Az ISO 50001 és az energetikai auditálás független szakértői összehasonlító elemzése Szerkesztették: dr. Czelleng Arnold Nagy Tibor Siklósi Imre Budapest, 2016. december 15. 2016. évi CXXXVIII. törvény az egyes klímapolitikai és zöldgazdaság fejlesztési tárgyú törvények módosításáról, valamint a Kormány 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelete az energiahatékonyságról, valamint a megújuló energiaforrásból származó villamos energia működési támogatásáról szóló egyes kormányrendeletek módosításáról
Tartalom Tartalom... 2 Vezetői összefoglaló... 3 Az energiahatékonyság jogi szabályozása... 4 Energetikai Audit... 6 MSZ EN ISO 50001: 2012... 7 Különbségek, hasonlóságok... 8 Újabb moratórium... 9
Vezetői összefoglaló Miért érdemes energiahatékonysági intézkedéseket hozni, beruházásokat tenni? Számos nemzetközi példa igazolja, hogy a nagyvállalatok (illetve egyes ágazatok középvállalatai) az energiahatékonyságuk növelése során elemi érdeküknek megfelelően azt a legkisebb költségek mellett igyekeznek végrehajtani. A beruházások esetükben nem kötelezettséget jelentenek, hanem energiaköltségeik csökkentésén keresztül saját versenyképességük növelése érdekében elvégzett fejlesztéseket. Különösen igaz ez azon vállalatok esetében, amelyek az ETS-rendszer által érintettek, hiszen ezek energiamegtakarításukkal egyetemben kvótavásárlási kötelezettségüket is csökkenteni tudják. Ez alapján a hazai jogszabályalkotók kényszer helyett ösztönzést látnak a vonatkozó jogszabályokban. Mindazonáltal az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében a nagyvállalatok energiahatékonysági vállalásainak teljesítésére vonatkozó monitorozás érdekében az állam célul tűzte ki hatékony ellenőrző rendszer működtetését. A fentiek alapján tehát a nagyvállalatok energiahatékonyságot növelő beruházásai egyrészről önkéntes, kifizetődő, ugyanakkor államilag előírt és ellenőrzött keretek között folyó tevékenységek. Ennek megfelelően azért érdemes energiahatékonysági intézkedéseket hozni és beruházásokat tenni, mert megéri, és mert kötelező. Melyik módszer alkalmas(abb) az energiahatékonyság növelésére? Számos érv szól amellett, hogy az MSZ EN ISO 50001:2012 bevezetése és fenntartása több előnnyel jár, mint többlet kötelezettségvállalással, azonban a döntések helyzet- és prioritásfüggése miatt ezt tárgyilagosan nem jelenthetjük ki. Miközben a jogszabály által kötelezően előírt energetikai audit a szabvány követelményeinek csupán részeként aposztrofálható, a jogszabályi megfeleléshez ez is elegendő. Nem véletlen ugyanakkor, hogy a jogszabályalkotók lehetőséget hagytak a bürokratikus állami ellenőrzés mellett a piaci szereplők részbeni szerepvállalására. Az irányítási rendszerek alkalmazásának évtizedekre visszanyúló tradíciója, a szabványokban rögzített konzisztens és megbízható követelmények és azok megfelelőségének értékelésének (tanúsításának) ellenőrzöttsége eredője e lehetőség. Nem is beszélve arról a makacs tényről, hogy az EU valódi eredményeket akar. A vonatkozó jogszabályokkal az EU - az energiaszükséglet korlátozása révén csökkenteni szándékozik energiafüggőségét és üvegházhatásúgáz-kibocsátását, ekként néhány lépéssel közelebb kerül a teljes energiafogyasztás 2020-ig 20%-kal történő csökkentésére irányuló céljának eléréséhez. Magyarországnak 2020-ig összesen 41,6 PJ új energiamegtakarítást szükséges elérnie, ennek 55 százaléka (22,9 PJ) a lakossági és kisvállalati épületenergetikai korszerűsítések, 25 százaléka (10,4 PJ) az állami és önkormányzati tulajdonú épületállomány felújítása, 20 százaléka (8,3 PJ) pedig a nagyvállalatok energiahatékonysági intézkedései, beruházásai révén teljesülhet optimálisan. Az energiahatékonysági célok elérése tehát abszolút értékű, amit irányítási rendszerbe foglalva, a folyamatok kézben tartásával, az irányok kijelölésével és folyamatos figyelemmel kísérésével lehet megbízhatóan biztosítani. Az EN ISO 50001:2011 eredeti szabvány hivatalos magyar nyelven kiadott változata, mint irányítási rendszer erre hivatott.
