Hajdú-Bihar megye középszintű szakmai képzésének kínálatát alakító tényezők

Hajdú-Bihar megye középszintű szakmai képzésének kínálatát alakító tényezők Az elemzés három kérdéskört érint. Az első a középszintű oktatás szerkezeti átalakulásának folyamata és annak demográfiai háttere. A második a szakmaszerkezeti döntések változásának feldolgozása 2016/2017 és 2017/2018 vonatkozásában. A harmadik pedig a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kérdőíves adatfelvétele alapján a szakképzés megyei kínálatának leírása. Az elemzés szerkezete: A középszintű oktatás szerkezeti átalakulása és a háttérben lévő demográfiai tényezők.. 1 A 2016/2017 és a 2017/2018-as tanévekre vonatkozó szakmaszerkezeti döntések változása... 4 Az iskolarendszerű képzés ágazati szintű szabályozása és gyakorlata... 10 A megye szakképzésének kínálata... 15 Felhasznált irodalom... 19 Vezetői összefoglaló... 20 A középszintű oktatás szerkezeti átalakulása és a háttérben lévő demográfiai tényezők Magyarország és ezen belül Hajdú-Bihar megye népességének száma folyamatos csökkenéssel jellemezhető. Az 1981 utáni évek mindegyikére jellemző, hogy a születések számát évről évre meghaladja a halálozások száma, emiatt a természetes fogyás állapotában van a népesség. Ez a természetes fogyás szükségszerűen magával hozza a népesség elöregedését és az idő előrehaladtával a közoktatás (ezen belül a középszintű közoktatás) által érintett korcsoport létszámának csökkenését is. A csökkenés tendenciája él, de a mérete évenként eltérő is lehet. Az eltérést (demográfiai hullámzást) jellemzően népesedés-politikai intézkedések és azok továbbgyűrűző hatásai generálják. A legismertebbek közé tartozik az 1950-es évek elejének egészségügyi miniszterének nevéhez köthető abortusz-tilalom, ami a születések számának megemelkedését 1

hozta magával. Ennek a nagyobb létszámú 1970-es években született korcsoportnak a Ratkó gyerekek, a generációnyi idő elteltével 1990-es években születettnek a Ratkó unokák nevet adta népnyelv. A természetes demográfia hullámra ráerősítettek egyéb népesedéspolitikaiintézkedések is (GYES, GYED bevezetése, lakásépítési támogatások, stb), így a csökkenő trend mellett időnként nagyobb létszámú korcsoportok is megjelennek a népességen belül, nem kis zavart okozva a közoktatás folyamatában. A korcsoport létszámcsökkenése (a szinte teljes körű beiskolázás okán) az általános iskolai tanulói számok visszaeséséhez vezet. Ettől kicsit eltérő módon alakul a középfokú (és felsőfokú) nevelésben megjelenők száma. A demográfiai viszonyoktól függetlenül a beiskolázási arányok emelésével átmenetileg tartható a magasabb létszám a korcsoport teljes számának visszaesése mellett is. A demográfiai tényezők és a beiskolázási arány növekedése egyaránt hatást gyakorol a középszintű képzés létszámaira. Hajdú-Bihar megyében e kettő eredményeként az ezredfordulót követő években létszámnövekedést láthatunk (2000-től 29.945 főről 2009-re 34.838 főre emelkedett a középfokon tanulók száma), majd onnan erős visszaeséssel 26.513- ra csökkent (1. ábra). 29945 31054 31844 32459 32753 33366 33409 33933 34541 34838 34725 34168 32720 29672 27584 26513 2000 2001 2002 2003 2204 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 1. ábra: A középszintű nevelés létszámai Hajdú-Bihar megyében 2000 és 2015 között (forrás: KSH) A 2009-ig tartó növekedés során már túl voltunk a középszintű képzés kampányszerű növekedésének periódusán, emiatt valószínűsíthetően a hullámzó demográfia és a (többek között finanszírozási okokból is) növekvő beiskolázási arány nyomozható a háttérben. Természetesen a középszint különböző iskolatípusai eltérően élték meg a változásokat (2. ábra). 2

szakiskola, speciális szakiskola gimnázium szakközépiskola 16000 14000 12000 12185 12907 13578 13959 13879 14214 14181 14318 14458 14670 14568 14347 13823 12207 11398 11219 10000 10160 10244 10469 10650 10820 11145 11309 11503 11601 11629 11791 11671 11708 11512 11061 10867 8000 6000 4000 7600 7903 7797 7850 8054 8007 7919 8112 8482 8539 8366 8150 7189 5953 5125 4427 2000 0 2000 2001 2002 2003 2204 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2. ábra: Hajdú-Bihar megye középfokú intézmény-típusainak tanulói létszámai 2000 és 2015 között (forrás: KSH) Az abszolút számokból is kitűnik, hogy a nagy vesztes a szakiskolai, speciális szakiskolai képzés volt. A csúcshoz (2009) képest közel felére (51,9%-ra) esett vissza létszámuk és érezhető módon erősödött a kontraszelekció jelensége is. Erőteljes a szakközépiskolák közel egynegyedes (23,5%) létszámvesztése is. A 2009-es csúcslétszámhoz képest (14.670 tanuló), 2015-re 11.219-re esett vissza a tanulók száma. Ez az ezredfordulón oktatottak száma alatt van. A gimnáziumi képzés 2009-es csúcsához képest 924 fős veszteséget szenvedtek el, de 2000-hez képest növelték létszámaikat nagyjából egy intézménynek megfelelő számú tanulóval (700 fő). Átformálódtak a belső arányok is (3. ábra). 3

