Méréseléle:. előaás 3.5.8. Másofoú valós egüaós rezoáor alapago fol. Az 55. ábrá sé lerajzol a 8-9 összefüggése alapjá szárazao száíás vázlao az ú. re srúra szer rezoáor azzal a egészíéssel og a árolóelee aralá állapoválozóa ejü. Eor a száíás összefüggése: cos r e 3 Re ˆ cos I ˆ s 3 Megjegzés: A száíáso oré forája e özöbös a fpoos jelfelolgozó processzorral vag ro-vezérlővel valósíj eg. Goo ooz a száíáso ú. aaaroáa és a véges száábrázolás poosság. Ez óbb bár a özös %-os egaív vsszacsaolás ez elle olgoz rezoáoro eseé aár avval s jára og egvalósló póls az egségsgarú örö ívülre erül avel lla beee eseé s övevő eőjel jár. A aaaroá probléájá jó llszrálja a 3 szer állapoáee ár er a a fpoos száábrázolás -re orálj és feléelezzü pélál og cos. 5. 5 aor azoal láaó og a száábrázolás aroából jeleőse lépő ereé ap özbe az állapoválozó a száábrázolás aroá özepé lévő érée vola. Orogoáls rezoáor: Hasolóság raszforácóval a 3-3 szer száíás a aaaroá lleőe evezőbb alara ozaó: cos s Re s r cos r cos e s ˆ I ˆ 3. 33 Ez a száíás óo az 56. ábra llszrálja. Az og ez egfelel a 8-9 összefüggésee célszerűe úg elleőrzejü og 3 z-raszforáljá épezzü: z z cos z z s s z r cos z r cos e z s 34 aj először z óbb z elálásával épezve szárazaj az z és z e z e z ável függvéee. A 3 összefüggés alapjá jól lász og az állapoválozó veoroa az állapoáee ár csa elforgaja végpoj éra ele ör. A 33 összefüggés alapjá peg az lász og a valós-rész és a épzees-rész eeee ag az állapoválozó ajá. Megjegzése:. A srúra egérelű előe a evező vseleés a aaaroá szepojából. Háráa og a rezoáor póls pozícó orgóól való ávolságá a 34 összefüggés vzsgálaával beláaó óo a s cos összefüggés felaszálásával állíja be a a valóságba a véges száábrázolás poosság öveezébe s cos Q Q
Méréseléle:. előaás 3.5.8. forába valósl eg. I Q a vaálás űveleé szbolzálja. ovább árá og a e-elfajló szorzóéező száa agobb a re srúra eseébe.. A aaaroá probléa eg ás voaozása og le öveezéel jár a úlcsorlás fpoos area eseé. A aás eéppe eleárs e e eg og ee öveezébe a rezoáor belső eergája ő vag csöe. Az 57. ábra az llszrálja og le rajeórá jár be az állapoválozó veor végpoja a re srúrájú rezoáor e lebegőpoos area eseé lás 3 összefüggés. Ha áérü fpoos ábrázolásra aor ez a fere ellpszs esz a száábrázolás aroá aol erre reagál ell. Szoásos egoláso a öveező: - ees oplees éré érvéesíése - a aáls éré eleesíése - lla eleesíése. Máro sraéga eseé előforla og a fere ellpszse ívül poba erülü a agobb belső eergájú jelsze ereéez. Goolj arra og lla beee eseé az oszclláor a belső eergájáa/eze éréée egfelelőe proál eőjele. Ugaez e alal az orogoáls rezoáor eseébe lás 58. ábra er a úlcsorlás á alalazo sraégá ege sebb eergájú poba vsz a rezoáor. 3. A aa-aroá a szorzás-szá és úlcsorlás eseé ao lajoságo egües oprossza az ú. llágáls rezoáor 59. ábra aelél a aa vszoo alalásá fevő ll. álló ellpszse jellez íg a úlcsorlás eseé g alacsoabb eergájú poba erülü lás 6. ábra. A száíás összefüggése állapoválozós forája cos cos cos r cos r e 35 Re ˆ cos cos I ˆ s s aol az összefüggése elessége a feeez asolóa bzoíaó. Orogoáls srúrá álalába: 36 A feebe vzsgál rezoáoro veszeségeese azaz elvleg eáls esebe lla beee jel eseé épese állaó aplúójú jele geerál. Vseleésü azoba elérő eleárs