KFKI 1988-74/H KOCSIS M. KÉTDIMENZIÓS HELYZETÉRZÉKENY RÖNTGENDETEKTOR Hungarian academy of Sciences CENTRAL RESEARCH INSTITUTE FOR PHYSICS BUDAPEST
KFKI-1988-74/H PREPRINT KÉTDIMENZIÓS HELYZETÉRZÉKENY RÖNTGENDETEKTOR KOCSIS M. Központi Fizikai Kutató Intézet 1625 Budapest 114, Pf. 49 m** Ш ISSN 0308 6330
Kocsis M.: Kétdimenziós helyzetérzékeny röntgendetektor KFKI 1988 74/H KIVONAT Egy sokszálas proporcionális röntgen detektorkamra kerül leírásra A delektor átöblítóses üzemmódban (5 l/h). Ar C,H,o gázkeverékkel működik. Töltésosztásos helyzetmeghatározási módszert használva az elért helyfelbontás 1.75 mm 250x250 mm* felületen. M. Wniivimr Лв"*«оорлинатный ппэиционно-чувствительный рентгеновский детектор. KFKI-1988-74/H АННОТАЦИЯ Разработан и испытан двухкоординатный позиционно-чувствительный рентгеновский детектор. Детектор является многопроволочной пропорциональной камерой, наполненной смесью газов Ar-Cí»H 10 при атмосферном давлении, работающей в проточном режиме (5 л/ч). Размеры области регистрации детектора 250 х 250 мм? где разрешение составляет 1,75 мм. М. Kocsi«: A two dimensional position sensitive X ray detector. KFKI 1988 74/H ABSTRACT A two dimensional multiwlre gas proportional X ray chamber with charge division position encoding jing Is describe A position resolution 1.75 mm (FWHHM) has been achieved over 250x250 mm mirr detector area The detector operates at atmospheric pressure with 5 l/h Ar C4H10 mixture gas flow
Bevezetés A kondenzált rendszerek belső szerkezetének hatásos vizsgálati módszere a röntgen- és neutronszórás.ezer kutatások technikájában az utóbbi évtizedben nagyarányú változások következtek be. A magasfokú számítógépes automatizáláson túlmenően, ez elsősorban az új típusú, gyorsítón alapuló sugárforrások (szinkrotron, impulzus neutronforrások) megjelenésében, továbbá néhány nagyintenzitású neutronforrás megépítésében jelentkezik. Számos előnyük mellett, ezeknek a berendezéseknek nagy hátrányuk, hogy nagyon drágák és nehezen hozzáférhetők. Az utóbbi évtized technikájának látványos előrelépése a detektálás hatásfokának a megnövekedése, új típusú ún. helyzetérzékeny detektorok kifejlesztése révén is jelentkezik. Mint ismeretes, a szórási folyamat 4-я térszögben megy végbe. A hatékonyság érdekében egyidejűleg a lehető legtöbb szórt részecskét (fotont, neutront) célszerű észlelnünk. Ezt az igényt a hagyományos, lépésenként! mérésen alapuló módszer nem tudja teljesíteni, hanem csak a helyzetérzékeny detektorok. A helyzetérzékeny detektorok - geometriai kialakításuktól függően - lényegesen nagyobb térszőgből képesek a részecskéket egyidejűleg észlelni, mint a hagyományos egydetektoros berendezések, így segítségükkel akár két nagyságrended is megnövekedhet a mérés hatékonysága. A kisszőgű röntgen- és neutronszórásos kísérletek alapeleme egy megfelelő kétdimenziós detektor. Ez a detektor érzékeli a mintáról szórt röntgenvagy neutron-nyaláb képét egy, a mintától bizonyos távolságban lévő síkban. A színvonalas kisszőgű vizsgálatok elvégezhetősége igényelte egy ilyen detektor megépítését. Választásunk, gyakorlati okok miatt ( BF 3 és 9 He tőltőgáz hiánya, egyszerűbb technológia) a kétdimenziós röntgendetektor, ún. sokszálas proporcionális kamra (1] kifejlesztésére esett. A sokszálas kamrák eredetileg töltoőtt részecskék észlelésére lettek kifejleszve, amelyek a kamrában nem nyelődnek el. Ebben az esetben kamrából az információt az anódszálakról olvassák ki. Kétdimenziós helyzet-információ megszerzéséhez
