/2007. (..) ÖTM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. -a (2) bekezdésének 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat és hatásköréről szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 4. c) pontjának cc) alpontjában meghatározott feladatkörömben, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. -ának (2) bekezdésére tekintettel, a pénzügyminiszterrel, továbbá a hivatásos önkormányzati tűzoltóság és a rendőrség együttműködésére figyelemmel az igazságügyi és rendészeti miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: Általános rendelkezések 1. (1) A tűzvizsgálat célja olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek bővítésére, a mentési beavatkozási feltételek javítására és hozzájárulnak az állampolgárok jogkövető magatartásához. (2) A tűzvizsgálat során a tűzvizsgáló feladata a tűz keletkezési, terjedési körülményeinek felderítése, a keletkezés helyének, idejének és ok-okozati összefüggéseinek megállapítása, továbbá a tűzesettel kapcsolatos személyi felelősség vizsgálata. (3) A tűzvizsgálat során vizsgálni kell: a) a tűz keletkezésének megelőzésére, elkerülésére, továbbterjedésének megakadályozására tett intézkedéseket, a vonatkozó tűzvédelmi, tűzmegelőzési előírások érvényesülését, b) a tűzoltás alapvető feltételeinek meglétét, a tűzoltást befolyásoló körülményeket. 2. (1) A tűzoltóságok minden tudomásukra jutott tűzesettel kapcsolatban adatgyűjtésre és adatszolgáltatásra kötelezettek. (2) Kötelezően gyűjtendő adatok: a) a tűzeset helye, b) a tűzeset keletkezésének körülményei, a tűz kiterjedése, c) a keletkezés ideje (amennyiben nem ismert a pontos keletkezési idő, úgy vélelmezett időt kell megjelölni), d) a jelzés ideje, e) a személyi sérülés jellege, mértéke, f) az ügyfél, a tanú adatai, (név, elérhetőség). 1
(3) A nem illetékességi területen történt beavatkozás esetén a beavatkozó tűzoltóság köteles az adatokat a tűzeset keletkezési helye szerint illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak haladéktalanul távközlési eszköz útján vagy elektronikus úton megküldeni. 3. (1) Az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnoka (a továbbiakban: parancsnok) hivatalból tűzvizsgálati eljárást folytat le, ha: a) a tűzesettel összefüggésben bűncselekmény gyanúja merül fel, b) a tűzeset során haláleset történt, c) a tűzeset minősített riasztási fokozata II-es a főváros közigazgatási határán belül III-as vagy annál magasabb volt, d) szakmai, vagy egyéb szempontból indokoltnak tartja. (2) A tűzvizsgálati eljárást az (1) bekezdésben felsorolt eseteken túl, az ügyfél kérelmére le kell folytatni, kivéve ha a tűzeset helyszínét oly mértékben megváltoztatták, hogy az a tűzvizsgálat lefolytatását nem teszi lehetővé. 4. (1) A Magyar Honvédség létesítményeiben, ingatlanaiban, járműveiben keletkezett tűzesetek vizsgálatában az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság az érintettek felkérésére szakértőként működik közre. (2) A nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeiben a külön jogszabályban meghatározottak szerinti szerv folytatja le a tűzvizsgálatot. A tűzvizsgálatot biztosító cselekmények 5. A 3. (1) bekezdésének a) - c) pontjában meghatározott esetekben a tűzvizsgálati eljárás eredményességének érdekében amennyiben a tűzvizsgáló nincs a helyszínen a tűzoltás vezetője a 2. (2) bekezdésében meghatározott kötelező adatgyűjtésen túl: a) intézkedik a terület és a bizonyítékok biztonságos, változatlan állapotban történő megőrzésére, b) jelentésben rögzíti a helyszínre vonatkozó adatokat, információkat, helyszínrajzot és lehetőség szerint kép-, és filmfelvételeket készít. 