PÁLYÁZATI ADATLAP intézetvezetői, tanszékvezetői, tanszékcsoport-vezetői tisztség betöltésére Mely Kar, mely Intézet / Tanszék / Tanszékcsoport vezetői tisztségét pályázza meg? N é v: ELTE Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Dr. Juhász Dezső Születési helye és ideje: Szolnok, 1955. január 25. Anyja neve: Munkahelye: Molnár Mária ELTE Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék Lakhelye: 1152 Budapest, Mátyás u. 52. Beosztása, tudományos fokozata: intézetigazgató, tanszékvezető egyetemi tanár, CSc
Oktatási-kutatási tevékenysége, nemzetközi tudományos (szakmai) életben való részvétele: Magyar nyelvtörténetet, dialektológiát, névtant, dimenzionális nyelvészetet tanítok törzsórák, szakszemináriumok, évfolyamelőadások és doktoranduszképzés keretében (egy fokozatot szerzett és négy doktorandusz-hallgatóm is van). Részt vettem intézeti tantárgy- és programfejlesztésekben, illetve a bolognai rendszerű képzéseink tanszéki és intézeti szintű kidolgozásában. Szakfelelős vagyok a magyar BA-n Kulcsár Szabó Ernő irodalmár professzorral együtt. A magyar nyelv és irodalom MA-n a történeti nyelvészet szakirány felelőse vagyok. Egy cikluson keresztül tagja voltam a MAB Nyelvtudományi szakbizottságának. Kollégáimmal új tankönyveket írtunk, ill. írunk (l. pl. Magyar dialektológia. Szerk. Kiss Jenő, Bp., 2001; A magyar nyelv rövid története. Szerk. Kiss Jenő Pusztai Ferenc. Várható megjelenése: 2013). A tudományos és oktatómunkáért 1987-ben megkaptam a Művelődési Minisztérium Kiváló Munkáért kitüntetését. Alkalmazásom kezdete óta részt veszek a Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéken folyó alapkutatásokban. Kollégáimmal együtt megírtuk a régi magyar nyelv legnagyobb szabású nyelvtanának az ómagyar kor végéig terjedő köteteit (A magyar nyelv történeti nyelvtana. Főszerk. Benkő Loránd. I. Bp., 1991, II/1. 1992, II/2. 1995). Ebből a tárgykörből készítettem a kandidátusi disszertációmat is: A magyar kötőszók és módosítószók története az ómagyar kor végéig, amelyet 1991- ben védtem meg. Dialektológiából habilitáltam 2002-ben. Projektvezetőként, OTKA-támogatással, másfél évtizedes intenzív munkával megszerkesztettem és megjelentettem A romániai magyar nyelvjárások atlaszá -t. A 11 kötetes sorozat méreteit tekintve megközelíti A magyar nyelvjárások atlasza félmilliós adatbázisát. Témavezetője voltam az 1997 és 2000 között működő Dialektológiai adatbázis és elektronikus prezentációs rendszer c. projektnek (ELTE). Kollégáimmal azon fáradozunk, hogy részben már intézményközi keretben, új pályázati feltételek közepette tovább folytassuk és magasabb szintre emeljük a nyelvföldrajzi, dialektológiai, szociolingvisztikai és névtani kutatásokat. 2010-ig bezárólag 12 nyertes pályázatot irányítottam témavezetőként, résztvevő kutatóként pedig több dialektológiai és névtani pályázatban működtem közre. 2007-ben Kiss Jenő akadémikus vezetésével tanszékünk mellett megalakítottuk az ELTE Geolingvisztikai Kutatócsoportját, amelynek szintén tagja vagyok (tudományos műhelyünk 2011-ig MTA kutatócsoportként is működött). A kutatócsoport tanszéki és külső munkatársak, valamint doktoranduszok, egyetemi hallgatók bevonásával nagyszabású Kárpát-medencei élőnyelvi vizsgálatot végzett, amelynek célja az Új magyar nyelvatlasz létrehozása egy korszerű geolingvisztikai adatbázis alapján. A kétszáz magyarországi és határon túli kutatópont nyelvi feltérképezése több hazai és külföldi egyetem, kutatóhely együttműködésével 2011 végéig valósult meg. Az anyag feldolgozása a közelmúltban kifejlesztett nyelvtechnológiai eszközök segítségével, új pályázatok keretében zajlik. Rendszeresen részt veszek hazai és nemzetközi tanácskozásokon, konferenciákon, ilyenek szervezésében is közreműködöm (pl. Dialektológusok és Geolingvisták Nemzetközi Kongresszusa 1993: titkár, Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus 2002, 2006, 2011 szimpóziumvezető). Megindulásától (1993 ősze) 1998 végéig bekapcsolódtam a Károli Gáspár Református Egyetemen folyó magyar nyelvészeti oktatásba, mellékállású docensként.
