1978M Önkéntes és vállalati tűzoltó karlapok 1. Előszó: Jelen írás a fent említett rendfokozati jelzések jogszabályi hátterét, azok viselését és maguk a karlapok mibenlétét kívánja szemléltetni az eddig általam összegyűjtött darabokon keresztül, illetve amikkel kiállításokon találkoztam. Azonban mielőtt a részletekbe mennénk, lássuk az ún. ranglétrát ami állománykategóriákból és azon belül rendfokozatokból tevődik össze, sorrendben alulról: Rendfokozat nélküli: tűzoltó Tisztes: őrvezető, tizedes, szakaszvezető Tiszt-helyettes: őrmester, törzsőrmester, főtörzsőrmester Zászlós: zászlós, törzszászlós Tiszt: alhadnagy, hadnagy, főhadnagy, százados és akkor itt most álljunk is meg, ugyanis az önkéntes és vállalati tűzoltók rendszere a Kádárkorban nem ismerte a főtiszt és tábornok fogalmát, ez a tisztség kizárólag a hivatásos állomány privilégiuma volt. Fontos megjegyezni, hogy az itt felsorolt kiosztás a rendszerváltás előtt volt csak hatályos. 1. ábra: 78M karlapok, komplett sor 2. Jogszabályi háttér: 1978. augusztus 28.-án kiadásra kerül a BM TOP 6/1978-as számú intézkedése (és annak grafikusan ábrázolt melléklete) ami az 1957-ben rendszeresített egyenruhákat, jelvényeket és váll-lapokat kompletten lecseréli. 2. ábra: 6/1978-as intézkedés (b) és melléklete (j) 1
Az új immáron 6 ágú karlap bevezetése mindenvalószínűség szerint a különböző egyéb szervekkel való könnyű összetéveszthetősége okán is volt fontos. Érdekessége, hogy megtartotta a piros alapszínt, a hivatásosoknál pedig a szürke alapon piros szegély maradt. Az 5. pont szerint az intézkedés életbe lép 1979. január 1.-től, majd utána a 6. pont rendelkezik, hogy az előző rendszeresítésű (1957) egyenruhák 1985. december 31.-ig viselhetők, azonban a váll-lapokat 1980. december 31-ig lehet lecserélni. Eszerint e karlapok viselési ideje közel 9-10 év volt a rendszerváltásig, mégis rengeteg darab került legyártásra belőle és a bolhapiacokon, online piactereken 1-200 forintért beszerezhetőek, jelenleg 2016-ban. 3. ábra: Felső sor 57M, alsó sor 78M Az intézkedés további pontja rendelkezik a karlapok pontos méretéről, a felhasználandó anyagok minőségéről, kiemelve az alapanyag színtartósságát, ami valóban nem utolsó szempont, hiszen ez idő tájt a kormányőrség, a polgári védelem és a polgári fegyveres őrség is a piros különböző árnyalatait alkalmazták váll-lapjaikon. 4. ábra: Egyéb testületek váll-lapjai, balról-jobbra: polgári fegyveres őrség (PFŐ), polgári védelem, kormányőrség, 57M önkéntes tűzoltó, MN díszegység 2
Továbbiakban a használandó csillagokról, amelyek megegyeznek BM-nél alkalmazottakkal, illetve paszományokról. Részletesebben később. Egyúttal az intézkedés tartalmazza, hogy a Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat (Budapest VIII., Üllői út 14.) az egyenruhák és jelvények egyedüli forgalmazója. Ennek okán némileg érdekes, hogy amikkel én találkoztam címkék másik üzemet írnak. Ezeket a címkéket a karlapok mellé csomagolták, amik ötösével voltak összekötözve. 3. Karlapok felépítése: 5. ábra: Kísérő címkék 6. ábra: 78M karlapok 3
7. ábra: Rendfokozat nélküli és tisztesek, balról-jobbra: tűzoltó, őrvezető, tizedes, szakaszvezető 8. ábra: Tiszt-helyettesek, balról-jobbra: őrmester, törzsőrmester, főtörzsőrmester 4
