Nro 30, A' FELS. R. TSASZARNAK ÉS A. KIRÁLYNAK KEGYELMES ENGEDELMÉBÖL: Bétsbsn Júniusnak ag-dik napján 1793. efztendöben: ' T agy Britanniai fi[ égulta azon iparkodik az Angliai ministerium,- mitsoda úton módon kellene a' Statusnak adofságát kevesiteni. Elméjének ide 's tova lett hányása után leg jobb efzköznek lenni találta e* végre a' töke pénz interesének, melly elejémen 6 söt 8 is volt izáztól, meg kifsebbitését. Ahoz* képest 1717 efztendöben hatról ötre, 1727 értendőben négyre, 1749 efzt< negyedfélre, és végtéie»757 efzt. háromra fzállitotta le, de nem kénlzeritéfsel, hanem a' költsötí adóknak fzabad akarat fzerént való meg égygyezésekböl, a' kik in* kább akartak kevesebb iuierefsel megelégedni* G
466 mint töke pénzeket vagy hevertetni, vagy bátortalanabb helyekre ki adni. A' Status adófsága intereséinek illyetén le fzállitatásokból nem kiss summa pénz maradott meg' az intereseknek fizetésekre rendeltetett fundus' kaffzájában. Négy különös fundus vagyon az intereseknek le fizetésekre rendeltetve. Az első az úgy nevezett aggregáté fund, az az, az öfzve gyüllött fundus, a* melly 1715 efztendöben állitatott fel leg elsőben. Nevezetének eredete onnan vágyon, mivel a' nevezett efztendöben külömb-kiilömb-féle taksák, és taksáknak maradványai gyüjtettének egybe az Angliai bankóból, 's másoktól fel vett töke pénzek interefseinek le fizetésekből. Ennekelőtte egynéhány efztendőkkel 2,600,000 font sterlingre ment ez a' fundus. A' második fundus, az úgy nevezett Südsee - fond, az az, déli tengeri fundus, a' melly 1716 efzt. a' német tengeren kereskedő Társaságtól fel vett töke pénz interefsenek fizetésére állott fel, és a' melly ez előtt egynéhány efztendőkkel eggy fél milliom font sterlingre nevekedett. A' harmadik, és az úgy neveztetett közönséges fundus, hasonlóképen 1716 efzt. állott talpra, és azon töke pénz interesének fizetésére volt fzánva, mellyet a' Südsee kereskedő társaságnak bancójából kőltsönözött a' ministerium. A' mi a' fellyebb emiitett interesektől esztendőnként meg maradott a' népre vettetett taksákból, az ismét a' negyedik fundusra tétetett, mellynek neve Sinking-fund, és a' mellynek Stanhope Gróf volt a' fel tálalója. Ez a' fundus is egyedül az intereseknek fizetésére vala rendeltetve ; de azért még is gyakorta meg történt, hogy 'a' fzorosabb környűl állások között más végekre is forditatott,.mellynek kettős hafzna volt, hogy sem új adofságot tsinálni, sem új taksát a' népre vetni nem kellett. Másképen is annyi féle tak- -sa vagyon Angliában, hogy még a' kéményeképp, ajtóktól és ablakoktól is adót kelletik a? lakosoknak.fizetni. A' mostani Angliai Finantz minwternek Piithnek 'javaslására, minden efztendöben epy milliom fizettetik ki á'statusnak adós-
sagabót, a' fejjyebb emiitett fundusokból Ez a' közönséges adöfság lefizetésének úttya ugy.in igeö hoífzasnak lenni láttatik, és sokan ki is katsagták miatta Pitth mmistert; mindazáltal, hogyha az Angliai Statusnak adoísága újjabb adoísággal nem fog öregbittetni, 100 eí'ztendö el forgása alatt tsak nem fele réfze adofságának ki fog fizettetni, és apródonként a' Status kints tára is- gazda«: gúlnj.. Frantzia. : / ' " / Or/ Elö befzéllettem imm) k 27" darabjában, micsoda-'fort/ 4 légyen Marat, és az Ö mar/- cobinusok, az