Gyakran Ismételt Kérdések a Mikro-, kis-és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása c. pályázati felhíváshoz kapcsolódóan A pályázat kódjele: NFA-2017-2-KKV A jelen dokumentumban szereplő kérdések és az azokra adott válaszok kapcsán ezúton tájékoztatjuk a Tisztelt pályázókat, hogy a pályázatokat egyenként, a teljes pályázati dokumentáció alapján bírálják el a beruházás helye szerint illetékes kormányhivatalok, így jelen általános tájékoztatás csak iránymutatásnak minősül, az elbíráló hatóságot, valamint a döntéshozót nem köti. Felhívjuk továbbá szíves figyelmüket, hogy a pályázati felhívás 5.4 pontjában foglaltak alapján, a pályázaton való részvétellel, a pályázat feltételeivel és elkészítésével kapcsolatban a beruházás helye szerinti kormányhivatal foglalkoztatásért felelős szervezeti egysége ad információt. 1. A pályázaton való indulás feltételei alanyi jogosultság Non-profit gazdasági társaság indulhat-e a pályázaton? A non-profit gazdasági társaság nincs kizárva a pályázók köréből. Egyéni ügyvéd nyújthat-e be pályázatot? A pályázati felhívás 2.6 A pályázók köre c. pontja tartalmazza, hogy a pályázaton kizárólag Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén székhellyel és Magyarországon telephellyel, fiókteleppel rendelkező KKV vehet részt az alábbi jogszabályok szerint: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti gazdasági társaság, valamint egyes jogi személyek vállalata, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény szerinti fióktelep, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szerinti szövetkezet, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) szerinti egyéni vállalkozó. A felhívásban hivatkozott, Evtv. 2. (2) bekezdés c) pontja alapján e törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni az ügyvédi tevékenységre, melynek értelmében az egyéni ügyvéd nem tartozik a pályázók körébe. Indulhat-e a pályázaton olyan vállalkozás, amely 2017 áprilisától folytatja a tevékenységét? A pályázati felhívás 2.8.2 b) pontja alapján pályázni csak olyan beruházással lehet, amely esetében a pályázó legalább egy lezárt teljes üzleti évvel rendelkező vállalkozásnak minősül. Amennyiben egy vállalkozás 2017. áprilisban kezdte meg működését, rendelkezhet ugyan lezárt üzleti évvel, az azonban nem minősül teljesnek, mivel nem fed le egy egész naptári évet. Ennek megfelelően ilyen vállalkozás a pályázaton nem indulhat. Korábbi munkahelyteremtő pályázaton részt vett pályázó új beruházási projekttel pályázhat-e? 1
A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 18. (4) bekezdés b) pontja értelmében nem nyújtható támogatás annak, aki a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból a pályázat benyújtásának hónapját megelőző három évben a pályázatában megjelölt beruházáshoz munkahelyteremtő beruházási támogatásban részesült, továbbá a 18. (4) bekezdés c) pontja alapján annak, aki a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból a b) pontban meghatározott időtartam alatt elnyert munkahelyteremtő támogatásokkal kapcsolatos kötelezettségeit határidőre nem teljesítette. Amennyiben a pályázó igazolni tudja, hogy az előző (teljesített) pályázatban vállalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett, nincs akadálya annak, hogy jelen pályázaton is induljon egy új beruházási projekttel. A pályázati felhívás részét képező 13. melléklet 15. pontjában nyilatkoznia kell büntetőjogi felelőssége tudatában a pályázónak a korábbi támogatásokat érintően. Ha igazolható módon bizonyítani tudja (pl. jegyzőkönyvvel a beruházási, foglalkoztatási és fenntartási kötelezettség teljesítését) a pályázó, hogy a korábbi támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeinek eleget tett, és a pályázati feltételeknek maradéktalanul megfelel, akkor az említett nyilatkozat benyújtásával részt vehet a 2018. évi pályázaton. Minden esetben érvényesülni kell azonban annak a feltételnek, hogy csak olyan új beruházás támogatható, amely az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, vagy a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi. Pályázhat-e de minimis