6. (1) A 3. (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott esetekben nyílt vasúti vonalon a vonat vezetője, illetőleg az úton lévő hajón a hajó kapitánya (vezetője) köteles elvégezni azokat a tűzvizsgálatot biztosító cselekményeket, amelyek a forgalom zavartalansága, továbbhaladása (fenntartása) miatt szükségesek és később nem pótolhatók. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján végzett cselekményekről az annak alapján szerzett adatok közlésével a vonat vezetője, illetőleg a hajó kapitánya (vezetője) köteles a tűzeset keletkezési helye szerint illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságot haladéktalanul tájékoztatni. (3) A tűzeset szempontjából érdekelt személy, személyek kötelesek változatlanul hagyni, illetőleg lehetőség szerint változatlan formában megőrizni a tűzvizsgálati helyszínt, annak felszabadításáig. 2
A tűzvizsgálat lefolytatásának szabályai 7. A tűzvizsgálatot a tűzeset keletkezési helye szerint illetékes parancsnok, illetve az általa kijelölt személy, személyek végzik. 8. (1) A parancsnoknak tűzvizsgáló készenléti szolgálatot kell működtetnie. (2) A készenléti szolgálat ellátásának szabályait a parancsnok állapítja meg. (3) Tűzvizsgálat lefolytatására az a személy jogosult, aki a hivatásos önkormányzati tűzoltóság állományának tagja és a) felsőfokú szakmai képzettséggel, továbbá tűzvizsgálói tanfolyami végzettséggel, b) és legalább 3 éves tűzoltási, tűzvizsgálati vagy tűzmegelőzési gyakorlattal rendelkezik. 9. (1) A tűzvizsgálat során e rendelet 1. -ának (2) bekezdésében meghatározottak teljesítése érdekében bizonyítási eljárást kell lefolytatni. (2) Az 1. (3) bekezdésében meghatározott vizsgálat során értékelni kell: a) a kárt szenvedett létesítmény, építmény tűzvédelmi helyzetét átfogó, valamint összehasonlító módon, figyelembe véve a létesítéskor, illetve az esemény időpontjában érvényben lévő előírásokat, b) a létesítési és használati előírások teljesítését, a tűzoltóság hatósági, szakhatósági munkájának az építmény tűzvédelmi helyzetére gyakorolt hatását, c) a tűzeset helyszínének megközelíthetőségét, tűzjelzés lehetőségét, vízszerzési helyeket, a beépített jelző- és oltó berendezéseket, d) a dolgozók, az önkéntes vagy létesítményi tűzoltóság tevékenységét. (3) A bizonyítási eljárásban tűzeseti helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni szemléről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgálat szempontjából lényeges tényezők leírását, a feltárt adatok, bizonyítékok felsorolását, továbbá a szükség szerinti mintavételezés körülményeit, valamint a lefoglalt bizonyítékok megnevezését. 10. (1) Az összegyűjtött bizonyítékok felhasználásával a tűzvizsgálati eljárásról összefoglaló jelentést kell készíteni. Az összefoglaló jelentés a tűzvizsgálatról készült szakmai anyag. (2) Az összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell: a) a tűz keletkezésével, terjedésével kapcsolatos ok-okozati összefüggéseket, b) a sérültek, elhunytak, károsultak adatait, c) a figyelembe vett és a mellőzött bizonyítási eszközöket, a mellőzés indokolását, d) valamint mindezek alapján a tűz keletkezési helyére, idejére, okára, a gyújtóforrásra és a személyi felelősségre vonatkozó megállapításokat, e) a személyek, anyagi javak, veszélyeztetettségére vonatkozó megállapításokat, f) a további intézkedésre tett javaslatokat, 3