szakiskola szakközépiskola gimnázium 33,9 33,4 41 40,7 42,1 42,3 25,4 24,5 16,7 2000 2009 2015 3. ábra: A középszintű nevelés intézményeinek arányai Hajdú-Bihar megyében [%] (forrás: KSH) A szakiskolák térvesztésének egyértelmű nyertese a gimnáziumi képzés. A szakközépiskolák minimális aránynövekedése mellett a gimnáziumok térhódítása látható. A 2009 után felerősödő változások láthatóan eltérnek az oktatáspolitikai céloktól, hátterükben belső, természetes folyamatokat lehet feltételezni. A lakosság iskolázási szokásait a magasabb iskolai végzettség mögé gondolt stabil munkaerő-piaci pozíciók alakítják valószínűleg. A szülők (és hatásukra a gyerekek is) törekednek az érettségit adó intézmények irányába (esetleg a felsőoktatásba), annak érdekében, hogy biztosabb munkaerő-piaci pozíciót tudjanak biztosítani gyerekeiknek. A szakképzés szempontjából az érettségi utáni képzések számára nyithat utat ez a hozzáállás. A 2016/2017 és a 2017/2018-as tanévekre vonatkozó szakmaszerkezeti döntések változása A szakképesítések megszerzésének állami támogatása változott az elmúlt években. A 2016/2017-es tanévben támogatásokkal megszerezhető szakképesítéseket (4. ábra) a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló, 297/2015. (X.13.) Kormányrendelet szabályozta. A képzések állami támogatását a következő kategóriák szerint történt meg. - korlátozás nélkül beiskolázhat, költségvetési hozzájárulásra korlátozás nélkül jogosult (a továbbiakban: támogatott szakképesítés), 4

- költségvetési hozzájárulásra nem jogosult (a továbbiakban: nem támogatott szakképesítés), - költségvetési hozzájárulásra korlátozott keretszámok alapján jogosult (a továbbiakban: korlátozottan támogatott szakképesítés). 2016/2017 Támogatott Korlátozottan támogatott Nem támogatott Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 14 162 102 Jász-Nagykun-Szolnok megye 26 147 105 Hajdú-Bihar megye 57 177 44 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 24 172 82 Békés megye 19 166 93 4. ábra: Állami támogatáshoz való viszony Hajdú-Bihar és a szomszédos megyék esetében (2016/2017) (forrás: 297/2015. (X.13.) Korm. rendelet) Hajdú-Bihar megye az összesen 278 szakképesítés vonatkozásában magas támogatási szinttel rendelkezett. A képesítések ötöde támogatott, közel kétharmada (63,5%) korlátozottan támogatott formában indulhatott a megyében. Mindössze a képesítések hatoda (16,5%) került a nem támogatott kategóriába. A szomszédos megyék mindegyike lényegesen elmarad ezektől az értékektől. Esetükben a támogatott képesítések fele, harmada csupán a hajdú-biharinak, a nem támogatottaké pedig a dupláját is meghaladja. 2017/2018-ra érdemi változást tapasztalhatunk a támogatási arányokban (5. ábra). 2017/2018 Támogatott Korlátozottan támogatott Nem támogatott Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 0 239 85 Jász-Nagykun-Szolnok megye 13 191 121 Hajdú-Bihar megye 17 253 55 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3 247 74 Békés megye 21 224 80 5. ábra: Állami támogatáshoz való viszony Hajdú-Bihar és a szomszédos megyék esetében (2017/2018) (forrás: 317/2016. (X. 25.) Korm. rendelet) 5