9. ábra: Zászlósok, balról- jobbra: zászlós, törzszászlós 10. ábra: Tisztek, balról-jobbra: alhadnagy, hadnagy, főhadnagy, százados 5
a) Méretek és alapok: 23-as pont idézve: Rendfokozatjelző karlap és csillagok (15. számú ábrák) Részei: formatartó alaplemez, tűzpiros színű textil (paszományposztó), 6 mm széles aranyszínű paszomány, 6 mm és 10 mm széles ezüstszínű paszomány, arany, ezüst, illetve sötétszürke színű körzsinór, és rendfokozatjelző csillagok. A karlap alaplemezének formája mértanilag olyan szimmetrikus hatszög, amelynek hossztengelye 100 mm. A tengely végpontjainál 28 mm, illetve 15 mm egyenlőszárú háromszögben végződik. Az egyenlőszárú háromszög, illetve trapéz alapja 45 mm, illetve 25 mm. Méreteit a 15/E. sz. ábra szemlélteti. 11. ábra: 15/E ábra a méretekről 12. ábra: Alaplemez, (vékony, rugalmas farostlemezből) 13. ábra: Alaplemez a posztóval 6
b) Felhelyezés és csillagok: Az alkalmazott csillagok megegyeznek a BM-nél rendszeresítettel. A 34-es pont határoz a kinézetükről és felszúrásuk módjáról: 34. Rendfokozati jelzések (15/A., B., C., D., E. és F. számú ábrák) A rendfokozatjelző karlapot a szélesebb csúcsával lefelé, függőleges helyzetben kell az egyenruha bal ujjának oldal részére, a vállvarrás meghosszabbított vonalában az ujja varrás és a kar könyök része között középen, varrással rögzíteni (15/F. számú ábra). A rendfokozatjelző karlapon a tisztesek (őrvezető, tizedes és szakaszvezető) 15 mm-es fehérszínű, a tiszthelyettesek (őrmester, törzsőrmester és főtörzsőrmester) 15 mm-es ezüstszínű, a zászlósok (zászlós és törzszászlós) 15 mm-es aranyszínű, az alhadnagyok 20 mm-es ezüstszínű, a tisztek (hadnagy, főhadnagy és százados) 20 m-es aranyszínű rangjelző csillagot viselnek. A rangjelző csillagokat a karlap hossztengelyében kell elhelyezni az alábbiak szerint: A tiszti, az alhadnagyi és tisztesi rendfokozatok esetében a csillagokat egymástól 25 mm távolságra, illetve az első csillagot a karlap nagyobbik képzeletbeli háromszögének csúcsától 25 mm távolságra kell elhelyezni. A zászlósi és tiszthelyettesi rendfokozatoknál a csillagokat egymástól 20 mm távolságra, illetve az első csillagot a harántirányban felerősített ezüst paszománytól 15 mm távolságra kell elhelyezni. A távolságokat a csillagok középpontjától középpontjáig kell számítani. 14. ábra: Ábrák a viselésről és a rendfokozatokról 7
15. ábra: Rendszeresített csillagok, balról-jobbra: tisztes (csontcsillag), 15mm ezüst tth. (BM változat), 15mm arany zls., 20mm arany tiszt, előtérben 20mm ezüst főtiszt-alhdgy. A csillagokról általánosságban elmondható, hogy rögzítés szempontjából pocsék konstrukciók voltak. A műanyag (a szlengben csak csontcsillagként aposztrofált) darabok rögzítéséhez nem drót, hanem egy vékony hajlított fémlemez(ke) járt, ami a mai tűzőgép kapcsára hasonlít leginkább. Erre azért volt szükség, mert a többi fém csillaghoz való drót egyszerűen nem fért át a két kis lyukon, ami a rögzítésre szolgált, azonban a kis fém lemezke semmiféle terhelést nem viselt el miután egyszer behajlították, onnantól fogva azt áthelyezni nem lehetett, mert egyszerűen letört. Így a sérült kapcsokat varrással pótolták. 16. ábra: "Csontcsillagok" gyári rögzítése 17. ábra: és utólagos felvarrása. 8
A csontcsillagból azonban nem csak fehéret gyártottak, hanem a honvédség részére hadi/gyakorló barna színű is készült. Ezt ugyan nem volt szabályos ezen viselni, tény, hogy jobban illik hozzá. 18. ábra: Szabálytalan (b) és szabályos csillagok (j) Emellett a fém csillagok rögzítésének is voltak hátulütői. Noha ezek már egy vastag (kb. 1mm átmérőjű) dróttal voltak ellátva a csillag testhez forrasztással voltak rögzítve, ami ha nem volt elég alapos hamar ledobta magáról a csillagot. 19. ábra: Leesett tiszti csillag, rögzítő tű bennmaradt Volt, aki drasztikusabb módszerhez folyamodott és inkább átfúrta a csillagtestet és úgy vezette át rajta drótot, megelégelve, hogy folyamatosan leesik a csillag. 9 20. ábra: "Átszúrt" zászlós
c) Sújtás: sújtásnak nevezzük a rendfokozati jelzések oldalát szegélyező zsinórdíszítést. A már ismertetett 23. pont arany, ezüst és sötétszürke sújtást különböztet meg állománykategóriánként. Tiszteknek és zászlósoknak: arany, tiszt-helyetteseknek: ezüst, a legénységi állománynak: sötétszürke. 21. ábra: Tisztesi sötétzöld sújtás, ami elvált a varrás mentén A sújtást körbevarrták oldalt majd a tetején, hátul elvarrták a kósza szálakat, ez alól csak egy darabom van, ami kivétel itt alul került elvarrásra. 22. ábra: Helyes elvarrás (j) és helytelen (b) 10
A színek meghatározásának némileg ellentmondanak a fellelt darabok, ott ugyanis több kisebb-nagyobb különbség van köztük. Tisztesi karlapok közt rögtön négy különböző variáns van (fehér, sötétszürke, sötétzöld, sötétkék): 23. ábra: Legénységi variánsok 11
Tiszt-helyettesek közt két variáns fedezhető fel. Az egyik fényes ezüst, míg a másik matt fehér sújtással készült. 24. ábra: Tth. variánsok 25. ábra: Tth. variánsok összevetve 12
Zászlósok közt sújtásokban eltérést nem tapasztaltam, egy tisztit azonban találtam, amin a sújtás egy dupla olyan vastag zsinórral készült, mint a többi. 26. ábra: Tisztek összevetve 27. ábra: Tisztek egymással fedésbe, jól látszik, hogy a sűrűbb sújtású nem takarja ki a másik társát 28. ábra: Tisztek összevetve 13
d) Paszomány: Paszománynak nevezzük a vékony lapos díszítő szövetanyagokat. A paszomány része az ún. farkasfog vagy farkasfogazás, ami egy szimmetrikus háromszög cikk-cakk minta, ami véghalad hosszanti irányban a teljes felületén. Rendfokozati jelzéseken ezen paszományok az egyes állománykategóriák elkülönítésére szolgálnak. Keresztirányban egy keskeny ezüst: tiszt-helyettes, egy keskeny egy széles ezüst egymás alatt: zászlós, hosszirányban egy keskeny arany: alhadnagy. A paszományok pontos méretéről és felhelyezéséről szintén a már sokat emlegetett 23. pont határoz: A tiszthelyettesi karlapra egy darab 6 mm széles ezüstszínű, a zászlósi karlapra pedig egy darab 10 mm és egy darab 6 mm széles ezüstszínű paszomány kerül harántirányban (45, illetve 40 mm hosszban) felerősítésre. A zászlósi karlapon az ezüst paszományok közötti távolság 5 mm. Az alhadnagyi karlapon 6 mm széles aranyszínű paszomány hosszirányban kerül felerősítésre (100 mm hosszban). Azonban a vizsgált daraboknál jól látható, hogy leginkább abból dolgoztak, ami éppen volt. 29. ábra: Zászlósok különböző paszományokkal 14
Mielőtt tüzetesen átvizsgálnánk, ezeket vessünk egy pillantást a hivatásos állomány viselt paszományaira, amik mind ugyanolyanok voltak. 30. ábra: 63M váll-lapokra (és váll-szalagokra) rendszeresített paszományok Ezek a paszományok ebben a maga natúr formájába is kiosztásra kerültek a hivatásos állomány részére, ugyanis a gyakorló zubbonyhoz, noha létezett bújtatós váll-lap ezeket vagy nem viselték vagy meg sem érkezett így a paszományt és a csillagokat a bujtatóra felszúrva/felvarrva hordták. 31. ábra: Gyakorló zubbony, főtörzsőrmesterré felszúrva 15
A tiszt-helyettesek esetén a paszományban nincs különbség, mind szélességében, mint a farkasfogazás mintájában megegyeznek az egyes darabok, ugyanígy az alhadnagyok esetén. A zászlósoknál azonban már szélesebb a skála. 32. ábra: Zászlósok különböző szélességű és farkasfogazású paszományokkal A zászlósi paszományok négy különböző variánsa ismert eddig ezek közt az egyik a hivatásosokat alkalmazza. 33. ábra: Önkéntes zászlós a hivatásos paszománnyal szerelve e) Hátulja: Kiveséztük, már amit csak lehetett így már csak a hátulja maradt. Ezek eldolgozásában három kategóriát állíthatunk fel. Egyikben az előlapra ráfeszített posztódarabot hátul a fölösleges anyagrészeket levágva, a széleket gondosan egymáshoz illesztve visszaragasztották a hátlapra. A másiknál egy plusz anyagdarabot varrtak hátulra a szebb eldolgozás kedvéért, ez néhány tisztesi darab esetén olyan szépen sikerült, hogy csak a hátulra bújtatott kidudorodó sújtásvég az árulkodó melyik az arca, melyik a háta. A harmadik verzió pedig, hogy egy plusz anyagdarab került ráragasztásra, ami a kóbor szálakat megfogni és a lebomlást megakadályozni volt hivatott. 16
34. ábra: Karlapok arca 35. ábra: Ugyanazon karlapok háta 17
36. ábra: Egymás mellett a három módszer, a bevarrt, a "leukoplaszt" és az összeillesztett 37. ábra: A baloldali darabon ugyanazt az alátét posztót használták, a középsőn már, csak amit találtak a jobb oldalin a szélek eldolgozása pedig kifejezetten igényesre sikerült 18
4. Viselési példák: Nem sokat érne a bemutató, ha ugyan nem is sok, de néhány viselési példán keresztül meg nem néznénk őket. 38. ábra: Százados társasági egyenruha (Zsámbéki tűzoltó-történeti kiállítás) 39. ábra: Női társasági tizedes, férfi tányérsapkával a hóna alatt (Sztanek Endre PV múzeum) 19
5. Zárszó: Összességében elmondható, hogy a 78M karlapok már lényegesen egységesebbek, mint az őket megelőző 57M váll-lapok ahol tényleg abból dolgoztak, amit találtak. 41. ábra: 57M variánsok, mind eltér, de mind ugyanolyan tisztesi váll-lap Jól ellátja a feladatát, nem téveszthető össze más szervek rendfokozataival. Formabontó, mind formájában, mint, hogy lekerült a felkarra, ami ez idő tájt kezdett bejönni (pl. MN és határőrség gyakorló lepkéi). A rendszerváltás után még ideig-óráig viselve maradt jobb nem lévén, ekkor voltak olyan újítások mint pl., hogy a sapkajelvény tetejéről a vörös csillagot nemes egyszerűséggel letörték és úgy viselték tovább. Később az MTSZ kiadott 1998-ban egy irányelvet, amely szintén tovább örökítette a piros alapszínt, de már nem rendfokozatokról beszélünk, hanem beosztási jelzésekről és nem karlapokról, hanem parolikról. Ezeket általában csak átszerelvényezték a 78M egyenruhára. 40. ábra: 1998M parolik (Zsámbéki tűzoltó-történeti kiállítás) Készítette: Hózer Benjámin 2016.03.05., Budapest Ötleteket, javaslatok erre a mail címre várom: hozer.benjamin@gmail.com 20