MAGYARORSZÁG KORMÁNYA Y/17169. számú TÁJÉKOZTATÓ a nemzeti értékek azonosításának és rendszerezésének helyzetéről, a nemzeti értékek fenntarthatóságáról és hasznosításáról, valamint a Hungarikum Bizottság 2015. évi működéséről Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2017. augusztus
Tájékoztató a nemzeti értékek azonosításának és rendszerezésének helyzetéről, a nemzeti értékek fenntarthatóságáról és hasznosításáról, valamint a Hungarikum Bizottság 2015. évi működéséről I. Bevezetés A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (a továbbiakban: hungarikum törvény) 17. (1) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint a Hungarikum Bizottság évente tájékoztatást ad az Országgyűlés részére a nemzeti értékek azonosításának és rendszerezésének helyzetéről, a nemzeti értékek fenntarthatóságáról és hasznosításáról, valamint a Bizottság működéséről I/1. Előzmények A 2014. június 6. napjától hatályos, Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény 1. (2) bekezdés c) pontja értelmében a Vidékfejlesztési Minisztérium elnevezése Földművelésügyi Minisztériumra változott. A Földművelésügyi Minisztérium az ügy nemzetstratégiai fontosságát, valamint külgazdasági és kultúrdiplomáciai jelentőségét szem előtt tartva a hungarikumok ügyét 2014-ben államtitkársági szintre emelte. A szaktárca keretein belül létrejött a Környezetvédelemért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért Felelős Államtitkárság. Az államtitkárságon belül működő Hungarikum Főosztály célja a hungarikum törvénnyel összhangban, hogy a nemzeti összetartozást, egységet megerősítse, részt vegyen a pozitív nemzetmárka kialakításában. A 2015-ös év folyamán a Hungarikum Bizottság öt alkalommal ülésezett, a Hungarikumok Gyűjteménye összesen 13 elemmel bővült, 42-ről 55-re nőtt a benne található értékek száma. A kiemelkedő nemzeti értéket tartalmazó Magyar Értéktár elemeinek száma 107-ről 127-re nőtt, összesen 20 értékkel bővült. I/2. A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosításának előkészítése A hungarikum törvény hatályba lépését követően 2013-ban a Kormány elfogadta a törvény végrehajtására vonatkozó részletszabályokat, a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendeletet (továbbiakban: Vhr.). A Vhr. meghatározza a nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriáit, melyek a Magyar Értéktárba és a Hungarikumok Gyűjteményébe bekerülendő nemzeti értékek csoportokba való rendszerezésének alapját képezik. A Vhr. szabályozza az egyes értéktárakba, illetve a Hungarikumok Gyűjteményébe való bekerülés módját is. 2014-ben sor került a Hungarikum Bizottság alapszabályának módosítására (3. melléklet). 1
A hungarikum törvény megalkotása során annak egyediségéből és újszerűségéből következően számos kérdést még nem lehetett pontosan tisztázni, illetve egyes esetekben a gyakorlati alkalmazás során derült fény arra, hogy további, kiegészítő szabályokra is szükség van. 2015. július 3-án lépett hatályba a hungarikum törvény módosítása. A törvénymódosítás célja olyan pontosító rendelkezések megalkotása volt, amelyek elősegítik a jogalkalmazók jogértelmezését. Összhangba került a Magyar Értéktárba és a Hungarikumok Gyűjteményébe javaslatot tevő személyek és szervezetek köre. A módosítás nyomán 16-ról 21 főre bővült a Hungarikum Bizottság tagsága, a bizottság tagjai között a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (1 fő), a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (1 fő) és a Honvédelmi Minisztériumnak (1 fő) is van már delegáltja, hiszen a magyarság értékeinek külhoni, külgazdasági és külpolitikai, infokommunikációs és katonai hagyományőrzési vonatkozásai egyaránt vannak. Az Országgyűlés részéről további két fő, egy ellenzéki és egy nemzetiségeket képviselő tag kapott helyet a grémiumban. A módosítás tartalmazza a hungarikum kifejezés visszaélésszerű használatának tiltását: a kifejezés jogi személyek, kereskedelmi és vendéglátóipari egységek elnevezésében a Hungarikum Bizottság hozzájárulásával használható, amelynek célja, hogy a hungarikum megjelölést a hungarikum törvény rendelkezéseivel összhangban levő tevékenységet folytató vállalkozások, kereskedelmi egységek használják, ezáltal a hungarikummá minősített nemzeti értékek mind magas minőséget képviseljenek. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosításáról szóló 2015. évi LXXX. törvény egyik legfontosabb rendelkezése a külhoni értékgyűjtés magyarországi mintára történő megteremtésének a lehetősége. Ezek alapján a Magyar Állandó Értekezleten részt vevő külhoni szervezetek a saját országuk vonatkozásában Külhoni Nemzetrész Értéktárat működtethetnek. Emellett a külhoni önkormányzatok, jogi személyek saját országuk vonatkozásában a Magyar Állandó Értekezletre meghívott külhoni szervezet támogatása esetén - települési, tájegységi értéktárat hozhatnak létre. A cél az, hogy az országhatáron túl is megvalósulhasson a helyi szintű értékgyűjtés és az alulról felfelé érkező kezdeményezések támogatása. II. A Hungarikum Bizottság működése II/1. A Hungarikum Bizottság ülései, jelentősebb döntései A Hungarikum Bizottság 2015. január 29-ei ülése után hungarikum lett a Vizsolyi Biblia - amely az első teljes, magyar nyelvű Biblia -, továbbá a magyar harcosok által a IX. és a XI. század között használt íj, valamint a szegedi fűszerpaprika-őrlemény, ezzel kiválóságaink száma 45-re emelkedett. 2015. április 23-án újabb három tétellel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye a Hungarikum Bizottság döntése alapján, Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban megtartott ülésén. A Hungarikumok Gyűjteményébe került legismertebb őshonos haszonállatunk, a magyar szürke szarvasmarha, a közel 225 éves hagyománnyal rendelkező Unicum keserűlikőr. Ezen kívül a 100 éves Magyar Védőnői Szolgálat, mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer szintén nemzeti büszkeségeink között tudható. A Magyar Értéktárba felvették Szent-Györgyi Albert életművét és szellemi örökségét, a gyulai dámszarvast, a debreceni 2
