L A TEX. Informatika 1. Első L A TEX előadás. Wettl Ferenc október 19. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Algebra Tanszék

Hasonló dokumentumok
L A TEX. Informatika 1. Első L A TEX előadás. Wettl Ferenc. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Algebra Tanszék

L A TEX. Informatika 1. Első L A TEX előadás. Wettl Ferenc. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Algebra Tanszék

L A T E X. Informatika 1. Els L A TEX el adás. Wettl Ferenc

Bevezetés a L A T E X használatába

Bevezetés a L A T E X használatába

Informatika 1 A L A TEX alapjai

INFO1 A L A TEX alapjai

L A TEX kezdőlépések E5N. Peti bá' október 28. PetiTEX, 2017.

Témák. Bevezetés az informatikába 7. Előadás. Szövegfile-ok típusai. Szövegszerkesztők típusai. Mértékegységek. Szövegszerkesztők szolgáltatásai

Írásjelek helyes szedése. Szabó Csaba. Mondatvégi írásjelek. Központozás. Kötőjelfélék. Szabó Csaba november 18.

Í ú Ö ź ő ő ľ ľ ő Ö ľ ő ý ó ü ů ľ ú ń ö ů ű ö ó ź ü ź ó ő ľ ľ ő ź ń ź ő ő ö ó ő ľ ö đ ď ú ś ő ó ź óĺ Í ď ó ľ ö ő ő đ ö ę ó ö ű ź ź ó ľ ľő ľ ő ó ö ő ő

Szövegkezelő programok általuk kínált lehetőségek

Ĺ ĺ Í ť Ż ú ĺ ü Ü ĺ ĺ ú Ö ü Ü Ż ö ĺ ü ü đ ü Ż ĺ ĺí ü ú Ö ü Ü Š ĺ ĺĺ ę

Ez a programrendszer (beleértve a forráskódokat is) nem üzleti célból való használat esetén teljesen ingyenes. Ebből két fontos dolog következik:

13. Fájlformátumok. Schulcz Róbert Madarassy László 13. Fájlformátumok v

Szövegszerkesztés. Az elektronikus szövegszerkesztés előnyei

ľ ő ö ö ü ö ü ö ő ö ó ľ ó ő ő ő ö ő ó ź ő ü ę ű ö ő ő ő ö ę ź ü ő ö ó ó ľ ľ ü ú ö đ Ą ő ő ő ľü ľ ę ó ö ő ő ü ó ó ó ő ő ő ľ ź ó ľ ęľ ő ľ ó Ü É ü ó ő ľ

Tartalomjegyzék. Táblázatok jegyzéke

L A TEX. Tómács Tibor

Webdesign II Oldaltervezés 3. Tipográfiai alapismeretek

Ż ö ö ą ź ĺ ą Łź ü ü Í ü ü ö ö ö ą ü ö ź ĺ ź Í ĺ ĺ ź ú ü Ü ö ĺ ö ĺ Í ú Ö Ü źę ü ö ö ö ĺ ú Ö ü Ü ĺ Í ź ź Ü Ż Ü ł

é í ź ü ź é ę í é ő ő é ö ü ő é ü é í é é é ö ű ö é ő é ö ó ó é é é ę é ö é ę é ź é é Í ź ö ó Á ó ź é é Í é ö é ó ó ó ő ź ó ź ź é é ó é ű ü í ó í ő ź

Szövegszerkesztés alapok

BUJDOSO GYÖNGYI FAZEKAS ATTILA // / / KEZDOLEPESEK TERTIA KIADÓ

ö ĺ Í ö Í ü ź ö ź đ Ĺ ź ö ń ü ńę ź ń ź ĺ ü ĺ ü ú ö ö ö ö ĺ Í Ĺ ú ĺ ĺ ö ď ü ĺ ö ü ö ö ö ź ĺ ö ĺ ĺĺ ö ö ö ü ű ö ö ű ź ü ö ű ű ú ű ö ü ĺ ű ö đ ü ö ö

ź ń ú ö ö ó ó í ó ť ü ö ö ź ó í ź í í ü ö ü ö ó ę ü í í í ó ü ü ó Í ö í í í ö í ű ü ó ü í í Á Á É Á ó Ł í ü í ű ö í í ź źú ü ű ö ö ö ó öĺ ö ö í ó Í ö


ę í ó ő ö ú ź ő ő ő í ü Í ő ő ł ó ö ú Á ó í ę ę ę ö ó ę ę ę ľ í í ő ö ő ó ü ő í ó ó ö ó ó ó ő ü ő ź ó ü ľ ő ő ó ü ő ä ź ő Í ó ö ö ó ý ľ ü ü ó ó ó ó ó

ű ö Đ ĺ Ö ń ĺ Ąź ö ź ö ę Á ö í ĺ ö Í ö í ý ĺ í ĺí í đ ę ű í ö ĺ ö í Ĺ ĺ ű ö ö źĺ í í ź ĺ ĺ đ í ĺĺ ú ü ö í ú ű ű ĺ ö ĺ ö í ź ü ű ź ú ű íĺ í íĺ ö ĺí ĺí

3. modul - Szövegszerkesztés

Dokumentumszerkesztés L A TEX használatával

í ő ő ó ü Ż ľ ľ ú ĺ Ö ő ü ľ ü ľ ó í ľó ú Ö ľ ü ü ź ő ő ľ ľ ó í ö ó ó ö ü ö ö ö ľ ő ó ö ľ ľ ő ó ö ľ ő ľ ő ü ó ú Ö ő ó Ĺ í Ĺ ľ Ö ľ Ż Ĺ ó í ü ľ Í ľ ĺ ľ ő

í ó ń ó É í ő ő ü ő Í ź ą ó ź đő ź ü ó íń ú í ö ö í ü ő ď ü ę ó ó ę ő ď ú ü ú ź ó í ő ó í í ó ö ö ö ö ű ę ó ź ä í ó ó ó ő ő ó ó ó ú ü Ó ű ź ö ź í ú í

Bevezetés az informatikába 9. előadás. Microsoft Word szövegszerkesztők folyt. Stílusok. Egyedi formátum. Nyelvi elemek.

