Kistétény társasági élete a századelőn

Kistétény társasági élete a századelőn

K edves Olvasó! Előző kiadványunkat, melyet 2009-ben Erzsébet királyné úti villák címen jelentettünk meg, nagy érdeklődéssel fogadták. Ez a siker arra ösztönzött minket, hogy újabb Budatéténnyel kapcsolatos füzetet állítsunk össze. A téma szinte magától adódott, amikor a Budatétényi Polgári Kör megalakulásának XV. évfordulóját kezdtük szervezni. Az iratok rendezgetése során a fényképek között előkerült egy 1930-ban készült, megsárgult plakát is. Műsoros estét hirdetett a kultúrházban (ez az épület ma már nem létezik...) a rendező a BUDATÉTÉNYI TÁRSASKÖR volt. Akkor jöttünk rá, hogy elődeinkben is megvolt az az igény, igyekezet, amely a Budatétényi Polgári Kör alapító tagjaiban. Összefogni, közösséggé formálni az egy településen lakókat, színvonalas rendezvényekkel gazdagítani mindennapi életüket. Ezután folytattuk a feltárását annak, milyen előzményei voltak és hogyan alakult a társasági élet ezen a területen. A visszaemlékezések mellett előkerültek fényképek, levelek, tárgyi bizonyítékok. Rendszerezés után feltárult az egyház szerepe, körvonalazódott a polgárság kezdeményezése. A kisvendéglők, a kaszinó ma már csak a legidősebbek emlékében él, akik szívesen meséltek az itt zajló életről. Ebben a kis kötetben ismét szűkebb pátriánk múltja elevenedik meg. Fogadja szeretettel az idősebb nemzedék emlékül, a fiatalabbaknak szolgáljon példaként, tiszteletet és megbecsülést ébresztve elődeink iránt. Budatétény, 2011. május Kolláthné Hollóssy Rita a Budatétényi Polgári Kör elnöke

Elöljáróban B orovszky Samu így említi a XIX sz. végén kiadott Magyarország vármegyéi sorozatának a Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye című kötetében községünket : Kistétény, közel fekszik a fővároshoz. Nagyközség 167 házzal és kb. 2000 németajkú, r. kath. vallású lakossal. A postája helyben van, a távírója és vasúti állomása pedig Budafok. A helység azelőtt puszta volt és Nagytétényhez tartozott. 1873-ban lett önálló községgé. A község nagyobb része szétszórt házakból álló, utcza nélküli hegyközséget alkot. A XIX. század első felében a báró Pacassi, a gróf Hadik és a báró Rudnyánszky családok voltak a puszta földesurai. A római katolikus templom 1780-ban épült. A szőlőbirtokosok között számosan vannak budapestiek. A határban mészkőbányák vannak és a lakosok nagy része kőfejtéssel, foglalkozik Az 1873-ben önálló községgé lett Kistétényben a társasági élet kezdetei, tekintettel a fent említett alacsony lakossági létszámra, biztosan az egyház az egyházzal szoros kapcsolatban levő iskola ünnepei voltak. Ilyen alkalmakkor a helybéliek az iskolában, a templomban, az iskolaudvaron vagy mise után a templom előtt jöttek össze. Az iskolai ünnepségek szélesebb körben teremtettek lehetőséget az ott megjelenteknek egymás megismerésére, kapcsolatok, alkalmi társaságok kialakulására. Csak érdekesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy a mai sportpályával szemben a volt kultúrház alatti pince feltehetően szabadkőműves összejövetelek színhelye volt az 1820-as évekre datálva. Említenek egy hajdan volt legényegyleti találkozóhelyet is. Előfordulhat, hogy a szemben lévő oldalon az Erzsébet királyné út 1. sz. alatti Tögl ház pincéjében a Bacchus oltár körül volt ez a találkozóhely. Bacchus oltára. Lyka György kis-tétényi pinczéjében, egy a görögöknél hagyományos szertartás ment végbe; oltárt emeltek s a pesti görög pap szentelt vízzel s tömjénfüsttel áldotta meg a hordókat. (1878 szept 29. Vasárnapi újság.) Ugyancsak meg kell említeni Klauzál Gábor által a helybéli gazdálkodók összefogására, képzésére szervezett gyümölcstermelői társulást. ontos eseménye volt az egykor szőlőtermelő községünknek a szüreti mulatság is az ebből az alkalomból szervezett táncos zenés felvonulás és szüreti bál, amit a helybéli vendéglőkben tartottak. Nagytétényben hagyományőrzésből F még most is megtartják évente a szüreti felvonulást és az alkalomhoz kapcsolódó rendezvényeket. 1912-től rendszeresen megtartották Szt. István napkor a templom búcsúját a Jókai mozi háta mögötti szabad területen. Amikor a fővárosból megjelentek a nyaralótulajdonosok, akik az állandó lakosokkal megismerkedtek, elkezdődött elsősorban a fiatalok között a társaságok szerveződése. Idővel a lakosság létszámának növekedésével a társasági élet centrumai is kialakultak polgári jelleggel a kultúrházban, a sportpályán, majd egyházi támogatással a rendházba, a missziós házban és a Szt. Imre-otthonban. A vendéglők, kocsmák asztaltársaságai szintén valamilyen szinten a társasági élet részét képezték az ott megjelenteknek. Ismereteim szerint innen nem indult a kuglipartik törzstagságán kívül egyéb szerveződés. A összejött Az egyház, mint társasági élet szervezője z 1780-ban felszentelt Szt. Mihály kápolna, Kistétény Templom terén, egyben az egytantermes iskolának is a helyszíne 1874-től 1914-ig. Ebből az időszakból már vannak olyan felvételek, amelyeken a lakosok egy-egy alkalomra csoportja is látható. 3

