7. A PESTSZENTERZSÉBET-SZABÓTELEPI JÉZUS SZÍVE PLÉBÁNIA Gubacs- és Suruk-pusztákról az elsô említést a százdi monostor 1067 körül íródott alapító oklevelében találjuk. A Surcusar elnevezés Anonymus tanúsága szerint a XIII. században is ismert volt, ám a település a tatárjárás idején valószínûleg teljesen elpusztult. Gubacsot IV. László király 1275-ben a margitszigeti apácáknak ajándékozta, majd 1424- ben a királyné birtokában levô csepeli uradalomhoz csatolták, 1443-ban pedig Rozgonyi János erdélyi vajda tulajdonába került. Soroksár-puszát elôbb az Adonyi és a Soroksáry családok bírták, majd 1478-ban a Haraszti család tulajdonába ment át, akik egyben Gubacs földesurai is voltak. A pusztát a Vathay családtól 1723-ban végül Grassalkovich Antal 1 szerezte meg, aki királyi kamarási teendôi mellett a török uralom alatti zavaros birtokviszonyok tisztázására létrehozott Neoacquista Comissio vezetését is ellátta. Az 1715. évi országos összeírás Gubacsot már lakott területként említette, de 1717-tôl Soroksár-puszán is megjelentek az elsô telepesek. 1734-ben Grassalkovich Antal nagyszabású betelepítési akcióba kezdett, így Soroksár 1759-re már mezôvárosi rangra emelkedett. 1758-ban a templom alapkôletétele is megtörtént, az építkezés befejezésére 1761-ben került sor. 1771-tôl Grassalkovich Antal fia 2 lett Soroksár földesura, akinek pazarló életmódja miatt a Grassalkovich-birodalom hamarosan bomlásnak indult. Gubacsot és Soroksárt Sina Simon 3 báró vásárolta meg, aki Gubacs-puszát 1864-ben eladta a Banque de Credit Foncier et Industriel brüsszeli bankháznak. A bank jogutódja kezdte meg 1868-ban a terület szisztematikus felparcellázását. 1870-ben Gubacson már 80 ház állt, és megindult az Erzsébet királyné tiszteletére elnevezett Erzsébetfalva-telep kialakulása is a mai Határ út Helsinki út Nagysándor József u. között. 4 A gyorsan fejlôdô települések egymás után váltak le az 1872-tôl nagyközségi rangra emelkedett Soroksár anyaközségrôl: 1874-re Erzsébetfalva-telep is már elöljárósági kirendeltséget kapott. Mivel Erzsébetfalva lakossága az 1890-es évek második felére már csaknem a negyedét tette ki a ráckevei járás össznépességének, valamint Soroksár anyaközség lakosainak számát is túlhaladta, nagyarányú kampány indult meg az önállósodásra. A belügyminiszter végül 1897-ben engedélyezte a Gubacs-puszából, Kossuthfalva- és Erzsébetfalva-telepekbôl álló önálló község kialakítását Erzsébetfalva néven. Gubacs-puszán Szabó József 5 1852-ben 104 hold alapterületû földbirtokot kapott édesapjától. A területet az eredeti tulajdonostól 1889-ben Halik Manó vásárolta meg parcellázás céljából. Mivel Halik a közcélra szánt telkeket nem adta át, a kispénzû vásárlókat pedig zaklatta, a visszaélésekre való tekintettel Szabó a földterületet visszaperelte és 1 Grassalkovich Antal, gyaraki br., majd gr. (1694 1771). Királyi személynök, koronaôr, kamaraelnök, 1727-tôl a Neoacquista Comissio vezetôje. 2 Grassalkovich Antal, gyaraki br., majd hg. (1734 1794). Birodalmi herceg, Bodrog és Zólyom vármegye fôispánja. 3 Sina Simon, hodosi és kizdiai br. (1810 1876). A román származású osztrák földbirtokos, bankár, diplomata és mecénás. 4 Soroksár történetére vonatkozóan lásd bôvebben SCHÄFFER, Michael WEIDINGER, Michael: Soroksár. Egy Budapest környéki német nagyközség hontörténeti könyve. Budapest 1995. 5 Szabó József (1830 1911) tímármester, 1848 1849-es honvéd. Pestszenterzsébet és a Szabótelep történetérôl lásd bôvebben Pesterzsébet, Soroksár, Budapest XX. kerületének múltja és jelene. Szerk.: LAKATOS Ernô. Budapest 1972., Pesterzsébet története. Szerk.: BOGYIRKA Emil. Budapest 2003.
