Elismerések a forradalom ünnepén Október 23., az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 62., valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 29. évfordulója tiszteletére Debrecen önkormányzata ünnepi közgyűlést tartott 2018. október 23-án a Kölcsey Központban. Az eseményen jelen volt Maléter Pálné Gyenes Judith, a forradalom mártírhalált halt honvédelmi miniszterének özvegye. Ünnepi beszédét követően Papp László polgármester adta át a város idei Csokonai-, Hatvani-, Hajós Alfréd- és Boncz László-díjait. ጀ Forradalmat vívni, történelmet írni a hősök kiváltsága ጀ kezdete ünnepi beszédét Papp László polgármester. ጀ Nekünk, magyaroknak sok hős jutott. Faludi Györggyel szólva: Ḁ 攀稀攀爀栀 琀猀稀 稀栀 爀漀洀 Ⰰ nyolcszáznegyvennyolc, / és ötvenhat: egyszer minden száz évben / talpra állunk kínzóink ellen ᴀ Legélénkebben ᤀ 㐀㠀 és ᤀ 㔀㘀 hősei élnek az emlékezetünkben ጀ utóbbiak szerencsére még közöttünk is. Emlékezhetünk 1703-ból II. Rákóczi Ferencre és kurucaira, vagy ha visszább lépünk a történelemben, akkor az 1606-ban a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot kivívó Bocskai Istvánra és hajdúira. Nemzeti ünnepeink között mégis két, a modern kori Magyarország alapértékeiért küzdő vesztes, ám mégis dicsőséges és történelmet író forradalom, a ᤀ 㐀㠀 ⴀ 愀猀 és az ᤀ 㔀㘀 ⴀ 漀猀 kapott kiemelt szerepet. Ma, amikor még közöttünk lehetnek 1956 forradalmárai vagy éppen szemtanúként, kortársként eleven emlékének őrzői, azt tapasztalhatjuk, hogy a kollektív emlékezetben mintha nem a kellő erővel lobogna a forradalom és a szabadságharc lángja. Nem engedhetjük meg, hogy ᤀ 㔀㘀 szellemisége és értéke veszítsen jelentőségéből! Már csak azért sem, mert a rendszerváltás utáni Magyarország szellemi, ideológiai értékrendje ᤀ 㔀㘀 októberében született. Ennek okán mi magunk is ᤀ 㔀㘀 örökösei vagyunk, akik felelősséggel viseltetünk az akkori áldozatokért. Azokért a célokért, amelyek kaput nyitottak egy demokratikusabb jövő felé, amely célok a Kádár-korszakban sok ezer ember életét követelték vagy politikai okokból tönkretették. Október 23-a ጀ a mai divatos szófordulattal élve ጀ nem egy Ḁ 栀漀猀猀稀切 hétvége ᴀ egyik napja, amely lehetőség egy kis kirándulásra, hanem a magyar nemzet történetének egyik legkiemelkedőbb pillanata. És igenis van felelősségünk abban, hogy ez a nap örökké a magyar szabadságért való soha véget nem érő küzdelem emléknapja legyen. Ma Európát az a ᤀ 㘀㠀 ⴀ 愀猀 nemzedék irányítja, amelyiknek nem egy tagja szimpatizált a magyar forradalmat eltipró Szovjetunióval, s a kommunista eszmékkel. Az a nemzedék, amely ma is bocsánatos bűnnek tartja mindazt, amit a kommunista eszmerendszer fenntartása érdekében követtek el az emberiség ellen. De ők soha nem éltek a kommunista elnyomás alatt. A szabad nyugaton könnyű volt forradalmárnak lenni. Próbálták volna meg itt, a kommunista Közép-Európában! A mi szemünkben viszont a kommunista terror áldozatainak vére nem lemosható, a tönkretett emberéletekért nincs bocsánat! ᤀ 㔀㘀 forradalma az egységes Európa szellemiségét hordozta magában, hiszen a kommunista rémálomból szabadulni akaró Magyarország a szabad Európához akart csatlakozni, amely azonban nem volt elég bátor ahhoz, hogy egy kis országnak segítséget nyújtson egy kommunista világhatalommal, a Szovjetunióval szemben. Azért sem engedhetjük meg az emlékezet halványulását, mert nem pusztán hazánk történetében, de túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a világtörténelemben is sorsfordító jelentőségűek voltak a Magyarországon történt események. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy az amerikai elnökválasztási kampányban még a forradalom után négy évvel sem maradhatott szó nélkül a Ḁ 洀愀最礀愀爀 ügy ᴀ A röviddel később elnökké választott John
