KAJAK-KENU SPORTÁGI ELEMZÉS TESTNEVELÉSI EGYETEM Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ
Készítették a Brainsporting a Testnevelési Egyetem Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központjának munkatársai a Gracenote Podium Sport és Podium Ranking adatbázisának segítségével: Juhász Gábor Dr. Sterbenz Tamás Gulyás Erika Csurilla Gergely
Előszó A Testnevelési Egyetem Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központjának munkatársai a Magyar Edzők Társasága megbízásából húsz sportágra készítettek átfogó elemzéseket, melyek fő célja, hogy modellezzék a sportági trendeket, illetve különböző statisztikai módszerek segítségével bemutassák a hazai tehetségek fejlődési pályáját a világ legjobbjaihoz képest. Az elemzések további célja olyan módszerek kialakítása, amelyek a nemzetközi tendenciákat is figyelembe véve adnak előrejelzést a sportágak várható hazai és nemzetközi fejlődéséről. Az elemzések segítséget nyújthatnak a felkészülési, versenyeztetési, illetve elsősorban a sportágfejlesztési stratégiai döntések előkészítésében, valamint a sportági folyamatok bemutatásában, értékelésében. A tanulmányok elkészítéséhez a legsikeresebb országok által is alkalmazott, jelenleg elérhető leggazdagabb és naprakész adatbázis, a Gracenote Podium állt rendelkezésünkre, mely 1992-ig visszamenőleg tartalmazza az összes olimpiai sportág nemzetközi sporteseményeinek eredményeit. Az adatbázis segítségével Magyarország teljesítménye könnyen összemérhető versenytársaival, továbbá jobban követhetővé válik a sportolók teljesítménye és a tehetségek azonosítása is. A tanulmányok a sportági specialitásokat szem előtt tartva igyekeznek egységes szerkezetet követni. Az elemzett időszak a legtöbb sportág esetében az elmúlt 10 évet öleli fel, ami azt jelenti, hogy az olimpiai sportágak esetében három olimpia eredményeit vizsgálja. Elsőként a sportág nemzetközi tendenciáinak bemutatása olvasható, közte a sportág legeredményesebb országainak és Magyarország piaci részesedésének 1 alakulásával. Ezt követően nemenként, illetve a sportági specifikumoknak megfelelően versenyszámonként, súlycsoportonként vagy kategóriánként külön kerülnek bemutatásra a nemzetközi trendek. A nemzetközi sportanalitikában tesztelés alatt álló, a sakkban már évtizedek óta sikeresen alkalmazott Élő-pontszámítási rendszer logikája alapján kialakított ranglisták segítségével megfigyelhető tendenciák szintén az elemzések részét képezik. Ezek segítségével a sportág legeredményesebb felnőtt, illetve közvetlenül azt követő korosztályos versenyzőinek fejlődési pályája az életkori sajátosságok figyelembe vételével együtt hasonlítható össze. Az elkészült elemzések a készítők szándékai szerint az eredmények nyomon követése, valamint a szakemberek folyamatos visszajelzései révén a különböző sportágak, illetve az egész magyar sport eredményességének javulását segíthetik majd elő. 1 A piaci részesedés számítása során a nyert érmek egyfajta súlyozott értékének összegéből számított pontokat a kiosztható összes pontok százalékává alakítják át. Kajak-kenu sportági elemzés 3
Tartalomjegyzék 1. A sportág rövid bemutatása... 5 1.1 Olimpiai számok és piaci részesedés... 6 2. Hazai és nemzetközi eredményesség vizsgálata... 7 2.1 Piaci részesedések... 7 3. Nemzetközi tendenciák azonosítása... 9 3.1. A verseny intenzitása... 9 4. Kor szerinti megoszlások...11 5. Ranglisták Élő-pontszámok alapján...14 5.1. Férfi K1 200 méter...17 5.2. Férfi K1 1000 méter... 19 5.3. Férfi K2 1000 méter, K4 500 méter... 20 5.4. Férfi kenus számok (C1 1000 méter, C2 1000 méter)... 21 5.5. Magyar férfiak a ranglistákon... 21 5.6. Női kenus számok (C1 200 méter, C2 500 méter)... 22 5.7. Női K1 200 méter... 22 5.8. Női K1 500 méter... 23 5.9. Magyarok nők a ranglistákon... 24 6. Versenyzői pályák alakulása... 25 6.1. Kozák Danuta... 25 6.2. A legjobb magyar versenyzők és Kozák Danuta... 25 7. Összefoglalás... 26 4 Kajak-kenu sportági elemzés
1. A sportág rövid bemutatása A kutatás során kajak-kenu alatt a síkvízi gyorsasági számokat ( canoe sprint ) értjük, annak tehát nem része sem az evezés (rowing), sem a vadvízi kajak (canoe slalom). Az elemzések során leginkább az olimpiai számokra koncentráltunk, mivel Magyarországon, illetve világviszonylatban is ez tekinthető a legfontosabb versenynek. Az olimpiai számokban észlelhető folyamatos változások miatt azokra a számokra helyeztük a fő hangsúlyt, amelyek a következő nyári játékokon, Tokióban a versengés részét fogják képezni. Mivel a kutatás során a lényeget az eredményesség vizsgálata jelenti, a sportág történetének, eredetének részletes bemutatása nem képezi részét a leírtaknak. A sportágban az olimpiákon összesen 12 versenyszámban osztanak érmeket. A versenyszámok között jelenleg is dinamikus változás figyelhető meg. A 2016-os, riói programhoz képest 3 esemény, így a férfi kenu egyes (C1) 200 méter, a férfi Kajak páros (K2) 200 méter, illetve a férfi kajak négyes (K4) 1000 méter kerül ki a programból, ezek helyett pedig bekerül a női kenu egyes (C1) 200 méter, a női kenu páros (C2) 500 méter, illetve a férfi kajak négyes (K4) 500 méteres versenyszáma. Ezt a lépést többek között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nemek közti egyenlőséget célzó szabályozása (gender equality) is indokolta. Kiemelendő, hogy a női kenu most először fog szerepelni az olimpiai játékokon. A számok mellett átalakulóban van a kvótarendszer (megszerezhető kvóták száma és elosztás), illetve a lebonyolítási rendszer is (melyik napon melyik selejtező, elődöntő, illetve döntő kerül lebonyolításra). A korábbi négy helyett Rióban már hat napon keresztül zajlottak a versenyek, így egy versenyző akár az összes számban, vagyis egyéniben, párosban és négyesben is reális győzelmi esélyekkel ülhet hajóba (ahogyan azt Kozák Danuta bizonyította is). Az olimpiák esetében a kvótákat nem az egyének, hanem az országok szerzik, ráadásul ha megvan a megfelelő számú kvóta, akkor más versenyszámban is el lehet indulni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy ország kvótát szerez egy négyes verseny során, akkor a négy versenyző bármelyike elindulhat akár párosban, akár egyéniben. Fontos azonban megjegyezni, hogy összességében csökkent a kvóták száma, vagyis ha egy ország minden egységben szeretne hajót indítani, akkor legalább két versenyzőnek több számban is rajthoz kell állnia. Kajak-kenu sportági elemzés 5