7. A PESTSZENTERZSÉBET-SZABÓTELEPI JÉZUS SZÍVE PLÉBÁNIA 1055 1895-tôl kezdôdôen maga parcelláztatta. A teljes birtoktest 300 négyszögöles telkek formájában került eladásra, miközben több telek is köztulajdonba került. Hálából a tulajdonos tisztelet övezte önzetlenségéért Szabó József Telekegyesület alakult, és az 522 telekbôl álló telep az eredeti birtokos nevét kapta. A Szabótelep házait és utcáit már az új építési szabályrendelet értelmében rendezett módon tervezték, elkerülve ezzel a korábbi erzsébetfalvi építkezésekre jellemzô ötletszerûséget. A Szabótelep mellett fekvô földbirtokot a tulajdonos Bíróy Béla 6 Kossuth Lajos engedélyével 1870-tôl kezdôdôen szintén felparcelláztatta, és az így kialakított telepet Kossuthfalvának nevezte el. A Szabótelep 1924. január 1-jétôl Pesterzsébet része. 1907-ben került sor a Lázár utcától a Ferenc József utca felé esô külsô birtokrész felparcellázására. A Szabó József visszaperlése nyomán templom céljára adományozott telken, az egykori Kossuthfalva késôbb Szabadság téren már ebben az idôben is voltak házak, de 1. kép. Szabótelepi Jézus Szíve-templom a környéken utcát még nem nyitottak. A Szabótelepen a szentmiséket a templom felépítéséig a Marót utca 7. sz. alatti iskolában tartották. A Kossuthfalva téren 1901. október 27-én zárt haranglábat állítottak fel két haranggal, mellette kis kereszttel. 7 Az 1919-ben megalapított Templomépítési Egyesület 1928-ban kérte fel Rupp Géza építészt a Kossuthfalva téri templom terveinek az elkészítésére. 1925-ben a szabótelepi kápolna új harangot kapott. 8 A templomépítés végleges helyérôl hosszas viták folytak, ám a helybéli lakosok több mint tíz éven át tartó mozgalma és áldozatos adakozása révén az építkezési munkálatok az évtized fordulójára elérhetô közelségbe kerültek. 9 A templomépítés munkálatai Petter Géza erzsébetfalvai esperesplébános vezetésével 1930 és 1935 között folytak. A templom alapkövét Petter Géza és Chikán Béla 10 polgármester közremûködésével 1930. szeptember 14-én fektették le, de az ünnepségen jelen volt az evangélikus és a református lelkész is. 11 Bár a templom belsô tere ekkoriban még nem volt teljesen kész, a szentmiséket már 1933-tól az új templom épületében tartották. A lelkipásztori munkát az 1930-as évek elsô felében Petter Géza esperesplébános irányí- 16 Bíróy Béla. Királyi ítélôtáblai bíró, soroksári földbirtokos, egykori 1848/49-es honvéd. A szóban forgó földterületet 1869-ben vásárolta meg nejével, Komjáthy Borbálával Lôwi Mórtól. 17 Az Erzsébetfalvai közlöny címû korabeli hetilap (1901. okt. 20. 3. o., 1901. nov. 17. 3. o.) részletesen beszámol az 1901. október 27-én tartott harang- és keresztfelállítási ceremónia elôkészületeirôl és a tulajdonképpeni ünnepségrôl. 18 A harangokat ünnepélyes keretek között szállították át a nagytemplomból, a késôbb felépítendô kápolna számára kijelölt helyen pedig tábori szentmisét celebráltak. Petter plébános a harangot maga kísérte a szabótelepi, Szabadság téren álló haranglábhoz. A részletekrôl a Közlöny címû hetilap 1925. nov. 29-i 2. o. és 1925. dec. 6-i 1 2. o. tájékoztatnak. 19 Pesterzsébeti Ujság 1928. júl. 7. 2. o., 1928. szept. 21. 1. o. 10 Chikán Béla, ifj., ilinyi (Tiszaroff, 1911 Budapest, 1963). Pestszenterzsébet polgármestere, kisgazdapárti politikus. 11 A Közlöny 1930. jún. 21. 1. o., Pesterzsébeti Ujság 1930. szept. 13. 1. o., szept. 20. 1 2. o., okt. 4. 2. o., 1935. júl. 6. 2. o., 1936. aug. 8. 1 2. o., A szabótelepi templom történetét röviden összefoglalja: Budapest templomai. Pesterzsébet XX. kerület. (Budapesti Városvédô Egyesület Templomtörténeti sorozat VI.). Budapest é. n.
