SZENT IMRE KERESZTÉNY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A SZÜLŐI SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE, SZABÁLYZATA

SZENT IMRE KERESZTÉNY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A SZÜLŐI SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE, SZABÁLYZATA Balassagyarmat, 2005. augusztus 1

TARTALOM Oldal I. A szülői jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos általános tudnivalók 3 II. III. A közoktatási törvény 2003. júniusi módosításának a szülőkre, az iskolai szülői szervezetre (közösségre) vonatkozó szakaszai magyarázatokkal 4 A szülő jogai és kötelezettségei a jogszabályok rendelkezései alapján 15 1. A szülőt megillető jogok 15 2. A szülőre vonatkozó kötelezettségek 25 3. A szülő jogainak és kötelezettségeinek korlátozása 26 IV. A közoktatási intézmények feladatai a szülőkkel összefüggő kérdésekben 27 V. A szülői szervezetet (közösséget) megillető jogok és kötelezettségek a jogszabályok rendelkezései alapján 31 1. A szülői szervezetet (közösséget) megillető jogok 31 2. A szülői szervezet (közösség) kötelességei 35 3. A szülői szervezet jogainak korlátozása 35 VI. Az iskolai szülői szervezet (közösség) szervezeti és működési szabályzata 35

I. A SZÜLŐI JOGOKKAL ÉS KÖTELEZETTSÉGEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A szülői jogokkal és kötelességekkel több jogszabály is foglalkozik. Ezek közül a legfontosabbak: a családjogi törvény, a gyermekvédelmi törvény, az egészségügyi törvény, a büntető eljárási törvény, a Polgári törvénykönyv, és a közoktatási törvény. A családjogi törvény rendelkezései alapján a kiskorú (a tizennyolcadik életévét be nem töltött) gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. A szülői felügyelet körében a szülő ellátja a gyermek: gondozását, nevelését, vagyonának kezelését, törvényes képviseletét. A szülők közös felelőssége gyermekük nevelésének és fejlődésének biztosítása, hiszen a szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják. A szülő köteles elősegíteni gyermekének testi és szellemi fejlődését. A szülői felügyelet keretében a szülő joga és kötelessége, hogy kiskorú gyermekét személyi és vagyoni ügyekben képviselje. A közoktatási intézményekben tisztában kell lenni a Polgári törvénykönyv cselekvőképességre vonatkozó szabályaival is. Ezek szerint a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú cselekvőképtelen, vagyis nem tehet érvényes nyilatkozatot. A tizennegyedik életévét betöltött, de a tizennyolcadik életévét még el nem ért kiskorú korlátozottan cselekvőképes, ezért nyilatkozatának érvényességéhez be kell szerezni a szülő előzetes beleegyezését, illetőleg utólagos jóváhagyását. Az iskola a tanulók közötti kapcsolatból eredő jogokat és kötelességeket elsősorban a közoktatási törvény és ennek végrehajtási rendelete rendezi. Kiadványunk az e jogszabályokban meghatározott szülői jogokat és kötelességeket veszi sorra. A szülők számára előírt kötelességek természetesen minden egyes szülőre külön-külön, személyesen, egyénileg vonatkoznak. 3

Ezzel szemben a szülőket megillető jogokat két csoportba oszthatjuk: az egyéni jogokra, vagyis az egyénileg minden szülő által gyakorolható jogosítványokra, a kollektív jogokra, vagyis a szülők közösségét, a szülői szervezetet megillető jogosítványokra. II. A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY 2003. JÚNIUSI MÓDOSÍTÁSÁNAK A SZÜLŐKRE, AZ ISKOLAI SZÜLŐI SZERVEZETRE (KÖZÖSSÉGRE) VONATKOZÓ SZAKASZAI MAGYARÁZATOKKAL 2003. évi LXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról 2. A Kt. 6. -ának (2) (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:,,(2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A törvénymódosítással jelentősen megváltoztak a tankötelezettségre vonatkozó szabályok. Ezzel kapcsolatban a szülőkre vonatkozó rendelkezés változása pontosítást tartalmaz. A módosítás előtt hatályban levő szöveg így szólt: A szülő kérelmére a gyermek tankötelessé válhat akkor is, ha a hatodik életévét december 31.napjáig tölti be. A mostani előírás szerint a szülő kérésére a tankötelezettség teljesítését kezdheti meg a hatodik életévében a május 31. és december 31.között született gyermek a tanév első tanítási napjától kezdődően. 4