1.1 Olimpiai számok és piaci részesedés A síkvízi versenyek összesen 12 számában osztanak érmet. A férfiak versenyszámai (C: kenu, K: kajak): C1 1000 méter; C2 1000 méter; K1 200 méter; K1 1000 méter; K2 1000 méter; K4 500 méter. A nők versenyszámai: C1 200 méter, C2 500 méter; K1 200 méter; K1 500 méter; K2 500 méter; K4 500 méter. Az összesített olimpiai éremtáblázatot az egykori Szovjetunió vezeti 29 aranyéremmel, Németország 28, Magyarország pedig 25 aranyérmet szerzett. Ha az érmek számát nézzük, akkor ott Magyarország vezet, összesen 80 éremmel, megelőzve a németeket (59) és a szovjeteket (51). Kijelenthető tehát, hogy a kajak-kenu egy igazi magyar sikersportág, a sport története során a magyar versenyzők világviszonylatban is az élmezőnyhöz tartoznak. A legutóbbi, riói olimpián Kozák Danuta 3 aranyérmet szerzett, ezzel a legeredményesebb női kajakos lett a tavalyi játékokon. Az alábbi ábra Magyarország piaci részesedését mutatja az olimpiai dobogós helyezések tekintetében (a számítás során a különböző érmek különböző súlyokat kapnak). 30.00% 25.00% 20.00% 15.00% 10.00% 12.88% 14.39% 15.91% 24.24% 18.94% 12.88% 19.70% 13.43% 5.00% 9.09% 0.00% Hungary Hungary Hungary Hungary Hungary Hungary Hungary Hungary Hungary 1980 1988 1992 1996 2000 2004 2008 2012 2016 1. ábra: Magyarország piaci részesedése, olimpiai dobogós helyek Világbajnokságot minden nem olimpiai évben rendeznek. Magyarország, egészen pontosan Szeged több alkalommal is a helyszíne volt ennek a versengésnek: 1998, 2006 és 2011 után 2019 nyarán is hazánk lesz a házigazda. A világbajnokság versenyszámai a férfiaknál (összesen 16 szám): C1 200, 500, 1000 és 5000 méter, C2 200, 500 és 1000 méter, C4 1000 méter; K1 200, 500, 1000 és 5000 méter, K2 200, 500 és 1000 méter, K4 1000 méter. A világbajnokság versenyszámai a nőknél (összesen 10 versenyszám): C1 200 méter; C2 500 méter; K1 200, 500, 1000 és 5000 méter; K2 200, 500 és 1000 méter; K4 500 méter. 6 Kajak-kenu sportági elemzés
2. Hazai és nemzetközi eredményesség vizsgálata A magyar versenyzők a sportág történelme során az olimpiákon összesen 25 arany-, 29 ezüst- és 26 bronzérmet szereztek, világbajnokságokon pedig 194 arany, 151 ezüst és 130 bronz a mérleg, ezzel minden tekintetben egyeduralkodók a magyar sportolók a kajak-kenu történetében. A legeredményesebb női kajakozónk, Kovács Katalin egymaga 31-szeres világbajnok, míg a tragikus körülmények között elhunyt Kolonics György 15-ször lett a világ legjobbja. Természetesen mindketten vezetik az összesített rangsort a világbajnokságok tekintetében. Az olimpia és a világbajnokság mellett az Európa Bajnokság is kiemelendő verseny. Meg kell említeni, hogy mivel a magyar kajak-kenu sport rendkívül erős, sok esetben már a válogató versenyek is nagyon fontosak, számos versenyző ezt tartja az év legfontosabb versenyének. Az elemzés során az olimpiai számokban az olimpiákon, illetve a világbajnokságokon elért eredményeket vettük figyelembe. 2.1. Piaci részesedések Az alábbi ábrák azt hivatottak szemléltetni, hogy a nemenként, illetve hajóosztályonként szűrt versenyek esetében mekkora piaci részesedéssel rendelkeznek az országok az olimpiák és a világbajnokságok tekintetében. A részesedéseket a dobogós helyek számában mértük, a különböző érmek pedig súlyozva vannak, vagyis logikus módon az aranyérmes helyezés súlya jóval nagyobb, mint az ezüst- vagy a bronzéremé. Összeg / Market Share 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% Country Denmark Germany Hungary New Zealand Poland 0,00% Year 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2. ábra: Piaci részesedések, női kajak számok, dobogós helyezések, világbajnokságok és olimpiák, 2007-2016 A fenti ábra a női kajak számok eredményeit mutatja be, 2007 és 2016 között. Az ábrán a riói (egyben tokiói) olimpiai számok eredményei szerepelnek. Ahogyan az jól látható, a szürkével jelzett Magyarország egy kivétellel minden évben a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkezett. A legutóbbi 3 olimpián a megszerezhető 11 aranyéremből 5-öt a magyar sportolók szereztek, 2 alkalommal pedig második helyen végeztek, A tapasztalatok és a statisztikák alapján is Kajak-kenu sportági elemzés 7
