elektronikus szakmai folyóirat

2017. április IX. évfolyam 4. szám E-TŰZVÉDELEM elektronikus szakmai folyóirat TARTALOM A HÓNAP TÉMÁJA Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények AKTUÁLIS A létesítmény üzemeltetőjének tűzvédelmi feladatai SZABVÁNYHÍREK Hirdetmény a korábban idegen nyelven bevezetett szabványok magyar nyelvű változásának megjelenéséről

Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófavédelmi mérnök A kézirat leadása: 2017. április 6. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdéseit az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon! A basic előfizetéshez tartozó webtartalom: a szaklap korábbi számainak archívuma 2012-ig Válassza az optimum előfizetést, és használja korlátlanul a webtartalmat: Szerkeszthető mintadokumentumok és segédletek Felkészülés a hatósági ellenőrzésekre Olvasói kérdések és válaszok gyűjteménye Kiegészítő szakmai anyag az új tűzvédelmi kötelezettségek a gyakorlatban témakörben A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve azok kérhetők az Ügyfélszolgálattól is. Ügyfélszolgálat Tel.: 06 (1) 273-2090 E-mail: ugyfelszolgalat@forum-media.hu A hónap témája Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények Az esetek többségében már a létesítmény tervezése során figyelembe kell venni a meghatározott követelményeket, mert a későbbiekben a már kialakult körülményeket költséges és nehéz az előírásoknak megfelelően átalakítani. A téma feldolgozása során mind a jogszabályi, mind a tűzvédelmi műszaki irányelvben meghatározott követelmények ismertetésére törekedtünk. A tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet IX. fejezetében találhatók meg. A tűzoltási felvonulási területre vonatkozó előírások A tűzoltási felvonulási területre és a tűzoltási felvonulási útra vonatkozóan az OTSZ-ben az alábbi fogalmak fordulnak elő: Tűzoltási felvonulási út: a tűzoltási felvonulási terület megközelítésére szolgáló, megfelelő teherbírású, szilárd burkolatú, a tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas út. A tűzoltó egységek beavatkozásának biztosítása egy létesítmény szempontjából legalább olyan fontos, mint a vízhálózat működése vagy a tűzoltó készülékek kihelyezése. Tűzoltási felvonulási terület: az építmények tűzoltására, mentésre szolgáló, a homlokzat előtt létesített, megfelelő teherbírású, szilárd burkolatú terület, amely a beavatkozáshoz szükséges tűzoltás technikai eszközök és a tűzoltóegységek rendeltetésszerű működésének feltételeit biztosítja. A tűzoltási felvonulási út fogalma annyiban változott a korábbi szabályokhoz képest, hogy már nem tartalmazza a tűzoltó gépjárművek közlekedésére 2

alkalmas úttal kapcsolatban a nem rendszeres jelzőt. A korábbi időszakban ez a jelző eltérő jogértelmezést eredményezett, hiszen lehetett úgy is értelmezni a felvonulási utat, hogy csak éppen annyi teherbírással kell rendelkeznie, amely biztosítja, hogy a tűzoltó gépjármű valamilyen káresemény esetén (lehetőleg minél ritkábban) meg tudja közelíteni a felvonulási területet. A fenti változás szabályozásban elhelyezését alátámaszthatta többek között a műemlék jellegű épületek felvonulási útvonalainak meghatározása, amelyek például csak földúton megközelíthetőek, ezek teherbírása akár változhatott is, illetve ebben az esetben nemcsak a tűzvédelmi szempontokat kell figyelembe venni, hanem sokszor a műemlékvédelmi hatósággal is egyeztetni kell a kialakításról annak érdekében, hogy mind a műemléki, mind a tűzvédelmi előírások érvényesüljenek. Így lehetett megfelelő megoldás például nem rendszeres közlekedésre alkalmas útvonalként egy, a létesítmény melletti zöldterületre lefektetett megfelelő teherbírású georács. A tűzoltási felvonulási területen nem elegendő pusztán a helyet biztosítani a kiérkező tűzoltóság számára, hanem a működéshez szükséges feltételeknek is rendelkezésre kell állniuk. Ilyenek a tűzcsapok, víztározók csatlakozási lehetőségei, de akár figyelembe lehet venni, hogy a beavatkozáshoz szükséges épületgépészeti vezérlő egységek is az épületen belül a felvonulási területhez közel legyenek elhelyezve. Tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani: 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek, a 3000 m 2 szintenkénti összesített alapterületet meghaladó kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek, az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények, a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei vagy a 300 fő befogadóképességet beleértve az ágyszámot, járóbeteg-létszámot és a személyzet létszámát meghaladó kórházak és menekülésben korlátozott személyeket ellátó intézmények esetében. Az épület megközelítését szolgáló utakat, illetve a felvonulási utat és területet elsősorban közterületen kell megvalósítani. A magánterületek, magánutak tekintetében problémát