10. (4) A Kt. 12. -a a következő (2) (5) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a eredeti szövege (1) bekezdésre változik: (4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanulók teljesítményét. Az eddigi törvényi szabályozás nem foglalkozott azzal, hogy az iskolai tanulmányokkal összefüggő tevékenységek eredményeképpen megszülető dolgozatok, pályázati művek, vizsgatárgyak stb. kinek a tulajdonát képezik, pedig ezek komoly vagyoni értéket is képviselhetnek. Az új rendelkezések szerint a szerzői jogról szóló törvény előírásaival összhangban a tanuló által előállított dolgok feletti rendelkezési jog az iskolát illeti meg, kivéve, ha az iskola és a tanuló között eltérő megállapodás jön létre. Amennyiben azonban az iskola a tanuló által előállított dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat átruházza, díjazást köteles fizetni a tanulónak. A díjazás mértékében az iskola és a tanuló állapodik meg. A tizennégy évnél fiatalabb tanulók esetében mivel ők a Polgári törvénykönyv alapján még cselekvőképtelenek a megállapodáshoz be kell szerezni a szülő egyetértését is. 11. A Kt. 14. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:,,(2) A szülő kötelessége különösen, hogy a) gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, b) biztosítsa gyermeke e törvény 24. -ának (3) bekezdésében meghatározottak szerinti óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének teljesítését, c) figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, 5

d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, e) elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását, f) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében, g) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait.'' A közoktatási törvény módosított szövege egyértelműbbé, pontosabbá tette, hogy milyen kötelezettségek terhelik a szülőt gyermeke fejlődésével összefüggésben. Az új rendelkezés összhangban áll a családjogi törvény előírásaival, melyek szerint: a szülői felügyelet magában foglalja a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének jogát és kötelezettségét, a szülők kötelessége, hogy gyermeküket gondozzák, testi, értelmi és erkölcsi fejlődését elősegítsék. 15. (2) A Kt. 19. -a a következő (2) (4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2) (3) bekezdés számozása (5) (6) bekezdésre változik: (3) Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. (4) Az iskolaszék annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárja a (2) bekezdésben meghatározott ruházati és más felszerelések megvételét.'' Az új törvényi szabályozás a pedagógusok tankönyv, illetve más ruházati, felszerelési eszközre vonatkozó választási szabadságát korlátozza, amikor kimondja, hogy tanév közben az eszközök beszerzésére vonatkozó korábbi döntés nem változtatható meg, ha azért a szülőknek fizetni kell. Ugyancsak új dolog a törvényben, hogy az iskolaszék annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. Ez a döntés azonban nem akadályozhatja az iskolai nevelő és oktató munkát azzal, hogy a szükséges tankönyveket és felszereléseket az alacsonyan megállapított összegből nem lehet 6

beszerezni. 18. A Kt. 24. -a helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének megküldésével értesíti a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt.'' Az új törvényi előírás szerint a szülő kérheti, hogy a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatára gyermeke abban az évben is óvodás maradhasson, amikor hetedik életévét betölti, de ez csak abban az esetben lehetséges, ha a gyermek augusztus 31-e után született, és ezzel a döntéssel az óvoda nevelőtestülete is egyetért. 29. (2) A Kt. 40. -ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a a következő (8) (12) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (8) bekezdés számozása (13) bekezdésre változik: (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni.'' Az iskoláknak a tanulók és a szülők felé nyitottan kell működniük. Mivel az iskola belső szabályzatai meghatározzák a tanulókkal és a szülőkkel szembeni elvárásokat, sőt a bennük foglaltakat az iskolák a tanulóktól számon is kérik, teljesen indokolt, hogy ezeket a szabályzatokat az érintettek megismerhessék. Mivel a belső szabályzatok közül a házirend jogszabályként funkcionál, ezt az új előírás szerint az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni. 7

30. A Kt. 41. -ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:,,(3) A gyermek, a tanuló, a szülő és az alkalmazott nem késztethető lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására. (4) A gyermeket, a tanulót, a szülőt és az alkalmazottat nem érheti hátrány világnézeti, lelkiismereti, politikai meggyőződése miatt.'' Az már a közoktatási törvény módosítás előtti rendelkezései között is szerepelt, hogy a tanuló, a szülő és az alkalmazott nem volt késztethető világnézeti meggyőződésének megvallására, megtagadására, illetve a tanulót, a szülőt és a pedagógust nem érhette hátrány lelkiismereti meggyőződése miatt. Mostantól ez a szakasz kibővült a politikai meggyőződésre vonatkozó előírásokkal is. 31. A Kt. 44. -ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A nevelési, illetve pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.'' A törvény módosítás előtti rendelkezések a szülők tanév végi tájékoztatását csak a következő témákban írták elő: azokról a tankönyvekről és taneszközökről, amelyekre a nevelő és oktató munkához szükség van : Ettől a tanévtől kezdve a következő tanévvel kapcsolatos tájékoztatásnak ki kell térnie az alábbiakra: tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati felszerelések, esetlegesen más szükséges felszerelések, az iskolától kölcsönözhető tankönyvek, taneszközök és más felszerelések, az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülők kiadásainak csökkentéséhez. 8