elmondható, hogy a német, illetve az új-zélandi versenyzők a legnagyobb ellenfeleink. A nemrégiben lezajlott Európa Bajnokság is azt támasztja alá (Kozák Danuta nélkül is 2 aranyérem a 3 olimpiai számban), hogy a magyar versenyzők továbbra is a világelitbe tartoznak a női kajakban. Összeg / Market Share 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% Year 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Country Czech Republic France Germany Great Britain Serbia 3. ábra: Piaci részesedések, férfi kajakszámok, dobogós helyezések A következő ábra a férfi kajakozók hasonló adatait mutatja, vagyis az olimpiai számokban 2007 és 2016 között elért világbajnoki, illetve olimpiai dobogós helyezések eloszlása látható. Mint az szembetűnő, Magyarország nem szerepel az ábrán, ennek oka a kellő érmes helyezés hiánya. Az is jól látszik az ábrán, hogy a német versenyzők korábbi egyértelmű dominanciája megszűnt, és nincsenek olyan kiemelkedő adatok, mint a hölgyek esetében. Ebből arra lehet következtetni, hogy a verseny nagyon nagy, számos olyan szereplő van, akik eséllyel szállhatnak harcba az érmes helyezésekért. Szintén látszik az európai országok egyértelmű dominanciája. Éppen ezért érdekes, hogy a tokiói olimpiai számokban hogyan teljesítettek a sportolóink a júliusi Európa Bajnokságon. Szerencsére ebben a tekintetben nem állunk rosszul: a 4 számban 1-1 arany-, ezüst- és bronzérmet nyertek a magyar versenyzők, ami mindenképpen bizakodásra adhat okot. Összeg / Market Share 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% Country Brazil Germany Hungary Moldova Ukraine 0,00% Year 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 4. ábra: Piaci részesedések, férfi kenus számok, dobogós helyezések 8 Kajak-kenu sportági elemzés
A férfi kenus számok esetében árnyalja a képet, hogy mindössze két versenyszámról beszélhetünk, tehát egy-egy eredmény hatása kifejezetten nagy hatással van a statisztikákra. A németek fölénye egyértelmű, miközben a kiemelkedő magyar eredmények nagyrészt Vajda Attilának köszönhetők - komoly kérdés, hogy a visszavonulása után ki fog a helyébe lépni. Az idei Európa Bajnokságon olimpiai számban nem sikerült dobogóra állni. 3. Nemzetközi tendenciák azonosítása Ahogy már korábban is említésre került, a kajak-kenu számára szinte kötelezettség volt, hogy a nemek közti egyenlőséget a kiosztott érmek számában is elérjék, azonban a sprint számokban kiosztott 12 aranyérem számán nem lehetett változtatni. Ennek folyománya volt a már korábban is említett átalakítás, mely következtében férfi és női kajakban egyaránt 4-4, kenuban pedig 2-2 versenyszám lesz Tokióban. Komoly kérdés továbbá, hogy mely távokra koncentráljon a sportág, ugyanis mindegyek mellett és ellen is könnyű érveket sorakoztatni. A legrövidebb, 200 méteres sprintszámok rendkívül izgalmasak, viszont mivel csak 35-40 másodpercig tart egy futam, a televíziók képernyőjén nagyon kevés ideig látható a verseny. További, sportszakmai kérdőjel, hogy akár egy rossz rajt is végzetes lehet. Az 500 méteres távok szintén izgalmasak, itt viszont már jobban kirajzolódnak a különbségek, illetve a rajt szerepe is kisebb. 1000 méteren egy-egy versenyszám közel 4 percig tart, vagyis a többi versenyszámhoz képest jóval hosszabb időt töltenek a képernyőn a sportolók. A rajt szerepe minimális, és sok esetben előfordul, hogy kifejezetten nagy különbségek alakulnak ki a hajók között, vagyis a verseny második fele sok esetben már nem tartogat számottevő izgalmakat. A 2020-as, Tokióban megrendezésre kerülő játékokon ahogy már korábban is említésre került továbbra is 12 számban osztanak majd érmeket. A gender equality elvének megfelelően 6-6 női, illetve férfi versenyszám lesz, mindkét esetben 4 kajakos, illetve 2 kenus versenyszámban. A kvótaszabályozás miatt a legnagyobb országok mindegyikének szembesülnie kell azzal, hogy egy versenyzőnek több számban is el kell indulnia. Éppen emiatt lényeges szempont, hogy mekkora a különbség a távokban: a 200 és az 1000 méter közötti különbség óriási, sportszakmailag egészen más típusú versenyzőt és felkészítést kíván. Vagyis, ha az olimpiákon főleg 200 és 1000 méteres számok lennének, és a kvótaszabályok miatt a legtöbb versenyzőnek több számban is el kell indulnia, az nagyon komoly nehézségeket okozhat, és korántsem biztos, hogy az emiatt keletkező izgalom és kiszámíthatatlanság jót tesz a nézettségi adatoknak. Jelenleg tehát nem lehet pontosan tudni, hogy 2024-ben milyen számok lesznek, azonban a 2020-as számok már publikusak és egyértelműek, és ahogyan eddig, úgy ezt követően is ezekre a számokra fog koncentrálni az elemzés. 3.1. A verseny intenzitása Minden sportág esetében komoly kérdés, hogy mennyire nő a verseny, hány ország vesz részt a legnagyobb eseményeken, illetve hogy az új belépők milyen eredményeket tudnak elérni a versenyek során. Vannak olyan sportágak, ahol bizonyos specifikumok miatt a mai napig nagyon kevés ország versenyez, az érmes helyezések elérésére pedig csak nagyon kevés versenyzőnek van reális esélye. Ezzel szemben olyan sportágakat is találhatunk, ahol akár pár év alatt a világelitbe lehet kerülni, és rövid úton elérhető akár az olimpiai dobogó is. A kajak-kenu esetében azt láthatjuk, hogy Kajak-kenu sportági elemzés 9
növekszik ugyan a verseny, azonban a legjobb helyezésekért továbbra is csak egy viszonylag szűk kör küzd. A 12 kiosztható aranyérmet tavaly Rióban 6 ország versenyzői szerezték meg, ami komoly csökkenés a korábbi két olimpiához képest, egyben megegyezik a barcelonai és az atlantai olimpia értékeivel. A dobogós helyezéseken Rióban 19 ország sportolói osztoztak, ami az utóbbi hét olimpia legmagasabb értéke. A döntőkben összességében 30 ország versenyzői voltak érdekeltek, ami ugyanannyi, mint 2000-ben Sydney-ben. Elmondható tehát, hogy a trendvonal minden esetben pozitív, azonban nagyon lassú a növekedés, és az új fajta lebonyolítási rendszer (ami lehetővé teszi, hogy a legjobbak akár mindhárom versenyszámban pihenten induljanak) is abba az irányba hat, hogy még nagyobb legyen a koncentráció. Várhatóan tehát nem fog nőni az aranyesélyes országok száma még akkor sem, ha több lesz a versengő ország. Egy-egy kiemelkedő képességű versenyző azonban nagyon gyorsan felboríthatja majd az egyensúlyt. További fontos kérdés, egyben bizonytalansági tényező a már említett női kenu. Mivel eddig nem volt az olimpián női kenu, jóval kevesebben választották azt a kajakkal szemben. Várható, hogy nagyságrendekkel nőni fog a női kenusok száma. Országok száma 35 30 25 20 15 10 5 0 1992 1996 2000 2004 2008 2012 2016 Év Első 8 Dobogó Győzelem Linear (Első 8) Linear (Dobogó) Linear (Győzelem) 5. ábra: Verseny nagysága, olimpiák 1992-2016 10 Kajak-kenu sportági elemzés