2 Szakmai életútjának tömör, tényszerű ismertetése, szakmai díjai: Egyetemi tanulmányaimat 1974-ben kezdtem el az ELTE magyar orosz szakán. Diplomámat (jeles eredménnyel) 1979-ben vettem kézhez. Ezután kétéves tudományos továbbképzési ösztöndíjat kaptam az ELTE BTK-n. Bölcsészdoktori disszertációmat summa cum laude eredménnyel 1981-ben védtem meg A magyar tájnévadás címmel, amely később a Nyelvtudományi Értekezések 126. számaként meg is jelent. (Bp., 1988.). 1981 szeptemberétől 1985-ig tanársegédként alkalmaztak a Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszéken * ; 1986 óta adjunktusi, 1994 óta docensi, 2007-től professzori beosztásban dolgozom. 1999 januárjától 2002 decemberéig Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesültem. 2002 januárjában habilitáltam nyelvtudományból, értekezésem címe: A nyelvföldrajz kérdései és a magyar nyelvjárások táji tagolódása. Tanszékvezetői kinevezést 2006-ban kaptam a Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszékre. 2008-ban sikeresen pályáztam a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet igazgatói posztjára. Az egyetemi közéletben mint a BTK Kari Tanácsának tagja veszek részt (2005 óta), 2008 áprilisától a Kari Tudományos Bizottságnak is tagja vagyok. A tudományos publikálást már egyetemi hallgató koromban megkezdtem nyelvészeti folyóiratokban és sorozatokban. 1977-ben tagja lettem a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, amelynek munkájában egy ideig szakosztálytitkárként, majd választmányi tagként, 2005 végétől pedig főtitkárként aktívan részt veszek. A Társaság 1987-ben Gombocz Zoltán emlékéremmel és díjjal, 2005- ben Csűry Bálint emlékéremmel és díjjal, 2007-ben Pais Dezső díjjal tüntetett ki. 1984-től 1991-ig technikai szerkesztője, 1991-től szerkesztője, 2011 óta felelős szerkesztője vagyok a Magyar Nyelvtudományi Társaság folyóiratának, a Magyar Nyelvnek. 1991-től 2002-ig az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottságának titkári teendőit is elláttam, egy ciklus időtartamára tagja voltam az MTA Őstörténeti munkabizottságának. 2003-tól az MTA Nyelvtudományi Bizottságának vagyok a tagja, 2004-ben megválasztottak az MTA doktorképviselőjének, majd 2007-ben újabb hároméves ciklusra kaptam megbízást. 2002-től tagja vagyok a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaságnak. Mind a régi, mind az új minősítési rendszerben közreműködtem egyetemi doktori, kandidátusi és PhD-disszertációk, habilitációs értekezések opponálásában, illetőleg bíráló bizottságok tagja, titkára és elnöke is voltam. Szakmai bírálatokat írtam a MAB, az OTKA, valamint tudományos folyóiratok, sorozatok, tanulmánykötetek stb. számára. 2007-től 2010-ig tagja voltam a MAB Nyelvtudományi Szakbizottságának. Alulírott pályázatom benyújtásával hozzájárulok ahhoz, hogy az abban foglaltakat az Egyetem illetékes testületei megismerjék, továbbá kijelentem, hogy megbízatásom idején más felsőoktatási intézményben nem látok el intézetigazgatói /tanszékvezetői/ tanszékcsoport-vezetői feladatot. Jelen pályázatát megelőzően hányszor kapott megbízást a megpályázott tisztségre? egyszer Budapest, 2012. május 28. Dr. Juhász Dezső (aláírás) Beküldendő 2 példányban. Kérjük, mellékletben csatolja szakmai programját! * A tanszék jelenlegi neve: Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék.