39. A Kt. 59. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti ( 5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:,,(5) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek, tanulók nagyobb csoportja alatt.'' A Kt. 59. paragrafusába újonnan belekerülő (5) bekezdés jelentősen megváltoztatta az iskolai szülői szervezet (közöss ég) szerepét. Az új előírások biztosítják a szülői szervezet számára, hogy figyelemmel kísérje az intézményben a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Ennek módját a törvény nem szabályozza, hiszen a Kt. 59. (3) bekez dése szerint a szülői szervezet (közösség) maga dönt működési rendjéről. Az új előírás alapján a szülői szervezet tájékozódhat is bármely olyan kérdésben, amely a gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érinti. Sőt a szülői szervezet arra is felhatalmazást kapott, hogy képviselője tanácskozási vagyis nem szavazati joggal részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, ha ott a gyermekkel, tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekről van szó. Azt, hogy mit kell érteni a gyermekek, tanulók nagyobb csoportján a házirendben kell meghatározni. 44. (3) A Kt. 70. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:,,(3) Az első-harmadik évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló,,felzárkóztatásra szorul'' minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. 9

A közoktatási törvény módosítása megváltoztatta a tanulók értékelésére vonatkozó előírásokat. A változások között találjuk, hogy a pedagógusnak az első három évfolyamon és a negyedik évfolyamban félévkor a legrosszabb minősítést kapott ( felzárkóztatásra szorul ) tanulók szüleivel közösen kell megbeszélni a tanulási probléma megoldására irányuló teendőket: értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, javaslatot kell tenni az akadályozó tényezők megszüntetését szolgáló intézkedésekre. 45. (2) A Kt. 71. -ának (4) (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a a következő (6) (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik: (6) A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez. E rendelkezések alkalmazásában eredményes felkészülés azoknak az ismereteknek, képességeknek, készségeknek a negyedik évfolyam végére történő elsajátítása, amelyek az ötödik évfolyamba lépéshez szükségesek. (7) A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A szakképzési évfolyam nem ismételhető meg. Nem tekinthető a szakképzési évfolyam megismétlésének a második vagy további szakképzésbe történő bekapcsolódás.'' Az első negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése érdekében az iskolának egyéni foglalkozásokat kell szerveznie. Az első három évfolyamon és a negyedik évfolyam félévekor a szülőt a szóbeli, közös értékelés alkalmával tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez. A tanuló a szülő kérésére megismételheti az évfolyamot abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Ezt azonban csak az igazgató engedélyével teheti meg. Nincs azonban az igazgatónak mérlegelési joga akkor, ha az évfolyamismétlést a szülő az első-negyedik évfolyamon kéri. Ilyen esetben az 10

évfolyamismétlés csak a szülő döntésén múlik. 50. (2) A Kt. 78. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:,,(3) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő után a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen dönti el, hogy az iskolai tanulmányait a (2) bekezdésben meghatározott időpontig a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a felnőttoktatásban folytatja-e, azzal a megkötéssel, hogy annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti, csak a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatásban vehet részt.'' Az a tanuló, aki tizenhatodik életévét betöltötte tizennyolc éves koráig a szülővel közösen dönthet arról, hogy a középiskolában a nappali rendszerű oktatásban vagy a felnőttoktatásban folytatja-e iskolai tanulmányait. 61. (3) A Kt. 91. -a (7) bekezdésének b) pontja a következő negyedik gondolatjeles szövegrésszel egészül ki: [A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes b) jegyző],, bejelentésre vagy hivatalból elrendeli, hogy a szülő gyermekével jelenjen meg a nevelési tanácsadáson, illetőleg a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, amennyiben arra a tankötelezettség teljesítése érdekében szükség van.'' A törvénymódosítás előtti rendelkezések csak a szakértői és rehabilitációs bizottság esetében tették lehetővé, hogy a jegyző elrendelhette a vizsgálaton való kötelező részvételt. Mivel azonban a nevelési tanácsadó is nagyon fontos szerepet játszik az iskolaérettség eldöntésében, ezentúl a jegyző a nevelési tanácsadó vizsgálatán való részvételre is kötelezheti a szülőt. 66. (2) A Kt. 95/A. -a a következő (4) (9) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (4) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik: (8) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont engedélyezheti az e törvény 3. számú mellékletének I. részében meghatározott maximális létszám húsz százalékkal, illetve a II. rész 7 8. pontjában meghatározottak szerint számított maximális létszám tíz százalékkal történő túllépését, ha az oktatásszervezési okok miatt indokolt. Az engedélyt a fenntartó kérelmére lehet megadni. Az engedélyhez csatolni kell az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet (közösség) és az isk olai diákönkormányzat egyetértését. 11

