3. A KELENFÖLDI SZENT GELLÉRT PLÉBÁNIA A plébánia a Kelenföldi pu. Ferencvárosi pu. vasútvonala Budaörsi út Töhötöm (egyik oldala sem) Ôrség u. Beregszász út Budaörsi út Kôérberki út Repülôtéri út városhatár Kôérberki dûlô erdô határa Balatoni út Péterhegyi lejtô Péterhegyi út Kelenföldi pu. Budaörs vm. vasútvonal Kelenvölgyi határsor Solt u. Kondorossi u. Károly Iréneusz u. Tétényi út által határolt területen fekszik. 1 Kelenföldön 1920-ban megalakult a Kelenföldi Templomépítô Egyesület. Ebben az idôben a leányiskola tornatermében tartották a vasárnapi szentmiséket. 1930-ban Serédi Jusztinián bíboros Takách Jánost bízta meg a plébánia megszervezésével. Még ugyanebben az esztendôben, Mészáros János érseki helytartó 2 áldotta meg a 163 m 2 -es templomot. Mészáros Jánosról feljegyzik: A modern metropolisz sokat köszönhet neki, a plébániai autonómia alapjait vetette meg, amikor 17 plébániát erigált, 6 lelkészséget szervezett és néhány kisegítô kápolnát. 3 Még 1930-ban jön létre az egyházközség részben a ciszterci, részben a tabáni plébánia területén. Kelenföld 1933-ban önálló lelkészség lett, amelyet 1937-ben plébániai rangra emeltek. Elsô plébánosa Takách János. A lelkészségen 1930-tól van anyakönyvezés, a korábbiak a tabáni és a szentimrevárosi plébánián találhatók. 4 Új templom építésére 1940-ben kezdtek gyûjteni, amelyet Irsy László tervezett 3000 hívô befogadására. A tervet a háború meghiúsította. A háborúban megrongálódott templomot 1945-ben helyreállították. A plébánia 1948-ban megvásárolta a XI. kerület, Bartók Béla út 149 151. szám alatti ingatlant kisegítô kápolna és sekrestyés lakás céljára. Az új liturgikus teret 1970-ben alakították ki. Majd a plébánia épületét 1979-ben újították fel. A ma meglévô Szent Gellért-templom alapkövét Krichenbaum József plébánossága alatt, 1984. szeptember 24-én, Szent Gellért ünnepnapján tették le. A templom és a kolumbárium elsô szakaszának építése 1994-re fejezôdött be. Az 1991-ben önálló lelkészséggé nyilvánított Gazdagréti Szent Angyalok Plébánia elvált a kelenföldi plébániától, a Szent Gellért plébánia és Farkasrét területébôl kapott részeket. 1992 karácsonyát és az elsô szentmisét már az új templomban ünnepelték. A templom zárt, belsô tere az oldaltermek megnyitásával bôvíthetô, zsúfoltság nélkül 1500 embert is képes befogadni. Ezt a templomot az urnatemetôvel Kiss András Ybl-díjas építész tervezte. 1997-tôl a templom melletti telken a kolumbárium tovább bôvült, amely 2003 ôszére készült el, és a Szentsírról nevezték el. A templomot 2005. november 20-án, Krisztus Király ünnepén Erdô Péter bíboros, prímás szentelte fel. A templom oromzatán látható Varga Imre alkotása: Szent Gellért vértanúságát ábrázoló szobra. A templom elôtt állították fel Varga Imre szobrát, amely II. Szilveszter pápát a magyar Szent Koronával ábrázolta. 1 Schem. 2007. 294. o. 2 Mészáros János (1873 1947) 1919 1940 közt a budapesti Érseki Helynökség helynöke volt, 1921-tôl hittanárként is mûködött a fôvárosban. BEKE 2008. 487 488. o. 3 BEKE 2008. 487 488. o. 4 Schem. 2007. 292. o.
350 BUDAI-KÖZÉPSÔ ESPERESKERÜLET 1. kép. Kelenföldi Szent Gellért-templom (V. E.) 2. kép. Kelenföldi Szent Gellért-templom fôoltára (V. E.) 3. kép. A Szent Gellért-ereklye (V. E.)