A legrégebbi ismert képeslapon a kápolna előtt ünnepi alkalomra megjelent lakosok láthatók. Ez a Szt. Mihály kápolnánál, a Templom téren készült felvétel a legkorábbi fényképek közül való. A fotózásra előjött templomtéri lakosok kis csoportja is meg lett örökítve. A Szt. Mihály kápolna bal oldalánál még most is áll és látható az utca egyik legrégebbi háza, ez az aranyműves Parik családé volt. A házat a 60-as évekig lakta a család, Winklerné Parik Ilonka és férje iker fiaikkal. Winkler úr közkedvelt, alkalmi zenésze is volt a helybéliek összejöveteleinek. A jelesebb ünnepeken már nem fértek be a kápolnába a hívek. A népes eseményt ábrázoló fotón a Szt. Mihály kápolna átépítése, a leckeoldal lebontása utáni újraszentelése látható, ez az esemény az új iskola alapításával egy időre esett. 4

Ez a csoportkép az 1914-ben létesített új iskola udvarán készült. A Kapu utcai pékség és az orvosi rendelő van jelenleg a képen látható hajdani első iskola épületeiben, udvarában. A község lakosainak támogatásával 1912-ben elkészült és felszentelték a Szt. István templomot, amely már a lakosság, a hívek növekvő létszámát is képes volt befogadni. A Szt. István templom látképe a Schindele kastély felöl A Szent Imre otthon megépülte előtt (1924 1931) is voltak szerveződések a missziós házban. A verbita rend és a misszió vezetője páter Fejkus József majd Zsimits Mihály atya irányításával az ifjú hölgyek részére 1927. október 1-jén megalapították a Budatétényi Mária Kongregációt. A fiatalembereknek a Szent Imre Ifjúsági Kört, a felnőtt hölgyeknek az Oltár Egyletet, az uraknak a Krédo -nak nevezett egyesületet alapították meg. A rövid életű gimnázium a Misszió udvarán 5

Zimics atya, verbita rendfőnök és körülötte helybéli katolikus hívek egy csoportja Az egyesületek összejöveteleinek, rendezvényeinek a verbita rendházban és az Isteni Üdvözítő Leányai zárdában adtak termeket. A Mária Kongregáció tevékenysége, rendezvényei, tagsága kellő alapossággal dokumentálva van a naplójukban, amely a Szt. István templom plébániahivatalában fellelhető. Az apácarendből Kerubin nővér vezetésével templomi énekkart is alapítottak. Rendezvényeikre meghívták a helyi lakosokat, bevételeik egy részével a Szt. Imre otthon felépítésének költségeihez járultak hozzá. 1931-ben, közmunkával és közadakozásból készült el a katolikus közösségi ház, a Szt. Imre otthon Az egyház szervezte társaságok egyre inkább szükségessé tették, hogy a község fiataljainak legyen önálló helye a találkozáshoz, szórakozáshoz. Fejkusz József atya, a Szt. István templom plébánosa kezdeményezésére eredménnyel szervezték és valósították meg a Szt. Imre otthon felépítését, közadakozásból és közmunkából, ezzel új közösségi háza létesült Budatéténynek. A közösségi házat 1938-ban bővíttette ki Proity Márton plébános egy oldalszárnnyal, óvoda céljára. Egy-egy elsőáldozási, bérmálási alkalommal a megjelent nagyszülők, szülők, testvérek, keresztszülők, rokonok, szomszédok megtöltötték a Szt. Imre otthon nagytermét. Hamarosan beindult a társasági élet, még Szívgárda is volt a 6 14 éveseknek, és ifjúsági kör meg katolikus leányegylet a nagyobbaknak. A képen a háttérben már a kibővített Szt Imre otthon óvodaablakai is látszanak. 6 Első áldozók csoportképe (1940)