4. Kor szerinti megoszlások Az alábbiakban az kerül bemutatásra, hogy milyen tendenciák figyelhetők meg a győztesek korában. Sportáganként nagyon változó az optimális életkor, ezért mindenképpen hasznos lehet látni, hogy a különböző nemekben és hajóosztályokban mik az aktuális tendenciák. 30 25 20 15 10 5 0 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 6. ábra: Kor szerinti eloszlás, férfi olimpiai kajak és kenu számok dobogósai, 2006-2016, VB és Olimpia Ahogyan az az ábráról is leolvasható, a férfiak esetében az optimális kor a 20-as évek közepe, ekkor szerezték a legtöbb érmet az utóbbi 10 év kiemelt versenyein. 20 éves kor alatt még kevés a kiemelkedő eredmény, 21-23 évesen már jóval több, a csúcs 24 és 26 között található, majd 30 éves korig még hasonló mennyiségű érmet szerzenek, mint 21-23 évesen. 30 éves kor felett jól látható törés keletkezik, ekkortól kezdve jóval kevesebb a kiemelkedő eredmény. Az eredmények alapján elmondható, hogy Tokióban leginkább azon versenyzők lesznek optimális korban, akik ma 21-23 évesek, vagyis a junior korosztály utolsó éveit tapossák. A magyar versenyzők közül itt lehet megemlíteni többek között Takács Tamarát és Lucz Dórát a nők, Hajdú Jonatánt és Kopasz Bálintot pedig a férfiak között. Az alábbi két ábra azt mutatja be, hogy a már említett Élő-pontszámok hogyan alakulnak az életkor változásával. Az adatok az olimpiai számok átlagaiból adódnak. Jól látható, hogy a kajakosok esetében jóval később kezdenek el csökkeni a pontszámok, ami arra utal, hogy a legjobb versenyzők sokkal tovább képesek a csúcson maradni, mint a kenusok esetében, ahol a csökkenés már évekkel hamarabb látható. Kajak-kenu sportági elemzés 11
3100.0 2900.0 2700.0 2500.0 2300.0 2100.0 1900.0 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 Max 95% 80% 7. ábra: Férfi kajakosok világranglistáinak életkor szerinti megoszlása, olimpiai számok esetében 3100.0 2900.0 2700.0 2500.0 2300.0 2100.0 1900.0 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 Max 95% 80% 8. ábra: Férfi kenusok világranglistáinak életkor szerinti megoszlása, olimpiai számok esetében 12 Kajak-kenu sportági elemzés
40 35 30 25 20 15 10 5 0 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 9. ábra: Dobogós helyezések, nők, olimpiai kajak és kenu versenyszámok, 2006-2016, VB és Olimpia A következő ábra hasonló tartalommal bír: a hölgyek esetében mutatja meg az életkori eloszlást 2006 és 2016 között, a dobogós helyezést elérők esetében. Két kiugró értékkel találkozhatunk: a 24 és a 27 éves életkorral, ezeket követi a 23, 25 és 26 éves kor. Ahogy az ábrán is látszik, 22 és 28 éves kor között nyerik a legtöbb érmet a hölgyek, és nem ritka, hogy 30 év felettiek is kiemelkedő eredményeket érjenek el. Sokan már 21 éves korukban megszerzik az első érmüket. Tokióra koncentrálva, a statisztikai adatokból kiindulva a mai 19-25 éves korosztálytól várhatjuk a legszebb eredményeket. 3100.0 2900.0 2700.0 2500.0 2300.0 2100.0 1900.0 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 Max 95% 80% 10. ábra: Női kajakosok világranglistáinak életkor szerinti megoszlása, olimpiai számok esetében Kajak-kenu sportági elemzés 13
2800.0 2700.0 2600.0 2500.0 2400.0 2300.0 2200.0 2100.0 2000.0 1900.0 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 Max 95% 80% 11. ábra: Női kenusok világranglistáinak életkor szerinti megoszlása, olimpiai számok esetében 5. Ranglisták Élő-pontszámok alapján Minden sportágban van valamilyen világranglista, mely általában egy objektív és szubjektív elemeket egyaránt tartalmazó értékelési rendszer annak meghatározására, hogy ki számít a legjobb játékosnak vagy csapatnak az adott időpontban, a korábbi időszakban elért eredmények alapján. A sakkban a magyar származású fizikaprofesszor, Élő Árpád alkotott egy új, igazságos és reális pontrendszert. A rendszer arra épített, hogy egy sakkjátékos teljesítménye alapvetően normális eloszlást követ. Egy-egy győzelem értékét nem a torna rangsora, hanem az határozza meg, hogy az ellenfelek egymáshoz viszonyítva milyen pontszámokkal rendelkeztek a mérkőzés előtt: magasabbra rangsorolt ellenfelet legyőzni sokkal többet ér, mint alacsonyabbra rangsoroltat. Fordítva is igaz a képlet: alacsonyabbra rangsorolt ellenféltől kikapni sokkal nagyobb veszteség a pontszámokat tekintve, mint erősebbtől vereséget szenvedni. A mérkőzés után csak a végeredményt veszi figyelembe a rendszer, nem számít tehát, hogy maga a mérkőzés hogyan alakult. A rendszer ma már a logisztikus eloszlás alapján osztályoz a korábbi normál helyett, azonban továbbra is Élő Árpád nevét viseli. A pontszámítási rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy valóban objektív képet ad a versenyzők (egymáshoz viszonyított) tudásáról. A legtöbb szakember véleménye szerint a sakkban található rendszer adja a leginkább reális képet a versenyzők tudásáról, teljesítményéről, és így a várható eredményekről is. Éppen ezért érdemes a sakkból használt pontszámítási rendszert más sportágak, így például a kajak-kenu ranglistáinak meghatározására is alkalmazni. A módszertan tehát a korábbi eredmények alapján osztályozza a sportolókat, illetve az általuk alkotott csapatokat. Mivel a számítási módszer minden esetben figyelembe veszi, hogy egy győzelem esetén milyen ellenfeleket utasított valaki maga mögé, nem lehet azzal a lista élére kerülni, ha valaki rengeteg, de alacsonyra sorolt versenyen nyer, miközben a nagyobb eseményeken gyengén szerepel. A következőkben az összes férfi és női olimpiai szám ranglistájával, illetve kiemelten a magyar versenyzőkkel is foglalkozni fogunk. Az alábbi két ábra a ranglisták első 3-3 helyezettjét mutatja be a férfi, illetve a női olimpiai számokban. 14 Kajak-kenu sportági elemzés
