TÁJÉKOZTATÓ Az építményadóban adóköteles reklámhordozók adózása kapcsán, az adózók (tulajdonosok) általi adatbejelentési határidő: 2018. január 15! Tisztelt Polgárok/Vállalkozók/Vállalkozások! Kedves Egriek! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 2017. november 30-i ülésnapján elfogadta a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) felhatalmazása alapján előterjesztett Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 29/2017. (XII.01.) önkormányzati rendeletét a reklámhordozók építményadójáról. 1 A Htv. 11/A. -a alapján 2018, január 1-jétől adókötelessé vált Eger Megyei Jogú Város illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó. A rendelet elfogadása óta sokan megkeresték önkormányzati adóhatóságunkat és érdeklődtek az adózással kapcsolatos kérdésekben. Htv. kivonatos szabályai (2018. január 1-jét követően) Az adókötelezettség 11/A. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó. Az adó alanya 12/A. Az adó alanya a 11/A. szerinti esetben az, aki az év első napján a reklámhordozó Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosa. Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése 14. (5) A 11/A. szerinti esetben az adókötelezettség a reklámhordozó elhelyezésére vonatkozó hatósági engedély kiadását, engedély hiányában a reklámhordozó ingatlanon való elhelyezését követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség a reklámhordozó lebontása, eltávolítása vagy megsemmisülése, de legkorábban az adókötelezettség keletkezése évének utolsó napjával szűnik meg. Az adó alapja 15/A. A 11/A. szerinti esetben az adó alapja a reklámhordozó reklámközzétételre használható, m2- ben - két tizedesjegy pontossággal - számított felülete. Az adó mértéke 16/A. Az adó évi mértékének felső határa a 15/A. szerinti adóalap esetén 12 000 Ft/m2. 1. Mi minősül gazdasági reklámnak, azaz a reklámhordozó adótárgyának? A Htv. 11/A. -a alapján az építményadó-kötelezettség a településkép védelméről szóló törvény (Törvény) szerinti reklámhordozóra terjed ki. A Törvény 11/F. 3. és 4. pontjának (mint értelmező rendelkezések) összefüggései alapján az építményadó tárgya az a reklámhordozó, amely a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt az e törvény szerinti reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény. Az e törvény szerinti reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. d) pontja szerinti gazdasági reklám. A köztudatban reklámhordozónak minősülő adótárgyak lehetnek pl.: az óriásplakát, hirdető oszlop, utcabútorok, CityLight vagy CityBoard formátumú eszköz, hirdetőtábla, információs vitrin, molinó, megállító tábla és minden olyan tárgy, eszköz, berendezés, ami gazdasági reklámot tartalmaz.
2. Melyek azok a reklámok, amelyek nem lesznek adókötelesek, így azokat nem kell bejelenteni a tulajdonosoknak? a) a cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés, b) az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklám, c) a járművön elhelyezett gazdasági reklám, továbbá 2 d) a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívás (hirdetés), valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméretű hirdetések. 3. Mi minősül utcabútornak? Utcabútor lehet az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés, amely funkcióját tekintve gazdasági reklámot tartalmaz. Az utcabútor adóköteles reklámhordozó. 4. Mi a citylight reklámhordozó? A citylight berendezés jellemzően 1,17 X 1,75 m méretű, elsősorban nagyvárosokban, tömegközlekedési vonalak frekventált területein, bevásárlóközpontokban elhelyezett, általában háttér megvilágítással rendelkező, frontoldalán papír alapú hirdetési üzenet kihelyezésére alkalmas reklámhordozó. Adóköteles adótárgy, ha mindkét oldalán található gazdasági reklám, úgy annak felülete kétszeresen számít az adóalapba. 5. Ki az adó alanya? Ki az adatbejelentésre kötelezett és ki fizeti a reklámhordozó utáni adót? Eger MJV Önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó utáni adó alanya az (legyen az vállalkozás, vagy magánszemély), aki az év első napján a reklámhordozó Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosa (Htv. 12/A. ). Az adatbejelentést első esetben 2018. január 15-ig kell megtenni az előírt nyomtatványon (EGER18REKL számú adatbejelentési nyomtatvány). Ezt követően a változásokat a változást követő év január 15-ig kell bejelenteni. 6. Mikor keletkezik az adókötelezettség a reklámhordozó után? A Htv. 11/A. szerinti esetben az adókötelezettség a reklámhordozó elhelyezésére vonatkozó hatóságiengedély kiadását, engedély hiányában a reklámhordozó ingatlanon való elhelyezését követő év első napján keletkezik (Htv. 14. (5) bek.). 7. Mikor szűnik meg az adókötelezettség a reklámhordozó után? Az adókötelezettség a reklámhordozó lebontása, eltávolítása vagy megsemmisülése, de legkorábban az adókötelezettség keletkezése évének utolsó napjával szűnik meg (Htv. 14. (5) bek.). 8. Kik tartoznak az adómentes alanyi körbe? A Htv. szabályozása alapján (Htv. 3. (5) bek.) a rendelet hatálya nem terjed ki az államra, a helyi önkormányzatra, a nemzetiségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházi jogi személyre stb., így ők nem adóztathatók.