úgy neveztetem, avagy republicanusofcon. Nem en\ am fegyver, nem vér ontás által ments.. végbe, a' mint akarták valá a' Jacobinusok, liw.a -a' N. Gyűlés republicanusi tagjainak engedelmefsége által. Júniusnak 1 napján tartatott estéli ülésben, meg jelenvén Parisnak előjárói azt kívánták, hogy a* republicanusoknak fejei ellen vádoló decretom hozattatna, 's illyetén fzókkal rekefztették bé kéréseiket: Akarjátok é avagy nem? Ha nem akarjátok, mi, a' kik a' bast illának e's a' királyi hatalomnak el rontói Voltunk, hazánkat is meg fogjuk a' vefzedelemtölfzabaditani. Ezen fenyegetödzö befzédektől meg rettenvén a' NI Gyűlés, Jcg ottan ezt a' végezést hozta, hogy minden aristocraták e's qyanús polgárok el vefztctték a 1 tör-.".vénynek oltalmát,' és valameddig a' háború fog tartani, tömlötzökben üllyenek. Mingyárt ekkor hozzá is-kezdettek a' gyanús ízemél.lyeknek fogásaihoz, és vége hoffza nem vólt a' tömlötzre vettetett lakosoknak. Következett napon eggy közzülök azt javaslotta, hogy azok a' N.Gyűlésnek tag- ; jai, a' kikre leg nagyobb gyanuság volna, magok bútsúznának el hivatalitoktól ; ellenben le Brún a' külső'dolgoknak kormányozó nnmstete, a' hadi minister Rouchotte, es a fcmjmt.z minister Clavierc fofztaua'fsmák meg méltóságoktól. G g a
468 Nemtsak a' N. Gyűlésnek tagjai közül, hanem mások is egyenlő értelemben voltának ő vele. Fegyveres kézzel is sokan meg jelentenek, és nemtsak senkit ki nem botsátottanak a' gyűlés palotájából, söt, hogy a' vádoltatott 22 nemzeti képviselőket erőfzakkal ki vihefsék, rajtok akartak törni. Ekkor az egéfz N. Gyűlés fel kelvén, a' nép eleibe ment, kinek nemtsak útat, hanem fegyverekkel való tifzteletet is adtának az őrállók. A' ' \i '' V- által mentekben ekként kiáltott az "vsokaság. Elljen a' közönséges t \constitutiót minékünk, nem akar I perpatvar legyen köztetek. s. a, tagjai ket h v N. Gy. 22 tagjai, a' 12 fzeusiónak tagjai, nem külöm- mély bő % ben le h, /.íotte és Clavier ministerek há-?.í árestom....-ötettefsenek. 2. Hogy következett naptól fogva, minden napon 12 órától fogva dél után hat óráig tartattafsanak a' gyűlések, és azokban fzüntelen a' constitutión dolgozzanak a' nemzetnek képviselői. A' miólta a' Jacobinusok győzedelmeskedtenek a' republicanusokon, azóltától fogva nagyon ki mutatták fogaiknak fejérét. Az ö sipjaiknak nótájok fzerént tántzol a' Párisi polgári avagy revolutiónalis tanáts, a' melly határozhatatlan hatalmat gyakorol, tettzése fzerént bánik a' lakosoknak vagyonaikkal és életekkel, és mindent a' kit akar, tsupa tsak gyanúságból is tömlötzre hányat. -Nem ő függ a' N. Gyűléstől, hanem ez ö töllok, mindnyájan a' leg nyakasabb Jacobinusok. A' város minden fzakafzainak előjáróit és tifztviselőit meg esküdtette maga hűségére, és a' ki parantsolattyát nem tellyesitette, minden helyes ok nélkül meg föfztották hivatallyától. A' fogságba vettetett nemzeti képviselőkre árgusi fzemekkel..vigyáz, és nemiévén egéfz bizodalma'a' test Őrző katonákhoz, mindeggyik meg áresfáitatolt ízeaiélyhez, két két nadr/ígtalant rendelt. Már