okozhat, hogy ezeket a tulajdonosok időszakosan vagy állandóan lezárhatják, és a tűzoltóegységek bejutása nem minden időben válik így biztosítottá. Ezért írja elő a jogszabály többek között azt is, hogy a felvonulási terület és út a létesítendő építménynyel szomszédos telken közterület kivételével nem jelölhető és alakítható ki. A tűzvédelmi szakhatósággal történő egyeztetések egyik sarkalatos pontja a tűzoltási felvonulási terület kialakítása. A tervezés során mindenképpen ki kell kérni már a dokumentáció megírása előtt a felvonulási területhez szükséges egyedi paramétereket, amelyek az illetékes tűzoltóság egységeinek paramétereihez igazodnak. Ezen túlmenően legkésőbb a szakhatósági eljárás időszakában meg kell határozni a felvonulási terület paramétereit. Az OTSZ-ben maradtak bizonyos műszaki követelmények a felvonulási területekre vonatkozóan. A felvonulási terület hossza az épület felvonulási terület felé néző homlokzatának teljes hosszán kell, hogy biztosítsa a beavatkozás és a mentés feltételeit és legalább 6 méter szélesnek kell lennie. A homlokzati mentési pontok előtt legalább 7,5 méter széles táplálási helyet kell kialakítani továbbá a mentési homlokzattól a hosszanti tengely távolsága 8-14 méter. Parkolót kialakítani továbbra sem lehet a felvonulási területen, illetve a parkolási tilalmat táblával és útburkolati jellel kell jelölni. A további műszaki követelmények mintegy lehetőségként a megfelelő tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatóak, amelyben már felvetődnek gyakorlati megközelítésű problémák is, például az utak lezárására szolgáló pollerek, gépjárműakadályok. Alapvetően kétfelé lehet osztani azokat a lezárásokat, amelyekkel egy ilyen esetben a tűzoltó egységek találkozhatnak. Az egyik, a süllyeszthető pollerek, ezekkel lehet találkozni a magasabb biztonsági besorolású épületeknél vagy a belvárosokban a közforgalomtól elzárt területeken. A másik hazánkban kevésbé elterjedt megoldás a gépjármű akadályok, amelyek a kiemelt kockázati jelentőségű épületeknél találhatók meg. 1. kép Süllyeszthető poller 1 1 B&B Armr Ltd. http://www.bb-armr.com/product%20photos/b30/b30-2.jpg 3

A felvonulási terület lezárásáról úgy kell gondoskodni, hogy a kiérkező tűzoltó egységek a lehető leggyorsabban bejussanak. A lezárás megoldható olyan pollerrel, amely eltávolítása, nyitása a tűzoltó gépjárműveken rendszeresített kapocspárkulccsal vagy tűzcsapkulccsal biztosított. Az eltávolítást követően nem szabad kiálló résznek maradnia az útburkolatban, amely az áthaladó járművekben kárt okozhat. A kulcsos nyitás esetén két lehetőség áll fenn, vagy külön kulcsszéf dobozban van elhelyezve, melyet a gépjárműveken elhelyezett kulcsszéfnyitó kulccsal lehet kinyitni. Kézenfekvőbb megoldás közvetlenül olyan kulcs készítése, amely nem egy széfet nyit és az abban található kulccsal vehető ki a poller, hanem a tűzoltóság számára átadni megfelelő darabszámú kulcsot, ami a pollereket nyitja. A pollert úgy kell kialakítani, hogy kivétele ne haladja meg a 15 másodpercet. A poller felső 1/3 részét legalább 20 cm hosszan piros fényvisszaverő festékkel kell jelölni, hogy minden irányból jól látható legyen. A süllyedő oszlopoknak teljes mértékben az úttest és a burkolat szintjébe kell lesüllyedni, áramszünet esetén automatikusan kell lesüllyednie, vagy kézi erővel le kell tudni süllyeszteni. A másik hazánkban kevésbé elterjedt megoldás a gépjármű akadályok, amelyek a kiemelt kockázati jelentőségű épületeknél találhatók meg. Céljuk elsősorban az illetéktelen személyek gépjárművel való bejutásának megakadályozása az épület környezetében. Tűzvédelmi szempontból mondhatnánk, hogy nem kell figyelembe venni ezeket a szerkezeteket, azonban a kialakításuk során mindenképpen tisztázni kell, hogy vészüzem esetén pl.: áramszünet hatására az akadályok felnyílnak-e és ha igen, a lecsukásuk milyen módon oldható meg. Mivel ezeknek az eszközöknek a célja, hogy a visszazárásuk csak az illetékesek számára legyen elérhető, így a tűzoltóegységek a pollerekhez hasonlóan tűzcsapkulccsal nem fogják tudni visszazárni. A gépjármű akadályok kivitelét és annak tehergépjárműre gyakorolt hatását a 2. kép szemlélteti. 