormányzati vagy más törvényben meghatározott esetekben. A képviselő-testület a titkos szavazásról bármelyik képviselő javaslatára vita nélkül határoz. (3) A titkos szavazást az elrendelést követően az Ügyrendi Bizottság képviselő tagjai bonyolítják. (4) A titkos szavazás eredményét az Ügyrendi Bizottság állapítja meg. Összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét. A szavazásról jegyzőkönyvet készít, amit az Ügyrendi Bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezetője ír alá. (5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a szavazás helyét és napját b) a szavazás idejének kezdetét és végét c) a Szavazatszámláló Bizottság nevét és tisztségét d) a szavazás ideje alatt előforduló eseményeket e) a szavazás során tett intézkedéseket, a szavazás eredményét (6) A szavazás eredményéről az Ügyrendi bizottság elnöke, a képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz. A szavazás rendje 19. (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület előbb a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt. (2) A polgármester először a javaslatok mellett leadott szavazatokat, majd az ellenszavazatokat, illetve a szavazástól tartózkodók számát állapítja meg. (3) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti az elfogadott határozatot. 20. (1) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyan azon ügyben 1 alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be. A képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. (2) Kettő képviselő javaslatára a polgármester kezdeményezheti ugyanazon ügyben 1 alkalommal a döntés ismételt megtárgyalását, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja. Kérdés, interpelláció, bejelentés 21. (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet a polgármestertől (alpolgármestertől) a jegyzőtől és a bizottság elnökétől, illetve hozzájuk kérdést intézhet. (2) A kérdés, felvilágosítás kérés szóban és írásban is előterjeszthető. (3) A települési képviselő a kérdést illetve a felvilágosítás kérést a napirendek 9
tárgyalását követően terjesztheti elő. (4) A kérdésre illetve a felvilágosítás kérésre az ülésen szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adnia. (5) A kérdésre adott válasz elfogadása tárgyában az érintett képviselők nyilatkozata után külön testületi döntésre nincs szükség. (6) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz interpellációt intézhetnek. Az interpelláció írásban terjeszthető elő a képviselőtestület ülésén vagy a testületi ülést megelőző 5. napig. Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állni az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataival, illetőleg valamely önkormányzati szervezet (intézmény) hatáskörébe kell tartoznia. Az interpelláció csak konkrét kérdés megválaszolására irányulhat. (7) Nincs helye interpellációnak: a) államigazgatási és önkormányzati hatósági ügyekkel kapcsolatosan b) olyan ügyek kapcsán, melyben az önkormányzatnak vagy szerveinek nincs hatásköre c) önkormányzati intézmény szakmai és személyi ügyeit érintő kérdésekben. (8) Az interpellációra 15 napon belül írásban, legkésőbb azonban a soron következő testületi ülésen kell választ adni. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő véleményét is figyelembe véve- a testület dönt. 22. (1) Az ülés befejezése előtt, a napirendek után a polgármester, alpolgármester, a jegyző és a képviselő-testület tagjai tájékoztatást adnak olyan önkormányzati ügyekről, amelyek külön testületi döntést nem igényelnek. Határozatok végrehajtása 23. (1) A képviselő-testület rendelete, határozata végrehajtását vagy ellenőrzését az általa megbízott felelősök végzik. A képviselő-testület határozata végrehajtásáért felelőssé teheti: a) a polgármestert b) az alpolgármestert c) a települési képviselőt d) a jegyzőt e) az önkormányzati intézmények vezetőit. (2) A képviselő-testület azon határozatait melynek végrehajtási határideje azonnali, az ülést követő 3 munkanapon belül a felelős köteles végrehajtani. A képviselő-testület egyéb határozatait az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a határozatban megjelölt felelősnek, aki a végrehajtási határidő lejártakor a határozat végrehajtásáról írásban tesz jelentést. A képviselő-testületnek a határozat végrehajtásáról a polgármester köteles beszámolni. (3) Ha a határozat végrehajtásáért felelős személy végrehajtást, akadályozó körülményt észlel, azt jelzi a polgármesternek, aki a képviselő-testületet tájékoztatva intézkedik a végrehajtást gátló körülmény elhárításáról. Jegyzőkönyv 24. 10
(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. (2) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, ebből a) az eredeti példányt a jegyző kezeli b) az egyik példányt meg kell küldeni a testületi ülést követő 15 napon belül a Veszprém Megyei Kormányhivatal vezetőjének. (3) A jegyzőkönyv hangfelvétel útján, ennek alapján pedig írásos rögzítéssel készül. (4) A testületi ülések jegyzőkönyvének tartalmazni kell: a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás) b) az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját c) az ülés helyét és időpontját d) a megjelent képviselők, valamint a távolmaradó képviselők nevét, illetve az ülésen tanácskozási joggal megjelent szervek, személyek nevét e) a tárgyalt napirendi pontokat f) a felszólalok nevét, a tanácskozás lényegét, a kérdésekre adott választ g) a határozathozatal módját, a szavazás számszerű eredményét h) a hozott határozat szövegét i) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat j) a testületi ülésen történt fontosabb