469 is sok panafz ment ez elíen a' rcvölutiónalis tanáts ellen. Júniusnak 5 napján tartatott ülésben ekként költ ki ellene Boulset: Ez a' magától fel állott hatalom, úgymond, határ nélkül való érőv ^,bir, mindent l'zabad teltzése fzerént mivel, e az újság leveleket el fogdofsáj a'.magánosoknak leveleiket fel töri, el olvafsa^' *>»b törvénytelenségeket is mivel. Ki k/ lyülést, és g urata a' átsot yoz- yég- ^űsáhallani, engemet is küldjetekn x Valamint más környül állásökua., ugy ezekben is ki mutatta azt Marat, hogy ö igen álnok es fortélyos ember. Hogy ne láttafson, ezen nép között támadott egyenetlenség, és perpatvar okáuak lenni, Júniusnak g napján illyen foglalatú le velet küldött a' N. Gyűléshez: Én, úgymond ő:. nem akarván botránkozásnak köve lenni közötte, tek, valameddig a' meg fogattatott nemzeti képviselők ellen ki nem megyén a' sententzia, nem kívánom hivatalomat folytatni, Azóltától fogvást egyfzer sem is jelent meg a' gyűlésben, azonban, gyakorta intő leveleket küldöz hivatalbeli társaihoz. Júniusnak 6 napján igy írt a' N. Gyűléshez: Szemen tartsátok, ágymond, Lyont, Marsiliát és Grenoblet, holott el nyomatattak a' patrióták, félő, hogy végtére magatok ellen is ne koholly.tnak valamit. A' közönséges bátorságra fel áílittatott Commifsió elő vévén a' meg fogattatott nemzeti képviselőknek ügyeket, ártatlanoknak lenni találta őket, de azért még sem botsatattannk ki fogságaikból. Ugyan ezen nevezett Commifsió azt javaslotta a',n. Gyűlésnek, hogy a' fel állott revolutiónalis tanátsot tórlene el, és igazítaná valóságos kötelefségeiknek gyakorlására, t. i.
47 o az ottan tartózkodó idegenekre való fzoros vi. gyázatra; hogy Paris városának fzakaí'zai gyülje. nének egybe a' városi kórmányozónak válaíztására, hogy a' meg fogadtatott nemzeti kép-viselók helyett, küldettetnek azon ofzályokba, melylyeknek Ök küldöttyeik, ugyan annyi kezesek s, a. t. A' fe' "- ^agában jó volt, de azért még sem vé \anem más alkalmatofságra v halafz. aló befzélgetés, és tanátskozá- 'jacobinusok voltának leg nag\ f* 1 *"' J fentének volna Parisban, és í Jjai között, nem sok örvend ok hozzájok a' pártos ofztállj,/iak mezejéről. j i-pján eggy levél olvastatott fel az ülésbcí. ^íi^t'lyben az adatik a' N. Képviselőinek tudtokra, hogy Lyonban nemtsak el nyomat* tattak a' Jacobinusok, hanem hogy közzűlök 500 meg is ölettek, hogy az eddig való municipalitás, avagy polgári előjáró fzék, hivatalától meg fofztatott, és hogy ottan minden tornyokból a' három fzinü záfzió lobog. Eggy. azon napon fel olvastatott levélnek e' vala a' foglalattya, hogy a' contre-revolutíonisták, az az, királyt kívánók a' Kendééi ofztálynak anya városát el foglalták, és minden ottan ^'.áltatott tábori eleséget és hadi efzközöket, vagy el rontották, vagy magok hafznaikra fordították,.hogy, hanemha elegendő katonaság küldettelne a' pártosok ellen, Rochelle és Rochefottis kezekbe esne. Júniusnak ó napján tartatott ülésben két nemzeti képviselők akarták hivátallyoktól bútsút venni, melly után illyetén végzések hozattattak: 1. hogy á' közönséges vefzedelemnek idején eggy kép'viselő sem teheti le hivatallyát, 2. Hogy senki_ a'revolutiónalis Tanátsnak tagja nem lehet, ha neki attyaíia, avagy rokona vagyon a' N. Gyü-