Fitzgerald Kennedy 1960. október 23-án kiadott közleményében így fogalmazott: Ḁ㤀㔀㘀 október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nincs még egy nap, amely világosabban mutatja meg az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt ጀ bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel. ᴀ Az 1956-os magyar forradalom a szabad világ egészséges lelkületű embereinek az emberi szabadságvágy egyik legnagyobb élő szimbólumává lett. Viszont a magyar társadalom csak 1989-ben élhette meg először azt az eufóriát, hogy 1956-ra immár szabadon lehet gondolni, szabadon lehet róla beszélni és szabadon lehet ünnepelni. Gondoljunk csak bele, micsoda érzés lehetett ez azok számára, akik 33 esztendővel a forradalom, a harcok áldozatául esett családtagok elvesztése fölötti fájdalom kényszerű visszafojtása, az esetleges meghurcoltatás, a mellőzöttség, a társadalomból való kirekesztés, az emigráció miatti családi-rokoni kapcsolatok megtartásának ellehetetlenülése, a kényszerű hallgatás időszaka után fellélegezhettek és szabadon emlékezhettek. Egy szimbolikus szám: 33. Harminchárom esztendő a megváltásig! Ma egy olyan országban élünk, ahol lehetőségeinket leginkább csak a képességeink korlátozhatják. Ma már természetes számunkra az 1956-os forradalom szabad megünneplése és az emlékezés az áldozatokra. Higgyük, hogy az az évszázadonkénti egy-egy szabadságharc nem volt hiábavaló! De ne feledjük: ma is vannak olyanok, akik úgy gondolják, ha itthon politikailag nem elég erősek, ha akaratukat nem tudják saját erőből érvényre juttatni, majd hívnak külső segítséget, mint ahogy tette 1956-ban Kádár János. Most nem tankkal jönnek, hanem Sargentini-jelentéssel, politikai nyomásgyakorlással, hetes cikkellyel. ᤀ 㔀㘀 hőseinek hazaszeretetére, kitartására, bátorságára és öntudatára az ország érdekében ma is szükség van zárta beszédét Papp László. A hagyományok szerint a város október 23-án azon polgárait köszönti, akik kimagasló értékeket hoztak létre a tudomány, a művészet, a környezetvédelem és idegenforgalom, az egészségügy, a szociális tevékenység, a sport vagy az építészet, valamint a gyermekvédelem, gyermekjólét, családsegítés, idősgondozás és a fogyatékos személyek ellátása, valamint az egészségügyi alap- és szakellátás, az egészségmegőrzés területén. Debrecen Város Csokonai Díja elismerést Debrecen Megyei Jogú Város képviselő testülete a kulturális élet, az irodalom, a művészetek terén kimagasló alkotó tevékenységért; a társadalomtudományok, a közművelődés területén éveken keresztül maradandó értékeket teremtő kiemelkedő munkáért; valamint átfogó életmű elismeréseként adományoz. A közgyűlés ez évben Debrecen Város Csokonai Díja elismerő díjat adományozott Asbóth Anikó bábművésznek, a Vojtina Bábszínház igazgatójának és művészeti vezetőjének, Balogh József zenetanár, karnagy, zenekritikusnak és Máthé András fotóművésznek. Asbóth Anikó bábművész, a Vojtina Bábszínház igazgatója és művészeti vezetője. A társulatnak több mint negyven éve tagja. Diplomáját 1981-ben a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán szerezte mint tanító-népművelő, majd a Budapest Bábszínház bábszínész-képző stúdiójában szerzett bábszínész szakképesítést. Direktori munkássága mellett gyakori szereplője a bábszínház előadásainak. A Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanácsának tagja. A már évek óta hagyományosan megrendezett Idesüss a figurásra! és az Itt a vége, fuss el véle! című évadnyitó és -záró rendezvények megvalósításához nagyban hozzájárul rendezői tevékenységével. Munkássága elismeréseként 2014-ben Magyar Arany Érdemkeresztet kapott, 2017-ben Blattner Géza- és Debrecen