eseményeket k) az elhangzott interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket és az ezekkel kapcsolatos válaszokat és határozatokat l) a név szerinti szavazás eredményét, a név és a szavazat rögzítésével m) az ülés bezárásának időpontját n) a jegyzőkönyv hitelesítőit. (5) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a képviselő-testület tagjai közül esetenként megválasztott két hitelesítő írja alá. (6) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Veszprém Megyei Kormányhivatal vezetőjének (7) A testületi ülés jegyzőkönyve eredeti példányához mellékelni kell: a) a meghívót b) az előterjesztéseket c) a jelenléti ívet d) a név szerinti szavazásról készült névsort e) a titkos szavazást lebonyolító Ügyrendi Bizottság jegyzőkönyvét f) a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását g) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét. (8) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt a) a napirend meghatározásáról, b) az ügyrendi kérdésekről, c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról. 25. (1) A jegyző a jegyzőkönyv eredeti példányát- a nyílt és zárt testületi ülés anyagát egymástól elkülönítve- mellékleteivel együtt bekötteti. 26. (1) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait a naptári év elejétől kezdődően külön-külön folyamatos sorszámmal és évszámmal hónap és nap megjelöléssel kell ellátni. 11
Nyilvánosság a képviselő-testület működésében 27. (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A képviselő-testület a hallgatóknak kérésükre egy ízben legfeljebb 3 percig tartó hozzászólási jogot adhat. A hozzászólási jog megadásáról vita nélkül határoz. (2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Ötv 12. (4) bek. a.) pontban foglaltak esetében. (3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Ötv. 12. (4) bek. b.) pontban foglaltak esetében. (4) A zárt ülésen hozott, közérdekű adatot tartalmazó határozatot nyilvános ülésen ismertetni kell. A határozat ismertetése során az érintett hozzájárulása nélkül, személyes adat nem hozható nyilvánosságra. (5) A polgármester a képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról, főbb napirendjeiről illetve arról, hogy az ülés nyilvános, a lakosságot a helyben szokásos módon Badacsonytördemicen az önkormányzat négy hirdetőtábláján (Badacsonytördemic Polgármesteri Hivatal, Badacsonylábdihegy, Orgona utcai bolt mellett, Badacsonytördemic orvosi rendelő, Badacsonytördemicen Rodostó utca) és Badacsonytördemic község honlapján tájékoztatja. (6) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. (7) A képviselő-testület nyilvános ülésének anyagát a polgármesteri hivatalban az állampolgárok megtekinthetik. (8) Az önkormányzati rendeleteket és a képviselő-testületi határozatokat, jegyzőkönyveket Badacsonytördemic község honlapján meg kell jelentetni. (9) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvek -a zárt ülésre vonatkozó kivételével- ügyfélfogadási időben a polgármesteri hivatalban megtekinthetők. (10) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülésen tanácskozási joggal résztvevők, amennyiben az ülésen részt vett, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak igazolt megbízottja, a jegyző és a Veszprém Megyei Kormányhivatal vezetője tekinthet be. Lakossági fórumok 28. (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. (2) Közmeghallgatást kell tartani az éves költségvetés elfogadása előtt. A képviselőtestület egyéb önkormányzati ügyekben is tarthat közmeghallgatást. A közmeghallgatás megtartására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó előírások az irányadók. (3) A közmeghallgatás napirendjét, időpontját és helyét a helyben szokásos módon az ülés előtt legalább 30 nappal közzé kell tenni. (4) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot, településrészek fórumát hívhat össze. (5) A fórumról jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi képviselő megkap. 12
29. (1) A képviselők fogadóórájának idejéről és helyszínéről a lakosságot a helyben szokásos módon értesíteni kell. (2) A fogadóóra személyi és tárgyi feltételeit a polgármesteri hivatal biztosítja. IV. A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ 30. (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. (2) A települési képviselő főbb jogait és kötelezettségeit az Ötv. 19 (2) bekezdése tartalmazza. (3) A települési képviselő, a bizottság nem települési képviselő tagja köteles megőrizni a tudomására jutott állami és szolgálati titkot valamint köteles figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek és a módosított 1992. évi LXIII. tv-nek a magántitokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályait. (4) A képviselők a lakossággal történő kapcsolattartás érdekében fogadóórát tarthatnak, tájékoztathatják választóikat saját illetve a képviselő-testület tevékenységéről. 31. (1) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra jogosultak. (2) A települési képviselő- a tisztségével összefüggésben ellátott önkormányzati feladataiért bizonylat alapján, költségei megtérítésére tarthat igényt. V. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEI 32. (1) A képviselő-testület a következő bizottságot hozza létre: a) Ügyrendi Bizottsága. (2) A képviselő-testület adott feladat elvégzésére ad hoc bizottságot hozhat létre. (3) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja. (4) A bizottságok belső működési szabályzataikat (ügyrendjüket) maguk állapítják meg, a képviselő-testület alakuló ülésétől számított 6 hónapon belül. (5) A bizottság működéséhez szükséges szakmai segítséget a jegyző köteles biztosítani. 13