ezért két kamra szükséges. A kamrában elnyelődő részecske (pl. foton, neutron) esetében ez nem lehetséges, azonban a helyzet-információt a kamra két katódsíkjából nyerhetjük ki. Az utóbb felsorolt részecskék elnyelődésekor lejátszódófizikaifolyamat során (tehát közvetve) keletkezik a töltött részecske, amelyet azután a kamra érzícel. Egy ilyen detektor "olcsó" gázokkal (Ar, C0 2 ) átöblítéses módban üzemelhet, amely a zárt rendszerű megoldásokkal ellentétben lényegesen olcsóbb szerkezeti felépítést enged meg. A detektorkamra, amelynek felépítése a 1.ábrán látható, Veress Imre és Pazonyi János közreműködésével a KFKI Részecske és Magfizikai Kutató Intézetében készült. GND Lábra: A sokszálas proporcionális kamra rajza 39-anód; 35,36-katódszálak; 42,43-gáz be ill. kivezetés A kamrában két merőleges, 256 szálból álló katódsík között helyezkedik el az anódsík, amelynek a szálai 45*-os szöget zárnak be az előbbiekkel. Az anódszálak 20/лп vastag arannyal bevont wolframhuzalok, egymástól 2 mm távolságra kifeszítve. Katódként 0,1 mm-es ezüstözött bronzhuzalokat használtunk. Ezek egymástól való távolsága 2 mm. Az anód-katód síkok távolsága 8 mm. A detektor ablakai vékony, alumíniumbevonatú mylarból 2
készültek. A gázellátás pedig folytonos átöblítéses rendszerrel van megoldva (lásd 2.ábrát). r»tanwttr / Л!» lenti ь- kvkertmtali Ar io írni «titklar buberíbtltst«^ * ч гчг»яо»ивьо- ч ^ / Д lyeit Meríl <Л 2.ábra: A proporconális kamra gázellátási rendszere A módszer megengedi, hogy kevésbé "vákuumtiszta" kamraszerkezeti anyagokat használjunk fel. Hátránya az állandó gázáramlás miatti nagyobb gázszükséglet, a speciális gázkeverő és adagoló rendszer szükségessége. A detektor atmoszférikus nyomáson működött. Kőntgenérzékelésre a leggyakrabban használt töltögázok az argon és széndioxid, izobután, propán (70-80% Ar) keverékek. (Argon + metán keverék is használatos kis nyomáson - 50-Í-13OO Tbrr-ig.) Néhány gáz észlelési hatásfoka a 3.ábrán látható módon függ a foton energiájától. Kezdetben technikai tisztaságú argon és széndioxid gázkeveréket használtunk \% körüli etilalkohollal. A detektor ezzel a keverékkel nem működött stabilan, sok volt az átütés és az energiafelbontás is rossz volt. Csak a nagytisztaságú argon + izobután keverék alkalmazása hozott megnyugtató eredményt. Az izobután előnye a nagyobb molekulasúlya miatt - hogy benne a töltött részecskék szabad úthossza fele az Ar-C0 3 keverékének. Ez kisebb energiaveszteség 3
változásokhoz, és így jobb helyfelbontáshoz vezet. Az izobután magasabb anódfeszültséget igényel, de jobb kioltógáz, szélesebb működési tartományt tesz lehetővé. Hátránya a széndioxiddal szemben, hogy polimerizálódik. Í-M- KULLÁHHOSSZI A) 2 1.5 1 0.9 -i *Н AS V- RÖNTGEN KONVERZIÓS HATÁSFOK Ar, Kr, Xe GÁZRA s"--j г то Й A ft «"То RÖNTGEN ENÍR6K IktV) З.аЬга: Néhány gáz konverziós hatásfoka a röntgen-hullámhossz függvényében Az alkalmazott gázősszetétel 85% Ar és 15% izobután, az anódfeszültség 2110 V, az átöblítés sebessége 5 liter/óra volt. A jelfeldolgozás leírása A sokszálas proporcionális kamrák (amelyekben a részecske elnyelődik) adta információ amely általában a részecske belépési helye és energiája - kiolvasására három módszer használatos. Az egyiknél minden egyes katódszálra egy előerősitőt és diszkriminátort kapcsolnak. Mivel egy ionizáció során több szál is megszólal, meglehetősen terjedelmes - ezáltal drága - elektronika 4
