FEHÉRGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2000. (XII. 29.) Önk. számú r e n d e l e t e a temetôkrôl és a temetkezésrôl Fehérgyarmat Város Önkormányzat Képviselô-testülete (továbbiakban: Önkormányzat) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, élve a temetôkrôl és a temetkezésrôl szóló 1999. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Tv.) 40. (1) bekezdésében és 41. (3) bekezdésében kapott felhatalmazással, figyelemmel a Tv. végrehajtásáról rendelkezô 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) szabályaira, az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezések 1. (1) A jelen rendelet hatálya a fehérgyarmati köztemetôre (továbbiakban: temetô) terjed ki. (2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben felsorolt temetôre vonatkozó fenntartási és üzemeltetési kötelezettségét a kegyeleti közszolgáltatás útján teljesíti. (3) Az Önkormányzat által fenntartott temető köztemető, abban az Önkormányzat köteles az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül lehetővé tenni a halottak eltemetését. (4) A temetés módja lehet egyházi és világi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik. Temetô létesítése, lezárása, megszüntetése, újbóli használatbavétele 2. (1) Köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszűntetéséről az Önkormányzat gondoskodik. (2) A temetőben gazdálkodó vagy közhasznú szervezet csak akkor szerezhet tulajdoni hányadot, ha az Önkormányzat legalább 51 %-os tulajdoni hányadban tulajdonosa lesz a temetőnek. Az Önkormányzat tulajdoni hányada a működés során sem csökkenthető 51 % alá. (3) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt a temető fenntartója jogosult lezárni, és ott a további temetkezést megtiltani. (4) Lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárásától, illetőleg az utolsó temetkezéstől számított használati ideje letelt. A temetési helyre rátemetett maradványok, valamint az elhelyezett urna az eredeti használati időt nem hosszabbítja meg. A temető fenntartása, üzemeltetése (1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat a jegyző ellenőrzi. (2) A jegyző az ( 1 ) bekezdésben meghatározott jogkörében: a.) felhív a jogszabályokban és a temető szabályzatban foglalt rendelkezések betartására, b.) szabálysértési eljárást folytat le. 3.
4. (1) Az Önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségéről kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében gondoskodik. (2) A kegyeleti közszolgáltatási szerződés megkötése - pályázat útján - az Önkormányzat Képviselő testületének a hatásköre. (3) A (2) bekezdésben foglalt kegyeleti közszolgáltatási szerződés (a továbbiakban: szerződés) tartalmát a törvény előírásai alapján a Képviselő-testület határozza meg. (4) A szerződés csak a vonatkozó törvényben, illetve Kormányrendeletben meg- határozott feltételeket teljesítő vállalkozóval köthető meg. (5) A szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítését a jegyző ellenőrzi, szerződésszegés esetén kezdeményezi a szerződés felmondását. (1) A temető üzemeltetője: 5. a.) meghatározza a temetési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenység ellátásának temetői rendjét; b.) biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit; c.) megállapítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt; d.) biztosítja a ravatalozó, a technikai berendezések, tárolók és hűtők, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei karbantartását és működteti azokat; e.) gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről, és biztosítja a temető nyitását, zárását; f.) megőrzi a nyilvántartó könyveket; g.) tájékoztatja a temetőlátogatókat; h.) kijelöli a temetési helyeket; i.) elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását, síkosság mentesítését és a hó eltakarítást; j.) összegyűjti és elszállítja a hulladékot; k.) gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról; l.) összehangolja a temetéseket; m.) gondoskodik az ügyfélfogadásról. (2) A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat. (1) A temetőben az üzemeltető: a.) nyilvántartó könyvet b.) sírbolt könyvet vezet. 6.. (2) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urnaelhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést, hamuszórást) időrend szerint kell bejegyezni. (3) A holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén a temetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezést, időpontjának és a közös sírnak a megjelölésével be kell jegyezni. (4) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát. (5) A nyilvántartó könyvbe és a sírbolt könyvbe az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni
jogosult személy tekinthet be. (6) Az üzemeltető a nyilvántartó könyv, illetve a sírbolt könyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye iránt érdeklődőknek. Temetési helyek, sírjelek 7. (1) A temetôben az alábbi típusú és méretű temetési helyeket kell biztosítani: a.) egyes sírhely normál 210 90 200 bárkás 215 100 210 b.) kettős sírhely normál 210 220 200 bárkás 215 240 210 c.) gyermeksírhely 10 éven aluli 150 60 200 d.) magzatsírhely 90 60 200 e.) urnasírhely egyes 60 60 100 kettős 60 150 100 e.) urnafülke 35 35 35 f.) sírbolt, urnasírbolt A sírbolt (kripta), mint felülépítmény 3m-nél magasabb nem lehet (2) A temetési helyen elhelyezhetô sírjelek helyben szokásos legnagyobb magassága: 3 méter. E magassági méreten belül a Tv. és Vhr. rendelkezéseit figyelembe sírjel az üzemeltetô részére történô elôzetes bejelentés után, külön engedély nélkül létesíthetô. (3) A (2) bekezdésben megadott méretnél magasabb sírjel tervezett létesítését az üzemeltetô útján az e célra létesített formanyomtatványon az építési hatóság részére be kell jelenteni. Az építési
hatóság a tervezett sírjel magasságát korlátozhatja. (4) Az (3) bekezdésben szereplô korlátozásról az építési hatóság 15 napon belül értesíti az üzemeltetôt. Amennyiben az építési hatóság a megadott határidôn belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekintetni, hogy az építési hatóság a tervezett magasság ellen kifogást nem emel. A temetési helyek feletti rendelkezési jog 8. (1) A temetési helyek feletti rendelkezési jog idôtartama: a) egyes sírhely: 25 év, illetőleg az utolsó koporsós rátemetés napjától számított 25 év b) kettős sírhely: az utolsó koporsós betemetés napjától számított 25 év c) urnasírhely (urnafülke) : 10 év d) sírbolt: a temető tulajdonosával kötött megállapodás függvényében 60-100 év e) urnasírbolt: a temető tulajdonosával kötött megállapodás függvényében 20-60 év (2) A sírhelyek feletti rendelkezési jog megszerzéséért valamint újraváltásáért díjat kell fizetni, melynek összegét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (3) A temetési hely feletti rendelkezési jog a (4) bekezdésben foglalt kivétellel meghosszabbítható (újraváltható). A meghosszabbítás legrövidebb időtartamára az (1) bekezdésben foglaltak az irányadóak. (4) A meghosszabbítás nem tagadható meg, kivéve akkor, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja vagy más célra kívánja felhasználni. Erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet. (5) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve, ha a temetési hely megszűnik. 9.. (1) A temetési helyre vonatkozó rendelkezési jog a temetési helyről kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetve elhamvasztásával is megszűnik, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik. (2) Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni. (3) A temetési hely feletti rendelkezési jog megszerzésekor a rendelkezésre jogosulttal szerzôdésben kell rögzíteni a sírhely építészeti, kertészeti kialakításának és gondozásának követelményeit. A temetés feltételei 10.. (1) Halottat csak külön jogszabályban előírt orvosi vizsgálat és az erről szóló halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni, vagy elhamvasztani. A halottvizsgálati bizonyítványt a temetés előtt kell az üzemeltető részére átadni. Az elhunyt elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítványra minden esetben fel kell jegyezni az elhamvaszthatóságot. A halottvizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről a temető tulajdonosa gondoskodik. (2) Ha a halál körülményeinek vizsgálatára hatósági eljárás indult, (rendkívüli halál) az elhunyt eltemetéséhez, illetve elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítvány mellett az eljáró hatóság engedélye is szükséges.
11.. (1) A halottat koporsós temetés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl, de 96 órán belül el kell temetni, kivéve, ha a.) a halottvizsgálatot végző orvos a halottvizsgálatra vonatkozó rendelkezések alapján ettől eltérő engedélyt adott, b.) a holttestnek az eltemetésig történő hűtése biztosított, ebben az esetben a temetést 8 napon belül kell elvégezni. (2) A halottat - hamvasztásos temetés esetén - a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell. 12. (1) A temetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadása után - a szállításnál használt külső koporsóval együtt - azonnal el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban való elhelyezéséről. (2) Ha a temető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti. 13. (1) Temetni - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - hagyományos módon koporsóban (koporsós temetés), hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése, szétszórása útján lehet. (2) A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni. 14. (1) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetbarát anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - fémből, üvegből, műanyagból készült termék nem használható. (2) Földbetemetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem használható, amely - alapanyagként vagy adalékanyagként külön jogszabályban szereplő összetevők bármelyikét tartalmazza - veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt szállításához műanyag (pvc, polyetilén fóliát) vagy más, földben le nem bomló anyagot használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni. (3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra. 15. A kolerában, pestisben, leprában, sárgalázban, kiütéses tífuszban, takonykórban, AIDS-ben, vírusos hemoirhagiás lázban elhunytak holtestét kellő szilárdságú, hézagmentesített kettős koporsóban kell eltemetni.