páros kolbászt, valamint a vecsési savanyú káposztát. Ezeken kívül Irinyi János munkássága és találmánya, a zajtalan és robbanásmentes gyufa is bekerült az értéktárba, úgy, mint Kabay János gyógyszervegyészeti tevékenysége és életműve is. Mindezek mellett a szegedi papucs, és a csongrádi régi belváros (Halászfalu) is a Magyar Értéktárat gazdagítja. Ekkor a Hungarikum Bizottság döntése alapján a Hungarikumok Gyűjteményébe 48 érték tartozott, a Magyar Értéktár pedig 124 tagúra bővült. A Hungarikum Bizottság 2015. június 25-ei veszprémi ülésén elhatározottaknak megfelelően hungarikum lett a Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat, valamint Neumann János számítástechnikai munkássága is. A Magyar Értéktár részévé vált az Őrségi Táj és a Szalafői Népi Műemlékegyüttes, valamint A magyar tanya is. Így a hungarikumok száma 50-re, a kiemelkedő nemzeti értékek száma 126-ra emelkedett. A Hungarikum Bizottság 2015. október 13-ai debreceni ülésén hozott döntése alapján négy elemmel, 54-re bővült a hungarikumok listája: a Debreceni páros kolbásszal, a Fröccsel, a Bajai halászlével és az Alföldi kamillavirágzattal, továbbá 127-re bővült a Magyar Értéktár a Szerencsi csokoládé felvételével. A Hungarikum Bizottság egyhangú döntéssel hungarikummá nyilvánította 2015. december 3-i ülésén a kürtőskalácsot, amely egyszerre székely, erdélyi és magyar érték. A Hungarikum Bizottság 2015. évi döntéseinek eredményeként az év végére a Magyar Értéktárban 127 nyilvántartott nemzeti érték volt (4. melléklet), a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő értékek száma pedig 55-re emelkedett (5. melléklet). II/2. Az ágazati szakbizottságok A Vhr. szakterületi kategóriái alapján a következő hat szakmai és egy különleges feladatú ágazati szakbizottság működik: Agrár- és Élelmiszergazdaság, Egészség és Életmód, Ipari és Műszaki Megoldások, Kulturális Örökség, Sport, Turizmus és Vendéglátás, Természeti és Épített Környezet, valamint Hungarikum Tanúsító Védjegy és Jogvédelmi. Az ágazati szakbizottságok a Hungarikum Bizottság munkáját előkészítő, szakmai területenként szervezett tanácsadó, döntés-előkészítő testületek. Tagjait az adott szakterületen működő államigazgatási szervek, hatóságok, tudományos testületek, oktatási intézmények, gazdasági kamarák, valamint szakmai szervezetek képviselői közül választották. A szakmai bizottságok fő feladata a Magyar Értéktárba, illetve a Hungarikumok Gyűjteményébe felvételre jelölt nemzeti értékekkel kapcsolatos szakvélemények kidolgozása. Az egyes szakbizottságokhoz beérkezett, illetve általuk megtárgyalt javaslatok számáról a 6. melléklet tájékoztat. II/3. HUNGARIKUM védjegy 3
A Hungarikumok Gyűjteményében szereplő termékek és szolgáltatások széles körben történő megismertetésének elősegítésére, színvonaluk és minőségük folyamatos fenntartása érdekében HUNGARIKUM védjegyek létrehozására és lajstromba vételezésére került sor. A Vidékfejlesztési Minisztérium 1 kettő HUNGARIKUM védjegy jogosultja, ezek az M1302762 ügyszámú, 212789 lajstromszámú színes ábrás és az M1303761 ügyszámú, 212788 lajstromszámú fekete-fehér ábrás védjegyek, melyek legfőbb célja a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő nemzeti értékek kiemelése, védelme. A HUNGARIKUM védjegy széles körű nemzetközi oltalma érdekében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala támogatást nyújtott ahhoz, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium a közösségi védjegyrendszert (vagyis az Európai Uniót), Ukrajnát és Szerbiát megjelölő 1234547 lajstromszámú HUNGARIKUM színes ábrás nemzetközi védjegybejelentést 2014. június 6. napján benyújtsa. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi védelem biztosítása érdekében a Párizsi Uniós Egyezmény 6. ter Cikk-e alapján a színes ábrás jelzés nyilvántartásba vételét kezdeményezte a WIPO Nemzetközi Irodájánál. A védjegyhasználati jog kérelem benyújtásával szerezhető meg. A védjegyhasználati jog elnyerése kiadványok, reklámok, ismertetők esetén a dokumentum céljának, a megjelenés helyének és módjának vizsgálatától, termékek és szolgáltatások esetén az elvárható magas színvonal folyamatos fenntartásának feltételétől, az országimázs-építés szolgálatára való alkalmasságtól függ. Az ezzel kapcsolatos speciális feladatok ellátására került sor a hetedik, különleges feladatú szakbizottság, a Hungarikum Tanúsító Védjegy és Jogvédelmi létrehozására, mely a védjegyhasználat iránti kérelmek elbírálásának feltételeit, továbbá a bizottsági támogató döntést követően megkötendő védjegyhasználati szerződéstervezetet kidolgozta és elfogadta. A kérelem elbírálásának feltételei között a fő szempont az, hogy a kérelmező és az általa forgalomba hozni kívánt áru, illetve általa nyújtott szolgáltatás méltó-e arra, hogy azt a fogyasztók a védjegy használata során hungarikumként azonosítsák. Ennek mérlegelésekor a Hungarikum Tanúsító Védjegy és Jogvédelmi különösen az alábbi szempontokat veszi figyelembe: a) a kérelmező által előállított áru vagy az általa nyújtott szolgáltatás igazolhatóan kapcsolódik-e az adott hungarikumhoz; b) a kérelmező régóta gyárt-e olyan terméket, illetve régóta nyújt-e olyan szolgáltatást, ami az adott hungarikumhoz kötődik, továbbá ezek a termékek vagy szolgáltatások a fogyasztók körében ismertek-e; c) földrajzi árujelző-oltalommal védett megjelöléssel vagy védjeggyel ellátott hungarikum esetén a kérelmező jogosult-e a földrajzi árujelző, illetve a védjegy használatára. 