KÖNYV- ÉS LAPSZEMLE. Gál I. (Budapest) Drozdov N., Materanszkaja N.: (Mjasznaja Industria SZSZSZR sz.) Almási E. ( Budapest) Nordling W. D.

Hasonló dokumentumok
Antioxidánsok vizsgálata Täufel módszerrel

/1962. BELÜGYMINISZTÉRIUM E G É S Z S É G Ü G Y I ÜGYRENDJE ÁBTL /1962

SZABÁLYSÉRTÉSI IRATOK ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATA

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

atályonkívülhelyezve:14/1970.m

í ű í Ü ő ö ö Á Á Á

Budape s t, ja n u á r h ó 3 1 -é n. Tárgy: A s z a b á ly s é rté s i jogszabályok egyes re n d e lk ezésein ek é rte lm e zése

MŰSZAKI FEJLESZTÉS GYAKORLATI KÖZLEMÉNYEK. A minőségellenőrzés fejlődése és a megyei és városi minőségvizsgáló intézetek szerepe az élelmiszeriparban

ü ö Ö ü ü ö ö Ö ü Ü ö Ö ö ó í ö ö Ő ü ö ó í ü ö ó í ö Ö ü ü ö ö Ö ü ö ö ó í ó ö ú ö Ö ú ü

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü

8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004.

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények szerkesztőségi irányvonalai

Ó Ü Ó Ó Ó Ó Ó Á Ó Ó Ó

Ö Ö Ö Ö Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű

ő ó ó ó ő ó ő ó ő ő ő ó ö ó ó ö ő ő ö ő ö ű ó ő ő ű ő ő ö ő ó ó ő ö ó ö ő ő ű ó ö ő ő ű ő ő ő ö ó ü ó ő ő ő ő ű ő ö ő ü ő ő ó ő ö ö ö ő ó ő ő ő ó ü ö

ü ű ü ü Ó ü

Ö ü ú ü ű ü ű ü Á ü ű ű ú ű Á Ű ú ü ü ú ű Á ü Ú ü ű ü ü ű ü ú ú ü ú ü ü ü ü ü ü Ü Ü Ü ü Ö Ü ü ü ü ű ü ü ű ú ü ú

ú ú ű Ó

ü ú ú ú ú ü Á ü ű Ö ú ű ú ü ű ü ű Ö ű

Á Á Á ű Á

ó ö ó ő ő ü ú ö ő ö ő ü ő ü ó ó ö ü ó ü ő ú ú ő Ú ú ó ő ő ó ú Ó Ö Ö Ö

Ecetsav koncentrációjának meghatározása titrálással

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM

ö á á á í á áá í ü í á á öá ü á í á á á ö ü áí á ó í á í ő í ü á ö ú á á á ö ó ó á í á á í á ü á ö ó ö ő í á ü í á ü á ó í ó á ü í ű á á á á á á áá á

Befogadás és munkába állítás Pálhalmán

Általános Kémia GY, 2. tantermi gyakorlat

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont

ö á á ö á ü á í á ö ü í ö ö ő ö á á ó ö á á á í ó á á á ő ő ú ú á á ó ó ó ő ö ü ö ö ü ö Ö á ő á á Ö á Í á ó á ő ü á ö á á ü ö ö á ö á á ö ó ü ú ő á í

ö ő í ő ü ö ö í ö ö ö ű ő ö í ü í ö ű í ő ö ö ú ö í ö ö í ö ú ö ő í ö ő Á ű ö

Didíer«E s' v a s ú t i k o c s i k t ó l. A k ö v e tk e z ő f e l t é t e l e k n e k k e l l u i. m e g fe l e l n i e s

á ü ö ó á ö ó üí á á ö ó á ó á ó Í ö í á ű ö ő á ű á á ó á á á á ű ő á á ó ő á á ű ö í őí ö üí á á ű á öí ó ó í á ö ö ö ö í ő í á Í ü ö ö ő á í ú ö üí

Kémia OKTV 2006/2007. II. forduló. A feladatok megoldása

Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú

a) 4,9 g kénsavat, b) 48 g nikkel(ii)-szulfátot, c) 0,24 g salétromsavat, d) 65 g vas(iii)-kloridot?