aáso fellépéseor. Lá og orogoáls állapoáee ár eseé az állapoválozó oga alala. Az ú. orogoáls srúrá eseé beláaó og az ú. abszolú-éré csoíás sraégája eseé azaz aor a száío érée úg vaálj og abszolú éréé vesszü és a apo száo lefelé ereíjü aor a száíáso sebb eergájú érée felé vsze íg a száíáso eleárs aáso ereéeé e vezee oszcllácóoz a belső eerga feleésző. Az orogoáls srúráa azzal efálj og az 37 forájú reszerleírásba aol os és jelölje a salár ee és a salár ee szré őfüggvéé peg állapoveorá: a I azaz azaz
Méréseléle:. előaás 3.5.8. orogoáls ár sze oszlopa egásra erőleges veoro. Ha épezzü 37 é olaláa öagával ve salár-szorzaá a fejve 3 38. 39 Ebbe az esebe a feléelezzü og a beee lla azaz = aor 39 4 alaba íraó aele érelébe a va e lla eőjel aor az állapoválozó álal orozo belső eergáa csöee ell. Ez a lajoságo egészíve az abszolúéré csoíás sraégájával garaálaó og a paraéereől egébé függeleül a agára ago reszer belső eergájá sszpál fogja ú. aárcls oszcllácó e alala.. Megjegzés: Ha a 6 összefüggésbe az egelőség eljesül aor a rezoáoros srúra a RD és eszőleges IR és IIR szűrő realzálására aszála eljesí az orogoalás feléelé a az állapoválozó becsaolás és a csaolás veora: G z r z r z r r r r geljü eg og az eg aszál C. 4 G z r z r z r C 4 csa aba ülöböz og az eges rezoáoroo belül száíáso jelszjé áséppe állíj be. A aárcls oszcllácó elerülésére az abszolú-éré csoíás az állapoválozó érée árolásá egelőzőe ell elvégez.. Megjegzés: Az LMS eljárás lás 5. előaás 4 lerajzolaó lás 69. ábra gaola forába a rerzív jelreprezeácó lás 8. előaás 45. ábra. A 4 ople regresszós veor eseé: * W W X e azaz a bázsveor az X veora a recpro bázs veor peg az X * veora azaz a ople ojgál osas szorosáa felel eg. Ha X a aros ople epoecálsoa aralazza és aor az LMS eljárás éppe a rerzív D- írja le. 3. Megjegzés: A 7. ábra a leárs obáorral egvalósío IR szűrő ll. raszpoál válozaá aja. Ez óbb a ílráo egforíásával állíaó elő. A raszpoál srúra evezőbb lee a a é-beeeű összeaóa párzaosa aarj egvalósía sebesség egfooláso alapjá. Ugaez a raszpoálás űvele a rezoáoros srúra eseé szers felépíésű geeráor-aalzáor pár ereéez ezzel az aalzáor srúra evező ásolagos lajosága a jelgeeráorra s
Méréseléle:. előaás 3.5.8. érvéesíeő. Lás 7. ábra. A jelgeeráor aszálaó párzaos-soros áalaíóé aor elegeő a beee csaorára csa e -e lépésbe lláól ülöböző beee éréee ja vel azo erre osszúságú válasz épese geerál. Orogoáls raszforácó aarecós céllal: őopoes aalízs/kare-loéve raszforácó Az eg jelölésee alalazz. A reprezeálaó jel á az a reprezeáló éréee peg az veorba reezzü. Cél az óbb ezójáa csöeése álagos égzees rér szer opálsa. Eez eg orogoáls bázs-recpro bázs reszer eresü a jelez: j j 43 Az reprezeácója a eljes ll. a reál reszerbe: M ˆ b 44 Láaó og M< száú egüaóval aarj reprezeál a jele a araé -M bázsveor súléezőjé peg baalzálással aározz eg. A özelíés bája: Az álagos égzees ba: M M ˆ b 45 M E{ } E{ } E{ b }. 46 Első lépésbe eressü a áls bá oozó b éezőe. A 46 összefüggés erválásával b E } M M. Mvel ezér { a beeleesíve a 46 összefüggésbe: aol M b E{ } 47 E C a reprezeálaó jel ovaraca ára. { } C 47 M Máso lépésé eressü az a bázsreszer aelre és a bá alzálja. Eez a feléeles szélsőéré eresésez a Lagrage lpláoros ószer alalazz: ˆ ] C ]] 49 M M M M a Lagrage lpláor. Eze á ervál szer: ˆ C. 5 A 5 összefüggés egelő lla feléelből: 4