1056 KISPEST-PESTSZENTERZSÉBETI ESPERESKERÜLET 2. kép. Szabótelepi Jézus Szíve-templom belseje a szentéllyel (D. F. M.) 3. kép. Szabótelepi Jézus Szíve-templom oltára (D. F. M.) tásával Sztankó Albert és Bérczi István káplánok, valamint 1934-tôl Kiss László kihelyezett lelkész segítették. A közösség ugyanis 1934-ben kihelyezett lelkészség rangjára emelkedett. A templomot 1935. június 30-án, Jézus Szíve ünnepén szentelte fel Hanauer A. István váci megyéspüspök. 1936. szeptember 1-jétôl Szolnoky János került lelkésznek a Szabótelepre. Mûködési ideje alatt röviddel a templom felépítése után a teret parkosították. Nem sokkal az építkezési munkálatok befejezését követôen a tetôzet azonban egy nagy szélvihar következtében súlyosan megrongálódott, a ráesett kereszt áttörte a mennyezetet, és a templomot átmenetileg be kellett zárni. Szolnoky mûködése révén fellendült a vallási élet és a szabótelepi templom már 1937-ben plébániai rangra emelkedett. A vallási élet pezsgését mi sem mutatja jobban annál, hogy a helybéli plébános mellett ebben az idôben két káplán is szolgálatot teljesített. A templomépület hamarosan szûknek bizonyult a megsokasodott hívek számára, így 1937- tôl két oldalhajóval, a bal oldali kereszthajóval és sekrestyével bôvítették. Ezek az átépítési munkálatok 1942-re fejezôdtek be. A születési, házassági és halotti anyakönyveket a szabótelepi plébánián 1936-tól kezdôdôen vezetik. A templomépítési munkálatok mellett a szabótelepi egyházközség 1937-ben kultúrházat is avatott. Megvásárolták a Nagysándor József utca 104. sz. alatt található Bajcsy vendéglôt, amely átalakítás és hozzáépítés után számos program helyszíneként, különféle egyesületek találkozóhelyeként a teljesség igénye nélkül: Jézus Szíve Szövetség, Boldog Margit Leánykör, Napsugár Leányegylet, Katolikus Leányegylet, Egyházközségi Munkás Szakosztály, Szent Márton Cserkészcsapat, Oltár Egyesület és Credo Egyesület, illetve egyházközségi rendezvények színhelyéül is szolgált. 1941-ben Szabótelepen a Marót utca 6 8. sz. alatt az új plébániaépület 12 is felépült. A máig is ezt a funkciót betöltô épületet Hanauer Á. István váci püspök megbízásából Vereczkey Béla pestszentlôrinci prelátus plébános, kerületi fôesperes szentelte fel szeptember 28-án. A plébániateremtô munka lelke Szolnoky János, az elsô szabótelepi plébános volt, akit Vígh Árpád káplán, Bäcker Béla, az egyházközség világi elnöke, Vattay József fôgondnok és Imecs János egyházközségi ügyész támogattak. A munkálatokat a város vezetése is elôsegítette, mindenekelôtt Romy Arisztid polgármester-helyettes és egyháztanácsos közremûködése ré- 12 1935-tôl ugyanis egy helybéli lakos, Hanzler Károlyné hagyatéka folytán a Bessenyei utca 37. sz. szolgált lelkészlakásul.
