AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT KÉSZÍTETT EGYEDI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK A FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSSEL EGYÜTT A 2017. DECEMBER 31-ÉVEL ZÁRULT ÉVRŐL
TARTALOMJEGYZÉK Oldalszám Az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített Egyedi pénzügyi kimutatások 2017. december 31-i egyedi Pénzügyi helyzet kimutatása 2 2017. december 31-ével zárult év egyedi Eredménykimutatása 3 2017. december 31-ével zárult év egyedi Átfogó Eredménykimutatása 4 2017. december 31-ével zárult év egyedi Saját tőke-változás kimutatása 5 2017. december 31-ével zárult év egyedi Cash-flow kimutatása 6-7 Egyedi Kiegészítő melléklet 8-91
A 2017. DECEMBER 31-ÉVEL ZÁRULT ÉV EGYEDI EREDMÉNYKIMUTATÁSA (millió Ft-ban) jegyzet száma Kamatbevétel: Hitelekből 120.960 125.170 Bankközi kihelyezésekből, követelésekből a kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés levonása után 47.776 102.317 Értékesíthető értékpapírokból 30.100 35.766 Lejáratig tartandó értékpapírokból 44.737 41.327 Más bankoknál és a Magyar Nemzeti Banknál vezetett számlákból 1.403 9.830 Összes kamatbevétel 244.976 314.410 Kamatráfordítás: A Magyar Állammal, a Magyar Nemzeti Bankkal és más bankokkal szembeni kötelezettségekre -56.893-103.668 Ügyfelek betéteire -9.244-22.853 Kibocsátott értékpapírokra -151-1.329 Alárendelt kölcsöntőkére -3.033-13.721 Összes kamatráfordítás -69.321-141.571 NETTÓ KAMATBEVÉTEL 175.655 172.839 Értékvesztés képzés a hitelezési és kihelyezési veszteségekre 5.,8.,23. -7.775-13.632 NETTÓ KAMATBEVÉTEL A HITELEZÉSI ÉS KIHELYEZÉSI VESZTESÉGEKRE KÉPZETT ÉRTÉKVESZTÉS KÉPZÉS UTÁN 167.880 159.207 Díj-, jutalékbevételek 24. 206.759 189.731 Díj-, jutalék-ráfordítások 24. -30.355-26.254 Díjak, jutalékok nettó eredménye 176.404 163.477 Devizaműveletek nettó nyeresége 4.555 5.075 Értékpapírok nettó árfolyamnyeresége 7.946 44.999 Származékos instrumentumok nettó eredménye 2.030 656 Osztalékbevételek 9. 82.638 90.467 Egyéb működési bevételek 25. 9.990 8.583 Egyéb nettó működési bevételek (+) / ráfordítások (-) 25. 71.359-28.851 Nettó működési eredmény 178.518 120.929 Személyi jellegű ráfordítások 25. -90.444-88.720 Értékcsökkenés és amortizáció 25. -20.486-21.872 Egyéb általános költségek 25. -141.455-139.547 Egyéb adminisztratív ráfordítások -252.385-250.139 ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY 270.417 193.474 Társasági adó 26. -18.867-21.096 NETTÓ EREDMÉNY 251.550 172.378 Egy törzsrészvényre jutó nyereség (Ft-ban) Alap 36. 902 619 Hígított 36. 902 619 Az egyedi Kiegészítő melléklet jegyzetei a 8-91. oldalakon a fenti Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 3
A 2017. DECEMBER 31-ÉVEL ZÁRULT ÉV EGYEDI ÁTFOGÓ EREDMÉNYKIMUTATÁSA (millió Ft-ban) jegyzet száma NETTÓ EREDMÉNY 251.550 172.378 Egyéb átfogó eredménykimutatás: A jövőben az egyéb átfogó eredményből az eredményben realizálódó tételek: Értékesíthető értékpapírok valós érték különbözete 18.174 1.951 Értékesíthető értékpapírok halasztott adó hatása 26. -1.636-371 Az adókulcs megváltozásának a hatása (19% 9%) - 5.758 Összesen 16.538 7.338 NETTÓ ÁTFOGÓ EREDMÉNY 268.088 179.716 Az egyedi Kiegészítő melléklet jegyzetei a 8-91. oldalakon a fenti Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 4
A 2017. DECEMBER 31-ÉVEL ZÁRULT ÉV EGYEDI SAJÁT TŐKE-VÁLTOZÁS KIMUTATÁSA (millió Ft-ban) jegyzet száma Jegyzett tőke Részvényalapú kifizetés tartaléka Tőketartalék Eredménytartalék és egyéb tartalékok Opciós tartalék Visszavásárolt saját részvények Összesen 2016. január 1-i egyenleg 28.000 52 24.707 1.094.964-55.468-9.153 1.083.102 Nettó eredmény - - - 172.378 - - 172.378 Egyéb átfogó eredmény - - - 7.338 - - 7.338 Részvény alapú kifizetés 29. - - 3.530 - - - 3.530 ICES - tulajdonosok felé teljesített kifizetések 21. - - - -3.943 - - -3.943 Visszavásárolt saját részvények értékesítése 22. - - - - - 12.426 12.426 Visszavásárolt saját részvények értékesítésének vesztesége - - - -4.226 - - -4.226 Visszavásárolt saját részvények növekedése 22. - - - - - -11.982-11.982 2015. évi osztalék - - - -46.200 - - -46.200 2016. december 31-i egyenleg 28.000 52 28.237 1.220.311-55.468-8.709 1.212.423 Nettó eredmény - - - 251.550 - - 251.550 Egyéb átfogó eredmény - - - 16.538 - - 16.538 Részvény alapú kifizetés 29. - - 3.598 - - - 3.598 ICES - tulajdonosok felé teljesített kifizetések 21. - - - -1.519 - - -1.519 Visszavásárolt saját részvények értékesítése 22. - - - - - 12.679 12.679 Visszavásárolt saját részvények értékesítésének vesztesége - - - -3.302 - - -3.302 Visszavásárolt saját részvények növekedése 22. - - - - - -13.510-13.510 2016. évi osztalék - - - -53.200 - - -53.200 2017. december 31-i egyenleg 28.000 52 31.835 1.430.378-55.468-9.540 1.425.257 Az egyedi Kiegészítő melléklet jegyzetei a 8-91. oldalakon a fenti Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 5
A 2017. DECEMBER 31-ÉVEL ZÁRULT ÉV EGYEDI CASH-FLOW KIMUTATÁSA (millió Ft-ban) ÜZLETI TEVÉKENYSÉG jegyzet száma (Újramegállapított) Adózás előtti eredmény 270.417 193.474 Értékcsökkenés és amortizáció 20.529 21.907 Értékvesztés képzés a hitelezési és kihelyezési veszteségekre 5.,8.,23. 7.775 13.632 Értékvesztés felszabadítása (-) / képzés (+) a befektetésekre leányvállalatokban 9. -65.200 48.136 Értékvesztés felszabadítása (-) / képzése (+) az egyéb eszközökre 13..25. -25.664-669 Céltartalék képzés (+) /felszabadítás (-) a függő és jövőbeni kötelezettségekre 18. 4.462-36.114 Részvény-alapú juttatások 29. 3.598 3.530 Kereskedési célú és értékesíthető értékpapírok valós érték különbözetének nem realizált vesztesége -18.335-9.970 Származékos pénzügyi instrumentumok valós érték különbözetének nem realizált nyeresége (+) / vesztesége (-) 12.458-14 Üzleti tevékenység eszközeinek és forrásainak nettó változása Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök változása -125.889-45.101 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek változása -17.123 36.932 Hitelek értékvesztés nélküli nettó növekedése (-) -252.959-248.936 Egyéb eszközök, a befektetésekre adott előlegek illetve az értékvesztés nélküli nettó csökkenése 44.179 3.705 Ügyfelek betéteinek nettó növekedése 447.818 421.812 Egyéb kötelezettségek csökkenése (-) / növekedése (+) -33.068 17.954 Az MNB-nél elhelyezett kötelező tartalék csökkenése (+)/növekedése (-) 4. -2.690 38.759 Osztalékbevétel -82.638-90.467 Fizetett társasági adó - -264 Üzleti tevékenységből származó nettó pénzforgalom 187.670 368.306 Kapott kamatok 237.247 301.157 Fizetett kamatok -69.309-142.779 KIHELYEZÉSI TEVÉKENYSÉG Bankközi kihelyezések, követelések nettó növekedése a veszteségekre elszámolt értékvesztés nélkül -62.412-267.933 Értékesíthető értékpapírok vásárlása -560.772-405.226 Értékesíthető értékpapírok értékesítése 327.553 385.345 Befektetések leányvállalatokban növekedése -233.345-59.474 Osztalékbevétel 80.017 90.260 Lejáratig tartandó értékpapírok növekedése -273.845-77.354 Lejáratig tartandó értékpapírok csökkenése 88.216 46.974 Tárgyi eszközök és immateriális javak vásárlása -36.316-30.906 Tárgyi eszközök és immateriális javak eladásának bevétele 7.795 11.907 Befektetési célú ingatlanok nettó csökkenése -150 - Egyéb eszközök között szereplő, befektetésekre adott előlegek nettó növekedése 10 5 Kihelyezési tevékenységből felhasznált nettó pénzforgalom -663.249-306.402 Az egyedi Kiegészítő melléklet jegyzetei a 8-91. oldalakon a fenti Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 6
