World Archery Federation 4. sz. szabálykönyv A Terep és 3D íjászat szabályai
VERSENYZŐI FELSZERELÉS Ez a fejezet tartalmazza a World Archery versenyein engedélyezett, a versenyzők által használható felszerelések leírását. A versenyző felelőssége, hogy a szabályzatban előírt felszerelést használja. Amennyiben a versenyző a World Archery szabályaival ellentétes felszerelést használ, úgy eredménye megsemmisíthetővé válik. Az alábbiakban az egyes kategóriákra vonatkozó, speciális szabályokat ismertetjük, ezt követően az összes kategóriára alkalmazandó rendelkezéseket tárgyaljuk. A versenyen viselt sportruházat tárgykörében a 3. sz. szabálykönyv 20-as cikkelyében tárgyalt előírások az alkalmazandók. 22.1. Az olimpiai reflex kategóriában a következő szabályozások a mérvadók. 22.1.1. Tetszőleges típusú íj, amennyiben az a céllövő íjászatban használt céllövő íj fogalmának megfelel, amely részeit tekintve egy markolattal ellátott középrészből (nem átlövő típusú), és két rugalmas karból áll (reflex karok), és amelynek mindkét csúcsán húrakasztók, valamint az ideg vezetésére és rögzítésére alkalmas hornyok vannak kialakítva. Az íj felajzásához az egyetlen ideg két végén lévő füleket beakasztjuk a karok csúcsain lévő húrakasztókba, s az ideget a hornyokba rögzítve, az íj felajzottnak tekintendő. Lövés közben, az egyik kéz a markolatot tartja, miközben a másik kéz az ideget kihúzza, s oldja. 22.1.1.1. Többszínű fényezéssel ellátott középrészek s márkajelzések a felső s alsó karok belső oldalán, vagy a középrészen megengedettek. 22.1.1.2. Hátsó merevítéssel ellátott középrész használata engedélyezett, kivéve, hogy az nem érintkezhet folyamatosan a versenyző kezével, vagy csuklójával. 22.1.2. Az ideg tetszőleges számú szálból állhat. 22.1.2.1. Az ideg különböző színű idegszálakból állhat, s a célnak megfelelően kiválasztott anyagból készülhet. Rendelkezhet középbandázzsal, könnyítésül a húzókéz számára, valamint egy göbbel, amely egy további segédgöbbel, segédbandázzsal egészíthető ki, a vessző nockjának az idegen lévő pontos beillesztését elősegítendő, amennyiben szükséges, egy vagy két segédgöb helyezhető fel az idegre. Az ideg két végén található füleket a karok csúcsain lévő húrakasztóba akasztva, s az ideget a hornyokba rögzítve, az íjat felajzottnak tekintjük. További kiegészítő rögzítési pont engedélyezett az idegen, úgy mint, az ajakgöb, vagy az orrgöb. Azonban, ezek az idegen lévő segédletek nem kerülhetnek a versenyző látóterébe teljes kihúzáskor. Az ideg nem alakítható ki olyan módon, hogy az a célzást megkönnyítse, úgy mint, az nézőke ( peep ) használata, jelzések, vagy bármilyen más segédeszköz. 22.1.3. Kifutó, ami állítható típusú: 22.1.3.1. Bármilyen, állítható típusú, támasztógombos, nyomópontos vagy nyomólemezes kialakítású engedélyezett, de ennek feltétele, hogy nem lehet elektromos, vagy elektronikus működésű egyik sem, s nem nyújthat a célzáshoz további segítséget.
