JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA JAVASLATTEVŐ FÁZIS VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG MEGBÍZÓ: JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK megye önkormányzata Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzati Hivatal 5000, Szolnok Kossuth L. u 2. MEGBÍZÓ KÉPVISELŐJE: Fejér Andor a megyei közgyűlés elnöke Lakatos István irodavezető, Térségfejlesztési és Külügyi Iroda Mészáros János megyei főépítész GENERÁLTERVEZŐ: VÁROS-TEAMPANNON KFT. 1053 Budapest, Veres Pálné u. 7. képviselője: Koszorú Lajos VEZETŐ TERÜLETRENDEZŐ TERVEZŐK KOSZORÚ LAJOS vezető területrendező tervező Város-Teampannon Kft. TR1 01-1346/01 LÁZÁR TIBOR vezető területrendező tervező Környezetterv Kft. TR1 01-5041/01 TERVEZŐK Tábori Attila környezetgazdálkodási mérnök Város-Teampannon Kft. Szántó Katalin területrendező tervező Város-Teampannon Kft. TR2 01-2054/05 Polgár Judit szociológus Üzenet Kft. Wettstein Anikó közlekedésmérnök Főmterv Zrt. K1-d-1-1222 Kádi Ottó közlekedésmérnök Főmterv Zrt. Győri Benjámin településmérnök Ur-ben design Kft. Koszorú Bálint településmérnök Kobala Bt Nagy Márta konzulens Város és Gazdaság Kft. Raáb József építész Ur-ben design Kft. Skorka Lajos építész Város-Teampannon Kft. Szőke Tamás településmérnök KÖTÁG Bt. Tóth Helga környezetgazdálkodási mérnök KÖTÁG Bt. Tornai Mátyás építész Város és Gazdaság Kft. SZAKÉRTŐK Vécsei Pál szociológus Dinamikus Tér kft. Horn Gergely közgazdász Numerikusz Bt. MUNKATÁRSAK: Munkácsi Péter Németh József Valánszki István Város-Teampannon Kft. Ur-ben design Kft. Város-Teampannon Kft. VÁROS-TEAMPANNON KFT 1

TARTALOMJEGYZÉK I. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK...(...) SZÁMÚ RENDELETE JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZATÁRÓL 5 I/1. sz. melléklet: Térségi szerkezeti terv (tervlap m=1: 100 000) I/2. sz. melléklet: Műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények által igénybe vett térségek (táblázat) I/3. sz. melléklet: Az országos területrendezési tervről szóló törvényben előírt országos és térségi k tervlapjai I.3.1.sz. melléklet: Országos ökológiai hálózat térségi i (Magterület, Ökológiai folyosó, Pufferterület) I.3.2.sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület I.3.3.sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület ; Erdőtelepítésre alkalmas terület I.3.4.sz. melléklet: Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület ; Földtani veszélyforrások területe által érintett települések I.3.5.sz. melléklet: Országos illetve térségi jelentőségű tájképvédelmi terület I.3.6.sz. melléklet: Világörökség és világörökség-várományos terület ; Történeti települési terület I.3.7.sz. melléklet Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület I.3.8.sz. melléklet: Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő-területének I.3.9.sz. melléklet: Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület I.3.10.sz. melléklet: Együtt tervezhető térségek I.3.11.sz. melléklet: Kiemelt jelentőségű meglévő honvédelmi területek ; Honvédelmi terület I.3.12.sz. melléklet: Rendszeresen belvízjárta terület ; Nagyvízi meder I.3.13.sz. melléklet: Széleróziónak kitett terület által érintett települések I/4. sz. melléklet: Települések I.3.1-I.3.13.sz. mellékletek szerinti országos és megyei kkel való érintettsége II. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK...(...) SZÁMÚ HATÁROZATA JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETI RENDJÉRE, ÖVEZETEIRE ÉS SAJÁTOS MEGYEI TÉRSÉGEIRE VONATKOZÓ IRÁNYELVEKRŐL, AJÁNLÁSOKRÓL ÉS INTÉZKEDÉSEKRŐL 11 II.1 IRÁNYELVEK 11 II.2 AJÁNLÁSOK 19 II.21 A térségi szerkezeti tervre, területfelhasználási egységekre vonatkozó ajánlások 19 II.22. Országos és térségi kre vonatkozó ajánlások 20 II.23. Sajátos megyei térségekre vonatkozó ajánlások 25 VÁROS-TEAMPANNON KFT 3

II.3 INTÉZKEDÉSEK 30 II.31 Általános területi intézkedések 30 II.32 Térségi jelentőségű és egyéb mellékúthálózati elemekkel összefüggő intézkedések 31 II.33 Kiemelt térség által érintett terület 31 II.1. sz. melléklet: Sajátos megyei térségek tervlapjai II.1.1.sz. melléklet: Gazdaságfejlesztés térségei és térségi jelentőségű központjai II.1.2.sz. melléklet: A turizmusfejlesztés térségei és térségi jelentőségű központjai II.1.3.sz. melléklet: Érzékeny települési térségek II.1.4.sz. melléklet: Védett természeti területek II.1.5.sz. melléklet: Natura 2000 természetmegőrzési területek II.1.6.sz. melléklet: Natura 2000 madárvédelmi területek II.1.7.sz. melléklet: Kiemelten fontos érzékeny természeti területek II.1.8.sz. melléklet: Komplex tájgazdálkodás térségei II.1.9.sz. melléklet: Nitrátérzékeny területek II.1.10.sz. melléklet: Térségi jelentőségű árutermelő mezőgazdaság területe II.1.11.sz. melléklet: Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter által érintett település II.1.12.sz. melléklet: Szélerőmű telepítés szempontjából vizsgálat alá vonható terület II.2. sz. melléklet: Intézkedések tervlapjai II.2.1. sz. melléklet: Tervezett egyéb mellékút-hálózati elemek II.2.2. sz. melléklet: Tisza-tó Hortobágy kiemelt térségre vonatkozó intézkedéssel érintett terület II.3. melléklet: Települések II.1. sz. és II.2. sz. mellékletek szerinti sajátos megyei térségekkel és intézkedésekkel való érintettsége III. MEGALAPOZÓ KÖZLEKEDÉSI MUNKARÉSZ 33 III/1. melléklet: Közlekedési megalapozó munkarész (tervlap: m=1:200 000) VÁROS-TEAMPANNON KFT 4