A fenntartó kérésére az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont engedélyezheti a tanulócsoportok maximális létszámának tíz százalékkal történő túllépését, de ehhez a kéréshez fenntartónak többek között az iskolai szülői szervezet (közösség) egyetértését is be kell szereznie. 67. A Kt. 98. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:,,(3) Az oktatási miniszternek a szülői jogokkal összefüggő döntései előkészítésében az Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács működik közre. Az Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, állást foglalhat a szülői jogokat érintő bármilyen kérdésben. Az Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács kilenc tagból áll, amelynek három tagját az oktatási miniszter, hat tagját az országos szülői szervezetek delegálják. E bekezdés alkalmazásában szülői szervezeten azt a szervezetet kell érteni, amelyik alapszabályának és bírósági nyilvántartásba vételének igazolásával a Közoktatás-politikai Tanács titkárságán bejelentkezett. A közoktatási törvény előírásai szerint az oktatási miniszternek döntései előkészítéséhez több szakmai bizottságot kell működtetnie. E bizottságok között a szülői jogokkal összefüggő döntések előkészítésében mostantól az Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács vesz majd részt. 75. A Kt. 114. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:,,(4) Az ingyenes szolgáltatások körében a nevelési program, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni. Az iskolaszék annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.'' 12

A törvénymódosítás új rendelkezésként léptette életbe, hogy a tanulók számára kötelező, a pedagógiai programban előírt a tanítási órákon túli vagy iskolán kívüli foglalkozásokért a szülőktől nem lehet pénzt kérni. Az iskolaszék felhatalmazást kapott arra is, hogy ha jónak látja meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet nem lehet túllépni a különféle nem ingyenes tanórán kívüli programok szervezésénél. Ha nem működik az intézményben iskolaszék, ez a jog az iskolai szülői szervezetet (közösséget) és a diákönkormányzatot illeti meg. 88. (2) A Kt. 2. számú melléklete az,,az adatok statisztikai célú felhasználása'' címet megelőzően a következő címmel és rendelkezésekkel egészül ki:,, Adatkezelés a közoktatási intézményekben 1. A pedagógust és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülővel történő közlés tekintetében a tanuló, másokkal történő közlés tekintetében a tanuló és a szülő közösen, mindkét esetben írásban felmentést adott. A tanuló írásbeli hozzájárulásának hiányában sem minősül a titoktartási kötelezettség megszegésének a cselekvőképtelen kiskorú szülőjének tájékoztatása, ha az a konkrét tény, adat, információ átadása nélkül, és azt követően történik, hogy a pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott meggyőződött arról, hogy a tanulót ezzel nem hozza hátrányos helyzetbe. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, tanuló érdekében végzett megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek e törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók. A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestület ülésén. 6. Az iratkezelési szabályzatban, ha ilyen készítése nem kötelező, a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet, (közösséget) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. 7. Önkéntes adatszolgáltatás esetén a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell 13

szerezni a szülő engedélyét.'' A közoktatási törvény új rendelkezései jelentősen megváltoztatták, kibővítették az adatvédelemre vonatkozó előírásokat. A legfontosabb változás talán az, hogy a pedagógust titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és a tanulókkal, valamint azok családjával összefüggésben tudomásra jutott információkkal kapcsolatban. A titoktartási kötelezettség alól írásban felmentést adhat: a szülőnek történő közléshez a tanuló, a másoknak történő közléshez a tanuló és a szülő közösen. A cselekvőképtelen kiskorú (14. életévét be nem töltött) tanulónál a szülő tájékoztatása az írásbeli felmentés hiányában sem minősül a titoktartási kötelezettség megszegésének, ha az: a konkrét információ átadása nélkül történik, nem hozza hátrányos helyzetbe a tanulót. Ilyen esetben tehát a szülővel történő közlés előtt a pedagógusnak meg kell győződnie arról, hogy a tájékoztatással nem kerül-e rosszabb helyzetbe a tanuló. A tizennegyedik életévét betöltött tanuló írásbeli felhatalmazása nélkül a pedagógus nem nyújthat tájékoztatást még a szülőnek sem a birtokába jutott információról. Minden közoktatási intézményben az iratkezelési szabályzatban vagy a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként elkészített adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és adattovábbítás rendjét. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél és módosításánál a szülői szervezetet (közösséget) egyetértési jog illeti meg. 14

A közoktatási törvény rendelkezései pontosan előírják, hogy a közoktatási intézmény mely adatokat tarthatja nyilván. Ezekről az adatokról a szülőnek kötelessége tájékoztatnia az iskolát. Előfordulhat olyan eset is, amikor az iskola ezeken túl is kér adatokat. Ilyenkor a szülő vagy a tanuló önkéntes adatszolgáltatásáról beszélünk, hiszen saját döntésükön múlik, hogy a kérdéses adatot közlik-e az iskolával, erre ugyanis jogszabályi rendelkezés hiányában nem kötelezhetőek. Az önkéntes adatszolgáltatás esetén azonban kiskorú tanuló esetében: a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatás nem kötelező, az adatszolgáltatáshoz be kell szerezni a szülő engedélyét. III. A SZÜLŐ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A JOGSZABÁLYOK RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN 1. A szülőt megillető jogok -A szülő joga, hogy az iskola együttműködjön vele gyermeke személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. Kt. 2. (4) bekezdés -Az állam és a helyi önkormányzat köteles tiszteletben tartani a szülőnek azt a jogát, hogy gyermeke vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessen. Kt. 4. (1) bekezdés -A hit- és vallásoktatást az óvodában a szülők, az iskolában és kollégiumban a tanulók és a szülők igényei szerint kell megszervezni. Kt. 4. (4) bekezdés -A szülő kérheti, hogy gyermeke megkezdje a tankötelezettség teljesítését abban az évben, melyben a hatodik életévét május 31. és december 31. között betölti. Kt. 6. (2) bekezdés 15