A feltámasztási pont nem helyezhető 4 cm-nél hátrébb (belül), az íjmarkolat legmélyebb pontjától, torkától ( pivot point ). 22.1.4. Egy húzáshossz jelző (kattintó clicker ), hangjelzéses, és/vagy vizuális típusú használata engedélyezett, de tilos az elektromos, vagy elektronikus szerkezetű segédlet használata. 22.1.5. Irányzék használata a célzáshoz megengedett, de kizárólag egy eszközt szabad az íjra szerelni. 22.1.5.1. Nem foglalhat magába prizmát vagy lencsét, vagy bármilyen más nagyító eszközt, vízszintező, elektromos vagy elektronikus eszköz sem engedélyezett, valamint, egyetlen célzótüskével rendelkezhet. 22.1.5.2 A célkör vagy céltüske (cső, gombostű, vagy bármilyen egyéb kiegészítő eszköz) teljes hossza a versenyző látóvonalában nem haladhatja meg a 2 cm-es hosszúságot. 22.1.5.3. Az íjra szerelt irányzék, mint olyan segédeszköz, amely a célzást segíti és egyben az oldalirányú és magasság állítást is lehetővé téve, korrigálja a szél mozgását. A következő feltételeknek kell megfelelnie: Az irányzékszár megengedett; Egy távjelöléssel ellátott lemez, vagy szalag felszerelhető az irányzékra, emlékeztetőként, de semmilyen más segítséget nem nyújthat. A száloptika üvegszálas, fénygyűjtő irányzéktüske lehet. Az üvegszálas száloptika teljes hossza meghaladhatja a 2 cm-t, azonban feltétel, hogy az egyik vége a versenyző látóvonalán kívül essen teljes kihúzásnál, amíg a versenyző látóvonalába eső rész nem haladhatja meg a 2 cm-t az egyenes szakaszban, az elhajlás előtt. Teljes kihúzásnál csak egyetlen megvilágított célzópontot képezhet. Az üvegszálas száloptika méretét (hosszát) a cső ( irányzékfej ) hosszától függetlenül kell mérni. 22.1.5.4. Jelöletlen távokon az irányzék semmilyen része nem módosítható olyan célra, hogy azt távolságmérésre lehessen használni. 22.1.6. Stabilizátor és forgáskompenzátor használata az íjon engedélyezett, azonban: 22.1.6.1. Nem szolgálhatnak: segítségként az ideg megvezetéséhez; Csak az íjhoz érhetnek hozzá; Emellett nem veszélyeztetheti, s nem akadályozhatja a többi versenyzőt a verseny folyamán. 22.1.7. Tetszőleges típusú vessző használható, amely megfelel a céllövő íjászatban elfogadott nyílvessző általános fogalmának és elvének, s amely nem okoz szükségtelen mértékű károsodást a lőlapokon, vagy a vesszőfogóban. 22.1.7.1. A nyílvessző vesszőtestből, vesszőhegyből, ajakból ( nock ) áll, tollazással, s tetszés szerinti díszítéssel van ellátva. A vesszőtest maximális átmérője nem haladhatja meg a 9,3 mm-t. (A vesszőborítás értéke nem képezi az említett
határértéket, amennyiben kiterjedése nem haladja meg a 22 cm-es értéket, a vesszőhegytől a vessző torkáig mérve - a nock helyéig, egészen a borítás végéig). A vesszők hegyei átmérőjükben nem haladhatják meg a 9,4 mm-t. Minden versenyző köteles a nevét, vagy a nevének a kezdőbetűit felírni a vesszőtestre. A verseny folyamán kilőtt összes vesszőnek, azonos mintázatúnak kell lenni, beleértve az egyforma tollazást, és a tollazás színét is, az azonos nock - okat, és az esetleges díszítést is. Jelző nock (elektromos vagy elektronikus kiszerelésű) használata nem engedélyezett. 22.1.8. Ujjvédő használata, kesztyű, tab, vagy szalag, illetve ragtapasz formájában az íj kihúzásához, és az ideg eloldásához engedélyezett, feltéve, ha nem tartalmaz olyan segédeszközt, amely segít a versenyzőnek az ideg kihúzásában, és eloldásában. 22.1.8.1. Az ujjvédőn ujjak közti távtartó használható, mely megakadályozza az ideg szorítását. Engedélyezett az ujjvédőhöz ( tab -hez) erősített álltámasz, vagy hasonló eszköz, ami az érintkezési pont ( fix pont ) horgonyzását, rögzítését segíti. Az íjtartó kézen közönséges kesztyű, egyujjas, vagy ujjatlan kesztyű, vagy hasonló viselet hordható, de nem erősíthető az íj markolatához. 