lésben. 3. Két efztendeig való vasat visellyen az, a' ki a' Nemzethez tartozó palotákban, és kertekben leg kifsebb mesterséges tsináímányt ifr el rontánd.... A' hadi minister leg elsőben is azt terjefztette a' N. Gyűlés eleibe, hogy sok Valenciennesben és Condében fekvő regementgkböl való sebes tifztek, és köz emberek múl?*" ^Parisban, a' kik minthogy a' két emli}/ >f^n bé vagyon zárva, semmi fize/ - regementyeiktöl, arra való,* st, hogy nékiek más kaffzáj ajkat. Bé tellyesitetett'kií Vílace eggy a' meg{ fc tagjai közül, arra kérte"^ p- yiselöket, hogy minthogyv -bája, és kevés jövedelme va\ : néki múlt holnapi fizetését ki fii.., s réá állott a' N. Gyűlés, sőt mingyáí..., egézte, hogy a' meg fogattatott N. Gyűlés tagjainak mind addig, míg ügyök fog folyni, egéfz fizetések ki járjon. Haufzmahn a' Rajna mellett fekvő Fr. táborhoz kütdeletett, de onnan vifzfza ment nemzeti biztos, arra kérte a' N. Gyűlést; hogy mivel áok fzükséget fzenved a' tábor, tenne rendeléseket a' kívántató eleségeknek meg fzerzésekre. A' nemzeti képviselők közzül eggy erre azt felelte, hogy nem fzükség e' miatt nyughatatlanságba lenni, mivel elegendő tábori eleségek vagyon a'rajna mellett fekvő hadi seregeknek. Eggy másik ki vévén fzájából a' fzót ezt mondotta: Nem igaz, úgymond, mivel a' kikre a' tábori eleségeknek bé fzerzése, és az arról való fzámadás vagyon bizattatva, azok a' pharó játék bankója mellett ülnek, egygy fzóval, mindnyájan gaz, semmire kellő emberek. Eggyfzersmind azt javaslotta, hogv eeey különös minister.rendeltetne a tábori elvégről és tfzközökrül való gondviselésre.
47- Vergniaux (olvasd Vernyiő) eggy a" fogságba küldetett nemzeti képviselők közül, levelét küldött a' N. Gyűlés e' napi ülésében, meliynek olvasásán sokan bofív.onkodtanak. 0 azt kívánta, hogy minél előbb vétetődjön elő ügyök és visgáltafson meg. Többek között illyetén ki féjezésekkel él,*;- Vagy i vefztük el fejeinket ha f n bünösökne' ' ".találtatni, vagy pedig «'. mi vádolói '- \ a' Frantzia Orfzágban tárnado' «(> ' ^ eggy ifjú menvén a' N< G ka, hogy édes attya, kit a r ögságra vettetett, bötsát. rre azt mondotta, hogy az. /törleni. Jól vagyon, úgy ^ nem tsak a' Marsiliai,. han,'iéges társaságunkban fel állott v,.'/-ékeknek el keli töröltetni, kiváltképp. -fárisi új revolutionalis commifsiónak, a' melly n.yáltzad nap alatt 10 ezer embert hányatott tömlötzre. Nem másképen vagyon a' dolop-, monda Carab'oulas, bizony.néró, és Caligula sem Ijcgyetlenkedtenek alattok valóikon annyira, mint ez a' Párisi revolutionalis commifsió. Nem tsuda, fel fzólaíá Thibaut püspök, mivel annak tagjai tsupa bankerotosok, és semmire kellő gaz env berek, kik magok érdemlik meg a' tömlötzözést, nem pedig azok a' jó'polgárqk, kiket ök fogságra itjltenek s. a. t. Akárki mit fzóllott ellene, elég az ahoz, hogy mivel az a' commifsió a' N. Gyűlésben lévő Jacobinusoknak teremtése, tsak a' végeztetett el, hogy a' Marsiliai törvénytelen itilö izék töröltéfsen el, a' Párisi revolutionalis commifsió pedig maradjon meg. Hanem, a' mint már is mutattyák a' környül állások, nem sokáig fog a' Jacobinusoknak törvénytelen hatalmok tartani, és az ellenek fel gerjedett haragnak és boffzúságnak lappangó fzikrajh rövid idő múlván lángot fog vetni. Az egéfz közönséges - társaságnak ofztáíyaiban égyenetlen-