7. A PESTSZENTERZSÉBET-SZABÓTELEPI JÉZUS SZÍVE PLÉBÁNIA 1057 vén. Az épület felszentelését követôen számos beszéd hangzott el, a megyéspüspök pedig leiratban adta tudtul Szolnoky János tb. esperessé való kinevezését. Az ünnepélyes eseményt nyilvános egyházközségi díszközgyûlés és alkalmi elôadás követte. 13 Az egyházközségben a hitéleti és kulturális tevékenység mellett komoly szociális munka is folyt. A plébániaépület mellett fekvô nagy telken 1943-ban napközi otthont és óvodát létesítettek, amelynek vezetésével eredetileg a karmelita nôvéreket kívánták megbízni. Az intézmény mûködtetési jogát végül az Isteni Megváltó Leányai kapták meg, akik 1950-ig tevékenykedtek a plébánia területén. A Gárdonyi utca végén, a Kolozsvári utca 3. sz. alatt továbbá, egy korábban a várostól már megkérvényezett és megkapott ínséglakásából kialakított épületben, a Szent Antal-kápolnát is felszentelték. Az egyházközség az épületet saját erejébôl renoválta, padokat faragtatott bele és adományok segítségével rendezte be. Oltárt a Szent Domonkos Rend küldött, Böle Kornél domonkos Páduai Szent Antal-szobrot adományozott a kápolnának, az oltárfelszerelést és az oltárszobrot pedig Chikán Béla polgármester küldte. A kápolna felszentelésére 1944. március 26-án került sor, 14 amelyet Pétery József váci megyéspüspök végzett. A kápolna ma már nem tartozik a plébániához, mivel Pestszenterzsébet-Kakastói Szent Antal Lelkészség néven önálló az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegyében. Legutóbb 1993-ban lett felújítva. A háború eseményei és a bombatámadások szétszórták a híveket: a menekültek közül sokan nem is tértek vissza Szabótelepre. A második világháborút követô évben Szolnoky Jánost is elhelyezték, helyette Rokonai József 15 plébános vette át a plébániát. Az odaadással dolgozó plébános nagy fájdalmára épp az ô hivatali évei alatt következett be az egyesületek feloszlatása, a kultúrház, az iskola és az óvoda államosítása. Az egyesületek egy darabig titokban ugyan még mûködtek, de a késôbbi politika ezt is teljesen lehetetlenné tette. A hívek élete túlnyomórészt visszaszorult a templom falai közé. A kommunista hatalomátvételtôl (1948) bukásáig (1990) tartó idôszakra az egyházi élet templomokba való visszaszorulása és az egyházak közéleti szerepének csökkenése jellemzô. Ennek elsôdleges oka az, hogy 1948-ban államosították az egyházi intézményeket, megfosztva ezzel az egyházakat iskoláiktól, szociális és egészségügyi intézményeiktôl, minden ingatlan és ingó vagyonuktól. A szabótelepi plébánia életében is gyakoriakká váltak a plébánosváltások. 