A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC

Hasonló dokumentumok
A nagy hadron-ütköztető (LHC) és kísérletei

Óriási gyorsítók és pirinyó részecskék: az LHC indulása

Az LHC-kísérlet és várható eredményei

Siker vagy kudarc? Helyzetkép az LHC-ról

Indul az LHC: a kísérletek

Az LHC első éve és eredményei

Indul a CERN óriási gyorsítója: mi az és mire jó?

Indul a legnagyobb részecskegyorsító: elnyeli-e a Világot?

Magyarok a CMS-kísérletben

Indul az LHC: célok, sikerek, problémák

A CERN óriási részecskegyorsítója és kísérletei

Építsünk Univerzumot!

Indul a Nagy hadron-ütköztető: hová és minek?

Indul az LHC, a világ legnagyobb mikroszkópja

Részecskefizika a CERN-ben

Részecskefizika: elmélet és kísérlet

Óriási gyorsítók és pirinyó részecskék: az LHC első két éve

Egzotikus részecskefizika

A Higgs-bozon felfedezése: a nagyenergiás fizika negyvenéves kalandja

Részecskefizika a CERN-ben

Tényleg felfedeztük a Higgs-bozont?

Részecskefizika és az LHC: Válasz a kérdésekre

Megvan már a Higgs-részecske?

A részecskefizika elmélete és a Higgs-bozon

Higgs-bozon: a keresés húszéves kalandja

CERN-kísérletek: CMS és ASACUSA

A Higgs-bozon felfedezése: Nobel-díjas kaland

Részecskefizika a CERN-ben

A mikrovilág szimmetriái: CERN-kísérletek DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma

Mikrovilág és a Higgs-bozon

Bevezetés a részecskefizikába

Az LHC és a Higgs-bozon

Részecskefizikai újdonságok a CERN-ben

Bevezetés a részecskefizikába

Tényleg megvan a Higgs-bozon?

Alapvető szimmetriák kísérleti vizsgálata

Új fizika keresése p-p ütközésekben a CMS-detektorral ELFT vándorgyűlés, Eger, aug. 23.

Megvan-e már végre a Higgs-bozon?

Bevezetés a részecskefizikába

Mikrofizika egy óriási gyorsítón: a Nagy Hadron-ütköztető

Sérülő szimmetriák az LHC-nál. 1. Higgs-bozon

Bevezetés a részecskefizikába

Megvan-e már végre a Higgs-bozon?

A CERN bemutatása. Horváth Dezső MTA KFKI RMKI és ATOMKI Hungarian Teachers Programme, 2011

A Standard modellen túli Higgs-bozonok keresése

Mikrovilág és a Higgs-bozon

CERN: a szubatomi részecskék kutatásának európai központja

Bevezetés a részecskefizikába

Megmérjük a láthatatlant

Megvan már a Higgs-részecske?

A Higgs-bozon megfigyelése az LHC-nál: műhelytitkok

Részecskefizika 3: neutrínók

Európai Nukleáris Kutatási Szervezet Európai Részecskefizikai Laboratórium. 58 év a részecskefizikai kutatásban

Mese a Standard Modellről 2*2 órában, 1. rész

Hogyan is állunk a Higgs-bozonnal?

Bevezetés a részecskefizikába

Gyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1

Bemutatkozik a CERN Fodor Zoltán

Magyarország és a CERN

Részecskefizikai gyorsítók

A Higgs-bozon megfigyelése az LHC-nál: műhelytitkok

MEGLESZ-E A HIGGS-RÉSZECSKE A NAGY HADRONÜTKÖZTETŐVEL?

Európai Nukleáris Kutatási Szervezet Európai Részecskefizikai Laboratórium. 62 év a részecskefizikai kutatásban

ASACUSA, OPAL, CMS (p-p)

ILC, a nemzetközi lineáris ütköztető: terv vagy ábránd?