szükséges a helyzet - információ dekódolására. A módszer előnye, - megfelelő elektronikus megoldás esetén - hogy elvileg es a leggyorsabb módszer, mivel egyszerre kezeli le az összes szálat. Ettól eltér az a megoldás, amely a jel megjelenési idö-kűlönbség mérésén alapul. Itt vagy a katódszálak meanderszerű összeköttetése képes egy mfivonalat [2], vagy pedig a katódszálak egyik végén, azokra merőlegesen helyez* nek el egy-egy késleltető mfivonalat. A művonal végein észlelt két jel megjelenése közt eltelt idő egyenesen arányos a jelek keletkezésének hhelyével. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a helyfelbontás jobb legyen, mint a katódszálak távolsága. A két módszer kombinációjaként fogható fel a "tömegközéppont" (centre-of-gravity) elnevezésű kiolvasási eljárás [3]. Itt bizonyos számú katódezál csatlakozik egy-egy előerősítőhöz, amelyet egy mintavevő-tartó áramkör követ. Ezek a jelek egymás után beolvasásra kerülnek egy kiértékelő áramkörbe, amely lényegében kiszámítja azok sújtott átlagát. Végeredményként a kimenetén megjelenik a kívánt koordináta. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy legalább egy nagyságrenddel jobb elvi felbontásunk legyen, mint az a- nódszál távolság. Az említett megoldások meglehetősen bonyolult és drága elektronikát igényelnek, vagy speciális homogén művonalakat. Az egydimenziós helyzetérzékeny neutrondetektor kiértékelő rendszerének megoldásából kiindulva kézenfekvőnek tűnt annak alkalmazása kétdimenziós esetre. Ezért a katódszálakat az egyik végükön - amely ki van vezetve a detektorból - ellenállásokkal kötöttük össze. így kialakult egy diszkrét elemekből álló ellenálláslánc, amelynek a kapcsolódási pontjain egy-egy katódszál van (lásd a 1.ábrát). Amint az a 4.ábrán láthrtó a folytonos ellenállást egy lépceöfü vénnyel közelítettük. A lánc két végére töltésérzékeny előerősítőket helyezve a láncon keletkezett töltést tóltésosztásos módszerrel feldolgozhatjuk [4]. Az elektronikus rendszer blokkvázlata a ő.ábrán látható. Mivel két koordinátát kell kiértékelni, ezért két, lényegében azonos lánc van kiépítve. A két koordináta korrelálásáról a koincidencia-áramkör gondoskodik. A működési elv demonstrálását tekintve számunkra megfelelt, hogy az előállított két koordinátát egy memória oszcilloszkópon tároljuk. 5
1 2 + МГ. MurHTlMtl 4.ábia: A folytonos detektor-ellenállás közelítése diszkrét értékűekkel dl ' s И <i 12a 20 j1 18a 1 i iii \ f P? 19a % at 12 b f_u hl 11 \ el f f" 1Sa 15 b m1 P 3 19b > f l i m2 ( к fi? 1Sb ( J 2 I (2 21a 21b \ { > 1 5,ábra: A kétdimenziós detektor adatkiolvasáei elve. 11 detektorkamra, 12-15 előerősítők, 18 összeadó, 19 osztó-, 20 vezérlő-áramkör, 21 idő/amplitúdó átalakító 6
Ez a következőképpen történik: a két koordináta jelet, amelyet a [4 ban ismertetett módon, töltésosztással állítunk elö, rávésetjük egy kétsugaras oszcilloszkóp x és у bemenetére. Az x-y üzemmódba kapcsolt oszcilloszkóp x bemenetére vezetve a koincidencia áramkör jelét a képernyőn csak akkor kapunk felvillanást, ha egyidejűleg keletkezett az x és у koordináta jel. A detektor jellemzői A szálösszekötő ellenállások értéke 27 П, azaz egy irányban összesen R D = 256 x 27 = 6912 fi. A detektor kapacitását a detektor egyik kimenetére adott négyszögjelnek a hozzátartozó másik kimeneten mértfelfutásábólszámoltuk ki. Erre T D = 3 ца értéket mértünk, amiből C D r D /R D = 435 pf kapacitást kaptunk. A mért felfutási idő egyben meghatározza a detektorral feldolgozható legnagyobb beütésszámot is ami kb. 11 khz. (A töltésbegyűjtéei idő kb. lps.) A detektor energiafelbontásának meghatározásához az egyik katódsíkban összekötöttük a szálakat. Azután Olivetti M-28 típusú számítógépbe helyezett ORTEC 4k csatornás analizátorral mértük a 6T Co izotóppal (6 kev) megvilágított detektor jelét. A mérési eredmény a 6.ábrán látható, amiből 11%-os energiafelbontás állapítható meg. 500"» n i 1 ^ M M m $ & I. i' % í \ 100- r r r- T -r i i i l-j-^t* t^ml* t l, V"S t I 0 500 1000 Csatornaszám 2500 6-ábra; A detektor energíafelbontása 7