22.1.9. Szemüvegek, távcsövek, valamint más vizuális segédeszköz használható a találatok ellenőrzéséhez, figyelembe véve az alábbiakat: 22.1.9.1. Feltétel, hogy nem képezhetnek semmilyen akadályt a többi versenyző számára a lőállásban. 22.1.9.2. Felírt (saját) szemüveg, lövésszemüveg, s napszemüveg használható, ezek egyike sem lehet mikrolencsés, vagy hasonló kialakítású szemüveg, valamint nem lehet rajta semmilyen, a célzást segítő jelölés. 22.1.9.3. Amennyiben a versenyző a nem-célzó szemüveglencséjét le kívánja takarni, megteheti olyan módon, hogy azt teljesen lefedi vagy leragasztja, illetve szemkötő használható. 22.1.10. Tartozékok megengedettek, az alábbi felsorolásban: 22.1.10.1. Ideértve a karvédőt, a mellvédőt, az íjszíjat, a csuklószíjat, az övre csatolható, vagy a földre helyezhető tegezt. Megengedett a talpat, vagy egy részét megemelő eszközök használata, amelyek a cipőhöz vannak erősítve, vagy attól különállóak, feltéve, hogy az eszközök nem képeznek akadályt a többi versenyző számára a lőállásnál, s nem lóg túl 2 cm-nél jobban a cipő szélétől. Engedélyezettek a karok rezgéscsillapítóinak használata (limb saver-ek), a széljelzőket (amelyek nem elektromosak vagy elektronikus kiszerelésüek), a lőállásban használt felszereléshez hozzá szabad erősíteni (például könnyű szalagok).
22.2. A csigás kategória számára az alábbiakban felsorolt felszerelés használata engedélyezett. Bármilyen típusú kiegészítő eszköz használata megengedett, kivéve az elektromos, elektronikus kivitelű eszközöket, ezek alkalmazása nem veszélyeztetheti a biztonságot, és nem zavarhatja a többi versenyzőt. 22.2.1. A csigás íj, amely átlövő típusú középrésszel rendelkezhet, illetve húzóereje mechanikusan változik az excentrikus csigakerekek, vagy körhagyó emelők rendszerének segítségével. Az íjat használatkor ideg(ek) tartják felajzott állapotban, amely közvetlenül vagy a két húrakasztó között feszül, vagy a segédkábelekhez van csatlakoztatva, vagy egyéb módon, az íj kialakításának megfelelően. 22.2.1.1. A maximális húzóerő nem lehet több, mint 60 lbs (#). 22.2.1.2. Kábelvédők ( csúszkák ) megengedettek. 22.2.1.3. Hátsó merevítés, vagy osztott kábelek engedélyezettek, azzal a feltétellel, hogy nem érintkezhetnek folyamatosan a versenyző kezével, csuklójával, vagy az íjtartó karjával. 22.2.1.4. Bármilyen típusú ideg használható, amely tartalmazhat kiegészítőket, melyek az idegre felhelyezhetők, úgy mint ajakgöb, orrgöb, nézőke (peep hole), a nézőke rögzítője (elfordulás elleni eszköze), oldófül. Kiegészítők az idegre felhelyezhetők, úgymint ajakgöb, orrgöb, nézőke ( peep hole ), a peep hole rögzítője (elfordulás elleni eszköze), oldófül stb. 22.2.1.5. A kifutó feltámasztási pontja nem helyezhető 6 cm-nél hátrább (belül), a markolat legmélyebb pontjától, torkától ( pivot point ). 22.2.2. Húzáshosszjelző (hangjelzéses és/vagy vizuális) használható. 22.2.3. Irányzék szerelhető az íjra. 22.2.3.1. Amely a szél okozta lövéseltérés korrigálását, valamint a magasságállítást is segíti, valamint magában foglalhat vízszintezőt, és/vagy nagyító lencséket, és/vagy prizmákat. 22.2.3.2. Az irányzék célzópontja üvegszálas célzótüske, és/vagy kémiai izzószál lehet (fluoreszkáló). A fluoreszkáló céltüskének olyan borítással kell rendelkeznie, hogy ez ne zavarja a többi versenyzőt. 22.2.3.3. Több tüskés irányzék csak azokon a versenyeken használható, ahol ezt külön jelölik. 22.2.3.4. Jelöletlen távokon, az irányzék semmilyen módon nem módosítható úgy, hogy azt távolságmérésre lehessen használni.