33. Ügyrendi Bizottság (1) A bizottság létszáma 3 fő. Elnökből és 2 tagból áll, akik közül az elnök és 2 tag települési képviselő. (2) Fő feladatai: a) a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. (2) bekezdése szerinti kivizsgálás, b) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 3. (4) bekezdése szerinti javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé, c) a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. (3) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat nyilvántartás és ellenőrzése. (3) A bizottság szükség szerint ülésezik. (4) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze. (5) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. Amennyiben az ülést más hívta össze, úgy az összehívó köteles az ülést vezetni. (6) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselőtestületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg. (7) A bizottság a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza. (8) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes közigazgatási hivatalnak. (9) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el. A polgármester 34. (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. (2) A polgármester fő feladatai: a) törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet, kivételesen a polgármestert államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel b) a törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben előírt esetekben honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa elhárítási ügyekben a polgármester részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában c) ha a polgármester az Ötv. 7. (1) és (2) bekezdésben biztosított saját államigazgatási feladatkörében, illetve államigazgatási hatósági hatáskörben jár el, a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül d) a képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja e) a képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését f) a polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el g) a polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt 14
(3) A polgármester: a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében f) egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó a köztisztviselők jogállásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerinti egyes munkáltatói döntések esetében g) a polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint h) a helyi önkormányzat gazdálkodása szabályszerűségéért a polgármester a felelős i) a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés átadása az Ügyrendi Bizottságnak kivizsgálásra j) képviseli az önkormányzatot azokban nemzetközi, országos és regionális érdekképviseleti szövetségekben, melyekhez az önkormányzat csatlakozott k) biztosítja a településfejlesztés és közszolgáltatások szervezését, segíti a települési képviselők és bizottságok munkáját l) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel m) hatáskörébe tartozik mindazon ügy, amelyet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló rendelete vagy magasabb szintű jogszabály nem utal a testület vagy bizottsága vagy más szerv hatáskörébe. Az alpolgármester 35. (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. Az alpolgármester megbízatása megszűnik az új polgármester megválasztásával, valamint, ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással minősített többséggel megbízását visszavonja. (2) Az alpolgármester feladatait a polgármester munkájának segítésében a polgármester írásban határozza meg az alpolgármester megválasztását követően a képviselő-testület és a polgármesteri hivatal egyidejű tájékoztatása mellett. (3) Az alpolgármester a polgármester által meghatározott konkrét feladatköröket a polgármester irányításával és felhatalmazása alapján látja el. (4) Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármester megbízatása a választás napjával megszűnik. 15
A jegyző 36. (1) A képviselő-testület pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól. (2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. (3) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek. (4) A jegyző a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalnak köztisztviselői tekintetében c) kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármester által meghatározott körben a polgármester egyetértése szükséges d) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket e) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át f) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén g) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben h) a jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel i) a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni a kormány által rendeletben kijelölt szervnek j) rendszeres tájékoztatást ad az önkormányzat munkáját érintő jogszabályok változásairól k) a polgármesteri hivatal közreműködésével előkészíti és törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket l) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, a központi államigazgatási feladatok mikénti ellátásáról m) gondoskodik arról, hogy a polgármesteri hivatalban az információ áramlás megfelelő legyen n) gondoskodik a polgármesteri hivatal ügyrendjének folyamatos karbantartásáról o) gondoskodik a polgármesteri hivatal ügyirat kezelési szabályzata és az annak mellékletét képező irattári terv naprakészségéről A polgármesteri hivatal 37. (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre polgármesteri hivatal elnevezéssel az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A polgármesteri hivatal jogi személy, önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat költségvetése határozza meg a működéséhez szükséges előirányzatokat, működési és fenntartási költségeket. (2) A polgármesteri hivatal a jegyző által elkészített és a képviselő-testület által 16