3. A KELENFÖLDI SZENT GELLÉRT PLÉBÁNIA 351 A harangtorony 1999 augusztusára épült fel. Ekkor nyílt meg Varga Imre szobrászmûvész alkotásaival az Árpád-házi szentek szoborkertje. Itt látható Szent István király, Szent László király, Szent Imre herceg, Árpád-házi Szent Erzsébet, valamint Árpádházi Szent Margit bronzból készült mellszobra. A templomban Meszlényi Antal monumentális alkotása, a Keresztre feszített Krisztus látható. A négy színes ablak az égtáj szentség motívum színek egységét jeleníti meg. Az ablakokat Pattantyús Gergely iparmûvész készítette. Az altemplomban, a külsô keresztúton és az újonnan elkészült, 12 000 urnafülkével rendelkezô Szentsír-kápolnában el nem évülô urnafülkék vannak, ahová a temetési lehetôségek nincsenek vallási felekezethez kötve. A kápolnához lift segíti a mozgássérülteket. Ugyanitt láthatjuk Varga Imre szobrászmûvész Pietà alkotását. A kápolna érdekessége a tetôtér fordított csónak alakja, amely egyrészt a természetes világítást biztosítja, másrészt Noé bárkájára emlékeztet bennünket. Az altemplom Mindszenty-kápolnájában a vértanú bíboros, prímás bronzszobra az elvhûség, Krisztus és az egyház iránti rendíthetetlen kitartás felemelô szimbóluma. A szobor Meszlényi Antal szobrászmûvész alkotása. Az Apor Teremben az orosz katonák által 1945-ben vértanúhalált szenvedett báró Apor Vilmos gyôri püspök dombormûve látható, mely Mózessy Egon mûve. 5 A külsô keresztúton a passiót, Krisztus szenvedésének 14 állomását jelenítik meg az üvegablakok. A keresztút állomásainak mozaikképét Mazzag Orsolya iparmûvész, a képet övezô üvegkeretet Haba Erika iparmûvész készítette. A plébánia honlapja részletes és bôséges információval szolgál a hívek számára. Interaktív Fórum rovatán közvetlen kapcsolatba lehet lépni kérdéseinkkel, észrevételeinkkel, kéréseinkkel a plébániával. A gazdag tartalmú Gellértesítô Hírlevél a liturgikus év eseményeivel, a szentmisék rendjével, az egyes csoportok programjaival stb. foglalkozik. A plébánián Karitász csoport, Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közössége csoport, Seniorok Baráti Köre tevékenykedik. Rózsafüzér Társulat, Ifjúsági Énekkar és az Amor Sanctus Énekkar mûködik. Zarándokutakat szerveznek, és nyári hittanos tábort is rendeznek. Archontológia 4. kép. Az altemplom Mindszenty József szobrával (V. E.) 1937 1954 Takách János dr. 1945 1946 Bárány Anzelm 1946 1947 Mezôsi Béla 1954 1979 Élô József dr. 1979 2001 Krichenbaum József 2001 Forgács Alajos 5 Az Apor-kápolnában nyugszik Szabó Péter geológus (1934 1995), a templom elsô mûszaki szakértôje.
352 BUDAI-KÖZÉPSÔ ESPERESKERÜLET A Szent Szabina Lelkészség és a Szent Benedek Tanulmányi Ház A XVIII. század végén a Virág-völgy és Péter-hegy környékére települt német lakosság egy népi barokk kôfeszületet hozott magával, és a Péterhegyi út szélén állította fel. 1932-ben ráccsal vették körül, majd a körülötte vásárolt telekrészen kápolnafülkét építettek, a kereszt elôtt imazsámollyal. Ez lett a kiindulása az 1932-ben megalakult Budapest-Péterhegyi Szent Szabina Kisegítô Kápolna Egyesületnek. A Szabina név felvételét az sugallta, hogy az Árpádok korában e hely közelében, a mai Kamaraerdei dûlôben virágzott a Szent Szabina bencés apátság, amelynek romjai mûemlékileg védettek. 