támogatásra az fuvarozó cég, amely nem teherszállító járművet akar vásárolni? A Felhívás 2.7.2 Csekély összegű támogatás esetében a 2.7. pontban foglaltakon túl nem vehet részt a pályázaton az a munkáltató, a) aki a támogatást teherszállító járművek megvásárlására tervezi felhasználni, és közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozásnak minősül. De minimis támogatás esetében nem zárható ki a munkáltató, mivel a Bizottság 1407/2013/EU rendeletének 3. cikk (2) bekezdése értelmében: bármely három pénzügyi évet felölelő időszakot tekintve a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatások teljes összege tagállamonként nem haladhatja meg a 100 000 EUR-t. Ez a csekély összegű támogatás teherszállító járművek vásárlására nem vehető igénybe. a Bizottság 1407/2013/EU rendeletének 3. cikk (3) bekezdése értelmében: amennyiben egy vállalkozás közúti szállítást végez ellenszolgáltatás fejében és egyéb olyan tevékenységeket is folytat, amelyekre a 200 000 EUR összegű felső határ vonatkozik, a vállalkozásra a 200 000 EUR összegű felső határ alkalmazandó, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel, úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén biztosítja, hogy a közúti árufuvarozási tevékenységnek juttatott támogatás összege ne haladja meg a 100 000 EUR-t, és hogy csekély összegű támogatást ne fordítsanak teherszállító járművek vásárlására. Továbbá közúti áruszállítással foglalkozó vállalkozás, ezen tevékenységén belül 100.000 euróig igényelhet támogatást feltéve hogy a Magyarországon az adott évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy 2
és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, és a támogatást nem teherszállító járművek vásárlására fordítja. Lásd még a Bizottság 1407/2013/EU rendeletének (5) bekezdése. 1. A saját forrás mértékére, illetve a támogatási intenzitásra vonatkozó kérdések Hogyan alakul a támogatási korlát, illetve a támogatási intenzitás a támogatás során? Ezeket figyelembe véve mennyi lehet a maximális támogatási összeg? A regionális beruházási támogatás esetében a támogatási egyenértékben kifejezett támogatási intenzitás nem haladhatja meg az érintett területen a támogatás nyújtásakor hatályos regionális támogatási térkép szerinti maximális támogatási intenzitást, melyet az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Átr.) 25. (1) és (2) bekezdése rögzít. A regionális beruházási támogatás esetén a támogatás mértéke legfeljebb 120 millió Ft, a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet, valamint a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet alapján a kedvezményezett járásokban, településeken megvalósuló beruházáshoz legfeljebb 240 millió Ft támogatás igényelhető. De minimis támogatás esetében a pályázatban szereplő beruházáshoz a csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően csekély összegű támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során nem haladja meg a 200.000 eurónak, a közúti szállítási ágazatban a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget. De minimis támogatás esetében támogatási korlát van az előző bekezdésben meghatározottak szerint a 25 %-os saját forrás feltételének teljesítése mellett. Mindkét esetben fontos kiemelni, hogy a támogatás összegét az újonnan felvételre kerülő munkavállalók után igényelhető támogatási összeg (és azok kiegészítő támogatása) alapján kerül meghatározásra, figyelembe véve a pályázati felhívásban rögzített támogatási korlátot, intenzitást, mértéket, valamint a saját forrás minimálisan elvárt százalékos arányát. A budapesti székhelyen/telephelyen beruházást megvalósítók hogyan vehetnek részt a pályázaton? A pályázati felhívás alapján a támogatás regionális beruházási vagy csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható. A regionális beruházási támogatások intenzitását az Átr. 25. (1) és (2) bekezdése rögzíti, melynek értelmében a Közép-Magyarországi régióban csak az (1) bekezdés d) pontjában taxatíve felsorolt települések érintettek a regionális beruházási támogatások kapcsán. Fentieknek megfelelően a fővárosban a támogatás regionális támogatásként nem nyújtható, ugyanakkor csekély összegű (de minimis) támogatásként igényelhető, amennyiben a pályázó vállalkozás az előírt feltételeknek megfelel. Elfogadható-e saját forrásnak a már megítélt pénzintézeti hitel? Igen. A támogatás kedvezményezettjének a beruházás nettó ÁFA visszaigénylési jogosultsággal nem rendelkező pályázó esetében bruttó bekerülési összköltségének legalább 25%-ára kiterjedő pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania saját forrásaiból vagy külső finanszírozás igénybevételével, minden állami támogatástól mentes formában. 3