Részecskefizikai problémák: Higgs-bozon, antianyag, neutrínók

A CERN, az LHC és a vadászat a Higgs bozon után. Genf

Bevezetés a részecskefizikába

Részecskefizika I: a standard modell

Az LHC kísérleteinek helyzete

Hadronok, atommagok, kvarkok

Z bozonok az LHC nehézion programjában

Alapvető szimmetriák kísérleti vizsgálata a CERN ben

Nehézion ütközések az európai Szupergyorsítóban

Szuperszimmetrikus részecskék

Magyarország és a CERN

Axion sötét anyag. Katz Sándor. ELTE Elméleti Fizikai Tanszék

Magyarország és a CERN

Szuperszimmetrikus részecskék keresése a CERN-ben 1

A részecskefizika kísérleti eszközei

Magyar Tanárprogram, CERN, 2010

Bemutatkozik a CERN. Fodor Zoltán HTP2015, Fodor Zoltán: Bemutatkozik a CERN

Higgs-bozonok keresése az LHC-nál

JÁTSSZUNK RÉSZECSKEFIZIKÁT!

Meglesz-e a Higgs-bozon az LHC-nál?

FIZIKAI NOBEL-DÍJ, Az atomoktól a csillagokig dgy Fizikai Nobel-díj 2013 a Higgs-mezôért 10

Határtalan neutrínók

ALICE: az Univerzum ősanyaga földi laboratóriumban. CERN20, MTA Budapest, október 3.

Gyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by OTKA MB augusztus 16. Hungarian Teacher Program, CERN 1

A sötét anyag nyomában. Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen

Alapvető szimmetriák kísérleti vizsgálata

Kísérleti és elméleti TDK a nagyenergiás magfizikai területein

Töltött Higgs-bozon keresése az OPAL kísérletben

Részecskefizika kérdések

A természet legmélyebb szimmetriái

Magfizika szeminárium

Paritássértés FIZIKA BSC III. MAG- ÉS RÉSZECSKEFIZIKA SZEMINÁRIUM PARITÁSSÉRTÉS 1

Az RMKI Grid-rendszere

CERN-i látogatás. A mágnesgyár az a hely,ahol a mágneseket tesztelik és nem igazán gyártják őket. Itt magyarázták el nekünk a gyorsító alkotórészeit.

NAGY Elemér Centre de Physique des Particules de Marseille

Átírás:

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 1/57 A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest és MTA Atommagkutató Intézet, Debrecen

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 2/57 Vázlat Részecskék és kölcsönhatások A CERN és gyorsítói A nagy hadron-ütköztető (Large Hadron Collider, LHC) A Compact Muon Solenoid (CMS) kísérlet 2008. szeptember: átütő siker és katasztrófa 2008-2009: javítás 2009 nov-dec: diadalmas újraindulás A részecskefizika haszna Jéki László: Indul a legnagyobb részecskegyorsító 10-részes cikksorozat az LHC-ról: http://origo.hu/tudomany

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 3/57 Előszó A (részecske)fizika egzakt tudomány: Pontos matematikai formalizmuson alapszik. Elmélet érvényes, ha kiszámítható, és eredmény egyezik kísérlettel. Az igazi fogalmak mérhető mennyiségek, a szavak csak mankók. Szavak pontos matematika és kísérleti tapasztalat

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 4/57 A felfedezés rögös útja, 1492 A kutatás frontvonala: Az Atlanti-óceán partja A kutatás célja: India elérése A kutatás eszköze: Columbus hajói A kutatás eredménye: Amerika felfedezése

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 5/57 A felfedezés rögös útja, 2009 A kutatás frontvonala: Az anyag mély szerkezete A kutatás célja: Higgs-bozon, ősrobbanás utáni állapot A kutatás eszköze: nagyenergiájú gyorsítók A kutatás eredménye: Új fizika??