6 1933 1934-ben épült a mai kéttornyú, 56 m 2 -es kis templom, amelynek jobb oldali toronyfülkéjében helyezték el a kegyelettel körülvett kôkeresztet. A kápolna építtetôi Niederkirchner Pál 7 és György Sándor 8 voltak az általuk megvett telken. Míg a kápolna építôje Pintér László és Báthori Mihály építész. Az oltár Szent Adalbert és Szent Kelemen ereklyéit ôrzi. A kápolna elsô búcsúját 1933. szeptember 3-án ünnepelték, a Szentelésre 1935. október 2-án került sor. A kápolna lelkiellátását a kelenföldi plébánia biztosította, amelynek területén állt, és amely a telket az egyházközség nevére telekkönyveztette. A kápolna a liturgikus megújulás egyik központja lett. 1943-tól a kápolna lelkivezetôje Körmendy Béla szatmári egyházmegyés pap volt, 9 aki liturgikus központot igyekezett itt kialakítani. Meghívására gyakran tartott liturgikus elôadásokat és lelkigyakorlatokat Szunyogh Xavér Ferenc 5. kép. Szent Szabina-templom (V. E.) bencés szerzetes, akit 1950-tôl az egyházi fôhatóság megbízott a kápolna vezetésével. 6 A kánai apátság (Káva, Pest vm). egykori, ismeretlen rendû apátság. Hibás olvasat szerint: Káva. Helye a mai fôváros területén, a Kamaraerdô keleti szélén, a Balatoni út kanyarja fölött található. Alapítása a XII. századra tehetô. 1240 elôtti apátja, Lôrinc, Telki apátjával együtt, Janus comestôl és Aba bántól 200 hold földet kapott a mai Gellért-hegy déli lejtôjén, amit IV. Béla a közeli polgárokkal szemben nekik ítélt. 1240 elôtt a földet bérbe adták a pesti polgároknak szôlôtelepítésre. 1339-ben az apátság határán Mindszent hegyét említik, ebbôl a monostor egyébként ismeretlen patrociniumára lehet következtetni. 1494-ben Pál, a budai Boldogasszony-templom plébánosa a kolostor kommendátor apátja. A telki apátsággal közös birtoklás és hegytetôn való fekvése alapján bencés rendinek vélhetô, de apátja a bencés káptalanokon nem volt jelen, míg Telki apátja ott volt 1366-ban a monyoródi káptalanon. 1981 1989 között föltárták alapjait. A 18,5 m hosszú, egyhajós templom a terep legmagasabb pontján épült. Szentélye félköríves záródású. Nyugati toronypárja az északi és déli falsíkon kívül állt. Az északi fal mentén késôbb keskeny, hosszú kápolnát építettek. Ugyancsak késôbb épült a kolostor temploma. Déli oldalán 3 szárnnyal, kerengô nélkül. A XVI. századig valószínûleg lakott volt. Címét viselte az esztergomi fôegyházmegyében 1878-ban Palásthy Pál, 1899-ben Gózony Gyula, 1902-ben Streicher József, 1917-ben Frey János, 1953-ban Halász György. 2000-ben is adományozzák. A lelkészséggel kapcsolatos források és irodalom: Pannonhalmi Bencés Fôapátsági Könyvtár (PBFK) Kézirattár. Bencés Kéziratok (BK) Szunyogh Xavér OSB hagyatéka 709/III. 4., 5., 709/VI. 3 4., Dr. Sólymos Szilveszter OSB hagyatéka 941/IX., SZUNYOGH Xavér Ferenc: Szent Szabina emlékkönyv. Budapest 1953., A Pannonhalmi Szent Benedek Rend Névtára 1802 1986. 7 A templom sekrestyéseként mûködött. 8 A kápolna felépülte elôtt, a kôkeresztnél litániákat vezetett és gyûjtött felépítésére. 9 A második világháborút követôen Magyarországon, nevezetesen Budapesten maradt.
