Békásmegyeri 3. számú Lakásfenntartó Szövetkezet 1039. Bp. Jós u. 16. KIBŐVÍTETT TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 2016 Készítette: Pásztor József tűzrendész 1
TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2. A szabályzat célja 3. Általános rendelkezések 4. Tűzvédelmi feladatok 4. A Szövetkezet tűzvédelmi felépítése 7. Általános szabályok 8. Magánszemélyekre vonatkozó előírások 9. Tűzriadó terv 21. Menekülés 22. A tűzvédelmi oktatás rendje 24. Záró rendelkezések 26. Melléklet (Oktatási tematika) 27. 2
TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény és az 54/2014.(XII. 5.) BM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) alapján az alábbi Tűzvédelmi Szabályzatot adom ki: A SZABÁLYZAT CÉLJA Jelen Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza a Békásmegyeri 3. számú Lakásfenntartó Szövetkezet tevékenységére vonatkozó érvényben lévő jogszabályokat, szabványokat, tűzvédelmi előírásokat és a végrehajtás módját. Jelen szabályzat célja a tűz elleni védekezés, a vezetői és tulajdonosi felelősség függvényében kiemelten a magán- és társadalmi tulajdon, a munkavállalók életének és személyi javainak védelme, a tűzkárok elhárítása, illetve minimálisra csökkentése. Utasításom szerint jelen Tűzvédelmi Szabályzat jogi okmányként kezelendő. A Szövetkezeten belül történő változás - pl.: személyi, vezetői, tulajdonosi stb. - esetén a Tűzvédelmi Szabályzatot az érintettek jegyzőkönyvileg kötelesek egymásnak átadni. A Szövetkezet ügyvezető igazgatója vagy távollétében megbízott helyettese köteles a hatósági szervek által megtartott ellenőrzések során - kérésre - a Tűzvédelmi Szabályzatot bemutatni, tűz vagy egyéb káresemény bekövetkeztekor pedig a vizsgálatot lefolytató szervek rendelkezésére bocsátani. A Szövetkezet ügyvezető igazgatója köteles a Szabályzat tartalmát valamennyi beosztott dolgozójával a tűzvédelmi oktatástól függetlenül ismertetni, illetve azt rendelkezésükre bocsátani. A Tűzvédelmi Szabályzat ismertetésekor külön foglalkozni kell az érintett területek sajátosságaival, speciális tűzvédelmi követelményeivel. Utasítom a Szövetkezet valamennyi munkavállalóját, hogy a tűz megelőzése érdekében az alábbi tűzvédelmi előírásokat tartsák meg, illetve tartassák be. Jelen Tűzvédelmi Szabályzat a kiadás napján lép hatályba. 3
Budapest, 2016. április 1. Szabó Gyula ügyvezető igazgató ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Békásmegyeri 3. számú Lakásfenntartó Szövetkezet működési területeire, munkahelyeire vonatkozó tűzvédelmi előírásokat jelen szabályzat tartalmazza. A szabályzatban nem érintett kérdésekre a jogszabályok és a vonatkozó szabványok előírásai a mérvadóak 2. A tűzvédelemről szóló rendeletek, utasítások, szabványok és egyéb előírások végrehajtásának irányítása, betartásuk ellenőrzése a Szövetkezet ügyvezető igazgatójának, továbbá tűzvédelmi megbízottjának a feladata. 3. A Tűzvédelmi Szabályzat, kötelező érvényű, hatálya mellékleteivel együtt kiterjed: - a Szövetkezet egész területére, a Szövetkezethez tartozó valamennyi helyiségre, az ott folyó tevékenységre, továbbá a szállításra és a tárolásra a Szövetkezet munkahelyein bármilyen céllal tartózkodó, vagy tevékenységet végző (pl. szállító, javító, karbantartó, szerződésben lévő más vállalat stb.) személyre TŰZVÉDELMI FELADATOK 1. A tűzvédelmi feladatok végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételek biztosítása. 2. Jogszabályokban, állami szabványokban, szabályzatokban, műszaki előírásokban és egyéb előírásokban foglalt tűzvédelmi szabályok, előírások külön felhívás vagy intézkedés nélküli végrehajtása, illetve a végrehajtás ellenőrzése. 4
3. A létesítmény területén átalakítás, bővítés vagy nagyobb mérvű javítások esetén gondoskodni kell a vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényre juttatásáról. Minden olyan változtatást, mely a tűzvédelmi helyzetre kihatással van, 15 nappal előbb az első fokú tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, a tűzvédelmi megbízott véleményének figyelembevétele mellett. 4, Gondoskodni kell a kihelyezett tűzvédelmi felszerelések és kézi tűzoltó készülékek időszakos ellenőrzéséről, biztosítani kell a megfelelő készenléti és működőképes állapotukat. 5. A Szövetkezet munkaterületén vagy tulajdonában keletkezett minden tüzet - a Tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott, vagy az emberi beavatkozás nélkül megszűnt tűzeseteket is be kell jelenteni a Tűzoltóságnak. A követendő magatartást a "Tűzriadó Terv" tartalmazza (Tűzvédelmi Intézkedési Terv). 6. A létesítményben a villamos berendezések és elektromos hálózat időszakos felülvizsgálatát, a hiányosságok megszüntetését az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban, valamint a Munkavédelmi Törvényben leírtak szerint kell végrehajtani. 7. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet (hegesztés, forrasztás, stb.) az OTSZ-ben foglaltak alapján szabad végezni. 8. Biztosítani kell a dolgozók tűzvédelmi oktatásának végrehajtását. A végrehajtás módját jelen utasítás tartalmazza. 9. A tűzvédelmi hatóság ellenőrzésein, szemléin való részvétel biztosítása. 10. A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a gazdálkodó szervezettel kapcsolatba kerülők - (külső munkavállalók) a rájuk vonatkozó mértékben - a szabályzat tartalmát megismerjék. AZ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ TŰZVÉDELMI FELADATAI 1. Az ügyvezető igazgató tűzvédelmi feladatait jog- és hatáskör alapján látja el, valamint operatívan irányítja a tűzvédelmi tevékenységet (távollétében az 5
általa megbízott személy). a/ gyakorolja a tűzvédelmi tevékenység feletti felügyeletét, tűzvédelmi ügyekben ellátja a gazdálkodó szervezet vezetői szintű feladatait b/mindenre és mindenkire vonatkozó tűzvédelmi intézkedés megtételére jogosult c/tűzvédelmi kérdésekben bárki csak vele egyetértésben intézkedhet d/ elkészítteti, módosíttatja, felülvizsgáltatja a Tűzvédelmi Szabályzatot, a tűzveszélyességi osztályba sorolást, és a Tűzriadó Tervet 2. A tűzvédelmi hatóság által tartott szemléken, ellenőrzéseken részt vesz. Amennyiben egyéb elfoglaltsága akadályoztatja, úgy magát intézkedésre jogosult megbízottal képviselteti. 3 A tűzvédelmi hiányosságok megszüntetésére, a tűzvédelmi hatóság határozatának végrehajtására haladéktalanul intézkedik 4. Ellenőrzi és ellenőrizteti a Tűzvédelmi Szabályzatban foglalt előírások végrehajtását. 5. Engedélyezi a preventív tűzvédelmi tevékenységhez szükséges anyagok, eszközök stb. beszerzését 6. Tűzvédelmi hiányosságok észlelése esetén, halasztást nem tűrő helyzetek azonnali megszüntetésére intézkedést köteles tenni. 7. A tűzvédelmi előírások megszegőivel szemben fegyelmi felelősségre vonást kezdeményez. 8. Ellenőrzi a munkavállalók tűzvédelmi oktatását. 9. Ellenőrzi a Szövetkezetre vonatkozó tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatok megvalósulását. 10. Elkészítteti a Szövetkezet területén végzendő alkalmi tűzveszélyes tevékenység esetén követendő előírásokat, és ellenőrizteti azok betartását. 11. Biztosítja tűzvizsgálat esetén a szükséges felvilágosítást és adatokat a hivatásos Tűzoltóságnak. 6
12. Ellenőrzi (ellenőrizteti) a tűzvédelmi felszerelések folyamatos felülvizsgálatát, készenléti állapotban való tartását és karbantartását A TÜZVÉDELMI MEGBÍZOTT (KÜLSŐ SZAKEMBER) FELADATAI 1. Folyamatosan ellenőrzi a létesítményben a tűzvédelmi előírások végrehajtását, hiányosság észlelése esetén kezdeményezi azonnali megszüntetését. 2. Elkészíti, és naprakész állapotban tartja a létesítmény Tűzvédelmi Szabályzatát és a tűzveszélyességi osztályba sorolást. 3. Szervezi az új belépő, valamint a régi dolgozók tűzvédelmi oktatását. A MUNKAVÁLLALÓK FELADATAI A munkavállaló jogosult és köteles: 1. A/ A reá bízott feladatokat a foglalkozási szabályoknak megfelelően, a Tűzvédelmi Szabályzatban előírtak végrehajtásával elvégezni, a dohányzási tilalmat megtartani. B/ Megkövetelni, hogy a munkavégzéshez szükséges személyi, tárgyi feltételek rendelkezésre álljanak, közvetlen tűz- vagy robbanásveszély esetén a munkavégzést megtagadni. C/ Munkahelyén rendet, tisztaságot tartani, megszüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet okozhat. A magatartási szabályokat köteles megismerni és azt a munkavégzés során, megtartani. D/ Tűz- és robbanásveszélyt megszüntetni. 2. Köteles a Tűzvédelmi Szabályzatban elrendelteket külön felhívás vagy intézkedés nélkül végrehajtani, tevőlegesen közreműködni - a tűzvédelem érdekében elrendelt - munkarend, munkakörülmény, tűzvédelmi 7
fegyelem kialakításában. Munkaterületén felelős a tűzvédelmi előírások betartásáért. 3. Köteles a Tűzvédelmi Szabályzatban rögzítettek szerint a zárással kapcsolatos tűzvédelmi feladatokat maradéktalanul végrehajtani. 4. Munkáját szabályosan, a foglalkozási írott és íratlan szabályoknak megfelelően végezni, munkakezdés előtt megvizsgálni, ellenőrizni az eszközöket, anyagokat stb. 5. A/ Munkakörének megfelelő tűzvédelmi oktatáson megjelenni. B/ Munkavégzés során a technológiai-, műveleti-, kezelési és karbantartási utasítás tűzvédelmi előírásait, valamint a Tűzvédelmi Szabályzatot a reá vonatkozó mértékben ismerni, betartani. C/ A tűzoltó felszerelések, eszközök használatát ismerni. D/ Tűzeset, vagy káreset alkalmával a Tűzriadó Tervben részére meghatározott kötelező magatartási szabályokat betartani, illetve a feladatokat végrehajtani. E/ Személyesen észlelt vagy tudomására jutott tűzvédelmi hiányosságot, szabálytalanságot és rendellenességet a közvetlen vezetőjének jelenteni. F/ Figyelmeztetni munkatársait, ha azok megszegik a tűzvédelmi szabályokat, előírásokat. A BÉKÁSMEGYERI 3. SZÁMÚ LAKÁSFENNTARTÓ SZÖVETKEZET TŰZVÉDELMI FELÉPÍTÉSE A tűzvédelmi jogszabályi követelmények és a tulajdonosi felelősség alapján a Szövetkezet tevékenységét érintő tűzvédelmi kőtelezettségeinek az előírások szerint eleget tesz, illetve eleget kíván tenni. A Szövetkezet tűzvédelmi szervezetet nem tart fenn, továbbá főállású tűzvédelmi megbízottat nem foglalkoztat. A Szövetkezet visszatérő, időszakos, eseti feladatait és kötelezettségeit, valamint a Tűzvédelmi Szabályzatban 8
leírt követelményeket külső szakemberrel oldja meg, szerződés alapján. Ez az ügyvezető igazgató felelősségét nem érinti. A tűzvédelmi tevékenység közvetlen irányítása és ellenőrzése az ügyvezető igazgató hatáskörébe tartozik. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. Létesítésre vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok 1. A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az "A" osztályból az "E" osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40 %-ot. 2. A helyiség, illetve szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó veszélyességi övezetek az 1 bekezdés szerint összesített alapterületei a helyiség, illetve a szabadtér alapterületének 40 %-át meghaladja. 3. A tűzszakasz, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó helyiségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályonként az 1 pont szerint összesített alapterületei az építmény, szabadtér alapterületének a 40 %-át meghaladja. 4. A létesítmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó építmények, szabadterek osztályonként az 1 pont szerint összesített alapterületei a létesítmény alapterületének 40 %-át meghaladja. 5. A létesítmény szabadtérnek vagy építménynek nem minősülő tereit (csak közlekedésre használt út, járda, park stb.) a tűzveszélyességi osztály meghatározásánál 9
figyelmen kívül kell hagyni. 2. A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok 1. Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi (üzemeltetési, működési, telephely) engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. 2. Tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő helyiségben, tűzszakaszban, építményben szabad folytatni. 3. A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabad téren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tárolni. Az épületben raktározott, tárolt anyag mennyisége nem haladhatja meg a vonatkozó nemzeti szabványban megengedett tűzterhelési értéket. 4. A veszélyességi övezetből, helyiségből a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan de legalább műszakonként el kell távolítani. 3. Magánszemélyekre, lakókra vonatkozó előírások A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk a tulajdonukban és használatukban levő épületek, lakások, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. A magánszemélyek kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a tűzvédelmi ismereteket megszerezzék, és tevékenységük során ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt. A magánszemélyek kötelesek gondoskodni a tulajdonukban, használatukban 10
levő épületek, lakások, gépek, berendezések jogszabályban meghatározott tűzvédelmi felülvizsgálatáról, és biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét. A magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tűzesetek és a műszaki mentést igénylőbalesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket. A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. Kötelesek: a) a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló - jogszabályban, hatósági határozatban előírt - tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni; b) a tűzoltóság részére a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében -előzetes egyeztetés alapján - a helyszíni gyakorlatok megtartását lehetővé tenni és abban közreműködni; c) a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeit biztosítani; d) biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét. Az 54/2014.(XII. 5.) BM rendelet alapján a kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást magában foglaló lakóegységnél az épület tulajdonosa, kezelője, ügyvezető igazgatója, használója írásban köteles kidolgozni az épületre 11
vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról. Az épületre vonatkozó tűzvédelmi dokumentációt az ügyvezető igazgatónak a Lakásfenntartó Szövetkezet területén kell tartania. Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. 1. Általános használati, tárolási szabályok 1.1 Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. 1.2 Az épületben, illetőleg helyiségeiben éghető anyag olyan mennyiségben és módon nem tárolható, azzal olyan tevékenység nem folytatható, továbbá olyan tűzveszélyes cselekmény nem végezhető, amely az épület és helyiségeinek rendeltetésszerű használatától eltér, tüzet vagy robbanást okozhat. (A lakásban raktározott nagy mennyiségű éghető anyag egy tűz esetén lényegesen nagyobb tűzterhelést, tűzterjedést, és ezzel veszély jelent a környezetre). 1.3 Talajszint alatti helyiségben A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag nem tárolható. (festékek, lakkok, benzin stb.) 1.4 Propán-bután gázpalack nem alkalmazható, nem tárolható olyan helyiségben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő (PANEL SZERKEZETŰ ÉPÜLETEKBEN EGYÁLTALÁN TILOS)! 1.5. Éghető tartalmazó szennyvizet, gázt, gőzt vagy folyadékot, az ilyen anyagot oldott állapotban, valamint vízzel vegyi reakcióba lépő és éghető gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába bevezetni nem szabad! 12
1.6. Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a közlekedési utakat, ajtókat és a kiürítési utakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. 1.7. A füstelvezető, légpótló nyílások nyílászáróinak szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón el kell helyezni. 1.8. Olvadó betétet, kismegszakítót túlbiztosítani (patkolni) szigorúan TILOS! 1.9. Tűz észlelése esetén a MŰSZAKI ÜGYELETET A 06/1/244-2658 ÉS A TŰZOLTÓSÁGOT a 105 telefonszámon azonnal értesíteni kell. 1.10. A tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott vagy önmagától elaludt tűzeset tényét is be kell jelenteni a tűzoltóságra, és a helyszínt a vizsgálat lefolyásáig változatlanul kell hagyni. 1.11. Az épület megközelítési útját, a tűzoltási felvonulási területeket állandóan szabadon kell tartani, azt tárolt anyagokkal leszűkíteni, várakozó járművekkel elállni TILOS! 1.12. Az épület környezetében található tűzcsapokat gépjárművel vagy más egyéb módon eltorlaszolni, üzembe helyezésüket gátolni vagy késleltetni nem szabad. 3 Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység 3.1 Az épületben, illetőleg helyiségeiben a főrendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységeken (felújítások) túlmenően A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenység nem folytatható. 13
3.2 Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. 3.3 A tűzveszélyes tevékenység feltételeit Az ügyvezető igazgatóval egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint a helyi sajátosságnak megfelelő tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. 3.4 Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. 3.5 Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. 3.6 A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig a munkát elrendelő szükség esetén műszeres felügyeletet köteles biztosítani. 3.7 A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. 3.8 A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. 4 Tűzoltó vízforrás, készülék 4.1. A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést, berendezést jól 14
láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. 4.2 Az építményben a fali tűzcsappal kombinált tűzoltó készüléket tartó fali tűzcsap szekrény vagy tűzoltó készülék tartó szekrény kivételével tűzoltó készüléket (legfeljebb 1,35 m) akadálymentes elhelyezési magasságban kell rögzíteni. Helyéről eltávolítani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. 4.3 A műszaki ügyelet rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék: az előírt telepítési helyen van, rögzítése biztonságos, látható, magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható, használata nem ütközik akadályba, valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található, hiánytalan szerelvényekkel ellátott, fém vagy műanyag plombája, karbantartást igazoló címkéje sértetlen és ép, zárópecsétje sértetlen, felülvizsgálata esedékes-e, és 15
állapota kifogástalan, üzemképes. 4.4. Ha illetékes az ellenőrzés során hiányosságot észlel, gondoskodik azok megszüntetéséről. 4.5. Tűzoltó készülék karbantartást kizárólag jogosultsággal rendelkező karbantartó szervezet végezhet. 4.6 Az ügyvezető igazgató gondoskodik a készenlétben tartott tűzoltó készülékek időközönkénti karbantartásáról (éves), a részben vagy teljesen kiürült (kiürített) tűzoltó készülékek újratöltéséről. Karbantartás idején a készenléti helyeken a karbantartás alatt álló, a helyszínen nem javítható, és a selejt tűzoltó készülék pótlásáról a készenlétben tartó gondoskodik. 4.7 A tűzvédelmi szabályzat készítésére nem kötelezett készenlétben tartóknak 5 db készenlétben tartott tűzoltó készülék alatt nem kell nyilvántartási naplót vezetni, 5-nél több készenlétben tartott tűzoltó készülék esetén a nyilvántartási naplót a tűzvédelmi oktatási dokumentációhoz csatolva kell tárolni. 4.8. A tűzoltó-vízforrások üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt rendszeres ellenőrzések, karbantartások, javítások és nyomáspróbák elvégzéséről az ügyvezető igazgató (vagy az általa megbízott személy) gondoskodik. A fali tűzcsapszekrények felülvizsgálata feleljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson. 4.9 A felülvizsgálatot végző személy tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatára vonatkozó érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkezik. 4.10 A felülvizsgálat alapján feltárt hiányosságok megszüntetéséről a műszaki ügyeletes gondoskodik, amely a meghibásodott tűzoltó-vízforrások és azok szerelvényeinek javítására, szükség esetén cseréjére azonnal intézkedik. 4.11 Az ügyvezető igazgató vagy az általa megbízott személy a tűzoltóvízforrásokról nyilvántartással rendelkezik. A nyilvántartás vezetése a felülvizsgálatot végző személy kötelessége. 16
4.12 A tűzoltó-vízforrásokról vezetett nyilvántartás tartalmazza a tűzoltó-vízforrás egyértelmű azonosítását, a felülvizsgálat időpontját, a felülvizsgálatot végző nevét, szakvizsga bizonyítványának számát, és a felülvizsgálat megnevezését és megállapításait. 5 Felülvizsgálat, karbantartás 5.1 A tűzoltó-technikai eszközt, felszerelést, készüléket, és anyagot nemzeti szabvány, jogszabály előírásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellenőrizni. Ha a tűzoltótechnikai eszköz, felszerelés, készülék előírt időszakos ellenőrzését, javítását, karbantartását nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek. 5.2 Az építmény, épület üzemeltetője köteles a biztonsági jeleket karbantartani, a világító jelek működését, működőképességét a vonatkozó műszaki követelményben, ezek hiányában a gyártó által előírt rendszerességgel ellenőrizni, azt ellenőrzési naplóban dokumentálni, továbbá a biztonsági jeleket a körülmények változásaiból adódóan vagy elhasználódásuk miatt szükségszerűen cserélni, illetőleg a meglétükről meggyőződni. 5.3 A füstgátló ablakok önműködő csukódását havonta ellenőrizni kell. Az ellenőrzés elvégzését írásban rögzíteni kell. 5.4 A villamos berendezés használatbavételét követően, a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként, 17
a C, D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. 5.5 A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. 5.6 A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezés időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni. 5.7 A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik tűzvédelmi szempontból a C, D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként, egyéb építményben, szabadtéren legalább 3 évenként, a villámhárító berendezés, vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, és sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. 5.8. Az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás, mérés során tapasztalt hiányosságokat, hibákat soron kívül javítani és a javítás elvégzését írásban igazolni kell. 18
6 Hő- és füstelvezető rendszer 6.1. A hő- és füstelvezető rendszert, a füstmentesítés eszközeit a vonatkozó műszaki követelmények és a gyártó utasítások szerint kell ellenőrizni, felülvizsgálni, karbantartani. Vonatkozó műszaki követelmény eltérő rendelkezése hiányában a hő és füstelvezető rendszert és a füstmentesítés eszközeit félévente kell ellenőrizni és karbantartani. 6.2. Az üzemeltetés, a kezelés és a karbantartás, valamint az ellenőrzés vonatkozásában a kivitelező vagy a gyártó kezelési utasítását kell irányadónak tekinteni. 6.3. A hő- és füstelvezető rendszer megfelelő működésének félévenkénti ellenőrzéséről az üzemeltetőnek kell gondoskodnia. 6.4. A rendszer működéséről és ellenőrzéséről, valamint karbantartásáról naplót kell vezetni. A naplóban minden, a rendszerre vonatkozó megjegyzést, eseményt az időpont megjelölésével fel kell tüntetni. 7 Biztonsági jelek 7.1 A fali tűzcsap-szekrényt biztonsági jellel kell megjelölni, amely feleljen meg a vonatkozó műszaki követelményeknek, vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson a szekrény felett 2 2,5 méteres magasságban úgy, hogy az a legtávolabbi felismerési távolságról is biztonsággal felismerhető legyen. 7.2 A biztonsági jel mérete és elhelyezése feleljen meg a vonatkozó műszaki 19
követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson. 7.3 A tűzvédelmi eszközök helyét jelző biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett, legalább 1,8 méteres magasságban, legfeljebb a füstmentes levegőréteg felső határáig kell elhelyezni úgy, hogy azok a helyiségben lévő legnagyobb távolságról is könnyen felismerhetőek legyenek. 7.4 Az épületben elhelyezett lift esetén a Tűz esetén a liftet használni TILOS! biztonsági jelet kell valamennyi szinten elhelyezni. 7.5 Azokat a jeleket adó eszközöket, amelyek villamos táplálásúak, tartalék energiaforrással kell ellátni úgy, hogy a hálózati energia kimaradása ne okozza azok működésképtelenségét. A biztonsági jelek elhelyezése Ábra Leírás Sík jel fallal párhuzamos felszerelése. Falra merőlegesen szerelt kétoldalas jel. Mennyezetre függesztett, kétoldalas jel Panoráma jel, ez biztosítja a legjobb láthatóságot 8 Menekülési útvonalak 8.1 A menekülési útvonal leszűkítése - a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig -, továbbá ott éghető anyag tárolása, burkolat elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélyével történhet. 8.2 A kiürítésre figyelembe vett folyosó legkisebb szabad szélességét - a vonatkozó 20
jogszabályok előírása szerint - számítással kell meghatározni, de az nem lehet kevesebb 1,10 m-nél, a tömegtartózkodás céljára szolgáló épületben, épületrészben 1,65 m-nél. 8.3. A kiürítés céljára szolgáló lépcső szabad karszélességét a lépcső által kiszolgált építményben, építményrészben a rendeltetés szerint huzamosan tartózkodók számának és a várható forgalom egyidejűségének figyelembevételével, a kiürítésre vonatkozó előírások megtartásával kell meghatározni, ez a szélesség azonban általános építményekben 1,10 m-nél, tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményrészben 1,65 m-nél kevesebb nem lehet. 8.4. Az építmény kiürítésre alkalmas útvonalainak (folyosók, lépcsők, lejtők, kapualjak stb.) előírt legkisebb szabad keresztmetszetét, területét, épületszerkezet, beépített berendezés, felszerelés, szerelvény (pl. benyíló ajtószárny, ablakszárny, fűtőtest, csővezeték) a járófelülettől mért 1,95 m magasságon belül nem szűkítheti. 8.5 A jogszabályi előírások értelmében a menekülési útvonal szélességét számítással kell meghatározni, de annak szélessége 1,1 illetve 1,65 méternél keskenyebb nem lehet. 8.6 Rácsos ajtó elhelyezéseinek feltételei: a rácsos ajtóval lezárt területen nem lehet tűzvédelmi biztonsági berendezés, ezek indító, nyitó szerkezetei, valamint a közműelzárók főkapcsolói. (fali tűzcsap, hő és füstelvezető ablak, mentésre szolgáló ablak, hő- és füstelvezető nyitó szerkezete, villamos főkapcsoló stb.); a rács által elzárt közlekedőn nem található kézzel nyitható füstelvezető nyílászáró, vagy annak távnyitóját a ráccsal elzárt területen kívül, bárki által hozzáférhetően helyezték el; a rács nyitásiránya, mérete alapján nyitott állapotban nem 21
akadályozza a menekülést (pl. nem nyílik rá lépcsőre, nem szűkíti le azt); a ráccsal elzárt menekülési útvonalat igénybevevő lakók, önálló rendeltetési egységet használók rendelkeznek a rácsos ajtót nyitó kulccsal; a rács által elzárt területen a tárolással, tárgyak és anyagok elhelyezésével kapcsolatos tűzvédelmi követelmények teljesülnek. 8.7 A lakások bejárati ajtóinak ráccsal történő lezárása, valamint a lakóépületek főbejáratainak kulccsal, illetve elektromos zárral (kóddal) történő zárása, tűzvédelmi jogszabályokat nem sért. Elektromos zár esetén a menekülés irányából észlelhető és hozzáférhető helyen a zárat oldó, feliratozott nyomógombot kell elhelyezni. 8.8 A közlekedőkön a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül elhelyezhető tárgyak: 1,95 méter magasság felett virág, növény (a virágtartó alsó része legyen az említett magasságban); az ajtók előtt lábtörlő; virág, növény (a lépcsőfokra elhelyezési tilalommal) a folyosók végeinél, ahol menekülés nem történik (pl.: zsákfolyosó végfala és a legközelebbi lakásbejáratok közötti terület) babakocsi, kerekesszék, kerékpár, roller, valamint ezekhez hasonló egyéb tárgy elhelyezhető. Példák magyarázattal (lakóépületre vonatkoztatva) Abban az esetben, ha a közlekedő 1,1 méter széles, akkor a menekülési 22
útvonalon nem helyezhető el a menekülést, közlekedést akadályozó tárgy. A hő- és füstelvezetésre figyelembe vett ablakok, valamint a mentésre szolgáló ablakok megközelíthetőségét is biztosítani kell, ezeken a területeken elegendő 1 méter széles útvonal. Virágok a fenti esetekben a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül elhelyezhetők. A mentésre, valamint hő- és füstelvezetésre szolgáló ablakhoz vezető folyosórészt tilos ráccsal lezárni, kivéve, ha a hő- és füstelvezető ablak nyitószerkezete a ráccsal lezárt területen kívül, bárki által hozzáférhető helyen van. Abban az esetben, ha a közlekedő 1,1 méternél szélesebb, pl.: 1,5 m, a lépcső szabad karszélessége 1,1 méternél szélesebb, pl.: 1,4 m, ekkor kiürítés számítás alapján kell meghatározni a menekülési útvonal szabad szélességét, de ebben az esetben is biztosítani kell a min. 1,1 méter szélességet. A hő- és füstelvezetésre figyelembe vett ablakok, valamint a mentésre szolgáló ablakok megközelíthetőségét is biztosítani kell, ezeken a területeken elegendő 1 méter széles útvonal. Ha a közlekedő 1,1 méternél keskenyebb, pl.: 0,8 m, a lépcső szabad karszélessége 1,1 méternél keskenyebb, pld.: 0,9 m széles, akkor a közlekedő és a lépcső teljes szélességét, valamint a hő- és füstelvezetésre figyelembe vett ablakok, valamint a mentésre szolgáló ablakok megközelíthetőségét is biztosítani kell. Abban az esetben, ha a lépcső szabad karszélessége 1,1 méter széles, a kiürítés számítás alapján kell meghatározni a menekülési útvonal szabad szélességét, de ebben az esetben is biztosítani kell a min. 1,1 méter szélességet. Amennyiben a közlekedőn tűzvédelmi biztonsági berendezés, közmű főelzáró (fali tűzcsap,száraz vezeték, gáz főelzáró), továbbá annak végén hő- és füstelvezetésre szolgáló ablak nem került beépítésre, abban az esetben a rácsos lezárás tűzvédelmi jogszabályt nem sért. A közlekedőn elhelyezett rács nyílószárnya nem torlaszolhatja el a lépcső menekülési útvonalát, valamint azt nem szűkítheti le. A rácsos ajtó elhelyezésére tűzvédelmi hatóság engedélye nem szükséges. Az 1,1 méter széles menekülési 23
útvonalon nem helyezhető el a menekülést, közlekedést akadályozó tárgy. A mentésre szolgáló ablakok megközelíthetőségét is biztosítani kell, ezeken a területeken elegendő 1 méter széles útvonal. Az alábbi bármelyik pont teljesülése esetén a tűzvédelmi hatóság nem engedélyezi a menekülési útvonal leszűkítését, éghető anyag tárolását, éghető burkolat elhelyezését: nem tartható a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség; az elhelyezett tárgy, tárolásra szolgál (pl. szekrény); az elhelyezett, tárolt anyag, tárgy tűzkeletkezését idézheti elő; az elhelyezett, tárolt anyag, tárgy nehezíti a tűzvédelmi berendezések, kezelőszerkezetek, közműelzáró szerelvények észlelését, megközelítését, használatát, működését; az elhelyezett, tárolt anyag, tárgy, burkolat nagymértékben hozzájárul a tűz, illetve a füst terjedéséhez, a füstfejlődéshez, a szomszédos önálló rendeltetésű egységekre való átterjedéshez; az elhelyezett, tárolt anyag, tárgy esetleges eldőlése, elmozdulása akadályozná a kiürítést, a tűzoltó beavatkozást; Ezen Tűzvédelmi Szabályzat betartása minden lakó részére kötelező! Tűzriadó Terv Lakóházi tűz esetén 1.Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles Tűzoltóságnak a 105-ös telefonszámon jelezni. A tűzjelzés során az alábbiakat kell közölni: A tűz pontos helye, 24
Emberi élet van-e veszélyben, Mi ég, mi van veszélyeztetve, A jelző neve. 2. Riasztani kell a lakókat, 3.A tűz oltását meg kell kezdeni Főbb szempontok: Éghető folyadékok vízzel nem oltható, de letakarással igen,pléd,pokróc Elektromos berendezés oltását csak áramtalanítás után szabad elkezdeni. Szilárd anyagok vízzel tudjuk oltani. 4. A házban 4 db tűzoltó készülék van. A liftgépházban 1-1 db széndioxidos,az elektromos helyiségekben 1-1 db porraloltó. A helyiségek kulcsa a műszaki ügyeleten található. (06/1/ 244-2658) MENEKÜLÉS Az emeleti szintekről minden esetben a lépcsőházon a lépcsőházon keresztül hagyjuk el az épületet. A liftet igénybe venni Tilos és életveszélyes! Amennyiben a lépcsőházban lejutás akadályozott a tetőn keresztül meneküljünk. A lépcsőházba beszűrődő füstöt a X és félemeleten lévő füstelvezető ablak megnyitásával lehet elvezetni.(kapcsolója a földszinten és a X.emeleten a lifttel szemben van.) A füst ellen szánk és orrunk elé szorított nedves kendővel tudunk védekezni. Amennyiben bent rekedünk a lakásban vizes törölközőkkel zárjuk le a füst útját az ajtó nyílásokon. A lakás elhagyása esetén gondoskodni kell a gázcsap elzárásáról ill. az elektromos áram lekapcsolásáról. 5.Nyujtsunk segítséget a gyermekek, várandósanyák, idősek és mozgáskorlátozottaknak a meneküléshez. 6. a Tűzoltóság részére biztosítani kell az épület megközelítését az ott parkoló autók eltávolításával. 4. Közlekedési utak. kijáratok. vészkijáratok 1. Üzemeltetés alatt a helyiségek kijáratait, vészkijáratait kulccsal, vagy retesszel lezárni nem 25
szabad 2. A tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a közlekedési utakat, ajtókat és a menekülési utakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad 3. Az építményt úgy kell kialakítani, hogy tűz vagy robbanás esetén az ott tartózkodók eltávozhassanak, illetve eltávolíthatóak legyenek. 5. Raktározás és tárolás 1. Tűzgátló előtérben mindennemű tárolás tilos 2. A tároló állványokon való tárolás során ügyelni kell a tárolási magasságra oly módon, hogy az ott tárolt áruk és a világító lámpatestek között legalább 80 cm távolság legyen. 6. Világító berendezés 1. A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen. 2. Villamos világítást nemzeti szabványok szerint kell létesíteni és használni. 7. Villamos berendezés 1. A létesítmény, építmény villamos berendezésit nemzeti szabványok szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni (MSZ 1600, MSZ 1610 és MSZ 10900 számú szabványok). 2. Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. 3. A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. 4. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és 26
biztosítékok rendeltetését, továbbá e kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. 5. A villamos berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani. 6. A villamos berendezést, ha jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik: az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként a C,"D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. A TÜZVÉDELMI BERENDEZÉS LÉTESÍTÉSÉRE ÉS HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ TÜZVÉDELMI SZABÁLYOK 1. Tűzjelző berendezés 1. A távbeszélő készülékek mellett, továbbá a távbeszélő alközpontokban - ennek hiányában a létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett - a tűzoltóság hívószámát jól láthatóan fel kell tüntetni: 105. 2. Tűzoltó készülék, felszerelés 1. A létesítményekben az ott keletkező tűz oltására alkalmas - a vonatkozó jogszabályokban és nemzeti szabványokban foglalt követelményeket kielégítő - tűzoltó készüléket kell elhelyezni. a/az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó 27
helyiségekben, illetve veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után b/az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a/ bekezdés hatálya alá nem eső részein - attól függően, hogy azok milyen tűzveszélyességi osztályúak - a c-e/ pontban foglaltak szerint c/a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a/ pont hatálya alá nem eső részein az - "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezetterületével csökkentett alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként d/a "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a/ pont hatálya alá nem eső részein az - "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint tűzveszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként e/az "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a/ pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint. 2. A tűzoltó technikai eszközt, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, a rendeltetésétől eltérő célra használni nem szabad. 3. A tűzoltó berendezést, készüléket, -eszközt, - felszerelést és anyagot jogszabály, illetve nemzeti szabvány előírásai szerint, azok hiányában évenként kell ellenőrizni. Ha a tűzoltó készülék, felszerelés előírt időszakos ellenőrzését nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek. A TŰZVÉDELMI OKTATÁS RENDJE, AZ OKTATÁS TEMATIKÁJA A Békásmegyeri 3. számú Lakásfenntartó Szövetkezet munkavállalóinak tűzvédelmi oktatását az alábbiak szerint 28
kell megszervezni és megtartani, amelyek megtartásáról az Elnök gondoskodik. Alapoktatás Éves ismétlődő oktatás Rendkívüli oktatás Alapoktatás: Az oktatásban részt vesznek: Az újonnan felvett munkavállalók közvetlen munkába állítása előtt. Oktatás tematikája tartalmazza: - jelen Tűzvédelmi Szabályzat főbb előírásait - az adott munkahelyre vonatkozó speciális előírásokat - a munkahely tűzveszélyességének jellemzőit - a tűz keletkezésének helyi jellemzőit, lehetőségeit, megelőzését - a vonatkozó helyi megelőző tűzvédelmi rendelkezéseket - az alkalmazott tűzoltó eszközök helyét és használatát - a tűzjelzés helyi módját és lehetőségét - a tűz esetén tanúsítandó magatartási szabályokat, kötelességeket - a munkaterületen lévő anyagok oltásának módját - a közművek - víz, gáz, villany - főelzáróinak helyét, az elzárás és kikapcsolás módját - a kijáratok, esetleg vészkijáratok helyét, menekülési lehetőségeket - tűz esetén a létesítményben tartózkodó személyek, valamint a Szövetkezet okmányainak, egyéb értékeinek mentési szabályait a tűzriadó terv figyelembevételével - a munka befejezésekor elvégzendő tűzvédelmi teendőket stb. Az alapoktatás és annak megszervezése, valamint az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése helyi feladat, amely végrehajtása az ügyvezető igazgató, illetőleg az általa írásban megbízott személy feladata. Éves ismétlődő oktatás: 29
Az ismétlődő oktatáson a Szövetkezet minden munkavállalója köteles részt venni évente egy alkalommal. Az oktatás megszervezése és nyilvántartása az alapoktatásnak megfelelően történik. Oktatás tárgya: - a Tűzvédelmi Szabályzat általános használati előírásait - munkahely tisztántartásának szabályait - a munkahely áramtalanításának szabályait (munkaidő után, pihenőnap, vasárnap, ünnepnap, munkaszüneti nap) - a tűzvédelmi szabályok megsértésének következményeit - a tűz jelzésének módját - az anyagi javak mentésének lehetőségét - a munkahelyen lévő tűzoltó készülék használatát Rendkívüli oktatás: Rendkívüli oktatásban részesül az a személy, aki megsértette a tűzvédelmi előírásokat, továbbá tűz vagy kvázi (majdnem) tűz esetén, a tűzvédelmi hatóság előírása alapján. Az a munkavállaló, aki önhibáján kívül az esedékes oktatáson nem vett részt, pótoktatásban kell részesíteni az ismételt munkába állása napján. Az oktatási naplóba be kell bejegyezni az oktatás megtörténtét, melyet a kioktatott dolgozó és az oktató írnak alá. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Jelen Tűzvédelmi Szabályzatban rögzített előírásokat minden munkavállaló számára munkába álláskor, továbbá szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tűzvédelmi oktatás tárgyává kell tenni, a végrehajtást ellenőrizni kell 2. A munkavállalók a Szabályzat tartalmának tudomásul vételét aláírásukkal kötelesek elismerni a tűzvédelmi oktatás keretén belül (oktatási napló). 3. Jelen Tűzvédelmi Szabályzatot a tűzvédelmi irattartóban kell elhelyezni, a tűzvédelmi hatóság vagy más ellenőrzésre jogosult szerv képviselőjének felszólítására azt be kell mutatni. 30
4. A Szabályzat a Békásmegyeri 3. számú Lakásfenntartó Szövetkezet minden munkaterületére és munkavállalójára vonatkozik, az abban foglaltak megszegése, vagy végre nem hajtása az ügyvezető igazgató hatáskörébe tartozó felelősségre vonást von maga után. Súlyosabb esetben a tűzvédelmi előírásokat megszegő munkavállaló ellen tűzvédelmi szabálysértési eljárás kezdeményezhető. 5. Amennyiben a Tűzvédelmi Szabályzatban nem, vagy a tevékenység bővítése során csak részben szabályozott tűzvédelmi kérdések merülnek fel, úgy azt tűzvédelmi szakemberrel konzultálva szükség szerint szabályozni kell. 6. A tűzriadó terv 1 példányát lezárt borítékban állandó, jól hozzáférhető helyen kell tartani és tűz esetén a kivonuló állami tűzoltó egység parancsnokának átadni. A tűzriadó tervet naprakész állapotban kell tartani. A tűzriadó tervet, a Szövetkezet dolgozóival az ismétlődő tűzvédelmi oktatás keretében kell ismertetni. -A tűzriadó terv a tűzvédelmi szabályzat mellékletét képezi. -A tűzriadó terv hatálya kiterjed a Szövetkezet valamennyi munkavállalójára és minden személyre, akik a tűz ideje alatt a gazdálkodó szervezet területén tartózkodnak. Jelen Tűzvédelmi Szabályzat 2016. április 1. napjával lép hatályba és visszavonásig érvényes. Budapest, 2016. április 1. Szabó Gyula ügyvezető igazgató TŰZVÉDELMI OKTATÁSI TEMATIKA 1.Az égés feltételei: a. éghető anyag, b. gyulladási hőmérséklet, c. oxigén (levegő). 2. Tűz okozója lehet gondatlanság, szándékosság és 31
műszaki hiba. a. a gondatlanság következtében keletkezett tűz oka a szabálytalanul végzett tűzveszélyes tevékenység, a tiltott helyen történő dohányzás, a szabad téren történő hulladék égetés ha a tüzet őrizetlenül hagyják vagy tűzveszélyes folyadékkal siettetik az égés folyamatát, illetőleg ha nem veszik figyelembe az előírt tűztávolságokat stb. b. a szándékos tűzokozás bűncselekmény c. műszaki hiba elektromos berendezésekben keletkezett rövidzárlat, a karbantartás hiánya, egyéb okok. Tűzvédelmi szempontból legfontosabb feladatunk a tűz megelőzése. ennek Bpekében be kell tartani a tűzvédelmi előírásokat. Körültekintően kell végezni a tűzveszélyes tevékenységet, dohányozni csak dohányzásra kijelölt hely -en szabad, tüzet rakni csak kijelölt tűzrakó helyen szabad, tüzet felügyelet nélkül hagyni nem szabad. Elektromos készülékeket és berendezéseket csak a kezelési, használati utasításnak megfelelően szabad üzemeltetni, a használati utasításban előírtak szerint kell karbantartani. Meghibásodás esetén a készülék, berendezés használatát azonnal fel kell függeszteni, és a hiba megszüntetése érdekében haladéktalanul intézkedni kell. Javítást csak szakember végezhet. Amennyiben tűzre utaló jeleket észlelünk (füstszag), tájékozódjunk, hogy a környezetünkben nincs-e tűz. A füstszag annyira jellegzetes, hogy már csak ebből is következtetni lehet arra, hogy mi ég. Ebben a stádiumban a tűz oltása is viszonylag egyszerű. Ha bárki tüzet észlel, annyi ideje mindig van, hogy megítélhesse, mit tehet a tűz megfékezése érdekében. Két lehetőség közül választhat: vagy eloltja a tüzet önállóan, vagy segítséget hív. Ahhoz, hogy a legmegfelelőbb módját válassza a tűzoltásnak, ismernie kell az égés feltételeit (ld: 1. pont), ugyanis ha bármelyik feltételt sikerül kizárnunk, már nyert ügyünk van. A tűz továbbterjedését akadályozhatjuk meg azzal, ha a tűz közeléből eltávolítjuk a még nem égő éghető anyagot. Vízzel történő oltás során az égő anyagot lehűtjük gyulladási hőmérséklete alá így szüntetjük meg a tüzet. 32
Ha a tűz oltását kézi tűzoltó készülék használatával kíséreljük meg, akkor az oxigént (levegőt) tartjuk tőle távol, illetőleg zárjuk ki mint az égés harmadik feltételét. Még egy nagyon fontos dolgot kell megemlíteni az égéssel kapcsolatban ugyanis a sikeres tűzoltás érdekében azt is kell tudnunk, hogy nem maga az anyag ég, hanem az anyagból a hő hatására felszabaduló gázok. Ez azért lényeges, mert ha a tüzet látszólag sikerült is eloltani, a felszabaduló gázok még újra lángra lobbanhatnak. Erre számítani kell, emiatt a helyszínt megfigyelés alatt kell tartani. Aki tüzet észlel, annak mindenképpen tájékozódnia kell arról, hogy mi ég, mekkora a tűz kiterjedése, és emberélet van-e veszélyben. Ha van rá lehetőség, akkor el kell kezdeni a tűz oltását a rendelkezésre álló eszközökkel. Az oltással párhuzamosan a tűzoltóságot is értesíteni kell a már ismert telefonszámokon (105, 112). Ha a tűz eloltása eleve reménytelen, ne is kezdjen hozzá. Saját testi épségét ne tegye kockára! Tűz esetén legfontosabb az emberélet mentése, a gázpalackok kimentése a tűz környezetéből, továbbá az értékek (műszerek, adathordozók) mentése. A tűzoltóságot abban az esetben is kell értesíteni, ha a tüzet saját erőből sikerült eloltani (ez az Elnök igazgató feladata). Aki tüzet észlel, az a másodperc töredéke alatt meg tudja állapítani, hogy mi a legfontosabb teendője. Ne késlekedjünk azonnal cselekedjünk oltsunk, vagy hívjuk a tűzoltókat. Tüzet jelezhetünk a Tűzoltóság központi telefonszámán a 105-ön vagy a 112-es általános segélyhívó telefonszámon. A tűzjelzésnek tartalmaznia kell: a tűzeset pontos helyét, azt, hogy mi ég, azt, hogy mekkora a tűz kiterjedése, azt, hogy emberélet van-e veszélyben, azt, hogy még mit veszélyeztet a tűz (pl. gázpalack-tároló van a közelben), továbbá a bejelentő nevét, és azt, hogy a bejelentést milyen telefonszámról tette. 33
Vízzel való tűzoltás megkezdése előtt az épületet, helyiséget áramtalanítani kell! Kézi tűzoltó készülékek: Azt, hogy egy adott tűzoltó készülék hogyan működik, a készüléken található ábrasorról le lehet olvasni. A forgalomban lévő készülékek általában szilárd éghető anyagok és cseppfolyós éghető anyagok, illetőleg olvadékok oltására alkalmasak porral oltók és habbal oltók. A porral oltó tűzoltó készülékek általában minden tűz oltására alkalmasak, kivéve zárt helyiségben, ha emberek tartózkodnak a környezetben. A habbal oltó tűzoltó készüléket ott is szabad használni, ahol emberek tartózkodnak a közelben, ezen túlmenően még elektromos tüzek oltására is alkalmasak 1500 Volt feszültség alatt. Gázzal oltó tűzoltó készülékeket számítógépek és röntgenberendezések védelmére helyezik el. Ezek a kézi készülékek károsítják legkevésbé a védendő berendezéseket. Használatuk egyszerű a helyiséget elárasztjuk a palackban lévő gázzal, az ajtót becsukjuk, a helyiséget elárasztó gáz a tüzet eloltja. Emberen égő ruházatának oltására nem szabad tűzoltó készüléket, illetőleg tűzoltó fecskendő alkalmazni. Őt sűrű szövésű ha lehet nedves textíliával, takaróval le kell takarni, és így elfojtani a tüzet. A lángok eloltása után ha szükséges a sérültet vízzel meg szabad itatni, ruházatát pedig az ép testfelszín mentén meg szabad lazítani. Haladéktalanul biztosítani kell számára szakszerű orvosi ellátást. Nagyon fontos még, hogy a közlekedési és a menekülési útvonalakat, vészlépcsőket, vészkijáratokat állandóan tisztán és szabadon kell tartani. Azokat eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad. Nem szabad eltorlaszolni a közművek nyitó-záró szerelvényeit, továbbá a tűzcsapokat, tűzcsapszekrényeket, kézi tűzoltó készülékeket sem. A vészkijáratok belülről történő nyithatóságát biztosítani kell. Minden 34
távbeszélő készülék közvetlen közelében el kell helyezni a legfontosabb telefonszámokat feltüntető táblácskát: MENTŐK: 104 TŰZOLTÓSÁG: 105 RENDŐRSÉG: 107 ÁLTALÁNOS SEGÉLYHÍVÓ: 112 Budapest, 2016. április 1. Pásztor József tűzrendész 35