Kultúrájáért Díjban részesült. Balogh József zenetanár, karnagy, zenekritikus. 1976-ban szerzett oklevelet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatán. Pályáját középiskolai tanárként kezdte a Fazekas Mihály Gimnáziumban, majd 1980-tól folyamatosan a Simonffy Emil Zeneiskola ጀ a mai Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola ጀ fuvola- és kamarazene-tanára, később igazgatóhelyettese. Tíz éven keresztül a Kodály Kórus énekese és szólamvezetője volt. 1999-ben kollégáival megalapította a Flautando kvartettet. 2001-től a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny titkára, majd 2007-től igazgatója. Zenei írásai, kritikái rendszeresen megjelennek az írott és elektronikus sajtóban egyaránt. 2012-től a Debreceni Lyra Szimfonikus Zenekar karnagya. 2014-ben Komlóssy Lajos-díjban, 2015-ben a Lyra Szimfonikus Zenekar karnagyaként KÓTA-díjban részesült, 2018-ban pedig megkapta a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet. Máthé András fotóművész szakmája iránti szeretetét amatőr fotós édesapjától kapta. Több évtizede rögzíti képekre a város kiemelkedő rendezvényeit, kiállításait, fesztiváljait. Harminc éve állandó fotósa a Csokonai Színháznak. A színművészek elismerésére megalapította a Fotó Art Díjat. 2005-től tagja a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesületének, 1973 óta tagja, 2007 óta pedig vezetője a Debreceni Fotóklubnak és aktív szervezője a Balatonfüredi Művésztelepnek. Művészete tematikailag rendkívül változatos és folyamatosan megújuló. Kedvenc témái a táj-, a természetfotózás, az akt- és a tárgyfotózás. Maradandó portrékat készít pályatársakról, kortársakról. Legfrissebb munkája Debrecen tudományos, oktatási, kulturális és egyházi jellegű épületeinek fotózása egy Debrecenről szóló tanulmánykötet számára. A fotósok közül elsőként kapta meg a Debrecen Kultúrájáért Díjat. Több évtizedes igényes szakmaisága, sikeres alkotói pályája a fiatalabb fotósgenerációk számára is példaértékű. A Debrecen Város Hatvani Díja elismerést a közgyűlés azon személyeknek adományozza, akik a város fejlesztése érdekében a természettudományok, a gazdasági élet, az egészségügy, a szociális tevékenység, az idegenforgalom és a környezetvédelem területén kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki; valamint átfogó életműveket ismer el vele. Ebben az évben a közgyűlés Debrecen Város Hatvani Díja elismerő díjat adományozott dr. Kiss Gabriella középiskolai tanárnak, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolájának intézményvezetőhelyettesének és dr. Végh Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete Elméleti Fizikai Laboratóriuma nyugalmazott tudományos főmunkatársának. Dr. Kiss Gabriella középiskolai tanár, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolájának intézményvezető-helyettese. 1986-ban diplomázott a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, ezt követően lett a gimnázium tanára. 2010-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a latin-amerikai irodalom doktora lett. Rendszeresen publikál a Filológiai Közlönyben, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának folyóiratában, illetve az ELTE Spanyol Tanszékének kiadványaiban. 2008-tól tagja az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny szakmai bizottságának. 2015 óta mestertanár, pedagógus-minősítési és tanfelügyeleti szakértő, 2016 óta kutatótanár. 2018-ban az ő vezetésével készítette el gimnáziuma tehetséggondozó munkacsoportja az Európai Tehetségpont pályázatot, s került be az iskola az Európai Tehetséggondozó Hálózatba Európai Tehetségpontként.