16. (1) Azt, aki törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettségét nem teljesíti, a jegyző felszólítja kötelezettsége 15 napon belüli teljesítésére. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni. (2) A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell. (3) Az elhunytat a kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha az elhalálozás hely szerinti település köztemetőjében megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van. 17.. (1) A hamvakat tartalmazó urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg. (2) Urnát urnatartóban a sír felületére is el lehet helyezni. Az egy urnafülkébe vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a sírhelybe (sírboltba) temethető urnák számát a temető tulajdonosa (üzemeltetője) a szabályzatban határozza meg. (3) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát az átvétel igazolásával ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni. 18. (1) A hamvak az eltemettető rendelkezése alapján a temető arra kijelölt helyén - a kegyeleti igények betartásával - szétszórhatók. A hamvak szétszórásakor gondoskodni kell arról, hogy azok a szétszóráskor a talajba bemosódjanak. (2) Ha a szétszórás zárt rendszerbe (pl. medence) történik, gondoskodni kell, hogy a hamvak abból ne kerülhessenek ki. Ha a műtárgy betelt, azt a temető megszűnéséig fenn kell tartani, vagy közös emlékhelyen kell megőrizni. (3) Szétszórásos temetés esetén a hamvakat a szétszórás elvégzésére alkalmas urnába kell helyezni. 19. (1) A sír vagy sírbolt felnyitását (a továbbiakban: sírnyitás) a temető fekvése szerint illetékes ÁNTSZ engedélyezheti. Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából történő megbontása. (2) A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem kell hozzájárulás a nyomozó hatóság részéről kezdeményezett sírnyitáshoz, de az eljárásról a temetési hely felett rendelkezni jogosultat értesíteni kell. 20. (1) A koporsós temetésre szolgáló egyes sírhelyre sírnyitási engedéllyel - a sír megfelelő mélyítésével - további, legfeljebb kettő elhalt vagy 25 évnél régebben elhunyt holttestmaradvány rátemethető. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak az illetékes
(2) intézet előzetes engedélye alapján lehet rátemetni. Ez esetben a rátemethető elhaltak számát a temető fekvése szerint illetékes intézet korlátozhatja. Rátemetés esetén - az exhumált maradvány kivételével - biztosítani kell a temetési hely 25 éves használatát. (3) Az elhalálozástól számított öt éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély hamvasztás,. más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható. 21. (1) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet. (2) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt a saját halottja volna. (3) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet. (1) A temetői létesítmények közül : A temetô infrastrukturális létesítményei 22. a) sírgondozás céljára a vizet bárki ingyenesen használhatja, a keletkezô hulladékot, koszorúés virágmaradványt az erre kijelölt lerakóhelyen díjtalanul lerakhatja; b) a mozgássérültek parkolási engedélyük birtokában, az egészségi állapotuk vagy életkoruk miatt mozgásukban korlátozott személyek pedig a temetô üzemeltetôjének írásos engedélye alapján a temetôben kiépített utakat gépjármûvel ingyenesen használhatják; c) a temetôben biztosított illemhelyet a temetôlátogatók és a temetôben vállalkozási tevékenységet folytatók díjtalanul használhatják. (2) Díjat kell fizetni a) 1 a temetôben végzett vállalkozási tevékenységgel összefüggô vízhasználatért; b) az (1) bekezdés b) pont szerinti esetet kivéve a temetôben kiépített úthálózat gépjármûvel történô használatáért, ide nem értve az elhunyt szállítását; c) a ravatalozó használatáért; d) a temetôben végzett vállalkozási tevékenység során keletkezett hulladék elhelyezéséért, amennyiben annak elszállításáról nem a vállalkozó gondoskodik. (3) A temetőben temetői szolgáltatást végző vállalkozók temetőfenntartáshoz való hozzájárulás címén temetésenként 8.000 Ft+ÁFA A sírhelyek kertészeti kialakítása, gondozása 23. (1) A sírok növénnyel való díszítését, ápolását a hozzátartozók végzik. (2) Megbízás alapján a temető üzemeltetője, vagy az üzemeltető tudomásával más szervezet is végezheti. 1 Módosította a 10/2001.(VI.15.) Önk. rend. 1. (1) bek. Hatályos 2001. június 15-től