473 ség, zűrzavar, és vefzedelmes forgó fzél uralkodik, Paris városában is egymáshoz való bizodalmatlanság, és nyúghatatlanság mutattya magát» *z ofztályok tel lyeís éggel semmi közönséges adót nem akarnak tóbbé oda küldeni, kétség kivül még tóbb is fog következni. A' kii>k betsülli a'ízabattságot és a'törvényt, boftzoli "kazak' nak meg fzentségtelenitetésén, és,^ sán.^ " Törvénytevők, igy fzól/»tá- ofztálynak küldöttei Jun. n-d' előtt, kivánnyuk, hogy a' J zeti képviselők tétettéísenéí ba, hogy a' Párisi előjárólf deltetett határ közzé rekefi ezek a' vakmerő törvényiéi nem fogjuk sokáig magunk^ mellyet az ő negédes függek c kainkra vetni, meg hajtani, V. V tásbeli fzabattságnak maradni, Klv, -gy minden Májusnak 31 napjától fogvásc -.is^tfít végezés visgáltafson'meg, mivel mi semmi félelemből és eröízak tétel által hozattatott meg határozásnak, magunkat alája nem vethettyük. Azt kivánnyuk, hogy mipden el küldetett nemzeti biztosok hivattaísanak viítza, mivel Ók vi/íza élnek a' nékiek adatott hatalommal. A' Bazási elöjárók illyetén foglalatú levelet irtanak a' Párisi Tanátsnak. ".Ti;'és a' ti dühös társaitok meg fzeditettétek ugyan egynéhány ' fzempillantásig külömb - külömb-féle protestatióttok által a' N. Gyűlést, és Frantzia Orfzágot hízelkedő leveleitek által. Hanem ki^ nyilatkozott az igazság, mindén kurírra! újjabb újjabb istentelenseeröl, Marat gyözedelméröl, a' folyósokon ülőknek törvénytelenségeiről, és á' N. Gyűlés ellen lett öfzve esküvésről, újjabb vér fórodönek nyomdokairól, képviselőinknek tömlótzre lett vettetésekrol vefzünk tudósítást. Mond meg, ki vagy te, a' ki elöbbvaló akarfz lenni a N. Gyűlésnél? Párisi polgári tanáts, a' te-fel fuvalkorlásod semmi jármát nem akar fzenvedm, semmi-
.474 fele^ igazgatás alá magát nem vetni. Hát ugyan továbbra is viítza akarfzé könnyen hívesünkéi élnij? Jól láttyuk, hogy te sem királyi, sem közönséges társaságbeli constitutiónak nem akarfz engedni, sem törvénnyel, sem fzabattsággal nem ki-' vanfz éln : ' hanem inkább tirannus módon uralkodni, '' Ynéd az Orfzágnak adáját el tékozlani.! "o^kintseit el nyelni.,, \n foglalatú irasok is kűldettet- N. Gyűlésnek Jacobinus tagpolgári elöjárókhoz, mellyek-' jfrantzia Orfzág igen vefzeík között forog, mind benn jazon kivül környúl vagyon f, és hanemha más jobb iéf képviselőket lelkesíteni, ma "t /ékezete marad ennek a' tudon.reggel, új találmányokkal, eggy fza.,,tn' lehetős tökélletefségekkel más Európai tartományok felett ékeskedő és ditsekedó Orfzágnak. Ö rajta is bé fog ama mennyei jövendölés tellyesedni : A'' melly ház nép, és orfzág meg hasonlik, el kell annak pufztúlni. Hallyuk tsak meg, mit irtanak a' N. biztosok Júniusnak 9 napján Tourból. A' leg nagyobb fzerentsétlenség fenyeget bennünket a' pártosok naponként, mind tovább tovább mennek a' mi táborunk egéfzlen fzéllyel fzóratott. Anjgersba és Tuesbe vonta magát viífza. Biron Generálnak irtunk, 's eleibe terjefztettük fzorúltságunkat éppen nem védelmezhettyük tovább magunkat, kevés emberünk vagyon, azok is pedig fegyveretlenek. Kétség kivül az előbbi Normándiába és Kis Britanniába fognak a' pártosok menni, holott, elég követőket találnak. Menou Generál meg van sebekkel tetézye több bataliónok ezt kiáltyák: FusJ, «' merre futhatfz. Banis városa önként fel adta magát a' Spanyoloknak. Több városok is vefzedelemben forognak s. a. t. * ;