Felére, helyenként harmadára esett vissza a támogatott szakképesítések száma a szomszédos megyékhez hasonlóan. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből teljesen eltűnt, Borsod-Abaúj- Zemplénben is háromra (Vegyipari rendszerkezelő, Szerszámkészítő, Bányaművelő) esett vissza. Hajdú-Bihar megyében a következő szakképesítések állami támogatása maradt (I. táblázat). I. táblázat: A Kormányrendelet szerint a 2017/2018-as tanévben támogatott szakképesítések Hajdú-Bihar Megyében (forrás: 317/2016. (X. 25.) Korm. rendelet) Biogazdálkodó (35-621-02) CNC gépkezelő (35-521-01) Finommechanikai műszerész (34-521-02) Járműipari fémalkatrész-gyártó (34-521-07) Mechatronikai technikus (54-523-04) Kertészeti szaktechnikus (55-622-01) Asztalos (34-543-02) Festő, mázoló, tapétázó (34-582-04) Gyártósori gépbeállító (34-521-05) Kőműves (34-582-14) Víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő (34-582-12) Tejipari szakmunkás (34-541-10) Gépgyártástechnológiai technikus (54-521-03) Vegyész technikus (54-524-03) Bádogos (34-582-02) Burkoló (34-582-13) Szerszámkészítő (34-521-10) A változtatás természetesen a finanszírozói felügyelet ellenőrzésének növekedését jelenti, a korlátozottan támogatott formában az állam (áttételesen) a keretszámokkal korlátozza képzésben résztvevők számát. Azokon a képesítési területeken, ahol hiány érzékelhető a korlátozás nélküli képzésfinanszírozás él. A támogatott szakképesítéseknek átfedésben kell lenni a hiányszakmaként nevesítettekkel (II. táblázat). A 2016/2017. és a 2017/2018-as tanévben induló képzésekben tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítésekben (2017/2018-as tanévben Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítések) a 17 támogatott szakképesítésekből talán 8 azonosítható a két évben hiány-szakképesítésként nevesítettek közül (I. táblázatban színessel jelölve). 6

II. táblázat: Ösztöndíjra jogosító hiányszakmák Hajdú-Bihar megyében 2016/2017 és 2017/2018-as tanévekben (forrás: 317/2016. (X. 25.) Korm. rendelet) 2016/2017 2017/2018 Ács Ács Bádogos Állattartó szakmunkás Épület- és szerkezetlakatos Bádogos Gazda Elektronikai technikus Gépgyártástechnológiai technikus Épület- és szerkezetlakatos Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Gyakorló ápoló Gyakorló ápoló Hegesztő Hegesztő Húsipari termékgyártó Húsipari termékgyártó Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő Ipari gépész Ipari gépész Kistermelői élelmiszerelőállító, falusi vendéglátó Járműfényező Kőműves Járműipari fémalkatrész-gyártó Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Kertész Mechatronikai technikus Mezőgazdasági gépész Mezőgazdasági gépész Nyomdaipari gépmester Nyomdaipari technikus Szociális gondozó és ápoló Pék Útépítő Szociális gondozó és ápoló Vegyipari technikus Vegyész technikus Villanyszerelő Villanyszerelő 2016/17 és 2017/18 vonatkozásában 20-ból 11 szakma maradt a következő évre (kék cellaformázással), ami érdemi váltást tükröz. Az egymáshoz közeli, de nem azonos szakképesítésből kettő van. A Nyomdaipari gépmester helyett Nyomdaipari technikus, a Vegyipari technikus helyett Vegyész technikus került a listára a 2017/2018-as évben. A maradó szakképesítések régről, stabilan jelen vannak a hiányszakmák körében. Építőipari (ács, bádogos, épület- és szerkezetlakatos) mezőgazdasági (mezőgazdasági gépész), élelmiszeripari (húsipari termékgyártó), fémfeldolgozó (gépi forgácsoló, hegesztő), szociális tevékenységek (ápoló, szociális gondozó) és villanyszerelő mindkét évben szerepel a listán. A ki- (pirossal) és bekerülők (zölddel jelölve) sem teljesen ismeretlenek a korábbi listákból. A kikerülők közül a járműipari fémalkatrész-gyártó, járműfényező a leginkább dinamikus magyar feldolgozóipari ágazatot érinti, eszerint nincs a megyében ilyen irányú kielégítetlen kereslet. Visszakerült a listára a pék és a kőműves szakma, új elem a kistermelői élelmiszer előállító, falusi vendéglátó listába kerülése. 7

A 2016/17-es tanévre a Kormányrendelet 14.295 helyet támogatott korlátozottan. 18 fenntartóból az 50 tanulónál nagyobb keretszámot kapó fenntartók a következők (6. ábra). Gondoskodó Jövő Szolgálat Nyír-Tánc Nonprofit Közhasznú Kft. Csillagfény Alapítvány Humán Racionális Innovatív Alapítvány Tett Oktatási Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság Sirius Oktatási Közhasznú Egyesület Hajdúdorogi Egyházmegye Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy KLIK FM NGM 66 72 72 78 108 120 132 298 348 413 12440 6. ábra: Az 50 tanulós keretszám feletti képző intézmények (2016/2017) (forrás: 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet) A Nemzetgazdasági Minisztérium keretei közé átrendezett szakképzés (szakképzési centrumok) jelenti természetesen a legnagyobb tömeget, utána a Földművelésügyi Minisztérium következik a mezőgazdasági, élelmiszeripari szakképesítésekkel. A KLIK keretei között a művészeti profillal rendelkező képzések maradtak. A többiek jellemzően szociális területen képeznek szakembereket, bár a Sirius és a TETT az informatikai képzéseivel, a Baptista Szeretetszolgálat a járműgyártás, javításhoz kapcsolódó képzéseivel tűnik ki. A korlátozottan (keretszámokkal szabályozottan) támogatott szakképesítések között a kereskedelem-vendéglátás, a szociális terület és az építőipar tűnik fel (7. ábra). Meglepetésként csak a fitness-welness instruktor megjelenése hathat. 8

