/ ; Az Oktatstiyi l Minisztérium Szemléltető 11mkirendeltsg filmdasqrozatából 148sz TfSKEBÓRtrEK {LLATTÖRZSE illat tani sorozata 23f! Ktiszf11ta 1954 évben Tengerben él állatok tartoznak ebbe az ál1at törzsb e Servez$titk az eq<1igte1 ti á+latokét611nyegsen el tért testtiket tusk4s rnészváz b(rltja A hasonlóságolt alapján két al t6rzset kulnbijz te ttlgk meg 1 al yeles tuskeb6ruek al tölzsét 8bová a engerl liliomok + bl ny$let16n osztd lya tartozik trztt t Shóvát engerl csillagok lyeh kigy6kar csillagokosztályau Qfiztálya tartozik otá tger1 Legtel ti;1n5bb sajdtságuk az hogy testuk látsz61ag sugeuaanrés z arány os mégpedig az 6t6s számszerint A részarányoéságuk azon ban csak á1sugaras szimmetria; mely a valódi kétoldalas részarányosságot etfedi Ábránkon a tuskebóruek f5bb tipusainalt szlmmetriavszonyait látjk Az ábra a tengeri csillagok szimmetria viá;9ya1t tja de a kigyókaru csillagok is ezzelegyenek meg A2 es 8 3ábra engeri sf1nk alul és oldal4zeti szlm metria vi sqytt;a j 4ára egy tengeri uborkát muta be oldallul o ; A test k6zpqntjábdl a karok esucsához mend tengelyrszt jel611 az ábra r rel A tengelyrészekközt vannakra karkhi sugarak /1 vel je161ve/ Az ( betua szájnyl1ást aa a betu a végbélnyilást jelenti A tegli uborkánála szájnyllást tap9gat6k /tlvezik köra; fuskebr{iékiárvái A tuskebóruek egye(ifej15dése igen rdekes megtermkenyitett petesej tbl_ dig 1;talakt11ssal tlsrténlk az egyedi tej15dés lárva 1genhason16 a férgek koszoruslárvá!f ához Ez ls arra mu tat hogy a tztf}6désk rven Ei tuskebrüek 8 férgekkelltap oslatban vk Ab];!ánkonbalról jobbra a tengeri$ln tengeri csillag kigy6iaru ellag tengeri uborka lárváját14tjuk Mig at kiej_lk be lapk fklak a lárvákszabadon usznk_ eere ; 1!ren6eri ös2rtáiya l11iompk ;$S A 5;etözétalkot6 tenger ;iliomok osztályába olyan tenge11 állatok tartoznak amelyk nyellel aa al;fzathoz lcsg?;i tettenáliifik; yes fjok azonban a helyllke szbadon lebeg ve is vil ttapi 4ják o / _ 1 ; Ó
! / l a ; 1 _ 7 5 TengerililiomRhizoclinl1s loftoensi81 3 lszbl li z Py4 kehely ééliuok nyeluk tagolt mertszlg eu vlztiidezekbc51 áll Némely fajnál a nyel alján gyökrszeru k4pzsdményeket látunk amelyek az állathelyhezk<stöttst1gét biztosi tják!a ke az állat tulaj donkt4pe;li 1ieste Ezt veszik klsrulaz 5 sugarna megfelelően kiindu16 karok Belsószerv A tengeri liliomok teste! Hcaaaabb vagy rövidebb her oéztáiya 6 TEHlgeri csillagok A 111iomOkkivételével a t<5bbi tüskeb6ruek anyeletlen tti8keb5rf1ekaltörzsébetartoznakbzek közi11 elósz51 a tengeri csillagok osztályát figyeljuk meg bbe ElZ osztályl?a 1poste8ti1 os111agalaku tengeri állat(k tartoznalt 1 f io < _ Tengeri csillaok /astropeeen spinulosus/ = A tengeri csillagok testnek fót5megéta klszpol1tikoreng alkotja amelyet a karok vsznek k<5tula karok száma általában 5 de fajonként lehet kevesebb vagy több 1s a karok szá Az als6 csll lagot felforditott állapotban látjuk általában a fels6 részen láthat6 csillagnak megfele16en kusznak a csillagqk a talaj on Ra gadoz6k f6képpen kagy16kk1 41nek az ostrigatelepek Veszedl mes ellenségei Etvágyuk hatalmas aj en6211 csillag vázúemei A thskeb&ruekre jeile1l1z5 szelvkialakulist a tengeri osillagknál figyeljuk meg A ajzon egy kar keresztmetszetét látjuk A test feluletét