и öüü loüo 1500 2000 2500 Csatornaszám 7.ábra: A detektor integrális li* aritása; x irány. 3 S-l 8- I i r l!%..x t t 1 4 r-i i ' i 500 í I I» I I I I I I I 10OO 1500 2000 2500 Csatornaszám e.ábra: A detektor integrális linearitása; у irány. 8
A vízzsintes és függőleges linearitás megállapítására a detektort 800 mm távolságból 67 Co forrással világítottuk meg. Az irányonként felvett linearitásg^bék a 7. és 8. ábrán láthatók. Az ábrák közepén fellelhető beütésszámnövekedés a forrás közelségével, az inhomogén megvilágítással, magyarázható. A görbéken megfigyelhetők az egyes szálak hatása amint modulálják azok menetét. Az elektronikus feldolgozó rendszer linearitása a 9.ábrán látható. Ennek megállapításánál a detektor jeleit egy BNC típusú impulzusgenerátorral helyettesítettük. 8- «-< O- 'i i r i ) i г i i i i i i" i T i i i i i i 0 500 1000 1500 2000 2500 Csatornaszám 9.ábra: Az elektronikai rendszer linearitása A detektor helyfelbontás megállapítására rendszerünket a KFKI Mikroelektronikai Kutató Intézetének forgóanódos röntgenberendezésére telepítettük. A rőntgennyalábot, amellyel a detektort letapogattuk 0,2 mm x 5 mm-esre kollimáltuk ( a rőntgennyaláb vonalfókuszos volt). A nyalábra merőlegesen elhelyezett detektort 10 mm-es lépésekben eltoltuk, így vízszintes, majd a detektort 90 -al elforgatva függőleges irány mentén teszteltük. A röntgenberendezést réz anóddal, 18 kv feszültséggel és 4 ma anódárammal 9
2000-1600 - 1200 800 Д00 О 24 А 16- О 0 О Ö 0 0 О 0 о ооо о 8 - о 200 160 120 - о о оо о о о 80-40 - 0 п 1 1 10 15 20 25 Detektor helyzet [cm] lo.ábra: A kétdimenziós detektor x irányú jellemzői. IO
gys.) 2000-4). 01 1600 - - л 0) fj.. 0) 1200 -,5%. ^ _ -** 800- # S.. 400-0.. CO u. M 0) V) CO 25-20- 15-0 0 o ao o o e ooooo o o o o M V 10-5 - F +» 3 V 3 N С V S и о - 200 16U " 120-80 - 0 о oo 0 о о о о o о o f t Q o л оо оо л о 3 АО - 0-5 10 15 20 25 Detektor helyzet [cm] 11.ábra: A kétdimenziós detektor у irányú jellemxöi. 1 1
működtettük. A berendezés stabilitása 1% alatt volt, ezért nem volt szükség monitorszámlálóra mérni. Az egyes detektorhelyzetekben 100 másodpercig mértünk. A mérés eredménye egy Gauss-görbe alakú csúcs, amelynek helyzete a detektort megvilágító röntgennyaláb pozíciójával összhangban változott. A csúcs kiszélesedését a röntgennyaláb divergenciája, a levegőn és a detektor belépő ablakán történő szóródás, valamint a detektor helyfelbontása okozta. A mérési eredményekbői kiértékeltük a kapott csúcs alatti területet (az integrális beütésszámot), a félértékszélességet és a detektor által mért helyzetet. Ezek a jellemzők a 10., 11. ábrákon láthatók. Mindkét ábraegyüttesen megfigyelhető a detektor által mért helyzet lineáris volta. Az egyes helyzetekben mért integrális beütésszám és félértékszélesség kőzött megfigyelhető, hogy a beütésszámcsökkenés félérték növekedést okoz. Nagy beütésszám változás a detektor gázbeőmlő nyilasának közelében figyelhető meg, amit valószínűleg az izobután polimerizációja okoz. A helyfelbontás számszerű megállapítására a detektor két, egymástól L = 100 mm-re levő helyzetében felvettünk két csúcsot. Ezek távolsága An 800 csatorna és félértékszélességük f = 14 csatorna volt. A detektor Д1 helyzetfelbontására felírható, hogy A/ = L.