Dr. Végh László a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete Elméleti Fizikai Laboratóriumának nyugalmazott tudományos főmunkatársa. 1956 óta él Debrecenben. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1972-ben szerzett fizikus diplomát, majd ugyanattól az évtől az Atommagkutató Intézetben dolgozik. Hosszabb idejű tanulmányutakon járt Svédországban, a Szovjetunióban, Japánban, az Egyesület Államokban és Németországban. A természettudományokkal, fenntartható fejlődéssel, a természettudomány és a vallás kapcsolatával foglalkozó előadássorozatait 1993 óta nemcsak a Debreceni Egyetemen tartja, hanem a kárpát-medencei és országos értelmiségi, ifjúsági és tudományos konferenciákon is. Több nemzetközi pályázatot is megnyert. A Debreceni Református Kollégium Igazgatótanácsa 2013-ban a hazánkban kémiát magyarul először tanító Kerekes Ferencről elnevezett díjjal tüntette ki. A Debrecen Város Hajós Alfréd Díja elismerés a versenysportban, a szabadidősportban és az utánpótlás-nevelésben sportvezetői, edzői szakterületen magas színvonalú munkát végzőknek; azon sportolóknak, akik kimagasló eredményeket értek el; illetve a testnevelés és diáksport területén éveken keresztül kifejtett kiemelkedő sportszakmai, oktató munkáért, maradandó értékeket teremtő tevékenységért adományozható egyéneknek és közösségeknek egyaránt. Hajós Alfréd elismerő díjban részesült dr. Aradi Jánosné Lázár Magdolna középtávfutó, olimpikon és Köstner Vilmos a DVSC utánpótlás szakágának vezetője. Dr. Aradi Jánosné Lázár Magdolna középtávfutó, olimpikon. Diplomáját a Kossuth Lajos Tudományegyetem programozó matematikus szakán szerezte 1975-ben. Ugyanebben az évben az Universiadén egy 4. és egy 6. helyezést ért el. Montrealban részt vett a XXI. Olimpiai Játékokon. 1978- ban Prágában Európa-bajnokságon képviselte hazánkat. Lovas Antalné jóvoltából ismerkedett meg az atlétikával. Középtávfutóként tizenhétszer ünnepelhetett magyar bajnoki címet, és összesen tizenegy alkalommal futott magyar országos csúcsot. 800 méteren egyéni csúcsával 1975-ben a világranglistán tizedik volt és ez az eredmény 28 évig volt magyar rekord. Kedvelte a mezei futóversenyeket is, ahol egymást követő négy évben ጀ 1975-től 1978-ig ጀ nyert magyar bajnokságot. Férjével jelenleg is aktívan dolgoznak a Debreceni Sportcentrum ጀ Sportiskola atlétika szakosztályánál céljuk megvalósításáért, ami élvonalbeli közép- és hosszútávfutók nevelése. Köstner Vilmos, a DVSC utánpótlás szakágának vezetője 1968-ban került kapcsolatba a kézilabdával testnevelő tanárának, Ökrös Istvánnak köszönhetően. 1991-ben Komáromi Ákos pályaedzőjeként kezdett el dolgozni a DVSC-nél, majd három év elteltével már ő irányította a felnőtt női együttest. Az itt eltöltött idő alatt három ízben is volt vezetőedző, s összesen négy második, egyegy harmadik és egy negyedik helyezést ért el a csapattal a hazai bajnokságban. Pályafutása csúcsa 1995-re datálódik, amikor az ő vezetésével nyert EHF-kupát a Loki, ezért kiérdemelte a Debrecen Városáért emlékérmet. Ezt sikerült a következő évben túlszárnyalni, amikor a csapat sikeresen meg is védte az EHF-kupát. 