I. RENDELETTEL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT.../...(...) KR. SZÁMÚ RENDELETE JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZATÁRÓL, TÉRSÉGI SZERKEZETI TERVÉRŐL ÉS ÖVEZETEIRŐL A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) felhatalmazása és a Területfejlesztésről és területrendezésről szóló többször módosított 1996. évi XXI. törvény 11. (2) bekezdés b.) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2008. évi L. törvénnyel módosított 2003. évi XXVI. törvénnyel (továbbiakban OTrT) összhangban Jász-Nagykun-Szolnok megye területrendezési tervéről a következő rendeletet (továbbiakban: Rendelet) alkotja. A Rendeletben bekeretezett kis dőltbetűs szövegrészek nem alkotják e Rendelet részét, azok az Országos Területrendezési Tervről szóló 2008. évi L. törvénnyel módosított 2003. évi XXVI. törvény vonatkozó idézetei. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Rendelet célja 1. A Rendelet célja, hogy meghatározza Jász-Nagykun-Szolnok megye egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható térségfejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve természeti erőforrások védelmére, és fenntartható használatára. A Rendelet hatálya 2. A Rendelet hatálya Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes közigazgatási területére terjed ki. II. Fejezet A MEGYE TÉRSÉGI SZERKEZETI TERVE 3. /1/ A megye Térségi Szerkezeti Tervét M=1:100 000 méretarányban a Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. /2/ A Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott megyei területfelhasználási kategóriák a) erdőgazdálkodási térség b) mezőgazdasági térség c) vegyes területfelhasználású térség d) városias települési térség e) hagyományosan vidéki települési térség f) vízgazdálkodási térség g) építmények által igénybe vett térség 6. (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhet ő ki; c) vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kijelölhető; d) a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; VÁROS-TEAMPANNON KFT 5

f) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; g) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. /3/ Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos és térségi jelentőségű egyedi építmények elhelyezkedését az 1. számú rajzi melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 2. számú melléklet tartalmazza. /4/ A térségi szerkezeti terven nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények területi elhelyezése a területrendezési tervbe történő beillesztéssel az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye alapján történhet. III. Fejezet TÉRSÉGI ÖVEZETI SZABÁLYOK 4. /1/ A megye Térségi Övezeteinek területét M=1:100 000 méretarányban a Rendelet 3. számú mellékletei tartalmazzák az alábbiak szerint a) Magterület (I.3.1 sz. melléklet) 17. (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. b) Ökológiai folyosó (I.3.1 sz. melléklet) 18. (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. c) Pufferterület (I.3.1 sz. melléklet) 19. Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. d) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek (I.3.2 sz. melléklet) 13/A. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. VÁROS-TEAMPANNON KFT 6

e) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek (I.3.3 sz. melléklet) 13/B. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. f) Erdőtelepítésre alkalmas terület (I.3.3 sz. melléklet) 19/A. Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. g) Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület (I.3.4 sz. melléklet) 20. A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet. h) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület (I.3.5 sz. melléklet) 14/A. (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre, vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. i) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (I.3.5 sz. melléklet) 21. (1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek, vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. (5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza. j) Világörökség és világörökség várományos terület i (I.3.6 sz. melléklet) 22/A. (1) Világörökség és világörökség várományos terület övezetben a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a kezelési tervben meghatározott célokkal. (2) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető. (3) Az övezetben közlekedési infrastrukturális hálózatokat és építményeket a kulturális örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységét megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve kell elhelyezni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a világörökségi területek védelmét nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. k) Történeti települési terület (I.3.6 sz. melléklet) 22/B. (1) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeiben ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a védendő területegységeket különösen a történeti településközpontot, a történeti kertet, a jelentős régészeti lelőhelyet, az országos és helyi védelem alatt álló területeket, valamint ezek környezetét, védőövezetét foglalja magában. VÁROS-TEAMPANNON KFT 7

(2) Történeti település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének tartalmaznia kell a településkép-védelmi terület értékőrző fejlesztését elősegítő, a történeti településkép megőrzését, illetve új építmények illeszkedését biztosító szabályokat. (3) Történeti településkép érvényesülését befolyásoló, a kialakult településszerkezetet, településkaraktert megváltoztató, nagy kiterjedésű építmény elhelyezésére vonatkozó építési-műszaki tervhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. l) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület (I.3.7 sz. melléklet) 15. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének (I.3.8 sz. melléklet) 16. Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyűjtő területén keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (Lásd 5. ) m) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület (I.3.9 sz. melléklet) 16/A. Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, és az építési övezetre, vagy övezetre szabályokat megállapítani. Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület településrendezés eszközeiben történő kijelölése és szabályozása során figyelembe kell venni, hogy a) az OTrT 17. /6/ bekezdése szerint magterület övezetében b) az OTrT 18. /5/ bekezdése szerint ökológiai folyosó övezetében c) az OTrT 22/A. /2/ bekezdése szerint világörökség és világörökség várományos terület övezetében új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető. n) Együtt tervezhető térségek (I.3.10 sz. melléklet) 16/B. (1) Az együtt tervezhető térségek övezetébe tartozó települési önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési feladataik összehangolt ellátásához törvényben meghatározott közös egyszerűsített településszerkezeti tervet készíthetnek. (2) A közös egyszerűsített településszerkezeti tervnek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok határozattal fogadják el. o) Kiemelt jelentőségű meglévő honvédelmi területek (I.3.11 sz. melléklet) 16/C (1) A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben a tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni 16/C (2) Az (1) bekezdésben kijelölt területeket településszerkezeti tervben beépítésre szánt, vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. p) Honvédelmi terület (I.3.11 sz. melléklet) 27/A A honvédelmi terület övezetét a településszerkezeti tervben beépítésre szánt, vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. q) Rendszeresen belvízjárta terület (I.3.12 sz. melléklet) 23. A rendszeresen belvízjárta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhetők ki. r) Nagyvízi meder (I.3.12 sz. melléklet) 24. Nagyvízi meder övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. s) Földtani veszélyforrás területének (I.3.4 sz. melléklet) 25. Földtani veszélyforrás területének övezetébe tartozó település veszélyeztetett területein a település településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki. t) Széleróziónak kitett terület által érintett települések (3.13 sz. melléklet) 27. Széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a szélerózió mértékét csökkenti. VÁROS-TEAMPANNON KFT 8