1. sz. melléklet a 150/2016. (II.22.) sz. VPB határozat 1. melléklete

ö ö í ń ü ö í í ĺ í đ ü í ű í ö ú ĺ í ź ö í í ö đ ĺ ę ü ö ĺ ö ü ö ź ö ö ü ö É Á Á ä ö ĺ ú í ö í í ń ź ö í ź ú Ĺ ö ę ü ű í ö ę ĺ ĺ ć ź ö ź í ú ź ü Í ü

4. Javítás és jegyzetek

Ü É ú Ü É ú ú ú É ú ú Ü Ü Ü Ü Ü ĺ ú ú ú Á ú ĺ ú ĺ ú ĺ ú ú ú ĺ Á ű ú ű ű ű ű ú ĺ ú ú ú ú ű Ü ú

ú ö ő ö ő ź í ő ö ő ą ö ő đö ź ő í ö ő ö í ö Á É Í ö Ą Í ł É Ü É ł Á łů łá É ł ł ł ő Á ą Á Á Đ Á Ü łá

Ö ó ó Íć óľ ä ü ü

Szövegszerkesztés. Microsoft Office Word 2010

é é ö ö ö ó é ü ű é í é ĺ ó ü ó ú ü ú é ú é ó ů é é í é ó ü ó é ú í í í é Í ĺ ĺ ó ü ó ű ó é ó é í é é é ú ó í é é ó ó ó í í é é é Ĺ é é é í é É Í É ü

ö í é ö í é ü ö ü ő ü ó é ő ü ű ú ö ű é ü Ö ö ö ö ö é é é ü é ő é í é ü Í ó é ť é ü ó ú é ő í é ü ű ö é ö ő é ź ő í ü é é é é ő ü é ő í Ż ű é ó í é é

S z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k

ő ú ő ő ő ú đ ő ź ő ú ő ő ľ ú ő ú ő ľ ľ ő ő Ą ő Ę ú ú ü ő ł ő ö ü ą ö ö ź ü ö ź ö ö ő Ĺ ľ ő ö ľ ä ő ľ ľ ő ö ź ö ú ő ľ ú ö ź ú ő ź źúź ö Í Ü ő ő ő ź Í

é ú ű ü é é é é ű ű ö é ö ö ö ú é é ü ü é é é í ź ź ĺ ö ö é é é ź í ź ö ö é ú ł ĺ é ű é é í ź ą é í í é é é ł é ö é í é é ú í í é é é é é é ú é ö í é

Dokumentumformátumok Jelölő nyelvek XML XML. Sass Bálint Bevezetés a nyelvtechnológiába 2. gyakorlat szeptember 20.

ę ü í í ő ö í ę ú Ĺ ę ő ó ź ź ö ú ę ö ó í ę ę ö ö ö ć ć í ő ü ű ź ö ő ö ę í ö ö í ę í ö ö ö í í ó ő í ü ó í ő ö ö ő í ó í ö ö ö Á ő ö ö ö í í í ó ü í

ĺ ó ő ĺ ő ĺő ú őľ ő ő ü ö ő ó ó ö ć ź ľ ű ť ö ő ű ö ú ú í ö ö ő ĺí ö łí Í í ó ĺő ó ő í ľő ő üľ ľő ó í ö ľő ĺ ó í ó ľ ö ĺ ő ĺ ĺí ő ő ü ö ĺĺ ń ľ ö í ő ó

ł ü ź ź ű ź ľ ľĺ ź ź ý ź Ú ö ü ľ ű ö ź í ľ ü í í ź ľ í ü í Ĺ ö í ź ľ Ż ű ľ ľ Ĺ ź ű ź ń ů ł ľ ź ź ź Ą í ö ü üö ľ ö ź í źů í ö ü ű ź ź ľ í í ľ ü í í ź í

ź í ü í ź í ü ü ö í ö í ü ö ü ź ź ý ľ í ü ö í đ ź Í ý ź ö í ö í í ö í ü í ü ľ ö ę ü ý ź ö đ ö źń ö ń í ö ö đ ü ý ź ű ö ö ź ö ú ý ľ ö ź í ź ö đ ľ ö ö ö

í ő ó ű ö ő ü ó ó ő ó ó ü ő ű ő ó ü ű ű ó í ű ü ó í ó í ő ő ű ó ó ő ö ő ő ő ü ö ő ü É ľ ľéľ ł ő ó ó ó ö ó ő ő í ó ő ő í ó ö ő ő ö ó ó ó ó ú ő ő í ő í

ü ö ö ľ ú Í ľü ö ö ö ö ű ľ ü ö ü ö ű ö ö ö ô ö ü ö ź ř ö ź ű ö ö ö ź ź źú ü ö ű Ĺ ź ü ü ö ü ö ź źú ö ö ľ ű ź ź Ý ö ź ü ź źů ľ Ö źľ ü ü ú ü ź ź ź ű ö ľ