Discipline Rank Person Age Na onality Ra ng Last Result # Results C1 1000m 1 Sebas an Brendel 29 Germany 2717,8 7/15/2017 41 C1 1000m 2 Mar n Fuksa 24 Czech Republic 2697,5 7/15/2017 21 C1 1000m 3 Isaquias Queiroz Dos Santos 23 Brazil 2644,9 7/29/2017 15 C2 1000m 1 Kretschmer / Oeltze - Germany 2666,1 7/15/2017 3 C2 1000m 2 Melantev / Chebotar - Russia 2636,1 7/15/2017 2 C2 1000m 3 Brendel / Vandrey - Germany 2541,5 5/27/2017 3 K1 200m 1 Liam Heath 33 Great Britain 2800,0 7/16/2017 8 K1 200m 2 Bence Horváth 25 Hungary 2670,5 7/16/2017 2 K1 200m 3 Marko Dragosavljevic 22 Serbia 2637,4 7/16/2017 21 K1 1000m 1 Fernando Pimenta 28 Portugal 2729,6 7/15/2017 22 K1 1000m 2 René Poulsen 28 Denmark 2643,3 7/15/2017 38 K1 1000m 3 Josef Dostal 24 Czech Republic 2640,1 6/3/2017 18 K2 1000m 1 Hoff / Gross - Germany 2679,0 7/15/2017 4 K2 1000m 2 Cubelos / Peña - Spain 2645,4 7/15/2017 3 K2 1000m 3 Tomicevic / Zoric - Serbia 2581,5 7/15/2017 6 K4 500m 1 Hungary - Hungary 2768,7 7/15/2017 13 K4 500m 2 Slovakia - Slovakia 2626,8 7/15/2017 13 K4 500m 3 Belarus - Belarus 2584,0 7/15/2017 19 12. ábra: Az Élő-pontszámítási rendszer szerinti világranglisták legjobbjai a férfi olimpiai számokban, életkorral, Élő-pontszámmal, az utolsó értékelt verseny idejével és az értékelt versenyek számával 2017-es világbajnokság előtti adatok Kajak-kenu sportági elemzés 15
Discipline Rank Person Age Na onality Ra ng Last Result # Results C1 200m 1 Olesia Romasenko 27 Russia 2665,5 7/16/2017 5 C1 200m 2 Kincsö Takács 23 Hungary 2634,4 7/16/2017 14 C1 200m 3 Katharine Vincent 21 Canada 2601,4 7/30/2017 10 C2 500m 1 Takács / Balla - Hungary 2573,0 7/15/2017 5 C2 500m 2 Bobr / Nazdrova - Belarus 2504,2 7/15/2017 2 C2 500m 3 Andreeva / Romasenko - Russia 2432,1 7/15/2017 4 K1 200m 1 Dora Lucz 22 Hungary 2799,5 7/30/2017 9 K1 200m 2 Spela Ponomarenko-Janic 35 Slovenia 2704,1 7/16/2017 37 K1 200m 3 Aimee Fisher 22 New Zealand 2691,9 7/30/2017 4 K1 500m 1 Lisa Carrington 28 New Zealand 2693,7 5/27/2017 18 K1 500m 2 Tamara Takacs 21 Hungary 2673,5 7/16/2017 7 K1 500m 3 Spela Ponomarenko-Janic 35 Slovenia 2626,1 6/3/2017 36 K2 500m 1 Weber / Dietze - Germany 2659,8 7/16/2017 18 K2 500m 2 Ponomarenko-Janic / Osterman - Slovenia 2600,0 7/16/2017 2 K2 500m 3 Mikolajczyk / Pulawska - Poland 2585,6 7/16/2017 2 K4 500m 1 Hungary - Hungary 2743,3 7/15/2017 40 K4 500m 2 New Zealand - New Zealand 2676,4 5/28/2017 17 K4 500m 3 Poland - Poland 2607,0 7/15/2017 59 13. ábra: Az Élő-pontszámítási rendszer szerinti világranglisták legjobbjai a női olimpiai számokban, életkorral, Élő-pontszámmal, az utolsó értékelt verseny idejével és az értékelt versenyek számával 2017-es világbajnokság előtti adatok 16 Kajak-kenu sportági elemzés
5.1. Férfi K1 200 méter A kajak egyes legrövidebb távja 2012-ben került először az olimpiai programba, és mindkétszer brit versenyző, 2012- ben Ed McKeever, 2016-ban pedig Liam Heath győzött. Magyar érem eddig nem született, Rióban Molnár Péter a B döntőben volt érdekelt (és lett ott hetedik helyezett), Londonban pedig Dudás Miklós szerzett hatodik helyezést, tehát egy olimpiai pontot. Az Élő-pontszámok alapján a világranglistát Liam Heath vezeti 2800 ponttal, őt Horváth Bence követi jelentős, 130 pontos lemaradással. A junior világbajnok Birkás Balázs a nyolcadik helyen áll a ranglistán. Elmondható tehát, hogy két magyar versenyző is a közvetlen világelithez tartozik. Ugyan a kajak-kenuban az időeredmények nem minden esetben mérvadók, az időjárási tényezők és a pályaviszonyok változatossága miatt, az időeredmények javulása folyamatosnak tekinthető. A szaggatott csík jelezte trendvonal a nagy szórás mellett is egyértelműen monoton csökkenést mutat, és az is látható, hogy 20 év alatt mintegy 1,5-2 másodpercet javultak a győztes idők. Ez nagyságrendileg 5%-os javulás, ami mindenképpen jelentősnek mondható. Vagyis hiába a pályák változatossága, a versenyzők folyamatosan gyorsulnak, és ugyanez várható a következő években is. 37.5 37 36.5 Győztes idő 36 35.5 35 34.5 34 33.5 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020 Év 14. ábra: Győztes idők, Férfi K1 200 méter, VB+Olimpia Kajak-kenu sportági elemzés 17
A következő ábra a világbajnokságokon a győztes idejéhez mért különbségeket mutatja. Narancs színnel az utolsó helyezett, kék színnel pedig a második helyezett hátránya látható az ábrán, a különbségek pedig másodpercben vannak kifejezve. Ahogyan azt a trendvonal is jelzi, a versenyek évről évre szorosabbá válnak, vagyis egyre kisebb a különbség az első és a második helyezettek között. A narancssárga színnel jelzett vonal ebben az esetben azt mutatja, hogy az utolsó helyezettek is tendencia-szerűen egyre közelebb kerülnek az elsőkhöz: 20 év alatt 1,5-ről 1 másodpercre olvadt a legnagyobb különbség, vagyis a döntőkbe bejutó összes versenyző egyre jobb időeredmények elérésére képes. 2 1.8 1.6 1.4 1.2 1 0.8 0.6 0.4 0.2 0 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020 Minimum / Diff to 1st, sec Linear (Minimum / Diff to 1st, sec) Maximum / Diff to 1st, sec 15. ábra: Időkülönbségek, Férfi K1 200, VB+Olimpia 18 Kajak-kenu sportági elemzés