2. kép Gépjármű akadály 2 Az oltóvízforrásokat a gépjárművekkel minden esetben meg kell tudni közelíteni, ehhez alkalmas útfelület, valamint a felvonulási terület közelében elhelyezett tűzcsap szükséges. A tűzcsapokat jól látható módon kell kialakítani, azon túlmenően, hogy ma már csak föld feletti tűzcsapok alakíthatók ki, az előttük való parkolást mindenképp tiltani szükséges, valamint megfelelő útburkolati jellel is kell jelölni. A tűzcsapot lehetőség szerint minden oldalról jól hozzáférhető módon kell elhelyezni. A fogalmi meghatározás utal a működéshez szükséges feltételekre, valamint a jogszabály már konkrét követelményeket tartalmaz a tűzcsapokkal kapcsolatban: legalább 1 tűzcsapnak a megközelítési útvonalon mérten legfeljebb 50 méterre kell lennie, és az 50 méternél hosszabb tűzoltási felvonulási terület esetén a tűzcsapok legfeljebb 50 méterenként helyezhetők el. Sok problémát okoznak a tűzoltói beavatkozás során az épületek közelében parkoló gépjárművek. Habár jelenleg már föld alatti tűzcsapokat nem lehet létesíteni, ugyanakkor a vízszerzési helyek (tűzcsapok, oltóvíz tározók) közvetlen közelébe parkoló gépjárművek ugyanúgy gátolhatják a hozzáférhetőséget. A tervezés során célszerű azzal számolni a tűzcsapok elhelyezése és kialakítása során, hogy a tűzoltó gépjárműveken a szívótömlők hossza 8 méter, a nyomótömlők maximális hossza 20 méter. [Egyes esetekben szükséges lehet a fali tűzcsapoknál a tűzoltó egységek számára C (52 mm) csatlakozási lehetőség biztosítására, elzáró-szerelvénnyel.] A tűzoltási felvonulási területtel rendelkező létesítményeknél a földszint feletti szinteken egészen 50 méteres padlószinti magasságig építményszintenként 2 B&B Armr Ltd. http://www.bb-armr.com/products.htm 4

és tűzszakaszonként legalább egy homlokzati mentési pontot kell biztosítani, ami az adott szinten/ tűzszakaszban tartózkodók által jól megközelíthető. Ezeknek a pontos helyét a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett helyen kell kialakítani. Nyilván ezeket a pontokat közösségi közlekedőkön kell tudni elhelyezni, hogy az mindenki számára elérhető legyen. A homlokzati mentési pontnál legfeljebb 1 méter mellvéd magasságú nyílászáró, loggia vagy erkély lehet. A mentésre szolgáló nyílászáró osztás nélküli, kívülről betörhető, morzsalékosan törő üvegezett felülete 0,9 méter szélességű és 1,2 méter magasságú lehet. A homlokzati mentési pontokat jelölni kell az épületen belül, illetve az épület külső homlokzatán is. 10 cm 3. kép Homlokzati mentési pont jelölése épületen belül és kívül Az OTSZ-ben előírt feltételek közül előfordulhat, hogy egyes feltételek nem teljesülnek, a tűzoltási felvonulási terület követelményei nem kerülnek maradéktalanul kielégítésre. A tűzoltási felvonulási terület paraméterei közül, ha 1 kritérium nem teljesül vagy az épületre vonatkozó előírásokban, valamint a tüzivízre vonatkozó speciális előírásokban foglaltak közül 4 vagy több kritérium nem teljesül, akkor a felvonulási terület nem biztosított. Ha azonban önállóan legfeljebb 3 kritérium nem jön létre, akkor a felvonulási területre vonatkozó előírások nem teljesülnek maradéktalanul. A tűzoltási felvonulási terület kialakítása nem minden esetben szükséges, bizonyos esetekben akár el is hagyható. Ennek az a feltétele, ha (a 30 méter szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek kivételével) a tűzoltási terület maradéktalanul nem biztosítható, akkor előtérrel kialakított túlnyomásos szellőztetésű vagy természetes szellőzésű füstmentes lépcsőházat kell kialakítani. Több lépcsőház esetén csak egyet kell füstmentesként létrehozni. A kiürítésre figyelembe vett lépcsőházak között az átjárást minden szinten biztosítani kell. Ha a tűzoltási felvonulási terület nem biztosítható, akkor az MK mértékadó kockázati osztálynak megfelelő építményszerkezeteket kell alkalmazni és a teljes épület területére vonatkozóan automatikus tűzjelző és oltóberendezést kell létesíteni, továbbá valamennyi lépcsőházat füstmentesként kell kialakítani és közöttük a szintenkénti átjárhatóságot biztosítani kell. Meglévő lakóépületek emeletráépítése vagy tetőtér-beépítése esetében MK kockázati osztálynak megfelelő építményszerkezeteket alkalmaznak, illetve a lépcsőházak füstmentesek és az újonnan létesülő szinten az átjárást biztosítani kell. A 30 méteres szintmagasság feletti építmény szintű épületeknél amennyiben a tűzoltási felvonulási terület feltételei maradéktalanul nem biztosíthatók, az épületben szintenként legalább 2 tűzszakaszt kell kialakítani és kétszintenként vízszintesen is tűzszakaszolni kell. Valamennyi tűzszakaszban legalább 1-1 előtérrel kialakított füstmentes lépcsőházat kell kialakítani biztonsági felvonóval. A lépcsőházak között az átjárást természetesen biztosítani kell. Nem kell felvonulási területet létesíteni, ha az előbbieken felül az épület teljes területére kiterjedő beépített automatikus tűzjelző, valamint oltóberendezés létesül és valamennyi lépcsőház előtérrel kialakított füstmentes lépcsőházként kerül kialakításra. A fentieken túl pedig az épület közösségi épületben evakuációs hangosító rendszert kell kiépíteni a teljes területen. Oltóvízellátás Tűzcsapok A jogszabály kockázati osztályokhoz rendelten tartalmazza az oltóvíz folyamatos biztosításának idejét, az alábbiak szerint: NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül; AK osztály esetén legalább egy órán keresztül; KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül; MK osztály esetén legalább két órán keresztül. A jogszabály ezen túlmenően speciális előírásokat is tartalmaz, melyek az alábbiak: 5