3. A KELENFÖLDI SZENT GELLÉRT PLÉBÁNIA 353 6. kép. A Szent Benedek Tanulmányi Ház kápolnája (V. E.) Az egykori belsô díszítés mára nem maradt fenn. Az elsô festmények 1946-ban kerültek a templom falaira, a magyar férfi Szentek ábrázolásával. A templom falfestményei Asztalos János, Mouillon Antonia kalocsai iskolanôvér és Körmendy Béla plébános alkotásai voltak. A liturgikus teret díszítô szobrokat és dombormûveket Krasznai Gyula, Balázs István, Zászlós István alkották. A templom Magyarok Nagyasszonya ábrázolással díszített, 1887-ben szentelt nagyobbik harangja a második világháborúban megsemmisült. 10 A két kisebb harangot Szent József, mint a haldoklók pártfogója, és Szent Szabina, a kápolna védôszentje tiszteletére szentelték 1937-ben. A legkisebb, Szent Mártonnak dedikált harang 1996-ban készült. A XVIII. századi kôfeszület ma a jobb oldali torony külsô falánál található, a falon két adoráló angyal féldombormû alakjával. A kápolnában látható két ikon Szûz Mária, illetve Szent Benedek ábrázolásával, az utolsó felújítással egy idôben, 1994-ben készült. Az oltár felett függô feszület Ozsváth Csaba ötvös alkotása. A kereszt szárain a dombormûvek Szent Benedeket és Szent Szabinát ábrázolják. A mûremek Máder Indira textilmûvész terve alapján készült. A templom elôterében, a kórus alatt 11 a két, XX. századi szenteltvíztartó felett lévô márványtáblák az adományozók nevét is megörökítik. A kápolna melletti telket Szunyogh Xavér Ferenc bencés, a liturgia nagy magyar apostola 12 hagyta a szerzetre. A sekrestye építése 1947-ben kezdôdött a templom mellett. Ebbôl az épületbôl készült el 1948-ban Szunyogh Xavér háza, amelyet 1949-ben, Szent Szabina napján áldottak meg, s amelyet Szent Szabina cellájának nevezett. A ház terveit Kapuváry Gusztáv készítette. Szunyogh Xavér az 1940-es években még abban a reményben építkezett, hogy az ôsi kávai apátságot lehetne feltámasztani e helyen, a késôbbiekben azonban már azt tûzte ki célul, hogy sikerül legalább egy kis bencés tanulmányi házat létesíteni. Ez a terv Szennay András fôapát kezdeményezésére a külföldi bencések, elsôsorban az osztrák, a bajor, a svájci, a Sankt Ottilien-i és a belga kongregáció anyagi támogatásával valósult meg II. János Pál pápasága idején, Lékai László esztergomi bíbo- 10 Az 1948. évi kápolnaleltárban már nem szerepel. 11 A kórus alatt, jobbra, mellékkápolnaszerû kialakítással, két, urnás gyermeksír található. A kápolnában fafeszület. 12 SÓLYMOS Szilveszter: Szunyogh Xavér Ferenc (1895 1980). In Ezer év száz bencése. Pannonhalma 1997. 455 459., 457. o.
354 BUDAI-KÖZÉPSÔ ESPERESKERÜLET ros érsek kormányzása alatt. A Martin Gábor építész által tervezett Bencés Tanulmányi Házat 1984. szeptember 9-én Szennay András pannonhalmi fôapát áldotta meg. E ház a szerzet teológiai és egyetemi tanulmányokat végzô tagjainak otthona. A Bencés Tanulmányi Ház mindenkori vezetôje a Szent Szabina-templom igazgatója. A Bencés Tanulmányi Ház és a Szent Szabina-kápolna honlapján fel lehet iratkozni a Szent Szabina Értesítô hírlevélre, amelybôl a kápolna és tanulmányi ház minden eseményérôl, programjáról értesítést kaphatnak az érdeklôdôk. A kápolnában Biblia-kör, Férfi-klub mûködik. Gondolva a kisgyermekes családokra, Fiatal családok Szentmiséje is található a miserendben. Archontológia 13 (1936) 1941. ápr. Csete Ágoston OSM 1943 1958 Körmendy Béla 1950. szept. 26. 1951. aug. 16. Szunyogh Xavér Ferenc OSB 1951 1952 Pányik József 1951 1953 Kerényi György dr. 1952 1956. aug. 12. Szunyogh Xavér Ferenc dr. OSB 1962 1964 Merva László dr. 1964 1967 Egyed Mihály 1967 1984 Bálint Andor 1984 1989 Sólymos Szilveszter dr. OSB 1989 1990 Hortobágyi Cirill OSB 1990 2006 Kiss Domonkos OSB 2006 Halmos Emil Ábel OSB 2006 2008. aug. 31. Nyíredy István Maurus dr. OSB 2008. szept. 1. Fehérváry Örs Jákó OSB FÜLÖP ÉVA 13 Pannonhalmi Bencés Fôapátsági Könyvtár Kézirattár. Bencés Kéziratok. Csete Ágoston OSM levele Sólymos Szilveszterhez. 1987. február 24. 941/IX., Bencés Kéziratok. 709/VI. 3. Munkanapló 1958. január 1-jétôl Szent Szabina Kápolna., BEKE 2008. 52., 397., 570. o., Schem. 1982. 262., 363., 368. o.