//An. Behelyettesítve a számértékeket Al = 1,75 mm értéket kaptunk. A hosszúidejű Btabílitás vizsgálata céljából a detektort egy adott helyzetben óránként 100 s-ig besugároztuk. Az eredmények (12. ábra) alapján elmondhatjuk, hogy a mért helyzet stabilitása 0,05 % nagyságrendű. A beütésszám kb. 9 órás átmeneti idő után megállapodik, és a középértéktől 6%-ot tér el. A detektor kétdimenziós működéséről a 13.ábrán látható felvétel. Itt a homogénan megvilágított detektor bemenő ablakára helyezett, 0,5 mm-es, kadmíumból készült A betű árnyképe látható, amelyet az oszcilloszkóp képernyőjéről fényképeztünk le. A detektor rezgésérzékeny, amit a felvételen látható, a röntgenberendezés vákuumszivattyúja által okozott rezgésre rezonáló anódszálak megjelenése is bizonyít. (A fényképen látható ferde, világos vonalak.) 12
1 900 N 0» - J <U *» *» S 700 >» 0) л +я >v 500 ^5 T 24 - CO l>. ho И to Jü N to 40) "С fa 22 18 П - Ол й OOOQOOOO OO QOOOOO 45 <L> J3 10-0 300 A oo 0o oo o 0 1 I 250 150-200- 100-50- 0 0oo 10 15 20 25 Ue Core] 12.ábra: A kétdimenziós detektor idő-stabilitáe mérési eredményei. 13
13.ábra: Az A betű árnyképe. Irodalom [1] Charpak, G., Ann. Rev. Nucl. Sei. 20 (1970), 195 [2] Bokowski, C.J., Kopp, M.K., Rev. Sei. Instr. 30 (1968), 1515 [3] Radeka, V., Boie, R. A.,Nucl. Instr. к Mcth. 178 (1980), 543 (4) Cser, L., Deák, F., Kocsis, M., Scientific Instrumentation 1 (4) (1986), 21-28 14
The issues of the KFKI preprint/report series are classified as follows: A. Particle and Nuclear Physics B. General Relativity and Gravitation С Cosmic Rays and Space Research D. Fusion and Plasma Physics Б. Solid State Physics F. Semiconductor and Bubble Memory Physics and Technology G. Nuclear Reactor Physics and Technology H. Laboratory, Biomedical and Nuclear Reactor Electronics I. Mechanical, Precision Mechanical and Nuclear Engineering J. Analytical and Physical Chemistry K. Health Physics L. Vibration Analysis, CAD, CAM M. Hardware and Software Development, Computer Applications, Programming N. Computer Design, CAMAC, Computer Controlled Measurements The complete series or issues discussing one or more of the subjects can be ordered; institutions are kindly requested to contact the KFKI Library, individuals the authors. Title and classification of the issues published this year: KFKI-1988-01/A L. Diósi KFKI-1988-02/D Bakos J. KFKI-1988-03/E A. Jákli et al. KFKI-1988-04/A L. Diósi et al. KFKI-1988-05/A L. Diósi KFKI-1988-06/E G. Konczos et al. KFKI-1988-07/E L. Gránásy et al. KFKI-1988-08/B В. Lukács et al. KFKI-1988-09/E I. Furo et al. KFKI-1988-10/M A.K. Sdaa et al. KFKI-1988-11/M R. Wittmann KFK1-1988-12/E A. Rockenbauer et al, On the motion of solids in modified quantum mechanics Thermonuclear plasmaphysical research in the Central Research Institute for Physics (1986-1987) (in Hungarian) A special shear method of alignment for smectic liquid crystals Restoration of 2-я observed 2-y data inclusive distribution from Continuous quantum measurement and It6 formalism Amorphous alloys bibliography 1984-1987: papers from the Central Research Institute for Physics /Budapest/ and cooperating institutions Superconductivity without rear earth metals in pure and Fe dopped Bi-Cu-Sr-Ca oxide systems (in Hungarian) Galaxy formation from tepid inflation Fluctuating electronic magnetic moment in YBa 2 Cu 3 0,,: an NMR and NQR study The analysis of tlr? alternating bit protocols Introduction to Milner's Calculus of Communicating Systems Magnetic field dependent microwave absorption in the multiphase Bi-Sr-Ca-Cu oxide system