5. Az OTrT 16. alapján a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetében a következő szabályokat kell alkalmazni: a) Az övezet területén lévő vízfolyást az n kívülről érkező tisztított szennyvíz befogadójaként nem lehet felhasználni. Amennyiben a meglévő hálózat befogadója az n belül található, akkor a hálózat üzemeltetőjét kötelezni kell az övezetre vonatkozó szennyvíztisztítási követelmények betartására. b) Az övezet területén lévő szennyvíztisztító telepre az n kívül keletkezett szennyvíz akkor vezethető, ha a szennyvíztisztító telep az övezetre vonatkozó szennyvíztisztítási követelményeknek megfelel. c) Az övezet területén a szennyvizek befogadásába való közvetlen bevezetésére vonatkozó egyéb védett területek befogadója szerint meghatározott kibocsátási határértékeket a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete szerint kell meghatározni. 6. Az egyes települések I.3.1-I.3.13 számú melléklet szerinti kkel való érintettségét a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. IV. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 7. Települési térség területének kell tekinteni a Rendelet hatályba lépése előtt érvényben lévő településrendezési tervekben meghatározott belterület és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó, vagy azzal szerves egységet képező, jellemzően beépítésre szánt területek együttes területét. Településrendezési terv hiányában települési térségnek kell tekinteni az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterületet, az ahhoz szervesen kapcsolódó művelésből kivett és jogszerűen beépített területeket, továbbá az önálló belterületként nyilvántartott lakott helyeket. 8. (1)E rendelet -én lép hatályba. (2) A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervről szóló 18/ 2004.(XI.9.) számú rendelete hatályát veszti. (3) A (2) bekezdés.-én hatályát veszti. Rentzné Dr. Bezdán Edit főjegyző Fejér Andor a közgyűlés elnöke VÁROS-TEAMPANNON KFT 9

I.1. SZ. MELLÉKLET TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV (TERVLAP M=1: 200 000) A TERVLAP MEGNYITÁSÁHOZ KATTINTS IDE! VÁROS-TEAMPANNON KFT

I.2.SZ. MELLÉKLET MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA-HÁLÓZATOK ÉS EGYEDI ÉPÍTMÉNYEK ÁLTAL IGÉNYBE VETT TÉRSÉGEK VÁROS-TEAMPANNON KFT

2. SZ. MELLÉKLET Országos kategória (OTrT) Gyorsforgalmi út Főút A megyét érintő szerkezeti elemek Új gyorsforgalmi közúti kapcsolatok - M4: (Vecsés térsége és Ecser (M0)) Szolnok (Püspökladány Nagykereki térsége Románia) - M44: (Kecskemét térsége) Kunszentmárton térsége Békéscsaba- Gyula) - M8: ((Ausztria-Szentgotthárd térsége- Veszprém-Enying térsége-sárbogárd térsége-dunaújváros-kecskemét térsége) Szolnok (Füzesabony térsége) Meglévő főúti kapcsolatok: - 4. sz. főút: (Budapest Cegléd) Szolnok (Püspökladány Debrecen Hajdúhadház Nyíregyháza Kisvárda Záhony (Ukrajna) illetve a Püspökladánytól induló 42. sz. főút Berettyóujfalu-Biharkeresztes- Nagyvárad (Románia) irányába - 44. sz. főút: Kecskemét (5. sz. főút) Békéscsaba Gyula (Románia) - 31. sz. főút: (Budapest Nagykáta) Jászberény (Dormánd (33. sz. főút)) - 32. sz. főút: (Hatvan (M3)) Jászberény Szolnok (4. sz. főút) - 33. sz. főút: (Füzesabony (3. sz. főút)) Tiszafüred (Debrecen (4. sz. főút)) - 34. sz. főút: Tiszafüred Kunhegyes Fegyvernek (4. sz. főút) - 45. sz. főút: Kunszentmárton (44. sz. főút) (Szentes Hódmezővásárhely - 46. sz. főút: Törökszentmiklós (4. sz. főút) Mezőtúr (Gyomaendrőd Mezőberény (47. sz. főút)) - 442. sz. főút: Szolnok (4. sz. főút) Martfű Tiszaföldvár Kunszentmárton (44. sz. főút) Új főúti kapcsolatok: - (Budapest (M0) Nagykáta térsége) Jászberény Újszász térsége (32. sz. főút) - (Albertirsa (4. sz. főút) Tápiószentmárton Nagykáta) Jászfényszaru (32. sz. főút) - (Gyöngyös (3. sz. főút) Karácsond Heves Kisköre) Kunhegyes Kenderes (4. sz. főút) - Törökszentmikós (46. sz. főút) Martfű térsége (442. sz. főút) - Kisújszállás Túrkeve Mezőtúr (Szarvas (44. sz. főút)) - Kunmadaras (34. sz. főút) Karcag (Füzesgyarmat Szeghalom (47. sz. főút)) Térségi jelentőségű kategória Térségi mellékút A megyét érintő szerkezeti elemek Meglévő térségi mellékút: - Jászfényszaru Zsámbok - Jászárokszállás Jászberény - Jászberény Farmos Tápiószentmárton - Jászszentandrás Jászapáti - Jászapáti Jászladány Szászberek (32-es út) - Jászkisér Besenyszög Szolnok - Szolnok Tiszajenő Tiszakécske - Törökszentmiklós Kengyel Rákócziújfalu (442-es út) - Tiszaföldvár Mezőhék Mezőtúr - Mezőhék Öcsöd - Mezőtúr Túrkeve Kisújszállás - Karcag Kunmadaras - Tiszafüred Abádszalók Kunhegyes - Kenderes - Bánhalma Új térségi mellékúti kapcsolatok: - Jászárokszállás Adács - Jászfényszaru 3108. sz. főút, Pusztamonostor - Jászkisér Jásztelek - Jászapáti Jászalsószentgyörgy - Kétpó Kengyel Szolnok - Tiszafüred Tiszabábolna - Túrkeve Dévaványa - Tiszafüred Abádszalók Tiszaroff komp Tiszasüly 3225. j.ök. út /korrekció: Tiszaderzs, Abádszalók/ - Karcag Kunhegyes 34. sz. főút - Jászszentandrás Boconád - Kétpó Mezőhék - Jászalsószentgyörgy Jászladány Kőtelek, Tisza-híd Kunhegyes, 34. sz. főút - Jászárokszállás Csány Főúti paraméterekkel kiépítendő település elkerülőszakaszok (térségi mellékút) meglévő főúton: 4. sz. főút: Törökszentmiklós, Kenderes 32. sz. főút: Alattyán, Jászalsószentgyörgy, Jásztelek Elkerülők térségi mellékúthálózaton: Jászárokszállás, Jászladány, Abádszalók, Tiszaderzs VÁROS-TEAMPANNON KFT