Az energiahatékonyság jogi szabályozása Az energiafelhasználás racionalizálása, az energiafüggőség csökkentése, és ezzel áttételesen a klímaváltozás ütemének csökkentése tárgyában csak az elmúlt 5 évet tekintve az EU energiahatékonysági szabályozásában az alábbi három lényeges irányelv rendelkezik az energiafogyasztók mérési, auditálási és jelölési kötelezettségeiről: 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv; az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről A szabályozás célja, hogy az egyes energiával kapcsolatos termékek energiafogyasztására vonatkozó pontos, megfelelő és összehasonlítható információ az olyan termékek javára befolyásolja a végfelhasználók választását, amelyek kevesebb energiát és egyéb alapvető erőforrást fogyasztanak, vagy közvetetten kevesebb fogyasztást eredményeznek használat során. Ily módon a vásárlók tudatos vásárlási szokásaik által ösztönözhetik a gyártókat arra, hogy lépéseket tegyenek az általuk gyártott termékek energia és egyéb alapvető erőforrás szükségletének fogyasztáscsökkentésére. Az információ kulcsfontosságú szerepet tölt be a piaci erők működésében, ezért minden azonos típusú termékre egységes energiacímke bevezetése vált szükségessé, hogy a potenciális vásárlók szabványos kiegészítő információt kapjanak az adott termékek költségeiről energia- és egyéb alapvető erőforrás-fogyasztásuk tekintetében. 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv; az épületek energiahatékonyságáról A szabályozás elsődleges célja, az épületek energiafogyasztásának javítása az EU-ban az éghajlati viszonyok és a helyi feltételek figyelembevétele mellett. Minimumkövetelményeket és közös módszertant határoz meg. Az irányelv a fűtéshez, melegvízellátáshoz, hűtéshez, szellőztetéshez és világításhoz használt energiákról rendelkezik. A szabályozás egyúttal bevonja a megújuló energia használatát is. Ugyanakkor a szabályozás az építési ágazat egyik élénkítő elemeként sem elhanyagolható célként jelentkezik. A szabályozás mindezeken túl kedvező hatást gyakorol a lakosság rendszeres lakhatási költségeire is. 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv; az energiahatékonyságról A szabályozás számos, valamennyi gazdasági szektorban megvalósítandó energiahatékonysági intézkedésre kötelezi a tagállamokat további energiamegtakarítás elérése érdekében. Az irányelv előírásai az energiatermelést, az elosztást és a végső felhasználást egyaránt érintik. Az érintett szektorok spektruma is rendkívül széles. Az előírások hatással vannak a lakossági, a tercier, az ipari szektorra éppúgy, mint az energiaátalakításra. Az irányelv 8. cikke rendelkezik az Energetikai auditokra és energiagazdálkodási rendszerek alkalmazására irányuló intézkedésekről, melyből következik a hazai 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról és annak végrehajtási rendeletei.