KFKI-1988-13/M N. Barbuceanu et al. KFKI-1988-14/B L. Diósi et al. KFKI-1988-15/E L. Mihály et al. KFKI-1988-16/M P. Ecsedi-Tóth et al. KFK1-1988-17/A A. Frenkel KFKI-1988-18/E N. Kroó et al. KFKI-1988-19/A P. Hidas KFKI-1988-20/A Т. Dolinszky et al. KFKI-1988-21/A L. Diósi KFKI-1988-22/E H. Kuzmany et al. KFKI-1988-23/E K. Tompa et al. KFKI-1988-24/G R. Kozma et al. KFKI-1988-25/K К. Fodor-Csorba et al. KFKI-1988-26/D D.N. Yundev et al. KFKI-1988-27/E B. Sas et al. KFKI-1988-28/M S. Wagner-Dibuz KFKI-1988-29/E L. Rosta KFKI-1988-30/A В. Kämpfer et al. KFKI-1988-31/E L. Bottyán et al. KFKI-1988-32/C K. Szeg6 et al. KFXI-1988-33/C K. Szegő et al. KFKI-1988-34/G,M B.K. Szabó XRL: A layered knowledge processing architecture able to enhance itself Mapping the van der Waals state space Experimental studies on high temperature superconductors The LOTOS specification language /in Hungarian/ The reduction of the Schrödinger wave function and the emergence of classical behavior Decay time measurement of surface plasmons on silver gratings The inclusive production of the 5~ particles in 280 GeV/c muon-proton interactions A new class of analytically solvable quantum scattering problems Localized solution of simple nonlinear quantum Langevin-equation Oxygen induced phase changes in YBa2^305+5. Transport, structural and spectoscopic evidence TJ. NMR spin echo investigations in multiphase TH-Ba-Ca-Cu oxide superconductors Experimental study of the field-of-view of neutron detectors towards thermohydraulic perturbances Structure-activity relationship studies on the antidotes of thiocarbamate herbicides /in Russian/ Measurement of the absorption coefficient and index of refraction of templene in the submillimetre wave range Thermoelectric power and anisotropic magnetoresistance of Fe-TM-B-amorphous alloys Protocol consultant, an expert system for protocol engineering Neutron physical properties of a multidisc velocity selector Anisotropic nuclear matter with momentum-dependent interaction Evidence for Fe.4+ in YBa2ÍCui_ x M x ),07_ y (M«57 Co, 57 Fe) by absorption and emission Mösebai uer spectroscopy Surface and dust features seen on the nucleus of Comet Halley Dust photometry in the near nucleus region of comet Halley Part-task simulator for a WWER-440 nuclear power plant subsystem
KFKI-1988-35/E P. Jani KFKI-1988-36/J G. Nowotny et al. KPKI-I988-37/M Abdulmagied K. Sdaa KFKI-1988-38/A L. Diósi KFKI-1988-39/B 2.»erjés Time-interval statistics for laser Doppler anemometry use. (in Hungarian) Analytical methods used for determination of heavy water concentration Development and Structure of a DLL with a new DECISION TREE approach for Protocols Landnu's density matrix in quantum-electrodynamics Parametric manifolds KFKI-1988-40/A V.B. BeJyaev et al. Dynamics of the fusion reaction in the - /stem dtv KFKI 1988-41/E Z. Gingl et al. KFKI-1988-42/E J. Kollár et al. KFKI-1988-43/E P. Jani KFKI-l')88-44/G Л. Gács et al. Local structure of icosahedral guasicrystals Quasiperiodic lattice model in two dimensions Comparison of time interval statistics with auto-correlation d.ite gathering techniques in laser Doppler anemometry (in Hungarian) Instructor support and malfunction handling in the WWER-440 basic principles simulator KFKI-1988-45/D L. Csillag et al Linewidth studies on the 469.4 ran Kr transition laser KFKI-1988-46/G J.S. Jánosy et -.1 KFKI-1988-47/G Gy. Ézsöl et al KFKI-1988-:8/G