kőműves pék gyógypedagógiai segítő fitness-welness instruktor pincér ápoló gyakorló ápoló családsegítő szakács eladó 320 330 332 336 388 388 440 460 472 688 7. ábra: A legnagyobb keretszámmal rendelkező korlátozottan támogatott szakképesítések Hajdú-Bihar megyében a 2017/2018-as évben (forrás: 317/2016. (X. 25.) Korm. rendelet) Természetesen a korlátozottan támogatottak között a hiány-szakképesítések nagykeretszámokkal szerepelnek. 2017/2018-ra a korlátozottan támogatott képzések szerkezete alakult (III. táblázat). A szakképesítések száma 278-ról 325-re emelkedett és a Debreceni Egyetemen kívül csak egyházi fenntartók maradtak az állami mellett. III. táblázat: A korlátozottan támogatott képzések keretszámai fenntartónként (forrás: 317/2016. (X. 25.) Korm. rendelet) Fenntartók keretszám NGM 30. 072 FM 1.227 KLIK 52 Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy 182 Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye 204 Nyíregyházi Egyházmegye 148 Hajdúdorogi Metropolitai Egyház 1.682 Debreceni Egyetem 48 A teljes keretszám Hajdú-Bihar megyében 33.615 Az állami túlsúly valamennyit csökkenni látszik. 6,6%-nyi keret került egyházi fenntartóhoz, ebből 4,9% a Hajdúdorogi Metropolitai Egyházhoz. Itt a Dienes László Görögkatolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakgimnázium és Szakközépiskola egészségügyi képzéseinek a hatását lehet felfedezni. A Debreceni Egyetem, mint fenntartó a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Szakközépiskolája, Gimnáziuma és Kollégiuma kapcsán jelent meg a szakképzésben a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmákban. 9

A legnagyobb keretszámok most is hasonló szakmák között oszlanak meg (8. ábra). A pénzügyi-számviteli ügyintéző, kis-és középvállalatok ügyvezetője, a vám-jövedéki- és termékdíj ügyintéző újak a legnagyobb létszámúak között. Pénzügyi-számviteli ügyintéző Eladó Gyakorló ápoló Informatikai rendszerüzemeltető Ápoló Pedagógiai- és családsegítő munkatárs Szociális gondozó és ápoló Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II Szakács Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző Pincér 628 576 526 480 452 428 400 388 372 354 726 8. ábra: A legnagyobb keretszámmal rendelkező korlátozottan támogatott szakképesítések Hajdú-Bihar megyében a 2017/2018-as évben (forrás: 317/2016. (X. 25.) Korm. rendelet) Lényeges változás a két év viszonylatában, hogy a keretszámok duplázódtak, egészen valószínűtlen szakképesítések mellé is a standard 80, vagy a 120 fős keretek kerültek. 2017/2018-ban 137 képesítés került a 80 fős nagyságrendbe (önmagában 10.000 főfeletti keretszám) közöttük bányaművelő, aranyműves, ezüstműves vagy repülőgép-szerelő egyaránt előfordul. Bekerült a szakközépiskolákban folytatható 2 éves érettségi felkészítés is 1760 fős keretszámmal a lehetőségek közé. A nem támogatott képzések közé mindkét évben a ritkán és kevesek által művelt szakmák tartoznak. Hangszerkészítő, Belovagló, Sommelier, Hajózási technikus, Lovastúra-vezető, Pantomimes stb. Amit Hajdú-Biharban nem támogatnak az jellemzően hasonló helyzetben van a szomszédos megyékben is. 0 100 200 300 400 500 600 700 800 Az iskolarendszerű képzés ágazati szintű szabályozása és gyakorlata Az ískolarendszerű szakképzés keretei között 37 ágazatban folyhat a munka. Ennek kétharmada (67%) a korlátozottan támogatott nagy átlagban, 13%-a támogatott és mintegy ötöde (20%) a nem támogatott forma. Ettől Hajdú-Bihar megye sem tér el lényegesen. Borsod-Abaúj-Zemplén megye után itt a legalacsonyabb a nem támogatott képzések száma. Ebbe az Ügyvitel, Kohászat és a Bányászat került. A támogatottba pedig a Kertészet és parképítés (XXXIV.), Épületgépészet (VIII.), Mezőgazdaság (XXXIII.), Élelmiszeripar 10