A 2012/27/EU irányelv 8. cikkének alábbiakban idézett- két fontos bekezdése meghatározza az energetikai audit és az azt helyettesítő energiarendszerek minimum követelményét, a mentességi és függőségi feltételeket: (4) A tagállamok biztosítják, hogy a kkv-nek nem minősülő vállalkozások 2015. december 5.-ig, majd azt követően a megelőző energetikai audit napjától számítva legalább négyévenként energetikai auditokra kerüljön sor, amelyeket képesített és/vagy akkreditált szakemberek végeznek független és hatékony módon, vagy amelyeket a nemzeti jogszabályoknak megfelelően független hatóságok hajtanak végre és felügyelnek. (6) Azok a kkv-nek nem minősülő vállalkozások, amelyek egy független szerv által a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványoknak megfelelően tanúsított energia- vagy környezetgazdálkodási rendszert hajtanak végre, mentesülnek a (4) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítése alól, feltéve, hogy a tagállamok biztosítják, hogy az érintett gazdálkodási rendszer magában foglalja a VI. mellékletben foglalt minimumkövetelmények alapján végzett energetikai auditot. Utóbbi bekezdésre a hazai 2015. évi LVII. törvény a 22. (2) bekezdésében az alábbiak szerint tér ki: 22. (2) Mentesül a kötelező energetikai auditálás alól az a nagyvállalat, amely az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtet. Ebben az esetben a nagyvállalat köteles négyévente megküldeni a Hivatal részére az érvényes tanúsítványt. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti kapcsolódó és partnervállalkozásnak nem kell külön tanúsítványt megküldeni a Hivatal részére, amennyiben a nagyvállalat egészére vonatkozó tanúsítvány már megküldésre került. Az EU joganyagban hivatkozott VI. mellékletben rögzített minimumkövetelmények hazánkban a 122/2015. (V.26.) Kormányrendelet 13. -ában a következők szerint szerepel: 13. (1) Az energetikai auditnak az energiafogyasztással és a - villamos energiára vonatkozó - terhelési profilokkal kapcsolatos naprakész, mért és visszakövethető műveleti adatokra kell épülnie, valamint ki kell terjednie az épületek vagy épületcsoportok, ipari műveletek vagy létesítmények energiafogyasztási profiljának részletes felülvizsgálatára, beleértve a szállítást is. (2) Az energetikai auditnak - amennyiben az lehetséges - életciklus-költség elemzésre kell épülnie a hosszú távú megtakarítások, a hosszú távú beruházások maradványértékei, valamint a diszkontráták figyelembe vétele érdekében. (3) Az energetikai auditnak arányosnak és megfelelően reprezentatívnak kell lennie annak érdekében, hogy megbízható képet adhasson az általános energiahatékonyságról. (4) Az energetikai auditnak ki kell terjednie a) az alkalmazott energiahordozók és költségeik meghatározására, b) a fogyasztási trendek, bázisértékek és fajlagos értékek meghatározására, c) az energiapazarlási pontok megkeresésére és bemutatására, d) a költséghatékonyabb energia-felhasználási módok feltárására és elemzésére, a megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségére, valamint a fejlettebb üzemeltetési eljárások és esetleges új berendezések bemutatására. (5) Az energetikai auditnak részletes és hitelesített számításokat kell lehetővé tennie a javasolt energiahatékonyság-javítási intézkedésekre vonatkozóan és számszerűsítenie kell az energiahatékonysági potenciált (potenciális megtakarításokat). A potenciál kiaknázásához szükséges intézkedéseket az energetikai auditnak legalább a (6) bekezdésben meghatározott beavatkozási kategóriákban kell megfogalmaznia, és az ajánlott intézkedésekre lebontva kell számszerűsítenie a potenciális megtakarítások kiaknázásának ajánlott mértékét, a szükséges beruházási költségeket, valamint a megtérülési időt. (6) Az energetikai auditnak legalább az alábbi beavatkozási kategóriák szerint kell meghatároznia intézkedéseket: a) beruházást nem igénylő (egyszerű), b) támogatás nélkül is elvárható módon megtérülő (költségoptimális), c) jelenleg csak támogatásokkal reális (költségigényes).