Országos kategória (OTrT) A megyét érintő szerkezeti elemek Térségi jelentőségű kategória A megyét érintő szerkezeti elemek Meglévő főutak tervezett településelkerülőszakaszai 4. sz. főút: Fegyvernek 31. sz. főút: Jászberény, Jászjákóhalma, Jászapáti 32. sz. főút: Pusztamonostor, Jászberény 34. sz. főút: Kunmadaras, Kunhegyes 45. sz. főút: Kunszentmárton 46. sz. főút: Törökszentmiklós, Mezőtúr 442: sz. főút: Szolnok, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Martfű Tiszán: Gyorsforgalmi úton, főúton és vasúti törzshálózaton lévő és tervezett nagy híd Meglévő: - Tiszafüred (33. sz. főúton) - Tiszafüred (vasúti híd) - Szolnok (4. sz. főút elkerülő) - Szolnok (Vasúti híd) Tervezett: - Kisköre (és Tiszabura) (új főúti kapcsolat) - Tiszapüspöki (M4) - Szolnok térsége (Horvátország)- Gyékényes térsége-budapest [Ferihegy] Záhony térsége (Ukrajna) nagysebességű vasútvonalon) Hármas-Körösön: Meglévő - Kunszentmárton (44. sz. főút) - Kunszentmárton (vasúti híd) Térségi mellékúton, és vasúti mellékvonalon lévő és tervezett híd Tiszán: Meglévő - Tiszabura (3209. sz. úton és vasúton) - Szolnok (Centrum-4. sz. főúti elkerülő út) Tervezett - Kőtelek térsége (Jászalsószentgyörgy- Kőtelek-Kunhegyes új regionális út) - Szolnok (Szolnok-kelet 4. sz. főút) - Szolnok (442 sz. főút) Hármas-Körösön: Meglévő - Mezőtúr (Mezőtúr-Pusztabánréve vasúti mellékvonal) - Öcsöd (44. sz. főút-mezőhék-46. sz. főút) Tervezett - Kunszentmárton (M44) - Mezőtúr (Új főúti kapcsolat) Hortobágy-Berettyón: Hortobágy-Berettyón: - Mezőtúr (46. sz. főút Tiszaföldvár úton) - Túrkeve (Túrkeve-Dévaványa úton) Meglévő - Mezőtúr (46. sz.főút) - Mezőtúr (vasúti híd) Térségi jelentőségű logisztikai központ - Szolnok - Kunmadaras Tervezett nagysebességű vasútvonal A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal - (Horvátország)-Gyékényes térsége- Budapest [Ferihegy] Záhony térsége (Ukrajna) (V. sz. transzeurópai közlekedési folyosó hazai szakasza) - (Budapest) Szolnok (Debrecen Nyíregyháza - Záhony) - (Budapest) Szolnok (Békéscsaba - Lőkösháza) Vasúti mellékvonal - (Vámosgyörk) Jászárokszállás- Jászapáti-Újszász - (Kál-Kápolna-) Abádszalók-Kisújszállás - Karcag-Tiszafüred - Mezőtúr (Szarvas Orosháza) - Szolnok Tiszajenő (Lakitelek- Kiskunfélegyháza) - (Kecskemét-Lakitelek-) Tiszasas- Kunszentmárton VÁROS-TEAMPANNON KFT II

