A MAB FvB 34/2017. számú határozata MAB-kód: BF1421 A Szent István Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) oktatási rektorhelyettese 2017. július 6-án kelt levelében felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az Oktatási Hivatalhoz (a továbbiakban: OH) az Egyetem vidékfejlesztési agrármérnök alapképzési szak révkomáromi, székhelyen kívüli képzésének indítási kérelme tárgyában készült a MAB 2017/5/X/2 számú határozatával elfogadott nem támogató szakértői véleményével szemben. Az Oktatási Hivatal a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 18. (8) bekezdésében foglaltak szerint a MAB Felülvizsgálati Bizottságát (a továbbiakban: MAB FvB) FNYF/833-19/2017. számú végzésével szakértőként kirendelte. Szakértői vélemény A MAB FvB az ügyre vonatkozó dokumentumok teljes körének alapos áttekintése után a következőket állapítja meg. A szakértői véleményben dőlt betűvel szedjük a MAB eredeti nem támogató határozatának megfelelő szövegrészét, álló betűvel a felülvizsgálati kérelem megfelelő szövegrészét, s álló félkövérrel az új szakértői vélemény szövegét. A MAB nem támogató határozatában megállapította: A MAB 2011/9/VII/19 számú határozatával támogatta a Szent István Egyetemen a vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzési szakon képzés folytatását. A képzési program túlságosan szétaprózott, egy adott diszciplína ismeretköreiből szükségtelenül külön tárgyként kiemel egy-egy részt. Nincs kellő összhangban a KKK-ban megadott szakterületekkel: az egyes szakterületek ismeretköreinek összes kreditértéke több esetben, pl. az agrártechnológiai és agrár-természettudományi alapismeretek és az agrárgazdasági és vállalkozási ismeretek esetében nem éri el a KKK-ban előírt kreditérték alsó határát. Az Egyetem válasza szerint: 1. A szakértő bírálatának első bekezdésében is megfogalmazta, hogy az érintett szak a hatályos törvényi szabályozásnak megfelelően jelenleg rendelkezik MAB támogató határozattal, így a benyújtott szakindítási kérelem megfelel az elvárt minőségi követelményeknek. 2. A képzési program a hasonló képzések tantervi rendjéhez képest jóval koncentráltabbnak nevezhető, hiszen a képzés félévente 7 tantárgyat foglal magába, amelyek többségénél magas kontakt óraszámmal (előadás+gyakorlat) többségében magas kreditértékekkel párosul, ami egyes tématerületek részletes kidolgozásához, a hallgatók tudásának elmélyítéséhez nagyban hozzájárul. 3. A képzési program a KKK 8.1-es fejezet figyelembevétele mellett készült. Az öt szakterület kreditértéke az alábbiak szerint alakul a. gazdaságtudományi alapismeretek (25-35 kredit): 28, b. agrártechnológiai és agrár-természettudományi alapismeretek (35-45 kredit): 40, c. agrárgazdasági és vállalkozási alapismeretek (35-45 kredit): 39, d. regionális és vidékfejlesztési alapismeretek (35-45 kredit): 44, e. speciális ismeretek (25-35 kredit): 28. Az egyes szakterületek kreditértékeit figyelembe vettük a tervezés során, a tárgyak csoportosítása során törekedtünk kialakítani egy optimális ismeretkör beosztást. Ennek megfelelően az érintett képzés szakterületei minden szempontból megfelelőek a KKK-ban megfogalmazott követelményeknek, így minden tématerület esetében a szakterületi kreditek értékei is a kötelezően elvárt intervallumban találhatóak, amit az alábbi táblázat is mutat:
Gazdaságtudományi alapismeretek KKK-ban elvárt 25-35 kredit Mikroökonómia 4 Makroökonómia 4 Alkalmazott statisztika 3 Gazdaságmatematika 4 Informatika és adatbáziskezelés alapjai 3 Általános gazdasági jogi ismeretek 3 Emberi erőforrás menedzsment 3 Gazdaságszociológia 4 agrártechnológiai és agrár-természettudományi alapismeretek KKK-ban elvárt 35-45 kredit Agrártermelés természettudományi alapjai I 6 Agrártermelés természettudományi alapjai II 6 Mezőgazdasági ismeretek 6 Kertészet (GTK) 5 Állattenyésztés (GTK) 4 Növénytermesztés (GTK) 5 Termelési integrációs formák a mezőgazdaságban 4 Élelmiszerbiztonság és minőségbiztosítás 4 agrárgazdasági és vállalkozási alapismeretek KKK-ban elvárt 35-45 kredit Vállalatgazdaságtan 5 Közigazgatási jogi ismeretek 3 Agrárgazdaságtan I. 5 Agrárgazdaságtan II. 5 Pénzügytan 4 Számvitel alapjai 3 Szaktanácsadás 3 Marketing 4 Értéklánc menedzsment 4 Agrárinformációs rendszerek 4 28 40 40 2