4.1. Jogalkotás, szabályozás, koordinálás II/4. A Földművelésügyi Minisztérium A hungarikum törvény megalkotása során újszerűségéből következően számos kérdés még nem volt tisztázott, valamint a gyakorlati alkalmazás során derült ki, hogy további, kiegészítő szabályokra van szükség. A 2015. évben elfogadott törvénymódosítás célja olyan pontosító 1 a 2014. június 6. napjától hatályos, Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény 1. (2) bekezdés c) pontja értelmében a Vidékfejlesztési Minisztérium új elnevezése: Földművelésügyi Minisztérium 4
rendelkezések megalkotása, amelyek elősegítik a jogalkalmazók jogértelmezését. A technikai és értelmezésbeli pontosítások mellett az egyik legfontosabb tervezett rendelkezés a külhoni értékgyűjtés új alapokra helyezése és a belföldi gyakorlatnak való megfeleltetése volt. 2015-ben Magyarországon 192 új települési értéktár jött létre, ezzel az előző évi 368-ról 560- ra bővült a számuk. A megyei értéktárban összesen 790 megyei értéket és 1740 települési értéket tartottak nyilván. Legtöbb települési értéktár bizottság Vas megyében volt megtalálható, összesen 68 db. Legtöbb megyei értéket számláló megyei értéktár 2015-ben a Bács-Kiskun Megyei Értéktár volt, ott összesen 140 értéket tartottak nyilván. 4.2. Forrásfelhasználás Hungarikumok és a nemzeti értéktár megőrzésének, népszerűsítésének támogatására 359,4 millió Ft fejezeti forrás teljes összege felhasználásra került. Az év közben érkezett visszafizetésekből 10,423 millió Ft bevétel lett előirányzatosítva. A fejezetről az FM Igazgatásra átadott forrásból összesen 505 940,- Ft maradvány keletkezett, mely a 2016. évben az előirányzaton bevételként jelenik meg. A felhasználás eredményességét mutatja, hogy folytatódott a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár összeállítása, a nemzeti értékeink dokumentálása, számbavétele. A hungarikum törvényben kitűzött fontos cél nemzeti értékeink és a hungarikumok nagyközönség számára való megismerhetősége és hozzáférhetőségének biztosítása. A nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatására címmel HUNG-2015 kóddal 100% támogatási intenzitású, vissza nem térítendő pályázatot hirdetett meg a Földművelésügyi Minisztérium, összesen 180,0 millió Ft keretösszeggel. A HUNG-2015 pályázati kiírás alapján az alábbi célok támogatása valósult meg: I. Közös projektek megvalósítása határon túli magyarok lakta településekkel, megyékkel együttműködésben (két azonos szakmai színvonalú pályázat esetében az értékelés során előnyt élvez az a pályázat, amely már meglévő testvér-települési megállapodást is tartalmaz), mely az értékgyűjtés módszertana tekintetében tapasztalatátadásra, hazai és külhoni értékgyűjtésre, külhoni értéktárak létrehozására és működtetésére, a nemzeti értékek népszerűsítésére, közös rendezvények megvalósítására irányul. II. Hagyományos népi mesterségek, kihalófélben lévő szakmák továbbörökítését célzó magyarországi programok, alkotótáborok szervezése, tananyag összeállítása. A 2015 októberében meghirdetett, 180 millió Ft keretösszegű HUNG-2015 felhívásra 117 db pályázat érkezett (forrás-kimerüléses pályázat lévén a pályázatok az igények 150%-áig érkezhettek), melyből 68 darab pályázat nyert. A nyertes pályázók a szerződésben vállalt tevékenységükön keresztül különböző formában (pl. rendezvények, vetélkedők megszervezésével, kiadványok készítésével) járulnak hozzá nemzeti értékeink gyűjtéséhez, rendszerezéséhez, a már elismert nemzeti értékek népszerűsítéséhez, ezáltal aktívan elősegítik a hungarikum törvény által megfogalmazott célok elérését. A fejezeti kezelésű előirányzat vonatkozásában a 2015. évben visszterhes szerződések (vállalkozási, megbízási, szolgáltatási szerződés) közvetlenül nem kerültek megkötésre, azok 5
forrása az FM Igazgatás részére lett átadva. Az előirányzat forrásából közbeszerzésre nem került sor. 4.3. Rendezvények A Földművelésügyi Minisztérium főbb tevékenységei között szerepel, hogy a kiemelkedő nemzeti értékeinket és a magyarság csúcsteljesítményeit bemutassa és népszerűsítse. Számos hazai és nemzetközi eseményen sikerült megjeleníteni a hungarikumokat és a nemzeti értékeket. Ezen felül minden ilyen alkalom kiváló lehetőséget teremt arra, hogy saját kommunikációs eszközeink mellett a rendezvények média-megjelenésében is szerepeljenek nemzeti értékeink. Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron biztosítottuk a hungarikumok képviselőinek a jelenlétét, támogattuk az 5. Tárogatós Világtalálkozó, valamint a Mesterségek Ünnepe, a Magyar Értékek Napja és a Magyar Népdal Napja megrendezését. Az I. Nemzeti Érték Gála (2015. június 23.) után 2015. december 2-án megrendeztük a II. Hungarikum Gálát. A fontosabb nemzetközi rendezvények támogatását illetően említésre méltó Zágrábban a hungarikumokból és eredeti horvát termékekből nyílt kiállítás és fesztivál, Újvidéken a Hungarikum Hálózat részeként megvalósult Zsolnay-kiállítás, az Amerikai Egyesült Államokban, Magyar érték és szépség címmel megrendezett hungarikum kiállítás és divatbemutató körút, valamint a brüsszeli Hungarikum fotókiállítás támogatása. Fontos, hogy a hungarikumokat illetően a társadalom minél szélesebb szegmensét meg tudjuk szólítani. Különösen fontos a fiatalok elérése, hiszen a történelmi múlt értékeinek ismerete nélkül nehéz felelősségteljes döntést hozni. Elődeink felhalmozott tudása a jelenkor fiataljainak is szolgálatába állhat. Olyan programok, és projektek megrendezéséhez járultunk hozzá, melyek a fiatalok számára is vonzóak, pl. a Színes Város Budapest Fesztivált, a Chaine des Rotisseurs Ifjúsági Szakács Világbajnokságot, a Magyar Ifjak Világtalálkozóját, valamint a Magyar Dzsembori Csapat részvételéit is támogattuk a Japánban megtartott 23. Cserkész Világdzsemborin. 