általában csillcss hám borit ja iz alatt a mezodermális eredetu mészlemezeket találjuk la/ A tengeri csillagokon 48 a tengeri snökön alakultak ki legjellegzetesebben a tuskék/tehát tusksbór nem jellemző a tttskebóruekre/a tü8kék mészképzódményk melyeknek nagysága vastagsága és alakja igen kulönb8 zó Ál talában a mészlemezek félgöb8s dud9rain Ulnekés mozgathat6k 2téilgeri cailiás belsószrveinek vázláta 1 1 Áb1ánkolla korong és a kar hosszáb8l1 ket tévágott tengeri csillag vázlatos rajzát látjuk 1 szájnyilás /01 a hsóldalon van a csuszó életmddnak megfele15en Gyomruk terj edelmes fehérrel j elezvel amelybólminden karba párosával vakbélszerü függelékek nyul nak Bélcsatornájukrövid és a hátoldali végb4lnyilssal végzó dik A Végbél nyilása sokszor hiányozhat is eskor a száj egyben Uri tónyilás isvizedényrendszerukbe a viz a hátoldali madrepo ralemezen át jut be majd a k6csatornán át a kbrcs$tornába in nen a sugárcsatornákba ;iult r Ezekbl kapják a vizet az un ambulakrális lábak amelyek megtapadása és összehuzcsdása révén mezog az állat Az idegrendszer1k a bélcsatorna elejét körülvev6 ducokat is tartalmaz6 ideggyüruból és az ebb8lkiindu16 és a ka rokban fut6 sugáridegtörzsekb61 állaz állatok fóleg atap1ntást érzékelik akarok végén aaonban kulénbözótökéletességu szemük van Váltivaru á1latok valszerveik a korongban a sugárkrkben helyezkednek el Szaporodásuk kulsó megtermékeny1téssel és a már megismert lárvaállapoton át t<5rténik 5511120/14a 2 _ t ;; l _ O o; ;O
; Hátára fordi tott tengeri csillagot látunk amelyen az eddig meg ismert vázelemeket és tüskéket vázlatosan figyelhetjük mege/az ambulakré11is lábak la fl és a korong közepén a szájnyilás /oj6l látható T _ ll Kl6Yókárucsillagok ; $ 6 r (; osztála A kigyókaru csillagok a tengrl cs1l1agokhozhsonli tanaktestük korongb6l és karokból áll t azonban a karok aránytalanulvékopyab bak mint;a tengeri esillagoké Karjaik mozgékonyak az állat _ nemcsak mászik velükhanem vqlt1kkapaszkodva s tudja a helyét változtatni i2 Kigyókau tengeri csillag Ophioglypha bullata/ A kigyókaru tengeri csillag az osztály 68yik legjellegzetesebb alakja Vázelemei mozgékonyan kapcsolódnak egymáshoz belső szer vei is kis mértékben eltérnek a tengeri csillagokét61szappal moszatokkalés apróbb állatokkal táplálkoznak Regenerál6 kpes ségük igen nagy i3;dorgóf5 Gorgonooephalus$rboreseens/ Az ágaskaruak rendjébe tartozó állatokkarjai többnyire elágazók és a szájuk felé sót felfelé is bepödörhet6k Az Atlantióeánban és a Földkljzitengelbenhonos a gorgófó 1 Tengeri sunc;skoáztál;ya A tengeri sunökosztályába tartozó állatok teste általában gömb vagy zsemle esetlegszivalakue Vázuk szilárd mert vanatokkal mozdi thatatlanul összeilleszkedó lemezekból áll is ; Te6eriiiil ázrvezete Képünkön egy felmetzetttengerisünt látunk Az összeilleszkedő vlemezek egy részét apró nyilások törik é;ftamelyeken 8 j árólábaos kák lamblllakrális lábaeskákl nyulnak ki Mellettük /baloldalt/ a tüskék alapi részét látjuk A tüskék elhelyezkedését és szerkezetét a 4ábra mutatja Az állat testén sok234águ fog6eska pl van melyek sokszor méregmirigyekkel kapcsolatosak Az állat védelmében; a táplálékszerzésben vesznek részt Abels6 szervek némile eltérneka csillagokétcsla szájban rágószerv alakul ki A 