5.2. Férfi K1 1000 méter A férfi kajak egyes 1000 méteres versenyszáma igazi hagyományos számnak tekinthető: 1936 óta minden olimpián szerepelt a programban. Az olimpiák során a magyar versenyzők 1 arany-, 3 ezüst- és 2 bronzérmet nyertek ebben a számban. A legutóbbi érmes helyezésig azonban egészen 1976-ig kell visszamenni, az azóta eltelt 40 év alatt mindössze egyszer, 2004-ben jutott magyar versenyző olimpiai döntőbe, ekkor Kökény Roland lett hatodik helyezett. A világranglistát a portugál Fernando Pimenta vezeti, a legjobb magyar a negyedik helyen álló, mindössze 20 éves Kopasz Bálint. Az időeredményeket vizsgálva kijelenthető, hogy 10 év alatt mintegy 6 másodpercet fejlődtek a versenyzők, míg ha a különbségeket vizsgáljuk, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy az első és a második helyezett versenyzők közötti átlagos differencia szinte változatlan az utóbbi 10 évben. A távot figyelembe véve az átlagosan egy másodperc körüli különbségek minimálisnak mondhatók, százalékban kifejezve tizedekben mérhetők. 230 225 220 215 210 205 200 195 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 16. ábra: Időeredmények, Férfi K1 1000m, 2006-2016 3.5 3 2.5 2 1.5 1 0.5 0 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 17. ábra: Időkülönbségek 1. és 2. között, Férfi K1 1000m Kajak-kenu sportági elemzés 19
5.3. Férfi K2 1000 méter, K4 500 méter A fent említett két számot együttesen elemeztük. Ennek oka, hogy az új kvótarendszernek köszönhetően mindenképpen szükség lesz duplázásra, vagyis ahogyan az eddig szokás volt a négyes tagjaiból fog összeállni a páros is, illetve az egyéni indulónak is be kell majd ülnie a csapathajóba. A K4 500 méter a férfiaknál sosem volt olimpiai szám, sőt, a világbajnoki programban is 2007-ben szerepelt utoljára. Komoly sportszakmai kérdés tehát, hogy milyen elvek alapján, kik kerüljenek majd be az olimpiai csapatba. Mindenképpen bizakodásra adhat okot az a tény, hogy a legutóbbi két Európa Bajnokságot a magyar egység nyerte meg többek között ennek is köszönhető, hogy Magyarország vezeti a világranglistát, Szlovákia és Fehéroroszország előtt. A férfiak kajak párosában, 1000 méteren Londonban a Kökény Roland Dombi Rudolf pár révén olimpiai aranyérmet szerzett Magyarország, majd a 2013-as világbajnokságon a bronzérmet szerezte meg ugyanez a páros, azóta viszont sem világbajnoki, sem olimpiai dobogóra nem állhattak fel magyar versenyzők. Rióban hetedik helyen végzett a magyar egység, a ranglistán pedig jelenleg az ötödik helyen áll, a németek, a spnyolok, a szerbek és a lengyelek mögött. 210 205 200 195 190 185 180 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 18. ábra: Győztes idők, Férfi k2 1000 méter, VB+Olimpia Ahogyan az más számokban is megfigyelhető, az időeredmények jelen esetben is egyre inkább javulnak, ez a nagy szórástól függetlenül is kijelenthető. A férfi kajakos csapatok számára tehát igen komoly kihívás, hogy egy kvázi új (K4 500 méter) és egy, az utóbbi években nem túl sikeres számban (K2 1000 méter) hozzanak minél jobb eredményeket Tokióban. 20 Kajak-kenu sportági elemzés
5.4. Férfi kenus számok (C1 1000 méter, C2 1000 méter) Ezt a két számot azért vizsgáljuk egyben, mert a már többször említett kvótarendszer miatt a páros egyik tagja indul egyéniben is, amennyiben egy ország az összes számban szeretne indulni, ez a megkötés azonban a világbajnokságokra nem vonatkozik, ami megnehezíti az előrejelzést. Két olyan számról van szó, melyek az idők kezdete óta szerepelnek az olimpiai műsorban. A legutóbbi olimpián a németek kettős sikernek örülhettek: Sebastian Brendel, aki már Londonban is megnyerte az egyest, az egyéni szám mellett párosban Jan Vandrey-val az oldalán szerezte meg a győzelmet. A második helyet mindkétszer a brazilok szerezték meg. A párosok között a Mike Vasbányai magyar kettős a negyedik helyen végzett, egyéniben azonban nem sikerült döntőbe jutni. Az utóbbi évtized legsikeresebb magyar kenusa, Vajda Attila immáron visszavonult. Az egyéni versenyzők ranglistáján Kiss Tamás a 11., Bodonyi András pedig a 14. helyen áll. A párosoknál a tizedik helyen áll a Mike Korisanszky összetételű magyar egység. 5.5. Magyar férfiak a ranglistákon Ahogy az már fentebb is részletezésre került, számos magyar férfi versenyzőnk található meg a különböző távok ranglistáin. Az összes, a listákon szereplő magyar versenyzőt tartalmazza az alábbi összefoglaló táblázat. Ahogy látható, az összes kajakos számban van magyar a legjobb nyolc között, ez azonban egyik kenus számról sem mondható el, vagyis amíg a kajakos számokban van, addig a kenus számokban nincs magyar versenyző az elméletileg döntőt érő helyek valamelyikén. Discipline Rank Person Age Na onality Ra ng Last Result # Results C1 1000m 11 Tamas Kiss 30 Hungary 2478,6 27-May-2017 3 C1 1000m 14 Andras Bodonyi 22 Hungary 2408,7 29-Jul-2017 4 C1 1000m 19 Henrik Vasbányai 26 Hungary 2343,1 15-Jul-2017 6 C1 1000m 47 Balázs Adolf 18 Hungary 2172,7 29-Jul-2017 2 C1 1000m 50 Bence Balázs Dori 20 Hungary 2145,9 24-Jun-2017 1 C1 1000m 65 Balázs Kiss 21 Hungary 2064,3 20-May-2017 1 C2 1000m 10 Mike / Korisanszky - Hungary 2420,7 15-Jul-2017 2 C2 1000m 21 Sarudi / Fekete - Hungary 2262,4 20-May-2017 1 C2 1000m 37 Lelovics / Dori - Hungary 2027,7 27-May-2017 1 K1 200m 2 Bence Horváth 25 Hungary 2670,5 16-Jul-2017 2 K1 200m 8 Balázs Birkás 21 Hungary 2510,5 30-Jul-2017 8 K1 200m 24 Levente Apagyi 23 Hungary 2328,2 04-Jun-2017 1 K1 200m 27 István Kuli 19 Hungary 2304,1 25-Jun-2017 3 K1 200m 45 Kolos Csizmadia 21 Hungary 2225,3 04-Jun-2017 3 K1 200m 50 Kristóf Domonkos Keresztes 15 Hungary 2210,0 29-Jul-2017 1 K1 200m 118 Ákos Obert 18 Hungary 1994,6 30-Jul-2017 1 K1 200m 136 Mar n Molnár 18 Hungary 1943,6 25-Jun-2017 1 Kajak-kenu sportági elemzés 21