22.2.4. Elsütő használható, feltéve, hogy semmilyen módon nincs rögzítve az íjhoz. Bármilyen típusú ujjvédő használható. 22.2.5. A következő cikkelyekben felsorolt felszerelések használhatók: 22.1.6.-os cikkely; 22.1.7.-es cikkely; 22.1.8.1.-es cikkely; 22.1.9.-es cikkely; 22.1.9.1.-es cikkely; 22.1.9.2.-es cikkely; 22.1.3.-as cikkely; 22.1.10.1.-es cikkely. 22.3. A barebow kategória számára, a következő felszerelések használata engedélyezett: 22.3.1. Tetszőleges típusú íj, amely megfelel a céllövészetben használt íj közös fogalmának, s amely részeit tekintve egy markolatból, egy középrészből (nem átlövő típusú), valamint két rugalmas reflex karból áll, amelynek minkét csúcsán húrakasztók, valamint az ideg vezetésére, s rögzítésére alkalmas hornyok vannak kialakítva. Az íj felajzásához az egyetlen ideg két végén lévő füleket beakasztjuk a karok csúcsain lévő húrakasztókba, s az ideget a hornyokba rögzítve, felajzzuk az íjat. Lövés közben az egyik kéz a markolatot tartja, míg a másik kéz ujjaival az ideget kihúzza, s oldja. A fent leírt íj, a kifutót leszámítva, csupasz kell, hogy legyen, nem rendelkezhet kiszögellésekkel, irányzékkal, vagy célzásra használható jelzésekkel, matricákkal, bemarásokkal, vagy rétegelt lemezeléssel (az íjablak belső részén), amelyek célzásra használhatók. A leajzott íj minden megengedett felszerelésével együtt keresztül kell férjen egy 12,2 ±0,5 mm belső átmérőjű körön. 22.3.1.1. Többszínű fényezéssel ellátott középrészek és márkajelzések a felső s alsó karok belső oldalán, vagy a középrészen megengedettek. Amennyiben az íjablak belső oldalán lévő színezés olyan kialakítású, hogy önmagában a célzást is elősegítheti, úgy ezt a területet le kell ragasztani. 22.3.1.2. Hátsó merevítéssel ellátott középrész használata engedélyezett, feltéve, hogy az nem érintkezhet folyamatosan a versenyző kezével, vagy a csuklójával. 22.3.2. Az ideg tetszőleges számú szálból állhat. 22.3.2.1. Az ideg különböző színű idegszálakból állhat, s a célnak megfelelően kiválasztott anyagból készülhet. Az idegen lehet középbandázsolás, könnyítésül a húzó kéz számára, valamint egy göb, amely egy további segédgöbbel, segédbandázzsal egészíthető ki, a vessző ajkának (nockjának) az idegen lévő pontos beillesztését elősegítendő; amennyiben szükséges, egy vagy két segédgöb felhelyezhető az idegre. Az ideg két végén található füleket a karok csúcsain lévő húrakasztóba akasztva, s az ideget a hornyokba rögzítve, az íjat felajzottnak tekintjük. Sem ajakgöb, sem orrgöb, mint segédjelzés, nem engedélyezett. Az ideg középbandázsa nem végződhet egy vonalban az íjász feszített íj melletti látóvonalával. Az ideg semmilyen módon nem nyújthat vizuális segítséget a célzásban átnéző ( peep-hole ), jelzések, vagy bármilyen más segédeszköz alkalmazásával.