Energetikai Audit A hatályos jogszabályok követelménye szerint elvégzendő Energetikai audit jellemzői a következők: - Négyévente kell elvégezni az MEKH (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) névjegyzékében szereplő auditorral vagy energetikai auditáló szervezettel, - Energiafogyasztással és a terhelési profilokkal kapcsolatos naprakész, mért és visszakövethető műveleti adatokra kell épülnie, - Létesítmények energiafogyasztási profiljának részletes felülvizsgálatára kell kiterjednie, - Életciklus-költség elemzésre kell épülnie, - Az általános energiahatékonyságról megbízható képet kell adnia. - Ki kell terjednie: - alkalmazott energiahordozók és költségeik meghatározására, - fogyasztási trendek, bázisértékek és fajlagos értékek meghatározására, - energiapazarlási pontok megkeresésére és bemutatására, - költséghatékonyabb energia-felhasználási módok, megújuló energiaforrások, új berendezések feltárására. - Energiahatékonysági potenciált/megtakarítást hitelesített számításokkal kell számszerűsíteni, - Potenciál kiaknázásához szükséges intézkedések bemutatása beavatkozási kategóriánként: - beruházást nem igénylő (egyszerű), - támogatás nélkül is elvárható módon megtérülő (költségoptimális), - jelenleg csak támogatásokkal reális (költségigényes) - Az elért energiamegtakarítás nyomon követésének módszerét meg kell határozni A gyakorlati megvalósítás során, lévén, hogy kialakult jó gyakorlat még nem áll rendelkezésre, így indokolt az energetikai auditokról szóló EN 16247 szabványsorozat és további kapcsolódó szabványok hasznosítása, de ez nem kötelező. A négy éves cikluson belül nem mentesül az adatszolgáltatás alól a kötelezett, így évenként beszámolási kötelezettsége lesz a változásokról. A 2016. évi CXXXVIII. törvény az egyes klímapolitikai és zöldgazdaság fejlesztési tárgyú törvények módosításáról, valamint a Kormány 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelete az energiahatékonyságról, valamint a megújuló energiaforrásból származó villamos energia működési támogatásáról szóló egyes kormányrendeletek módosításáról több ponton hozott változást a nagyvállalatok kötelező energiahatékonysági intézkedései terén. Ezek alapján az a gazdálkodó szervezet, amelynek a tárgyévet megelőző 3 évben az éves energiafelhasználásának átlaga meghaladja a a) 400 000 kwh villamos energiát, b) 100 000 m3 földgázt vagy c) 3 400 GJ hőmennyiséget köteles a vállalkozástól munkajogilag és társasági jogilag független energetikai szakreferenst igénybe venni. Az energetikai szakreferens szakmai megfigyelőként és tanácsadóként részt vesz a rendszeres energetikai auditálás lefolytatásában, valamint az EN ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodási rendszer kialakításában és működésének figyelemmel kísérésében. Feladata havi és éves jelentést készítése a tárgyévet követő év május 15-ig a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredményekről, amelyet az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet május 31-ig honlapján közzétesz.
MSZ EN ISO 50001: 2012 Az irányítás alapja a vezetői célok meghatározása. Ehhez szükséges egy optimalizálási feladat elvégzése, ahol az optimumpont meghatározása a vezetői vízió alapján, de a termelési/szolgáltatási és kereskedelmi gyakorlat korlátai között valósul meg. Mindezek eredménye az Energiapolitika, mint küldetésnyilatkozat kerül meghatározásra. Célja a szervezeten belüli és kívüli érdekeltek tájékoztatás, később elkötelezése a vezetői célok megvalósítása irányába. Az első kérdés tehát, hogy hova akarunk eljutni? Mi a célunk az energiarendszerünk befolyásolásával, átalakításával? A stratégiai alapokra építkezve megfigyelés, adatgyűjtés és elemzés útján intézkedési tervet kell meghatározni a(z) (energia)cél elérése érdekében. Ez a tevékenység az Energiatervezés, amely tartalmazza tehát az energiafelhasználás területeinek és mért adatalapú jellemzőinek meghatározását, valamint egyebek mellett az energiahatékonyság javítás