Szakmai program Melléklet Juhász Dezső tanszékvezető egyetemi tanár intézetigazgatói pályázatához (BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet) 1. Megbízásom esetén eleget kívánok tenni az intézetigazgatókkal szemben támasztott á l t a l á n o s k ö v e t e l m é n y e k n e k, azaz: megfelelő szakmai színvonalon és magas fokú elkötelezettséggel képviselni az intézetet az egyetem és a kar vezető szerveinél és más külső szervek előtt; összehangolni az intézet által különböző szinteken oktatott tantárgyak programjainak elkészítését, folyamatos tanrendi működtetését; megszervezni, összehangolni, ellenőrizni az intézetben folyó oktatómunka minőségbiztosításának folyamatát; gondoskodni az intézet keretében működő tanszékek kutatási programjainak szervezéséről, összehangolásáról és megvalósításáról; irányítani és felügyelni az intézethez tartozó tanszékvezetők munkáját, az intézet nemzetközi kapcsolatait; irányítani az intézeti személyzeti munkát és az intézeti adminisztrációt; támogatni az intézethez tartozó tudományos diákkör(ök) munkáját. 2. Intézetigazgatói tevékenységem során továbbra is tekintettel szeretnék lenni az intézet szakmai sokszínűségére, messzemenően számítok az egyes tanszékek, tanszékvezetők, kollégák kezdeményezőkészségére, kreativitására az oktatási és tudományos feladatok ellátásában. Irányadónak tekintem az egyes tanszékek által ez év tavaszán megfogalmazott és intézeti szinten összeillesztett oktatási és kutatási stratégiát, összhangba hozva a kari stratégiával. Tiszteletben kívánom tartani a tudományterületek autonómiáját, ugyanakkor ösztönözni szeretném a tanszékek és az általuk képviselt részdiszciplínák még szorosabb együttműködését az oktatás és kutatás terén, még szorosabb szakmai és személyi integrációval. Kari sajátság, tudománytörténeti és tudománypolitikai érték, hogy a hungarológiai nyelvészet bizonyos területeit itt művelik a világon a legintenzívebben (magyar nyelvtörténet, dialektológia, a névtan bizonyos területei, az uralisztika bizonyos területei; fonetikai tanszék itt van egyedül, a magyarnak idegen nyelvként való oktatása itt kezdődött), s ennek a ténynek egyetemi szinten sem szabad feledésbe merülnie, azaz még a szűkös finanszírozási feltételek közepette is inkább a fejlesztésre, az utánpótlás-nevelésre kell törekedni, mint a leépítésre. A Központi Magyar Nyelvi Lektorátusnak Magyar mint Idegen Nyelv Tanszékké válása, valamint az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéknek az Intézetünkhöz való csatlakozása erősítette intézetünk státusát és szakmai presztízsét. Emellett a számos oktatási és szervezeti átalakítás, valamint a tanulmányi ügyek zömének a kari szintről az intézeti szintre való áttevődése tovább növelte az intézeti szintű munkaszervezés jelentőségét. Az intézeti titkárság szinte emberfeletti munkát végez a kari hivataloktól leosztott feladatok ellátásával és az új, rendkívül bonyolult bolognai típusú oktatás megszervezésével. Ugyanakkor a tanszékvezetők, valamint az intézeti oktatási titkár vezényletével és a tanszéki oktatási felelősök egyre hatékonyabb közreműködésével intézetünk a Kar egyik legjobban működő, legszervezettebb oktatási egységévé vált. A Kar által kezdeményezett elkerülhetetlen racionalizálási intézkedéseket végrehajtva, a hallgatói csoportok optimális megszervezésével és a tanári óraterhelések előírásszerű beállításával remélhetőleg elbocsátások nélkül túléljük a válságot, a belátható jövőben pedig lehetőségünk lesz a nyugdíjazott kollégák helyett néhány fiatalt ismét felvenni. Az oktatási rendszer többszintű, bolognai rendszerű átalakítása folyamatos, intenzív együttműködést, egyeztetést kíván nemcsak a tanszékeken, hanem a tanszékek és az intézetek között, sőt magasabb szinten is. A rövid határidőre kiszabott, átgondolatlanul megvalósuló átszervezések gyakran hozzák nehezen kezelhető helyzetbe a különböző szakmai közösségeket. A válságintézkedések nem ritkán elkerülhetetlen érdekütközésekkel járnak. Ebben a feszültségekkel terhes közegben rendkívül fontos a higgadt, szakmailag és emberileg korrekt viszonyok fenntartása. Munkám folytatása egyik kulcskérdésének tartom a konszenzuskeresést a tanszékeken belül, a tanszékek között, ill. az intézet és a kari vezetés között. Az egymásra épülő háromszintű képzés (BA, MA, PhD) szerves összeillesztését alapvető dolognak tartom. A közeljövő feladata a BA-n a Nyelvmentor, valamint a Nyelv- és beszédtudomány képzés kétoldalúságának biztosítása (szakirány és minor). Teendők várnak még ránk új szakok akkreditáltatásában (Nyelvtudomány MA, Beszédtudomány MA), a már akkreditáltak javításában (pl. Magyar nyelv és irodalom MA) és a különböző szakok, szakirányok vagy képzési szintek még szorosabb összehangolásában.