Országos kategória (OTrT) A megyét érintő szerkezeti elemek Térségi jelentőségű kategória A megyét érintő szerkezeti elemek Egyéb országos törzshálózati vasútvonal - (Hatvan) Újszász - (Füzesabony) Tiszafüred (Debrecen) - Tiszatenyő Kunszentmárton (Szentes Hódmezővásárhely Makó) Kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőtér Közös felhasználású katonai és polgári repülőtér Országos kerékpárút törzshálózat eleme - Kunmadaras - Szolnok 3. sz. Kelet - magyarországi kerékpárút: 3.A: (Budapest Fót Mogyoród Szada Gödöllő Zagyvaszántó Gyöngyöspata Gyöngyös Markaz Kisnána Egerszalók Eger Mezőkövesd Poroszló) Tiszafüred (Hortobágy Nádudvar Hajdúszoboszló Debrecen Nyírábrány Nyírbátor Csengersima Tiszabecs) 4. sz. Tiszamente kerékpárút (11-es jelű Euro Velo ): 4.A: ((Szlovákia) Tornyosnémeti Hidasnémeti Gönc Telkibánya Bózsva Pálháza Füzérradvány Mikóháza Sátoraljaújhely Sárospatak Bodrogolaszi Vámosújfalu Olaszliszka Szegilong Szegi Bodrog Kisfalud Bodrogkeresztúr Tarcal Tokaj Tiszaladány Tiszatardos Tiszalök Tiszadada Tiszadob Tiszaújváros Tiszapalkonya Tiszatarján Tiszakeszi Ároktő Tiszadorogma Tiszabábolna Poroszló Sarud Kisköre) Tiszasüly Kőtelek Nagykörû Szolnok Tószeg Tiszavárkony Tiszajenő (Tiszakécske Lakitelek Tiszaalpár Csongrád Baks Ópusztaszer Sándorfalva Szeged Röszke (Szerbia)) 4.D: Tiszaújváros Tiszacsege Tiszafüred Abádszalók Kisköre 42. sz. Alföldi kerékpárút: Tiszafüred Karcag (Füzesgyarmat Szeghalom Vésztő Doboz Sarkad) 31. sz. Zagyvamenti kerékpárút: (Zagyvaszántó Hatvan) Jászberény Szolnok 32. sz. Jászok, kiskunok földje kerékpárút: Jászberény (Cegléd Nagykőrös Kecskemét Bugacpusztaháza) Térségi jelentőségű nyilvános kereskedelmi repülőtér Térségi kerékpárúthálózat eleme - Szolnok - (Hatvan) megyehatár Jászfényszaru Jászberény - (Szentlőrinckáta) megyehatár Jászberény- Jászapáti megyehatár (Heves) - 3203. sz. út Jászdózsa 31. sz. főút - (Boconád) megyehatár Jászszentandrás Jászapáti Jászkisér 3224. sz. út - Jászberény Jásztelek Jászkisér - Jászalsószentgyörgy Jászladány Tiszaroff Kunhegyes Kunmadaras - Abádszalók Kunhegyes Kenderes Kisújszállás Túrkeve Mezőtúr (Szarvas) - Szolnok Martfű Kunszentmárton Szelevény megyehatár (Csongrád) - (Lakitelek) megyehatár Tiszakürt Kunszentmárton Öcsöd (Szarvas) Mezőtúr [Túlakörös] megyehatár (Gyomaendrőd) - Rákóczifalva Vezseny Martfű Mezőtúr megyehatár (Gyomaendrőd) - (Abony) megyehatár Szolnok Szajol Törökszentmiklós Kenderes Kisújszállás Karcag megyehatár (Püspökladány) - Törökszentmiklós Kétpó Mezőtúr - (Kisköre) megyehatár Tiszaroff Tiszabő - Tiszapüspöki Szolnok - Tiszaörs Nagyiván Tiszafüred[Kócsújfalu] (Egyek) - Kisújszállás Örményes Fegyvernek Nagykörű - Törökszentmiklós Martfű Cibakháza Tiszakürt - (Tápiógyörgye) megyehatár Újszász Zagyvarékas VÁROS-TEAMPANNON KFT III

Országos kategória (OTrT) A megyét érintő szerkezeti elemek Térségi jelentőségű kategória A megyét érintő szerkezeti elemek A VÍZI ÚT NEVE A szakasz (fkm-fkm) A vízi út osztálya Nemzetközi és országos jelentőségű vízi út Tisza* 544-403 (Tokaj Kisköre) III Tisza 403-254 (Kisköre Csongrád) II Kettős- és Hármas-Körös* 23-0 és 91-0 II Hortobágy Berettyó főcsat. 7-0 II Országos közforgalmú kikötő - Szolnok Térségi közforgalmú kikötő Személyforgalmi kikötő Kompátkelőhely Kiserőmű - Martfű, - Tiszafüred - Abádszalók, - Kunszentmárton, Mezőtúr, Nagykörű, Rákóczifalva, Öcsöd, Tiszabura, Tiszaroff, Tiszapüspöki, Tiszasas, Tiszakürt, Tiszainoka, Tiszapüspöki, Tiszaszőlős Tiszán: - Tiszafüred Tiszabábolna (BAZ megye) - Tiszaroff Tiszasüly - Nagykörű Fegyvernek - Nagyrév Tiszakécske (Bács-Kiskun megye) - Vezseny - Szászberek - Szolnok 750 kv-os átviteli hálózat távvezeték eleme 400 kv-os átviteli hálózat távvezeték eleme 220 kv-os átviteli hálózat távvezeték eleme Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték - Albertirsa országhatár (Ukrajna) - (Albertirsa) Szolnok (Békéscsaba) - (Debrecen) Szolnok - (Sajószöged ) Szolnok - Szolnok Albertirsa-Békéscsaba távvezeték felhasítási pontja - Szolnok (Szeged) - (Detk) Szolnok - (Sajószöged) - Szolnok - (Ukrajna) országhatár Vásárosnamény Tiszaújváros Füzesabony Szolnok Százhalombatta - (Ukrajna) országhatár Vásárosnamény Tiszaújváros Zsámbok Vecsés Százhalombatta - Tiszaújváros Százhalombatta - (Ukrajna) országhatár Fényeslitke Tiszaújváros Százhalombatta - (Ukrajna) országhatár Vásárosnamény Hajdúszoboszló Mezőtúr Városföld - Mezőtúr Szeged országhatár (Szerbia) Az átvitelt befolyásoló 120 kv-os elosztó hálózat Térségi szénhidrogén szállítóvezeték - Szolnok Törökszentmiklós - Szolnok Újszász Jászfényszaru Hatvan - Jászfényszaru Nagykáta - Szolnok Cegléd - Szolnok Martfű Mezőtúr (Szarvas) - Szolnok (Városföld) - Tiszafüred Karcag Kisújszállás Túrkeve Mezőtúr - (Csány) Jászberény - (Nagyfüged Tarnaörs) Jászdózsa Jánoshida Besenyszög - Jánoshida Jászboldogháza - Jászdózsa Jászkisér - (Abony) Újszász Szászberek - (Cegléd) Szolnok Törökszentmiklós Fegyvernek Kenderes Karcag (Nádudvar) - Szolnok Vezseny - Szolnok Martfű Mezőhék - Martfű Rákóczifalva - Törökszentmiklós Mezőtúr Túrkeve - Fegyvernek Kuncsorba - Fegyvernek Tiszabura - Kenderes Kisújszállás - Kenderes Kunhegyes - Kenderes Kunmadaras Tiszaörs (Egyek) - Tiszaörs Abádszalók - Tiszaörs Nagyiván - (Egyek) Tiszaszőlős - Kunszentmárton (Tiszaug) - Kunszentmárton Tiszaföldvár - (Tiszaörs) Jászszentandrás - (Tiszaörs) Jászárokszállás VÁROS-TEAMPANNON KFT IV