4.4. PR-tevékenységek A hungarikumokat bemutató kommunikáció teljesen új távlatokat nyit a nemzeti arculat, a nemzetkép megformálásában. A 2015. évi PR-tevékenységben fontos cél volt nemzeti értékeink és a hungarikumok megismertetésének lehetősége és hozzáférhetőségének biztosítása a nagyközönség számára. Ennek érdekében a nemzeti értékek, hungarikumok központi szervezésű kommunikációja keretében a helyi, külhoni és magyar értéktárak elemeinek széles körű nyilvánosságot, megismerési és elismerési lehetőséget kellett biztosítani kiadványok publikálásával, népszerűsítő rendezvények és fesztiválok szervezésével, valamint weblapok működtetésének segítségével. A www.hungarikum.hu honlapon, valamint a Hungarikumok Gyűjteményének Facebookoldalán a szélesebb nyilvánosság számára is követhetőek voltak a hungarikumokkal kapcsolatos legfontosabb információk (vonatkozó jogszabályok, Hungarikum Bizottság tagjai, a Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteményének elemei, a Hungarikum Bizottság üléseiről szóló hírek, stb.). Az említett rendezvényeknek köszönhetően elkezdődött az a folyamat, amelynek eredményeként a Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteményének elemei a 6
mindennapok részévé válnak, hozzájárulva a pozitív nemzetkép kialakításához, a nemzeti egység felépítéséhez. 4.5. Pályázatok 2015. március 12-én a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 48 millió forint vissza nem térítendő keretösszeggel meghívásos pályázatot hirdetett határon túli szervezetek számára a külhoni magyar értékek összegyűjtésének támogatására. A pályázat célja külhoni értékek gyűjtése, rendszerezése, a külhoni értékeket alátámasztó dokumentumok felkutatása, javaslatok elkészítése az értéktárba történő felvételre volt. 2015 őszére sikerült a Magyarországon már sikeres hungarikum mozgalmat a határokon túl is dinamizálni. Elindult a határon túli értékgyűjtő mozgalom szerveződése, melynek során a Horvátországi Magyar Nemzetrész Értéktár Bizottság, a Felvidéki Értéktár Bizottság, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság megalakulását követően nemrégiben létrejött a Muravidéki Magyar Értéktár is. Fontos, hogy a nemzeti értékgyűjtéssel és megőrzéssel foglalkozó hungarikum mozgalom Kárpát-medence-szerte népszerű legyen. A hazai és a külhoni értékgyűjtés támogatására, valamint a kihaló félben lévő hagyományos népi mesterségek tovább örökítésére 2015. október 26-án jelent meg hungarikum pályázat. A HUNG-2015 kódjelű pályázatban összesen 180 millió forint pályázati támogatási összeget két célterületen lehetett felhasználni. I. célterület: közös projektek megvalósítása határon túli magyarok lakta településekkel együttműködésben, mely az értékgyűjtés módszertana tekintetében tapasztalatátadásra, hazai és külhoni értékgyűjtésre, külhoni értéktárak létrehozására, működtetésére, a nemzeti értékek népszerűsítésére, rendezvények megvalósítására irányul. A II. célterület hagyományos népi mesterségek, kihalófélben lévő szakmák továbbörökítését célzó magyarországi programok, alkotótáborok szervezése, tananyag összeállítására irányult. 7
III. Mellékletek 1. melléklet A 2015. évben a Hungarikum Bizottság tagjai és az őket delegáló szervezetek a következők voltak Név Delegáló Munkakör Dr. Fazekas Sándor, elnök V. Németh Zsolt Szakáli István Loránd, titkár Pirityiné Szabó Judit Dr. Berke Barna Földművelésügyi Minisztérium földművelésügyi miniszter földművelésügyi miniszter nemzetpolitikáért felelős miniszter igazságügyi miniszter miniszter, Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár, Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár, Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető, Miniszterelnökség európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár, Igazságügyi Minisztérium Csampa Zsolt belügyminiszter önkormányzati koordinációért felelős helyettes államtitkár, Belügyminisztérium Halász János emberi erőforrások minisztere Felügyelő Testület elnöke, Magyar Művészeti Akadémia Ruszinkó Ádám Dr. Fekete Dalma Paládi-Kovács Attila Zelnik József Dr. Ficsor Mihály Horváth Viktória dr. Solymár Károly Balázs Kun Szabó István Zatykó Gyula nemzetgazdasági miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter Magyar Tudományos Akadémia elnöke Magyar Művészeti Akadémia elnöke Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke külgazdasági ügyekért és a külpolitikáért felelős miniszter informatikáért felelős miniszter honvédelemért felelős miniszter MÁÉRT-en részt vevő külhoni szervezet turizmusért felelős helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium titkárságvezető, Miniszterelnökség akadémikus, professor emeritus, Magyar Tudományos Akadémia etnográfus, író, az MMA rendes tagja jogi elnökhelyettes, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiemelt külgazdasági kezdeményezésekért felelős nagykövet, Külgazdasági és Külügyminisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Honvédelmi Minisztérium alelnök, Erdélyi Magyar Néppárt Gondi Martina MÁÉRT-en részt vevő külhoni igazgató, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet szervezet Tokai István MÁÉRT-en részt vevő külhoni titkár, Magyar Egyesületek Szövetsége szervezet Magyar Zoltán Országgyűlés országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági bizottság alelnöke Varga Szimeon Országgyűlés Bolgár Nemzetiségi Szószóló Lezsák Sándor Országgyűlés az Országgyűlés alelnöke Dr. Simicskó István Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselő,sportért felelős államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma, 2015 szeptembertől miniszter, Honvédelmi Minisztérium 8