lehetőségeit. Mindezt ütemezett, célorientált, mérhető és menedzselhető tevékenységláncolatban kerül kialakításra. E rendszerben tehát indikátorok és felelősségek is társulnak a feladatok végrehajtásához és eredményeik értékeléséhez. Indikátorként a szabvány ún. Energia Teljesítmény Mutatók kialakítását követeli meg. A második kérdés tehát, hogy hogyan akarunk eljutni a célig? Milyen mérföldkövek és indikátorok tartanak az úton? Ahhoz, hogy tudatosan vállaljon felelősséget bárki, a tárgyat illetően megfelelő képességgel, készséggel és elköteleződéssel kell, hogy rendelkezzen. Kell tehát bevonás, motiválás és képzés ahhoz, hogy ne csupán a munkájáért, de a célokkal egyetértve az intézkedési terv folyamatos javításáért is felelősséget vállaljon a résztvevő. A harmadik kérdés tehát, kikkel akarunk a célhoz jutni? Mi kell ahhoz, hogy a szervezeti kultúra támogassa a céljainkat? Amennyiben a vezetői célok és mért értékek alapján az érintett vállalati felek együttműködnek, a rendszer dokumentálása már elfogadott, a cél mérésének eszközeként kezelt feladatként jelentkezik. E mellett azonban a szabvány életszerűen külön foglalkozik a karbantartással és a felújított energiafogyasztók kezelésével, hogy az energiahatékonyság ne a tervezés hiánya miatt csökkenjen. A negyedik kérdés tehát, milyen megelőző tevékenységeket kell terveznünk célunk eléréséhez? Mi a legolcsóbb segítség? A szervezeten belüli szabályok és folyamatok mellett az energiahatékonyságot természetesen nem lehet lokálisan értelmezni, így a szabvány a beszállítókra is kiterjedő követelményeket fogalmaz meg számunkra. A beszerzések energiafelhasználás szempontjából történő értékelési rendszerének kialakítása és alkalmazása segítik az energiahatékonyság hosszabb távú növelését, valamint a gazdaságosság növelését. Az ötödik kérdés tehát, mi befolyásolja az energiahatékonyság jövőbeli fenntarthatóságát? Kezünkben van-e a jövő? Nem elég az irányt meghatározni, kell, hogy legyen egy iránytű is, ami a célhoz vezető úton tartja a rendszert. Ellenőrzés, figyelemmel kísérés, mérés és elemzés, átvizsgálás és belső audit. Mindez együttesen alkotja azt az eszközt, amely a helyes irányt megmutatja, az útról eltérni szándékozó rendszert jelzi. Egyúttal lehetőséget kínál a változó környezet által nyújtott új technikák, technológiák bevonására a cél elérése vagy fejlesztése/módosítása érdekében. A hatodik kérdés tehát, hogyan lehet a cél, és az út folyamatosan kézben tartva? Rendszert alkottunk-e?
Különbségek, hasonlóságok Főbb különbségek MSZ EN ISO 50001:2012 Energetikai audit(álás) évenként audit (tanúsító, felügyeleti) négy évente auditálás Energetikai szakreferens igénybevétel, havidíj. Energetikai szakreferens igénybevétel, havidíj. Nagyvállalatok MEKH éves regisztrációs díja. Nagyvállalatok MEKH éves regisztrációs díja. tanúsítását akkreditált tanúsítószervezet végzi MEKH névjegyzékében szereplő auditor vagy energetikai auditáló szervezet végzi okirata: tanúsítvány okirata: energetikai audit érvényessége: három év érvényessége: négy év irányítási rendszerként működik és ilyen rendszerek között különálló tevékenység, nem függ össze irányítási működtethető rendszerrel folyamatosan felügyelt és jelentésköteles, de folyamatai felügyelt, jelentésköteles folyamatos fejlesztetésben vannak költsége az integrált irányítási rendszerbe olvad költsége elkülönülten jelentkezik követelményei kiszámíthatók: szabvány követelménye változó: jogszabály (pillanatnyilag nincs is rendszere tartalmának, mélységének és így az elfogadásának sem) nemzetközileg elfogadott, presztízsépítő elvileg nemzetközileg elfogadott, de additív hatása nincs a piacon beszállítói feltételekben szerepelhet jogszabályi követelményen alapul tanúsítása (auditja) standardizált, rutinszerű megfelelőség-értékelése még nem kialakult dokumentációja: irányítási rendszer dokumentációja: energetikai audit Költségek évenkénti auditköltség négyévenkénti auditköltség (MEHK elfogadás esetén) irányítási rendszer