a 10 MVA-nál nagyobb beépített névleges összteljesítmény feletti transzformátor állomásokon a legnagyobb transzformátor külső főméreteiből számított burkoló felületére az alapfelület nélkül 16 liter/perc x m 2 fajlagos térfogatáram mellett a 10 perc oltási időnek megfelelő oltóvízmennyiség háromszorosát kell biztosítani; az oltóvíz-intenzitást lehet csökkenteni legfeljebb 70%-ig a mértékadó tűzszakasz teljes területére kiépített vízzel oltó berendezés működéséhez szükséges vízkészlet (liter) és az oltóvíz idejének (percben) hányadosával. Ebben az esetben a sprinkler berendezés tároló- vagy közbenső tartályát az oltóvíz tározókra vonatkozó előírásoknak megfelelően kell kialakítani (szívóvezetékek kialakítása NA 100-as méretben 100 m 3 -enként egymástól 5 méteres távolságra); a kommunális hulladéklerakóknál a szabadtéri lerakó területére 1800 liter/perces oltóvíz-intenzitást kell biztosítani 1,5 órán keresztül. Az I-II tűzveszélyességi fokozatú éghető folyadékok 1000 m 3 -nél nagyobb tárolási egységekben tároló telepeken, valamint ahol a robbanásveszélyes gázt tároló tartály befogadóképessége meghaladja a 200 tonnát, ott a legkedvezőtlenebb helyen található tűzcsapnál legalább 1200 kpa (12 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani. A tűzcsapokkal kapcsolatban fontos műszaki előírásokat is tartalmaz az OTSZ, például a tűzcsap felső kifolyócsonkjai középvonala magasságának a talajszinttől mérve 650 és 900 mm között kell lennie. A föld feletti tűzcsapok kifolyócsonkjait 2 db meglazulás, elfordulás ellen biztosított, legalább 65 mm-es belső átmérőjű 75-B csonkkapoccsal kell szerelni. A csonkkapcsokat kupakkapoccsal kell lezárni, ezek anyagának 1600 KPa (16 bar) nyomásig alkalmazott tűzcsapok esetében szilárdságilag megfelelőnek kell lennie, az 1000 Kpa (10 bar) nyomásig alkalmazott tűzcsapok esetében a műanyag kupakkapcsok is megfelelőek. Fali tűzcsapok A fali tűzcsapokra vonatkozó előírások is módosultak az új jogszabályban, 14 méter legfelső padlószintű lakóépületek kivételével fali tűzcsapot kell létesíteni az egynél több szintes gépjárműtárolók esetében, ahol azt az új szabályozás előírja (elsősorban a rendeltetésalapú előírásoknál lehet találkozni ilyen jellegű előírással). MK osztály esetén 200 m 2 -nél, KK osztály esetén 500 m 2 -nél, és az AK osztály esetén 1000 m 2 -nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben kell fali tűzcsapot létesíteni. A fali tűzcsapok területlefedésének meghatározásakor egy helyiségen belül 5 méteres vízsugár figyelembe vehető, ha azt építményszerkezet, beépített bútor, berendezés nem akadályozza. A tűzcsapok kialakításánál a 200 mm 2 -es kiáramlási keresztmetszetnél legalább 200 kpa (2 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani. 30 méter feletti szintmagasságú épületek esetében a legkedvezőtlenebb tűzcsapnál a fenti kiáramlási keresztmetszetnél 600 kpa (6 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani, valamint egy C (52 mm) átmérőjű tűzoltó-csatlakozási lehetőséget. 4. kép Falitűzcsap szekrényben kialakított C csatlakozási lehetőségek A meglévő száraz felszálló tűzivíz vezetékek az új szabályozás szerint a hatóság engedélyével átalakíthatók. Ennek során a vízkivételi helyet csak a hatodik és fölötte minden második emeleten kell biztosítani, a vízkivételi helyeket zárt szekrényben elhelyezett szerelvényekkel kell biztosítani, valamint az épület bejáratainál (a csatlakozó szintek megjelölésével) és az adott szinteken biztonsági jellel kell jelölni. A tárolók gépjárművel csak akkor közelíthetők meg (rakodás céljából), ha oda megfelelő teherbírású út vezet, ennek hiányában a palackok ki- és beszállítását kézi erővel vagy más eszközzel kell végrehajtani. Oltóvíztározók Az oltóvíztározókkal kapcsolatos előírások jelentősen nem változtak. A szívócsonkoknál módosult a szabályozás úgy, hogy azok magassága a talajszinttől 0,8 1,2 méterig terjedhet (az eddigi szabályozás mereven 0,8 métert írt elő). A tűzvédelmi műszaki irányelvben az oltóvíztározókkal kapcsolatban találhatunk néhány előírást. A víztározónál a szívóvezeték belépési mélységének legalább 70 6