l,. Szabados et al. KFKI-1988-49/ ; : i'-,'. Zsigmond i,il. KFKI-1988-50/M i.. Ungvári КРК1-1988- г Л/ ; ; I.. Potocky et KKKI-1988-52/E 1,. Potocky et > KFKI-1988-53/E о. Huber et al КГК1-1988- г >4/0 J.;. Bakoe et Modelling approaches for a basic principles simulator for WWER-440 (PWR) Nuclear Power Plants Analysis of consequences с Г steam generator collector i'upttire. Plant analysis with the RELAP4/MODi code based on PNK-NVH test results, (in Hungarian) Analysis о Г consequences of steam generator collector rupture. Computer code analysis and interpretation of PMK-NVH test results, (in Hungarian) Cold neutron source at the Budapest WWR-SM reactor (in Hungarian) State-oriented analysis of connection establishment phas.< of the data link control protocol LAPB (in Hungarian) Metallic glasses cast in magnetic field Surface coercive force of some metallic glasses Influence of the field induced doping effect on the density of state«in highly doped n-type a-si:h Tokamak edge plasma investigation by laser blow-off
KFKÍ-1988-55/A L. Diósi KFKI-1988-56/B В. Lukács KFKI-1988-57/A J. Révai KFKI-19B8-53/M A. Farkas et al. KFKI-1988-59/A В. Kämpfer KFKI-1983-60/M M. Törő KFKI-1988-61/G I. Tóth et al. KFKI-1988-62/E V.Ju. Fedorovich et ai. KFKI-1988-63/G Th. Bandurski et al. KFKI-1988-64/D S. Zoletnik KFKI-1988-65/G L. Perneczky KFKI-1988-G6/G K. Krinizs KFKI-1938--Ó7/G S. Kiss et al. KFKI-1988-68/G E. Biró et al. KFKI-198Ö-69/G L. Maróti et al. KFKI-1988-70/G Gy. Gyc:ne.s KFKI-1938-71/A K. Tóth et al. KFKI-1988-72/C I. Molnár et al. KFKI-1988-73/G L. Szabados et al Models for universal reduction of macroscopic quantum fluctuations Once more about economic entropy A model for studying time dependent quantum mechanical processes and its application for quasi-stationary states A short presentation of SSADM (Structured Systems Analysis and Design Method) (in Hungarian) Equilibrium flavor dynamics during the cosmic confinement transition The analysis of the data link layer protoccl LAPB (in Hungarian) 7.4% cold-leg break case on the PMK test facility with operation of the connection line between hot and cold legs (in Hungarian) Mandelshtam-Brillouin scattering studies on a Ca-doped Gadolinium-Gallium Garnet monocrystal Experinental investigation on core cooling at different cooling agent levels (in Hungarian) Periodic disruptions in the MT-1 tokárnak RELAP5 - the new tool for pressurized water reactor safety analysis (in Hungarian) Diagnostics of core Lavrel motion based on the fluctuations of the out-of-core Ionisation chambers signals. (The program CBN) (in Hungarian) Monitoring the functioning of detectors and measuring lines (in Hungarian) Thermohydraulic calculations of the WWER-1000 type reactor on core level (in Hungarian) The joining of code COBRA to the PERF-type boundary conditions (in Hungarian) A numerical study of the radial temoerature distribution in the reactor fuel type ШЕП-1000 (in Hungarian) Radiative correction to electron-neutrino correlation in lambda 0-decay Adaptation of the SSYST-3 code for WWER reactors. 1. Preliminary studies, (in Hungarian) Design of the PMK-1000 test facility. Part I. (in Hungarian)
KFKI-1988-74/H A two dimensional position sensitive X-ray M. Kocsis detector (in Hungarian)
Klacja a Központi Fizikai Kutató Intézet Felelte kiadó: Kroó Norbert Szakmai lektor: Veress Imre Nyelvi lektor: Zsigmond György Példányszám: 87 Törzsszám: 88 704 Készült a KFKI sokszoros/tó üzemében Felelős vezető: Gonda Péler Budapest, 1988. december hó