g) továbbá mellékleteként a keletkezett iratokat, bizonyítékokat. 11. (1) Az összefoglaló jelentés alapján a parancsnok szükség szerint intézkedik a jelentés kiegészítéséről, vagy záradékolja az összefoglaló jelentést. (2) A záradékolás során a tűzvizsgálat eredményétől függően a parancsnok, amennyiben annak feltételei fennállnak a) szóban vagy írásban felhívja az ügyfél figyelmét a követendő szabályok betartására; b) szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményez; c) tűzvédelmi bírságot szab ki; d) egyéb hatósági intézkedést kezdeményez az illetékes hatóságnál a tapasztalt jogszabálysértés megszüntetésére (építés, környezetvédelem, stb.). 12. A tűzvizsgálati eljárás 20. -ban meghatározott tűzvizsgálati hatósági bizonyítvány kiadásával zárul. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság és a rendőrség együttműködése a tűzvizsgálatban 13. A rendőrség szervei minden tudomásukra jutott tűzesetről az ügyeletük útján haladéktalanul kötelesek a tűzoltóság illetékes szerveit értesíteni. 14. (1) A tűzoltóság szervei: a) bűncselekmény gyanúja esetén, b) halál esetén, az ügyeletük útján haladéktalanul kötelesek a rendőrség illetékes szerveit értesíteni. (2) Amennyiben a tűzesettel kapcsolatban a rendőrség és a tűzvizsgáló is helyszíni szemlét folytat le, úgy azt lehetőség szerint egyidejűleg kell lefolytatni. A tűzvizsgálati eljárás a rendőrség, vagy más hatóság által folytatott eljárással párhuzamosan is lefolytatható. (3) A tűzvizsgáló az (1) bekezdésében meghatározott esetben illetve a rendőrség megkeresésére a vizsgálat lezárását követően a tűzvizsgálati hatósági bizonyítványt a keletkezett egyéb iratokkal együtt a kiadmányozási rendnek megfelelően haladéktalanul megküldi a vizsgálatot végző rendőri szervnek. 15. A tűzvizsgáló igényelheti a rendőri szervek segítségét az ügyfelek, tanúk felkutatása, azonosítása, helyszínen tartása, továbbá a nyomok megőrzése, rögzítése és a helyszín biztosítása érdekében. 4
16. A rendőrség a tűzesettel kapcsolatban a nyomozás elrendeléséről, felfüggesztéséről és megszűntetéséről írásbeli értesítésben tájékoztatja az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságot. A tűzesettel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó szabályok 17. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság köteles tájékoztatni az ügyfelet a) tűzeseti hatósági bizonyítvány, b) a tűzvizsgálati hatósági bizonyítvány iránti kérelem lehetőségéről, a kiadásának feltételeiről. 18. (1) A tűzesettel kapcsolatban az ügyfél írásban kérelmezheti: a) adatigazolás céljából a tűzeseti hatósági bizonyítvány kiadását, b) a tűzvizsgálati eljárás lefolytatásával a tűzvizsgálati hatósági bizonyítvány kiadását. (2) A kérelem tartalmazza a kérelmező ügyfél vagy képviselőjének adatait, lakcímét/székhelyét, távközlési úton történő elérhetőségét, a tűz keletkezési helyét, idejét, valamint azt az indokot, amely miatt a hatósági bizonyítvány kiadását kezdeményezi. 