cm-nek kell lennie, a szívócső mérete pedig 114,3x4,5 mm. A csatlakozási lehetőségnek a földtől legalább 80, de legfeljebb 120 cm magasságban kell lennie. 5. kép Oltóvíztározó sematikus rajza 3 A jogszabály megengedi természetes vizek figyelembevételét is, amelyek használhatók tűzivízforrásként. Ez a megoldás nem túl elterjedt, ellenben ha nincs más mód az oltóvíz biztosítására, sokszor a legkézenfekvőbb egy már meglévő természetes vízforrást a megfelelő módon kialakítani. A természetes vízforrásoknál szintén figyelembe kell venni a 70 cm-es fagyhatárt, valamint ha a vízforrás mélysége nem túl nagy, a lábszelepet egy kibetonozott víz alatti zsompban kell elhelyezni, amit az iszaptól rendszeres időközönként meg kell tisztítani az iszaposodás mértékétől függően. A korábban hatályos 2/2002. (I. 23.) BM rendeletben erre vonatkozóan található néhány példa a kialakítással kapcsolatosan, melyek jó támpontot nyújthatnak. Tűzoltósági kulcsszéf Ritkán lehet vele találkozni, de szinte mindenhol előfordulnak, olyan létesítmények, amelyekben tűzoltósági kulcsszéfeket kell elhelyezni. Régebben ezt a problémát úgy oldották meg, hogy a létesítmény a tűzoltóság számára kulcsdobozban, lezárt borítékban, kazettában átadott több kulcsot vagy egy mesterkulcsot, ami a létesítménybe bejutáshoz volt szükséges. Az OTSZ utóbbi néhány módosításában már rögzítésre kerültek a kulcsszéfekkel kapcsolatos előírások az előző egyéni megállapodások kiváltására. Kulcsszéfeket az alábbi esetekben kell telepíteni: 10000 m 2 -nél nagyobb alapterületű ipari, mezőgazdasági, termelő, tároló és feldolgozó létesítmények esetén; bármely 30 méter feletti szintmagasságú épületben; 6000 m 2 -nél nagyobb alapterületű közösségi épületekben; 10000 m 2 -nél nagyobb alapterületű kereskedelmi épületekben, logisztikai központokban, műemlék és nemzeti értékek elhelyezésére szolgáló épületekben. 7. kép Tűzoltósági kulcsszéf 5 A 7. képen látható megoldás egy variáció a kulcsszéfekre, amelyet a létesítmény falában helyeznek el. Ezen túlmenően léteznek elektromos számkombinációval nyitható hagyományos kivitelű széfek is. Egyéb, beavatkozást biztosító követelmények 6. kép Vízkivételi hely kialakítása természetes vízforrásból 4 3 Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelményekről szóló tűzvédelmi műszaki irányelv 11. sz. ábra 4 2/2002. (I. 22.) BM rendelet F1 függelék Forrás: http://www.nmc.dote. hu/sugarvedelem/szolgalat/rendeletek/munkav%c3%a9delem/2_2002_ A KK és MK osztályba tartozó épületek használatbavételi eljárása során kell vizsgálni, hogy szükséges-e tűzoltósági rádióerősítő telepítése a rádióforgalmazás feltételeinek biztosítása érdekében. Ennek kiépítését a beruházó, folyamatos működtetéséhez szükséges feltételeket az üzemeltető biztosítja. bm.pdf 5 Forrás: http://tuzbiztos.com/mastiff-plus-tuzoltosagi-kulcsszef/8139 7

Tűzoltósági felvonót magas épületben, 3-nál több pinceszinttel rendelkező épületben vagy ott kell létesíteni, ahol a hatóság előírja. Aktuális A létesítmény üzemeltetőjének tűzvédelmi feladatai Egy létesítményt üzemeltető személy vagy szervezet számára különböző tűzvédelmi jogszabályok számos rendszeresen visszatérő feladatot határoznak meg. Ezen feladatok között vannak olyanok, amelyeket az üzemeltető, üzemben tartó is elvégezhet és vannak olyanok, amelyek elvégzése speciális szakképesítéshez vagy hatóság által vezetett adatbázisban nyilvántartott személyhez, szervezethez kötött. A legfontosabb feladatokat az alábbi jogszabályok tartalmazzák: Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM. rendelet (OTSZ) A tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (Ttv.) A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet A fenti jogszabályokban meghatározott jellemző feladatok Naponta elvégzendő feladat: A beépített tűzjelző berendezés működésének vizsgálata során, hogy ha a rendszer nincs nyugalmi helyzetben, akkor a kijelzett hibát az üzemeltetési naplóba bejegyezték-e, és ha a hiba szakképzett beavatkozást igényel - nem a hálózat időleges kimaradásáról van szó -, értesítették-e a karbantartót, az előző nap bejegyzett hibára történt-e megfelelő intézkedés, a tűzjelző központ valamennyi állapotjelzője működik-e. Öngyulladásra hajlamos anyagok hőmérsékletének ellenőrzése Végezheti: üzembentartó Hetente elvégzendő feladat: Beépített tűzoltó berendezés esetén szemrevételezéssel ellenőrizni az oltóanyag mennyiségét. Beépített tűzoltó berendezés esetén szemrevételezéssel ellenőrizni az üzemképességgel összefüggő jelzőeszközök értékeit és a megengedettnél nagyobb oltóanyaghiány esetén a kezelési utasítás szerint eljárni. Automatikus működésű vízalapú berendezések esetén az ellenőrzés kiterjed a víz- és oltóanyag-ellátás szemrevételezésére, a nyomásérték és a vízszintek ellenőrzésére, a nyilvánvaló hiányosságok feltárására, a fagymentességet biztosító fűtés hatásosságának ellenőrzésére, a kondenzvízgyűjtők ürítésére, a próbariasztás ellenőrzésére szelep, szelepek nyitásával, a szivattyúk automata és kézi indítására és újraindíthatóságára, a szivattyú próbaüzemére, elektromos meghajtás esetén legalább 15 perc, belső égésű motor esetén legalább 20 per- beleértve a habanyag bekeverő szivattyút - és a vízellátást üzemi hálózatról tápláló vízáram és nyomás ellenőrzésére. Végezheti: üzembentartó Havonta elvégzendő feladat: Beépített tűzoltó berendezések esetén szemrevételezéssel megvizsgálni a fúvókák, a csővezeték és az oltóközpont állapotát. Beépített tűzoltó berendezések esetén ellenőrizni az oltóberendezéssel kapcsolatba kerülő munkavállalók képzettségét. Automatikus működésű vízalapú berendezések esetén az ellenőrzés kiterjed a belső égésű motor tömlőcsatlakozásainak szivárgásmentességének ellenőrzésére, a tartalék áramforrás ellenőrzésére, Beépített tűzjelző berendezés esetén a beépített tűzjelző berendezés működésének vizsgálata során, hogy ha a rendszer nincs nyugalmi helyzetben, akkor a kijelzett hibát az üzemeltetési naplóba 8

