A kállósemjéni Nagy-Mohos láp természeti értékei Nyilas I. + Gyurecska A. + Karakó Á. + Tóth Cs. ++ Bodnár E. + + DE Biológiai és Ökológiai Intézet, E. Állattani és Humánbiológiai tanszék ++ DE Földtudományi Intézet, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék
Nagy - Mohos láp
Területe 41 ha (85 ha), 1954 óta védett (25 ha), a Nyírség egyik utolsó nagy lápja Elhelyezkedése: Közép-Nyírség (1500 km 2 ), Kállósemjéntıl É-ra (5 km) Fontosabb tájtörténeti források: 1776 Vrana István (tölgyerdı) 1763-1785 I. EKF (Nagy Mohos név) (1784 Kállósemjén) 1796 Kitaibel Kállósemjénben jár 1807-1869 II. katonai felmérés (Nagy Mohos, Nyárjas, Kenderáztató) 1866 Kiss Lajos térképe (Nagy mohos, Kis mohos, Nyárjasrét, Kenderáztató) 1872-1884 III. katonai felmérés (Nagy Mohos, Nyárjas, Kenderáztató, csatorna) 1880-as évek (erdıírtások) 1895 kataszteri térképek (csatornarendszer, vízszintcsökkenés) 1900-as évek: Kállayak telepítése: akác, erdei fenyı 1926 Boros Ádám: sziveslevelő-hídır (Caldesia parnassifolia) + 35 ritka növény (pl.: gyilkos csomorika Cicuta virosa, vidrafő Menyanthes trifoliata, tızegpáfrány Thelypteris palustris, hengeres sás Carex diandra, nádi boglárka Ranunculus lingua). 1970 nyílt vízfelület 0,5 ha 1985 óta 85 ha védett 1993 Braun et al.: lápképzıdés emberi hatásra (290±40 BP. év) 1997 vízpótlás (4 ha vízborítás)
Kállósemjén és a Nagy-Mohos láp környéke (I. EKF, 1763-1785)
A Nagy-Mohos környékének kataszteri térképe (1895)
A kállósemjéni Nagy-Mohos láp domborzatmodelje
A különbözı tájelemek változása az I., II. és III. katonai felméréseken
Vizsgált környezeti faktorok A talajok ph értéke A talajok nedvességtartalma (W%) A talajok szervesanyagtartalma A talajok növényzettel való borítottsága Az avarréteg vastagsága A talajok felszínére jutó fény mennyisége Talajok hımérséklete Habitatok Nádas (Scirpo-Phragmitetum) Nemes nyáras (Populetum cultum) Ültetett akácos ( Bromo sterili-robinietum) Szántó terület (kukoricás)
Carabidae és egyéb Coleoptera taxonok vizsgálata Talajcsapda (540) 1767 egyed 77 Carabidae faj Védett fajok: Calosoma sycophanta (akácos) Carabus hungaricus (akácos, nádas) Carabus violaceus (akácos, nyáras, nádas) Carabus clathratus (nádas) Carabus cancellatus (nyáras, nádas) Carabus granulatus (nádas) Zoológiai érték: Notiophilus germinyi (nádas) Dyschirius angustatus (nádas) Harpalus rupicola (nádas) Harpalus picipennis (nyáras) Licinus depressus (akác, nyáras) Masoreus wetterhallii (nádas) Talajcsapda (540) 2230 egyed 69 egyéb Coleoptera Védett fajok: Copris lunaris (nyáras, nádas) Dorcus parallelepipedus (nyáras, nádas) Dytiscus latissimus Óriás csíkbogár * Zoológiai érték: Dermestes undulatus (akácos) Gnaptor spinimanus (akácos, nyáras) Geotrupes stercorarius (akácos, nyáras) Ontophagus vitulus (nyáras) Ontophagus furcatus (nyáras, nádas) Ontophagus lemur (nyáras) Ontophagus gibbulus (nyáras)
Fajszám értékek az egyes habitatokban (kummulatív)
Az egyedszám értékek az egyes habitatokban
Carabidae fajok (2009-2011)
Környezeti faktorok a különbözı habitatokban habitatok talajnedvesség ph szervesanyagtartalom talajhımérséklet fényviszonyok n. borítottság avar vastagsága akácos I 2,68 4,73 6,93 18,5 11,8 65 4 akácos II 2,06 4,57 3,60 18 11,2 65 4 nyáras I 1,75 5,95 4 19,7 11,8 42 3 nyáras II 0,79 6,25 4 19,5 11,9 42 3 nádas I 8,33 6,81 7,93 16,5 13,6 100 1 nádas II 7,58 6,86 8,87 16,5 14,8 100 1
A Carabidae fajok ökológiai csoportjainak megoszlása
Habitat fidelitás és szelekció
Összefoglalás A Nagy-Mohos láp a pleisztocén hordalékkúp egyik medermaradványában alakult ki (ısláp), formáját, elhelyezkedését a negyedidıszaki homokmozgások változtatták meg. Az 1790-es években jelentıs erdıírtások voltak, melyek a késıbbi lecsapolásokkal együtt a lápi szukcessziót jelentısen felgyorsította. A tájelemek összetételében jelentıs változások történtek (erdıterület és a lápterület folyamatos csökkenése, szántóterület növekedése, fragmentáció). A terület Carabidae faunáját tekintve kiemelkedı, az élıhelyeken számos védett és zoológiai értéket képviselı faj található (Calosoma sycophanta, Carabus cancellatus, C. clathratus, C. hungaricus, Masoreus wetterhallii). A különbözı habitatokban változatos ökológiájú fajok találhatók, de a mai állapotig a hygrophil és a silvicol fajok a legdominánsabbak. A láp a radikális antropogén hatás ellenére is ırzi számos ritkaságát és eredetiségét. A habitatok ordinációja során egymástól jól elkülönülnek, Carabidae fajokkal jól jellemezhetık. A környezeti faktorok közül a természetes víztartalom (W) és a szervesanyagtartalom bizonyult a habitatokban a legfontosabbaknak.