Discipline Rank Person Age Na onality Ra ng Last Result # Results K1 1000m 4 Bálint Kopasz 20 Hungary 2633,5 29-Jul-2017 8 K1 1000m 26 Viktor Máté Németh 21 Hungary 2339,2 27-May-2017 1 K1 1000m 34 Ádám Varga 17 Hungary 2288,1 29-Jul-2017 2 K1 1000m 40 Dániel Pauman 31 Hungary 2264,4 20-May-2017 1 K1 1000m 63 Máté Györgjakab 20 Hungary 2119,9 24-Jun-2017 1 K1 1000m 92 Buda Varga 26 Hungary 2020,9 20-May-2017 1 K2 1000m 5 Hufnágel / Ilyes - Hungary 2493,3 15-Jul-2017 1 K2 1000m 18 Tóth / Kulifai - Hungary 2332,9 20-May-2017 2 K2 1000m 27 Kammerer / Bardfalvi - Hungary 2248,3 27-May-2017 1 K2 1000m 33 Doba / Gacsal - Hungary 2155,7 27-May-2017 1 K2 1000m 55 Mayer / Petró - Hungary 1992,5 20-May-2017 1 K2 1000m 56 Varga / Czompa - Hungary 1992,0 03-Jun-2017 1 K4 500m 1 Hungary - Hungary 2768,7 15-Jul-2017 13 19. ábra: Az Élő-pontszámítási rendszer szerinti világranglistán szereplő magyar versenyzők a férfi olimpiai számokban, életkorral, Élő-pontszámmal, az utolsó értékelt verseny idejével és az értékelt versenyek számával 2017-es világbajnokság előtti adatok 5.6. Női kenus számok (C1 200 méter, C2 500 méter) Mint az már említésre került, a női kenu eddig nem volt olimpiai sportág, a két, újonnan bekerült versenyszám (C1 200 méter és C2 500 méter) pedig csak 2010 óta része a világbajnoki programnak. Várhatóan több ország nyit majd a kenu felé, vagyis a versenyzői létszám, egyben a verseny növekedése várható. Azt ki lehet emelni, hogy a két kenus olimpiai számban eddig megrendezett világbajnokságokon (2010 és 2015 között összesen 9 szám) Kanada dominanciája egyértelmű: 6 aranyat szereztek a versenyzőik. Az idei Európa Bajnokságon C1 200 méteren Takács Kincső ezüstérmet szerzett, C2 500-on pedig Balla Virággal az oldalán Európa-bajnokok lettek. Mivel mindketten éppen csak kiöregedtek a juniorok mezőnyéből, még hosszú éveken keresztül meghatározó versenyzői lehetnek ezen számoknak. A világranglistát párosok esetében vezetik, és Tokióban optimális korban lesznek, így a magyar küldöttség joggal remélhet tőlük érmet. Az egyéni ranglistán Takács Kincső a második, Balla Virág pedig a negyedik helyen áll. 5.7. Női K1 200 méter A női kajakosok egyéni sprintszáma 2012-ben került be az olimpiai programba. A szám egyik érdekes jellemzője, hogy az utóbbi évtizedben éveken keresztül egy-egy versenyző dominanciája jellemezte az egész mezőnyt. 2007 és 2010 között 3 egymást követő világbajnokságot nyert meg Janics Natasa (2006-ban még egy másik magyar, Paksy Tímea volt a szám világbajnoka), azóta pedig az új-zélandi Lisa Carrington legyőzhetetlen: 4 világbajnoki és 2 olimpiai bajnoki 22 Kajak-kenu sportági elemzés
címet szerzett. Ráadásul a legutóbbi 4 alkalommal, vagyis a teljes olimpiai ciklus során a lengyel Marta Walczykiewicz végzett mögötte a második helyen. A tavalyi olimpián és a 2015-ös világbajnokságon nem volt magyar döntős a mezőnyben, a világranglistát ennek ellenére Lucz Dóra vezeti, aki az idén a sikeres Világkupa-szereplés mellett Európa bajnoki címet is szerzett. Vad Ninetta a tizedik, Fazekas-Zur Krisztina pedig a tizenötödik helyen áll, ami a páros és a négyes miatt is fontos pozitív jel. Győztes idő 46.00 44.00 42.00 40.00 38.00 36.00 34.00 2006 2007 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Év 1.00 0.90 0.80 0.70 0.60 0.50 0.40 0.30 0.20 0.10 0.00 Különbség, 1-2 20. ábra: Női K1 200 méter, győztes idő (kék oszlop, bal oldalon másodpercben) és különbség az első kettő között (narancs vonal, jobb oldalon másodpercben), 2006-2016, VB+Olimpia Ahogyan az az ábrán is látható, a győztes idők lassú, de folyamatos javulása figyelhető meg: a trendvonal negatív meredekségű, és egyre inkább a 40 másodperc alatti időkkel lehet győzni. A különbségek nem olyan kicsik, mint elsőre tűnik: már 2 tizedmásodperc is 1 méter feletti differenciát jelent, vagyis elmondható, hogy az utóbbi 10 évben egyértelműek voltak a helyezések, nem volt szükség célfotóra. 5.8. Női K1 500 méter Talán ez a szám mutatja a legjobban a magyar kajak-kenu sport erejét és mélységét: 2006 és 2016 között csupán a pekingi olimpián nem volt magyar a dobogón (4. hely), ezen kívül 2 olimpiai és 5 világbajnoki arany, valamint 3 világbajnoki ezüst a mérleg, ráadásul ezeken 5 különböző versenyzőnk osztozott. Kis túlzással kijelenthető, hogy a magyar válogatót nehezebb megnyerni, mint a világbajnokságot. Érdekes adat, hogy a kiosztható 33 érmen mindössze 10 ország osztozik, rajtunk kívül pedig csak a németek, az új-zélandiak, az ukránok és az olaszok voltak legalább 3 alkalommal dobogón. A számban tehát évek óta dominálnak a magyar versenyzők, az idei Európa Bajnokságon a mindössze 21 esztendős, tehát még junior korú versenyzőnk, Takács Tamara nyert aranyérmet. A szint fenntartása mellett az lehet az egyik legfontosabb kérdés, hogy Tokióban milyen elv alapján fog eldőlni, hogy a kajak négyes melyik tagja versenyezhet egyéniben is. A magyar dominancia a világranglistán is látványos: Takács Tamara a második, Vad Ninetta az ötödik, Lucz Dóra a hetedik, Fazekas-Zur Krisztina pedig a tizennegyedik helyen áll. Kajak-kenu sportági elemzés 23