19. (1) A tűzeseti hatósági bizonyítvány tartalmazza: a) a hivatásos önkormányzati tűzoltóság megnevezését, címét, a kiadásának helyét és dátumát, a kiadmányozó nevét, hivatali beosztását, aláírását, a tűzoltóság bélyegzőlenyomatát, b) a bizonyítvány számát, az ügyintéző nevét, c) a kérelmező nevét és lakcímét, d) a tűzjelzés idejét, e) a tűzeset helyét, és idejét, f) tűzoltói beavatkozás történt-e, g) indult-e tűzvizsgálati eljárás, h) milyen célból és milyen bizonyítékok alapján történt meg a kiadása, i) fellebbezési jogosultságról való tájékoztatást, j) a tűzesetről rendelkezésre álló adatok közül azon adatokat, melyek a tűzeseti hatósági bizonyítvány felhasználása szempontjából szükségesek. (2) A tűzeseti hatósági bizonyítvány a tűzvizsgálati eljárás lefolytatásától függetlenül a 2. (2) bekezdés szerinti adatok alapján adható ki. (3) A bejelentett tűzesetekről a tűzoltóság kérelemre 8 napon belül, a 19. (1) bekezdésben meghatározott tartalmú tűzeseti hatósági bizonyítványt ad ki. (4) A tűzeseti hatósági bizonyítvány kiadása megtagadható, ha a tűzeset megtörtének ténye a helyszín megtekintése alapján nem állapítható meg. 5
20. (1) A tűzvizsgálati hatósági bizonyítvány a 19. (1) bekezdésében foglaltakon felül tartalmazza: a) a tűz keletkezésének ok-okozati összefüggéseit; b) a tűz terjedésére vonatkozó megállapításokat; c) a tűzesettel összefüggésben a személyi felelősséggel kapcsolatban kezdeményezett eljárást; d) a 14. (1) bekezdésében meghatározott esetben, annak a rendőri szervnek a megnevezését, amelyet a tűzoltóság értesített; e) azt az adatot, amely az ügyfél számára hatósági bizonyítvány felhasználása szempontjából szükséges. (2) A tűzvizsgálati hatósági bizonyítvány kiadására az összefoglaló jelentés parancsnoki záradékolását követően kerül sor. (3) A tűzoltóság az eljárás megindításártól számított 30 napon belül, a 20. (1) bekezdésében meghatározott tartalmú tűzvizsgálati hatósági bizonyítványt ad ki. (4) Ha a tűz keletkezésének ok-okozati összefüggései nem állapíthatóak meg, vagy nem bizonyíthatóak, a tűz keletkezési okát a tűzvizsgálati hatósági bizonyítványban, ismeretlenként kell megjelölni. (5) Amennyiben a 3. (2) bekezdésében foglalt feltételek szerint a tűzvizsgálatot nem lehet lefolytatni, úgy a parancsnok a tűzvizsgálati hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja. A tűzvizsgálati eljárási költségek 21. (1) A tűzeseti hatósági bizonyítvány kiadása illetékköteles. (2) A kérelemre indult tűzvizsgálati eljárásért a kérelem előterjesztésével egyidejűleg igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni. (3) A kérelemre indult, elsőfokú tűzvizsgálati eljárásért járó díjat a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) Területi Igazgatósága által nyilvántartott, illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat számlájára kell befizetni. A helyi önkormányzat bankszámla számát az ügyfél írásbeli megkeresésére a területileg illetékes MÁK igazgatósága közli az ügyféllel. (4) A fellebbezési, újrafelvételi továbbá a méltányossági eljárás díját az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) MÁK 10023002-00283494- 00000000 számú számlájára kell megfizetni. (5) A tűzvizsgálati eljárás díja 130.000 forint. A fellebbezési, újrafelvételi továbbá a méltányossági eljárás díja 26.000 forint. (6) A díj a tűzvizsgálati eljárást lefolytató illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság vagy az OKF bevételét képezi. (7) A díj nem téríthető vissza, ha a kérelmező a tűzvizsgálati eljárás iránti kérelmét az eljárás lefolytatása közben visszavonja. A kérelem ismételt benyújtása esetén a díjat ismételten meg kell fizetni. (8) A díjak beszedésére, kezelésére, nyilvántartására és elszámolására az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni. A díjról elkülönített nyilvántartást kell vezetni. (9) Az e rendeletben meghatározott díjakra: 6