(XXXVI.), Erdészet és vadgazdálkodás (XXXII.), Gépészet (IX.), Mezőgazdasági gépész (XXXI.), Vegyész (XV.) került. 2016/2017 Korlátozottan támogatott Nem támogatott Támogatott Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 24 8 5 Jász-Nagykun-Szolnok megye 22 8 7 Hajdú-Bihar megye 26 3 8 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 24 0 13 Békés megye 28 4 5 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 9. ábra: Az iskolarendszerű szakképzés ágazatainak támogatása Hajdú-Bihar és a szomszédos megyékben (2016/2017) (forrás: 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet) 2017/2018-ra 41-re emelkedett a képzési ágazatok száma (10. ábra). A nem támogatottak közül kikerült az Ügyvitel, maradt a Bányászat és Kohászat. A támogatott képzések száma ötre csökkent, kikerült az Élelmiszeripar (XXXVI.), Erdészet és vadgazdálkodás (XXXII.), Mezőgazdasági gépész (XXXI.), Mezőgazdasági gépész (XXXI.) és újként megjelent az Építőipar. 2017/2018 Korlátozottan támogatott Nem támogatott Támogatott Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 32 7 2 Jász-Nagykun-Szolnok megye 25 8 8 Hajdú-Bihar megye 34 2 5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 40 1 Békés megye 33 3 5 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 10. ábra: Az iskolarendszerű szakképzés támogatása Hajdú-Bihar és a szomszédos megyékben (2017/2018) (forrás: 317/2016. (X. 25.) Korm. rendelet) A korlátozottan támogatott iskolarendszerű szakképzések keretszámai döntően maradtak 2016/2017-ben állami kézben (IV. táblázat). Mintegy 2%-a került egyházi fenntartóhoz az Egészségügy, Szépészet, Közlekedésgépész és Vendéglátóipar tárgykörben. A legnagyobb 11

keretszámokat az Informatika (520), az Egészségügy (504), a Szociális terület (400) kapta. Ebből 24 fő került az Egészségügy területéről a Baptista Szeretetszolgálathoz. A többi 200 feletti létszámmal rendelkező képzési területből (Közgazdaság (XXIV.): 280 fő; Képző- és iparművészet (V.): 260 fő; Kereskedelem (XXVI.): 240 fő; Vendéglátóipar (XXVII.): 216 fő; Vegyipar (XIV.): 200 fő) a Képző- és Iparművészetből a KLIK, a Vendéglátóiparból 16 fő a Hajdúdorogi Egyházmegye fenntartásába került. IV. táblázat: A támogatott iskolarendszerű szakképzés keretszámai fenntartók szerint (2016/2017) (forrás: 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet) Keretszám NGM FM KLIK Baptista Hajdúdorogi Egyházmegye Szeretetszolgálat Egészségügy (I.) 504 480 0 0 24 0 Egészségügyi technika (II.) 120 120 0 0 0 0 Építőipar (XVI.) 160 160 0 0 0 0 Faipar (XVIII.) 80 80 0 0 0 0 Földmérés (XXXV.) 80 80 0 0 0 0 Hang-, film és színháztechnika (VI.) 76 40 0 36 0 0 Informatika (XIII.) 520 520 0 0 0 0 Képző- és iparművészet (V.) 260 120 0 140 0 0 Kereskedelem (XXVI.) 240 240 0 0 0 0 Könnyűipar (XVII.) 40 40 0 0 0 0 Környezetvédelem-vízgazdálkodás (XXIII.) 80 40 40 0 0 0 Közgazdaság (XXIV.) 280 280 0 0 0 0 Közlekedés (XXI.) 120 120 0 0 0 0 Közlekedésépítő (XX.) 40 40 0 0 0 0 Közlekedésgépész (XXII.) 154 120 0 0 34 0 Nyomdaipar (XIX.) 40 40 0 0 0 0 Optika (XXIX.) 80 80 0 0 0 0 Pedagógia (IV.) 160 160 0 0 0 0 Sport (XXXVII.) 80 80 0 0 0 0 Szépészet (XXX.) 154 120 0 0 34 0 Szociális (III.) 400 400 0 0 0 0 Távközlés (XII.) 80 80 0 0 0 0 Turisztika (XXVIII.) 120 120 0 0 0 0 Vegyipar (XIV.) 200 200 0 0 0 0 Vendéglátóipar (XXVII.) 216 200 0 0 0 16 Villamosipar és elektronika (XI.) 160 160 0 0 0 0 Összesen 4444 4120 40 176 92 16 A 2017/22018-as tanév keretszámai hasonlóak (V. táblázat). Legnagyobb képzési területek a Közgazdaság (738 fő), az Informatika (590 fő, az Egészségügy (576 fő), a Közművelődés (480 12