5.9. Magyar nők a ranglistákon A férfiakhoz hasonló módon, a hölgyek esetében is számos magyar versenyző található a ranglistákon, alább látható a róluk készült összefoglaló táblázat. Discipline Rank Person Age Na onality Ra ng Last Result # Results C1 200m 2 Kincsö Takács 23 Hungary 2634,4 16-Jul-2017 14 C1 200m 4 Virág Balla 23 Hungary 2589,9 30-Jul-2017 7 C1 200m 14 Zsane Lakatos 22 Hungary 2360,1 28-May-2017 12 C1 200m 22 Bianka Nagy 17 Hungary 2290,5 30-Jul-2017 4 C1 200m 38 Csenge Molnár 15 Hungary 2188,1 29-Jul-2017 1 C1 200m 79 Zsófia Kisbán 19 Hungary 1967,9 25-Jun-2017 2 C2 500m 1 Takács / Balla - Hungary 2573,0 15-Jul-2017 5 C2 500m 10 Lakatos / Molnár - Hungary 2251,0 28-May-2017 1 K1 200m 1 Dora Lucz 22 Hungary 2799,5 30-Jul-2017 9 K1 200m 10 Nine a Vad 28 Hungary 2481,3 28-May-2017 8 K1 200m 15 Krisz na Fazekas-Zur 37 Hungary 2411,0 21-May-2017 8 K1 200m 25 Dóra Bodonyi 23 Hungary 2331,7 21-May-2017 1 K1 200m 33 Adrienn Orosz 18 Hungary 2259,1 30-Jul-2017 2 K1 200m 43 Eszter Rendessy - Hungary 2224,3 29-Jul-2017 1 K1 200m 59 Blanka Kiss 21 Hungary 2177,2 25-Jun-2017 1 K1 500m 2 Tamara Takacs 21 Hungary 2673,5 16-Jul-2017 7 K1 500m 5 Nine a Vad 28 Hungary 2595,6 27-May-2017 1 K1 500m 7 Dora Lucz 22 Hungary 2568,9 30-Jul-2017 5 K1 500m 14 Krisz na Fazekas-Zur 37 Hungary 2498,2 20-May-2017 6 K1 500m 26 Dóra Bodonyi 23 Hungary 2360,5 20-May-2017 2 K1 500m 45 Sára Mihalik 21 Hungary 2243,1 25-Jun-2017 2 K1 500m 49 Szabina Szellák - Hungary 2222,4 26-Jul-2017 1 K1 500m 53 Alida Gazsó 17 Hungary 2213,2 30-Jul-2017 2 K2 500m 6 Medveczky / Farkasdi - Hungary 2524,7 16-Jul-2017 1 K2 500m 17 Lucz / Szénási - Hungary 2281,8 21-May-2017 1 K2 500m 18 Malcsiner / Katrinecz - Hungary 2280,0 21-May-2017 3 K2 500m 24 Lucz / Nagy - Hungary 2230,2 28-May-2017 2 K2 500m 27 Rendessy / Szellák - Hungary 2221,8 26-Jul-2017 1 K2 500m 35 Sólyom / Racskó - Hungary 2168,2 28-May-2017 1 K4 500m 1 Hungary - Hungary 2743,3 15-Jul-2017 40 21. ábra: Az Élő-pontszámítási rendszer szerinti világranglistán szereplő magyar versenyzők a női olimpiai számokban, életkorral, Élő-pontszámmal, az utolsó értékelt verseny idejével és az értékelt versenyek számával 2017-es világbajnokság előtti adatok 24 Kajak-kenu sportági elemzés
6. Versenyzői pályák alakulása 6.1. Kozák Danuta Kutatásunk során fontosnak tartottuk megvizsgálni, hogy a világ legjobb versenyzői milyen karrierutakat jártak be, és melyek voltak pályafutásuk mérföldkövei. Az utóbbi évek legsikeresebb magyar kajakosa Kozák Danuta, aki 2016-ban Rióban mindhárom számában aranyérmet nyert. Immáron ötszörös olimpiai-, tizenegyszeres világ- és tizennégyszeres Európa-bajnok. Danuta esetében egyértelműen látható, hogy már fiatal korában is óriási tehetségnek számított: 2001-ben, mindössze 14 évesen lett ifjúsági világbajnok Tokióban. A felnőttek közötti első sikerekre sem kellett sokáig várnia: 20 évesen és 127 naposan, első felnőtt világbajnokságán rögtön két ezüstérmet nyert K2 1000 méter és K4 500 méter), majd alig egy hónappal később Európa bajnoki címet szerzett K2 1000 méteren Szabó Gabriellával az oldalán. Első olimpiáján, 2008-ban Pekingben a női kajaknégyes tagjaként szerzett ezüstérmet. Első egyéni bajnoki címét a 2010-es Európa Bajnokságon, 23 évesen szerezte K1 500 méteren. A sportág csúcsát, vagyis az olimpiai bajnoki címet 2012-ben, Londonban érte el, rögtön duplán: K1 és K4 500 méteren is olimpiai bajnok lett. Rióban K1, K2 és K4 500 méteren is olimpiai bajnok lett. 2007 óta minden évben nyert legalább egy aranyérmet nemzetközi versenyeken, a legsikeresebb éve 2014 és 2016 volt, előbbi során 2 világ- és 3 Európa bajnoki cím mellé két Világkupát is nyert, tavaly pedig a három olimpiai bajnoki cím mellé három Európa bajnoki, illetve egy Világkupa siker társult. Az eredmények alapján tehát elmondható, hogy az utóbbi 10 év legsikeresebb női kajakosa, akinek tehetsége már utánpótlás-korban is látszott, pedig egyáltalán nem volt egyszerű dolga: a válogató versenyeken legnagyobb ellenfelei egyesben és párosban is Kovács Katalin és Janics Natasa voltak, akik szintén a magyar kajak-kenu sport örökös bajnokai. A 2017-es évben gyermeke születése miatt nem versenyzett, így láthatóvá vált, hogy más magyar versenyzők is a világ élvonalában vannak, legyen szó akár egyéni, akár csapathajóról. 6.2. A legjobb magyar versenyzők és Kozák Danuta Kozák Danuta bemutatása mellett érdekes kérdés, hogy a jelenleg legjobbnak számító fiatal magyar versenyzők hogy állnak a ranglistán, ha az életkori sajátosságaikat is figyelembe vesszük. Az elemzés során Lucz Dóra és Takács Tamara eredményeit emeltük ki. Az alábbi ábrán is jól látszik, hogy Kozák Danuta éveken keresztül vezette a ranglistát, azonban Takács Tamara és Lucz Dóra is magasabb pontszámmal rendelkeznek az életkori sajátosságaik figyelembe vételével. Ez a tény szintén azt mutatja meg, hogy több olyan versenyzőnk is van, akik már most is a világelitben találhatók, és a velük egyidősek között egyértelműen a legjobbak között vannak, tekintve, hogy évek óta meghaladják a 95. percentilis értéket. Kajak-kenu sportági elemzés 25
3000.0 2900.0 2800.0 2700.0 2600.0 2500.0 2400.0 2300.0 2200.0 2100.0 2000.0 14 19 24 29 34 39 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 Max 95% 80% Kozák Danuta Lucz Dóra Takács Tamara 3000 2900 2800 2700 2600 2500 2400 2300 2200 2100 2000 22. ábra: Életkor benchmark, Kozák Danuta, Lucz Dóra és Takács Tamara, olimpiai számok, 2008-2017 7. Összefoglalás A kajak-kenu az egyik legsikeresebb magyar sportág, számos világklasszis versenyzővel. A következő időszakban a sportág olimpiai versenye komoly változásokon megy keresztül, ami kihívást jelent a versenyzők, edzők és sportvezetők számára egyaránt. Az elemzés megmutatta, hogy szinte az összes olimpiai számban a legjobbak között vannak a magyar versenyzők, vagyis reális lehet az az elvárás is, hogy minden induló a döntőben szerepelen Tokióban. Az utóbbi pár év legsikeresebb magyar versenyzői mellett számos tehetséges fiatal versenyző is bebizonyította ebben az évben, hogy a legjobbak között a helye. A megváltozott kvótarendszer, valamint az olimpiai számok összetételének folyamatos változása azonban egy komoly kockázati tényező, mely folyamatos munkára készteti a magyar kajak-kenu sport résztvevőit. 26 Kajak-kenu sportági elemzés