A Szt. Imre otthonban gyakran tartottak előadásokat, mulatságokat, táncesteket, jótékonysági rendezvényeket is. Az egyházi ünnepeken mindig nagy létszámban jelent meg a lakosság. Társulati fotó előadás után Bérmálás, 1953. 7

Polgári közösségek, szerveződések. Leánykórus Kezdetben a házaknál tartott összejövetelek bálozóiból, a sportpálya közönségéből, a teniszcsatákat, körmérkőzéseket vívókból és a lövészklub tagjaiból alakultak közösségek. Ezek a spontán alakult társaságok, klubok, a Budatétényi Társaskör, a Leánykórus és a Dalárda előbb-utóbb kapcsolódtak a Szt. Imre otthonban működő szerveződésekkel. Dalárda A Dalárda esete a legjobb példa arra, hogy a polgári és az egyházi szerveződések tagjaik és rendezvényeik révén összefonódtak. Kiss Dénes karnagy felesége Peller József főjegyző Erzsébet nevezetű lánya (társasági nevén Babi) voltak a dalárda szervezői. Ők a Szt. Imre otthon alatti utcában ma (Dalkör u. 1). laktak egy kis tornyos házban A budatétényi Dalárda és nőikórus karnagya Kiss György lett, aki gyakran szerepelt az id. Pokorny Ödön vezette Budatétényi Társaskör előadásain is szólistaként. 8 Az 1930-as évek elején alakult Dalárda a Dézsmaház utca és a Vilmos utca sarkán álló Baucsek vendéglő nagytermében gyakorolt rendszeresen. Természetesen ők is énekeltek a Szt. István templom karzatán az ünnepi misék kórusában. Húsvétkor a templomban minden évben előadott Jeremiás siralmai -t mindig szorgalmas kóruspróbák, és nagy készülődés előzte meg. A Dalárda gyakran kapott meghívást szereplésre, kórusversenyekre, Budafokra az Attila mozi színpadára, de még Tárnokra is. Az ilyen meghívások alkalmával a kórusversenyeken nem egyszer díjakat, serlegeket is nyertek. A tagok nem csak Budatétényből, hanem Budafokról, Baross Gábor-telepről is verbuválódtak. Néhány név a nőikórus tagjai közül: Baranyai Teréz, Joász Húgóné Kamilla, (Grescho) Szívesi Sári és Margit, Ritzl Vali és Irma, Kravál Irén, Schobert Piroska, Laczkó Manci Kiss György karnagy felesége, Csontos Anna, Szalontainé Tinn Anna, Zörgő Júlia, Fazekas Ilonka. A vegyeskórusként működő Dalárda férfitagjai képviselték az Ulrich, Klein, Kravál, Richter, Mautner, Wittmann és Babos családokat a környékről.

A nyaralótulajdonosok és a helybéliek között gyakoriak voltak az összejövetelek. Tartottak kerti partikat, névnapi, születésnapi, vagy éppen farsangi összejöveteleket. Összejövetel a Baranyai-villa kertjében, 1912 13 körül Az eladósorban levő Wolf lányok, Baranyai Mária, Baranyai Ödön, Tögl Kálmán ismerhetők fel a képen. A kép hátlapján feltüntetett dátumból és feliratból (1927 febr.12) tudható, hogy ez bizony farsangi bál volt, és a vendéglátók Rózsavölgyiék. A Csaba-villa felett volt a Rózsavölgyi-villa. Rózsavölgyi Ágnes fényképezési hobbijának jóvoltából van a társasági összejövetelekről jónéhány fotó. A Keller-villa is gyakori helyszíne volt a fiatalok táncos összejöveteleinek, de vonzotta őket a kertben a teniszpálya is. A csoportképeken az ifjú bálozók Koch Olgi és Vilmos, Obál Edit és Ferenc Ulbrich Ili és Sasa, Csaba Elemér és Erzsébet, Keller Elli és Miklós, Radó Gyurka, Haller József, Kiss György, Pokorny Magdus a Pokorny fiúk közül András és ifj. Ödön, ifj. Huszár Géza, Ulbrich Sándor voltak nagy gyakorisággal. Megfigyelhető, hogy a különböző rendezvények szereposztásaiban is ezeknek a fiataloknak a nevei fordulnak elő. A Joszipovics-villa bálozói Csaba főjegyzőéknél Csaba Elemér főjegyző és családja 1926-tól a Joszipovicsvillában, a Községháza szolgálati lakásában lakott, ők ott tartották az összejöveteleket az ifjúságnak. 9