2. Beruházással illetve elszámolható költségekkel kapcsolatos kérdések Telephely vásárlása engedélyezett-e a támogatásból, továbbá a megvásárolni kívánt ingatlan fedezetként felajánlható-e? A pályázati felhívás alapján a telephelyvásárlást, mint beruházást akkor lehet elfogadni, ha a Kedvezményezett a jogügyletet követően bejegyezteti az ingatlant székhelyként, telephelyként vagy fióktelepként, és ezt az elszámoláskor igazolja. A megvásárolt ingatlan fedezetként történő felajánlása lehetséges. Az ingatlan megvásárlása előtti megterhelés esetén az eladóval kell a jelzálogszerződést megkötni, hiszen akkor még ő a tulajdonos. Amennyiben a szerződéskötésig megtörténik az adásvétel és a tulajdonjog is bejegyzésre kerül, akkor már a kedvezményezett lesz a tulajdonos, így a zálogjog alapítása már vele történik. A pályázó által a pályázat beadásakor bérelt üzleti célú ingatlan megvásárolható-e a támogatásból, vagy azt szinten tartásnak kell tekinteni? Önmagában az a tény, hogy egy korábban bérelt ingatlant szeretne a pályázó megvásárolni nem kizáró ok, mivel a nyilvántartásaiban nem szerepelt, csak költségként számolta el. Ebben az esetben az ingatlanvásárlás pályázat keretében történő elszámolása akkor lehetséges, amennyiben a beruházási projekt az ingatlan vételen túl valamilyen egyéb új elemet pl. új termék/szolgáltatás létrehozása, új termékkel történő diverzifikáció is tartalmaz, amihez az újonnan felvételre kerülő munkavállalók foglalkoztatása is kapcsolódik. Ellenben, ha a beruházási projekt egyedüli célja a korábban bérelt ingatlan tulajdonjogának megszerzése, akkor a vásárlásnak a pályázat keretében történő támogatása nem lehetséges, arra való tekintettel, hogy az szinten tartásnak minősül, ami a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 18/A. (10) bekezdés a) pontja alapján nem támogatható. A támogatás fordítható-e új irodaépület megvásárlására annak érdekében, hogy a vállalkozás jobb körülmények között tudja fogadni az ügyfeleket? Továbbá abban az esetben lehetséges-e, ha már most rendelkezik erre alkalmas épülettel, vagy csak akkor, ha nincs még erre a tevékenységre alkalmas épülete? A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (Rendelet) 18/A. (10) bekezdés a) pontja alapján a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége nem elszámolható a támogatás keretében. A Rendelet 27. o) pontja értelmében szinten tartást szolgáló eszköz az az eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális jószágot váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változtatását eredményezné. Ennek értelmében egyik esetben sem támogatható a bérelt ingatlan megvásárlása. Az immateriális javak esetében milyen TEÁOR számú szoftverek tartoznak a támogatás terhére elszámolható (vagy nem elszámolható) javak körébe? Az elszámolható szoftverek kizárólag a projekt megvalósulási helyszínén használhatók fel? 4
A felhívás alapján az immateriális javak költsége elszámolható, ha azokat kizárólag a pályázatban megjelölt és a hatósági szerződésben rögzített beruházási projekt megvalósítási helyszínén támogatással érintett létesítményben használják fel. TEÁOR szerinti szabályozást a pályázati felhívás nem ír elő, azonban a támogatás keretében megvásárolni kívánt immateriális javaknak a felhívás alapján közvetlenül kell kapcsolódniuk a beruházással érintett tevékenységhez. Abban az esetben, ha egymástól nem elkülöníthető immateriális javak vásárlása történik, igazolhatónak kell lennie (pl. egy termékleírás), hogy valóban elválaszthatatlan alkotórészekről