ö ö ú ö í Ĺ ö ź Í ö í ö ö í ö ę ö ö ö ů đ Ö ź đ Á öö ź í ú ź ń ź ú źú í ö ú ű ú ö ź ź ł í ö ď ö í í ö í Ĺ Í ź í í ű ű ö í Í

í ó ö ó í ü ó ö ü ü ő ó ó ö í ü ú ĺ ő ú ź ź ź ü Ú ö ź í ó ő í ü ť ő ü ä ö ü ü ö ú ő ó íĺ ó ö ü ü ź ó ö ź í ő ö í ó ö ü ő ö í ő ő ű ź ü ĺ ó ę ó ö ü ő í

í ü ź ź í Ĺ ü ź í ü ľ ź ľ Ĺ ź ű ź ź ľ źń ź ę í ü ę ü ľ ü ľ ú ęľü ľ ľ í ľ ę ľ í ľ ľ źń ď ź ľ ľü ľ í ľü ę źú źú í ľ ľ í ľ ľü í í ü í đ í ľ ľ ľ ę ź ľ ű ź

ĺ ö í ĺ ĺí íó ĺ ź ö ű ĺ ź ű ó í ĺ Ĺ ö ĺ ú ó ó ó ó ĺ ź í ź ö ó ó ĺ ó ó ó ü ü ź í üö ó ö ó í ĺ ĺ ź ĺ ĺ í Ü ü Ü ó Ü ĺ Ü Ü Ü ö ź ĺ ó í ó ü ó Ĺ ó í ó ó ü ó

A közép-európai nyelvekhez igazított funkciók Tartalom

ľ ź ó ź ľ ľ ď ľ ú ó ľ ö đ ü ú ü ľ ú đ ź ľ Ĺ ű ľ ľ ó Ĺ ľ ó ľ ö Ł ź ú ö ó ľ ö ö đ ú ö ö ó ľ đ Ĺ ź ó ľ ľ ö ó ľ ó ó ó ź ú ű Ĺ ó ö ú ü ď ó ľ ľ ó ó ľ ľ ó ó

Ż ü ú ę ü Ż Ö ĺ ö Ż ű ú ö ü ú ü Ż ö ü ĺ ü ö ö ę ö ů ę ź ĺí ĺ ł

í üö ü ę ĺ ć ó í ĺ ĺ ü ĺ ó í Ü Ü ó Ü Ĺ źú Ü ĺ ź ó í ö Ĺ ń í Ĺ ó ü í ó Ü ö ź ź ĺ ĺ ó ö í ú ö ĺ ź ĺ Ü ü ó Ĺ ĺ ź ó ö ź í ó Ü ĺ ź ó í ź Ĺ ö í đ ĺ ö ü ü Ü

Németh László FSF.hu Alapítvány. Kiadványok. OpenOffice.org. Writerrel. Linux az oktatásban 2010, október 16.

ľ ľ ľ ö ľ ö ö ľ öľ ľ ľ ö ö ö ö ý Í ű ö ö Ę š ě ú ý ž ľ ľ Í Í ť ą đđż Ż ą ľ ę ę Í ý đ


ő ő ö ź ĺ ĺ ď í ĺ í ő ó í ó íüí ó ý í ü ó ó ő ó ö Á í ő ĺí ó í ź ó ő ő ł üö ú ő ő ö í ő ĺ ó í í ĺ ĺ í í ó ó í ő ĺ ő ĺ ő ó ö ú ö ó ę ó ó ó Á í í ő ó í

Íĺ ĺ Ť ĺ ú É ĺ ú ý ĺ ö ő ú ü ĺ ń ú ö ő ü ó ĺ ö ö ő ú Ö ú ő ü ü ö ĺ ö ź ő ĺ ö ő í đ ú ę ä š ő í ő ü őö ó ö ü ö ö ĺ ö ä ĺ Í í ę ö ĺ ű ö ú ő ĺ Đ ö ő ź ę

ü ü ý ź ú ń Ĺ ź ź ü ü ď Ĺ ü ü É źú ü ź ü łá ł ú ů ú ü ú ź

Ö ú ľ í í ö í ć öľű Í ü ő ł ľ í ę ö ő ő ú ľ ö ú ő í ľ í ť ő ö Í í í ö ö ö í Á ö ö ő ő ő ä ü ő ú í Á í ű ő í ő ľ í ú í öľ ő Ö ľ ü ö ő í ú ú í Í ľ ľ ő ľ

í í ó ü í ó ó í ű ó ü ö í ó ó Ĺ í ó ö ę ł ę ę ľ ó ű ó ö ę ó ľ ö ľ ź í ö Í ü źú ý ö ü ö ü ź í í í ó í ö ö í ö ó ź ü ú í ö ú ö ó í ó Ü Ü í Á Ü Ü ö ö ź ű

í Í ĺ ě ú ď ĺ Ĺĺ ö ö ö ü ĺ ż ö Ĺ ö ę Ó ź í đ í í ü ä ű ö ď ű ö í í ź ö í ö ź ź í Ĺ ĺ ú ĺ í ü ĺ ť ĺ ź ö ĺ ö ĺ ĺ ö ü ö ö ö ĺ ý Ü ú ĺ ö š ü źńź ź ł ü ĺ ö

Ĺĺ ó ű Ĺ ę ű ö ľő ó ő ő Ż Ż Ż ű ő ľ Ú É ľ ó ú ó í ľ ľ ľ ŕ ü ő Ĺí ó ľ ť ő ö ó ó ĺ ę ą ő ó ő ľ ű ó ó ó ľ ĺ í ľ ó Í ő ľ ĺ í í ó Á Í É Ä ó ő ő ó ő É ő É Ú