A 2017. DECEMBER 31-ÉVEL ZÁRULT ÉV EGYEDI CASH-FLOW KIMUTATÁSA (millió Ft-ban) [folytatás] jegyzet száma (Újramegállapított) FINANSZÍROZÁSI TEVÉKENYSÉG A Magyar Állammal, a Magyar Nemzeti Bankkal és más bankokkal szembeni kötelezettségek nettó növekedése (+) / csökkenése (-) 48.262-182.851 Értékpapír kibocsátásból származó bevétel 36.225 26.856 Kibocsátott értékpapírok törlesztése -80.954-55.284 Alárendelt kölcsöntőke csökkenése -1.523-155.705 ICES - tulajdonosok felé teljesített kifizetések 21. -1.519-3.578 Visszavásárolt saját részvények növekedése -13.510-16.208 Visszavásárolt saját részvények csökkenése 9.377 12.426 Fizetett osztalék -53.191-46.152 Finanszírozási tevékenységből felhasznált nettó pénzforgalom -56.833-420.496 Pénzeszközök nettó csökkenése -532.412-358.592 Pénzeszközök nyitó egyenlege 880.266 1.238.858 Pénzeszközök záró egyenlege 4. 347.854 880.266 Az egyedi kiegészítő melléklet jegyzetei a 8-91. oldalakon a fenti Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített egyedi pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. 7
1. SZ. JEGYZET: ÁLTALÁNOS RÉSZ ÉS A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ALAPJA 1.1. Általános információk Az OTP Bank Nyrt. ("Bank", vagy "OTP Bank") 1990. december 31-én jött létre a jogelőd állami vállalat részvénytársasággá alakulásával. A Bank székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 16. Internetes honlap: http://www.otpbank.hu/ A Bank beszámolójának aláírója Dr. Csányi Sándor (Budapest), a Bank Elnök-vezérigazgatója. A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy: Tuboly Zoltán (Budapest), a Számviteli és Pénzügyi Igazgatóság ügyvezető igazgatója, PM nyilvántartási szám: 177289, IFRS szerint regisztrált mérlegképes könyvelő. A hatályos törvényi rendelkezések szerint a Bank könyvvizsgálatra kötelezett. A választott könyvvizsgáló adatai: Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (000083) 1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/C. Bejegyezte a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság a 01-09-071057 regisztrációs számon. Kamarai tag könyvvizsgáló Gion Gábor, regisztrációs száma: 005252. A Bank közgyűlése által elfogadott 2017. évre vonatkozó könyvvizsgálati díj 63,76 millió forint + ÁFA. 1995-ben a Bank részvényeit bevezették a budapesti, illetve a Luxembourgi Értéktőzsdékre, valamint kereskednek velük a londoni SEAQ-n és a PORTAL rendszeren az USA-ban. A Bank részvényeinek tulajdonosi megoszlása (%): Külföldi, belföldi magán és intézményi befektetők tulajdonában 98% 97% Munkavállalók tulajdonában 1% 2% OTP Bank Nyrt. tulajdonában 1% 1% Összesen 100% 100% A Bank jegyzett tőkéje 280.000.010 darab, egyenként 100 forint névértékű, azonos tulajdonosi jogokat megtestesítő törzsrészvényből áll. A Bank teljes körű kereskedelmi banki szolgáltatást nyújt országos hálózatával, amelynek 363 fiókja áll Magyarországon az ügyfelek rendelkezésére. A Bank foglalkoztatottainak létszáma: Foglalkoztatottak létszáma (fő) 8.374 7.969 Átlagos statisztikai állományi létszám (fő) 7.940 7.836 1.2. Számvitel A Bank számviteli kimutatásait a Magyarországon érvényben lévő társasági, banki és pénzügyi jogszabályoknak megfelelően vezeti, és hivatalos kimutatásait is ezen az alapon készíti. A Bank alkalmazott pénzneme a magyar forint ( HUF ). Az egyedi pénzügyi kimutatások az Európai Unió ( EU ) által is befogadott nemzetközi pénzügyi beszámoló készítési standardokkal összhangban készültek. Az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok ( IFRS ) a Nemzetközi Számviteli Standard Testület ( IASB ) által kibocsátott IFRStől csak az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés standardban ( IAS 39 ) leírt portfólió fedezeti ügyletek elszámolása tekintetében tér el, melyet az EU nem fogadott be. Mivel a Bank nem alkalmazza az IAS 39 szerinti portfólió fedezeti ügyletek elszámolását, így nem lenne hatása az egyedi pénzügyi kimutatásokra, amennyiben az EU a beszámoló készítés napjáig elfogadná azt. 8
1. SZ. JEGYZET: ÁLTALÁNOS RÉSZ ÉS A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ALAPJA [folytatás] 1.2.1. Az IFRS standardok 2017. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak illetve új standardok bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra A jelen beszámolási időszaktól hatályba lépő, az IASB által közzétett és az EU által befogadott új és módosított standardok és értelmezések: - IAS 7 Cash flow-k kimutatása standard módosításai Kiegészítő információ bemutatásával kapcsolatos kezdeményezés az EU által elfogadva 2017. november 6-án (hatályba lép a 2017. január 1- jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban), - IAS 12 Nyereségadók standard módosításai Nem realizált veszteségekre vonatkozó halasztott adó eszközök elszámolása az EU által elfogadva 2017. november 6-án (hatályba lép a 2017. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban). - IFRS 12 Más gazdálkodó egységekben lévő érdekeltségek közzététele standard módosításai (2014-2016 években) Az IFRS Fejlesztési Projekt eredményeképpen az egyes standardokat érintően (IFRS 1, IFRS 12 és IAS 28) történt módosítás, elsődlegesen az inkonzisztenciák megszüntetése és a magyarázatok tisztázása érdekében az EU által elfogadva 2018. február 7-én (az IFRS 12 standard esetében a módosításokat 2017. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban kell alkalmazni.) 1.2.2. Az IASB által kibocsátott és az EU által befogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok és értelmezések Ezen pénzügyi kimutatások jóváhagyásának időpontjában a következő, az IASB által kibocsátott és az EU által befogadott standardok, valamint meglévő standardok és értelmezések módosításai kerültek közzétételre hatályba lépés nélkül: - IFRS 2 Részvényalapú kifizetés standard módosításai Részvényalapú kifizetési ügyletek besorolása és értékelése (hatályba lép a 2018. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban) - IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard az EU által elfogadva 2016. november 22-án (hatályba lép a 2018. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban), - IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek standard és további módosításai az EU által elfogadva 2016. szeptember 22-én (hatályba lép a 2018. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban), - IFRS 16 Lízingek standard az EU által elfogadva 2017. október 31-én (hatályba lép a 2019. január 1- jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban) - IFRS 4 Biztosítási szerződések standard módosításai IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok és IFRS 4 Biztosítási szerződések együttes alkalmazása az EU által elfogadva 2017. október 31-én (hatályba lép a 2018. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban, vagy az IFRS 9 első alkalmazásának időpontjától). - IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből eredő árbevétel standard módosításai Magyarázatok az IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből eredő árbevétel standardhoz az EU által elfogadva 2017. október 31-én (hatályba lép a 2018. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban) - IFRS 1 és IAS 28 standardok módosításai IFRS-ek továbbfejlesztése (2014-2016 években) Az IFRS Fejlesztési Projekt eredményeképpen az egyes standardokat érintően (IFRS 1, IFRS 12 és IAS 28) történt módosítás, elsődlegesen az inkonzisztenciák megszüntetése és a magyarázatok tisztázása érdekében az EU által elfogadva 2018. február 7-én (az IFRS 1 és IAS 28 standardok esetében a módosításokat 2018. január 1- jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban kell alkalmazni) Ezek a módosítások, új standardok és értelmezések implementációja nem befolyásolná számottevően a Bank egyedi pénzügyi kimutatásait az IFRS9 és az IFRS16 standard kivételével. IFRS 16 bevezetése Az IFRS 16 hatókörének és pénzügyi hatásának értékelése elkezdődött. A várható pénzügyi hatás túlnyomó többsége az irodai épületekhez és bankfiók bérletekhez kapcsolódik. Ezen előzetes becslések alapján jelentős változást várunk a Bank egyedi pénzügyi helyzet kimutatásában, míg a Bank egyedi eredménykimutatásban várt hatás nem jelentős. Az elemzések, a hatások számszerűsítése folyamatban van ezen egyedi pénzügyi kimutatások készítésének időpontjában is. 9
1. SZ. JEGYZET: ÁLTALÁNOS RÉSZ ÉS A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ALAPJA [folytatás] 1.2.2. Az IASB által kibocsátott és az EU által befogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok és értelmezések [folytatás] Az IFRS 16 lízing standard szerint a lízingbevevőnek párhuzamosan meg kell jelenítenie és számszerűsítenie mérleg oldalon egy eszközhasználati jogot és forrás oldalon egy ahhoz kapcsolódó kötelezettséget. Az eszközhasználati jog kezelése az egyéb nem pénzügyi eszközökhöz hasonlóan történik, és aszerint kerül elszámolásra értékcsökkenésük is. A lízing kötelezettség kezdeti értékelése a lízingfizetések jelenértékén történik a lízing futamideje alatt, mely jelenértéket az implicit kamatláb segítségével kell kiszámolni, ha ez a kamatláb pontosan meghatározható. Ha ez a kamatláb nem, vagy nehezen meghatározható, a lízingbevevő ez esetben használhatja a járulékos hitelfelvételi kamatlábat a diszkontáláshoz. Az IFRS 16 szerint, elődjéhez (IAS 17) hasonlóan lízingbeadói oldalon továbbra is vizsgálat tárgya, hogy egy lízing operatív lízingnek vagy pénzügyinek minősül-e. Egy lízing akkor minősül pénzügyi lízingnek, ha a lízingbeadó lényegében a mögöttes eszköz tulajdonlásával járó összes kockázatot és hasznot átadja a lízingbevevő részére. Máskülönben operatív lízingnek minősül az adott ügylet. A lízingbeadónak a pénzügyi bevételt a lízing futamideje alatt kell megjelenítenie oly módon, hogy az a lízingbeadó nettó lízingbefektetése tekintetében állandó időszaki megtérülési rátát eredményezzen. A lízingbeadónak az operatív lízingből származó lízingdíjakat vagy lineáris módszerrel vagy más szisztematikus módszerrel kell megjelenítenie. A lízingbeadónak más szisztematikus módszert kell alkalmaznia, ha az jobban tükrözi a mögöttes eszköz használatából eredő haszon csökkenését. IFRS 9 bevezetése Az IFRS 9 standard alkalmazásával kapcsolatos hatásbecslést a Bank elvégezte az IAS 8 standard 30-31 bekezdésével összhangban, és az alábbiak szerint kerül bemutatásra a Bank év végi egyedi pénzügyi kimutatásaiban. Az IFRS 9 Pénzügyi Instrumentumok hatályon kívül helyezte az IAS 39 Pénzügyi Instrumentumok: Megjelenítés és Értékelés standardot a 2018. január 1-jétől kezdődő beszámolási időszakokra Az új standard a megjelenítésre és értékelésre, értékvesztésre, kivezetésre valamint fedezeti elszámolásra vonatkozóan tartalmaz változásokat. A Bank aktívan a 2016-os évben kezdte meg az IFRS 9 miatti felkészülést, a Bank Kockázatkezelési és Pénzügyi Divízióinak a vezetésével és a 2017-es év folyamán nagy részét be is fejezte. A felkészülés lefedte azokat a főbb kihívásokat, melyekkel a Bank az új standard kapcsán szembesül. Azon hiányosságok, eltérések azonosítása, melyek a jelenleg használt módszertan és az IFRS 9 követelményeinek való megfelelés között mutatkozik a besorolásban, értékelésben, értékvesztésben és fedezeti elszámolásban az elmúlt néhány hónapban befejezésre került, ugyanakkor szükségessé váltak különféle harmonizálási folyamatok, hogy a jelentősebb hitelkockázati növekedés mérése (SICR) megvalósítható legyen. Ezen folyamatok véglegesítése várhatóan 2018 első félévére tehető, néhány esetben pedig a 2018-as év végére. Besorolás és értékelés Az IFRS 9 a pénzügyi eszközök besorolásának egy új megközelítését vezette be, amely a szerződéses cash flowk jellemzőin és azon az üzleti modellen alapul, amelyen az eszköz tartható. A Bank a pénzügyi kötelezettségeket jellemzően amortizált bekerülési értéken jeleníti meg kivéve azokat az eseteket, amikor a standard ettől eltérő előírást fogalmaz meg, vagy a valós érték opció alapján az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként való megjelenítést választotta. Üzleti modellek, szerződéses cash-flowk előzetes elemzései készültek a Bank jelentősebb portfolióján, hogy így a Bank azonosítsa azokat a termékszegmensek mentén csoportosított pénzügyi instrumentumokat, melyek amortizált bekerülési értéken, valós értéken az eredménnyel szemben valamint valós értéken az egyéb átfogó eredménykimutatással szemben lesznek értékelve. A becslések alapján 19.554 millió forint hitel kerül valós értéken értékelésre 2018-tól az pénzügyi kimutatásban. Fedezeti elszámolás Az IFRS 9 egy jelentősen megújult fedezeti elszámolási modellt vezetett be, amely kiemeli a kockázatkezelési tevékenységekkel kapcsolatos közzétételeket. Az új modell előírja a kockázatkezelési tevékenység számviteli kezelését, amely lehetővé tette a gazdálkodók számára ezen tevékenységek hatékonyabb bemutatását a pénzügyi kimutatásokban. Továbbá a pénzügyi kimutatások felhasználói jobb minőségű információkhoz jutnak a kockázatkezelésről és a fedezeti elszámolás pénzügyi kimutatásokra vonatkozó hatásáról. Az OTP már elkezdte bevezetni a fedezeti elszámolásra vonatkozóan is azon eljárásokat, melyek biztosítják az IFRS 9 követelményeinek való megfelelést. 10