van szó. Immateriális javak akkor vehetők figyelembe beruházási költségként, amennyiben teljesítik a következő feltételeket: a) kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használhatók fel, b) amortizálhatónak kell lenniük, c) a vevőtől független harmadik felektől, piaci feltételek mellett kell azokat megvásárolni, valamint d) kkv-k esetében három évig a támogatásban részesülő vállalkozás eszközei között kell szerepelniük, és ahhoz a projekthez kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást nyújtották. Mi számít építési beruházásnak? A csatolandó dokumentumok alapján csatolni kell építési beruházás esetén az építési engedélyt, vagy ennek hiányában az építési hatóság igazolását arról, hogy az építési dokumentációt engedélyezésre átvette. Ezek szerint csak olyan építési beruházás támogatható, amely építési engedély köteles? Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. 30. pontja szerint az építési beruházás az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági, és építésügyi tevékenységek összessége. Építési engedély csak akkor szükséges, ha azt jogszabály írja elő, ha nem, akkor az egyszerű bejelentés, aminek bizonyításához az építésfelügyeleti hatóságtól tud kérni igazolást a pályázó. Megvásárolható-e magánszemélytől olyan magánlakás, amelynek az ingatlan besorolását (használati jogát) irodára változtatják a Földhivatalnál? A pályázati felhívás alapján ingatlan esetében kizárólag nem lakás céljára szolgáló üzleti tevékenység végzésére irányuló ingatlan (pl. üzlethelyiség, üzem, műhely, stb.) vételárának, illetve bérletének költsége támogatható. A pályázati felhívás előírására való tekintettel kizárólag nem lakás céljára szolgáló ingatlan támogatható a lakóingatlant már a pályázat benyújtását megelőzően át kell minősíteni az új gazdasági tevékenység végzése érdekében (pl. iroda vagy üzlethelyiséggé történő átminősítés). Mit jelent az, hogy egy ingatlan forgalomképes? Forgalomképes ingatlan lehet, amely az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként került bejegyzésre, helyrajzi számmal rendelkezik, értékkel bír, nem lakás céljára szolgál és a törvényben előírt adatait az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza, és átruházhatósága biztosított. Saját termesztett szilvából házi lekvár készítéséhez szükséges eszközök beszerzésére fordítható-e a támogatás? 5
Nem vehet részt a pályázaton (Felhívás 2.7.1 és 2.7.2. pontja) és nem részesülhet támogatásban az a vállalkozás, akinek fejlesztési igénye az Európai Unióról szóló Szerződés 1. számú mellékletében (Annex I.) szereplő mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével kapcsolatos beruházásokra irányul. Mivel a pályázó maga termeszti a szilvát, - vagyis annak elsődleges termelésével foglalkozik - az Annex I. lista alapján a lekvárkészítéshez szükséges eszközök támogatás keretében való beszerzése nem támogatható. (20. Árucsoport- Zöldségfélékből, gyümölcsből vagy más növényrészekből előállított készítmények.) 3. A foglalkoztatási kötelezettséggel kapcsolatos kérdések A létszámbővítés, munkahelyteremtés kiterjedhet-e a pályázó cég magánszemély tagjára, ha ő korábban nem állt és nem áll alkalmazásban a cégnél? Igen. Amennyiben a megyében több telephelyet is érint a támogatott beruházás, abban az esetben telephelyenként kell-e a 2 fő többletlétszámot vállalni? Minden beruházással érintett telephelyen legalább 2 új munkavállalót kell a Kedvezményezettnek foglalkoztatnia, vagyis telephelyenként kell megfelelni a pályázati kiírásnak. 