fő), a Szociális terület (418 fő) valamint az Ügyvitel (406 fő). A 200 fős keret felett van még a Gépészet (200), Előadó-művészet (240), Vendéglátóipar (244), Kereskedelem (258), Pedagógia (258), Vegyipar (280) és a Közlekedés, szállítmányozás és logisztika (320). A fenntartók közül a Földművelésügyi Minisztérium az agrár- és környezetvédelmi területeket, a KLIK a művészeti képzéseket gondozza. Az egyházak a tavalyi 108 fős keretüket emelték 657-re. 2016/2017-ben a rendészetért felelős miniszter hatáskörébe tartozó, korlátozottan támogatott ágazatok közül a megye kapott 162 fős keretet. Ebből a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által működtetett Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 68 főt, a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartása alatt lévő Berettyóújfalui Szakképző Centrum Bessenyei György Szakközépiskolája 94 főt iskolázhatott be. 2017/2018-ra ezek eltűntek, viszont a Nemzetgazdasági Minisztérium alá rendelve 80 fő Közszolgálati ügyintéző (54-345-01) szakképesítés keretszáma került a megyéhez. 13

V. táblázat: A támogatott iskolarendszerű szakképzés keretszámai fenntartók szerint (2017/2018) (forrás: 317/2016. (X. 25.) Korm. rendelet) Keretszám NGM FM KLIK Nyíregyházi Egyházmegye Debrecen- Nyíregyházi Egyházmegye Hajdúdorogi Metropolitai Egyház Élelmiszeripar (XXXVI.) 40 0 40 0 0 0 0 Erdészet és vadgazdálkodás (XXXII.) 40 0 40 0 0 0 0 Agrár gépész (XXXI.) 80 0 80 0 0 0 0 Faipar (XVIII.) 80 80 0 0 0 0 0 Könnyűipar (XVII.) 80 80 0 0 0 0 0 Közlekedésépítő (XX.) 80 80 0 0 0 0 0 Nyomdaipar (XIX.) 80 80 0 0 0 0 0 Vízügy (XLI.) 80 80 0 0 0 0 0 Földmérés (XXXV.) 120 120 0 0 0 0 0 Optika (XXIX.) 120 120 0 0 0 0 0 Távközlés (XII.) 120 120 0 0 0 0 0 Sport (XXXVII.) 132 120 0 0 0 12 0 Hang-, film és színháztechnika (VI.) 142 120 0 22 0 0 0 Egészségügyi technika (II.) 160 160 0 0 0 0 0 Környezetvédelem (XXIII.) 160 120 40 0 0 0 0 Közlekedés (XXI.) 160 160 0 0 0 0 0 Képző- és iparművészet (V.) 164 120 0 44 0 0 0 Turisztika (XXVIII.) 184 160 0 0 0 24 0 Villamosipar és elektronika (XI.) 185 160 0 0 25 0 0 Közlekedésgépész (XXII.) 194 160 0 0 34 0 0 Szépészet (XXX.) 194 160 0 0 0 0 34 Gépészet (IX.) 200 200 0 0 0 0 0 Előadóművészet (XLII.) 240 240 0 0 0 0 0 Vendéglátóipar (XXVII.) 244 200 0 0 0 0 44 Kereskedelem (XXVI.) 258 200 0 0 0 24 34 Pedagógia (IV.) 258 200 0 0 0 24 34 Vegyipar (XIV.) 280 280 0 0 0 0 0 Közlekedés, szállítmányozás és logisztika (XL.) 320 320 0 0 0 0 0 Ügyvitel (XXV.) 406 360 0 0 0 12 34 Szociális (III.) 418 360 0 0 0 24 34 Közművelődés (XXXIX.) 480 480 0 0 0 0 0 Egészségügy (I.) 576 440 0 0 0 0 136 Informatika (XIII.) 590 520 0 0 0 36 34 Közgazdaság (XXIV.) 738 680 0 0 0 24 34 Összesen 7603 6680 200 66 59 180 418 14

A megye szakképzésének kínálata A képzések szakmacsoportos, szakmánkénti, fenntartók szerinti áttekintésére, területi jellemzők bemutatására alkalmas adatsorral a 2014/2015-ös tanévben zajló képzésekről rendelkezünk. Az adatszolgáltatás bizonytalansága (az adatközlők pontatlansága, félreértései) mellett is a fő tendenciák érvényesek, leíró jellegű bemutatásra, áttekintő elemzésre alkalmasnak látjuk őket (VI. táblázat). Részletes elemzés céljából az Oktatási Hivatal részletes (és pontos) adatainak igénybevételét javasoljuk. VI. táblázat: Hajdú-Bihar megye szakképzése szakmacsoportonként (2014/2015) (forrás: Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatgyűjtése 2016) Szakmacsoport Hajdú-Bihar megye Ügyvitel 39 Nyomdaipar 50 Könnyűipar 63 Oktatás 74 Környezetvédelem 108 Faipar 139 Élelmiszeripar 241 Szociális szolgáltatások 350 Művészet, közművelődés, kommunikáció 463 Egyéb szolgáltatások 470 Építészet 569 Elektrotechnika-elektronika 612 Mezőgazdaság 751 Egészségügy 791 Közlekedés 832 Vegyipar 836 Gépészet 1.187 Vendéglátás idegenforgalom 1.264 Közgazdaság 1.392 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 1.480 Informatika 2.192 Összesen 13.903 A közel 14.000 főt érintő képzések több, mint fele (7515) az ezer fő feletti kapacitással zajló öt szakmacsoport (Informatika, Kereskedelem-marketing,, üzleti adminisztráció, Közgazdaság, Vendéglátás, turizmus, Gépészet) területén zajlik. A legkisebb öt szakmacsoport (Ügyvitel, Nyomdaipar, Könnyűipar, Oktatás, Környezetvédelem) 100 fő körüli/alatti létszámaival a képzési kapacitás 2,5%-át jelenti csupán. Speciális képzés 15