2. melléklet A 2015. évben az ágazati szakbizottságok és vezető tisztségviselőik és az őket delegáló szervezetek a következők voltak Elnök Elnökhelyettes Titkár Agrár- és Élelmiszergazdaság Egészség és Életmód Ipari és Műszaki Megoldások Kulturális Örökség dr. Győri Zoltán Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális és Vidékfejlesztési Intézet dr. Paragh György egyetemi tanár, centrumelnök Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum dr. Hentz Károly egyetemi tanár, szakmúzeum igazgató Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Mezőgazdasági Eszköz és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum Dr. Kemecsi Lajos főigazgató, Néprajzi Múzeum Ertseyné dr. Peregi Katalin tanszékvezető egyetemi docens BCE Kertészettudományi Kar Élelmiszeripari Gazdaságtan Tanszék Kiss Tamás Attila egészségipari referens Nemzeti Innovációs Hivatal Stratégiai Főosztály Tóth Péter főosztályvezető-helyettes NFM, Személyügyi és Igazgatási Főosztály, Igazgatási és Biztonsági Osztály Csonka Takács Eszter igazgató, Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi és Kulturális Örökség Igazgatóság Földesi Péter János FM Hungarikum Főosztály Galántai Ágnes FM Hungarikum Főosztály Fazekas Anett FM Hungarikum Főosztály Baán Friderika FM Hungarikum Főosztály Sport és Turizmus Természeti és Épített Környezet Hungarikum Tanúsító Védjegy és Jogvédelmi Horváth Vilmos elnök, Soproni Kereskedelmi és Iparkamara dr. M. Szilágyi Kinga dékán Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar dr. Csiky Péter főosztályvezető Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Védjegy és Mintaoltalmi Főosztály Kiss Imre igazgató, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum dr. habil. Juhász Lajos tanszékvezető, egyetemi docens Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Bándy Tamásné alelnök Magyar Védjegy Egyesület Horváth Imre FM Hungarikum Főosztály Czakó Nikolett FM Hungarikum Főosztály dr. Albert József FM Hungarikum Főosztály 9
3. melléklet A Hungarikum Bizottság 2015. évben hatályos alapszabálya A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Htv.) rendelkezései alapján a törvényben foglalt feladatok végrehajtása érdekében felállításra került a Hungarikum Bizottság (a továbbiakban: Bizottság). I. A Bizottság tevékenysége 1. A Bizottság a nemzeti értékek által hordozott kiemelkedő értékek megőrzése, fenntarthatósága, széles körű megismertetése és hasznosítása érdekében a Htv. 17. (1) bekezdés alapján különösen: a) összeállítja a Magyar Értéktárat; b) ellátja a Megyei Értéktár Bizottság feladatait, ha valamely megyében nem hoztak létre Megyei Értéktár Bizottságot, vagy ha a megyei önkormányzat nem bízott meg a megyei értékek azonosításával, a megyei értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével a megye területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, megyei önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit; c) évente tájékoztatást ad az Országgyűlésnek a nemzeti értékek azonosításának és rendszerezésének helyzetéről, a nemzeti értékek fenntarthatóságáról és hasznosításáról, valamint a Bizottság működéséről; d) nyilvántartást vezet arról, hogy mely településeken és megyékben kerülnek végrehajtásra a nemzeti értékekkel kapcsolatos feladatok; e) magyar és angol nyelvű internetes oldalt működtet, ahol megismerhető a Magyar Értéktár gyűjteménye, valamint f) gondoskodik róla, hogy a Magyar Értéktár az országmárka-stratégia szerves részét képezze. 2. A Bizottság a hungarikumok által hordozott kiemelkedő értékek megőrzése, fenntarthatósága, széles körű megismertetése és hasznosítása érdekében a Htv. 17. (2) bekezdés alapján különösen: a) a Htv. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételek szerint kiválasztja, hogy mely értékek minősülnek a Magyar Értéktárból hungarikumnak, indokolt esetben pedig dönt e minősítés visszavonásáról; b) összeállítja a Hungarikumok Gyűjteményét; c) véleményezi a hungarikumokkal kapcsolatos jogszabályok tervezetét; d) évente közzéteszi a Hungarikumok Gyűjteményét a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, valamint internetes honlapon is; e) elnöke útján javaslatot tesz a Kormánynak a hungarikumok fenntarthatóságáról és hasznosíthatóságáról; f) pályázatokat ír ki a nemzeti értékek és a hungarikumok megőrzésére, fenntartására, fejlesztésére, megismertetésére, védelmére, a termékek hazai és nemzetközi piaci bevezetésére vonatkozóan; g) évente konferenciasorozatot szervez az érintett ágazatok és célterületek bevonásával, amely állásfoglalás kiadásával zárul, illetve a Bizottság a tárgybeli tematikától függően zárónyilatkozatot ad ki; 10