Országos kategória (OTrT) Elsőrendű árvízvédelmi fővonal Folyami nagyműtárgy A megyét érintő szerkezeti elemek - 08.12. Jászjákóhalma-káli - 08.13. Jászdózsa-káli egy szakasza (Ágóipatak) - 09.01. Tiszafüred-Tiszakeszi - 10.01 Lakitelek-Tószegi - 10.02. Szolnok-Újszász-szórói - 10.03. Doba-kanyari - 10.04. Kiskörei-tározó menti - 10.05. Csongrád-nagyrévi - 10.06. Tiszaföldvár-pityókai - 10.07. Fegyvernek-ledencei - 10.08. Csongrád-bánrévei - 10.09. Mezőtúr-himesdi - 10.10. Pusztaecseg-őzesi - 10.11. Szászberek-jászberényi - 11.08. Szentes-Öcsödi - 12.01. Szarvasi - 12.06. Ecsegfalvi - Mezőtúr (Hortobágy-Berettyó árvízkapu) - Tiszabura (Kiskörei duzzasztómű) Térségi jelentőségű kategória Másodrendű árvízvédelmi fővonal A megyét érintő szerkezeti elemek - Jásztelek, - Jászberény, - Jászkisér, - Kunszentmárton, - Öcsöd 1. Jászsági főcsatorna meghosszabbítása (Kisköre, Jászapáti, Jászdózsa, Alattyán) 2. Meglévő szükségtározók Zagyván, Tarnán: Borsóhalmi szükségtározó (Jászjákóhalma, Jászberény) Országos jelentőségű meglévő szükségtározók, megvalósuló árvízi tározók és új vízi létesítmények Zagyván: Zagyva jobb parti (Jászberény, Jásztelek, Jánoshida) 3. A VTT I. ütemben megvalósuló árvízi tározó - Hanyi-Tiszasülyi (Jászkisér, Tiszasüly, Pély (Heves m.) - Nagykörűi víztározó (Csataszög, Kőtelek, Nagykörű) - Tiszaroffi árvízi tározó (Tiszabő, Tiszagyenda, Tiszaroff) - Nagykunsági árvízi tározó (Abádszalók, Kunhegyes, Tiszabura, Tiszagyenda) 4. 10 millió m 3 -t meghaladó térfogattal tervezhető tározási lehetőség Hortobágyi főcsatornán: Ágotai-tározó (Karcag, Nádudvar) Térségi hulladéklerakó hely - Jásztelek, - Karcag, - Kétpó, - Tiszafüred - Szelevény VÁROS-TEAMPANNON KFT V

I.3.SZ. MELLÉKLET AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYBEN ELŐÍRT ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI ÖVEZETEK TERVLAPJAI A TERVLAPOK MEGNYITÁSÁHOZ KATTINTS IDE! VÁROS-TEAMPANNON KFT

I.4.SZ. MELLÉKLET TELEPÜLÉSEK I.3.1-1.3-13.SZ. MELLÉKLETEK SZERINTI ORSZÁGOS ÉS MEGYEI ÖVEZETEKKEL VALÓ ÉRINTETTSÉGE VÁROS-TEAMPANNON KFT

A RENDELET 4. SZ. MELLÉKLETE: TELEPÜLÉSEK I.3.1-I.3.13. SZ. MELLÉKLET SZERINTI ORSZÁGOS ÉS MEGYEI ÖVEZETEK ÁLTALI ÉRINTETTSÉGE A rendelet I.3.1. I.3.2. I.3.3. I.3.4. I.3.5. I.3.6. I.3.7. I.3.8. I.3.9. I.3.10. I.3.11. I.3.12. I.3.13. számú rendelete alapján Karcagi Jászberényi kistérség Település Magterület Országos ökológiai hálózat Pufferterület Ökológiai folyosó Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Erdőtelepítésre alkalmas terület Térségi Földtani komplex veszélyforrás tájrehabilitációt igénylő érintett területe által terület települések Országos jelentőségű tájképvédelmi terület Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület Jászapáti x x x x x x x x x Jászárokszállás x x x x x Jászberény x x x x x x x x x x x x x Jászfényszaru x x x x x x x x Alattyán x x x x x x x x Jánoshida x x x x Jászágó x x x x x x x x Jászalsószentgyörgy x x x x x x Jászboldogháza x x x x x x x x Jászdózsa x x x x x x x x Jászfelsőszentgyörgy x x x x x x x x Jászivány x x x x x x x Jászjákóhalma x x x x x x x x x x Jászkisér x x x x x x x x x Jászladány x x x x x x x Jászszentandrás x x x x x Jásztelek x x x x x x Pusztamonostor x x x x x x Világörökség és világ-örökségvárományos terület Történeti települési terület Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtőterületének Ásványi nyersanyaggazdálkodási terület Karcag x x x x x x x x x x Kenderes x x x x x x Kisújszállás x x x x x x x x x Berekfürdő x x x x x x Kunmadaras x x x x x x x x Együtt tervezhető térségek Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület Honvédelmi terület Rendszeresen belvízjárta terület Nagyvízi meder Széleróziónak kitett terület által érintett települések Kunszentmártoni Kunszentmárton x x x x x x x x x x Tiszaföldvár x x x x x x Cibakháza x x x x x x Csépa x x x x x x x x x x Cserkeszőlő x x x x x x x Nagyrév x x x x x x Öcsöd x x x x x Szelevény x x x x x x x x Tiszainoka x x x x x x x Tiszakürt x x x x x x x Tiszasas x x x x x x x x x Mezőtúri Mezőtúr x x x x x x x x x x Túrkeve x x x x x x x x x Kétpó x Mesterszállás x x x x x Mezőhék x x x