4. Csatolandó dokumentumokra vonatkozó kérdések A 7. sz. mellékletet a társas vállalkozások esetében üresen, áthúzva, nem releváns"megjelöléssel kell benyújtani? Ebben az esetben is aláírással és bélyegzővel kell azt ellátniuk? Igen. Bérelt telephely esetén a bérleti szerződés mellé tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat csatolása szükséges-e? A bérelt telephely TAKARNET-ből legenerált nem hiteles tulajdoni lapját szükséges-e csatolni? Amennyiben a fejlesztéssel érintett ingatlan nincs a pályázó tulajdonában vagy nem a pályázó kizárólagos tulajdona, és az ingatlan vagy ingatlanhányad nem kerül a pályázó tulajdonába: Közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt tulajdonosi nyilatkozat szükséges arról, hogy hozzájárul a pályázatban szereplő projekt megvalósításához és a támogatási időszak során megvalósuló infrastrukturális fejlesztések támogatást igénylő általi aktiválásához, továbbá az ingatlan a kötelező fenntartási időszakban a fejlesztés céljára rendelkezésre áll; Érintett ingatlanok szemle típusú tulajdoni lap másolatai szükségesek. A támogatást igénylőnek/kedvezményezettnek legalább a fenntartási időszak végéig szóló bérleti, vagyonkezelési, vagy egyéb jogcímen, birtokláshoz való jogot igazoló és használatot biztosító szerződéssel is kell rendelkeznie és azt be kell mutatnia. Mellékletként elegendő-e beküldeni az e-cégjegyzékről legenerált cégkivonatot, vagy a Cégbíróság által kiadott, bélyegzővel ellátott cégkivonatot kell csatolni? Elegendő az egyszerű cégkivonat. 6
1. Elszámolható költségekkel kapcsolatos kérdések A lízingszerződés (zártvégű pénzügyi lízing, nyíltvégű pénzügyi lízing,) mely formája fogadható el? A kamatrész költségként elszámolható? A zárt és a nyíltvégű lízing esetében közös, hogy a futamidő alatt az eszköz jogilag a lízingbeadó tulajdonában marad, de a lízingbevevő könyveiben szerepel, és amortizációt is ő számol el utána. A tulajdonjog zárt végű pénzügyi lízing esetében a lejáratkor automatikusan átszáll a lízingbevevőre, míg a nyílt végű pénzügyi lízing esetében a tulajdonjog a futamidő végén nem száll át automatikusan a lízingbe vevőre, csak akkor, ha azt a felek a lejáratkor külön adásvételi szerződésben rögzítik a maradványérték megfizetésének ellenében (A nyílt végű pénzügyi lízing egyfajta bérletnek tekinthető.) Mindkét pénzügyi lízing esetén a bekerülési értékként a lízingbe vevő könyveiben nyilvántartásba vett érték számolható el lízing költségként (ez jelenik meg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 23. (3) bekezdésének előírása alapján a mérlegben eszközként). A nyílt végű pénzügyi lízing esetén a pályázónak azonban tisztában kell lennie azzal, hogy a lízing futamidejét követően a tulajdonába kell, hogy kerüljön az eszköz abban az esetben, ha még nem járt le a fenntartási kötelezettsége. A kamat sem nyílt végű sem zárt végű pénzügyi lízing esetén nem elszámolható költség. A támogatás terhére az eszköz bekerülési értéke számolható el, hiszen ezt veszi a lízingbe vevő a könyveiben nyilvántartásba, ezt aktiválja. A havonta fizetendő kamat nem a bekerülési érték része, azt kamatráfordításként számolható el. A bérlemény üzemeltetésének (rezsi) költsége is elszámolható-e a bérleti díj összegében? Nem számolható el a közüzemi számla, mivel anyagköltségnek minősül, ami a mérleg szerint forgóeszköz. Elszámolható-e a támogatás terhére a földmunkagép beszerzése? Az ÁÚF 6. /13. értelmében nem támogatható a gépjármű és a szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülő eszközök) bekerülési értéke a támogatás felhasználása során. A telephelyen belül használható eszköz bekerülési értéke elszámolható (pl. targonca, állványkiszolgáló gépek, szállítópályák, egyéb anyagmozgató gépek), amennyiben a pályázó a telephelyen belüli használatról írásban nyilatkozik. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM (a továbbiakban: KRESZ) együttes rendelet 1. sz. függelék II. fejezet b) pontja alapján a lassú jármű nem minősül gépjárműnek. Így e rendelet m) pontja szerinti lassú jármű beszerzése e pályázati konstrukció szerint támogatható, kivéve: mezőgazdasági tevékenységre és árufuvarozásra használt bármilyen jármű. Tehát mezőgazdasági tevékenységen kívül használt jármű és az ehhez szerelhető tolólapát, markolókanál stb. beszerzési értéke elszámolható. A pályázó írásbeli nyilatkozatát kell mellékelni a pályázathoz, hogy a lassú járművet mezőgazdasági tevékenységre és árufuvarozásra sem használja. A KRESZ 65. (2) bekezdése szerint, ahol korábbi jogszabály a közúti közlekedéssel kapcsolatban munkagépet (önjáró munkagépet) említ, ezen lassú járművet kell érteni. Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2018. január 7