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban

á á ő ö á ő á ő ő őí á á á ő ö í í á ó ő í ó ó ö á á á á ó ö ö í á ő ö á ó í ő á á ű í á á ó á á í ó ó ö ü ö í ő ű í á ő á á á á á ó ö ö á á á ő ö ő ő

TRIGLYCERIDA SATURATA MEDIA. Telített, közepes lánchosszúságú trigliceridek

Hulladékos csoport tervezett időbeosztás

Hatályonkívülhelyezve:08/1970

Étkezési zsiradékok analitikája*

é ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é

Számítások ph-val kombinálva

VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA. Tárgy: Üzemanyag ellátás és gazdálkodás rendszerének

ü ú ú ü ú ú ú ú

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

021. sz á m ú PARANCSA

ű ő ő ő

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 8. évfolyam

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

Á Ü É Ü Ú Ü É

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á ű ó ó

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

01/2008: MÉRŐOLDATOK

É É Ö

ő ü ő ü ü Ö ő ő ü Ö ü Ö ü Ö ő ő

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

Ó Ó ó ö ó

Í ü ű Ö ö ö ü ö ö ü ü ö ö ű ű ö Í ű Á ö Á ö

É Á Á Ö Á

ő ő Ó

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont

AQUA AD DILUTIONEM SOLUTIONUM CONCENTRATARUM AD HAEMODIALYSIM. Tömény hemodializáló oldatok hígítására szánt víz

Ó ú ú

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

Ö ö Á ü ü ö ű ö ö ü ö Ö

Á ó ű ú ó ö ü ű ű ó ó ö ü ó ö ó Ö ü ó ü ű ó ö ó ó ú ó ú ó ó ó ó ó ó ó Ö ö ó ó ó ó ö ó Ű ö ó ó ü Ó ű Í ó ó ó ó ó ó Ó ü ó ó ó ó ó ó ú ó ö

ű ő ő ű Ü ő ő ő ű ű ő ú ő ú Á Á ő Á ő ő ő ű ő ű ú

á é é á ó á é ö Ű í É Á ó í á ü á ó

Húskészítmények kötőszöveti fehérjetartalmának vizsgálata*.

Ü ü ü ú Ö ü ü Ö Ö Ö Ö Ő Ó ü Á Á Ö Ö Ö Ő ü Í ú ű Í ú ú

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

2018/2019. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA. I. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató

ú ú ő ő ő ú ü ő ő ü ú ő ő

Ü ű Í Ü ű Ő Ó Í Í Í Ö Í Ü Ó Í Í ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í ű ű ű Á ű

í ü Ó ö í í í ó ó í í ü í ó ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó í ó í í ö ö ö í ú ö ó í ó ö ó ö ó í í ú ű ú

ö ó Á ü ű ö ó ö ö ű ö ű ö ő ő ó ö ű ö ő í ő ó ő ó ö ó í í ó ő í í ő ö ő ő ó ő ö ű í ű í ö í ö í ű ö ö ú ö ú ö ő ó ő ö ő ő í ű ö ó ö í ó í í ő ó ü ő ő

Í ö Ű ö Á Í Ü ü Í ö

Ö ó ó ó í ó Ö ü ó ü ü Ö ó í í ú ü ó ó ó ó ó í í ú í Ö ú í ó ó ó í ó

í ú Í í ö ö Á ü ö í í ö ö ö ü í ü í ű í ö ü í ü

A RAJZOLÁS SZE RE PE A K Ö N Y V N Y O M T A T Á S B A N

Ó Ó Ó Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Ő Ü Ü Ü Ü Ó Ó Á Ü Ö

ű ű ű ű ú Í

1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban?

ö ö ö ö Í ö ö ö ö ö ú ö ü ö ö ö ü ű ú ö ú ü ö ű ö ü

ü ó ó ó ó ó ó ü ó í ü ü ó ó ü ó ó ü ó ü ü í í ü ü í í ó ü ü Ö ü Ö ü ü ó

1.1. Reakciósebességet befolyásoló tényezők, a tioszulfát bomlása

ö ö ö ü ö ö ö ö ö ö Ö ü ö ü ü ü ö ü í ü ö ü Ö ö í ű ö ö í í ö ö ü í ö ö ü í ö í ü ö ü í ö ű ö ü

Átírás:

KÖNYV- ÉS LAPSZEMLE Drozdov 'N., Materanszkaja N.: A sertészsír oxidációs változásai különböző gyártási körülmények között (Mjasznaja Indusztria SZSZSZR 1954. 1. sz.) Az eddigi nézetektől eltérően m egallapítast nyert, hogy a zsírok kezdeti oxidációjának m egállapításához legjobban használhatók a következő reakciók, illetve m eghatározások : az epoxid oxigén, a jódszám, a peroxidszám és az elnyelt oxigén m eghatározása. E zeknek a m ódszereknek az alkalm azásával sikerült nyom on követni a sertészsír oxidációját az előállítás folyam án. M egállapították, hogy a zsírok oxidációja bár m ár a kiolvasztás a latt megkezdődik, legintenzívebben az ülepítés folyam ata a la tt következik be. A v á kuum ban történő kiolvasztással nyert zsír oxidációjának m értéke azonos a n y ito tt üstben kiolvaszto tt zsír oxidációjának m értékével. Tekintve, hogy az oxidálódás főként az ülepítőben következik be, ezért a zsír minőségét elsősorban az ülepítés hőm érsékletének és időtartam ának csökkentésével lehet jav ítan i. Almási E. ( Budapest) Nordling W. D. : Stabil keményítő indikátor oldat előállítása (Chemist-Analyst 42, 70, 1953. Ref.: Z. f. L. U. u. F. 100, 77,1955.) Szerző m ódszert közöl olyan kem ényítőoldat előállítására, mely ö hónap után még változatlan : 50 mg glicerint 50 ml deszt. vízzel elegyítünk és az elegyet felforraljuk. H ozzáadunk 1 g oldható kem ényítőt 2 3 m l vízben, a folyadékot m egkeverjük és 3 percig forrásban ta rtju k. Gál I. (Budapest) Drozdov N., Materanszkaja N.: Az epoxid oxigén meghatározása a zsírokban (Mjasznaja Industria SZSZSZR 1954. 1. sz.) Az epoxid oxigén m eghatározása azon alapul, hogy az epoxid kötés a vízm entes HCl-el reagál. A reagens 0,2 n abszolút éterben oldott szaraz HC1 gáz. Az étert előzetesen kalcium klorid felett kiszárítjuk, m ajd fém nátrium ról ledesztiilaljuk. Az így k ap o tt abszolút étert HCl-gázzal te lítjü k 0,2 n koncentrációig. Az ily m ódon nyert reagenst a következőképpen használjuk fe l: 0,8 1,0 g zsírt becsiszolt üvegdugós 250 ml-es Erlenm eyer-lom - bikba m érünk. A bem ért zsírt 5 ml abszolút éterben feloldjuk, hozzáadunk 15 ml 0,2 nx abszolút éterben oldott HCl-t. A lom bikot üvegdugóval lezárjuk és szobahőm érsékleten 3 óra hosszat állni hagyjuk. E zután hozzáadunk 25 ml neutrális 96% -os alkoholt, 0,5 ml fenolftalein oldatot és a felesleges HCl-t 0,1 n nátriuinhidroxid oldattal m egtitráljuk. Mivel a HC1 oldat titere változik, parallel v ak próbát kell beállítani. Az epoxid oxigént a következő képlet segítségével lehet kiszám ítani : 41

E poxid oxigén % B-(A-D) 0,1 0,016 100 bem érés (g) ahol: A a visszatitrálásra fogyott 0,1 n N ao H oldat m enynyisége m l-ben. В a vakpróbára fogyott 0,1 n N ao H oldat m ennyisége m l-ben. D a zsír sav tartalm a következtében fogyott 0,1 n N ao H oldat m ennyisége m l-ben. Almási E. (Budapest) Perédi I. : Zsírok avasodása. Gyors avasítás, mint vizsgálati módszer. Néhány antioxidáns hatása. (,,Élelmezési Ipar VIII. évf. 1954. 4. sz. 104-111. old.) A peroxidszám m eghatározás a zsiradékok avasodási fo ly am atának követésére gyors avasításnál is megfelel. Az érzékszervi avasság fellépte és a peroxidszám között összefüggés állapítható meg, ezen összefüggés azonban zsíradékonk in t és zsíradékkeverékenkint v áltozó. G allussavészterek (etil-, ill. propilgallát) 0,01% -ban adagolva a sertészsír inkubációs idejét az eredetihez képest körülbelül tízszeresére növelik. Garami Gy. (Budapest) Grzsivo V., Nemec Sz., Valter L. : A húskonzervek vitamintartalma (Mjasznajce hidusztria SZSZSZR 1954. 1. sz.) K ülönböző húskonzervek B x (thiam in), B 2 (riboflavin) és P P (nikotinsav) v ita m in tartalm át vizsgálva m egállapították, hogy a tiszta húsból, m arh a-, b irk a-, sertéshúsból készült konzerveknél a B x- v itam in tartálo m 0,0 1 0,03 ing/ 42 100 g érték körül mozog. Egyedül a párolt sertéshús és a Kolbasztölteiek konzervek m u ta tta k 0,08, illetve 0,13 m g% B ^ v ita m in ta rta l- m at. A B 2-vitam in m ennyisége 0,1 0,2 m g% körül mozog. A P P faktor m ennyisége 2,3 4,7 m g% körüli érték et m u tat. Sokkal kedvezőbb a készételek és a vágóhídi m ellékterm ékekből készített ko n zervek v itam in tartalm a. így a m ájpástétom В x-vitam in ta rtalm a 0,03 m g%, B 2 1,70 mg %, P P 3,8 m g% találh ató benne. U gyancsak nagy m ennyiségben ta rtalm a z B 2 v itam in t a Vese paradicsom m ártá sb a n konzerv is. В x-vitam in ta rta lm a 0,04 m g%, B 2 1,35 m g%, P P faktor 2,7 mg %. Tekintve, hogy a felnőtt em ber B 2 vitam inszükséglete napi 2 mg és a P P faktorból napi 15 mg, a m áj és vese konzervek táp an y ag tartalm u k o n kívül felhasználhatók m int B 2 és P P -v i- tam inforrások is. M egállapították azt is, hogy a tartó sítás nem csökkenti a v ita m in tartalm at, vagyis ezek a készítm ények konzerv állapotban ugyanannyi B 2 és P P -v itam int tartalm azn ak, m int rendesen, ételként elkészítve. Almási E. (Budapest) Truttwin H.: A hal állottságának meghatározása jodometrikus titrálással (Z. /. L. U. u. F. 97, 281, 1953. és 99, 461, 1954.) A hal rom lottságának m egállap ítására vonatkozó eddigi m ódszerek részben bonyolultak voltak és ezért piaci m ódszerekként nem voltak felhasználhatók, részben esetlegességektől, ellenőrizhetetlen tényezőktől függtek és ezért nem voltak reprodukálhatók. Szerző gyorsan elvégezhető eljárást ír le, am ely hom ogén átlagm intából in dul ki és a fokozódó rom lást a jódfogyás m érésével követi. A datai a közönséges tőkehalra vonatkoznak. Szerző az árubeli tőkehalfilét hús-