Feltételes helyi adómentesség miatt (Htv.3. (2)-(3) bek.), az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár tulajdonában lévő adótárgy után szintén nem keletkezik adófizetési kötelezettség az adóalany nyilatkozata alapján. A közérdekű közlemény, a politikai reklám, valamint a társadalmi célú reklám önmagában adómentes, ám ha a reklámhordozón más gazdasági reklám is megjelenik (akár egy napra is), így fennáll az adókötelezettség teljes adóévre, azaz 12.000 Ft/m 2 -es mértékkel adóztatható az adótárgy. 9. Mi a közérdekű közlemény? Közérdekű közlemény az ellenszolgáltatás nélkül közzétételre kerülő, állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szervezettől, illetve személytől származó tájékoztatás, amely valamely konkrét közérdekű információt közvetít a nézők vagy hallgatók figyelmének felkeltése céljából, és nem minősül politikai reklámnak. 3 10. Mi minősül politikai reklámnak? Politikai reklám valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám. 11. Mi a társadalmi célú reklám? Társadalmi célú reklám politikai reklámnak nem minősülő, üzleti érdekeltséget nem tartalmazó, reklámcélokat nem szolgáló, ellenérték fejében vagy anélkül közzétett felhívás vagy közérdekű üzenet, amely valamely közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni a médiaszolgáltatás nézőjére vagy hallgatójára. (Ilyen reklám például a hulladék szelektív módon való gyűjtésére, az autómentes napra való felhívás is.) 12. Meddig kell az adatbejelentést megtenni? A 2018, január 1-i fennálló állapot szerint az adatbejelentést az adóalanyoknak 2018. január 1-jét követően, ám legkésőbb 2018. január 15-ig kell megtenniük, vagy évközi (pl.: 2018. május hóban kerül kihelyezésre) megjelenés esetében 2019. január 15-ig. 13. Hogyan és milyen nyomtatványon kell a bejelentést megtenni? Az adókötelezettség keletkezésének bejelentésére valamint az adókötelezettség megszüntetésére egyaránt az EGER18REKL számú adatbejelentési nyomtatvány szolgál. A nyomtatvány elektronikus formában is elérhető honlapunkon, ugyanis a vállalkozóknak az adatbejelentő lapot elektronikus módon és formában kell az ügyfélkapun keresztül benyújtaniuk az Önkormányzati adóhatóságunk felé. (Ennek részleteiről bővebben honlapunkon olvashatnak). 14. Mikor kell az adót megfizetni? Az adatbejelentések alapján az építményadót ún. kivetéses adóként - határozatban kell előírnia az önkormányzati adóhatóságunknak, amit az adó alanyainak (tulajdonosoknak) két egyenlő részletben (március 15, szeptember 15.) kell megfizetniük. 15. Mennyi az adó mértéke? Településenként ez eltérő lehet. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 29/2017. (XII.01.) önkormányzati rendelete alapján Eger városában a reklámhordozók utáni építményadó évi mértéke 12 000 Ft/m², illetve, amennyiben az adóalap nem haladja meg a 1,50 négyzetmétert az adó mértéke: 0 Ft/m².