475 Hadi Történetek és Környül állások. A' mint halljuk, nem sokára vifzfza tér a' békefségnek kellemetes isten affzonya Európába, ha tsak ismét ki nem űzetik innen az éfzaki háborgó fzelek által., A' Hollandiai kt *" s Társaságnak fó kórmánj fzéke parants^ dött, a' Bétsi, Berlini, és Londoni ~ íl léyo követeinek, hogj ök ugyan/ tséges Belgyiomnak Rendjei kéf/ fzóvetséges Fejedelmekkel égsr y meg háborodott Frantzia nel igyekezni; mivel mindazonálti zás nemtsak a v Hollandiai W nem egéfz Európának, kivál\ tartományoknak viffza fzerez\ azon kellene nékiek iparkodni,!* lehet vifzfza fzereztefsen a' bek-, két hadakozó fél között lejendo eízx..^ jobb volna eggy közönséges gyűlést thtiaai, és abban fzorofsan meg határozni, minemű úton mó don akarnák az égygyesült fejedelmek, vagy á' háborút tovább is folytatni, vagy pedig a' közellenséggel békefségre' lépni: Érre a' gyűlésre pedig ieg alkalmatosaabb hely lenne Hdga, a' izövetséges Belgyiomnak fii- városa. A' fel tétel igén jó, és bár minél előbb tökélletefségre mehetne. Hanem azonban még is gyakorta véres tsaták történnek a' két hadakozó fél között. Arlon Luxenburg tartománynak kis városkája mellett Júniusnak 9 napján F. M. L. Scluöder kormánya alatt lévő Cs. K. seregek, és Frantziák között történt tsatáról, mellyröl újság leveleinknek 28 darabjában a' 439 lapon, mi is eggy két fzóval emlékezetet tettünk * illyetén jelentést küldött a' Felséges Hadi Cancelláriához, Feldmarsal Pr. Koburg. Étere: vévén, úgy- ' mond, seregeivel s/rlonban fekvő f. M, L. iichrtider, hogy az ellenség két colonnéban nyomulna seregeinknek bal oldala felé, olly fel tétellel, hogy
476 Luxemburgba való meneteltől azokat egéfzlen el fzakafzthafsa; mingyárt elegendő gyalogságot és lovafságot küldött az ottan lévő tetőkre, a' midőn ismét két colonné Frantziaság mutatta magát, a' kik egyenesen Arlod ellen igyekeztenek. Ahozk r " \gy a' Luxenburgba vivő útat meg tart* 1 f (M. L. Schróder, olly rendeléseket tett, ti ' íg seregeinket óldalaslag nem > i s s e m \ nem zárhatta a' nevezett úttól, Vg, meg állapodott a' Frantzia- ^ott, sebes lépésekkel nyomult /íinthogy a' mieink igen jó he- 'iiedig a' tetők alatt lévő völ- \iiéink felé, igen sok kárt tetiknak réájok lövetett záporai, /közelebb jutottanak vólna a' \ ezek nem gondolván sokkal őket vitézi bátorsággal meg,-es darab ideig nem engedték előbb ayoára»w Hanem minekutánna éfzre vette volna F. M. L. Schróder, hogy az ellenség mindenkor jobbra tart; fzükségesnek lenni itilte Arlonnál álló seregeit magához vonni, a* várost el 'hagyni, az ellenség meg támadását kerülni, és a' Luxenburgi útat védelmezni. Azonban mind íőbb tőbb Frantziaság érkezvén ellene, úgy anynyira, hogy mintegy 26 ezerre ment fzámök, hat ' órákig tartó viaskodása után, a' mennyire a környúl állások engedtek jó rendel magát viffza vonta, 's Mamern felé vette úttyát. Ezen tsatában, közel három ezer embert.vetetett'el az ellenség, a' mieink sokkal kevesebbet. A' Kinfzky- könnyű fzerü lovasai, kik egynéhány izbe az ellenség közzé bé vágtak, tsak nem egéfzlen le aprítottak egygy Fr. karabélyos regementet. Ő rajtok kívül a' Cs. nevet viselő könnyű lovasainak eggy escadronja, és az egéfz gyalogság is rendkívül való bátorságát és vitézséget mutatta. A' Kinfzky Ferentz gyalog regementének két batalionnya, és a' Jelasich (ennek elötte" fálffy János) harmadik batalionnyának egygy