A Világegyetem története Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 6/57

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 7/57 LHC = időgép?? Kezdet: ősrobbanás 14.5 milliárd éve Hogyan mehetünk vissza időben, az Ősrobbanás közelébe? Távcső: 4 milliárd év a Nagy Bumm után (Európai Déli Obszervatórium, Chile, Very Large Telescope) Mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás: Párszázezer év (amikor az Univerzum átlátszó lett). Nagyenergiájú részecskeütközés: Milliomod másodperc (mielőtt az atomok kialakultak volna) Ükanyánkkal nem találkozunk...

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 8/57 A mikrovilág vizsgálata: nagy energia Tárgy méret, m energia 1 ev = kinetikus energia, amelyet 1 V átszelésekor szerez egy elektron 1 kev = 10 3 ev 1 MeV = 10 6 ev; 1 GeV = 10 9 ev 1 TeV = 10 12 ev kicsi baktérium 10 3 10 5 λ(fény) 10 7 1 ev atom 10 10 1 kev atommag 10 14 1 GeV elektron 10 18 1 TeV Nagyobb energia kisebb távolság mélyebb szerkezet

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 9/57 Hatáskeresztmetszet σ = W/Φ átmeneti valószínűség/fluxus (1 mb = 10 27 cm 2 ) Fluxus = részecskék sürüsége sebessége nyalábban: Φ = n b v b = részecskeszám/felület/sec 00 11 00 11 00 11 00 11 00 11 00 11 00 11 00 11 00 11 01 00 11 00 11 00 11 00 11 00 11 00 11 00 11 00 11 00 11 00 11 00 11 00 11 00 11 00 11 00 11 0011 000000000 111111111 00000000000 11111111111 0000000000000 1111111111111 0000000000000 1111111111111 000000000000000 111111111111111 0000000000000000 1111111111111111 00000000000000000 11111111111111111 00000000000000000 11111111111111111 0000000000000000000 1111111111111111111 0000000000000000000 1111111111111111111 0000000000000000000 1111111111111111111 000000000000000000000 111111111111111111111 000000000000000000000 111111111111111111111 000000000000000000000 111111111111111111111 000000000000000000000 111111111111111111111 000000000000000000000 111111111111111111111 000000000000000000000 111111111111111111111 000000000000000000000 111111111111111111111 000000000000000000000 111111111111111111111 000000000000000000000 111111111111111111111 0000000000000000000000 1111111111111111111111 0000000000000000000000 1111111111111111111111 000000000000000000000 111111111111111111111 000000000000000000000 111111111111111111111 000000000000000000000 111111111111111111111 000000000000000000000 111111111111111111111 000000000000000000000 111111111111111111111 000000000000000000000 111111111111111111111 000000000000000000000 111111111111111111111 000000000000000000000 111111111111111111111 000000000000000000000 111111111111111111111 0000000000000000000 1111111111111111111 0000000000000000000 1111111111111111111 0000000000000000000 1111111111111111111 00000000000000000 11111111111111111 00000000000000000 11111111111111111 000000000000000 111111111111111 000000000000000 111111111111111 0000000000000 1111111111111 0000000000000 1111111111111 00000000000 11111111111 000000000 111111111 Bombázó részecskenyaláb Céltárgy részecskéje

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 10/57 Szimmetriák a részecskefizikában fontosabbak, mint kémiában vagy szilárdtestfizikában Noether tétel: Globális szimmetria megmaradási törvény Eltolás térben impulzus Eltolás időben energia Forgatás impulzusmomentum Elektromágneses mérték- töltés Mértékelmélet: Lokális szimmetria kölcsönhatás Lokális szimmetria: pontról pontra, meghatározott módon módosuló Spontán szimmetriasértés (Higgs-mechanizmus) tömegek, kiszámíthatóság

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 11/57 Spontán szimmetriasértés tömeg David J. Miller és CERN: http://www.hep.ucl.ac.uk/ djm/higgsa.html

A Standard Modell állatkertje Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 12/57