í í ö ú ź í ź ź ĺ ú í ź ĺ í ú ú í í ö ö ź ő í ö í Ö ĺ ź í ö ź ú í ő ü ú ú í ź ő í ú źů í ü ő ź ű ú í í ü ő ú ĺ ü ÍÍ źú í őú ú ź ü ź ő ö ö ö ö ü ő ö ö

Prezentáció L A T E X-hel

ó ľ ő ĺ ź ĺ ű í ĺ ĺ ľ Ĺ í ľ ĺ ú í íĺ í ľ ľü ĺ ľ ľ Ś í ü ľű í ń ö ö ľü ő ú í ö í ę ź í ĺí ó ľ ö ę ę í ö ü ő ú í ő Ąí í í í í ö ę í ö ę í

3. modul - Szövegszerkesztés

ü í í ö í ű ö í í ő ő ö ö ő Á ő ö ö ź ö ź í ö ő ľ ő ő ő ő ö ľ ő ö ö ő ö í ľ ö ö ő ľ ľ đő í ľ ő í ő í ł ő ü ő ö ő í ú đő ő ő í í ľ ľ ľ í ľ íľ öľ ť ľ ľ

ö ö ź ű ö ö ö ź ź ö ö ü í ĺ ö ź ö ö ö ľ źú ź ü ö ü ö ö ź ľ ľ ľ í íĺ í ü ľ ü í ü ľ ö ľ ľ í ź í ľ ö ľ ľ ľ ľ í ö ýú í ľ í ű ö ź ź ź í í ź Ü Ü í ľ ĺ ź ü ö

ź í ű á ó á á ó đ Ĺ ź ó í ü í á ü á ű ö á á á á á ö ö ě Í Ĺ í á á ź ź ö á í á á á á ó á ü ó ö Ĺ á ó ź á ü ź á á ź ź á á á á ö ó á á ó í á ö ü á ź ź á

ö Í ü ő ö ö ź ö ö ü ő ĺ ő ý ź ő ĺ źú ú ĺ ö ő ő ü ő ľü ľ Ĺ źú ö ľ ź ĺ ö ź ź ö í ö ö ö ö ő ĺ ź í ű ö Í źúő ö ű ö ő í ľ ö ľ ö ö ő ö ö ź ź źů ľ źń ö ö ü ö

Regionális forduló november 19.

Témák. Informatika I Eladás. Szövegfile-ok típusai. Szövegszerkesztk típusai. Mértékegységek. Szövegszerkesztk szolgáltatásai

ú ű đ ö ö ľ ö Í ľ ö ö ü ý ü ö Í ü ü ü ö ö ü ü ö ľ ű ý ź ľ ú ú Ö ü Ü ľ ĺ ľ ö ĺĺ ö ö ú ľ Ö ĺ ü Ü ö ü ö ö ľ ľ ü ú ü Ü ľ Ö ą ĺ Ü

Forráskód formázási szabályok

ö ö ö í ĺ ü ö ń ź ľ ó í ĺ ö ö ő ú Ú í ő ö ź ő ö ó ó ö ó í ľó ő ő ĺ ö ó ó ő ó ü ö źł ó ó ó ó ĺíź ó ó ó ó ó ö ú öľ ö ő ľ ö ď ó ő ő ő ő ű ť ľ ö ö ó ö ľ ő

ľ ú á ź á ý ó áľ ő é ó ź ź á á é á á á é ö ü é á á ľ ü é á á ó é ź á é ľĺ á á é ő ú á é ö é ö ó é á á é ľ é ö é ü á á á é é ó ő á ó á ó ö é é ü ú ó ú

ü ú Ö ł ü Ö ĺ ň ę ö ĺ ö ü ĺ úö ź ĺ ú ĺ ü ú Ö łę ü ü ĺ ű ö ĺ ĺ Ü ĺ Ö Á ĺ ĺ ĺ

ľá ł Á ü ú ö ľ ľ ł ľ Ü í Á

ú ĺ Ż ó ö ó ü ĺ ó ó ó Ö ó ĺ ó ü ó ó ó ó ó ó ü đ ú Ö ď ö ö É ł ö ź ó ó ú ö ó ó ü Ę Ö ö ö ö ü ű ö ó ę ó ö Ę ó ą ł ć Ę Í ą ł ĺ ĺ ó ĺ ĺ ĺ ł

ü Ĺ ý í í í ű ü ę ę ę Í ĺ ö ć ö í ľĺ ö í ö Ĺ źĺ í ö í źú ú ľ ü Ĺ ę í ú ć í ü í ü ü í ľ ź ĺłę í ľü í ľü í ę ę ü ü ĺ ü ý ĺ í ź ĺ ľ ü ľ ú ö ń í ö ü ľ ľ ü

ľ í ö ĺ ń Ąą ű í í Ą í đö ü ú í ľ ľ ű ű ö ö źľ Í ö ď ü ű ö í ľ ý í í ľ ź ü ď ľ ú ů ĺ í ö í í ö í í ú ö ö í źń ľ ľ Í í ú ö í ö ź ź í í ö ö ź ö ö í ö ý

ĺ í ö ý ľ ľ ź ľ ö ź í Ĺ ź ź ö ľ ľ ö ö ö ľ ý ü ú ĺ í ű ź ú ö ö ź íł đ ľ í ĺ ľ ü ö ű ö ľ ľ ľ ĺ ü ű ź ĺ í ü ľ í ľ ź źľ í ľ ĺ ö ö ö ö ľ ľ í í í ú ú ä ź í