4-77 ofztállya, mellyek az ellenségnek heves tüzét ki alván, bajonétákkal rohantak réájok, érdemesek a' közönséges ditsiretre. A' Kinfzky Ferentz batalionnya eggy Fr. lovas regementnek záfzlóját, ^s 3 %yút, a' Jelasich harmadik batalionnyának ofztállya pedig eggy ágyút nyertének az ellenségtől; de mivel lovaik nem voltak azokn/* tétésekre, sütő lyukaikat bé ízegezvén, ) kerekeiket Öfzve törvén, oda hagy*?/ * tsatában lévő tifztek közül igen vj selték magokat Schmerzing G. Mi Oberstlájtinánt, kiváltképen Csipka kapitány és Radinovi) sich regementéböl, és Gofztih ter Kinfzky könnyű lovasai kö/ Pr. Koburg jelentése [zev esett tsatakor Kinjzky Ferentzl tifzt, 57 köz ember lövetten/ tifztek, 5 all-tifztek, ipi k\ sebbe. A* á" Alton leib batalrt ember esett el, és 5 tifzt, és 21*. sittetett meg. Jelasich harmadik V.;omiyaí>~. 9 köz ember küldetett a' más világra, 4 all-tifzt es 14 köz ember kaptának sebet. De P%ns harmadik batalionnyából 3 köz ember fújta ki lelj. két, eggy tifzt, és 2 köz ember sebesitetett meg. Kinfzky könnyű lovas seregéből 1 tifzt és *2 köz ember-kaptának sebet. Eggy fzóval, Júniusnak hetedik és 9 napjain történt tsatákban 133 embert, 57 lovat vefztettünk el; 33Ó emberünk és 42 lovaink kaptának sebet, 82 ember, és 10 ló tévelyedett el, hanem az el tévelyedettek közzül, következett napokon, egynéhányan ismét elő kerültek. A' meg hólt tifztek közül valók Wrbna Gróf, és Falkenhejrn Gr. kapitányok, és all-hadnagy Gr. Schajfgotsch Kinfzky könnyű lovasai közül. Gr. Patin fő hadnagy Muray. regementéböl. Sebben estének B. Aufenberg Obestlájtinánt, Gr. Sallaroly fö Strázsa mester, B. Apfattrcn, Griiller, és Pens kapitányok; Gundian kapitány.lajt«nant, Bomburg ésgrajtter ló hadnagyok; Gram
pagne all hadnagy ; du Chet és Floriano Kinfzky Ferentz regemenléből. Ofallon és Stiinpel kapitányok, Rechelt fó hadnagy, Roufseau all -hadnagy, és Printz záfzló tartó d' Alton gyalog seregéből. Ketskvméty all - hadnagy Jelasich magyar gvalogjai közzi'il. Carele Clafsens kapitány, Cay all hadnagy és Demonte záfzló tartó V^gyalog regementéböl. Rheinhard kapi- ^r'i Gr. Serény és Hővel fó-hadnarönnyü fzerii lovasai közzül. yá'tinant Csatzár könnyii lovasai 11 - hadnagy a' pattantyús se- W is;.jelentette Printz Koburg, \minden fziikséges hadi eíizkof. vóína, Júniusnak 13 napját Vfogatott Valeneiennes alatt a'..áfásához., S../ napján fel kerekedvén a' Hal- *<.n'áfáv se. /J Wevelghemi táborokból a' Boesbecknél Örizetén álló Frantziákat meg támadták, és viltza fzoritották. Az után ; eggy órával a'verviknél fekvőkre is réájok ütöttek, és két órákig tartó tsatazásaik után diadalmat is vetfenek azokon. Quad-c' vitéz batalionnya bajonétákkal tohant a' Fr. battériákra, és, mivel sürüen repültek ellenek az ágyú golyóbisok, sokan is el húllottanak közzíilök. Eggy Hollandus hufzár regement boltzút akarván el hullott pajtásaikért állani, réá rohantak a* Fr. battériákra, és tsak nem eggy lábig le aprították az ottan iévó ellenséget, de bezzeg vallottanak is kárt el hullott és meg sebesitetett sok tifzteikben. Az utolsóbbak közzül való Pr. Waldeck Generál egygy Hollandiai regementnék tulajdonosa, kinek vefzedelmes sebéből való meg gyógyulásához igen kevés reménység-vagyon.