1. SZ. JEGYZET: ÁLTALÁNOS RÉSZ ÉS A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ALAPJA [folytatás] 1.2.2. Az IASB által kibocsátott és az EU által befogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok és értelmezések [folytatás] Értékvesztés Az IFRS 9 egy várható hitelezési veszteség alapú értékvesztés modellt vezetett be az eddigi felmerült veszteség alapú modell helyett, amely az értékvesztés egy korábbi megjelenítését írja elő. A standard megköveteli a gazdálkodóktól, hogy a pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítésének pillanatától kezdve kerüljön elszámolásra a várható hitelezési veszteség. Egy új háromszintű modell került kialakításra az IFRS 9 előírásainak való megfelelőségre. Az új értékvesztés módszertanban osztályozva vannak a pénzügyi instrumentumok annak érdekében, hogy meghatározásra kerüljön a kezdeti megjelenítést követően a hitelkockázat jelentős növekedése, illetve lehetővé váljon az IFRS 9 szerint értékvesztett pénzügyi eszközök azonosítása. Azon instrumentumok esetében, amelyek értékvesztettek vagy jelentősen megnő a hitelkockázatuk, a teljes élettartamuk alatt várható hitelezési veszteség kerül elszámolásra. A megnövekedett hitelezési veszteséget a Bank egyrészt előre definiált kritériumok alapján ügyletszinten azonosítja, illetve ezen felül portfoliószintű becslésekkel él. Azoknál az eszközöknél, amelyeknél nincs jelentős hitelkockázati növekedés (a vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközök kivételével), 12 hónapra vonatkozó várható hitelezési veszteséggel megegyező összegben került értékvesztés elszámolásra. A vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközök esetében szintén a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség módszertan került alkalmazásra annak érdekében, hogy a kezdeti megjelenítés óta felmerült, teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség kumulatív változása elszámolásra kerüljön úgy, mint egy értékvesztett pénzügyi eszköz esetében. A Bank a vevőkövetelések és a szerződéses eszközök tekintetében az egyszerűsített értékvesztés módszertan alkalmazása mellett döntött. A Bank elkezdte a kockázatkezelési definíciók, folyamatok, elemzési módszerek fejlesztését az IFRS 9 elvárásaival összhangban. A Bank ezen kívül hozzálátott a jelentősebb hitelkockázati növekedés azonosítására szolgáló - behavioural scoring - módszerek fejlesztéséhez és a várható hitelezési veszteség kalkulációjához az IFRS 9 megfelelő kockázati paramétereit felhasználva. Az eltérés-elemzések és a módszertani változások alapján az információs technológiai megoldások főbb elvei az IFRS 9-re vonatkozóan lefektetésre kerültek. Az előzetes specifikációk elkészültek és az információs technológiai kivitelezés is nagyrészt befejeződött 2017- ben, viszont vannak olyan jelentősebb portfóliókra vonatkozó rating/scoring modellek, melyek fejlesztése még nem fejeződött be. Az IFRS 9 következtében jelentkező hatás számszerű becslése a menedzsment legjobb megítélése szerint történt becslésen alapszik a jelen konszolidált pénzügyi kimutatások elkészültekor. Azonban a Bank Menedzsmentje a fent leírt módszertanok néhány vonatkozásában bizonytalanságokra hívja fel a figyelmet, mely a standard értelmezésével, a kibontakozó ágazati gyakorlattal együtt ezen kezdeti becslésekben változást idézhetnek elő, és amely következtében 2018. január 1-jével szükségessé válhat egy utolsó kiigazítás, ezen módosítás pedig akár jelentős is lehet. Az IFRS 9 átállás CET1 tőkére gyakorolt hatása az egyedi pénzügyi kimutatásokban nem jelentős. Adatok millió forintban adó előtt Nyitó egyenleg IAS 39 szerint 2018. január 1.-jén Átértékelés átsorolás miatt Átértékelés értékvesztés miatt Nyitó egyenleg IFRS 9 szerint 2018. január 1.-jén Bankközi kihelyezések 978.098 - -1.257 976.841 Hitelek 2.145.049 1.425-6.185 2.140.289 Értékpapírok 2.986.481 - -3.523 2.982.958 Mérlegen kívüli tételek -10.007-2.683-7.324 Bankközi kötelezettségek 694.533 1.437-695.970 Összesen - -12-8.282-11
1. SZ. JEGYZET: ÁLTALÁNOS RÉSZ ÉS A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ALAPJA [folytatás] 1.2.3. Az IASB által kibocsátott és az EU által nem befogadott standardok és értelmezések - IFRS 14 Szabályozói elhatárolások standard (hatályba lép a 2016. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban) az Európai Bizottság döntést hozott, mely értelmében a jóváhagyás folyamatot a jelenlegi köztes standardra nem fogja alkalmazni, és megvárja a végső standardot. - IFRS 17 Biztosítási szerződések (hatályba lép a 2021. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban), - IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard módosításai Előtörlesztés jellemzők negatív kompenzációval (hatályba lép a 2019 január 1-ével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban), - IFRS 10 Konszolidált pénzügyi kimutatások és IAS 28 Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések standardok módosításai Eszközök eladása, illetve átadása a befektető és annak társult vagy közös vezetésű vállalkozása között (a hatálybalépés időpontját bizonytalan időre elhalasztották, amíg a kutatási projekt konklúzióra jut a tőkemódszerrel kapcsolatban). - IAS 19 Munkavállalói juttatások standard módosításai Terv módosítása, korlátozás vagy elszámolás (hatályba lép a 2019. január 1-ével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban) - IAS 28 Társult vállalkozásokban lévő befektetések standard módosításai Társult vállalkozásokban lévő hosszú-távú érdekeltségek (hatályba lép a 2019 január 1-ével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban), - IAS 40 Befektetési célú ingatlan standard módosításai Befektetési célú ingatlanok átsorolása (közzététel 2016. december 8., hatályba lép a 2018. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban) - Egyes standardok módosításai - IFRS-ek továbbfejlesztése (2015-2017 években) Az IFRS Fejlesztési Projekt eredményeképpen az egyes standardokat érintően (IFRS 3, IFRS 11, IAS 12 és IAS 23) történt módosítás, elsődlegesen az inkonzisztenciák megszüntetése és a magyarázatok tisztázása érdekében (hatályba lép a 2019. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban). - IFRIC 22 értelmezés Külföldi pénznemben folytatott ügyletek és előlegek (hatályba lép a 2018. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban). - IFRIC 23 Jövedelemadók kezelésével kapcsolatos bizonytalanságok (hatályba lép a 2019. január 1- jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban). A pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek portfoliójára vonatkozó fedezeti elszámolás még nem került szabályozásra, mivel az EU által sincs még elfogadva a rendelet. A Bank becslése szerint az IAS 39 "Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés" standard szerinti fedezeti elszámolás alkalmazása a pénzügyi eszközök és kötelezettségek portfóliójára nem befolyásolná számottevően a Bank pénzügyi kimutatását a fordulónapon. Ezek a módosítások, új standardok és értelmezések implementációja nem befolyásolná számottevően a Bank egyedi pénzügyi kimutatásait. 2. SZ. JEGYZET: ALKALMAZOTT FŐ SZÁMVITELI ELVEK ÖSSZEFOGLALÁSA Az egyedi pénzügyi kimutatások összeállítása során alkalmazott fő számviteli elvek az alábbiakban lettek összefoglalva: 2.1. Alkalmazott alapelvek Az egyedi pénzügyi kimutatások a bekerülési költség elvén készültek, kivéve egyes pénzügyi instrumentumokat, amelyek valós értéken szerepelnek a pénzügyi kimutatásban. Az eredménykimutatás tételei az időbeli elhatárolás elve alapján lettek elszámolva. Az egyedi pénzügyi kimutatások Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerinti bemutatása megköveteli, hogy a Bank vezetése olyan becslésekkel, illetve feltételezésekkel éljen, amelyek hatással vannak az eszközök és kötelezettségek, a mérlegen kívüli eszközök és kötelezettségek mérlegkészítéskori értékére, valamint a beszámolási időszak bevételeire és ráfordításaira. A tényleges értékek eltérhetnek ezektől a becslésektől. A jövőbeni változások a gazdasági környezetben, a pénzügyi stratégiában, szabályozási környezetben, számviteli előírásokban és egyéb területeken eredményezhetik a becslések változását, amelyek jelentős hatással lehetnek a jövőbeni egyedi pénzügyi kimutatásokra. 12
2. SZ. JEGYZET: ALKALMAZOTT FŐ SZÁMVITELI ELVEK ÖSSZEFOGLALÁSA [folytatás] 2.2. Devizanemek közötti átszámítás A Bank a Pénzügyi helyzet kimutatásban a devizában fennálló eszközöket és kötelezettségeket az egyedi pénzügyi kimutatások fordulónapján érvényes Magyar Nemzeti Bank ("MNB") által közzétett hivatalos devizaárfolyamon értékeli át forintra, amely az egyedi pénzügyi kimutatások pénzneme. A devizában jelentkező bevételek és ráfordítások az ügylet napján fennálló árfolyamon kerülnek értékelésre. Az esetleges árfolyamnyereség vagy -veszteség az egyedi eredménykimutatásban kerül kimutatásra. 2.3. Konszolidált pénzügyi kimutatás Ez a pénzügyi kimutatás a Bank egyedi pénzügyi helyzetét és tevékenységének eredményét mutatja be. A Bank konszolidált pénzügyi kimutatást is készít, amelyben a konszolidált mérleg szerinti eredmény, és a konszolidált saját tőke jelentősen eltérhet az egyedi értékektől. A leányvállalatokban és társult vállalkozásokban fennálló érdekeltségeknek a jelen egyedi pénzügyi kimutatásban történő bemutatásának módszerét a 2.4. sz. jegyzet ismerteti. A konszolidált és az egyedi éves pénzügyi kimutatás ugyanazon a dátumon kerül közzétételre. Az OTP csoport konszolidált pénzügyi kimutatását a Bank, mint fölérendelt anyavállalat készíti. 2.4. Befektetések leányvállalatokban, társult vállalkozásokban és egyéb befektetések A befektetések leányvállatokban közé azok a befektetések tartoznak, amelyek felett a Bank közvetlen, vagy közvetett tulajdoni részesedése alapján ellenőrzést gyakorol. A Bank akkor gyakorol ellenőrzést egy befektetést befogadó felett, ha a befektetést befogadóban való részvételéből származóan változó hozamoknak van kitéve, illetve azokkal kapcsolatban jogokkal rendelkezik, és a befektetést befogadó felett gyakorolt hatalma útján képes befolyásolni ezeket a hozamokat. A befektetések leányvállalatokban az eredeti bekerülési költségnek a tartós veszteségre elszámolt értékvesztéssel csökkentett értékén szerepelnek. A kezdeti megjelenítést követően a Bank a leányvállalatokban lévő befektetéseit bekerülési értéken értékeli, a devizás befektetése esetében a tranzakció napján érvényes devizaárfolyamon átszámított forintértéken. Társult vállalkozások, ahol a Banknak meghatározó részesedése van, bekerülési érték modellel kerültek bevonásra. Az értékvesztés a leányvállalatból származó várható jövőbeli gazdasági hasznok és egyéb makrogazdasági tényezők alapul vételével kerül meghatározásra. Az OTP Bank a részesedés valós értékét diszkontált cash-flow alapú modell segítségével határozza meg. Az értékvesztés teszthez 5 éves explicit periódusú cash-flow modell szolgál alapul, amellyel az egyes befektetések stratégiai-pénzügyi tervei alapján határozzák meg a pénztermelő egység értékét. Az OTP Bank a stratégiai tervek meghatározásakor figyelembe vette a jelenlegi világgazdasági helyzetet, a várhatóan óvatos gazdasági talpra állást, illetve meginduló gazdasági növekedést valamint kapcsolódó kockázatokat és ennek a pénzügyi szférára gyakorolt hatását, valamint a várható külső finanszírozási lehetőségeket. 2.5. Lejáratig tartandó értékpapírok Az aktív piacon kereskedett értékpapír-befektetések (melyeknek fix és meghatározható a cash-flowjuk) az ügylet kötési napján (értéknap) könyvelődnek bekerülési értéken. A pénzügyi kimutatások készítésekor az értékpapírbefektetések, amelyeknél a Bank kifejezte hajlandóságát és képességét, hogy lejáratig kívánja tartani (Lejáratig tartandó értékpapírok), amortizált könyv szerinti értéken kerülnek értékelésre, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel. A lejáratig tartandó értékpapírok beszerzésekor kialakult prémium, illetve diszkont amortizációja hozzáadódik az ilyen befektetések kamatbevételeihez. Így az egyes időszakokban elszámolt eredmény állandó hozamot jelent az ilyen befektetéseken. A lejáratig tartandó értékpapírok Magyar Állam által kibocsátott értékpapírokat, jelzálogleveleket tartalmaznak. 2.6. Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök 2.6.1. Kereskedési célú értékpapírok Az aktív piacon forgalmazott értékpapír-befektetések az ügylet kötési napján (értéknap) könyvelődnek valós értéken. A kereskedési célú értékpapírok valós értéken szerepelnek a pénzügyi helyzet kimutatásban, és az így elszámolt nem realizált nyereség és veszteség az egyedi eredménykimutatásban jelenik meg. A Bank ezeket az értékpapírokat elsősorban rövid távú árfolyamnyereség elérése céljából tartja, ebből kifolyólag ezek realizált és nem realizált eredménye a nettó működési eredmény soron jelenik meg. A kereskedési célú értékpapírok értékesítésekor a Bank a FIFO 1 módszer szerinti készletértékelést alkalmazza. A kereskedési célú értékpapírok diszkont és kamatozó kincstárjegyeket, magyar államkötvényeket, jelzálogleveleket, nem pénzügyi társaságok részvényeit, befektetési jegyeket és pénzügyi intézmények részvényeit tartalmaznak. 1 First In First Out 13