ó ľ ú ú ú í í ü ű í ö ľĺ ľľ ľ ú í Ĺ í ó ź ö ü Ĺ ü ľ í ľ ď í ź ľ đ ű ú í ö Ĺę Ĺ ó ź ź ľ đ öľ ľ ó ö ľ ö í ö ö ź ľ ö í í ź ľ ź ź ľ ö ö í ö ź ľü ľ ö ź ź ź

Magyar nyelvű tipográfia L A T E X-hel

ü ú ö í ü ü ű ü ö ú í í ű Ĺ í ö ü ö ű ü í í í ü ú í ö ĺ í ö ű ĺ í í ü ü íĺ ö ü Í ď ť Ą

DocBook útmutató. Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar

WEBPAC e-corvina. Egyszerő keresés:

í ő ľ ó ö í ó ó ü ö ü í ľ Í ľ ó ó ł


ö ő ő ü ő É ľ đ ľ ľ ľ źů ő ľ ľ ľ

Átírás:

L A TEX Informatika 1. Első L A TEX előadás Wettl Ferenc Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Algebra Tanszék 2009. október 19. W 2009. október 19. 1 / 26

Tartalom 1 Bevezetés 2 Dokumentum formátumok 3 Szerkesztés, fordítás, megtekintés 4 A L A TEX programnyelv alapelemei 2009. október 19. 2 / 26

Bevezetés TEX A TEX dokumentumkészítésre, szedésre szolgáló szabad szoftver. Megalkotásába 1977 májusában kezdett Donald E. Knuth stanfordi matematikus, miután A számítógép-programozás művészete című műve második kiadásának kefelenyomata szörnyen nézett ki. Az 1 évre tervezett munkát 1989-ben fagyasztotta be: ez a TEX3. Azóta csak hibajavításokat végez, verziószáma most 3.1415926 (A TEX-hez tartozó fontleíró METAFONT verziószáma 2008 márciusában 2.718281). A TEX szó a művészet jelentésű görög τεξνη nagybetűkkel írva TEXNH szó első három betűjéből áll. E szó kiolvasva techné, így a TEX nem teksz -nek, hanem tech -nek ejtendő. Szép ötlet: művészet text (szöveg) technika. Márkajel: TEX szövegfájlban TeX. TEX különleges makro nyelv: a makrodefiníció nem csak a behelyettesítendő parancsok listáját adja, de szintaktikáját is.tex-re épülő makrocsomagok: plain TEX, AMSTEX, L A TEX, AMSL A TEX, ConTEXt,..., amelyek közül legelterjedtebb és a tudományos publikálásban de facto standard a L A TEX. Legújabb változat a ConTEXt, amely Hans Hagen fejlesztése. 2009. október 19. 3 / 26

Bevezetés L A TEX Leslie Lamport TEX-re épített dokumentumkezelő rendszerének első változatát 1985-re készítette el, ez volt a 2.09. Miután visszavonult, 1989-ben megalakult a L A TEX3 csoport, mely 1994-ben kibocsátotta a L A TEX új verzióját, a L A TEX 2ε-t, mely a L A TEX3 előzetes verziójának tekinthető. L A TEX kiejtése latech -nek vagy létech -nek ejtendő. A lateksz -nek ejtendő latex (kaucsuktej) szótól a L A TEX márkajel különbözteti meg. A L A TEX 2ε latech-kettő-e -nek ejtendő, írógép stílusú márkajele LaTeX2e. W 2009. október 19. 4 / 26

Bevezetés L A TEX előnyei A L A TEX képes nyomdai minőségű dokumentum előállítására; nyelve egyszerű, bármely szövegszerkesztővel szerkeszthető; sok szövegszerkesztő támogatja, többük grafikus felhasználói felülettel; nyelve a dokumentum logikai struktúrájának leírását szolgálja ( vizuális szerkesztés), de a vizuális megjelenés is szabályozható ( HTML); automatizmusok (irodalomjegyzék, tartalomjegyzék, határozott névelő... ); matematikai formulák a legmagasabb tipográfiai színvonalon; számtalan programcsomag speciális feladatokra; forráskódja nyílt; szinte minden számítógéptípus minden fontosabb operációs rendszerén fut, mégis a legmagasabb hordozhatóságot biztosítja; kódja programmal könnyen generálható; a vele írt dokumentum változatkezelővel (pl. CVS, SVN) tárolható; sok nemzeti nyelvet támogat, képes többnyelvű dokumentumok előállítására; a magyar nyelvet másutt nem tapasztalt kimagasló módon támogatja (Szabó Péter). 2009. október 19. 5 / 26

Bevezetés L A TEX hátrányai A L A TEX hátrányai: bizonyos feladatok megoldása körülményesebb, mint a szokásos WYSIWYG rendszerekben; egy dokumentum kinézeti tervének megváltoztatása vagy új terv készítése általában nehéz munka, a L A TEX parancsainak mellett a TEX mély ismeretét is igényli; a hibaüzenetek megértése, a hibák kijavítása időnként komoly feladatot jelent. 2009. október 19. 6 / 26

Bevezetés TEX disztribúciók WINDOWS: MiKTeX: http://miktex.org protext MiKTeX-alapú, mást is betölt: http://www.tug.org/protext/ LINUX: TeXLive: http://www.tug.org/texlive/ (tetex volt régen, szerepét átvette a TeXLive) MACINTOSH: MacTeX TeXLive alapú: http://www.tug.org/mactex Kiindulópontok: CTAN (Comprehensive TeX Archive Network): http://www.ctan.org/. TUG honlapja: http://www.tug.org Magyar L A TEX oldal: http://www.math.bme.hu/latex Knuth: The TEXbook. Addison-Wesley, 1986. 2009. október 19. 7 / 26