16. A mentes 1,5 m² -t meg nem haladó reklámfelületekről kell-e adatbejelentést tenni? Mentesül a reklámhordozók építményadó bejelentési kötelezettsége alól a vállalkozónak nem minősülő adóalany akkor, ha az adott adónemben az adóalanyt nem terheli fizetési kötelezettség. Így a nulla Ft kulcsos adómértékkel adózó magánszemély adatbejelentésből eredő adminisztrációs terheit az önkormányzat a rendelete alapján lecsökkentette. A vállalkozóknak azonban minden esetben adatbejelentést kell tenniük, akkor is, ha a felülete a reklámhordozóknak nem éri el a 1,5 m 2 -t. 17. Amennyiben a reklámfelület nagysága nagyobb, mint 1,5 m2, úgy levonható-e az 1,5 m2 adómentes rész? 4 Nem vonható le. Abban az esetben, ha a reklámhordozó felülete akár 0,01 m 2 -rel is meghaladja a 1,5 m 2 -t, akkor a reklámfelület teljes egészében, a teljes alapterület alapján adóköteles. 18. Ha egy hirdető felületnek két oldala van, mi az adó alapja? Minden reklámközzétételre alkalmas felületet figyelembe kell venni, így ha egy reklámhordozó két oldalán van reklám közzétételre alkalmas felület, akkor a hirdetőtábla mindkét oldala adóköteles. Tehát a reklámhordozó felületének számításakor a hirdetőbála oldalait duplán kell figyelembe venni. 19. A megállító táblák adóköteles reklámhordók-e? A megállító táblák adóköteles reklámhordozónak minősülnek akkor, ha nem az adóalany használatában álló ingatlanon helyezték el azokat. Természetüket tekintve ugyanis reklám közzétételére szolgáló eszköznek minősülnek. Amennyiben azonban az adóalany vállalkozás használatában álló ingatlanon (értve ezalatt a területhasználati joggal érintett közterületet is) elhelyezett reklámtábláról, ún. megállító tábláról van szó - tekintettel arra, hogy ez a településkép védelméről szóló törvény szerint nem minősül reklámhordozónak - nem áll fenn ezen eszköz után adókötelezettség. 20. Ingatlan falára felfestett gazdasági reklám adóköteles-e? Amennyiben a gazdasági reklámot nem a saját tulajdonában lévő felületen hirdeti, úgy a reklám adóköteles. Adatbejelentési és adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosát terheli. 21. Adóköteles adótárgynak minősül-e a gazdasági reklámot megjelenítő napernyő (pl.: Heineken, Coca.cola stb.)? Igen, adóköteles, kivéve, ha az adóalany használatában álló helyezték el azokat. Természetüket tekintve ugyanis reklám közzétételére szolgáló eszköznek minősülnek, de amennyiben azonban az adóalany vállalkozás használatában álló ingatlanon (értve ezalatt a területhasználati joggal érintett közterületet is) kerül elhelyezésre, nem áll fenn ezen eszköz után adókötelezettség. Ebben az esetben a valós tulajdonos vagy az üzemeltető lesz az adó alanya? Jelen példánál a tulajdonos az adó alanya, aki/ami lehet a napernyőt reklám célra használatba adó gyártó, forgalmazó egyaránt. 22. Adóköteles adótárgynak minősül-e az építkezési molinó? Igen, adóköteles, kivéve, ha az építési terület az építő vagy építtető használatában áll és a molinó őt reklámozza. 23. Adóköteles adótárgynak minősül-e a kivetített fényreklám, Igen, adóköteles, kivéve, ha az ingatlanon tulajdonjoggal, használati joggal rendelkező vállalkozást reklámozza, jelöli meg.
24. Adóköteles adótárgynak minősül-e kihelyezett reklámot tartalmazó zászlóreklám vagy egy helyi specifikum, mint pl. egy boros hordó? Igen, adóköteles, kivéve, ha az adóalany használatában álló ingatlanon helyezték el azokat. Természetüket tekintve ugyanis reklám közzétételére szolgáló eszköznek minősülnek, de amennyiben azonban az adóalany vállalkozás használatában álló ingatlanon (értve ezalatt a területhasználati joggal érintett közterületet is) helyezik el, nem áll fenn ezen eszköz után az adókötelezettség. 25. Hogyan kell értelmezni a közterületen folytatott sportrendezvények során kitett, pl.: kordonokon található gazdasági reklámok esetét? A kordonokon elhelyezett reklámok, amennyiben olyan vállalkozást népszerűsítenek, akinek/amelynek nincs az adott területre használati joga, adókötelesek. Ilyen esetben pedig a kordonok tulajdonosa az adó alanya. 5 Eger, 2017. december 19. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatósága