Hír-ADÓ Új környezetvédelmi termékdíj törvény és egyéb aktualitások 2011. július 4. Adótanácsadás
Új környezetvédelmi termékdíj törvény és egyéb aktualitások Hírlevelünk célja, hogy tájékoztassuk ügyfeleinket az új környezetvédelmi termékdíj törvényről; valamint a gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat egyes rendelkezéseiről. Környezetvédelmi termékdíj A Parlament által elfogadott, köztársasági elnök aláírására váró új termékdíj törvény értelmében jelentős változásokra kell számítani 2012. január 1-jétől. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a változások főbb pontjait. Termékdíj fizetésre kötelezettek köre Az új törvény értelmében a belföldi előállítású reklámhordozó papírok esetében az első belföldi forgalomba hozó, vagy saját célú felhasználó lesz a termékdíj fizetésre kötelezett, és nem az első belföldi forgalomba hozó első vevője (a belföldi előállítású egyéb kőolajtermékek esetében viszont marad az eredeti szabály a termékdíj fizetésre kötelezettek körére vonatkozóan). Ugyanakkor az új törvény bevonja a termékdíj fizetésre kötelezettek körébe a belföldi előállítású csomagolás esetében a csomagolást alkotó csomagolóeszköz első belföldi forgalomba hozóját vagy saját célú felhasználóját is. Az utóbbi módosítás visszaállítja a csomagolást alkotó csomagolóeszköz gyártójának kötelezettségét a termékdíj rendszerében. Termékdíj tételek módosulása Az új rendelkezések értelmében a termékdíjtételek a kenőolaj, és a reklámhordozó papír kivételével minden termékdíj-köteles termék esetében mérséklődnek, vagy azonosak maradnak a most hatályban lévő díjtételekkel. A legnagyobb díjmérséklések a kereskedelmi csomagolások, és az elektromos és elektronikai berendezéseknél lesznek, mintegy 20% és 70% közötti mérséklésekkel. Így például a háztartási nagygépek termékdíjtétele 83 Ft/kg-ról 30 Ft/kg-ra, a rádiótelefon készülék termékdíja 1000 Ft/kg-ról a tizedére, azaz 100 Ft/kg-ra csökken. Számlán történő termékdíj feltüntetési kötelezettség A számlán történő termékdíj feltüntetési kötelezettség két esetre fog korlátozódni: számlán történő átvállalás, és visszaigénylésre jogosult vevő partnerek által igényelt esetben kell csak a fentebb említett adminisztrációs kötelezettséget teljesíteni az adózónak.
Mentességgel, levonással, és visszaigényléssel kapcsolatos szabályok módosulása Megszűnik a hasznosítást koordináló szervezetekkel kötött átvállalási szerződés útján szerezhető termékdíj mentesség. Az egyéb (szerződés és számla alapján történő) termékdíj fizetési kötelezettség átvállalási lehetőségek fennmaradnak. Továbbá a kereskedelmi csomagolás termékdíjának levonására vonatkozó lehetőség is megszűnik. Azonban újdonság, hogy a belföldi előállítású, újrahasználható (kereskedelmi és nem kereskedelmi) csomagolások esetében az első forgalomba hozatalkor és saját célú felhasználáskor sem kell már megfizetni a termékdíjat amennyiben a kötelezett igazolja, hogy 75%-nál magasabb arányban helyezte azokat újra forgalomba. Külföldről behozott újrahasználható csomagolások esetében szintén nem keletkezik termékdíj, ha a kötelezett igazolja, hogy a behozataltól számított egy éven belül újrahasználat céljából azokat külföldre visszaszállította. A törvénymódosítás értelmében a megfizetett termékdíj visszaigénylésének lehetősége továbbra is fennmarad az eddig is meghatározott esetekben (például termékdíj-köteles termék külföldre történő értékesítése változatlan formában és állapotban, vagy termékdíj-köteles termék gyártásához termékdíj-köteles termék alapanyagként való felhasználása). Termékdíj-átalány Az eddig csak a meghatározott árbevétellel rendelkező, mezőgazdasági termelőkre alkalmazandó termékdíj-átalány megfizetésére jogosult lesz a csekély és kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célú felhasználó kötelezett is. Az átalánydíj megfizetésével, amely ebben az esetben 12.000 60.000 Ft/év között változhat, mentesül a kötelezetett minden egyéb adminisztrációs teher alól (például bejelentkezési, nyilvántartási, bevallási kötelezettség). A csekély és kis mennyiségű csomagolás értékhatára növekedne a javaslat alapján az eddig alkalmazotthoz képest. A termékdíj-átalány választásának bejelentési határideje 2012. április 20-a, ami jogvesztő határidő. A koordináló szervezetek munkáját teljesen átveszi a 100%-os állami tulajdonban lévő Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ), amely a befizetett termékdíjból a hulladékgazdálkodók piacáról központilag megrendelt szolgáltatásokon keresztül teljesíti a kötelezettek hulladékgazdálkodási kötelezettségeit. Egyéni hulladékkezelés lehetősége A törvénymódosítás értelmében lehetőség lesz arra, hogy a kötelezett a Magyarországon teljesített, önálló hulladékgyűjtése, és a hulladékhasznosítása, vagy -hasznosíttatása esetén csökkentett termékdíjat fizessen a hulladékhasznosítási teljesítménye függvényében (legalább 75%-os anyagában történő hasznosítás lesz szükséges termék- és anyagáramonként). Ennek a csökkentett díjnak a mértéke változhat az egyes terméktípusokra megállapított, és közzétett felső hasznosítási arány, az OHÜ országos átlagos hasznosítási hányada, és az egyéni teljesítő teljesítési hányada függvényében. Azonban az egyéni hulladékkezelés lehetősége nem választható a reklámhordozó papír, és egyéb kőolajtermék esetén. Az egyéni hulladékkezelés választásának bejelentési határideje 2012. április 20-a, ami jogvesztő határidő. Egyéb aktualitások Az alábbiakban a parlamenti zárószavazás előtt álló, gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat illetéktörvényt és számviteli törvényt érintő fontosabb rendelkezéseit részletezzük.
Illetékek Az illetéktörvény 2010. nyarán elfogadott módosítása alapján az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás vagy öröklés nem illetékköteles. A bejelentési kötelezettség viszont megmaradt, a vagyonszerzésről minden esetben értesíteni kell az adóhatóságot. A jelenlegi törvényjavaslat ezt a módosítást egészíti ki azzal, hogy ezentúl az adóhatóság nem köteles határozatot hozni az illetékmentességről, tehát az adózó bejelentéséről semmilyen igazolást nem kap. Ugyanakkor kérelemre, díj felszámítása nélkül lehet a döntésről másolatot igényelni. Számviteli törvény A számviteli törvény módosításáról szóló javaslat elsősorban a könyvviteli szolgáltatást végzők éves kötelező tovbbképzésének fejlesztését célozza. Egy sokkal rugalmasabb és az egyedi szakmai igényeknek megfelelő struktúrát kíván létrehozni. A törvénytervezet szerint, elveszik a számviteli szabályozásért felelős minisztertől a jogot a továbbképzési program tematikájának meghatározására és kreditpont-minősítési rendszert vezetnek be. A továbbképzést folytató szervezet maga alakíthatja ki képzési programját, melynek kreditpont-minősítését kérvényezheti a minisztertől a tematika megküldésével. A könnyvitelt végzők pedig az így minősített programokból választhatják ki a szakmai igényeiknek leginkább megfelelőt. A törvénytervezet másik kulcspontja a kötelező könyvvizsgálat értékhatárának fokozatos emelése. Ez alapján a 2012-ben induló üzleti évtől kezdődően a könyvvizsgálat akkor nem kötelező, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele nem haladja meg 200 millió forintot. Ez a szabály a 2014-ben induló üzleti évektől kezdődően 300 millió forintra módosul. Ugyanakkor a törvényben meghatározott további kritériumok és feltételek változatlanul maradnak.
Kapcsolat Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen észrevétele, hozzáfűzni valója van, kérjük, vegye fel a kapcsolatot szakértőinkkel az alábbi elérhetőségeken: Dr. Kövesdy Attila Vezető Partner Email : akovesdy@deloittece.com Veszprémi István Partner Email : iveszpremi@deloittece.com Knébel Tamás Igazgató, Forgalmi adók Email : tknebel@deloittece.com Dr. Gyuricsku Eszter Igazgató, Munkavállalói juttatások Email : egyuricsku@deloittece.com Dr. Márkus Csaba Igazgató, K+F és Állami támogatások Email : csmarkus@deloittece.com Gémesi Péter Igazgató, Transzferár Email : pgemesi@deloittece.com (A Hír-ADÓ ügyfeleinkhez elektronikus úton érkezik. Amennyiben Ön is szeretné megkapni kiadványunkat, kérjük, jelezze igényét Sápi Mónikánál (tel.: +36-1-428-6812; e-mail: msapi@deloittece.com).
A jelen dokumentum és a benne foglalt valamennyi információ a Deloitte Magyarország társaságaitól származik és célja, hogy bizonyos témakör(ök)ben általános információkkal szolgáljon, de nem tárgyalja az adott témakör(öke)t annak teljességében. A jelen dokumentumban megadott információk nem minősülnek számviteli, adóügyi, jogi, befektetési, tanácsadási illetve egyéb szakmai szolgáltatásnak. Ezek az információk nem képezhetik ügyfeleink üzleti döntéseinek kizárólagos alapját. Ügyfeleinket arra kérjük, hogy pénzügyeiket vagy üzletvitelüket befolyásoló bármely döntésük meghozatala, vagy a döntés szerint történő lépés megtétele előtt kérjék képzett szakmai tanácsadóink véleményét. A jelen dokumentum és a benne foglalt információk tájékoztató jellegűek és társaságaink aktuális helyzetét tükrözik, de nem szolgálnak a Deloitte Magyarország cégei által tett jognyilatkozatként és társaságaink nem vállalnak felelősséget sem a jelen dokumentummal sem a benne foglalt információkkal, illetőleg semminemű teljesítési vagy minőségi megfeleléssel kapcsolatban. A Deloitte Magyarország cégei nem felelnek a szolgáltatásaik piacképességére, vagy adott célra való alkalmassága, jogtisztasága, versenyképessége, biztonsága és pontossága vonatkozásában. Ügyfelünk a jelen dokumentumot és a benne foglalt információkat a saját felelősségére használja, és teljes mértékben felelősséget vállal a jelen dokumentum és a benne foglalt információk használatából eredő következményekért, esetleges veszteségekért. A Deloitte Magyarország cégei nem vonhatók felelősségre jelen dokumentum, vagy a benne foglalt információk felhasználásával kapcsolatosan felmerülő sem közvetlen sem közvetett károkért, egyéb veszteségekért. Ha a fenti rendelkezések bármelyike bármilyen okból nem érvényesíthető, a többi rendelkezés továbbra is hatályban marad és alkalmazandó. A Deloitte számos iparágban nyújt könyvvizsgálati, valamint adó-, vezetési és pénzügyi tanácsadási, kockázatkezelési és jogi szolgáltatásokat (ügyfeleinknek együttműködő ügyvédi irodánk, az Ember és Szarvas Ügyvédi Iroda nyújtja a jogi tanácsadási szolgáltatásokat) állami és magáncégek részére egyaránt. Több mint 150 országban jelen lévő hálózatán keresztül a Deloitte világszínvonalú szakértelemmel és a helyi igényeknek megfelelő szaktudással felvértezve áll ügyfelei rendelkezésére világszerte. A Deloitte megközelítőleg 170 000 szakértője egytől egyig arra törekszik, hogy a kiválóság mércéjévé váljon. A Deloitte név az Egyesült Királyságban company limited by guarantee formában alapított Deloitte Touche Tohmatsu Limited társaságra és tagvállalatainak hálózatára utal, melyek mindegyike önálló, egymástól elkülönülõ jogi személy. A Deloitte Touche Tohmatsu Limited és tagvállalatai jogi struktúrájának részletes bemutatását a következõ link alatt találja: www.deloitte.hu/magunkrol. 2011 Deloitte Magyarország.