h) a határon túl fellelhető hungarikumok tekintetében az elnöke útján kapcsolatot tart az érintett külföldi állam szerveivel, hatóságaival. 3. A Bizottság szakmai ágazati szakbizottságokat (a továbbiakban: szakbizottságok) hoz létre, amelyek véleményező, javaslattevő, döntés-előkészítő jogkörrel közreműködnek a) a Htv. 17. (1) b) pontja szerinti esetben a Megyei Értéktár, b) a Magyar Értéktár, valamint a c) a Hungarikumok Gyűjteményének összeállításában, továbbá d) a támogatási pályázatok elbírálásában. 4. A Bizottság képviseletében a Bizottság elnöke megállapodási szerződést köthet a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézettel a támogatási pályázatokkal kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátására. 5. A Települési és Megyei Értéktár Bizottságok tevékenységének összehangolása, támogatása, koordinációja érdekében a Bizottság javaslatára a Bizottság elnöke Értéktár Koordinációs Megbízottat nevezhet ki. 6. Az Értéktár Koordinációs Megbízott munkáját a Nemzeti Művelődési Intézet segíti. 7. Az Értéktár Koordinációs Megbízott tevékenységébe bevonja, illetve arról folyamatosan tájékoztatja a Hungarikum Bizottság Titkárságát. 8. Az Értéktár Koordinációs Megbízott feladatait, jogait és kötelességeit a Bizottság a Htv. 16. (5) bekezdése szerint szabályozza. 9. A Bizottság az 1. és 2. pontokban részletezett feladatainak ellátásához szükség szerint, eseti jelleggel független szakértő(ke)t vehet igénybe. Erről a Bizottság bármely tagja vagy a titkár kezdeményezését követően az Elnök dönt. 10. A Magyar Értéktárba vagy a Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvétel elbíráláshoz szakértőként nem kérhető fel az a személy, aki a) tagja annak a szakbizottságnak, amely a határozati javaslatot előkészítette; b) a határozati javaslatot előkészítő szakbizottság munkájának segítésére szakértői véleményt adott. 11. A különböző feladatok ellátására felkért szakértő(k) feladatai(k) ellátása során tudomásukra jutott adatokat kötelesek az erre vonatkozó szabályoknak megfelelően megőrizni, illetve kezelni, különös tekintettel a polgári jog üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseire. 12. A 9. pont szerinti szakértők a Bizottság ülésére tanácskozási joggal meghívhatók. 13. A szakértők esetleges javadalmazásáról a Bizottság dönt. 14. A szakértők véleménye a Bizottságot eljárása során nem köti. 15. A Bizottság elfogadja az alapszabályát, az éves munkatervét, valamint az ágazati szakbizottságok alapszabályát. 16. A Bizottság ügyrendi kérdésekben a saját, valamint a szakbizottságok munkavégzésére vonatkozóan külön szabályokat alkot és fogad el. 17. A Bizottság a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásáról dönt. II. 11
A Bizottság összetétele 1. A Htv. 14.. (5) bekezdése alapján a Bizottság elnöke az agrárpolitikáért felelős miniszter. 2. A Bizottság a Htv. 14. (1) bekezdése alapján: a) a nemzetpolitikáért felelős miniszter által delegált 1, b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke által delegált 1, c) az igazságügyért felelős miniszter által delegált 1, d) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által delegált 1, e) a kultúráért és az oktatásért felelős miniszter által együttesen delegált 1, f) az agrárpolitikáért felelős miniszter és a természetvédelemért felelős miniszter által együttesen delegált 1, g) a turizmusért felelős miniszter által delegált 1, h) a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter által delegált 1, i) a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) elnöke által delegált 1, j) a Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) elnöke által delegált 1, k) a MÁÉRT által delegált 3 és l) az Országgyűlés által delegált 2 tagból áll. 3. A tagság megszűnik, a) amennyiben a Htv. 14. (2) bekezdésében megjelölt szervezeteket, illetve intézményeket a delegált tag nem képviseli tovább. Erről a delegáló személynek vagy szervezetnek 10 munkanapon belül értesítenie kell a Bizottság elnökét; b) amennyiben a Htv. 14. (3) bekezdése alapján a delegáló szervezet vagy személy visszahívja a tagot. A tag visszahívásáról 10 munkanapon belül értesíteni kell a Bizottság elnökét. A tag visszahívásáról szóló értesítéssel egy időben a delegáló személynek vagy szervezetnek meg kell neveznie az újonnan delegált tagot, annak munkakörének és elérhetőségének (cím, telefonszám, email-cím) megjelölésével együtt; c) amennyiben a tag lemond tisztségéről. 4. A Bizottság elnöke a) szükség szerint, de legalább félévente, továbbá a Bizottság tagjai kétharmadának írásos kezdeményezésére összehívja a Bizottság üléseit; b) levezeti a Bizottság üléseit; c) akadályoztatása esetén a Bizottság tagjai közül kinevezi helyettesét; d) összegzi a bizottsági szavazás alapján kialakított véleményeket és javaslatokat; e) képviseli a Bizottság álláspontját a különböző szakmai fórumokon; f) kinevezi a Bizottság titkárát, a szakbizottságok elnökét, elnökhelyettesét és tagjait; g) felkéri a Htv. 14. (2) bekezdésében felsorolt személyeket, szervezeteket, hogy a Bizottságba delegáltakat javasoljanak; h) felkéri a hatáskörrel rendelkező minisztereket, hogy a minisztériuma feladatkörébe tartozó szakbizottsági részterületekhez szakbizottsági tagot, illetve titkárt javasoljanak. 5. A Bizottság munkáját a Bizottság Titkársága, valamint a szakmai ágazati szakbizottságok segítik. 6. A Bizottság titkársági feladatait a Földművelésügyi Minisztérium Hungarikum Főosztálya látja el. 7. A Bizottság titkára szavazati joggal nem rendelkezik. 12