1947-tôl 1955-ben bekövetkezett letartóztatásáig Papp Artúr vezette a plébániát, majd ezt követôen Richter József, utána pedig ismét Papp Artúr állt a plébánia élén. Ôt követtte Virág Sándor, majd pedig Kovács Alajos látta el a plébánosi teendôket. Utóbbi készíttette a II. Vatikáni Zsinatot követô liturgikus megújulás rendelkezései alapján a templom szembemisézô oltárát és az ambót. Az orgonát a hívek adományaiból 1960 1961-ben a Fôvárosi Hangszerkészítô Vállalat építette, beszerelésére 1962-ben került sor. Még ezekben az években is két káplán szolgált a szabótelepi templomban. Kovács Alajos betegsége és 1972-ben bekövetkezett halála után a plébániát Fábián István, majd rövid idô elteltével Szôke György vette át. A politikai nyomás bizonyos fokú enyhülése és a papok buzgósága révén a hitélet erre az idôre némiképp fellendült. Szôke György 1979-ben elhunyt, ôt Fábián István, majd 1980 1989 között Takács János követte a plébánosi szolgálatban. Utána rövid idô- 13 Az eseményrôl fényképekkel illusztrált részletes beszámolót közölt a Pestszenterzsébeti Uj Lap 1941. szept. 5. 3. o., 1941. okt. 3. 3. o., Pestszenterzsébeti Közlöny 1941. szept. 27. 1. o., 1941. okt. 4. 1. o. 14 Pestszenterzsébeti Uj Lap 1944. márc. 3., márc. 31., Pestszenterzsébeti Közlöny 1944. márc. 18. 15 Rokonai József (1937 2009). Szabótelepi mûködését követôen Kanazawa Bunko néven 35 éven keresztül nagy sikerû hittérítôként dolgozott Japánban.
1058 KISPEST-PESTSZENTERZSÉBETI ESPERESKERÜLET 4. kép. Fájdalmas Szûzanya-szobor (D. F. M.) re ismét Fábián István tért vissza, akit 1989. szeptember 1-jével mint jezsuitát a Kispesti Jézus Szíve Plébánia plébánosává nevezték ki. Utóda Pestszentlôrinc-Szemereteleprôl Madari Péter lett. 1989-tôl további enyhülés következett be és mintegy 30%-kal megnôtt a templomlátogató hívek száma. Madari Péter plébánosi mûködése idején 1990-tôl indult meg az egyházközség lapjának, a Jézus Szíve Híradójának a kiadása. Az 1993-as egyházmegyei rendezések során a plébánia a Váci Egyházmegyébôl átkerült az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegyéhez. A plébánia mai határai a következôk: Kossuth Lajos u. Jókai Mór u. Lázár u. Temesvár u. Mártírok útja Rimaszombati u. Parány u. Nagykôrösi út. 16 1994-ben a plébánia életében nagy eseményt jelentett Paskai László bíboros prímás látogatása, aki a búcsú alkalmából 45 fiatalt bérmált meg. 2005 decemberében a templom a Milánóban rendezendô taizéi találkozó egyik elôkészületi helye volt. A plébánián a Fôegyházmegyei Karitász Dél-Pesti Régiójának helyi szervezete, illetve kórus is mûködik. A plébániát jelenleg Török Csaba Tamás vezeti. A templomépületet több ízben renoválták. 1973 1974-ben zajlott le a templom külsô és belsô felújítása, 1980-ban szükségessé vált a tetôzet javítása is. A régi óvoda épületében 1986-ban az öregek napközi otthonát alakították ki. 1996-ban a templom beázása miatt újabb felújítási munkálatokra volt szükség: a torony, a tetô és a külsô vakolat helyreállítása ekkor történt meg. 1997-ben a templom fûtésének felújítására, a teljes elektromos hálózat kicserélésére, a templombelsô javítására, valamint a belsô tér kifestésére került sor. 2004 és 2007 között a templom teljes körû felújítása és átalakítása zajlott le. A kereszthajó toldalékába 2005-ben urnás temetôhelyet alakítottak ki, amelynek központjában a Jézus Szíve-szobor áll. A templom neogót stílusban épült. A szabadon álló templomépület karcsú középsô