2. SZ. JEGYZET: ALKALMAZOTT FŐ SZÁMVITELI ELVEK ÖSSZEFOGLALÁSA [folytatás] 2.6.2. Származékos pénzügyi instrumentumok A Bank rendszeres üzletmenete során derivatív pénzügyi instrumentumokkal is foglalkozik, amelyeknél alacsony kezdeti befektetés szükséges a teljes szerződésbeli értékhez képest, illetve értékük a mögöttes alaptermék függvénye és a jövőben esedékesek. A derivatív pénzügyi instrumentumok magukban foglalják a határidős kamatláb megállapodásokat, kamatswap ügyleteket, a határidős deviza és devizaswap ügyleteket, valamint opciós ügyleteket is. Ezen pénzügyi instrumentumokat a Bank egyrészről kereskedési céllal, másrészről fedezeti céllal köti, hogy fedezze a pénzügyi piacokon végrehajtott tranzakcióinak kamatláb- és devizakockázatát. A derivatív pénzügyi instrumentumok az ügylet kötési napján könyvelődnek valós értéken, majd a későbbi értékelés is valós értéken történik. A valós érték meghatározása a jegyzett piaci ár, diszkontált cash-flow és más pénzügyi modell alapján kerül meghatározásra. A Bank az ún. multi curve árazási módszertant alkalmazza a jövőbeli cash-flowk nettó jelenértékének meghatározásához, amely alapján a különböző hozamgörbék a határidős hozamok valamint a diszkontáláshoz alkalmazott hozampontok meghatározásához kerülnek felhasználásra. Ez az árazási módszertan nyújtja a legpontosabb becslést ezen fedezett derivatív pénzügyi instrumentumok esetében, mivel a Bank könyveiben meglévő legtöbb nyitott derivatív ügylet letéttel fedezett. A nem fedezeti ügyleteknek minősített derivatív pénzügyi instrumentumok valós értékében beálló változás az egyedi eredménykimutatásban kerül elszámolásra. Minden egyes derivatíva ügyletenkénti valós értékének és bekerülési értékének különbsége jellegének megfelelően eszközként vagy kötelezettségként kerül kimutatásra. Bizonyos derivatív ügyletek, amelyek a Bank kockázat-menedzseléséből származó pozíciók hatékony fedezését jelentik, nem minősülnek az IAS 39 standard szerinti fedezeti ügyletnek, és ezért kereskedési célú derivatíváknak minősülnek, amelyek valós értéken kerülnek bemutatásra, és a nem realizált nyereség és veszteség közvetlenül az egyedi eredménykimutatásban jelenik meg. Deviza adásvételi ügyletek A deviza adásvételi ügyletek adott összegű devizák adott árfolyamon történő azonnali (az elszámolásra a kötés napját követő két napon belül kerül sor) vagy határidős (az elszámolásra a kötés napját követő két napon túl kerül sor) adásvételét jelentik. Az azonnali ügyletek értéke nem tükrözi a szerződésekhez kapcsolódó tényleges piaci és hitelezési kockázatot. A deviza adásvételi ügyleteket a Bank kockázatkezelési és kereskedési céllal köti. A Bank kockázatkezelést szolgáló ügyleteit a külföldi devizában meglévő hitelek és betétek árfolyamváltozásából eredő kockázatok fedezése céljából alkalmazza. Devizaswap és kamatswap ügyletek A Bank devizák cseréjére vonatkozó devizaswap ügyleteket és kamatswap ügyleteket (IRS) köt. A swap ügylet valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan megállapodás, amely egy azonnali és egy vagy több határidős adás-vételi ügyletből áll. A kamatswap ügyletek esetén a felek egy vagy több alkalommal fizetést teljesítenek egymás felé, melyek alapját egy adott elméleti tőkeösszegre számított fix, illetve időszakosan módosított kamatláb képezi. Az elméleti tőkeösszeg az az érték, amelyre vonatkozóan a kamat kiszámításra kerül, hogy ily módon meghatározzák a kamatswap ügylet során teljesítendő pénzáramlásokat. Az elméleti tőkeösszeget a tranzakciók volumenének kifejezése érdekében alkalmazzák, de ezek az összegek ténylegesen nem járnak pénzáramlással. Kamatswap ügyleteket a Bank kockázatkezelési és kereskedési céllal köt. Tőkecserés kamatswap ügyletek A Bank tőkecserés kamatswap ügyleteket (CCIRS) köt, amelyek sajátossága, hogy az ügylet futamidejének indulásakor és záráskor is tőkecsere történik. A tőkecserés kamatswap ügyletek speciális típusa az úgynevezett mark-to-market megállapodás, amely esetében a futamidő során a kamatszámítás alapját képező tőkeösszegek átértékelésre kerülnek a piaci devizaárfolyam változásoknak megfelelően. Equity és commodity swap ügyletek Az equity swap ügyletek esetén a felek egy vagy több alkalommal fizetést teljesítenek egymás felé, melynek alapját egy adott elméleti tőkeösszegre számított időszakosan módosított kamatláb valamint részvényindexek teljesítménye képezi. Az elméleti tőkeösszeg az az érték, amelyre vonatkozóan a kamat kiszámításra kerül. Az indexhozam számításának alapját az adott piaci árfolyam előző piaci árfolyamhoz viszonyított változása képezi. A commodity swap ügyletek esetében a pénzáramlások meghatározása az alapján történik, hogy egy előre definiált áru kötési ára hogyan viszonyul egy meghatározott időszakra vonatkozó piaci árak átlagához. 14
2. SZ. JEGYZET: ALKALMAZOTT FŐ SZÁMVITELI ELVEK ÖSSZEFOGLALÁSA [folytatás] 2.6.2. Származékos pénzügyi instrumentumok [folytatás] Határidős kamatláb-megállapodások (FRA) A határidős kamatláb-megállapodások esetén a felek vállalják, hogy egy adott jövőbeli időpontban egy referencia-kamatláb és egy közösen megállapított fix kamatláb közti különbség alapján számolnak el egymással. A kamatlábak változásai nyomán a szerződéses pozíciók piaci értékében bekövetkező változások piaci kockázatot eredményeznek. A Bank olyan módon csökkenti a piaci kockázatot, hogy általában azonos értékű ellentétes vagy ellensúlyozó pozíciókat nyit, valamint limiteket alakít ki az ilyen módon nem fedezett pozíciókra, és ezeket folyamatosan nyomon követi. A hitelezési kockázat kezelése jóváhagyási eljárások segítségével történik, melyek tartalmazzák az egyes ügyfelekre vonatkozó limiteket. A Bank határidős kamatláb-megállapodásainak célja a kamatlábkockázati kitettség kezelése. Deviza opciók A devizára szóló opciós ügylet olyan származékos pénzügyi instrumentum, amely az opció vásárlóját felruházza egy adott devizaösszeg másik devizára történő átváltásának jogával egy előre meghatározott kötési áron egy adott jövőbeli időpontban. A tranzakció, opciós díj ellenében, a jövőbeli deviza adásvételt egy előre meghatározott árfolyamon garantálja. Az opciós szerződések védenek a kedvezőtlen árfolyammozgások ellen, ugyanakkor a kedvező irányú árfolyammozgások kiaknázását is lehetővé teszik. 