A RENDELET 4. SZ. MELLÉKLETE: TELEPÜLÉSEK I.3.1-I.3.13. SZ. MELLÉKLET SZERINTI ORSZÁGOS ÉS MEGYEI ÖVEZETEK ÁLTALI ÉRINTETTSÉGE A rendelet I.3.1. I.3.2. I.3.3. I.3.4. I.3.5. I.3.6. I.3.7. I.3.8. I.3.9. I.3.10. I.3.11. I.3.12. I.3.13. számú rendelete alapján kistérség Település Országos ökológiai hálózat Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Országos jelentőségű tájképvédelmi terület Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtőterületének Ásványi nyersanyaggazdálkodási terület Együtt tervezhető térségek Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület Magterület Pufferterület Ökológiai folyosó Erdőtelepítésre alkalmas terület Térségi Földtani komplex veszélyforrás tájrehabilitációt igénylő érintett területe által terület települések Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Világörökség és világ-örökségvárományos terület Történeti települési terület Honvédelmi terület Rendszeresen belvízjárta terület Nagyvízi meder Széleróziónak kitett terület által érintett települések Törökszentmiklósi Tiszafüredi Szolnoki Szolnok x x x x x x x x x x x x x x Martfű x x x x Újszász x x x x x x x x Besenyszög x x x x x x x x Csataszög x x x x x x x Hunyadfalva x x x x Kőtelek x x x x x x x x Nagykörű x x x x x x x x Rákóczifalva x x x x x x x x Rákócziújfalu x x x x x x Szajol x x x x x x x x Szászberek x x x x Tiszajenő x x x x x x x Tiszasüly x x x x x x x x x Tiszavárkony x x x x x Tószeg x x x x x x x x Vezseny x x x x x Zagyvarékas x x x x x Abádszalók x x x x x x x x x x Kunhegyes x x x x x x x x Tiszafüred x x x x x x x x x x x x x Nagyiván x x x x x x Tiszabura x x x x x x Tiszaderzs x x x x x x x x x Tiszagyenda x x x x x x x Tiszaigar x x x x x x Tiszaörs x x x x x x Tiszaroff x x x x x x x x x Tiszaszentimre x x x x x x x Tiszaszőlős x x x x x x x x x Tomajmonostora x x x Törökszentmiklós x x x x x x x x x Fegyvernek x x x x x x x Kengyel x x x x Kuncsorba x x Örményes x x Tiszabő x x x x x x Tiszapüspöki x x x x x x Tiszatenyő x x x

II. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK...(...) SZÁMÚ HATÁROZATA JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZATÁHOZ, TÉRSÉGI SZERKEZETI TERVÉHEZ ÉS ÖVEZETEIHEZ KAPCSOLÓDÓ IRÁNYELVEKRŐL, AJÁNLÁSOKRÓL ÉS INTÉZKEDÉSEKRŐL II/1. IRÁNYELVEK I.1. MEZŐGAZDASÁGI TÉRSÉG Az OTrT szerint mezőgazdasági térség olyan terület-felhasználási kategória, amelybe elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók. A megye területe a történeti tájhasználatot figyelembe véve meghatározóan mezőgazdasági térségnek tekinthető, amelyet igazol az Ország Szerkezeti Terve is. A megye mezőgazdasági területeinek termőhelyi adottságai az országos átlagnak megfelelőnek vagy annál jobbnak tekinthetők, így a térségi tájszerkezetben, távlatban is kiemelkedő a mezőgazdasági térség túlsúlya. A vegyes terület-felhasználású térséggel területe kb. 60 000ha-ral csökken ugyan, de a vegyes területeken is meghatározó marad a mezőgazdasági használat, tehát a jó minőségű árutermelő gazdálkodásra alkalmas termőföldek védelmét biztosítani kell. Mezőgazdasági térség terület-felhasználási kategóriába sorolja a terv azokat az összefüggő térségeket, ahol a mezőgazdasági termelés távlatban is meghatározó marad és az erdőterületek aránya távlatban sem éri el a 10-15%-ot. A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, rossz termőhelyi adottságú mezőgazdasági területeken ösztönözni kell ebben a terület-felhasználási egységben is az erdősítést. A természetvédelmi oltalom alatt álló mezőgazdasági területeket halmozottan a Hortobágy és a Körös térségében a településrendezés eszközeiben olyan korlátozott használatú mezőgazdasági terület-felhasználási egységbe célszerű sorolni, ahol épület nem létesíthető, vagy az épületek kialakítása a védelmi célokkal összhangban a természeti területek fenntartása, a természetvédelmi célú tájgazdálkodás, ismeretterjesztés, bemutatás, génmegőrzés és ehhez kapcsolódó ökoturisztikai fejlesztés érdekében történik. A Hortobágyi Nemzeti Park térségében a világörökségi védelem alatt álló puszta területén és annak védőövezetében, amelyek egyben az országos ökológiai hálózat meghatározó területei és Natura 2000 területek is, olyan komplex pusztai tájgazdálkodás fenntartása, kialakítása a cél, amely biztosítja a történelmi pusztai tájgazdálkodás - meghatározóan a hagyományos legeltetéses állattartás - fenntartását, a puszta kulturális értékeinek megőrzését. Ennek érdekében fontos feladat a történeti tájhasználatnak megfelelő gyepterületek, vizes élőhelyek ökológiai tájrehabilitációja is. Kertes mezőgazdasági területként indokolt szabályozni a települési területekhez térben és funkcionálisan szervesen kapcsolódó szőlőhegyek, szőlőskertek, volt zártkertek területeit. Ezen települési terület-felhasználási egység területén csak a történeti hagyományoknak megfelelő gazdasági épületek kialakításának biztosítása indokolt. Általános mezőgazdasági területként szabályozandók az árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági területek, ahol a településrendezés eszközeivel is biztosítani kell a legalább egy családot eltartani képes földbirtokok megtartását, kialakítását. Biztosítani kell a mezőgazdasági majorok, üzemközpontok hagyományos funkciójuknak megfelelő fejlesztési lehetőségét, új birtokközpontok kialakításának településrendezési feltételeit. Ösztönözni kell a mezőgazdasági termékek helyi feldolgozását (pl. gyümölcs feldolgozás). A megye tanyás térségei meghatározóan árutermelésre alkalmas mezőgazdasági térségekben találhatók. Az Országos Területfejlesztési Koncepció deklarálta, hogy az Alföldre jellemző tanyás tájszerkezet egyedülálló nemzeti érték, amelynek megtartását, élővé tételét a kialakult új funkcióknak megfelelően biztosítani kell. A tanyás tájszerkezet megőrzése, a tanyák fejleszthetősége egyrészt úgy biztosítható, ha a településrendezés eszközei birtokközpontként való fejlesztésükre lehetőséget biztosítanak. Ez VÁROS-TEAMPANNON KFT 11