bejegyezték-e, és ha a hiba szakképzett beavatkozást igényel - nem a hálózat időleges kimaradásáról van szó -, értesítették-e a karbantartót, az előző nap bejegyzett hibára történt-e megfelelő intézkedés, a tűzjelző központ valamennyi állapotjelzője működik-e, az üzemeltetési naplót folyamatosan vezetik-e, a felügyeletet ellátók részt vettek-e megfelelő oktatáson, a nyomtatók működéséhez szükséges eszközök, anyagok (papír festék, festékszalag) rendelkezésre állnak-e. Menekülési útirányt jelző rendszer működőképességének ellenőrzése. Tűzgátló nyílászárók ellenőrzése. Végezheti: üzembentartó Negyedévente elvégzendő feladat: Tűzoltó készülékekkel kapcsolatban ellenőrizni, hogy a tűzoltó készülék az előírt készenléti helyen van-e, rögzítése biztonságos-e, látható-e, magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható-e, használata nem ütközik-e akadályba, valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e, hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e, fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen-e, karbantartása esedékes-e, készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető-e és állapota kifogástalan, üzemszerű-e. Beépített tűzjelző berendezés esetén a megfelelő működésének, a személyi, környezeti és műszaki feltételek ellenőrzése során, hogy történtek-e az épület használatában, technológiájában, kialakításában olyan változások, amelyek befolyásolják a tűzjelző berendezés működését, különösen az automatikus érzékelők érzékelési képességét, a kézi jelzésadók hozzáférhetőségét, a hangjelzők hallhatóságát és a jelzések beazonosítására vonatkozó kimutatások, rajzok rendelkezésre állnak-e, a grafikus megjelenítő eszköz üzemképes-e. Tűzoltó felvonó ellenőrzése. Füstgátló nyílászárók ellenőrzése. Végezheti: üzembentartó Félévente elvégzendő feladat: Fali tűzcsapok szemrevételezése. Végezheti: üzembentartó Beépített tűzjelző berendezés esetén ellenőrizni a tűzjelző berendezés (távkezelő, távkijelző egység) üzemeltetésének személyi feltételeit, ellenőrizni az üzemeltetési napló bejegyzéseit és megtenni a szükséges beavatkozásokat a berendezés helyes működésének érdekében, értékelni az üzembentartó által végzett ellenőrzés tapasztalatait, ha szükséges, javaslatot tenni a berendezés helyes működésének helyreállítására, működtetni minden zónában legalább egy érzékelőt vagy kézi jelzésadót, és ellenőrizni, hogy a tűzjelző központ helyesen észleli és jelzi ki az eseményeket, megszólaltatja-e a riasztásjelző eszközöket (hang-, fényjelzők) és működteti-e a vezérlési funkciókat, a sérülés, életveszély vagy károsodás (oltóanyag kiáramlása) elkerülésének érdekében megfelelő eljárásokat kell alkalmazni, ellenőrizni az elsődleges és másodlagos tápforrások működését, ellenőrizni a tűzjelző központ (távkezelő, távkijelző egység) hibajelzési funkcióinak működését, tűz- és hibaátjelző berendezés esetén ellenőrizni a kapcsolatot a fogadó állomások (összevont ügyelet, tűzoltóság, távfelügyeleti állomás) felé és elvégezni minden további ellenőrzést és vizsgálatot, amit a telepítő, forgalmazó vagy a gyártó előírt. Végezheti: nyilvántartásban lévő, tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy 9

Tűzoltó készülékek felülvizsgálata. Végezheti: nyilvántartásban lévő karbantartó szervezet Föld alatti, föld feletti tűzcsapok felülvizsgálata. Tűzcsap szerelvényszekrények és tartozékai felülvizsgálata. Száraz felszálló vezetékkel kialakított fali tűzcsap és szekrény (száraztűzivízvezeték-rendszer) felülvizsgálata. Tüzivíz medencék, tartályok felülvizsgálata. Tűzgátló nyílászárók felülvizsgálata. Füstgátló nyílászárók felülvizsgálata. Hő- és füstelvezető rendszer felülvizsgálata. Végezheti: tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy Évente elvégzendő feladat: Beépített tűzjelző berendezés esetén ellenőrizni a tűzjelző berendezés (távkezelő, távkijelző egység) üzemeltetésének személyi feltételeit, ellenőrizni az üzemeltetési napló bejegyzéseit és megtenni a szükséges beavatkozásokat a berendezés helyes működésének érdekében, értékelni az üzembentartó által végzett ellenőrzés tapasztalatait, ha szükséges javaslatot tenni a berendezés helyes működésének helyreállítására, működtetni minden zónában legalább egy