A Standard modell diadalútja Measurement Fit O meas O fit /σ meas 0 1 2 3 α (5) had (m Z ) 0.02758 ± 0.00035 0.02768 m Z [GeV] 91.1875 ± 0.0021 91.1874 Γ Z [GeV] 2.4952 ± 0.0023 2.4959 σ 0 had [nb] 41.540 ± 0.037 41.478 R l 20.767 ± 0.025 20.742 A 0,l fb 0.01714 ± 0.00095 0.01645 A l (P τ ) 0.1465 ± 0.0032 0.1481 R b 0.21629 ± 0.00066 0.21579 R c 0.1721 ± 0.0030 0.1723 A 0,b fb 0.0992 ± 0.0016 0.1038 A 0,c fb 0.0707 ± 0.0035 0.0742 A b 0.923 ± 0.020 0.935 A c 0.670 ± 0.027 0.668 A l (SLD) 0.1513 ± 0.0021 0.1481 sin 2 θ lept eff (Q fb ) 0.2324 ± 0.0012 0.2314 m W [GeV] 80.399 ± 0.023 80.379 Γ W [GeV] 2.098 ± 0.048 2.092 m t [GeV] 173.1 ± 1.3 173.2 August 2009 0 1 2 3 Állapot 2009 nyarán valamennyi kísérlet sokszáz eredményéből Mért számolt /szórás Enyhén eltérő adat évről évre változik (egy időre így marad) Most éppen a e + e Z b b előre-hátra aszimmetriája LEP elektrogyenge munkacsoport: http://lepewwg.web.cern.ch/ Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 13/57

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 14/57 De hol van a Higgs-bozon? A spontán szimmetriasértés mellékterméke A fizika legkeresettebb részecskéje, mivel a Standard Modell egyetlen hiányzó alkatrésze. Kísérletileg (még?) nem figyeltük meg, LEP: M(H) > 114.4 GeV Az elmélet szerint léteznie kell mert tömeget teremt és rendbeteszi a divergenciákat It was in 1972... that my life as a boson really began Igazából 1972-ben kezdődött az életem, mint bozon Peter Higgs: My Life as a Boson: The Story of The Higgs, Int. J. Mod. Phys. A 17 Suppl. (2002) 86-88.

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 15/57 A Standard Modell problémái Aszimmetriák: jobb bal világ antivilág Sötét anyag és energia?? Az Univerzum tömegének 4%-a közönséges anyag (csillag, gáz, por, ν), 23 %-a láthatatlan sötét anyag, 73 %-a rejtélyes sötét energia Természetesség: A Higgs-bozon tömege divergál, fermion-bozon szimmetria eltüntetné. Megoldás: szuperszimmetria, ha a fermionok és bozonok párban léteznének, azonos tulajdonságokkal (tömeg, töltés) A szuperszimmetria (SUSY) nyilvánvalóan sérül: nincsenek ilyen részecskék, vagy sokkal nagyobb tömeggel Higgs-tér létező szimmetriát sért SUSY nemlétezőt vezet be Cél: racionális, konzisztens elmélet

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 16/57 Szuperszimmetria (SUSY) SUSY-részecskék párban keletkeznek, közönséges és más SUSY-részecskére bomlanak Sötét anyag: legkönnyebb SUSY-részecske Végállomás (jel): Fermionsorozat hiányzó energiával Együttműködés elméleti kollégákkal: kiválasztott jellemző pontok ellenőrzése Adott modell és paraméterek számszerű előrejelzés a SUSY-tulajdonságokra és a reakciók valószínűségeire kísérletileg ellenőrizhető az LHC-nál!

Otthon is lehet gyorsítónk Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 17/57

A CERN 20 tagországa Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 18/57

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 19/57 A CERN kutatói (felhasználói) 2009: 2500 alkalmazott, 10000 kutató

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 20/57 A CERN gyorsítói ma

A CERN és környéke Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 21/57

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 22/57 Az LHC eltérítő-mágnesei 1232 szupravezető mágnes (beszerelés előtt) (L = 15 m, M = 35 t, T = 1.9 K, B = 8.3 T)

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 23/57 z LHC eltérítő-mágnese: keresztmetszet a CERN Mikrokozmosz kiállításán

Az LHC mágneseit szerelik Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 24/57

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 25/57 Az LHC CMS detektora Compact Muon Solenoid: 12500 tonnás digitális kamera 100 M pixel, 40 M kép/mp, 1000 GB/mp adat Tárolás: 100 kép/mp szűrés!!