tornya a homlokzattól kissé elôreugrik, neoromán elemekkel díszített, és egységet képez a kisebb fiatoronnyal és a fôhajóval. A bélletes fôkapu felett fehér Jézus Szíve-dombormû található, a két oldalbejárat azonban teljesen dísztelen. A 240 négyzetméter összterületû templomtér háromhajós, egyhajós rövid keresztházzal. Stilisztikai szempontból mind térformálásában, mind pedig dísztelenségében a ciszterci gótika jegyében emelt épületeket idézi. A két oldalhajó az oromzatok vízszintes záródása miatt megtöri a képet, nem harmonizál az eredeti tömeggel. Belsô falfestések nem készültek, ám a templombelsô dekoratív és természetes megvilágításáról színes üvegablakok gondoskodnak. A szentély teljes berendezése a 2004 2007-es átalakítás alkalmával készült. A két lépcsôfokkal megemelt, diadalívvel elválasztott szentély a szabálytalan tízszög öt oldalával zárul, hátsó falánál nagyméretû kôkereszt áll. A szentély megvilágításáról két, szimmetri- 16 Schem. 2007. 448. o.
7. A PESTSZENTERZSÉBET-SZABÓTELEPI JÉZUS SZÍVE PLÉBÁNIA 1059 5. kép. A keresztelôkút (D. F. M.) kusan elhelyezkedô színes üvegablak gondoskodik. A szentély középpontjában, 1,5 m magas márványalapzaton áll a tabernákulum, amelyen Krisztus kereszthalálának szimbóluma, a gyermekeit vérével tápláló pelikán bronzreliefje látható. A 2 m magas bronzkorpusz Szabó Tamás alkotása. A hajóból nézve úgy látszik, mintha Krisztus a kereszten függne, pedig a szobor a kereszt elôtt 1,8 m-re a tabernákulumon áll, szögekkel átvert lábainál töviskoszorú helyezkedik el. A márvány szembemisézô oltár aszimmetrikusan, a szentély jobb oldalán helyezkedik el, így szabad rálátást enged a Megfeszítettre és a tabernákulumra. Az ambo a szembemisézô oltárral átellenben, a szentély bal oldalán áll. A fôoltárral szembefordulva a bal oldali kereszthajóban áll a Lourdes-i Szûz Mária szobra, mellette a keresztelôkút. Az aranymotívumokkal díszített keresztelôkutat a Fôvárosi Önkormányzat támogatásával 2007-ben restaurálták. A bal és jobb oldali kereszthajó megvilágítását három-három színes üvegablak biztosítja. A jobb oldali kereszthajóban helyezkedik el a karján a Gyermeket tartó Szent József szobra. A hajóban a padok két sorban állnak, az orgonakórus alatt festett Szent Antal-, Szent Rita- és Pietà-szobrok találhatók. A keresztút akvarellképeit Ligetiné Ackermann Éva festette. A templomtoronyban két harang található: a 300 kg tömegû, 67 cm átmérôjû bronz nagyharangot ismeretlen mester készítette, a kisebb, 52 cm átmérôjû bronzharangot pedig a rákospalotai Szlezák Ráfáel harangöntômester öntötte 1944-ben. Archontológia 17 1936 1945 Szolnoky János 1945 1947 Rokonai József 1947 1955 Papp Artúr dr. 1955 1957 Richter József 1957 1958 Papp Artúr dr. 1958 1966 Virág Sándor dr. 1966 1972 Kovács Alajos 1972 1980 Szôke György 1980 Fábián István 1980 1989 Takács János 1989 Fábián István 1989 2003 Madari Péter 2003 2011 Tóth Ferenc 2011 Török Csaba Tamás NÉMETHY ZSOLT 17 Az archontológiára lásd Schem. 2007., Schem. Vac. 2000., CHOBOT 1917.