regionális és vidékfejlesztési alapismeretek KKK-ban elvárt 35-45 kredit Vidékfejlesztés I. 5 Vidékfejlesztés II. 5 Regionális gazdaságtan I. 5 Regionális gazdaságtan II. 5 Regionális egyenlőtlenségek 4 Regionális gazdaságfejlesztés 4 Vidékfejlesztési politika 4 Regionális politika 4 Regionális társadalomföldrajz 4 Regionális elemzések módszerei 4 Speciális ismeretek KKK-ban elvárt 25-35 kredit Vidékbiztonság 4 Közbeszerzési és pályázati ismeretek 4 Településgazdaságtan 4 Turizmus a vidékfejlesztésben 3 Környezetgazdaságtan alapjai 4 Környezetpolitika alapjai 4 Területi tervezés és programozás 5 A MAB FvB megállapítja, hogy a SZIE valóban rendelkezik a szakra vonatkozó MAB támogatással saját székhelyén, a székhelyen kívüli képzések véleményezésekor azonban ettől függetlenül a MAB a képzést újra megvizsgálja. A kreditek szakterületek közötti megoszlása megfelel a KKK követelményeinek, az egyes tantárgyak szakterületbe sorolása általánosságban jó, de kisebb korrekciókat igényel. A gazdaságtudományi alapismeretek szakterületben az agrár- és gazdasági jogi ismeretek, közigazgatási alapismeretek helyett csak általános gazdasági jogi ismeretek szerepelnek, a közigazgatási jog helytelenül más területbe került. Az agrárgazdasági és vállalkozási alapismeretek szakterületből nagyrészt hiányoznak a földhasználat, integrációs, agrár- és birtokpolitikai ismeretek. A két specializáció tantárgyai tartalmukban betagozódnak a KKK szerinti szakterületekbe, ugyanakkor ennek megfelelően ezeknek kötelező ismeretkörként kellene szerepelni. A tárgyak szakmai tartalma összességében alkalmas a kimeneti kompetenciák biztosítására, de a regionális ismeretkörök tárgyai nem választódnak szét eléggé, így bizonytalan, hogy melyik milyen mértékben járul hozzá a megfelelő kompetenciák elérésének biztosításához. Az egyes tárgyakhoz kapcsolódó kompetenciák bemutatása minőségi eltéréseket mutat: egyrészt több olyan tárgy is van, ahol a KKK kompetenciái szóról szóra kerültek be, teljesen figyelmen kívül hagyva, hogy az adott tárgy milyen vonatkozásban segíti az adott kompetenciát, másrészt némely tárgyaknál kifejtik mind a négy kompetencia területet, más tárgyaknál viszont csak ennél kevesebbet. 44 28 3
A MAB határozata szerint: Ugyanakkor a természeti erőforrások védelmére irányuló törvényi szabályozás ismeretköreinek megjelenése többnyire hiányzik vagy kevés. Az Egyetem erre a kifogásra a következő választ adta: 4. A szakértői véleményben megfogalmazott kritikával nem értünk egyet (miszerint a természeti erőforrások védelmére irányuló törvényi szabályozás ismeretkörei többnyire nem jelenik meg), hiszen az összevont diszciplínák következtében jelenleg is több tantárgy foglalkozik az említett szabályozás kérdésköreivel (Agrártemelés természettudományi alapjai I-II., Környezetgazdaságtan alapjai, Általános és gazdasági jogi ismeretek, Agrárgazdaságtan I-II., Mezőgazdasági ismeretek) A MAB FvB ebben a kérdésben elfogadja az Egyetem érvelését, a természeti erőforrások védelmének jogi szabályozása nem része a KKK-nak, ugyanakkor részben megjelenik a felülvizsgálati kérelemben felsorolt tárgyak keretében. A MAB határozata szerint: Indokolatlan az ismeretkörbe nem sorolt tárgyak nagyarányú alkalmazása (46 tantárgyból 22 ilyen), olyan tárgy is szerepel az ismeretkörbe nem sorolt tárgyak között, amelyben esszenciális tudásnak kell megjelennie, pl. mezőgazdasági ismeretek. Indokolatlanul szerepelnek önálló tárgyként, magas kreditértékkel olyan ismeretkörök, amelyek más tárgyak egyes fejezeteként is elegendőek lennének, pl.: a regionális egyenlőtlenségek a regionális gazdaságtanban tárgyalandó. A felülvizsgálati kérelem szerint: 5. A szakértői vélemény szerint indokolatlan volt az ismeretkörbe nem sorolt tárgyak nagyarányú alkalmazása. Ezen ajánlásnak megfelelően, igény esetén készek leszünk a tantervi hálót 1. sz. melléklet szerint újrastrukturálni. 