Budatétényi Társaskör 10 A két világháború között kezdett kialakulni valami a kerti összejövetelekből verbuválódott társaságok révén. A helybéliek és a nyaralótulajdonosok elég hamar egymásra találtak a házaknál tartott bálokon és megkezdődött a közösségek, a közösségi élet szerveződése. Ennek a szerveződésnek a kiszélesedési feltétele volt egy közösségi ház, illetve a kultúrház megteremtése. Pokorny József Budatétény társasági életének kiemelkedő szervezője1926-ban ajánlotta fel a községnek a sportpályához a területet. A labdarúgópályán kívül az ott kialakított teniszpálya is vonzotta a fiatalokat, itt aztán nagy barátságok, szerelmek is szövődtek. Gyakori teniszpartnerek voltak nyaranta a Pauks lányok, Márta és Manci, a házigazdának számító Pokorny fiúk, de ide jártak teniszezni a Törley és a François családból is a fiatalok, nyilván a társaság miatt, hiszen teniszpályájuk volt otthon is. Az itt sportolók közül, Pauks Manci 1925-től a Testnevelési Főiskolán tanult, 1928- ban a magyar tornászválogatottal Amszterdamban szerepelt és az első magyar női versenyző volt a Berlin Amsterdam autóversenyen. A Lövészklubot Pokorny András alapította Budatétényben, amelyet később katonai szolgálata miatt ifj. Pokorny Ödön vett át és vezetett tovább. A sportpálya hátsó részénél, a Lanária felől volt kialakítva a klub lőtere. A helybéli férfiemberek alkották a klub tagságát, a budafoki, ercsi lövészklubokkal együtt gyakran tartottak versenyeket. A budatétényi lövészek gyakran nyertek jó helyezéssel érmeket, díjakat idegenben. Egy idegenből elhozott lövésztrófea A nyári fürdőzések, evezések duna-parti helyszíne a Dunatelepnél volt, ahol a helybéli ifjúság nyaranta gyakran összejött. A sportlövészeknek, a teniszpartnereknek, a dunatelepi strandolóknak és evezősöknek, a villák tulajdonosainál rendezett táncmulatságok ifjú közönségének id. Pokorny Ödön, a társasági élet nagy szervezője, a sportpályával szemben lévő kultúrház nagytermében megalapította a Budatétényi Társaskört Pokorny László, Csaba Elemérné, Schober Piroska, Gezsei Mária, Baranyai László támogatásával. Az 1920-as évek elejétől a Pokorny család birtokán a Jókai út és Kistétény út sarkon álló nyeregtetős L alakú egykori présházból kialakított épület volt a vendéglő, későbbi nevén Kultúrház. A Társaskör megalakulását követően ez a Kultúrház volt hosszú évekig a rendezvényeiknek, Strandolók Dunatelepnél összejöveteleiknek színhelye.

A Budatétényi Társaskör saját fejléces nyomtatott borítékjában küldte szét a címzetteknek a műsoros estjeire, nyilvános összejöveteleire a meghívókat. A Társaskör 1930-as megalakulását követően gyakran tartott a rendezvényekről, táncos mulattságokról, jótékonysági előadásokról még a fővárosi lapok is hírt adtak. 11