2.7. Valós érték fedezeti vagy cash-flow fedezeti ügyletnek minősített származékos pénzügyi instrumentumok A valós érték fedezeti ügyletnek minősített derivatívák valós értékének változása, amely a fedezeti ügylet definíciója szerint hatékony ügyletnek tekinthető a fedezett kockázat tekintetében, nyereségként vagy veszteségként kerül elszámolásra az eredmény javára vagy terhére az alapügyleten elszámolt valós érték korrekcióval egyetemben. A fedezeti ügylet nem hatékony része közvetlenül az egyedi eredménykimutatásban kerül bemutatásra. A fedezeti elszámolás feltételeit a következőképpen alkalmazza a Bank: fedezeti ügyletek meghatározása, megfelelő fedezeti dokumentáció elkészítése, hatékonyságvizsgálat elvégzése, és ennek alapján a hatékonyság alátámasztása. A cash-flow fedezeti ügyletnek minősített derivatívák valós értékének változása, amely a fedezeti ügylet definíciója szerint hatékony ügyletnek tekinthető, az átfogó eredménykimutatásban a tartalékok között kerül bemutatásra. Az ily módon meghatározott tartalék az egyedi eredménykimutatásban kerül elszámolásra nyereségként vagy veszteségként abban az időszakban, melyben az alapügyleten elszámolt nyereség vagy veszteség realizálódik. A fedezeti ügylet nem hatékony része közvetlenül az egyedi eredménykimutatásban kerül bemutatásra. A Bank a fedezeti elszámolást megszünteti, amennyiben a fedezeti instrumentum lejár vagy eladják, megszüntetik vagy lehívják, vagy a fedezeti ügylet már nem felel meg a fedezeti elszámolás feltételeinek vagy a Bank visszavonja a fedezeti megjelölést. 2.8. Nettósítás A pénzügyi eszközök és kötelezettségek értéke, az egymást ellentételező hatások figyelembevételével, nettó módon kerül bemutatásra a pénzügyi kimutatásokban, amennyiben a Banknak törvényesen kikényszeríthető joga van az elszámolt összegek ellentételezésére, és a tranzakciók szándék szerint is nettó módon vannak megjelenítve a pénzügyi helyzet kimutatásban. A Bank nem alkalmazza a nettósítást semmilyen pénzügyi eszköz és kötelezettség esetében. 2.9. Beágyazott származékos pénzügyi instrumentum Előfordulhat, hogy a derivatíva egy olyan kombinált pénzügyi instrumentum komponense, amely a derivatíván kívül magába foglal egy alapszerződést is, amelynek hatására a kombinált instrumentum néhány cash-flowja egy önálló származékos termékhez hasonló módon változik. A beágyazott származékos terméket akkor és csak akkor el kell különíteni az alapszerződéstől, és származékos termékként kell elszámolni, ha: - a beágyazott származékos termék gazdasági jellemzői és kockázatai nincsenek szoros kapcsolatban az alapszerződés gazdasági jellemzőivel és kockázataival; - egy különálló instrumentum, ugyanolyan feltételekkel, mint a beágyazott származékos termék, megfelelne a származékos termék fogalmának; valamint - az alapszerződést nem valós értékén értékelik, vagy valós értéken történik az értékelés, de a valós értékben bekövetkezett változás az egyéb átfogó eredménykimutatásban jelenik meg. 15
2. SZ. JEGYZET: ALKALMAZOTT FŐ SZÁMVITELI ELVEK ÖSSZEFOGLALÁSA [folytatás] 2.10. Értékesíthető értékpapírok Az értékpapír-befektetések az ügylet kötési napján (értéknap) könyvelődnek valós értéken. Az értékesíthető értékpapírok valós értéken szerepelnek a pénzügyi helyzet kimutatásban, és az így elszámolt nem realizált nyereség és veszteség, a kamat és árfolyameredmény kivételével, az egyéb átfogó eredménykimutatásban jelenik meg. A fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó értékesíthető értékpapírok valós érték korrekciója az egyedi eredménykimutatásban jelenik meg. Az értékpapírok értékesítésekor a Bank a FIFO 1 módszer szerinti készletértékelést alkalmazza. Az értékesíthető értékpapírok magyar államkötvényeket, jelzálogleveleket és egyéb értékpapírokat tartalmaznak. Az egyéb értékpapírok befektetési jegyeket, kockázati tőkealap-jegyeket, vállalati kötvényeket, kockázati tőkealap-jegyeket és külföldi államkötvényeket tartalmaznak. Az értékvesztés kiszámítása a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében diszkontált cash-flow módszerrel, míg a részesedést megtestesítő instrumentumok esetében valós értéken alapuló kalkulációval történik, az elvárt jövőbeni pénzáramlások, valamint az eredeti effektív kamatlábak felhasználásával, amennyiben objektív bizonyítéka van az értékvesztésnek a valós értékben bekövetkezett jelentős csökkenés alapján. Az értékesíthető értékpapírok valós értékre történő értékelése az értékpapírpiacokon jegyzett ár vagy diszkontált cash-flow modell segítségével történik. Azokban az esetekben, ahol a jegyzett piaci ár nem elérhető, az értékpapírok valós értéke a jövőbeli pénzáramlások jelenértékeként kerül meghatározásra. A nem jegyzett értékpapírok valós értékének meghatározása a megfelelő egy részvényre jutó nyereség mutató segítségével történik. Azoknál az értékesíthető értékpapíroknál, ahol nincs jegyzett piaci ár, és amelyek valós értéke a fenti modellekből sem állapítható meg megbízhatóan, a szükséges értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek. Ez alól kivételt csak a tőkeinstrumentumok képeznek. Ezekre értékvesztés akkor kerül elszámolásra, ha a piaci értékükben bekövetkezett csökkenés tartós és jelentős. Az értékesíthető tőkeinstrumentumokra vonatkozóan az eredményben elszámolt értékvesztés miatti veszteségek visszaírása nem az eredményen keresztül történik. 