(Nyomdaipar), hanyatló (Könnyűipar) és felfutó (Környezetvédelem) egyaránt előfordul közöttük. Az Ügyvitel iránti igény vezethetett oda, hogy a 2016/2017-es évre vonatkozó szakmaszerkezeti döntés a nem támogatott kategóriába sorolta. Figyelemre méltó Debrecen és a megye többi település között a kapacitások megoszlása (11. ábra). Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Művészet, közművelődés, kommunikáció Debrecen Vendéglátás idegenforgalom Elektrotechnika-elektronika Egyéb szolgáltatások Szociális szolgáltatások Vidék Informatika Gépészet Közgazdaság Vegyipar Közlekedés Egészségügy Építészet Mezőgazdaság Élelmiszeripar Faipar Oktatás Könnyűipar Nyomdaipar Ügyvitel Környezetvédelem 200 150 151 90 94 45 74 20 19 15 93 11. ábra: a szakmacsoportok kapacitásának megoszlása Hajdú-Bihar megyében (forrás: Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatgyűjtése 2016) 82 70 41 46 63 50 191 252 216 241 379 429 417 499 567 575 510 612 836 832 1013 1012 1105 1289 1625 Általában igaz, hogy tíz tanulóból nyolc Debrecenben tanul. Bizonyos szakmacsoportokban a megye kínálatában a megyeszékhely kínálata kizárólagos (Vegyipar, Közlekedés, Elektrotechnika-elektronika, Oktatás, Könnyűipar, Nyomdaipar). Az első három képzési létszámai magasak, elképzelhető, hogy a megye peremének kielégítetlen igényeit szomszédos megye szakképzése látja el. Ugyanakkor a speciális képzések (Vegyipar, Nyomdaipar) esetében a debreceni intézmény rendelkezik megyehatárt átlépő vonzással. 50% körüli súllyal a Szociális szolgáltatások (57%), Ügyvitel (51%) szerepel a kínálat listáján, érdemben alatta a kapcsolódó Mezőgazdasági (32%) és a Környezetvédelmi (14%) szakmacsoport. 16

A szakképesítések vonatkozásában az első tucat (6.726 fő) a felét adja a képzett létszámoknak, közülük kilenc szakközépiskolához (Informatika, Közgazdaság, Kereskedelem, Vegyész, Gépészet, Közlekedés, Vendéglátás, Építőipar, Mezőgazdaság) kötődik. A legnépszerűbb Informatikai szakközépiskolai képzésben kétharmados a debreceni arány. A szakközépiskolai képesítésektől független legnépszerűbb szakmák első tucatja csak ötödét adja a teljes létszámnak (VII. táblázat). VII. táblázat: A legnagyobb képzési számokkal folytatott szakmai képzések Hajdú-Bihar megyében (forrás: Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatgyűjtése 2016) szakképesítés egész megye Szakács 380 Gyakorló ápoló 323 Elektronikai technikus 320 Eladó 276 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 235 Pincér 230 Karosszérialakatos 181 Logisztikai ügyintéző 167 Informatikai rendszergazda 163 Általános ápoló 158 Kereskedő 140 Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló 138 A megye szakképzési palettáján szereplő 135 képesítésből 85 csak Debrecenben, 24 csak vidéken kerül oktatásra. A mindkét helyen oktatottakban 26 szakmából 70% feletti aránnyal részesedik Debrecen a Cukrász, Gépi forgácsoló, Eladó, Szakács és a Pincér képzésben is. 50% alatti arány a Kőműves, hidegburkoló, Számítógép-szerelő, karbantartó, Élelmiszer és vegyi áru eladó, Asztalos és a Ruházati eladó szakmáknál tapasztalható. A szakképzés településenkénti elhelyezkedése egyenetlen (12. ábra). Az ábra elkészítésekor a 2014/2015-ös adatokhoz kellett alkalmazkodnunk, emiatt használtuk a régi nevezéktant. A regionális központ, megyeszékhely Debrecen határozott túlsúlya érvényesül, ami a kisebb munkaerő-piaci értéket jelentő szakmák esetében problémát jelenthet a továbbtanuló fiatalok körében. Valószínűsíthető a lemorzsolódásban játszott hatása is. A megyén belül a Bihar irányába Berettyóújfalu, a Hajdúság felé pedig Hajdúböszörmény játszik kiegészítő szerepet. 17