Dokumentum formátumok DVI (.dvi divice independent) általános, eszköztől független fájl formátum, Nem tartalmazza a TEX fájlban beillesztett képeket és a felhasznált fontokat. A megjelenítésnél rendelkezésre kell állnia az adott gépen mindennek. Házit nem fogadunk el ebben. Gyorsan fordít, támogatja az inverse search technikát. Megjelenítők: YAP (Windowsra), KDVI, evince, xdvi (Linuxra) 2009. október 19. 8 / 26

Dokumentum formátumok PS (.ps.eps PostScript) PostScript (Adobe c ) Tartalmaz mindent, ami a megjelenítéshez, nyomtatáshoz kell. Veremalapú programozási nyelv. Nyomtatók egy része ismeri, a többinél a nyomtató drivere dekódolja. Elterjedt szabvány. Megjelenítők: Ghostscriptre épülő GSView/gv (Windowsra, Linuxra), evince (Linuxra) 2009. október 19. 9 / 26

Dokumentum formátumok PDF (.pdf Portable Document Format) A PostScript továbbfejlesztéséből született (Adobe c ) Tartalmaz mindent, ami a megjelenítéshez, nyomtatáshoz kell. Hordozható. Tartalmazhat nyomtatási útmutatást, kulcsszavakat a kereséshez, indexeléshez, interaktív hiperlinkekeket, animációt, videót, stb. Elterjedt szabvány. Beilleszthetünk jpeg, png, pdf képeket. Ebben kérjük a házi feladatot. Megjelenítők: Acrobat Reader, Adobe Reader/acroread (Windowsra, Linuxra, Macintoshra), evince, kpdf, xpdf (Linuxra) 2009. október 19. 10 / 26

Szerkesztés, fordítás, megtekintés Szerző, tipográfus, szedő, szerkesztő A könyvírás klasszikus fázisai: a szerző megírja művét, lektorálás, tipográfus elkészíti a könyv kinézeti tervét, szedés, nyomtatás, szerkesztő irányítja a folyamatot. Ma már a szerző is elő tud állítani nyomdakész (camera ready) művet. De a szerző nem ért a tipográfus és a szedő munkájához. A fő ok: a nagy tudású dokumentumszerkesztő programokkal nemcsak a szöveget lehet begépelni, de a tipográfiai munka egy része is elvégezhető (a felhasználói felületen a szerzői és a tipográfusi parancsok ömlesztve szerepelnek). Megoldás: vizuális megjelenés megtervezésének és a mű megírásának, azaz a tipográfusi és a szerzői munkának világos szétválasztása. A L A TEX erre alkalmas: megadjuk a címet, a szerzőt, megadjuk, hogy mit emeljen ki, de nem törődünk azzal, hogy hogy néz ki. W 2009. október 19. 11 / 26

Szerkesztés, fordítás, megtekintés TEX/L A TEX editorok Editor Szerkesztés stílusa Op-rendszer Ingyenes EMACS/AUCTEX forrás L, M, W igen Kile forrás L igen LEd forrás W igen LyX WYSIWYM L, M, W igen Scientific WorkPlace WYSIWYM W NEM TeXnicCenter forrás W igen Texmaker forrás L, M, W igen TeXShop forrás M igen TeXworks forrás L, M, W igen WinEdt forrás W NEM WYSIWYM: What You See Is What You Mean WYSIWYG: What You See Is What You Get (What You See Is All You Get) TEX/L A TEX szintaxis színezést a legtöbb értelmes editor tud (gedit, kate,... ). 2009. október 19. 12 / 26

Szerkesztés, fordítás, megtekintés Fordítás, megtekintés $ pdflatex testlatex.tex This is pdftexk, Version 3.141592-1.40.3 (Web2C 7.5.6)... Babel <v3.8h> and hyphenation patterns for english, usenglishmax, dumylang, nohyphenation, hungarian, ukenglish, loaded.... Output written on testlatex.pdf (1 page, 5644 bytes). Transcript written on testlatex.log. $ xpdf testlatex.pdf & Hibás fordítás:! Undefined control sequence. l.35 \Na lássuk!? Hiba a 35. sorban, erre válasz lehet: q ENTER: folytassa hibaüzenet nélkül. x ENTER: szakítsa meg a fordítást. W 2009. október 19. 13 / 26

A LATEX programnyelv alapelemei A TEX nyelve repjel (backslash \): a parancsok bevezető karaktere, kapcsos zárójelek (braces {}): blokkok kijelölése dollár-jel: matematikai mód (szövegözi $... $, kiemelt $$... $$) Hello World! \bye Egy másik példa (szándékosan csúnya definícióval): Simple maths: $a+b$, $\sqrt{1+\sqrt{1+x}}$. $$ \sum_{n=1}^\infty {1\over n^2} = {\pi^2\over 6}. $$ \def\sum #1=#2 #3#4{\sum_{#1_#2}^{#3} #4_#1} The sum $\SUM i=1 \infty a $ is convergent, so $$\SUM j=0 \infty b \le 1.$$ \bye 2009. október 19. 14 / 26