22.3.3. Kifutó, amely állítható típusú: 22.3.3.1. Egy állítható típusú, nyomópontos, vagy nyomólemezes használható az íjon, feltéve, hogy nem nyújthat a célzáshoz további segítséget. A feltámasztási pont nem helyezhető 2 cm-nél hátrébb (belül) az íjmarkolat legmélyebb pontjától, torkától ( pivot point ). 22.3.4. Húzáshosszjelző ( kattintó ) nem használható. 22.3.5. Arc- és húrmértékes célzás engedélyezett. 22.3.6. Stabilizátorok használata nem engedélyezett. 22.3.6.1. Forgáskompenzátor, amely az íjhoz erősített, engedélyezett, feltéve, hogy nem tartozik hozzá stabilizátor. 22.3.6.2. A középrész alsó feléhez súly(ok) adhatók. Minden súly, függetlenül annak alakjától, közvetlenül a középrészhez csatlakoztatható rudak,hosszabbítók, szögben álló csatlakozások, vagy rezgéscsillapító eszközök nélkül. 22.3.7. Vesszőből bármilyen típusú használható, feltéve, hogy megfelel a céllövészetben használt vessző szó fogalmának és elvének, valamint hogy ezek a vesszők nem okoznak szükségtelen mértékű károsodást a célokban. 22.3.7.1. Egy vessző egy vesszőtestből, vesszőhegyből, tollazásból, s a szükséges díszítésből áll. A vesszőtest maximális átmérője nem haladhatja meg a 9,3 mm-t. (A vesszőborítás értéke nem foglaltatik benne az említett határértékben, amennyiben kiterjedése nem haladja meg a 22 cm-es hosszúságot a vesszőhegytől a vessző torkáig mérve a nock helyéig, egészen a borítás végéig.) A vesszők hegyei átmérőjükben nem haladhatják meg a 9,4 mm-t. Minden versenyző a vesszőit a saját nevével, vagy nevének kezdőbetűivel köteles ellátni a vesszőtesten. Minden versenyen kilőtt vesszőnek egyformának kell lennie tollazásuk mintáját és színét is, nockjaikat s a díszítést tekintve. Jelző nock ( tracer, elektromos vagy elektronikus világító nockok) használata nem megengedett. 22.3.8. Az ujjak védelmén az ujjbegyvédő, vagy ujjbegyragasztás, kesztyűk, tab-ek, vagy szalagok használatát értjük, mint megengedett ujjvédőket, azt kivéve, hogy egyik sem foglalhat magában semmilyen olyan eszközt, amely segítséget nyújthat az ideg kihúzásához, vagy oldásához. 22.3.8.1. Az ujjak közti elválasztó, mely az ideg szorítását hivatott megelőzni, az érintkezési pont ( fix pont ) biztosítása céljából engedélyezett. Az öltéseknek ( stiching ) színükben, méretében, formájában, s egymás közti távolságában megegyezőknek kell lenniük. További jelzések és jegyzetek nem megengedettek. Az íjtartó kézfejen közönséges kesztyű, egyujjas kesztyű vagy hasonló viselet hordható, de az nem erősíthető az íj markolatához. 22.3.9. Szemüvegek, teleszkópok, s bármilyen vizuális segédeszköz a találatok ellenőrzésére: 22.3.9.1. Feltétele, hogy a többi versenyzőt ne akadályozza a versenykörnyezetben. 22.3.9.2. Orvos által felírt szemüvegek, lövésszemüvegek, s napszemüvegek viselése engedélyezett. Ezek egyike sem tartalmazhat mikrolencsét, vagy hasonló eszközt, nem tartalmazhatnak olyan jelöléseket, melyek a célzást elősegíthetik.