2abrán rágószervnek a szajb6l kiálló fogszerü végét látjuk Bélosatornájuk a növényevésnekmegfelel6en hoaaau A testben egy hurkot ir le A végbélnyiláshoz kaposo16dnal( az i var mirigyek A szájat akopoltyutömlók b/ veszik körtll nnen indul ki az 5ös szi1nmetriának megfelelő 5 sor ambulakrális leinez ri és a közbulsó lemezek /1/ A 3ábrán a dsucsirész látjuk Az ambulakrális lemezek végén a szemlemezt /01 látjuk mely a csillagokéhozhason16 fényérzkelószervettartalmazzaj vizedénymad_ repora m/ emeze és középen a végbélnyilás van 1 5511120/148
o o 0 l i6teng érun /Cypeaster 1 O O rosaceus/ A tengeri sűnök két rendre oszthatók Az e16bb megismert sun8k az un szabályos südök rendjébe tartoznak A szabálytalan s11nk rendjébe kétoldali részarányos állatok tartoznak KpUnkönaz ndiaióceánban l ttrózsaszinu sunt látjuk Baloldal t fb/ a hasoldal ey részét látjuk s rajta megfigyelhetjttk hogya vég; bélnyilás Al a szájnyilás 10/ közelbenvan ; l? Tengeri uborkák osztáli8 > i ; r 0 0! / ifiiiete!muk t!!igi;!!!fur1 eb ltfk puha tuskéik níncaenek Á váz csak pr6 mészlemezkákalakjá; b8llvan jelen Egyes tengeri uborkákatsdélinépekétkeésre is használják de tápértékük nem nagy i8* Tengeri uboitka s2lenezeté 1 A fekvő élednak megfelelő szervkialakulástlátjuk a tengeri uborkáknál A szájny±lást a tapogatdk /te/veszik k8rul A b41csatorna kezdeti szakaszát mészgyür(1 kp/ s a vizedényrendszer hcs csatornája veszi köril A vizedéllyrendszeramadrepora lemezb61 lma! körcsatrnából k/ és fügé?elkéb81 rp/=ál1 A köreatornáb61 ered az 5 sugaredény ri A szánylás kozelében van az varmirigy /g/ A bélcsatorna t7 végbéli részéhez /a/ kapcsolódnak a tüdófák /11 amelyek az állat légzését végzik Veszdlyes helyen a tüdófáb61 hirtelen kifecskendezett v1zzel tsk1 el magát l2!ász6ábu tenseri uborka /Cueumaria Planci/ Azeurópai tengerekben is gyakori a mászqábu tengeri uborkák rendjébe tartozó á gas tapogátós tengeri uborkat 1átjukLa képen Sziklákon vagy szilárdabb alj zaton fekszenek tapogat6ikkal f61ega köréjuk kerültklsebb növényeket és állatokat juttatják aszájukba s Mozgásk igen lass}l 2o tapogatóiiíbü teíúrf uborka /Lp tosynapta inhaerans/ A tapogat61ábuak rendjébe tartozó állatoknak lábacská1k és sugár edényeik; tüdőfójük níncaen Az ábránkon bemutatott tapögatólábu tengeri uborka az eur6pai tengerekben is gyakori Tesének bs izomtömló ad határozott alakot Az állatok az iszapba vagy 8 homokbafurvaélnek Ez az ltmód alakitotta ki testét e mai alakura 2í riislúrije k < /; 1 f< ; A tuskeb6rüekje{lez ;ajiatjképünk A tájqriyletaltörzsbl ragadozó tengeri esiltag a; nagy osztrigafarkas /1// Ast erias glacialis/ ppen agy kagylót nyit fe!; M6lllette a barna klgyókar csillag /2/ /Ophioderma lacertosum/ mászlk Látjuk hogy karjai milyen mozgékonyak Len tüskebóru A szabályos sun8k közuléti tengeristln /petef4szke ahetói /3/ /Echinus esculentusla siklákon mász1k A mászólábated&eri U borka /4/ Cuewnaria Plamei/ szintén kiemelked6 helyekerr szeret; 11120/14a 4 1
j! c 1 0 r ; ttozkodni A nyeles tüskebüró al Uirzsb5l egy lebegő ésegy ki ál16 maradványra telepedett tengeri liliomot 151 Antedon medi! terranal látufllü /» 41 o; / 1 ; i ; l ( 1 / /! j t /Kszült a Pelsoktatáslegyzetellát6 Vállalatnál felelős vezet5bojkvszky Lajos 55111201148 5 i