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 26/57 Az LHC CMS detektora (Compact Muon Solenoid) Súly: 12500 tonna, kétszer annyi vas, mint Eiffel toronyban > 2500 résztvevő a világ 35 országából A világ legnagyobb (szupravezető) szolenoidja: belső átmérője 6 m, mágneses tere 4 Tesla Detektorépítésben magyar részvétel: Müondetektorok pozicionáló rendszere: DE Kisérleti Fizikai Int. és ATOMKI Előreszórt részecskék észlelése: (Hadron Forward calorimeter, HF) Készült USA-RU-TR-HU együttműködésben: RMKI, Budapest Az első leeresztett CMS-detektorrész: 2006. nov. 11. Adatkezelés: LHC Computing Grid RMKI: BUDAPEST LCG-állomás

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 27/57 Magyar részvétel a CMS-kísérletben: MTA KFKI RMKI, Budapest (18 fő) Debreceni Egyetem Kísérleti Fiz. Int. (9 fő) MTA ATOMKI, Debrecen (7 fő) Összesen: 34 magyar kutató

Munka 160 müonkamrán Béni Noémi és Szillási Zoltán (Debrecen) Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 28/57

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 29/57 HF: kvarcszálak acélban (RMKI) Minden CERN-es magyar fűzte Szálkalibráció kész darabon

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 30/57 A CMS elektromágneses kalorimétere 80000 PbWO 4 szcintillátor-hasáb

Beillesztik a CMS mágnesét Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 31/57

A CMS belső része Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 32/57

A CMS lezáró sapkája Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 33/57

LICE: A Large Ion Collider Experiment Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 34/57

A TOTEM-kísérlet (a CMS két végén) Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 35/57

ATLAS: A Toroidal Lhc ApparatuS Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 36/57

Worldwide LHC Computing Grid A CMS-kísérlet fő WLCG-állomásai Magyar Tier-2: RMKI, ELTE, BME, NIIFI RMKI: 426 CPU és 144 TB tároló a CMS és ALICE VO számára) Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 37/57

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 38/57 Az LHC működésének első időszaka 1. Értsük meg a detektort: működés, trigger, kalibráció 2. Mennyire hiteles a szimulációnk? Leírja a SM folyamatait és a detektort? Egyezik a mért adatokkal? 3. Keresd, amit vársz, vedd észre, amit nem vársz. Látunk eltérést (többletet) valamilyen eloszlásban a háttérszimulációhoz képest? Új fizika vagy hibás háttérbecslés? 4. Új fizika? Keresünk többletet, hiányt vagy más jellegzetes tulajdonságokat (Higgs-bozon, SUSY,...) 5. Ha tényleg új fizika: Micsoda? Melyik modell? Milyen paraméterekkel?

Higgs-bozon keresése az LHC-nál Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 39/57

Rengetegféle modell van Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 40/57

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 41/57 LHC: a Jó, a Rossz és a Csúf Jó Hatalmas felfedezési potenciál: nagy energia, sokféle ütközés (acélgolyó túrógombóc), óriási nyalábintenzitás. Rossz Az érdekesebb dolgok előfordulási gyakorisága nagyon kicsi (10 6 10 3 ) Csúf Az érdekes folyamat mellett eseményenként még 10-20 p-p ütközés, hatalmas kombinatorikus háttér.

