g) Némely más kérdések. 79) Vezettetik-e rendes gazdasági számvitel? 80) Minő szorgalom fordittatik a gazdasági fatenyésztésre? 81) A szántóföldek és rétek be vannak-e foglalva faültetvényckkel, sorokkal, gyepükkel, szegélyekkel? 82) Minő kiterjedésben és sikerrel űzetik a zöldség, gyümölcsfa és szőlőmivelés? 83) A selyemhernyó-, méh- és haltenyésztés van-e szokásban? Minő kiterjedésben és eredménnyel folytattatik? 84) Van-e a gazdasággal erdő is kapcsolatban és mily nagyságú? Nem akarjuk ezen kérdéseket más többekkel szaporítani; ámbár még számos viszony létezik, mely megérintve nincsen. De már a felhozottak is elégségesek arra, hogy a gondolkozást felébresszék és a figyelmet azon tárgyak és viszonyok felé irányozzák, melyeket különösebben szemügyre venni szükséges, ha akár utazunk, akár nem utazunk adandó esetben valamely gazdaság megtekintéséből hasznos tanulságot vonni vagy róla biztos Ítéletet mondani akarunk. Sporzon Pál. Jelentés a magyar erdészegylet működéséről ennek 1864-ben Selmeczen tartott XIV. közgyűlésétől, 1865-ben Bazinban tartott XV. közgyűléséig. 1. A XIV. közgyűlés idejekor 1864. september 5-én az egylet 20 tiszteletbeli és 732 rendes tagot számlált. Azóta a tiszteletbeli tagok közül meghalt: Hausegger Zsigmond pénzügyi tanácsnok s alsó-austriai erdőigazgató ; S m o 1 e r Ferencz erdőtanácsnok, és Grrabner Lipót Liechtenstein berezeg erdőtanácsosa ; a rendes tagok közül 11. Az egyletből kilépett * 18 tag. Uj tagokul 53 vétetett fel. Jelenleg tehát az egyletnek 17 tiszteletbeli és 786 rendes tagja van. 2. Az 1864-ki egyleti számadás megvizsgálása Mack Ede és Smetacsek Ferencz választmányi tagokra bízatott. A számadás kivonatban a következő:
Bevétel. Pénztár készlet 1863-ról 510 ft. 62 kr. 2 darab földtohormontositési kötvény,... 210,, Tagsági dijak 1864-ro 1025 95 Meghatározott évi önkéntes adakozások 21G., 75 Határozatlan adakozások 120 39 Befizetett tagsági díjhátralékok 551,, 60 Oklevél dijak 13 1865- s még későbbi évekre oló'ro fizotott tagsági dijak... 177 Eladott szelvényokért 45 37,, Alapítványi tőkék., 200 1864. év végén hátralékban lévő tagsági dijak 3497 36 Osszosen. 6568 ft. 4 kr. K i a d á s : Szorkosztőségi költségok 1099 ft. 40 kr. Posta költségek 211 67 ' Fizotések és járulékok. 800 85,, Irodai költségek 32 54 Lakbér 165 37'/ 2 Napidijak és útiköltségek 56 58 Államkötvények vételére 178 18 Bondkivüli kiadások 220 61 Különkiadások 3497 36 Összesen. 6672 ft, 56V 2 kr. Összehasonlítván a bevételt a kiadással, marad pénztári készlet 295 ft. 47% kr. mely 4 darab 410 ft. névleges értékű államkötelezvényből áll. Minthogy azonban az állampapírok két darabja t. i. a 770 és 490 számú nem 200 ftért, hanem csak 178 ft 18 krért vétetett, a 21 ft. 82 krnyi különbséggel a pénztári készlet nagyobb azaz.... 317 ft. 29% kr. Ezen 317 ft. 29% krt. összehasonlítván a 4 kötvény névleges értékével, hiányként mutatkozik. 92 ft, 70% kr. Ezen 92 ft. 70% krnyi hiányt az előbbi titkár Rowland ur tulajdonából fedezé, mely neki azonban 1865-bcn megtéríttetett. 3. Az 1866-ki költségvetés a következő : Bevétel; Tagsági dij 780 tagtól 4 ftjával 3120 ft. Évdij hátralékok 300 Önkéntos adakozások 241,.