jóváhagyott ügyrend szerint működik. Az ügyrend a jelen SZMSZ függelékét képezi. VI. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA Az önkormányzat költségvetése 38. (1) A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetését és zárszámadását rendeletben állapítja meg. Az önkormányzat vagyona 39. (1) Az önkormányzat vagyonát, a vagyonnal való rendelkezés szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg. VII. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS 40. (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) Rendeletalkotást kezdeményezhet a) polgármester b) települési képviselő c) jegyző. (3) A rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület dönt. (4) A rendelettervezet szakmai előkészítéséről, megszövegezéséről és annak törvényességi vizsgálatáról a jegyző gondoskodik. 41. (1) A lakosság széles körét érintő rendelettervezeteket nyilvánosságra kell hozni és lehetőség szerint lakossági fórumokon is ismertetni kell. 42. (1) A rendelettervezetet indokolásával együtt a jegyző terjeszti a testület elé. (2) Az elfogadott önkormányzati rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, a rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. (3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon történik, Badacsonytördemicen az önkormányzat négy hirdetőbáláján (Badacsonytördemic Polgármesteri Hivatal, Badacsonylábdihegy, Orgona utcai bolt mellett, Badacsonytördemic orvosi rendelő, Badacsonytördemicen Rodostó utca). Az 17
önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. (4) Az önkormányzati rendelet hatálybalépését konkrét időponttal kell meghatározni. 43. (1) A hatályos önkormányzati rendeleteket szükség szerint, de ciklusonként legalább egyszer felül kell vizsgálni. A jegyző a felelős, hogy az önkormányzati rendelet szövege a magasabb szintű jogszabályokkal összhangban legyen. VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 44. E rendelet 2011. március 01. napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a többször módosított 16/2003. (XI.1.) számú rendelet, valamint a hatályos módosító rendeletei: a 11//2003. (VIII.1.), a 16/2003. ( XI.1.), a 10/2004. ( V. 3.) számú rendeletek. Badacsonytördemic, 2011. február 16. Vollmuth Péter polgármester Dr. Harkai Barbara jegyző A rendelet kihirdetésének napja: 2011. február 16. Dr. Harkai Barbara jegyző 18
1. melléklet a 4/ 2011. (II.16.) önkormányzati rendelethez Átruházott hatáskörök jegyzéke Polgármesterre átruházott hatáskörök: a) Köztemetés elrendelése, temetési segély megállapítása b) Szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás megállapítása, megszüntetése, térítési díjának megállapítása c) Közterület-foglalással kapcsolatos engedély kiadása d) Alapítványok támogatása éves költségvetési keret terhére e) Átmeneti segély megállapítása, amennyiben a kérelmező létfenntartását veszélyeztető körülmény álla fenn 5.000 forintig terjedő összegben f) Hulladékszállítási díj kedvezmény megállapítása g) Szülési támogatás megállapítása h) Gondoskodik az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek lekötéséről 19
1. Alaptevékenység szakfeladatai: Sorszám 2. melléklet a 4/ 2011. (II.16.) önkormányzati rendelethez Az Önkormányzat szakfeladati kódjai Szakfeladat kódja A Szakfeladat megnevezése B 1. 910121.1 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 2. 910122.1 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 3. 910123.1 Könyvtári szolgáltatások-mozgókönyvtári feladatok 4. 910501.1 Közművelődési tevékenységek és támogatásuk 5. 910502.1 Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése 6. 522110.1 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása 7. 682001.1 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 8. 682002.1 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 9. 841126.1 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége 10. 841114.1 Országgyűlési képviselő-választásokhoz kapcsolódó tevékenységek 11. 841115.1 Önkormányzati képviselő-választásokhoz kapcsolódó tevékenységek 12. 841117.1 Európai parlamenti képviselő-választásoz kapcsolódó tevékenységek 13. 841118.1 Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek 14. 841901.1 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 15. 841402.1 Közvilágítás 16. 841403.1 Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások 17. 862101.1 Háziorvosi alapellátás 18. 869041.1 Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás 19. 882111.1 Rendszeres szociális segély 20. 882112.1 Időskorúak járadéka 21. 882113.1 882114.1 Lakásfenntartási támogatás normatív alapon Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás 22. 882115.1 Ápolási díj alanyi jogon 23. 882116.1 Ápolási díj méltányossági alapon 24. 882117.1 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás 25. 882118.1 Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 26. 882119.1 Óvodáztatási támogatás 27. 882121.1 Helyi eseti lakásfenntartási támogatás 28. 882122.1 Átmeneti segély 29. 882123.1 Temetési segély 30. 882124.1 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 31. 882125.1 Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása 32. 882129.1 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások 33. 882202.1 Közgyógyellátás 20