érzékelőt vagy kézi jelzésadót, és ellenőrizni, hogy a tűzjelző központ helyesen észleli és jelzi ki az eseményeket, megszólaltatja-e a riasztásjelző eszközöket (hang-, fényjelzők) és működteti-e a vezérlési funkciókat, a sérülés életveszély vagy károsodás (oltóanyag kiáramlása) elkerülésének érdekében megfelelő eljárásokat kell alkalmazni, ellenőrizni az elsődleges és másodlagos tápforrások működését, ellenőrizni a tűzjelző központ (távkezelő, távkijelző egység) hibajelzési funkcióinak működését, tűz- és hibaátjelző berendezés esetén ellenőrizni a kapcsolatot a fogadó állomások (összevont ügyelet, tűzoltóság, távfelügyeleti állomás) felé és elvégezni minden további ellenőrzést és vizsgálatot, amit a telepítő, forgalmazó vagy a gyártó előírt. ellenőrizni az összes érzékelő helyes működését a gyártó ajánlásainak megfelelően, az automatikus érzékelők, és kézi jelzésadók mennyiségét figyelembe véve; az összes érzékelő ellenőrzése felbontható, és elosztható a féléves (megállapodás esetén) negyedéves felülvizsgálatokra és karbantartásokra, ha ezek során az érzékelők 50-50%-át (25-25%-át) ellenőrzik, szemrevételezéssel ellenőrizni, hogy az összes vezeték szerelvény és berendezés biztonságosan van-e rögzítve, sértetlen és megfelelően védett-e, szemrevételezés során és az üzemeltető adatszolgáltatása figyelembevételével pontosítani, hogy történt-e bármilyen a tűzjelző berendezés megfelelő működését - különösen az automatikus érzékelők, kézi jelzésadók, hangjelzők, fényjelzők elhelyezésének megfelelősségét - befolyásoló változás, az épület vagy a helyiségek rendeltetésében, használatában, a technológiában, az épületszerkezetekben, épületgépészeti elemekben. Beépített tűzoltó berendezés esetén ellenőrizni kell a beépített tűzoltó berendezés általános állapotát, a beépített tűzoltó berendezés környezetét annak működésével összefüggésben, az oltóanyag-mennyiséget térfogat, tömeg vagy nyomás paraméterek vizsgálatával, az indító-, a jelző- és a kiegészítő berendezések működését, a tartalék oltóanyag és egyéb tartalék anyagok mennyiségét, a beépített tűzoltó berendezéssel összefüggő, de nem a karbantartó feladatkörébe tartozó ismételt vizsgálatok esedékességét, az üzemeltetői karbantartási munkák végrehajtását, az üzemeltetési naplót, a beépített tűzoltó berendezés üzemképességét működési próbával, az átjelzéseket és ha habképző anyagot vagy haboldatot alkalmaznak, akkor annak minőségét, a vonatko- 10

zó műszaki követelmény szerint, értékelni az üzembentartó által végzett ellenőrzés tapasztalatait, ha szükséges Végezheti: nyilvántartásban lévő, tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy Tűzoltó felvonó felülvizsgálata. Végezheti: szakképzett szakértő Ismétlő tűzvédelmi oktatás. Tűzriadó terv gyakoroltatása [30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4. ]. Végezheti: üzemeltető, illetve egyes esetekben szakképzett személy A tűzvédelmi oktatás tananyagának készítésére vonatkozó személyi feltétel A munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztató vagy ötvennél több személy befogadására alkalmas helyiséget üzemeltető gazdálkodó szervezet esetén, ahol középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazása kötelező, a tűzvédelmi oktatás tananyagát legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti. Azokban az esetekben, ahol felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazása kötelező, a tűzvédelmi oktatás tananyagát kizárólag felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti. Menekülési útirányt jelző rendszer működőképességének ellenőrzése. Végezheti: szakképzett szakértő Tűzoltó készülékek karbantartása. Végezheti: nyilvántartásban lévő karbantartó szervezet Föld alatti, föld feletti tűzcsapok teljes körű felülvizsgálata. Tűzcsap szerelvényszekrények és tartozékaik teljes körű felülvizsgálata. Fali tűzcsapok felülvizsgálata. Végezheti: tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy Háromévente elvégzendő feladat: A 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén. Végezheti: szakképzett felülvizsgáló személy Villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálata 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén. Végezheti: tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy Elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálata. Végezheti: szakképzett szakértő Ötévente elvégzendő feladat: Föld alatti tűzcsap állványcsövének nyomáspróbája. Szerelvényszekrényekben elhelyezett állványcső, nyomótömlő-szerelvény, áttétkapocs nyomáspróbája. Teljes száraztűzivízvezeték-rendszer nyomáspróbája. Tüzivíz medencék, tartályok teljes körű felülvizsgálata (OTSZ 42. ). Végezheti: tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy Hatévente elvégzendő feladat: Villámvédelmi berendezés tűzvédelmi felülvizsgálata egyéb esetben. Végezheti: szakképzett felülvizsgáló személy Villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálata egyéb esetben. Végezheti: tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy Rendkívüli felülvizsgálatot kell végrehajtani a beépített tűzjelző berendezéssel kapcsolatban tűzeset után, téves riasztás esetén, a rendszer meghibásodása esetén, a rendszer változtatása esetén, hosszú üzemszünet után vagy új karbantartóval kötött szerződés után. 11