a) a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 31. -ának (1) bekezdése első mondatában, valamint a 31. -ának (2), valamint (7) bekezdésében foglaltakat, b) a díj behajtására az Itv. 88. -ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon e jogszabály tekintetében díjat kell érteni. (10) A tűzvizsgálati kérelemhez csatolni kell a díj megfizetéséről szóló, hitelt érdemlő igazolást. 22. A tűzvizsgálati eljárás lefolytatására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény előírásait kell alkalmazni. Vegyes és záró rendelkezések 23.. (1) Ez a rendelet, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 2007. április 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról szóló 13/1997. (II. 26.) BM rendelet és az azt módosító 37/1999. (X. 27.) BM rendelet hatályát veszti. (2) A rendelet 8. -ának (3) bekezdése 2008. április 1-én lép hatályba. Dr. Lamperth Mónika 7
Szakmai indokolás A tűzvizsgálatra vonatkozó rendelkezések újraszabályozása több szempontból is indokolt. Ezek közül kettő emelhető ki, ezek a jogszabályi környezet megváltozása, így a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hatálybalépése, valamint a szakmai követelményeknek a kor színvonalához és a tűzoltóság igényeihez, lehetőségeihez történő igazítása. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok szakmai tevékenységének felügyelete és az eljárással kapcsolatos észrevételeik, igényeik gyűjtése alapján a következők állapíthatók meg: az elvégzett tűzvizsgálatok nagy része nem szolgálják az alapvető tűzvédelmi célok megvalósítását. A tűzvizsgálatnak elő kell segítenie a tűzoltóság szakmai tevékenysége színvonalának emelését, úgy a tűzoltási, beavatkozási, mint a tűzmegelőzési szakterületen. A jelenleg kialakult rendszerben a következőképpen foglalhatók össze a tűzvizsgálati tevékenységgel kapcsolatos tapasztalatok: a) magas a végzett tűzvizsgálatok száma (1998-2005. között átlagosan évi 15 ezer) b) magas a tűzvizsgálatot végzők létszáma (az országban összesen kb. 1200 fő) c) az egy főre jutó vizsgált tüzek száma alacsony (évente 10-12 db) Az előzetes felmérés és tapasztalatok alapján a következő, jogszabályban megjeleníthető célok fogalmazódtak meg: a) a tűz elleni védekezésről, a tűzoltóságról és a műszaki mentésről szóló 1996. évi XXXI. törvényhez (a továbbiakban: Ttv.) igazodóan egyértelműen meg kell határozni a tűzvizsgálati eljárás célját, feladatait, b) csökkenteni kell a részletesen vizsgált tüzek számát, c) a vizsgálat mélységét, részletességét növelni szükséges, d) a vizsgálatot végzők körét szűkíteni kell, e) a vizsgálatot végzők részére a szakmai színvonal növelése érdekében képzési alapkövetelményeket és szakmai gyakorlati időt kell meghatározni, f) rendezni kell a tűzvizsgálat során a tűzoltóság és a rendőrség feladatait és annak szabályait az egyéb magasabb szintű jogszabályok által megszabott keretek között, g) a Ket. szabályainak megfelelően át kell alakítani a tűzvizsgálati eljárást A Ttv. alapján a tűzvizsgálat a tűzoltóságnak azon szakmai tevékenysége, amely a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányul. A fogalom meghatározásának megfelelően a tevékenység szakmai célú, (amely társadalmi érdekre épül) a tűzvizsgálat végzéséhez azonban szükséges a tűzoltóság tűzvédelmi hatóságként történő megjelenése. A tűzvizsgálat célját és feladatát szükségessé vált meghatározni az egységes szemlélet megalapozása érdekében, amelyet a korábbi jogszabály nem tartalmazott. A jelenlegi gyakorlat szerint a tűzesetekkel kapcsolatban a rendelkezésre álló adatok alapján tűzeseti igazolást ad ki a tűzoltóság, amely csak a tűzeset idejét, helyét és az igazolás felhasználása szempontjából lényeges egyéb adatot tartalmazza. Az igazolás ebben a formájában nem felel meg a Ket. rendelkezéseinek. Ennek megfelelően módosításra került, az igazolás szerepét a tervezet szerint a tűzeseti hatósági bizonyítvány veszi át. Annak érdekében, hogy a 8