A LATEX programnyelv alapelemei Egy L A TEX-dokumentum szerkezete \documentclass{article} % dokumentumosztály: article, book,... % preambulum \begin{document} Hello world! % a dokumentum teste document környezetben \end{document} A következők is lehetségesek, de sose tegyük! \documentclass{article}\begin{document}hello world!\end{document} \documentclass{article} \begin{document} Hello world! \end{document} Szóközök használata: tetszőleges számú szóköz és tab karakter, valamint legföljebb egy újsor karakter sorozata egy szóközzel ekvivalens, ha egy ilyen sorozatban legalább két újsor karakter van, akkor az új bekezdést jelent, a sor eleji szóközök és tab karakterek nem számítanak. 2009. október 19. 15 / 26

A LATEX programnyelv alapelemei Egy L A TEX-dokumentum szerkezete \documentclass[11pt]{article} % dokumentumosztály opciókkal %%%%%%% PREAMBULUM \usepackage[t1]{fontenc} % belső fontkódolás \usepackage[utf8]{inputenc} % input kódrendszer \usepackage[magyar]{babel} % magyar nyelvhez \usepackage{amsmath,graphicx} % matematikai és grafikai képességek \title{első művem} \author{kovács József} \date{2009. október 19.} % Cím % Szerző % Dátum \begin{document} %%%%%%% DOKUMENTUM TESTE \maketitle % címrész kiírása \tableofcontents % tartalomjegyzék % \section{bevezetés} % szakasz címe % Ez itt az első művem szövege. % szöveg % \end{document} %%%%%%% VÉGE W 2009. október 19. 16 / 26

A LATEX programnyelv alapelemei A 10 speciális jelentésű karakter Alaphelyzetben az ASCII karaktereket használhatjuk: angol ábécé kis- és nagybetűi, a számok, a szóköz, a sorvége jel, a tabulátor (tab) karakter és az alábbi írásjelek és speciális karakterek:., : ;!? " @ - + = * / ( ) [ ] T1 belső kódolás esetén még három jel használható: < > A TEX számára 10 nyomtatható ASCII karakternek speciális jelentése van: \ { } % $ & # _ ^ ~ Megjelenítésük escape karakterrel 7 esetben (elé tett repjellel): \{ \} \% \$ \& \# \_ A többi esetben paranccsal: \ \textbackslash $\backslash$ ^ \textasciicircum \^{} ~ \textasciitilde \~{} $\sim$ Példa: 10$-t nyert, mert a B&C boltjaiban 50%-kal kevesebbet fizetett. W 2009. október 19. 17 / 26

A LATEX programnyelv alapelemei Speciális jelentésű karakterek A \ jel (repjel): parancskezdő karakter Az alfabetikus parancsok \ jelből és alfabetikus jelekből állnak. A kétjeles parancsok a \ jelből és egy nem-alfabetikus jelből állnak. Pl. a \ parancs vesszőt tesz az utána következő betűre (\ o = ó). A csillagos parancsok, a csillag nélküli parancs működését kicsit módosítják. Pl. a \\ új sort kezd, a \\* ugyancsak, de nem engedi, hogy ott a L A TEX új oldalt kezdjen. A \chapter új fejezetet kezd egy könyvben, a \chapter* is, de nem ad a fejezetnek sorszámot. A % jel: megjegyzések Ami egy sorban a % jel és a sor vége között van, csak megjegyzés, beleértve még a sorvége jelet is. homo%i usion 2009. október 19. 18 / 26

A LATEX programnyelv alapelemei Speciális jelentésű karakterek A { és a } jel: blokkok létrehozása $\frac12, \frac123, \frac{12}3, \frac1{23}, \frac{1}{2}$ eredménye 1 2, 1 12 23, 3, 1 23, 1 2. Vigyázzunk, \fracab eredménye nem a b, hanem hibaüzenet (de \frac ab, vagy \frac{a}{b} már jó). A L A TEX-ben opcionális blokk-kijelölő a szögletes zárójel: Pl. \rule{5mm}{0.5mm} parancs egy 5 mm széles, 0,5 mm magas vonalat rajzol ki:, a \rule[1mm]{5mm}{0.5mm} parancs 1 mm-rel megemeli:. Blokkot jelöl ki a környezet is, melyet egy \begin{név}, és egy \end{név} parancs határol. A karakterek és a parancsszavak tovább nem bontható blokkok. A \H parancs (H, mint Hungarian umlaut) két vesszőt tesz az argumentumában szereplő betűre. Az ő betűt a \H{o}, \H {o}, \H o parancsok mindegyikével megkaphatjuk. A harmadik esetben kell a szóköz! A kétjeles parancsoknál nem kell a parancs után szóközt tenni: \ o, \ {o}, \ o, \ {o} eredménye ó betű. 1\textsuperscript {st} eredménye: 1 st 1\textsuperscript st eredménye: 1 s t W 2009. október 19. 19 / 26

A LATEX programnyelv alapelemei Speciális jelentésű karakterek A $ jel: matematikai képletek $a+b_n^3$, $\sqrt2$, $\sqrt[3]{27}$, $2^n$, $2^{10}\ne10^3$ a + bn, 3 2, 3 27, 2 n, 2 10 10 3 A további jelek & a táblázatok oszlophatároló jele, # a makrodefiníciókban #1, #2 az első második argumentumot jelenti, ~ a törhetetlen szóköz: mondatkezdő A után és nevekben, pl. Egerváry~J. W 2009. október 19. 20 / 26