Oklevél dijak 50 ft. Kamatok 4 földtehormentositési kötelezvény után 20 Az egylet füzeteinek eladásából 10 Összesen '. 3741 ft. Kiad á s: A német közlöny 700 példányának nyomtatása 480 ft. A könyvkötó'nek 84 Postabér a füzetek szétküldéseért 336,, Lovélbérok 50 A titkár fizotéso 525 A német közlöny szerkesztéséért.. 200 Az egyleti írnoknak 360 Lakbér 150 Fűtés és világításra 40 Szolgálat és tisztogatásra 36,, A titkárnak napidíj és utazási költség 80 Irodai eszközökro 50 Rendkivüli kiadások 50 Tiszteletdij az Erdészeti Lapok" kiadójának 150 Az 1866. bécsi kiállításra. 300 Összesen ""."" 2891 ft. Fölösleg. 850 ft. 4. Az utolsó közgyűlés óta 6 választmányi ülés tartatott, melyen a következő fontosabb tárgyak intéztettek el: A nm. m. kir. Helytartótanács 1864. június 27. 47570. sz. alatt kelt kibocsátványa folytán s a közgyűlés határozata alapján, az egylet véleményadása a községi erdők felügyelése iránt feltérje9ztetett. Wagner Károlylyal oly egyesség köttetett, hogy az Erdészeti Lapok" kiadását 1865-ben az erdészegylet eszközlendi. Ez egylet ügyrendének átvizsgálását a választmány egy bizottmányra bizta s a megvitatott s kiegészitett ügyrendet a nm. m. kir. Helytartótanácsnak felterjeszté. A nm. Helytartótanács az épületi fa vágásának idejéről véleményt kivánt, ezen vélemény felküldetett. Minthogy több napi lapban azon hir közöltetett, hogy a selmeczi erdészeti akadémiát fel akarják oszlatni, az egylet részéről e végett a nm. Helytartótanácshoz felterjesztés tétetett, melyben azon intézet fontossága, szükségessége és czélszerű újra szervezése előadatott. 5. A német mezőgazdák és erdészek Drezdában tartott XXV. gyű-
lésén az erdészegyletet Thieriot erdőtanácsnok ur képviselte ; ebbeli jelentése az egylet közlönyében fog megjelenni. A magyar természettudósok 1865. Pozsonyban tartott gyűlésén az erdészegylet részéről, mint küldöttek Gervay Barta és Smetacsek urak voltak jelen. 6. A somogymegyei gazdasági egylet, kivánata folytán, az erdészegylet választmányának 1864. october 20-ki ülésén, az erdészegylet rendes tagjai közé soroztatott Bár követnék e példát a többi gazdasági egyletek is. Az 1864. év september havában Pozsonyban tartott alsóbb erdészeti államvizsgán az egylet ajánlata folytán, mint elnök Thieriot cs. k. erdészeti tanácsnok s mint vizsgálati biztosok K r e m s z- ner és Smetacsek erdőmester urak működtek. A vizsgára bocsátott mind 4 jelölt a vizsgát megállotta. 8. A nm. m. kir. Helytartótanács az egylet könyvtárát a londoni nemzetközi kiállításról nyomtatásban megjelent jelentés egy példányával ajándékozá meg. Állatélet erdeinkben. IV. A hónapok királya, a május tartja bevonulását szép, élénk, zöld birodalmába. A lég költői vigadva és énekelve viszik a szelid király zászlóit, és dalaival dicsőitik őt. Az egész ország a király tróntermévé lesz, melyben korlátlanul viszi szelid kormányát és azért mindenki hódolatteljes szivvel hajol meg előtte. Jobbágyainak csak szerelmet, örömet és gyönyört élvezni parancsol és mindnyájan szivesen fogadnak szót. A madarak a legpompásabb nászruhába öltözve, zengetik dalait az erdőkben és kertekben és még a megrögzött halandó szive is kénytelen fölnyílni a természet csodálatos bájai előtt. Itt a sűrű bokorban a csalogány zengi szellemének önálló működéséből eredt költeményét, ott a faágocskán az erdő csengety T ője, a pintyőke hallatja szép dallamos melódiáját; itt a barátka, ott a virgoncz vörösbegy és a szerény kis kékbegy szól; itt turbékol a galamb, ott cseveg a parányi ökörszem és közben közben hallatszik a
rigók változatos fütyülése fölváltva a büdös banka hup, hup, hup hangjával. A réteken, nádasokban, füzesekben vig dalos zenércsalád barangol; verebünk első ivadéka az öregek csirirapolásától kisérve szárnyra kel; a sasok és héják költenek; a pacsirta ellenben csak most párzik. Némely késedelmezők és csupán rovarokkal táplálkozó madarak csak most jelennek meg u. m. az aranybegy, a karics vagy szalakótó, mely az európai madarak közül egyike a legszebbeknek; a haris és a mint kalitkában, mint pedig a pecsenyés tálban egyaránt kedvelt fürj, a tyúkok egyedüli vándormadara. Négylábú vadaink legnagyobb része vagy már fejlődő ivadékában élvezi örömét, vagy pedig a szülői örömeket még e hónapra várja. Az utóbbiakhoz tartozik a szarvas és az őz. Kriesch. A selmeczi erdészeti akadémiáról. Midőn tavaly nem minden ok nélkül azon hir terjedt el, hogy a selmeczi erdészeti akadémiát fel akarják oszlatni, több magyar lap a czélzott intézkedés ellen azonnal felszólalt, ennek folytán a magyar erdészegylet is indittatva érzé magát e tárgyban a nm. m. kir. Helytartótanácshoz fordulni, hogy a hir szerint czélba vett s hazánkra nézve fölötte káros föloszlatása a selmeczi erdészeti akadémiának meggátoltassék. Az erdészegyletezen felszólalására a nm.helytartótanács 4951. sz. a. a következő választ adá: A selmeczi erdészeti akadémiának további fönállása érdekében m. é augustus 30-án 256. sz. a. kelt fölterjesztésére f. é. január 15-én 19460. sz. a. kelt kegyelmes udvari rendelet alapján az egyletnek válaszoltatik, hogy a mariabrunni erdészeti tanintézet szervezése tekintetében a szükséges tárgyalások foganatba tétettek ugyan, mindazonáltal ez aggályra okot nem szolgáltathat, mivel az erdészeti tantárgyak előadásának a selmeczi akadémián leendő beszüntetése egyátalában nem czéloztatik. Kelt Budán, a magy. kir. Helytartótanácstól 1866-ik év január hó 24-én." Az erdészegylet megüresedett titkári állomása márbevan töltve. Az egylet választmánya f. é. márczius 11-én tartott ülésén titkárul Scherffel Rezső Igló városi erdész urat választá meg.