22.3.9.3. Amennyiben a versenyző a nem célzó szemét szeretné lefedni, úgy teljesen le kell azt takarnia, vagy ragasztania, vagy használhat szemkötőt. 22.3.10. Kiegészítő felszerelés használata engedélyezett: 22.3.10.1. Ideértve a mellvédőt, a karvédőt, az íjszíjat, az övön hordható, a hátra rögzíthető, vagy a földön tartott tegezt. A talpemelő eszköz, amely a cipőhöz csatolható, vagy annak bármely részét képezi, vagy attól független, megengedett, feltéve, hogy ez az eszköz nem akadályozza a többi versenyzőt a lőállásban, vagy több, mint 2 cm-re túlnyúlik a cipő oldalán. Limb saver-ek a karok csillapítására engedélyezettek. 22.4. Az ösztönös kategória számára a következő felszerelés engedélyezett: 22.4.1. Bármilyen típusú íj, ami a céllövészetben használt íj fogalmának megfelel, ami az eszközt tekintve egy markolatból, középrészből (nem átlövő típusú), valamint két rugalmas reflexkarból áll, mindkét végén húrakasztóval, középbandázzsal, s aminek a középrésze természetes anyagból, vagy gyantaalapú anyagból készülhet (például: fa, bambusz, szaru, üvegszál, micarta (textilbakelit) stb.), és részben tartalmazhat carbont, grafitot, vagy fémet. A középrésznek rétegelt kialakításúnak kell lennie, vagy egy darab fából készülnie. Az íj lehet szétszedhető (take-down) típusú, és gyárilag beépített, fém illesztési pontokat tartalmazhat, úgy mint a karok beillesztésére, az irányzék felszerelésére, a rugós oldaltámasz ( berger ) behelyezésére szolgáló inzertek, valamint a stabilizátor rögzítéséhez szükséges menetes persely. Az íj tartalmazhat egy tillerezési pontot, amely az íj tillerezésére, hangolására használható, de nem tartalmazhat olyan szerelékeket, amelyek a súlyok elhelyezésére vannak kialakítva. A középrész természetes, vagy szintetikus anyagból készült rétegelést tartalmazhat, az íjkarok védelmére, illetve a karok kialakítása céljából. A középrész anyagának tartalmaznia kell fát, vagy bambuszt. Nem szétszedhető íjak esetében engedélyezett a karok bármilyen anyagból való rétegelt kialakítása, amely egybeolvad a középrész anyagával. Az íjat egyetlen ideggel ajzzák fel, amely a két húrakasztó között feszül, lövés közben a tartó kéz a markolatot tartja, a húzókéz az ideget kihúzza, tartja, majd oldja. A fenti módon leírt íjnak felszereltségében csupasznak kell lennie, kivéve egy egyszerű, gyári kivitelű, ragasztható műanyag szabványos kifutót (lásd 22.4.3.-as cikkely), az íjnak mindenféle kiszögelléstől, irányzéktól, jelzésektől és bemarásoktól, valamint laminált illesztésektől (az íjablak belső részén), melyek a célzást elősegíthetik, mentesnek kell lennie. 22.4.1.1. Többszínű középrészek, s márkajelzések a felső, s alsó íjkarok belső oldalán engedélyezettek. Ha az íj középrésze olyan módon színezett, hogy az a célzást segítheti, azt a részt le kell ragasztani. 22.4.2. Az ideg tetszőleges számú szálból állhat. 22.4.2.1. Amely többszínű lehet, s célját tekintve bármilyen anyagból készülhet. Rendelkezhet középbandázzsal, könnyítésül a húzókéz számára, egy göbbel, amely egy további segédgöbbel, segédbandázzsal egészíthető ki, a vessző ajkának (nock-jának) az idegen lévő pontos beillesztését elősegítendő; amennyiben szükséges, egy vagy két segédgöb helyezhető fel az idegre. Az ideg két végén található füleket a karok csúcsain lévő húrakasztókba illesztve, az íjat