A helybéli vendéglők, kocsmák Talán a község első komoly szórakozóhelye lehetett a kistétényi kaszinó, amely persze nem kimondottan a helybéli lakosok számára nyitotta meg termeit. Nem lehetett nagyon felkapott és jövedelmező hely, mert a Taub család az 1920-as évek elején először egy kereskedést, majd ezt követően a jobb jövedelmezőség reményében egy vendéglőt nyitott a kaszinó épületében. A mai Napsugár Gyermekotthon helyén volt ez a kaszinó. A kalandos sorsú épületet 1927-ben a Legszentebb Üdvözítő Leányai nevezetű ápoló apácarend vásárolta meg és építtette át gyermekotthonná, a helybéliek és a nyaralótulajdonosok adományait is fogadva. A Baucsek vendéglő a Dézsmaház utca és a Vilmos utca sarkán állt, ezt már a Dalkör kapcsán említettük. Ismert volt a községben Ohler Károly, Weiser Károly, Fuxhoffer Gyula kocsmája, vendéglője, és a már Kultúrház néven említett vendéglő özv Schober Lászlóné családjának tulajdonában. Kleofászék vendéglője híresen jó konyhájával az országúton közlekedőnek, kirándulóknak is kedvelt étkező, pihenő helye volt. A Taub vendéglő épülete, melyet az apácarend vásárolt meg 12 Kleofász Károly vendéglője, ma Akácos néven ismert Luncz Jánosné vendéglője, ahol a törzsközönség véget érni nem akaró kuglipartikat vívott

Fontos színtér volt a helybéli lakosoknak és még a Baross Gábor telepről idejáró közönségnek az 1929-ben megnyílt budatétényi Jókai mozi majd későbbi nevén a Délibáb filmszínház egészen a 1970-es évek derekáig. A Jókai mozi 1965-ben Elsősorban a fiatalok részére volt még tánc- és illemtanoktatás, valamint össztánc is Mamusich Istvánné, Pauks Márta vezetésével. Szombatonként a Pócs György vezette kultúrházban egy harmonikás és egy dobos adta a zenét, a rendőrség részéről este tízig engedélyezett össztánchoz a nagyteremben. A 40-es évek végén, 50-es évek elején a korábbi szerveződések megszűntek, az épületeket, termeket államosították. A Baross Gábor-telepi gumigyár kultúrtermében színjátszó csoport, tánccsoport és zenekar szerveződött már a háború előtti években, a gyári dolgozók és a helybéliek részéről. A budatétényi társaság egy része Mamusichné Pauks Márta vezetésével ott talált lehetőséget az összejövetelekre, táncmulatságokra a háború után. Derűs pillanat a színpadon Egy színielőadás szereplői Zenekar az 1950-es évek elején 13

pontán alakult rendszeres találkozóhelye volt egy szűkebb körnek az ötvenes években a budatétényi patika laboratóriuma is. A nagymise után a templomból hazafelé tartó urak számára mindig nyitva állt az ajtó és be is Stértek egy kis melegedésre. Itt találtak kellemes beszélgetésekhez helyet az azonos érdeklődésű, azonos nézeteket valló helybéli urak. A vasárnapokon is nyitva tartó Iskola utcai patika különösen télen vonzotta a vendégeket. A sokablakos (Heating) kályha ontotta a meleget, a jól fűtött iroda, és laboratórium gyakran megtelt barátokkal, ismerősökkel. Mamusich István ezredes és Puhász Károly nyugalmazott múzeumigazgató, a Baranyai testvérek közül Ödön, a Déli Vasút volt gazdasági igazgatója, testvére László, aki évtizedekig volt a környék képviselője (tanácstag), Virágh István kántor voltak az állandó vasárnapi vendégek egy kis beszélgetésre. Gyakori betérő volt az állatorvos dr. Győző Miklós és dr. Ureczky Barna jogtanácsos a kedves kémia, biológia tanárnőnk Ella néni férje, alkalmanként Domokos János és Huszár Géza professzor urak. A régi iskolát járt patikus, Sarnóczay gyógyszerész a likőrök és egyéb röviditalok készítésében is járatos volt, így mindig volt valami különlegesség a sütemények mellé, ami megalapozta a társaság beszélgető kedvét, hangulatát. z államosítások után a régi szerveződések lassan megszűntek, maradt a sportélet, és az egyházi élet. Kezdődött egy másik világ más szemlélettel, kialakultak az újabb szervezetek, az államosított Szt. Imre otthonból pártház, a Joszipovics- Avillából (Községházából) Kultúrpark lett. Megalakult a helyi MDP, a DISZ, Béke TSZ, MSZMP, KISZ, az Ifjú Gárda, és ezek a szervezetek tartották gyűléseiket, rendezvényeiket, az állami tulajdonba vett ingatlanokban, de ez már egy másik történet. 14

Sarnóczay György 2011 Kiadja a Budatétényi Polgári Kör www.budatetenyikor.hu Felelős kiadó: Kolláthné Hollóssy Rita Szerkesztő: Papp Tibor Nyomta és kötötte a Carta Trade Bt. ISBN 978-963-88656-1-8

9 789638 865618