2.11. Hitelek, bankközi kihelyezések, követelések, illetve a hitelezési és kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés A hitelek és a bankközi kihelyezések, követelések amortizált bekerülési értéken kerülnek elszámolásra. Az amortizált bekerülési érték az alábbi elemeket tartalmazza: a még visszafizetetlen tőkekövetelések értékét az elhatárolt kamatokkal növelt értéken, tranzakciós költségeket, a hitelezési, illetve kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztéssel csökkentve. A kezdeti megjelenítéskor a tranzakciós költségek és díjak módosítják a könyv szerinti értéket, és azok az effektív kamat kalkuláció részét képezik. A hitelek és bankközi kihelyezések kivezetésre kerülnek, ha a cash-flowkra vonatkozó szerződéses jog lejár vagy az eszközök átadásra kerülnek. A kamatok és az amortizációs költség elszámolása az effektív kamatmódszer alkalmazásával történik. Amennyiben egy hitelfelvevő nem tesz eleget esedékes fizetési kötelezettségének, illetve a Menedzsment megítélése szerint a jelek arra utalnak, hogy a hitelfelvevő a majdan esedékes fizetési kötelezettségeit esetleg nem tudja teljesíteni, akkor minden még rendezetlen kamatkövetelésre értékvesztés kerül elszámolásra. Az IAS 39 standard előírásainak megfelelően egy pénzügyi eszköz valós értéken jelenik meg a könyvekben, amely a hitelek és kihelyezések esetében a tranzakciós értéknek felel meg. A piaci kamatoknál alacsonyabb kamatozással kihelyezett hitelek esetében azonban a kezdeti valós érték alacsonyabb, mint a tranzakciós ár. Ebből kifolyólag a Bank a hitelek és kihelyezések esetében a kezdeti megjelenítéskor érvényes valós érték és a tranzakciós ár közötti különbözetet elhatárolja, mert nem állnak rendelkezésre megfigyelhető piaci input adatok a valós értékeléshez. Az értékvesztés összege a követelés könyv szerinti értéke és a várható jövőbeni pénzáramlásoknak a követelés eredeti effektív kamatlábával diszkontált jelenértéke (megtérülő érték) közötti különbség, amely tartalmazza a garanciákból és fedezetekből várható megtérülést. A hitelekre és bankközi kihelyezésekre elszámolt értékvesztés a Menedzsment becslései alapján kerül megállapításra a hitelezési és kihelyezési tevékenységgel kapcsolatban. A hitelezési és kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés olyan szinten kerül meghatározásra, hogy fedezetet nyújtson az egyedileg azonosított hitelezési veszteségekre. Azon hitelek esetében, amelyekre az egyedileg azonosított hitelezési veszteség összegének megállapítása nem lehetséges objektív bizonyíték híján, csoportosan meghatározott értékvesztés kerül elszámolásra. Ezzel a hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező pénzügyi eszköz portfóliók könyv szerinti értékét a Bank csökkenti a mérleg fordulónapján várhatóan megtérülő, historikus tapasztalatok alapján becsült összegre. A várható veszteség meghatározása historikus tapasztalat alapján történik. A várható veszteség arányosításra kerül azzal az átlagos időperiódussal, amely a veszteség bekövetkezésének eseménye és a veszteség realizálása között telik el. Ez a módszertan biztosítja azt, hogy a mérleg fordulónapján a portfólióban ténylegesen realizált veszteség kerüljön elszámolásra. 1 First In First Out 16
2. SZ. JEGYZET: ALKALMAZOTT FŐ SZÁMVITELI ELVEK ÖSSZEFOGLALÁSA [folytatás] 2.11. Hitelek, bankközi kihelyezések, követelések, illetve a hitelezési és kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés Ha az értékvesztés indoka továbbra már nem áll fenn, az értékvesztés visszaírásra kerül a tárgyévi eredménykimutatásban. Ha egy későbbi időszakban az értékvesztés miatti veszteség csökken, és a csökkenést objektív módon egy olyan eseményhez lehet kapcsolni, amely az értékvesztés elszámolása után következett be (mint például az adós hitelképességi besorolásának javulása), az előzőleg elszámolt értékvesztés miatti veszteséget vissza kell írni. A visszaírás eredményeként az eszközök könyv szerinti értéke nem haladhatja meg azt az amortizált bekerülési értéket, amely a visszaírás időpontjában lenne akkor, ha értékvesztés elszámolására korábban nem került volna sor. Egy hitel akkor kerül leírásra, ha sikertelennek bizonyult a hitel átütemezése, behajtása, illetve a jövőbeni megtérülés nem valószínűsíthető. A hitel leírása a tárgyévi eredménykimutatás Értékvesztés képzés a hitelezési és kihelyezési veszteségekre során kerül elszámolásra. A pénzügyi instrumentumokra vonatkozó standardok (IAS 39) részleges vagy teljes leírásra vonatkozó bekezdéseit a Bank a hitelek esetében alkalmazza. Amennyiben a pénzügyi eszköz (hitelkövetelés) a Bank számára várhatóan nem térül meg, akkor a pénzügyi eszköz a felmerülés időpontjában részlegesen vagy teljesen leírásra kerül. Egy hitel akkor kerül leírásra, amennyiben az lejárt vagy a Bank által felmondásra került. A leírásban érintett hitelkövetelés értékvesztése és bruttó értéke ugyanakkora mértékben leírásra kerül a várható maximális megtérülés összegéig a nettó érték változatlansága mellett. Az ügyféltől jogilag követelt érték változatlanul a részleges leírás előtti követelés bruttó értékével egyezik meg. 2.12. Visszavásárlási megállapodások, értékpapír kölcsönzés Amennyiben a részvények és kötvények értékesítése előre meghatározott áron való visszavásárlási kötelezettség mellett történik, azok továbbra is megjelennek a pénzügyi helyzet kimutatásban, és ellenértékük Egyéb kötelezettségként, Magyar Nemzeti Bankkal, más bankokkal és a Magyar Állammal szembeni kötelezettségekként vagy Ügyfelek betéteiként kerül elszámolásra. Fordított esetben az újraértékesítési kötelezettség mellett vásárolt részvények és kötvények nem kerülnek elszámolásra a pénzügyi helyzet kimutatásban, és az értük kifizetett ellenérték vagy a Bankközi kihelyezések, követelések vagy az Ügyfelek betétei soron jelenik meg. A kamat egyenletesen kerül elszámolásra a visszavásárlási megállapodás időtartama alatt az effektív kamatmódszer alkalmazásával. Értékpapír kölcsönügyletek esetében a Bank pénzügyi helyzet kimutatásában nem jelennek meg az érintett értékpapírok, mivel az instrumentumok tulajdonjogához kapcsolódó jogok és kockázatok az átadónál maradnak. 2.13. Tárgyi eszközök és immateriális javak A tárgyi eszközök és az immateriális javak beszerzési értéken szerepelnek az értékcsökkenési leírással csökkentve. A tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amely idő alatt ezeket az eszközöket a Bank előreláthatóan használni fogja. Az értékcsökkenést az adott eszköz becsült hasznos élettartama alatt lineáris módon számítják az alábbi éves kulcsok szerint: Immateriális javak Szoftverek 15-33,3% Vagyoni értékű jogok 16,7% Ingatlanok 1-2% Irodai berendezések, járművek 9-33,3% A tárgyi eszközökre és az immateriális javakra azok üzembe helyezésének napjától kezdődően számol el értékcsökkenést a Bank. A tárgyi eszközök és immateriális javak könyv szerinti értékét a Bank évente felülvizsgálja és szükség esetén értékvesztést számol el, ha a könyv szerinti érték tartósan magasabb a piaci értéknél. Amennyiben indokolt, meghatározásra kerül az eszköz piaci értéke, és ha szükséges, az értékvesztés a piaci értékig elszámolásra kerül. Ha nincs lehetőség az egyes eszköz piaci értékének meghatározására, a Bank annak az eszközcsoportnak a piaci értékét határozza meg, ahová az adott eszköz tartozik. Ha az épületek, berendezések, egyéb tárgyi eszközök és immateriális javak könyv szerinti értéke nagyobb, mint a várhatóan megtérülő összeg, a különbözet azonnal leírásra kerül a várhatóan megtérülő értékig. 17