larálón kétszer á th a jto tta és villá- /al alaposan összekeverte. E nnek íz átlagm intának 1 g-ját egy 100 nl-es, becsiszolt dugós Erlenm eyerom bikban 50 ml vízzel 1 percig rősen rázta, hogy az anyag m inél inom abb eloszlású legyen. E zután 15 ml-es bürettából lassan jódd d ato t csepegtetett hozzá (0,08 g J resubl. pro anal.-t jól porítani, 3,15 g K J pur.-m al kis heugerpoíiárban összekeverni, kevés vízben feloldani és 100 ml-re feltölteni). Közönséges tőkehal titrálásak o r közvetlenül a hal megölése után 5,1 ml a jódfogyasztás ; ez azután em elkedik, a tizedik napon 12,6 ml, a tizenkettediken 18,2 ml. Az elfogadhatóság felső h atára m in t egy 14 ml. A jóddal való titrá lás lepényhal, foltos tőkehal és m erlán esetében is ugyanolyan h atárérték ek et eredm ényezett, m int a közönséges tőkehalnál. M inden esetben 12 13 ml volt az a jódfogyasztás, am ely m ellett a halakból kellem etlen szag kezdett áradni. 13 14 ml jó d fogyasztás képviseli azt a h a tá r értéket, am elynek elérése m ár nem teszi kívánatossá a h alak élelm i szerként való felhasználását. Az eljárásnak to v áb b i egyszerűsítésére a szerző gyors m ódszert dolgozott ki, am ennyiben m egh atáro zta azt az id őtartam ot, am ely szükséges a szuszpenzió színének a kívánt am etisztszínre való beállásáig. 10 ml 0,08 %-os jódoldat hozzáadása esetén a még élvezhető halhús átlag időértéke 24 25 perc. Gál I. ( Budapest) Kiermeier F. és Pirner G.: Vizsgálatok a Gerber-zsírmeghatározásra vonatkozólag Hőmérséklet és savkoncentráció befolyása a zsírmeghatározásnál, tejfelben. (Untersuchungen über die Gerber-Fettbestimmung 1. Mitteilung : Einfluss von Temperatur und Säurekonzentration bei der Fcltbestimmung im Rahm. Z. f. L. u. F. 100, 135, 1955.) A reakció-hőm érséklet b efolyással van a tejfel zsírtartalm án ak butirom etrikus m eghatározására, és ezért a k a p o tt eredm ények nagym értékben függnek a hevítés körülm ényeitől. A savkoncentráció a feltárás folyam án ugyancsak nagym értékben befolyásolja zsírta rta lm á t, míg egyidejűleg a zsír minősége alig változik. H o ste tte r és Lehm ann ja v aslata : végezzük a feltárást 65 C -on és 68,7%-os kénsavval bizonyult a szerzők v izsg álatai szerint a legelőnyösebbnek. Gál I. (Budapest) Lindner К. és Nagy V.: Gyors zsírmeghatározás szénhidráttartalmú ételekben (,,Élelmezési Ipar (. VII. évf. 1953. 5. sz. 172-174. old.) A N eusal o ld attal történő butirom eteres zsírm eghatározási m ódszer ételek zsírtartalm án ak gyors m eghatározására alkalm as. A szerzők a Neusal oldat összetételén is v álto ztattak. Az új összetételű N eusal oldatokkal a m eg h atáro zások ugyanolyan pontossággal végezhetők. Garami Gy. (Budapest) Karácsony Dezső: Új módszer fruktóznak glükóz és egyéb monoszaharidok melletti meghatározására (Éleim. Ipar VIII. 309. 1954.) A szerző m ódszert közöl, m elynek segítségével 0,2 10 mg fruktóz m eghatározható 80 mg glukóz jelenlétében. A cukrot savval bontja el. Az így képződött hidroxim etilfurfuro] guajakollal színes term ékké kondenzál, m elyet fotom éterrel lehet m érni. Gál I. (Budapest)