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 42/57 Előkészületek az LHC indításához Tervezés kezdete: 1984 (5 évvel a LEP indulása előtt!) Új detektorüregek kiásása 1998-tól LEP-alagút megemelkedik működés közben mágnesek pozíciójának folyamatos kompenzálása LEP leállítása (óriási ellenállás): 2000 vége. LEP-gyorsító és detektorok eltávolítása: 2001 9300 mágnes ellenőrzése (javítása!), levitele, összehegesztése: 2002-2007. Mágnesek lehűtése 1,9 K-re (hidegebb, mint a világűr!): 2008 jan-aug Protoncsomag belövése, körbevitele: 2008. szept.

Az LHC vezérlőterme, 2008.09.10 Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 43/57

elkészülés a gyorsító-üzemmódra: a hiba A dipólmágnesek áramának fokozatos növelése (kb. 9000 A-re) szektoronként történt. A 8 szektorból 7 áramát sikeresen felhozták Szept. 19: A 8.-nál kiengedett egy csatlakozó két mágnes között. Sokezer volt, ív, lyuk a hűtőrendszer csövén, 6 tonna szuperfolyékony hélium lökésszerűen kifújt, kilökve a helyéről több 35-tonnás mágnest. 53 egységet (39 terelőmágnest és 14 több kisebb mágnest tartalmazó dobozt) javítás céljából a felszínre kellett hozni: a felmelegítés nagyon lassú, hónapokig tartott. A tartalékokból pótolták öket, de a cserére is jó néhány hónap kellett. Ellenőrzés (ellenállás és hőmérséklet mérése, vészszelepek) beépítve, nehogy megismétlődjék. Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 44/57

LHC-mágnes a baleset után Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 45/57

Az LHC működése Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 46/57

S-esemény 3 hadronzáporral, 2,36 TeV-n Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 47/57

CMS-esemény 2 müonnal, 2,36 TeV-nél Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 48/57

okhadronos ATLAS-esemény 2,36 TeV-né Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 49/57

okhadronos ALICE-esemény 0,9 TeV-nél Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 50/57

okhadronos LHCb-esemény 2,36 TeV-nél Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 51/57

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 52/57 Fekete lyukak Galaxisok magjában fekete lyukak (black hole, BH): M BH > 3 naptömeg, R BH pár km Einstein-kereszt: 10 milliárd fényévre levő pulzárt több pontba nagyít és fókuszál 1 milliárd fényévre levő galaxis fekete lyukkal a közepén (ESO, Very Large Telescope, Chile, 2008) Többszörös kép: nem egyenletes tömegeloszlás

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 53/57 Veszélyeztetjük-e a Naprendszert? Bizonyos elméleti modellek szerint nagyenergiájú p-p ütközésben keletkezhetnek mikroszkópikus fekete lyukak. Kis tömegüek, azonnal elpárolognak. A kozmikus sugarak milliárdszor nagyobb energiával bombázzák a légkört, Holdat, bolygókat évmilliárdok óta, de nem keletkezett nagy fekete lyuk. Az LHC-ben sem valószínű, de meglátjuk??? YouTube animáció

Rengetegféle modell van Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 54/57

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 55/57 Részecskefizikai módszerek haszna Világháló: CERN, 1989 nagyvilág: 1994 Müonspin-rezonancia módszere (kémia, szilárdtestfizika) Pozitronemissziós tomográfia az orvosi diagnosztikában Részecskefizika: 120 gyorsító, gyógyászat: 7000, anyagtudomány: 7000 (2004-es adatok) Grid-hálózatok a számítástechnikában Az órási méretek miatt komoly technikai fejlesztéseket indukál: 100000 egyforma műszerre tender! Élenjáró programozástechnikai gyakorlat: bankok előszeretettel alkalmaznak HEP-PhD-t szerzett fizikusokat (rossz nyelvek szerint ennek köszönhető a jelenlegi világválság)

Köszönöm a figyelmet! Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 56/57

Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 57/57 Köszönetnyilvánítás Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal OTKA NK67974, K72172 és H07C-74153 EU FP6 MC-ToK 509252 és FP7 III 031688 Magyar és Osztrák Tudományos Akadémia TéT JAP-21/2006 és Tokiói Egyetem Megértő együttműködő partnereink