Tűzeset után: függetlenül attól, hogy azt a tűzjelző berendezés jelezte, meg kell vizsgálni, hogy történt-e a berendezés működését befolyásoló károsodás vagy meghibásodás, meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés a tüzet észlelte-e, továbbá megfelelő formában és részletességgel megjelenítette-e, meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés működtetéséhez kapcsolódóan a vezérlés, hangjelzés, riasztás továbbítás ellenőrzését elvégezte-e, és amennyiben a berendezés károsodott, meghibásodott vagy beavatkozást igénylő elváltozás tapasztalható rajta, akkor a szükséges javítást, cserét el kell végezni. Szabványhírek Hirdetmény a korábban idegen nyelven bevezetett szabványok magyar nyelvű változásának megjelenéséről MSZ EN 1998-6:2005 Eurocode 8: Tartószerkezetek tervezése földrengésre. 6. rész: Tornyok, árbócok és kémények (ICS 91.120.25) MSZ EN ISO 19353:2016 Gépek biztonsága. Tűzmegelőzés és tűzvédelem (ISO 19353:2015) (ICS 13.110) Téves riasztás esetén: meg kell vizsgálni, hogy milyen objektív és szubjektív körülmények vezettek a téves riasztáshoz, ha megállapítható a téves riasztást okozó körülmény, javaslatot kell tenni a felszámolására, a téves riasztást okozó körülmény kialakulásának megakadályozása érdekében a szükséges átalakítást, javítást, cserét el kell végezni. A tűzjelző berendezés meghibásodása esetén: meg kell vizsgálni, hogy milyen körülmények, okok vezettek a meghibásodáshoz, meg kell vizsgálni, hogy milyen következményekkel járt a meghibásodás a tűzjelző berendezés működésére vonatkozóan és a hiba elhárításához szükséges átalakítást, javítást, cserét el kell végezni. Új karbantartóval kötött szerződés után: ellenőrizni kell a szükséges iratok meglétét és el kell végezni az éves rendszeres felülvizsgálatot. Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem IX. évfolyam, negyedik szám, 2017. április Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Sárközy Ágnes, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: Prime Rate Kft. 12

Cégre szabott munkavédelmi képzések A Munkavédelmi törvény utóbbi fél évben történt változásai, valamint a Munkavédelem Nemzeti Politikájának múlt évi elfogadása is mutatja, hogy az eddigieknél még hangsúlyosabb figyelem irányul a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés megvalósítására. Éppen ezért szigorodtak a munkavédelmi képviselő-választásra, valamint a munkabalesetek kivizsgálására vonatkozó szabályok. Cégekre szabott helyszíni képzéseinkkel a munkavédelmi kötelezettségek elvégzésében szeretnénk segítséget nyújtani. A közelmúlt legsikeresebb munkavédelmi képzései Kötelező munkavédelmi képviselő-választás 2017. január 8-áig az eddigi 50 fős létszám helyett a 20 és 50 fő közötti munkavállalókat foglalkoztató munkáltatóknak is kötelező volt munkavédelmi képviselő-választást tartani. Amennyiben Ön még nem tette lehetővé a képviselő-választást, úgy segítünk annak lebonyolításában és a procedúrához kapcsolódó adminisztrációs feladatok elvégzésében. Munkavédelmi képviselők alapképzése A megválasztott munkavédelmi képviselők a Munkavédelmi törvény 75. (1) bekezdés c) pontjában előírt 16 órás alapképzést végezhetik el, amely megfelelő szakmai alapot ad a képviselői tevékenység magas szintű elvégzéséhez. A munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésének gyakorlati lépései Az utóbbi években többször módosultak a munkabalesetekre vonatkozó előírások. Legutóbb 2017. január 1-jétől léptek hatályba új részletszabályok a munkabaleseti bejelentőlap kitöltésére vonatkozóan. A képzés során gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be a munkabalesetek bejelentésére vonatkozó tudnivalókat. A mentési terv összeállítása Rendkívüli események, váratlan helyzetek fordulnak elő az Ön cégében? Ezek veszélyeztethetik a munkavállalók nagyobb csoportját vagy súlyos következményekkel járhatnak (balesetek, egészségkárosodás)? Ha igen, Ön minden bizonnyal a Munkavédelmi törvényben előírt mentési terv elkészítésére kötelezett. A képzés segítségével elkészítheti saját mentési tervét az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos foglalkoztatás megvalósítása érdekében. Helyszíni munkavédelmi képzések A kihelyezett képzésekről bővebb felvilágosítást ad Petren Ágnes vezető szerkesztő a +36 1 273 2094 telefonszámon vagy a petren@forum-media.hu címen.