»

A szerkesztőbizottsághoz a következő dolgozatok érkeztek: Sz. Dénes Anna és Sz. Pintér Margit: A datok teák (Thea sinensis) ásv án y a n y ag ta rtalm ához, különös te k in te tte l a nehézfém ekre. Cieleszky Vilmos és Sz. Pintér Margit: B orkősav készítm ények, v alam in t ezek felhasználásával készült italo k ólom és egyéb nehézfém szennyezésének gyors polarografiás m eghatározása. Bachlcr István: Eljárás száraztészták, gabonaőrlem ények, péksütem ények zsír- és lecitinfoszforsav ta rtalm á n ak m eghatározására. Angyal György és Fánczy István: Csipkebogyó-tea C -vitam in ta rta lm á n a k vizsgálata. Lindner Elek: Szám lálóléc, m int a tejvizsgálatok segédeszköze. Jaschik Sándor: Az élelm iszerszínezékek kérdésének m ai áuása. 12/3

Tájékoztató Olvasóinkhoz és Munkatársainkhoz! Az Élelm iszervizsgálati K özlem ények negyedévenként jelennek m eg, évenként 1 kötetben. Az E red eti dolgozatok rovat élelm iszerkém iai, m ikológiái bakterológiai, hygieniai közlem ényeket tartalm az. U gyancsak itt közlünk olyan cikkeket is, m elyek az élelm iszerkém iával és élelm iszervizsgálatokkal kapcsolatosak (pl. an alitik ai kém ia). A,»M űszaki fejlesztés B eszám olók ro v at élelm iszeripari m űszaki feladatokkal, ren d eletek k el, szabványokkal, rendészettel, ta p a sz ta la to k k al, hírekkel stb. foglalkozik. A G y ak o rlati közlem ények rövid leírásokat közölnek, la b o ra tó rium i v izsgálati m ódszerekről, szám ításokról, vagy eszközökről stb. A K ö n v - és lapszem le m agyar és külföldi szakkönyvek és folyóirato k k iv o n atát ism erteti. A közlemények tartalmáért a szerzők felelősek. A közlem ényeket töm ören kell m egfogalm azni. A k ézirato k at gépírással U/a-es sorközzel, 4 5 cm m argóval, a lapnak csak egyik oldalára írva kell beküldeni. A szakkifejezéseket, vegvületneveket Sfonetikusan kell írni. Az irodalm i utalásoknál a szerzők keresztnevének kezdőbetűit és vezetéknevét, to v á b b á a m ű cím ét, illetve a folyóirat k ö te t, év és oldalszám át kell fe ltü n te tn i a dolgozat végén. A kézirathoz csatolni kell a m u n k a m a gyarnyelvű rövid összefoglalását bárom példányban, to v áb b á egy idegennyelvű rövid összefoglalást (orosz, ném et, angol vagy francia) a dolgozat címének fo rd ításáv al eg y ü tt. K éziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. A kefelevonatokat a m argón k ija v ítv a azonnal vissza k ell küldeni. Az esetleges ábrák lev o n atát a kefelevonat szelére kell ragasztani a megfelelő helyen és ellenőrizni kell azok szám ozását és aláírását. Önálló közlem ényekből a szerzők kívánságára 40 db Jkülönlenyom a to t adunk. i K éziratokat és kefelevonatokat a felelős szerkesztő címére kell k ü ld en i: K o ttász József, B udapest, V., Y árosház-u. 9 11. A szerkesztőbizottság 2-7