személyi költsége (energetikai Energetikai szakreferens igénybevétel, havidíj. szakreferens) fejlesztési beruházások fejlesztési beruházások - technológiai újdonságok, továbbá a létesítményekben, berendezésekben, rendszerekben és folyamatokban bekövetkező változások figyelembe nem vételének költségei Tartalom energetikai audit, vagyis energiatervezés szakértővel támogatott belső tevékenységként valósul meg energetikai auditot MEKH névjegyzékében szereplő auditor vagy energetikai auditáló szervezet végzi energetikai átvizsgálás, célok, életciklus, költségelemzés, energetikai átvizsgálás, célok, életciklus, költségelemzés, megújuló energiaforrások, fogyasztási trendek, megújuló energiaforrások, fogyasztási trendek, energiapazarlási pontok, költséghatékonyság növelő energiapazarlási pontok, költséghatékonyság növelő programok, potenciális megtakarítások, hitelesített programok, potenciális megtakarítások, hitelesített számítások stb. számítások stb. és elkötelezés, megfigyelés, folyamatos fejlesztés Alapvető sajátossága, hogy fejlesztésközpontú, mely alapján a szabvány alkalmazásával a vállalkozás képes folyamatosan javítani energiateljesítményét, beleértve a hatékonyságot, az energiafelhasználás módját és mennyiségét. Az energetikai audit önmagában nem követi a technológiai és egyéb változásokat. Így nem teszi lehetővé a tervek felülvizsgálatát és a négy éves cikluson belüli tervszerű módosítását, a dinamikus környezet változásainak figyelemmel késérését és a fejlesztések tudatos alkalmazását.
Habár a jogszabályokban és a szabványban alkalmazott szakkifejezések eltérnek, a hasonlóságok oldaláról megközelítve az látható, hogy az MSZ EN ISO 50001:2012 követelményei magukban hordozzák az energetikai audit követelményeit, a szabvány 4.4 pontjában, vagyis az Energiatervezésben. Az MSZ EN ISO 50001:2012 szabványban bevezetett Energiateljesítmény fogalma magában foglalja az energiafelhasználást, energiahatékonyságot és az energiafogyasztást. Így az alkalmazó szervezet az energiafelhasználás meghatározása-, és értékelése során, vagyis az Energiaátvizsgálásban sokféle energiateljesítmény mutatót elemezhet, majd a cselekvési tervekben sokféle energiateljesítményt növelő tevékenység közül választhat. Például: a szervezet csökkentheti csúcsigényét, hasznosíthatja felesleges vagy hulladék energiáját, vagy javíthatja a saját rendszerének, folyamatainak vagy készülékeinek működését. A szabvány ezen túl követelményként támasztja a fentiek szerint meghatározott Energia-alapállapot mérési paramétereinek és újbóli mérésének feltételeit és lehetőségeit. Ezzel a dinamikus energiateljesítmény-célok meghatározása ellenőrzött folyamatot alkot. Mind az energetikai audit, mind pedig az MSZ EN ISO 50001:2012 számol tehát az energiahatékonyság növelésén túl egyéb energiatakarékosságot eredményező tevékenység célszerű alkalmazásával. Ilyenek pl. a következők: - kevesebb energia felhasználás: hatékonyság növelés, veszteség csökkentés, pazarlás megszűntetés, - olcsóbb energia: beszerzés optimalizálás, - technológiai-, és épületenergetikai megtakarítások, - szervezeti kultúrát érintő intézkedések, - alternatív energiaforrások alkalmazása: megújulók, co-, és trigenerációs megoldások A szabvány kifejezetten építkezik az Energiaátvizsgálás során az energiafelhasználásra hatást gyakorló létesítmények, berendezések, rendszerek, folyamatok, és személyek azonosítására és utóbbiak kivételével ezek energiateljesítményének meghatározására. Erre építkezve pedig az energiateljesítmény növelését megcélzó lehetőségek feltárására és bevezetésük/alkalmazásuk tervezésére, eredményességének és hatásának mérésére, szükség szerinti változtatására. Újabb moratórium A Hivatal 2017. június 30-ig nem szab ki bírságot az energetikai szakreferens igénybevételéről szóló bejelentés elmulasztása, illetve a kötelező energetikai auditálás teljesítésének elmaradása miatt. (forrás: 2016. évi CXXXVIII. törvény által módosított, 2015. évi LVII. törvény 48. (7)-(8))