azonban csak az országos építésszabályozástól való eltéréssel lehetséges, mivel az OTÉK birtokközpont kialakítására csak 1,0 ha-tól ad lehetőséget. A történeti tanyák területe azonban nem éri el az 1ha-t, ezért a településrendezési tervek készítése során kezdeményezni kell az OTÉKnál megengedőbb szabályozást, amely szerint a legalább 1500-2000 m 2 -es tanya is fejleszthető legyen birtokközpontként. Támogatni kell a tanyák turisztikai, üdülési célú fejleszthetőségét is. Biztosítani kell továbbá a tanyán élők falusias lakóterülettel azonos beépítési lehetőségét. A belvízelvezető csatornák rendszeres karbantartásával biztosítható a belvíz által veszélyeztetett területek rendeltetésszerű használata. A belvíz által rendszeresen veszélyeztetett területek racionális tájhasználata érdekében támogatandó a gyepterületek, vizes élőhelyek rehabilitációja, ami növeli a megye természeti, tájképi értékekben való gazdagságát. A nagy összefüggő mezőgazdasági szántóterületek tájképi tagolása érdekében a mezővédő erdősávok, külterületi fasorok védelmét és további fasorok, véderdősávok, mezsgyék telepítését ösztönözni kell. I.2. VEGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSÚ TÉRSÉG Az OTrT fogalom meghatározása szerint vegyes terület-felhasználású térség országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított terület-felhasználási kategória, amelybe a mozaikos szerkezetű erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és települési térségek tartoznak. Az OTrT szerint a vegyes terület-felhasználású térség területének legalább 85%-át a településszerkezeti tervben mezőgazdasági vagy erdőterület terület-felhasználási egységbe kell sorolni. Ez a terület-felhasználási kategória tehát rugalmasabb szabályozási lehetőséget biztosít a települések számára az erdőgazdálkodási és mezőgazdasági térséggel szemben, amelyeket 85%- ban kell erdőterületként, illetve mezőgazdasági területként kijelölniük a településeknek a rendezési terveikben. Az OTrT az Ország Szerkezeti Tervében meghatározóan a Tisza-tó térségében és a Tisza mentén jelölt ki vegyes terület-felhasználású térséget, továbbá mozaikosan a Körös mentén és a Jászság erdőgazdálkodási térségeihez kapcsolódóan. A megye szerkezeti terve az OTrT nyújtotta szabályozási lehetőségek figyelembe vételével a Tisza mentén és a Körös mentén a vegyes területfelhasználású térség összefüggő rendszerét alakította ki, ezzel is hangsúlyozva a Tisza-tó, Tisza, Körös térségi szerkezeti jelentőségét. A Tisza-tó és a folyók mentén a vegyes területek rendszerével is hangsúlyozza a terv ezen térségek táj- és természetvédelmi, ökológiai, tájképvédelmi jelentőségét, ahol az erdőterületek arányának növelése a biológiai sokféleség mellett a tájkép változatosabbá tétele szempontjából is meghatározóan fontos. A Tisza-tó mentén az üdülőterületek táji környezetének változatosabbá tétele mellett a környezetminőség javítását is szolgálja az erdőfejlesztés és a környezetkímélő tájhasználat. A folyók és a Tisza-tó mentén tehát olyan komplex tájgazdálkodás kialakítása a cél, amely az árvízvédelmet, a vizek védelmét, a biológiai sokféleség megőrzését és fejlesztését, a vízi turizmust, a turizmus számára vonzó, változatos tájkép fenntartását, kialakítását szolgálja. Fontos feladat továbbá a történelmi hagyományokon alapuló környezetkímélő ártéri tájgazdálkodás, a hullámtéri mezőgazdasági területek természetkímélő használata, a vizes élőhelyek rekultivációja. Ebbe a tájszerkezeti egységbe tartoznak a hullámterek és vízgazdálkodási térségként a holtágak is, amelyek hasznosítása, revitalizációja során a táji- természeti értékek mellett vizsgálni kell a holtágak turisztikai, ökoturisztikai hasznosítási lehetőségeit is. A megye más területein mozaikosan kijelölt vegyes terület-felhasználású térségeiben a racionális földhasználat elvének megfelelően a kedvezőtlen termőhelyi adottságú, gazdaságosan nem művelhető termőföldek erdősítése meghatározó cél lehet. A terv a Tisza menti vegyes tájszerkezeti egység részeként jelölte ki a VTT I. ütemében megvalósuló árvízi tározók területét is. Ezek a vízgazdálkodási létesítmények ugyanis az árvízvédelem mellett meghatározóan mezőgazdasági hasznosításúak, de területükön az erdőgazdálkodásnak, sőt a turizmusnak is jelentős szerepe lehet a jövőben. A vegyes terület-felhasználású térség területét (az OTrT szerinti 33 400 ha-t megtartva) a megye szerkezeti terve 94 700 ha-os, meghatározóan szervesen összefüggő térségként jelölte ki, ahol a komplex ártéri tájgazdálkodás térségi (vagy akár régiószintű) fejlesztési koncepciójának (fejlesztési tervének) kidolgozása lenne célszerű. VÁROS-TEAMPANNON KFT 12