(3) A növények ültetésének módozatait, a sírok díszítésére használható tárgyak körét az üzemeltető állapítja meg. A temetô rendje 24. (1) A temetô bejáratánál jól látható helyen tájékoztató táblát kell elhelyezni, amelyen fel kell tüntetni a temetô nyitva tartási idejét, a tulajdonos és az üzemeltetô megnevezését, pontos címét valamint a temetô részletes térképét ki kell függeszteni. (2) A temetô nyitvatartási ideje: A nyitvatartási időt a temető üzemeltetője - az évszakok figyelembevételével - a fenntartóval egyeztetve állapítja meg. 25. (1) A nyitva tartási idô alatt a temetôt bárki korlátozás nélkül látogathatja, a sírokat gondozhatja. 12 éven aluli gyermek a temetôben csak felnôtt személy felügyelete mellett tartózkodhat. (2) A sírok gondozásán, díszítésén kívül minden egyéb tevékenységet annak megkezdése elôtt a temetô üzemeltetôje részére be kell jelenteni. (3) A temetôben munkáját végzô vállalkozók mûködésük során az e rendeletben foglaltakat kötelesek betartani. Tevékenységükkel a szertartások rendjét nem zavarhatják, a látogatók kegyeleti érzéseit nem sérthetik, a szomszédos sírokban és a temetô infrastrukturális létesítményeiben kárt nem okozhatnak. (1) Tilos 26. a) a temetôbe kutyát bevinni, kivéve a vak vezetô kutya kivételével; b) az üzemeltetô elôzetes hozzájárulása nélkül a temetôbe építôanyagot beszállítani, építési vagy bontási munkát megkezdeni, a bontási anyagot elszállítani; c) hulladékot, koszorú- és virágmaradványt a kijelölt lerakóhelyen kívül egyéb helyen lerakni; d) hulladékot, koszorú-és virágmaradványt a temetôben elégetni e) hangoskodással, zajkeltéssel a szertartások rendjét zavarni, a temetôlátogatók kegyeleti érzéseit megsérteni; e) a sírokat és a temetô infrastrukturális berendezéseit megrongálni. (2) Aki az egyes szabálysértésekrôl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendeletben foglaltakon túl az e rendeletben tilalmakat megszegi, szabálysértést követ el, és 30.000 forintig terjedô pénzbírsággal sújtható. Értelmező rendelkezések 27. E rendelet alkalmazásában: a.) temető: a település közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak. b.) köztemető: az Önkormányzat tulajdonában lévő temető, illetőleg a temetőnek az a része, amelyben az Önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti. c.) temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnokházban vagy más építményben és területen
lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál. d.) temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól. e.) nemzeti sírkert (nemzeti panteon): a műemléki védelem alatt álló, vagy a Nemzeti Kegyeleti Bizottság által annak minősített temető, hősi temető, hősi temetési hely, továbbá temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely, temetési helyek összessége. f.) hősi temető, hősi temetési hely: háborúban vagy békeidőben alkotmányos kötelezettség teljesítése közben elesettek eltemetésére, hamvaik elhelyezésére szolgáló temető (temetőrész), temetési hely, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik. g.) kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla. h.) kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége. Záró rendelkezések 28. (1) E rendelet kihirdetésével lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejûleg az önkormányzat temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló, 8/1992. (V.25. ) Önk. számú rendelete érvényét veszti. (2) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. 1 1. sz. melléklet A fizetendő díjakról A sírhelyek feletti rendelkezési jog megszerzéséért valamint újraváltásáért fizetendő díjak Megnevezés Fizetendő díj (HUF) időtartam (év) egyes sírhely normál exkluzív normál 3.000 40.000* 25 bárkás 4.000 40.000* 25 kettős sírhely normál exkluzív normál 6.000 80.000* 25 bárkás 8.000 80.000* 25 gyermeksírhely 1 Módosította a 11/2001.(VI.15.) Önk. rend. 1. (2) bek. Hatályos 2001. június 15-től
10 éven aluli 1500 25 magzatsírhely 1000 25 Urnasírhely normál exkluzív egyes 1.500 30.000* 25 kettős 3.000 30.000* 25 urnafülke 1.000 10 sírbolt koporsóhelyenként 10.000 65 *A megváltási díj a kialakítás költségét tartalmazza, újraváltáskor 10.000, 20.000, illetve 5.000 Ft fizetendő. A 22.(2) bek. szerinti díjfizetési kötelezettségek. Díjfizetési kötelezettségek Ft Me. A temetőben végzett vállalkozási tevékenységgel összefüggő temetőhasználatért úthálózat gépjárművel történő használatáért, ide nem értve az elhunyt szállítását 1000 nap 100 alkalom a ravatalozó használatáért 6000 alkalom A temetőben végzett vállalkozási tevékenység során keletkezett hulladék elhelyezésérért,amennyiben annak elszállításáról nem a vállalkozó gondoskodik 4000 alkalom Egységes szerkezetbe foglalva 2006. április 27-én. Kelemenné dr. Szondi Emese aljegyző