8. A Bizottság tagjai a feladataik ellátása során tudomásukra jutott információkat kötelesek az erre vonatkozó szabályoknak megfelelően megőrizni, illetve kezelni, különös tekintettel a polgári jog üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseire. 9. A Bizottság tagjai bármely szakbizottsági ülésen szavazati jog nélkül részt vehetnek. III. A Bizottság eljárásrendje 1) A Bizottság a jelen alapszabályban meghatározott feladatainak ellátása során zárt ülésen jár el. 2) Az ülés idejét, helyét, napirendjét tartalmazó meghívót, valamint az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat az ülést megelőzően legalább 8 nappal meg kell küldeni elektronikus úton, vagy más írásos formában a Bizottság tagjainak. 3) A Bizottság akkor határozatképes, ha legalább 9 fő jelen van az ülésen. A határozatképtelenség miatt megismételt ülésen a Bizottság a megjelentek számától függetlenül határozatképes. 4) A Bizottságnak határozatai meghozatalában konszenzusra kell törekednie. Amennyiben az ülésen az Elnök megítélése szerint konszenzusos megoldás nem érhető el, a Bizottság az elé terjesztett javaslatokról az alábbiak szerint határoz: a) Az I. 1. a) és I. 2. a) és b) pontjaiban meghatározott feladatokhoz kapcsolódó döntéshozatal során a Bizottsági tagok kétharmadának (11 szavazat) egyetértése szükséges. Amennyiben az ülésen jelen lévő tagok ugyan egybehangzóan szavaznak, de a hiányzások miatt ezzel még nem sikerül elérni a taglétszám alapján számított kétharmados többséget, akkor a Titkárság felkéri a hiányzókat, hogy nyolc napon belül írásban nyilatkozzanak, egyetértenek-e az ülésen kialakított és részükre megküldött határozattal. Amennyiben a megadott határidőn belül beérkezik a szükséges számú jóváhagyás, a határozat elfogadottnak tekintendő. Megegyezés hiányában a Titkárság a javaslatot a szakterület szerinti ágazati szakbizottságnak, illetve szakértőnek megküldve kezdeményezi a Bizottság számára elfogadható módosított javaslat készítését. Az elektronikus levél útján lefolytatott szavazás eredményéről a szavazás lezárultát követő 1 héten belül a titkárság értesíti a Bizottság tagjait. b) Egyéb döntések meghozatalához a jelen lévő tagok többségének egyetértése szükséges. 5) Amennyiben a Bizottság valamely tagja személyesen nem tud részt venni az ülésen, lehetősége van írásos véleményt készíteni, amelyet 2 munkanappal az ülést megelőzően a Bizottság titkára részére kell elektronikus úton vagy más írásos formában megküldeni. Az írásos véleményt a Bizottság tagjainak meg kell küldeni. Az írásos véleményt a döntéshozatal során figyelembe kell venni, és az emlékeztetőhöz kell csatolni. 6) A Bizottság döntéseit nyílt szavazással hozza meg, a tag a szavazatát nem köteles indokolni. Az Elnök saját döntése alapján vagy a tagok kétharmadának indítványára titkos szavazást rendelhet el. 7) Titkos szavazás során fel kell tüntetni a szavazólapon, hogy melyik ülés melyik napirendi pontjáról történik a titkos szavazás. 8) Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. 13
9) Amennyiben egy adott kérdés sürgőssége indokolja, a Bizottság Elnökének lehetősége van a tagoktól kizárólag elektronikus formában véleményt kérni (pl. alapszabályok technikai módosítása). 10) A Bizottság megegyezése szerint, adott kérdés(ek)ben elektronikus levél útján is történhet a szavazás, amelynek határidejét a Bizottság elnöke jelöli ki. 11) Az elektronikus levél útján lefolytatott szavazás eredményéről a Titkárság a Bizottság valamennyi tagjának a szavazás lezárultát követő 1 héten belül tájékoztatást küld. 12) Az ülésekről emlékeztetőt kell írni, amelyet a Bizottság titkára hagy jóvá. Az ülésekről a Titkárság hangfelvételt készít. A hangfelvételeket az emlékeztető elfogadásáig a Titkárság megőrzi. 13) Az ülésekről készült emlékeztetőt a Bizottság titkára a Bizottság tagjai részére elektronikus úton megküldi. 14) A Bizottság ülésén elhangzottakról, valamint a Bizottság működésével és az általa hozott döntésekkel kapcsolatban kizárólag az Elnök vagy az általa felhatalmazott személy nyilatkozhat. IV. Záró rendelkezések A jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a Bizottság 2014. december 2-i ülésén elfogadta. Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Bizottság elnöke 14
4. melléklet A Magyar Értéktár a) Agrár- és élelmiszergazdaság 1. Alföldi kamillavirágzat 2. Badacsonyi kéknyelű 3. Budapesti téliszalámi 4. Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász 5. Gönci kajszibarack 6. Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász 7. Hajdúsági torma 8. Herz Classic téliszalámi 9. Hízott víziszárnyas-termékek 10. Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény 11. Magyar akác 12. Magyar akácméz 13. Magyar szürkemarha hús 14. Makói vöröshagyma vagy Makói hagyma 15. Mathiász János szőlőnemesítő életműve 16. Pick téliszalámi 17. Pozsonyi kifli 18. Szegedi fűszerpaprika-őrlemény vagy Szegedi paprika 19. Szegedi szalámi vagy Szegedi téliszalámi 20. Szentesi paprika 21. Szikvíz 15
22. Szőregi rózsatő 23. Theodora Kékkúti és Kereki Ásványvizek 24. a pálinka és a törkölypálinka megnevezések 25. Békési szilvapálinka 26. Göcseji körtepálinka 27. Gönc(z)i barackpálinka 28. Kecskeméti barackpálinka 29. Pannonhalmi törkölypálinka 30. Szabolcsi almapálinka 31. Szatmári szilvapálinka 32. Újfehértói meggypálinka 33. Sopron (bor) 34. Pannonhalma (bor) 35. Mór (bor) 36. Neszmély (bor) 37. Etyek-Buda (bor) 38. Balaton (bor) 39. Balatonboglár(bor) 40. Balaton-felvidék (bor) 41. Balatonfüred-Csopak (bor) 42. Badacsony (bor) 43. Nagy-Somló (bor) 44. Somlói (bor) 45. Káli (bor) 46. Tihany (bor) 16