Méréseléle:. előaás 3.5.8. C 5 azaz a Lagrage lpláoro az ovaraca áráa alalas sajáérée. Ez vsszaeleesíve a 48 fejezésbe: M 5 azaz az álagos égzees érelebe legsebb özelíés ba eléréséez bázsveoroé az ovaraca áráa sajáveora özül az a M arabo ell válasza aelez az M legagobb sajáéré aroz. Eze az ú. főopoese. A 5 összefüggés szer gas a özelíés álagos égzees bájá a legsebb M- arab sajáéré összege aja. Korábba ár lá og a ovaraca ár lajosága og sajáérée pozív száo. Megjegzés: Ugacsa orábba árgala felaszálásával: C C C ag 53 8. A eleárs jelfelolgozás alapja Jellezés: A szperpozícó áa; Az álaláos eléle áa. Próbálozáso: specáls beeőjele specáls srúrá 3 sorfejése alalazása 4 eleárs szűrő. Az első áro esebe so voaozás a leárs eléleből. 8.. Specáls beeőjele: szszos beeőjel leíró függvé ószer: a eőjel orer opoesere szszos aalízs. Hagoáosa íg ezeljü a lasszs eleárs áraöröe az egeráíóa oszclláoroa ápegségee. Lás 6. ábra. 8.. Specáls srúrá: a as rész leárs és egészül sas elearásoal. A leárs rész ezeleő frevecaaroábel ószereel a eleárs ara az őaroába. Peros beee eseé eraív egolás pl. aroc balace ecqe. Pélaé lás az 6. ábrá az ú. arera-féle srúráa. Hooorf lajoság: jelfelolgozás: a szperpozícó álaláosíása. A szperpozícó az alább aol eg reszer raszforácó. ] ] ] 54 c ] c ] 55 Álaláosíás: jelöl a + űvelee a beeee jelöl a + űvelee a eee : jelöl a c -vel való szorzás a beeee jelöl a c -vel való szorzás a eee. aol H eg reszer raszforácó. H ] H ] H ] 56 H c : ] ch ] 57 Péla: lplaív ooorf reszere: szorzás : aváozás. 5
Méréseléle:. előaás 3.5.8. 6 ] ] 58. arg log ] log ] log ] log ˆ j. felolgozás leárs álózaal: ˆ ˆ 3. ˆ arg ˆ ˆ j e e e Lás 63. ábra. Mlplaív jellegű zavaro eloására jól aszálaó. 8.3. Sorfejése alalazása - apo learzálás: csbe e leárs. - eleárs állapoegele ] állapoegele ] egfgelés egele Az állapoegelee az és poba learzálva alor sorba fejve a öveező alao apj: B A 59 C 6 Ezzel eg s örezebe leárs egelereszerre vsszavezeve olj eg a probléá. A öveező lépésbe cs ovábblépve újból learzál és íg ala ovább. ogalaza úg og szaaszoé learzál. - Volerra soro alalazása: A ovolúcós egrál álaláosíása. Egválozós esebe a reszer leírása: ] ; 6 eg fcoál függvé függvée aele fcoálo sorozaával özelíü: Eze felaszálásával: l ] ; ás ebből a Volerra-sor fcoál avásor: 6
Leárs reszeroell eseé: Méréseléle:. előaás 3.5.8. 63 Ha a reszere cse as elee azaz a reszer eg sas elearás valósí eg aor a vázol ószer özöséges avásorra veze: c c c avel c c... alalas osaso: c c c c... 63 Megjegzés: A fe egfooláso őbe szré esebe s aszálaó. Ha a elearás polo révé valósl eg aor ú. poloáls szűrőről beszélü. Eg ásofoú poloáls szűrő blovázlaá aja a 64. ábra. I és orább á elle eze á égzee és szorzaa s rész vesze a ee egaározásába leárs obácó segíségével. Az le reszereél az aapvás/alás az ege szer eraív eljáráso felaszálásával s egísérelejü. Lás aapív leárs obáor. 7
Méréseléle:. előaás 3.5.8. 55. ábra 57. ábra 56. ábra 58. ábra 6. ábra 59. ábra 6. ábra 6. ábra 8
Méréseléle:. előaás 3.5.8. 63. ábra 64. ábra 65. ábra 67. ábra 66. ábra 68. ábra 69. ábra 7. ábra 7. ábra Megjegzés: a 65-68. ábrá a 3. előaás aagáoz aroza. 9