6. A tantárgyakhoz tartozó ismeretkörök pl. az említett regionális egyenlőtlenségek vizsgálata a szak történetében önálló falukutatások, kistérségi kutatások tapasztalatait és eredményeit hivatott átadni a hallgatók számára, így a regionális gazdaságtanban, mint önálló alapot adó területi gazdaságtani diszciplínában csak érintőlegesen tárgyalható. Természetesen ennek szakmaiságáról, a tudomány területiségének összefüggéseiről, a regionalizmus alkotóelemeiről, diszciplínáiról szükség esetén nyitottak vagyunk egyeztetni. A MAB FvB megállapítja, hogy a MAB szakindításra vonatkozó szakmai bírálati szempontjai szerinti az ismeretkör komplex, több féléves tantárgy vagy legfeljebb 12 kreditnyi ismeretanyagot felölelő szakmailag, szakterületileg összetartozó tantárgyak/tantervi egységek csoportja, vagyis ez a fogalom nem azonos a KKK szakterületeivel (ismeretköreivel). A MAB szempontrendszere lehetővé teszi, hogy a tantervben ismeretkörön kívüli tantárgyak szerepeljenek és ezek a tárgyak kötelező ismereteket tartalmazzanak, az ismeretkörök és tantárgyak tantervi rendszerének ugyanakkor szakmailag indokoltnak kell lennie. A MAB FvB a MAB határozatának elfogadását követően történt változásokat nem tud figyelembe venni. A regionális ismeretkörök keretében oktatott tárgyak valóban átfedéseket mutatnak, ebben a tekintetben a tanterv újragondolása indokolt. A MAB határozata szerint: A tantárgyak szakmai tartalma meglepően nagy arányban hiányos, korszerűtlen. Néhány tantárgynál a megadott kötelező tananyag túl sok, másutt aránytalanul kevés, pl.: az állattenyésztés tantárgyhoz csupán 1 tankönyv van feltüntetve. Gyakorlati jellegű alapképzési szakról lévén szó, a kompetenciák kialakításához jobban kellett volna megjeleníteni a szlovák viszonyokra jellemző helyi (szakmai szabályozási, mezőgazdasági, jogi, stb.) ismereteket. A tantárgyleírások sok helyen hangsúlyozottan kizárólag a magyarországi ismeretekre vagy EU ismeretekre fókuszálnak. A szakot gondozó intézetben a képzésnek nagy hagyománya és elismert hazai gyakorlata van, ám az külföldi képzés esetén nem alkalmazható változtatás nélkül. A felülvizsgálati kérelem szerint: 7. A tantárgyak szakmai megítélése nyilvánvalóan szubjektív, hiszen évek óta jól kidolgozott tematika alapján végezzük a szakhoz tartozó tantárgyak oktatását, amit az előadások esetében minden alkalommal az aktuális módszerek és kutatási eredmények bemutatásával bővítünk. A szakhoz tartozó diszciplínák írott tananyagait folyamatosan fejlesztjük, így 4
minden tantárgyhoz saját egyetemi digitális tananyaggal is rendelkezünk. Szükség esetén ezt a bíráló számára is bemutatjuk. A MAB FvB álláspontja szerint a tananyagok, ismeretátadási módok megfelelőek, igyekeznek friss irodalmat, illetve ahol ez lehetséges, elektronikus tananyagot használni. A MAB határozata szerint: Az ismeretellenőrzési, értékelési módszerek, záróvizsgák jól kidolgozottak és alkalmasak a hallgatói tudás és teljesítmény mérésére. Ugyanakkor kifogásolható, hogy az agrártechnológiai és agrár-természettudományi szakterületi ismereteket a záróvizsgán nem kérik számon, a záróvizsga tematikájának átalakítása szükséges. A felülvizsgálati kérelem szerint: 9. A záróvizsga tételeinek tartalmi kérdéseire tett bírálói észrevételt fontosnak tartjuk, azonban szeretnénk megjegyezni, hogy a benyújtott indítási kérelem nem tartalmazta az indítandó szak záróvizsga tételeit, így valószínűsíthető, hogy a bíráló egy más, tartalmában hasonló, az intézmény weboldalán elérhető záróvizsga tételeit vizsgálta. A MAB FvB megállapítja, hogy a program a hasonló jellegű képzések bevált és hatékonyan alkalmazott értékelési eljárásait alkalmazza. A záróvizsga követelményei részletesen