479 Tudósítások. Kassándra, melljet Frantziából fordított Rá* rótzi Sándor Magyar Nemes Testőrző. E' könyv, melly a' Magyar Litteraturának első fzép termései közzé tartozik, 's melly valamint múlattságos tárgyára, úgy az érdemes Fordító úrnak, kiben anya-nyelvűnk méltán édes attyát tifzteli, kellemetes magyarságra nézve, mind a' két Magyar Haza előtt közönségefsen nem tsak esméretes, hanem kedves is, olly annyira, hogy nyomtatott példázattyai mind egygyig el fogylak; Pesten Trattner úrnak nagyobb betűivel, mint eddig voltak nyomtatva, tifztán, és jó papiroson nyóltzad rétben újjolag közre botsáltatik. Ezen új ki-adás, magától az emiitett Fordító úrtól, a' Kiadóknak kérésére meg jobbítva és meg öregbítve, ismét hét réfzre ofztva, és mindenik rélz előtt eggy rézre mettzett képpel fel ékesítve, valamint a' vevőknek, úgy a' ki-adóknak könnyebbsége végett, elő fizetésre erefztetik, melly az; egéfz munkáért 4 for. 40 kr. ból áll; és így. mindenik réfz 40 kr. -Az első réfz Júliusnak első napjára, azután pedig mindenik réfz eggy eggy holnap előtt minden bizonnyal el kéfzül. Az alatt fizetésbéli pénzek tétetnek le: Budán és Pesten Weingand Könyvárosnál. Székesfe/érvdratt, Láng Könyvkötőnél. Petsett, VVaidinger Könyvkötőnél. Debretzenben, Tuba Dániel úrnál, a' Ref. Kollégyiumba. Sáros ' Patakon, Zilay Sámuel úrnál, a' Ref. Koliég. Egerben Gyalogay Faktornál, a' Püspöki Nyomt. műhelyben. Szebenben, és Kolosváratt Hochmeister. Könyvnyomtató 's Könyvárrosnál. Pesten, Júniusnak 5-dik napján, 1703. A' Ki-adók.
Zechenter Antal úr, Prágában' a 1 fö Hadi Tanátsnál Concipistaságot. viselő magyar fi, ked* ves hazájához, 's nemzetéhez, 's nemzeti nyélvéhez vonízó jó fndúlattyából egyy igen betses, és olvasásra méltó görög munkát, az az, a' Rhodusi Apollániusnak Jázon arany gyapjúért való hajókázásáról. irott könyvét fordította magyarra illyen tzim alatt: Jázon vitéz társaival, az arany gyapjúért való hajózása, és viselt dolgai: Poéma 4 könyvben, és versekben, mellyet «' Rhódusi Apollónius munkája fzerént egyenesen Görögből magyarra fordított de Zechenter Antal, a' Fő Hadi Tanáts Con~ cipistája. Nem azért'hirdetteti ki általunk a'nevezett magyar tudós ezen munkájának el kéfzittetését, hogy arra, elő pénzt kivánnyon; hanem inkább azért, hogy vagy a' régiség történeteinek olvasásában gyönyörködő magyar Mágnások, Vagy a' Magyar Könyvárosok közül fog talán eggy valaki találtatni, a' ki ezen ditsöfséges munkának tulajdon költségen való ki nyomtattásávál boldogítani fogja a' Magyar Hazát." Éfztendőnként ki adattatandó újság íeveíei* met 4 darabra fogom fel oíztani, és minden da* rabhoz eggy-mutató táblát ragafztok, mellynek segítsége által, mind a'nevezetesebb történeteket,! mind a' homályos dolgoknak magyarázattyait, könnyen fel taíálhafsák Erd. Olvasóim. - EdJ dig ki jött újság leveleimet, ezen mai napon küldött árkuísaí rekefztem bé* és ezekhez valamellyik postán meg fogom a' mutató táblát is küldeni/ A' kik tehát érdemeseknek lenni tartyák újságaimat a' bé köttetésre, legyenek eggy kevés vára- kozáfsal.- íioct, JOecsy &áhwe%