tűzeseti hatósági bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló adatok minden tűzesetnél rendelkezésre álljanak, a kötelezően gyűjtendő adatok köre is meghatározásra került. Az előzőeken túl a gyűjtött adatok annak eldöntésében is segítséget nyújtanak, hogy amennyiben a helyszínen nem dönthető el, hogy tűzvizsgálati eljárást le kell e folytatni, a későbbiekben a parancsnok felelős döntését megalapozza. A tűzvizsgálatok köre szűkítésének célját figyelembe véve került meghatározásra a kötelezően vizsgálandó esetek kritériumrendszere. Amennyiben a parancsnok egyéni döntési körét figyelmen kívül hagyjuk, úgy a várható vizsgálati esetek száma a jelenlegi évi 15 ezerről, évi 2-3 ezerre csökken. Az új rendszerben kötelező a haláleset esetén a vizsgálat, míg a személyi sérülés esetén a parancsnok döntési körébe került a vizsgálat lefolytatása. A jelentős értékű kár, mint vizsgálati kritérium, nem felel meg a tűzoltóság szakmai érdekeinek. Így például a mai igen jelentős értékű személygépjárművek tüzei és annak vizsgálata (amelyekben keletkezett kár többszörösen meghaladhatja a meghatározott kárösszeget), nem jelent szakmai szempontból hasznosítható információt, ezzel szemben jelentős költségvonzata van. A tűzesetek során a riasztási fokozat feltételként történő kikötése, a tapasztalatok és a statisztika elemzése alapján lefedi a vizsgálatot igénylő esetek körét. A szabadban keletkezett nagy erő és eszközigényű magas riasztási fokozatot jelentő területtüzek vizsgálata összhangban áll az EU környezetvédelmi és természetvédelmi törekvéseivel. Az előzőeken túlmenően - a korábbi gyakorlattól eltérően az ügyfél a tűzvizsgálati eljárás lefolytatását igazgatási szolgáltatási díj ellenében kérheti. A rendelkezés megalkotása amiatt szükséges, mert az esetek nagy többségében az ügyfél kérelmére lefolytatott eljárás nem szolgáltat hasznosítható információt tűzvédelmi szempontból, az ügyfelet a biztosító kényszeríti rá a vizsgálat elvégeztetésére és a hatósági bizonyítvány kiadására, amely így a tűzoltóságnál jelentkezik jelentős többlet költségként. Mivel a Ket. alapján az adott tűzeset során a biztosító is ügyfélként léphet fel, semmi akadálya, hogy kérje térítés ellenében az eljárás lefolytatását amennyiben nem saját szakemberei segítségével végzi el. A tűzvizsgálati eljárás szakmai színvonalának emelése volt az alapvető szempont az eljárási szabályok megalkotásánál. Ennek megfelelően a hivatásos önkormányzati parancsnokoknak kötelezően ki kell jelölniük a rendelkezésére álló állományból a képzettségi feltételeknek megfelelő tűzvizsgálatot végző személyeket. Ez nem jelent többletköltséget, vagy személyi többlet igény jelentkezését, a jelenlegi személyi állományból megoldható feladat. A tűzvizsgálói szaktanfolyami végzettség követelményre halasztott hatálybalépést szükséges előírni, mivel a tanfolyam 2005. szeptemberében indult újra megfelelő rendszerességgel. Az egységesen magas színvonal és a szakmai elvárások egyértelmű megfogalmazása miatt szükséges a helyszíni szemle jegyzőkönyv, valamint az összefoglaló jelentés tartalmi követelményeinek meghatározása. A tapasztalatok alapján szükségessé vált a rendőrség és a