megtalálhatók a benyújtott anyagban, a záróvizsga tételek azonban nem képezik részét a benyújtott szakindítási anyagnak, ezért értékelésük nem indokolt. A MAB határozata szerint: A szakfelelős a vidékfejlesztés elismert és eredményes oktatója és kutatója, a specializációk felelősei is megfelelnek az elvárásoknak. A kihelyezett képzésért felelős (helyi) oktató végzettsége és szakmai tevékenysége, továbbá a tantárgyfelelős oktatók megfelelőek. A helyi oktatók azonban elsősorban gazdasági szakemberek, az agrárium területén kevés tapasztalattal rendelkeznek. A Selye János Egyetemen előadótermek állnak rendelkezésre, a szemináriumi termek is alkalmasak a korszerű általános prezentációs technika fogadására. A gyakorlati ismeretek átadásának feltételei azonban kizárólag a SZIE telephelyein adottak. A bemutatott képzési kapacitás a tervezett hallgatói létszámot 25 fő részidejű, levelező képzésben lehetővé tenné. A felülvizsgálati kérelem szerint: 8. A szlovák szabályok és gazdasági adottságok oktatásba történő bevonását mi sem mutatja jobban, minthogy a képzés szinte minden tantárgya mellé helyi szakembereket is teszünk, illetve a képzés jelentős részét közösen végezzük a helyi szakemberekkel. Ezen együttműködés feltételezi azt, hogy a helyi adottságok jelentős mértékben fognak előkerülni a képzést megalapozó diszciplínák esetében. A tantárgyak tananyagának kialakítása során - azon tantárgyak keretében ahol ez releváns - az Európai Uniós, illetve magyarországi ismeretek elsajátítását követően a szlovák viszonyokkal is megismerkednek a hallgatók. (A képzésben résztvevő oktatók ezt már alkalmazzák a 2012 óta csíkszeredai kihelyezett képzési helyen működő vidékfejlesztési Agrármérnök MSc képzésben, ahol a romániai sajátosságok bekerültek a tantárgyak tananyagába, pl. Gazdasági jog, Regionális gazdaságtörténet és földrajz, Regionális politika, Integrált területfejlesztés.) A szlovák kapcsolatok erősítését már két évvel ezelőtt megkezdtük, hogy a helyi cégekkel, vállalkozásokkal, középiskolákkal együttműködve tartalmas gyakorlatorientált képzést tudjunk kialakítani. Ennek eredményeként sikerült számos együttműködési megállapodást kötnünk különböző versenypiaci, illetve oktatási szereplővel, akik segítséget nyújtanák a hallgatóknak, hogy a már megszerzett elméleti ismereteiket a gyakorlatban is kipróbálni, illetve alkalmazni tudják. Mindezek mellett a Karvai Szakközépiskolával (Karvai Mezőgazdasági Tanonciskola/Stredná Odbomá Škola) kötött együttműködési megállapodásunk kifejezetten a mezőgazdasági gyakorlati ismeretek átadására irányul. Az együttműködés keretében gyakorlati helyszínként használhatjuk az iskola kertjét, melyben nem csak kertészeti, gyümölcstermesztési tapasztalatokkal gazdagodhatnak a hallgatóink, hanem az ehhez szükséges gépparkot is megismerhetik, tanulmányozhatják. A MAB FvB megállapítja, hogy az Egyetem oktatói megfelelnek a MAB által előírt követelményeknek. A helyi oktatók közül két fő gazdálkodástudományi-, két fő matematika- 5
fizikai-, egy tanár robotika-informatika-, egy pedig biológia- antropológiai képzettséggel és megfelelő oktatási gyakorlattal rendelkezik, jól kiegészítik az Egyetem oktatóit. Hosszabb távon ugyanakkor érdemes lenne olyan helyi oktatókat bevonni, akik a szlovákiai specialitásokat (elsősorban a jog és számvitel területén) hatékonyabban tudnák oktatni. Összefoglalás: A MAB FvB összességében megállapítja, hogy az Egyetem jelentős részben (tananyagok, ismeretátadási és ellenőrzési módok, személyi feltételek) elfogadható válaszokat adott a MAB határozatában felvetett problémákra, a tanterv korrekciója ugyanakkor a fentiek szerint a képzés indítását megelőzően indokolt. A fentiek alapján a MAB FvB a MAB határozatát felülvizsgálva a Szent István Egyetem vidékfejlesztési agrármérnök alapképzési szakján (révkomáromi székhelyen kívüli képzési hely) a képzés indítását támogatja. Budapest, 2017. november 9. Csiba László a MAB FVB elnöke 6