Tanszékvezetőként egyik kezdeményezője és segítője voltam a 2008 tavaszán megindult diákköri újjászerveződésnek, amelynek során újjáalakult és szervezetileg is megerősödött az intézetünk mellett működő Nyelvész Diákkör. Intézetigazgatóként szeretném ezt a folyamatot tovább erősíteni, a diákkörben létrejött diákműhelyek támogatásával, egyre változatosabb programok kialakításával, az OTDK-n való kellő súlyú és színvonalas szereplés előkészítésével. Javíthatónak, javítandónak látom a demonstrátori rendszer működését is. Fejleszthetőnek ítélem a nemzetközi kapcsolatokat a határon túli magyar és nem magyar műhelyekkel egyaránt, továbbá a diák- és tanárcserés együttműködést. A kapcsolatbővítés magasabb szinten megvalósulhat intézményközi és/vagy pályázati keretben is. 2012-ben pl. sikerült hivatalos megállapodást kötni a kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszékével, valamint Hungarológiai Doktori Iskolájával az oktatói és hallgatói mobilitás fejlesztésére, közös szakmai megbeszélések rendszeresebb tartására. Ebben partnerünk még az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájának Magyar nyelvészeti doktori programja. Ha a TÁMOP-hoz hasonló pályázati támogatásban részesülhetünk, a terveink gyorsan megvalósíthatók lesznek, de enélkül is szorosabbra vonhatók a kapcsolatok. 2011-ben a magyar BA-val egyenértékű szak létesítésre került sor a Szkopjei és a Besztercebányai egyetemen. Szakindítás esetén intézetünkre komoly feladatok várnak vendégtanárok kiküldésében és az oktatási programok részletes kidolgozásában. Kiemelt fontosságúnak tartom az egyetemi hallgatókkal való folyamatos párbeszédet a legkülönbözőbb színtereken. Számítok a hallgatók visszajelzéseire a hallgatói önkormányzat képviselőin és a demonstrátorokon keresztül, továbbá a különböző fórumokon és tájékoztatókon, informális alkalmakon: mindenütt, ahol információcsere lehetséges. A HÖK-kel kialakított korrekt kapcsolatokat továbbra is szeretném megőrizni, fejleszteni. A HÖK szolidáris a kari kezdeményezéseinkkel, beadványainkkal, pályázatainkkal, ezeket eddig kivétel nélkül támogatta. Kezdeményezem és támogatom konferenciák, szimpóziumok, műhelymegbeszélések, kerekasztal-beszélgetések megszervezését, ill. a rajtuk való részvételt. Fontosnak tartom a Magyar Nyelvtudományi Társasággal és az MTA Nyelvtudományi Intézetével való jó kapcsolat fenntartását, pl. közös rendezvények szervezésével, közös kiadványok megjelentetésével. További lehetőségeket látok a hungarológiában érintett kari intézetekkel való kapcsolatépítésben (irodalomtudomány, történettudomány, néprajz stb.). Ennek az erőfeszítésnek az eredménye a közelmúltban elindított Hungarológia MA képzés is. Egyre sikeresebb és az intézet hírnevét az egyetemi életen kívül is erősítő rendezvények a következők: Egyetemi Anyanyelvi Napok, Kutatók Éjszakája, Simonyi helyesírási verseny, Kossuth szónokverseny. Ezek zökkenőmentes folytatását továbbra is biztosítani kell (a legnagyobb gond a pénzügyi finanszírozás). Összegyetemi gondként említem meg a kisebb könyvtárak (esetünkben a magyar nyelvészeti és finnugor) nehéz anyagi helyzetét. Saját hatáskörünkben pályázati forrásokból, alkalmilag tudjuk segíteni őket, de távlatilag a folyamatos egyetemi és kari támogatás biztosítása indokolt. (Ez utóbbiban a Trefort-kert Alapítvány segítségére is számítok, ha az Alapítvány anyagilag megerősödik.) A Benkő-hagyatéknak az intézeti könyvtárba illesztését nagy nyereségnek tartom. A könyvállomány központosítását, nagyobb könyvtáraknak (Egyetemi Könyvtár, Kari Olvasó) átadását továbbra sem helyeslem. Végül, de nem utolsósorban: fontosnak tartom az intézeten belüli és az intézet tevékenységét megjelenítő kommunikációs formák továbbfejlesztését. Ebben nagy szerepet tulajdonítok az intézeti, valamint tanszéki, kutatócsoporti honlapok továbbfejlesztésének, összehangolásának és frissítésének, továbbá a különböző szakmai és közéleti fórumokon, hírportálokon való megjelenésnek. A tanszékek közül már csak a Magyar mint Idegen Nyelv Tanszéknek nincs saját honlapja, ezt a hiányt sürgősen pótolnunk kell. Budapest, 2012. május 28. Dr. Juhász Dezső, tszv. egyetemi tanár