-A szülő kiskorú gyermekével együtt kérelmet nyújthat be a tankötelezettség megszüntetése végett, ha gyermeke: érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik. Kt. 6. (6) bekezdés -A szülő választhat, hogy gyermeke a tankötelezettségét milyen módon teljesíti: iskolába járással, vagy magántanulóként. Kt. 7. (1) bekezdés -A tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetében a szülőt egyetértési jog illeti meg a megfelelő díjazás mértékének megállapításában, abban az esetben, ha az iskola a tanuló által előállított dolgok vagyoni jogait másra ruházza át. Kt. 12. (4) bekezdés -A szülő joga a nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztása. Kt. 13. (1)-(2) bekezdés -A szülő joga, hogy a közoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelően nem állami, illetve nem helyi önkormányzati iskolát alapítson, vagy annak alapításában részt vegyen. Kt. 13. (2) bekezdés -A szülő igényelheti, hogy az iskola és a kollégium pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse. Kt. 13. (3) bekezdés -A szülő igényelheti, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék. Kt. 13. (3) bekezdés -A szülő gyermeke gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságának gyakorlását a gyermek érettségének megfelelően irányíthatja. Kt. 13. (4) bekezdés -A szülő a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait, ha a településen nem működik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai nevelést és oktatást. 16

Kt. 13. (5) bekezdés -A szülő a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy a sajátos nevelési igényű gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez-oktatásához szükséges feltételeket a településen megteremtsék. Kt. 13. (5) bekezdés - A szülő megismerheti a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, tájékoztatást kaphat az abban foglaltakról. Kt. 14. (1) bekezdés - A szülő megismerheti a nevelési-oktatási intézmény házirendjét, tájékoztatást kaphat az abban foglaltakról. Kt. 14. (1) bekezdés -A szülőnek gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást kell kapnia az iskolától. Kt. 14. (1) bekezdés - A szülőnek gyermeke neveléséhez tanácsokat, segítséget kell kapnia az iskolától. Kt. 14. (1) bekezdés -A szülő írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének, a nevelőtestületnek, az óvodaszéknek, az iskolaszéknek, a kollégiumi széknek, illetve a pedagógusnak meg kell vizsgálnia, és arra a megkereséstől számított harminc napon belül (az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen) érdemi választ kell kapnia. Kt. 14. (1) bekezdés -A szülő kérheti, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett igénybe vehesse. Kt. 14. (1) bekezdés -A szülő kezdeményezheti nem kötelező foglalkozások megszervezését a nevelésioktatási intézményben. Kt. 14. (1) bekezdés -A szülő a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vehet az iskolai foglalkozásokon. Kt. 14. (1) bekezdés - A szülő kezdeményezheti óvodaszék, iskolaszék, illetve kollégiumi szék létrehozását. Kt. 14. (1) bekezdés - A szülő részt vehet az óvodaszék, az iskolaszék, illetve a kollégiumi szék szülői 17

képviselőinek megválasztásában, mint választó és mint megválasztható személy. Kt. 14. (1) bekezdés - A szülő jogai érvényesítése, illetve kötelessége teljesítése érdekében kezdeményezheti szülői szervezet (közösség) létrehozását. Kt. 14. (1) bekezdés és Kt. 59. (1) bekezdés - A szülő jogai érvényesítése, illetve kötelessége teljesítése érdekében közreműködhet a szülői szervezet (közösség) tevékenységében. Kt. 14. (1) bekezdés és Kt. 59. (1) bekezdés - A szülő személyesen vagy képviselői útján jogszabályban meghatározottak szerint részt vehet az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában. Kt. 14. (1) bekezdés - A szülő tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések helyett újabbak beszerzését nem köteles vállalni, ha azért neki fizetnie kell. Kt. 19. (3) bekezdés - A szülőt a pedagógusnak az őt érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatnia kell. Kt. 19. (7) bekezdés - A szülőt a pedagógusnak figyelmeztetnie kell, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Kt. 19. (7) bekezdés -A szülő javaslataira, kérdéseire a pedagógusnak érdemi választ kell adnia. Kt. 19. (7) bekezdés -A szülő emberi méltóságát és jogait a pedagógusnak tiszteletben kell tartania. Kt. 19. (7) bekezdés -A szülő a sajátos nevelési igényű gyermeke számára kiválaszthatja a megfelelő nevelési-oktatási intézményt a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján. Kt. 30. (3) bekezdés 18

-A szülő joga, hogy amennyiben gyermekének a tanuláshoz nem tudja biztosítani a megfelelő feltételeket, a kollégium teremtse meg ezeket a gyermek számára az iskolai tanulmányok folytatásához. Kt. 32. (1) bekezdés -A szülővel gyermeke kollégiumának kapcsolatot kell tartania. Kt. 32. (4) bekezdés -A szülő joga, hogy nevelő munkáját a pedagógiai szakszolgálat segítse. Kt. 34. bekezdés -A szülő saját maga vagy a képviselője útján részt vehet a jogszabályban meghatározottak szerint a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében. Kt. 39. (2) bekezdés -A szülő joga, hogy a házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor az intézményben megkapja. Kt. 40. (12) bekezdés - A szülő joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben tiszteletben tartsák lelkiismereti és vallásszabadságát, Kt. 41. (2) bekezdés a nevelési-oktatási intézményben nem késztethetik lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására, Kt. 41. (3) bekezdés a nevelési-oktatási intézményben nem érheti hátrány világnézeti, lelkiismereti, politikai meggyőződése miatt. Kt. 41. (4) bekezdés -A szülőt az iskolának a megelőző tanév végén tájékoztatnia kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Kt. 44. (2) bekezdés -A szülőt az iskolának a megelőző tanév végén tájékoztatnia kell az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről. Kt. 44. (2) bekezdés -A szülőt az iskolának a megelőző tanév végén tájékoztatnia kell arról, hogy milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Kt. 44. (2) bekezdés 19

-A szülő igényelheti, hogy az iskola a felügyeletre szoruló gyermeke részére a tizedik évfolyam befejezéséig gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskolában pedig valamennyi évfolyamon napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezzen. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat az iskolának olyan módon kell megszerveznie, hogy az eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. Kt. 53. (3) és (4) bekezdés -A szülőt az iskolának rendszeresen értesítenie kell gyermeke tanév közben kapott érdemjegyeiről. Kt. 70. (1) bekezdés -A szülőt az iskolának be kell vonnia gyermeke értékelésébe, ha gyermeke az elsőharmadik évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor,,felzárkóztatásra szorul'' minősítést kapott. Az iskolának fel kell tárnia a gyermek fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tennie az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Kt. 70. (3) bekezdés - A szülőnek az iskolától tájékoztatást kell kapnia azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez. (Eredményes felkészülés azoknak az ismereteknek, képességeknek, készségeknek a negyedik évfolyam végére történő elsajátítása, amelyek az ötödik évfolyamba lépéshez szükségesek.) Kt. 71. (6) bekezdés -A szülő eldöntheti, hogy gyermeke az első-negyedik évfolyamon megismételje-e az évfolyamot. Kt. 71. (7) bekezdés -A szülő az ötödik évfolyamtól kezdve kérheti, hogy gyermeke ismételje meg az iskolai évfolyamot abban az esetben is, ha egyébként a gyermek felsőbb évfolyamra léphetne. Kt. 71. (7) bekezdés - A szülőnek az iskolától értesítést kell kapnia, ha gyermeke ellen fegyelmi eljárás indul. A fegyelmi eljárásba a szülőt is be kell vonni. Kt. 76. (7) bekezdés -A szülő kezdeményezheti az iskolában fegyelmi eljárás indítását és lefolytatását gyermeke ellen. Ilyen esetben a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni. Kt. 76. (7) bekezdés 20

-A szülő gyermekével közösen eldöntheti, hogy gyermeke a tizenhatodik életév betöltése után iskolai tanulmányait a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a felnőttoktatásban folytatja-e. Kt. 78. (3) bekezdés -Az iskolának írásban kell közölnie a szülővel a gyermekével kapcsolatos döntéseket a jogszabályban meghatározott esetben és formában. Kt. 83. (1) bekezdés -A szülő gyermeke érdekében eljárást indíthat az óvoda, az iskola, a kollégium döntése vagy intézkedése ellen, illetve intézkedésének elmulasztása miatt a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését. (Eljárást indíthat a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.) Kt. 83. (2) bekezdés -A szülő bírósági felülvizsgálatot kérhet a fenntartónak a törvényességi kérelem, továbbá a Kt. 76. (2) bekezdésének a)-b) pontjában és a 76. (5) bekezdésének a)- b) pontjában meghatározott fegyelmi ügyek kivételével a felül bírálati kérelem tárgyában hozott döntésével szemben a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközésre hivatkozással. Kt. 83. (8) bekezdés -A szülő a független vizsgabizottság, az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz a döntést követő három munkanapon belül jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi kérelmet nyújthat be. Kt. 84. (5) bekezdés -A szülő számára a polgármesternek a tankötelezettség ideje alatt segítséget kell nyújtania gyermeke iskolai elhelyezéséhez és utaztatásához, ha a településen nem működik a tankötelezettség végéig nevelő és oktató iskola. Kt. 91. (7) bekezdés 21

-A szülő számára meg kell téríteni a pedagógiai szakszolgálatot nyújtó intézmény, a korai fejlesztést és gondozást nyújtó, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését és oktatását végző, valamint a fejlesztő felkészítést biztosító intézmény eléréséhez szükséges helyközi utazás költségeit, továbbá a gondozói tanfolyam költségét. Kt. 120. (2) bekezdés -A szülő joga, hogy a közoktatási intézményben csak a jogszabályi rendelkezésekben előírt adatait tartsák nyílván. Kt. 2. számú melléklet -A szülő joga, hogy a pedagógus és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a titoktartási kötelezettség megtartásával megőrizzen minden olyan tényt, adatot, információt, amely a szülő gyermekével és családjával kapcsolatban a tudomására jutott. Kt. 2. számú melléklet -A szülő joga, hogy a nevelési-oktatási intézmény értesítse őt gyermeke óvodai, iskolai, kollégiumi felvételével, az óvodai elhelyezésével, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos döntéséről, a működés rendjéről. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 3. (1) bekezdés -A kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan óvodai, iskolai, kollégiumi döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 3. (2) bekezdés -A kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan ügyben, amely a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony keletkezésével, megszűnésével, a tanulói jogviszony szünetelésével, a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentéssel, az egyes tantárgyak alóli mentesítéssel, a tanulmányi idő megrövidítésével kapcsolatos. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 3. (2) bekezdés -A szülő joga, hogy jelzéssel éljen az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős felé, ha valamelyik gyermeknél veszélyeztető okot lát. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. (5) bekezdés 22

-A szülő joga, hogy az iskola továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújtson gyermeke középiskolai, szakiskolai, felsőfokú iskolai tanulmányainak megkezdéséhez. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. (7) bekezdés -A szülőt értesíteni kell gyermekével kapcsolatosan az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról; az iskolai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról; a kollégiumi felvételi kérelem és az externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálásáról. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 18. (3) bekezdés -A szülő joga, hogy írásbeli kérelmére gyermeke engedélyt kapjon az iskolából való távolmaradásra a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. (2) bekezdés -A szülő joga, hogy az iskola értesítse gyermeke első igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. (3) bekezdés -A szülő gyermekével közösen kérheti, hogy gyermeke a félévi vagy év végi osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt adjon számot a tudásáról, illetve, hogy gyermeke független vizsgabizottság előtt tehessen javítóvizsgát. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 22. (2) és (3) bekezdés -A szülő joga, hogy az iskola igazgatója tájékoztassa őt a magántanuló jogairól és kötelességeiről, ha gyermeke tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 23. (2) bekezdés -Gyermeke félévi osztályzatáról a szülőt az ellenőrző könyvben kiállított félévi értesítőben kell tájékoztatni. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 24. (5) bekezdés -A szülőt haladéktalanul tájékoztatni kell, ha gyermeke az iskolának, kollégiumnak kárt okozott. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 33. (2) bekezdés -A szülő kérheti a nevelési-oktatási intézmény döntéseinek határozatba foglalását. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 36. (2) bekezdés -A szülő vagy a szülő meghatalmazottja képviselheti gyermekét a jogorvoslati eljárásban. Ptk. 222 223. és 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 36. (4) bekezdés 23

-A szülő joga, hogy amennyiben gyermeke képesség-kibontakoztató felkészítésben vesz részt a gyermek három havonta történő értékelésére meghívják. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. (7) bekezdés -A szülő joga, hogy a gyermeke ellen indított fegyelmi eljárásról értesítést kapjon, valamint, hogy a fegyelmi eljárásban ő vagy képviselője részt vegyen. Ptk. 222 223. és 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 5. számú melléklet -A szülők jogai a középfokú iskolákba történő jelentkezés esetén: a gyermek jelentkezési lapját mind a két szülőnek alá kell írnia, az állami és az önkormányzati feladatellátásban közreműködő iskolákban a felvételi eljárás költségeire a szülőtől nem lehet pénzt kérni, a középfokú iskolának a felvétellel kapcsolatos döntését szülőnek is meg kell küldenie, ha a középfokú iskola a felvételi eljárás keretében írásbeli felvételi vizsgát szervez, az írásbeli vizsga kiértékelt feladatlapjait (dolgozatait) a vizsgázó és a szülője az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet, valamint a feladatlapról jelentkező kérelmére és költségére az iskolának másolatot is kell készítenie, a felvételi eljárás eredményének nyilvánosságra hozatala során a jelentkező személyes adatai akkor tehetők közzé, ha ahhoz a szülő is hozzájárult; a szülő kérheti, hogy az általuk megadott egyéni adat (például jelige) felhasználásával tegyék közzé az elért eredményeket, a középiskolába történő jelentkezés elutasítása esetén az iskola igazgatójának fel kell hívnia a jelentkező és a szülő figyelmét, hogy a közoktatásról szóló törvény alapján a döntés ellen jogorvoslattal élhet. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. számú melléklet -A szülő joga, hogy a tankönyvek kiválasztásában képviselői útján közreműködjön. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény bevezetője 24

2. A szülőre vonatkozó kötelezettségek -A szülő kötelessége, hogy ne korlátozza gyermeke gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, bár ennek gyakorlását a gyermek érettségének megfelelően irányíthatja. Kt. 4. (1) bekezdés és Kt. 13. (4) bekezdés -A szülő köteles gyermeke véleményét korától és érettségétől függően figyelembe venni. Kt. 4. (1) bekezdés -A szülőnek gondoskodnia kell gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. Kt. 14. (2) bekezdés -A szülőnek biztosítania kell, hogy gyermeke, ha az ötödik életévét betöltötte, óvodai nevelésben vegyen részt. Kt. 14. (2) bekezdés -A szülőnek biztosítania kell gyermeke tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének teljesítését. Kt. 14. (2) bekezdés -A szülőnek figyelemmel kell kísérnie gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét. Kt. 14. (2) bekezdés -A szülőnek gondoskodnia kell arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és ehhez meg kell adnia minden tőle elvárható segítséget. Kt. 14. (2) bekezdés -A szülőnek rendszeres kapcsolatot kell tartania a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. Kt. 14. (2) bekezdés -A szülőnek elő kell segítenie gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, valamint azt, hogy gyermeke az óvoda, az iskola, a kollégium rendjét, a közösségi élet magatartási szabályait elsajátítsa. Kt. 14. (2) bekezdés -A szülőnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében. Kt. 14. (2) bekezdés -A szülőnek tiszteletben kell tartania az óvoda, az iskola, a kollégium vezetőinek, pedagógusainak és alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait. Kt. 14. (2) bekezdés 25

-A szülőnek gyermekével meg kell jelennie a szakértői vizsgálaton, illetve a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe be kell íratnia, vagy gyermeke részére a szakértői véleményben meghatározottak szerint biztosítania kell a fejlesztő felkészítésben való részvételt. Kt. 30. (4) és (6) bekezdés -A szülő március 1-je és április 30-a között a községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghirdetett időpontban köteles beíratni tanköteles gyermekét a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 16. (1) bekezdés -A szülő köteles gyermeke felkészítéséről gondoskodni, ha gyermeke a tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 23. (1) bekezdés -A szülő köteles az okozott kárt megtéríteni, ha gyermeke az iskolának, kollégiumnak kárt okozott. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 33. (2) bekezdés -A szülő köteles tanköteles korú gyermekét beíratni a kötelező felvételt biztosító középiskolába. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. számú melléklet 3. A szülő jogainak és kötelezettségeinek korlátozása -Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén a közoktatási törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Kt. 11. (6) bekezdés -Nagykorú tanuló esetében a közoktatási törvényben vagy a végrehajtására kiadott rendeletben a szülő vagy a szülők képviselője részére megállapított jog vagy kötelezettség a tanulót vagy a tanulók képviselőjét illeti meg, illetve terheli. Kt. 11. (6) bekezdés 26

IV. AZ ISKOLA FELADATAI A SZÜLŐKKEL ÖSSZEFÜGGŐ KÉRDÉSEKBEN Az iskola, köteles együttműködni: a szülővel a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában, a szülők közösségével a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen, hogy a szülői szervezetekkel (közösségekkel) együttműködjön, a kollégiumnak kapcsolatot kell tartani a szülővel. A szülők igényei szerint kell megszervezni: a hit- és vallásoktatást. Meg kell határozni a szülőkkel, illetve a szülői szervezettel való kapcsolattartás formáját: az óvoda nevelési programjában, illetve az iskola és a kollégium pedagógiai programjában kell meghatározni a szülő és a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formáját. A szülőnek át kell adni: a házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor. A szülőket értesíteni kell: a működés rendjéről, a tanuló érdemjegyeiről rendszeresen, 27

a tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos döntésről, az óvodai, az iskolai, a kollégiumi felvétellel, átvétellel; az óvodai elhelyezéssel, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszűnésével kapcsolatos döntésről, gyermeke első igazolatlan mulasztásáról (Az értesítésben fel kell hívn i a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.), írásban legalább kettő alkalommal az igazolatlan mulasztás következményeiről, ha ennek következménye az óvodai elhelyezés, illetve a tanulói jogviszony megszüntetése (tanköteles kivételével), az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagság várható megszüntetéséről fizetési hátralék miatt, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről akkor is, ha a tanuló nagykorú, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él, a fegyelmi eljárás megindításáról, a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével a fegyelmi tárgyalás előtt legalább egy héttel, a fegyelmi határozat kihirdetéséről írásban (megrovás és szigorú megrovás büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a szülő azt tudomásul veszi, a határozat megküldését nem kéri, és lemond eljárást megindító kérelmi jogáról.). a középfokú iskolának a felvétellel kapcsolatos döntéséről A szülőket tájékoztatni kell: az intézmény nevelési programjáról, illetve pedagógiai programjáról, az intézmény házirendjéről, az őket érintő kérdésekről, folyamatosan az óvodás gyermek fejlődéséről, folyamatosan a tanuló érdemjegyeiről, 28