12. ábra: Hajdú-Bihar megye szakképzésének területi szerkezete (forrás: Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatgyűjtése 2016) A szakképzés intézmény-fenntartói körében is van eltérés a megye és Debrecen. A megye szakképzésében a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt a két centrum (Debreceni Szakképzési Centrum, Berettyóújfalui Szakképzési Centrum), a KLIK intézményei közül néhány, a Földművelésügyi Minisztérium intézménye, felekezeti, alapítványi és egyetemi fenntartók vesznek részt (13. ábra). 13. ábra: Hajdú-Bihar megye szakképző intézményei fenntartók szerint 2014/2015-ben (Debrecen és a megye más települései külön) (forrás: Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatgyűjtése 2016) 18

A Debrecenre vonatkozó fenntartói adatoknál az egyéb a Debreceni Egyetemet jelenti, ami mint fenntartó a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Szakközépiskolája, Gimnáziuma és Kollégiuma kapcsán jelent meg a szakképzésben a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmákban. A megyei fenntartók között a Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola, aminek a Földművelésügyi Minisztérium a fenntartója. Gyakorlatában így a megye két mezőgazdasági és élelmiszeripari képzését folytató intézménye két (szakképzési centrumoktól független) fenntartó kezébe került. Felhasznált irodalom 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet A 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről. Magyar Közlöny 2015. október 13. 317/2016. (X. 25.) Korm. rendelet A 2017/2018. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2017/2018. tanévben a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről. Magyar Közlöny, 2016. október 25. KSH Oktatás-statisztikai Évkönyvek 19

Vezetői összefoglaló Az országos trendekhez hasonlóan fogyó népességű Hajdú-Bihar megyében is felismerhető a középiskolások korcsoportjának csökkenése. Annak ellenére zajlik ez a folyamat, hogy a középszint a beiskolázási arányok növelésével átmenetileg ellentartott a fogyó tendenciának. A létszámcsökkenés átrendeződést hozott a középszintű képzések szerkezetében. Az ezredforduló óta (de különösen 2009-től) mindkét középszintű szakképzési forma (szakközépiskola, szakiskola) komoly tanulói létszámokat veszített. Különösen nagy a visszaesés a szakiskolai képzés utáni érdeklődésben. A csökkenő szakképzés mellett stabil létszámmal (ebből következően emelkedő aránnyal) részesedik a középszintű oktatásból a gimnáziumi forma. A 2017/2018-as szakmaszerkezeti döntés komoly változásokat mutat az előző évihez képest. Miközben 278-ról 325-re emelkedett a szakképesítések száma, a megyében 57-ről 17-re csökkent a támogatottaké. A korlátozottan támogatott szakképesítések keretszáma duplázódott, 14.295-ről 30.072-re emelkedett. Komoly keretek (80-120 fő) nyíltak meg olyan szakmák vonatkozásában, amelyeknél az érdeklődés ezeknél lényegesen alacsonyabb. Párhuzamosan 26-ról 34-re emelkedett az iskolarendszerű szakképzésben korlátozottan támogatott ágazatok száma, 4444-ről 7603-ra a kapcsolódó helyek száma. Átalakulás érezhető a fenntartók vonatkozásában. Az állami meghatározó jelenlét mellett a felekezeti szakképzés súlyának növekedését támogatja a szakmaszerkezeti döntés. 11 szakma listában maradása mellett átalakult a hiány-szakmák sora is. Hajdú-Bihar megye iskolarendszerű szakképzésének meghatározó szakmacsoportjai (1000 fő feletti képzési létszámokkal) az Informatika, Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, Közgazdaság, Vendéglátás, turizmus, Gépészet. Ezek képzésében is érvényesül a 80% feletti debreceni arány, ami átlagosan a teljes megyei szakképzésre is jellemző. A szakképesítések vonatkozásában az első tucat létszámai a felét adják a teljes képzésnek, közülük kilenc a szakközépiskolákhoz (ma szakgimnáziumokhoz) kötődik. A legnagyobb tanulói létszámmal a Szakács, Gyakorló ápoló, Elektronikai technikus, Eladó, Pénzügyi-számviteli ügyintéző és a Pincér képzések futnak. A szakképzés Debrecenre koncentrálódik, ez leginkább a szakközépiskolák (szakgimnáziumok) vonatkozásában szembetűnő. A fenntartók között is eltérés tapasztalható a megye és a megyeszékhely között. Természetesen a két Szakképzési Centrum uralja az intézmények meghatározó többségét. Debrecenben emellett még felekezeti, alapítványi és felsőoktatási fenntartó (Debreceni Egyetem) is feltűnik, vidéken ez csak nyomaiban jellemző. 20