2014-ben Németh András segítőjeként a magyar női válogatott mellett is dolgozott. Jelenleg is aktív, a második vonalba tartozó Nyíradony felnőtt és a DVSC egyik utánpótlás csapatát trenírozza. Többször kiérdemelte az év edzője címet, 2018-ban pedig megkapta a Magyar Kézilabdázásért emlékérmet. Debrecen Város Boncz László Díját a közgyűlés a gyermekvédelem, gyermekjólét, családsegítés, idősgondozás, a fogyatékos személyek ellátása; valamint az egészségügyi alap- és szakellátás, az
egészségmegőrzés területén intézményesített vagy intézményi kereteken kívül, a lakosság érdekében kimagasló szakmai tevékenységet végző és kiemelkedő eredményeket elért személyek munkájának elismeréseként adományozza. Az ebben az esztendőben harmadik alkalommal odaítélt díjat Balogh Barnabás, a Magyar Református Szeretetszolgálat lelkésze és Nagy Lajosné, Debrecen Megyei Jogú Város Szociális Szolgálatának intézményvezető-helyettese kapta. Balogh Barnabás a Magyar Református Szeretetszolgálat lelkésze. Pályáját segédlelkészként kezdte Nagybányán, majd Biharvajdán folytatta szolgálatát, emellett a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben vállalt különböző tisztségeket. 1990 és 2000 között több egyházi tisztséget viselt, melynek során 240 gyülekezet missziós munkáját hangolta össze. 2007-től 2011-ig a Magyarországi Dorcas Segélyszervezetnél tevékenykedett, ezt követően a Magyar Református Szeretetszolgálat lelkész-igazgatója lett. 2015-től két éven át a Debreceni Karitatív Testület elnöki tisztségét töltötte be, ezzel is hatékonyan segítve az országosan is újszerű civil összefogást. Példájával nem akart mást elérni, mint környezetét érzékenyíteni. Hivatásának és küldetésének tekinti: szóval és tettekkel segíteni a rászorulókat. Embertársai iránti alázata példaértékű. A karitatív összefogás erősítésében és megújításában maradandó értéket teremtett Debrecenben. Nagy Lajosné, Debrecen Megyei Jogú Város Szociális Szolgálatának intézményvezető-helyettese 1990-től dolgozik szociális területen. Pályáját gondozónőként kezdte, majd klubvezetőként, szervező gondozónőként, diplomás ápolóként, gondozószolgálat vezetőjeként tevékenykedett. 2005-től a városi szociális szolgálat szakmai vezetője, intézményvezető-helyettese. Teljes eddigi munkásságával hozzájárult ahhoz, hogy Debrecen gondoskodó város lehessen. Szerteágazó szakmai tudása a szociális munka minden területére kiterjedően, egészségügyi szakterületen az elméleti és gyakorlati munkában egyaránt nélkülözhetetlen. Az otthoni szakápolásban személyesen is közreműködik. Ismereteinek folyamatos bővítésével sokat tesz az idősek ellátásának jobbítása érdekében. Szakmai felkészültségének, kisugárzásának és kedvességének köszönhetően ጀ amelyet minden ellátott és munkatárs iránt tanúsít kiérdemli a tiszteletet és elismerést. Az ünnepi műsort a Csokonai Szinház művészei adták. Fotók: Miskolczi János https://www.debrecen.hu/hu/debreceni/hireink/elismeresek-a-forradalom-unnepen