47. Zala (bor) 48. Pannon (bor) 49. Pécs (bor) 50. Szekszárd (bor) 51. Tolna (bor) 52. Villány (bor) 53. Duna (bor) 54. Kunság (bor) 55. Hajós-Baja (bor) 56. Csongrád (bor) 57. Izsáki Arany Sárfehér (bor) 58. Eger (bor) 59. Mátra (bor) 60. Bükk (bor) 61. Debrői Hárslevelű (bor) 62. Tokaj (bor) 63. Dunántúl (bor) 64. Balatonmelléki (bor) 65. Duna-Tisza közi (bor) 66. Felső-Magyarország (bor) 67. Zemplén (bor) 68. UNICUM keserű likőr 69. Kürtőskalács 70. Piros Arany és Erős Pista 71. Szatmári szilvalekvár 17
72. Magyar szürke szarvasmarha 73. Debreceni páros kolbász 74. Vecsési savanyú káposzta 75. Gyulaji dám 76. Szerencsi csokoládé b) Egészség és életmód 77. Béres Csepp és Béres Csepp Extra 78. ILCSI szépítő füvek natúrkozmetikai termékek 79. Dcont vércukormérő készülékek 80. Védőnői szolgálat 81. A Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat 82. Szent-Györgyi Albert életműve és szellemi öröksége 83. Kabay János gyógyszervegyészeti tevékenysége és életműve c) Épített környezet 84. Csongrádi régi belváros (Halászfalu) 85. Őrségi Táj és a Szalafői Népi Műemlékegyüttes d) Ipari és műszaki megoldások 86. Budafoki zománcáru és Budafoki zománcedény 87. Bonyhádi zománcáru és Bonyhádi zománcedény 88. Szentgotthárdi kard és Szentgotthárdi kasza 89. KÜRT Adatmentés 90. Zsolnay porcelán és kerámia 18
91. Ajka Kristály 92. Neumann János életműve 93. Irinyi János munkássága és a zajtalan és robbanásmentes gyufa e) Kulturális örökség 94. A Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége 95. Busójárás Mohácson - maszkos farsangvégi télűző szokás 96. A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya 97. Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: hímzés, viselet, pingálás, tánc 98. Mezőtúri fazekasság 99. A magyar solymászat 100. A halasi csipkevarrás élő hagyománya 101. Matyó örökség a hímzés, viselet, folklór továbbélése 102. Pünkösdi templomdíszítés Mendén 103. Tikverőzés Mohán. Maszkos, alakoskodó, farsangi szokás. 104. Emmausz Bólyban. Húsvéthétfői népszokás 105. A molnárkalács borsodnádasdi hagyománya 106. Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet 107. Kassai-féle lovasíjász módszer 108. Herendi porcelán 109. Magyar operett 110. Klasszikus magyar nóta 111. Zsolnay Kulturális Negyed 112. Gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka 113. 100 Tagú Cigányzenekar A zenekar világhírű művészi és hagyományőrző gyakorlata 19
114. Höveji csipke 115. Tárogató 116. Magyar Íj (IX-XI. század) 117. Vizsolyi Biblia és a Vizsolyi Református Templom 118. Bocskai viselet 119. Szegedi papucs 120. A magyar tanya f) Sport 121. Puskás Ferenc életműve g) Természeti környezet 122. Gércei alginit 123. Széchényi-hársfasor h) Turizmus és vendéglátás 124. Karcagi birkapörkölt 125. Fröccs 126. Gundel örökség - Gundel Károly gasztronómiai és vendéglátóipari öröksége és a Gundel Étterem 127. Bajai halászlé 20
5. melléklet A Hungarikumok Gyűjteménye a) Agrár- és élelmiszergazdaság 1. Pálinka 2. Törkölypálinka 3. Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász 4. Magyarországi Tokaji borvidéken előállított Tokaji aszú 5. Hízott libából előállított termékek 6. Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász 7. Szikvíz 8. Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény 9. PICK Téliszalámi 10. Magyar akác 11. Magyar akácméz 12. HERZ Classic téliszalámi 13. Makói hagyma 14. Szegedi fűszerpaprika-őrlemény 15. Magyar szürke szarvasmarha 16. Unicum keserűlikőr 17. Debreceni páros kolbász 18. Fröccs 19. Alföldi kamillavirágzat 20. Kürtőskalács b) Egészség és életmód 21. Béres csepp és Béres Csepp Extra 22. ILCSI szépítőfüvek natúrkozmetikai termékek 23. Magyar Védőnői Szolgálat, mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer 24. A Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat c) Épített környezet d) Ipari és műszaki megoldások 25. KÜRT Adatmentés 26. Zsolnay porcelán és kerámia 27. Neumann János életműve az informatika és a számítógépek világában e) Kulturális örökség 28. A táncház módszer mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje 29. Mohácsi busójárás, maszkos télűző szokás modellje 30. Solymászat mint élő emberi örökség 31. A Matyó népművészet egy hagyományos közösség hímzéskultúrája 32. Budapest a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 33. Hollókő ófalu és környezete 34. Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete 35. Hortobágyi Nemzeti Park a Puszta 21
36. Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője 37. Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj 38. A Tokaji történelmi borvidék kultúrtája 39. Herendi porcelán 40. Magyar operett 41. Kassai-féle lovasíjász módszer 42. Halasi csipke 43. Kalocsai népművészet: írás, hímzés, pingálás 44. 100 Tagú Cigányzenekar - A zenekar világhírű művészi és hagyományőrző gyakorlata 45. Gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka 46. Klasszikus magyar nóta 47. Zsolnay Kulturális Negyed 48. Tárogató 49. Vizsolyi Biblia 50. IX-XI. századi Magyar íj f) Sport 51. Puskás Ferenc világszerte ismert és elismert életműve g) Természeti környezet 52. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai h) Turizmus és vendéglátás 53. Karcagi birkapörkölt 54. Gundel örökség - Gundel Károly gasztronómiai és vendéglátóipari öröksége és a Gundel Étterem 55. Bajai halászlé 22
6. melléklet Az egyes szakbizottságokhoz beérkezett, illetve általuk megtárgyalt javaslatok száma neve Agrár- és Élelmiszergazdaság Egészség és Életmód Ipari és Műszaki Megoldások Kulturális Örökség Sport és Turizmus Természeti és Épített Környezet Hungarikum Tanúsító Védjegy és Jogvédelmi Beérkezett Megtárgyalt javaslatok száma javaslatok száma 17 16 2 5 5 6 46 9 8 8 10 5 6 3 Összesen 94 52 23