A LATEX programnyelv alapelemei Repülő ékezetek, speciális karakterek Repülő ékezetek: a rvi ztu"ro" tu:ko:rfu ro ge p. 123-jelölés: a1rvi1ztu3ro3 tu2ko2rfu1ro1ge1p. A TEX repülő ékezetei: \ arv\ izt\h{u}r\h{o} t\"uk\"orf\ ur\ og\ ep. ó \ o õ \~o ō \=o ō \b{o} ŏ \u{o} ı \i ò \ o ô \^o ȯ \.o o \c{o} ǒ \v{o} j \j ö \"o ő \H{o} o \r{o} ọ \d{o} oo \t{oo} Bakı, Csíkszentmihály, La Coruña, Korçë, Nîmes, Plzeň, Rīga Bak\i, Cs\ {\i}kszentmih\ aly, La Coru\~na, Kor\c{c}\"e, N\^{\i}mes, Plze\v{n}, R\={\i}ga Ø ø \O\o ß ß \SS\ss Å å \AA\aa Ł ł \L\l Æ æ \AE\ae Œ œ \OE\oe Helsingør, Gießen, Årdal, Łódż, Grœnland Helsing{\o}r, Gie{\ss}en, {\AA}rdal, \L\ od\.z, Gr{\oe}nland 2009. október 19. 21 / 26

A LATEX programnyelv alapelemei Az input kódkészlete: latin2, utf8 \documentclass{article} \usepackage[latin2]{inputenc} \begin{document} Dúlt árvíz, tűzvész, jött gümőkór. \end{document} \documentclass{article} \usepackage[utf8]{inputenc} \begin{document} Dúlt árvíz, tűzvész, jött gümőkór. \end{document} W 2009. október 19. 22 / 26

A LATEX programnyelv alapelemei Az európai belső kódkészlet: T1 A TEX belső kódkészlete nincs minden nyelv minden karakterére felkészülve, még az európaiakéra sem! Ez az OT1 kódkészlet (old text). A T1 az európai nyelveket tudja. Ha magyarul írunk, mindig adjuk meg a \usepackage[t1]{fontenc} parancsot! Ez a szavak elválasztásához is kell! Ð \DH Ð \DJ Ŋ \NG Þ \TH Ľ \v{l} ť \v{t} ǫ \k{o} ð \dh đ \dj ŋ \ng þ \th ľ \v{l} ď \v{d} Częstochowa, Piešťanyi, Ðurđevac, Seyðisfjörður, Þórshöfn, Cz\k{e}stochowa, Pie\v{s}\v{t}anyi, {\DJ}ur{\dj}evac, Sey{\dh}isfj\"or{\dh}ur, \TH\ orsh\"ofn 2009. október 19. 23 / 26

A LATEX programnyelv alapelemei magyar: xxx»yy zzz yy«xxx amerikai: xxx yy xxx angol: xxx yy xxx német: xx,yy xx ;»xx,yy xx«francia: «xxx «yyy» xxx» 2009. október 19. 24 / 26 További jelek Ligatúrák: Ligatúrán betűknek a szokásosnál szorosabb összekötését értik. Pl. a TEX 5 f-ligatúrát ismer: fi, fl, ff, ffi, ffl. ff fi fl ffi ffl ff fi fl ffi ffl Puff! Oda a maffia mafla fia ff fi fl ffi ffl ff fi fl ffi ffl Idézőjelek: Amerikai nyitó idézőjel felső 66, a záró felső 99 formájú, a belső nyitó idézőjel 6, míg a záró 9 formájú. Az angolban épp fordítva. Amerikai szokás szerint ellentétben a magyarral vagy az angollal az írásjelek becsúsznak az idézőjelen belülre: Yes, he said.

A LATEX programnyelv alapelemei További jelek Kötőjel: - elválasztójel, diviz, hyphen: elválasztás, összetett szavakban (levegő-mintavétel), szóösszetételekben (orrán-száján), azonos elő- vagy utótagú felsorolásokban (gépés gyorsíró, betűtípus és -méret), kétezer feletti számoknál (kétezer-három), kettős családnevekben (Konkoly-Thege), többelemű földrajzi nevekben (Arany-patak-völgy), vagylagosságot, bizonytalanságot kifejező számkapcsolatokban (egy-két ember, 5-6 éves), az -e kérdőszócska előtt (tudod-e), tulajdonnévhez kapcsolt főnév előtt (József Attila-díj), mássalhangzó háromszorozódás esetén (sakk-kör), a néma betűre és az írásrendszerünkben szokatlan betűcsoportokra végződő szavak toldalékolásakor (Edinburgh-ból). Nagykötőjel: -- Nagykötőjel, félkvirtmínusz, en dash: számtartományok megadásakor, vagy valamettől valameddig viszonyt érzékeltető kifejezésekben (1848 49-es, Párizs Dakar, 15 21. oldal, kelet nyugati), géptípusok betű- és számjelzése között (TU 154), nemzetek neveinek összekapcsolásakor (brazil magyar meccs), szerzőpáros neveinek összekapcsolásakor (Cauchy Peano-tétel, itt lehet előtte és utána \,). 2009. október 19. 25 / 26

A LATEX programnyelv alapelemei További jelek Gondolatjel: --, angolban --- is Magyarban megegyezik a nagykötőjellel. Előtte és utána szóköz van, kivéve, ha írásjel követi. Az angol használja a kvirtmínuszt is (egy betűfokozatnyi széles), mely még hosszabb (angol neve em dash). Angolban előtte és utána nincs szóköz! Magyarban nem használjuk! Három pont Három pont, hármaspont, angolul ellipses: \dots. Ha ezt írjuk:... \dots, ezt kapjuk:...... W 2009. október 19. 26 / 26