tűzoltóság tűzvizsgálat során történő együttműködésének szabályait a korábbiakhoz képest megváltoztatni. A gyakorlati életnek megfelelően a tűzoltóság a tűzvizsgálatot le kell, hogy folytassa, mivel a rendőrség a tűzvizsgálati eljárás átvételére és lefolytatására nincs felkészülve, értelemszerűen azt a tűzoltóságnak kell elvégeznie. Ennek megfelelően a korábbiaktól eltérően a tűzvizsgálatot a tűzoltóság lefolytatja, akár a rendőrség eljárásával párhuzamosan is, és csak abban az esetben szakítja meg, fejezi be annak lezárása előtt, ha a rendőrség más magasabb szintű jogszabályra hivatkozással arra külön felkéri, vagy utasítja. 9
A tűzvizsgálati eljárás a jelenlegi gyakorlat szerint összefoglaló jelentéssel zárul. Az összefoglaló jelentés a Ket. rendelkezései alapján nem a hatóság döntése, azonban logikusan az eljárás részét képezi a vizsgálat összefoglalását és a tapasztalatokat összegző irat. Az eljárás során az összefoglaló jelentés megtartja korábbi szerepét, továbbra is a vizsgálati cselekmények összefoglalását adja, azonban magának az eljárásnak a Ket. szerinti lezárását minden esetben a hatósági bizonyítvány fogja jelenteni. A tűzesettel kapcsolatban minden esetben kiadható az egyszerűsített tartalmú tűzeseti hatósági bizonyítvány, amely a korábbi igazolás helyét veszi át az eljárásban. Míg a tűzvizsgálati eljárás lefolytatása esetén az ügyfél kérheti a tűzvizsgálati hatósági bizonyítvány kiadását, amely tartalmazza a tűzesetre vonatkozóan a tűz keletkezésének ok-okozati összefüggéseit, a tűz terjedésére vonatkozó megállapításokat és a személyi felelősségre vonatkozó megállapításokat is. Amennyiben a tűzvizsgálati eljárást a tűzoltóság nem folytatja le, és az ügyfél részére valamilyen okból indokolt, két lehetőség áll rendelkezésére. Az egyik, önálló tűzvizsgálati tűzvédelmi szakértő felkérése, vagy a tűzoltóság igazgatási szolgáltatási díj ellenében történő felkérése. Szükséges kihangsúlyozni azt a körülményt, hogy az ilyen esetek vizsgálata nem áll érdekében a tűzoltóságnak, mivel nem származik belőle szakmai szempontból értékelhető haszna. Ennek megfelelően az ilyen vizsgálatok elvégzése többlet feladatot jelent, ezért került meghatározásra az igazgatási szolgáltatási díj. A díj az igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó szabályoknak megfelelően általánydíj. Az igazgatási szolgáltatási díj a következő szempontok alapján került meghatározásra Átlagosnak nevezhető esetet feltételezve, lakóházban keletkezett tűzeset során - 2 fő helyszíni szemle, tanú, ügyfél meghallgatás utazással 16 óra - iratok tanulmányozása a 9. (2) bekezdésben felsoroltak teljesítése érdekében 14 óra - dokumentáció elkészítése, összeállítása kiadmányozásig19 óra Összesen: 49 óra 1 munkaóra díja: 2.537-Ft (x 49 = 124.313-Ft) Továbbá: - gépjármű költség (30 Ft/km) 1200- Ft - telefon, irodaszer költség 5000- Ft Összes költség: 130.513- Ft Fentiek alapján a tűzvizsgálati eljárás díját 130.000 forintban célszerű megállapítani. A tűzvizsgálat alá vont esetek és a tűzvizsgálatot végzők számának csökkentésével, továbbá a minimális végzettségi követelmények meghatározásával várhatóan lényegesen emelkedni fog a tűzvizsgálati tevékenység színvonala. Az egy tűzeset vizsgálatára fordítható idő megnövekedésével, melyhez magasabb követelményszint is társul. Nagyobb hatásfokkal kerülhet hasznosításra a tűzvizsgálat során gyűjtött tapasztalat a jobban átlátható és egységesen meghatározott szempontok szerint készített dokumentációk alapján. 10