felajzottnak tekintjük. Ajakgöb és orrgöb használata nem engedélyezett. Az ideg középbandázsa nem végződhet egy vonalban az íjász feszített íj melletti látóvonalával. Az ideg semmilyen más módon nem nyújthat vizuális segítséget a célzásban, átnéző ( peep-hole ), jelzések, vagy bármilyen más segédeszköz alkalmazásával. 22.4.3. Kifutó, amely nem állítható típusú: 22.4.3.1. A kifutó vagy egy egyszerű, gyári kivitelezésű, standard műanyag, ragasztható kifutó, vagy a versenyző használhat kifutópolcot, ebben az esetben a kifutópolcot bármilyen puha szövésű anyaggal boríthatja. Más típusú kifutó nem engedélyezett. 22.4.4. Húzáshossz ellenőrző eszköz nem használható. 22.4.5. Arc- és húrmértékes célzás nem engedélyezett. 22.4.6. Vessző bármilyen típusú használható, feltéve, hogy az a céllövő íjászatban használt nyílvessző fogalmának megfelel, s amennyiben az nem okoz szükségtelen mértékű károsodást a vesszőfogóban, vagy a célban. 22.4.6.1. A vessző vesszőtestből, vesszőhegyből, vesszőajakból ( nock ), és tollazásból áll, valamint tetszés szerinti díszítéssel van ellátva. A vesszőtest átmérője nem haladhatja meg a 9.3 mm-t, a vesszőhegyek átmérője pedig nem haladhatja meg a 9.4 mm-es méretet. Minden versenyző köteles valamennyi vesszőjét a nevével, vagy nevének kezdőbetűjével ellátni a vesszőtesten. A verseny folyamán kilőtt összes vesszőnek azonos mintázattal, s azonos tollazással, valamint a nock-ok és esetleges egyéb díszítésnek is megegyezőnek kell lenniük. 22.4.7. Az ujj védelmén az ujjbegyvédő, ujjbegyragasztás, kesztyűk, tab-ek, vagy szalagok használatát értjük, mint megengedett ujjvédőket, kivéve, hogy egyik sem foglalhat magában olyan eszközt, amely segítséget nyújthat az ideg kifeszítéséhez, valamint oldásához. 22.4.7.1. Nem engedélyezett az ujjvédőhöz, tab-hez erősített álltámasz, vagy hasonló eszköz, amely az érintkezési pont ( fix pont ) horgonyzását segítheti. Az íjjal Mediterrán stílusban kell lőni (3 ujjas oldás, az oldókéz egy ujja a nock felett, 2 ujját a nock alatt helyezve), vagy aláfogással (3 ujjal közvetlenül a vessző nockja alatt), ahol is a mutatóujj távolsága a nocktól legfeljebb csak 2 mm lehet, egy érintkezési ponttal ( fix ponttal ). A versenyző köteles választani, hogy vagy Mediterrán stílusban, avagy aláfogással kíván-e lőni, tehát nem használhatja egyszerre mindkét stílust. Aláfogás esetén, távtartó nélküli tabbel kell lőni. Mediterrán stílusban való lövésnél távtartós ujjvédő a használatos, megakadályozván az ideg szorítását a húzóujjakon. 22.4.8. Szemüvegek, teleszkópok, s bármilyen vizuális segédeszköz a találatok ellenőrzésére használhatóak. 22.4.8.1. Feltételük, hogy a többi versenyzőt semmiben ne akadályozzák használatukkal a versenyben. 22.4.8.2. Orvos által felírt szemüvegek, lövészszemüvegek, s napszemüvegek viselése szabad. Ezek semelyike nem tartalmazhat mikrolencsét, vagy hasonló eszközt, nem tartalmazhatnak jelöléseket, amelyek a célzást segíthetik. 22.4.8.3. Amennyiben a versenyző a nem-célzó szemét szeretné, úgy teljesen le kell azt takarnia, vagy ragasztania, vagy használhat szemkötőt.
22.4.9. Kiegészítő felszerelés használata megengedett: 22.4.9.1. Ideértve a karvédőt, a mellvédőt, az íjszíjat, az övre, a hátra csatolható (rögzíthető), vagy a földön tartott tegezt. A talpemelő eszköz, amely a cipőhöz csatolható, vagy annak bármely részét képezi, vagy attól független, használata megengedett, feltéve, hogy az eszköz nem akadályozza a többi versenyzőt a versenyen, illetve nem nyúlik 2 cm-nél tovább a cipő oldalától. Limb saver -ek (karok rezgéscsilllapítói) használata megengedett. A tegez nem rögzíthető az íjhoz. 22.5. A longbow kategória számára a következő felszerelés engedélyezett: 22.5.1. Az íjnak a longbow hagyományos formájának kell megfelelnie, ennek megfelelően az íj felajzott állapotában nem érhet hozzá az íjkarokhoz, kizárólag a húrakasztót érintheti. Az íj bármilyen anyagból készülhet, vagy anyagok kombinált kialakításával. A markolat formája nincs korlátozva. Középlövő íj használata engedélyezett. Az íjon nem lehet irányzék, kiszögellés, jelzések, bemarások, vagy rétegelések (az íjablak belső részén), amelyek a célzást segíthetik. 22.5.1.1. A Junior és a Női versenyzők számára, az íj hosszúsága nem lehet kevesebb, mint 150 cm, a férfiak számára nem lehet kevesebb, mint 160 cm ezen hosszúságokat a leajzott íjon, a két húrakasztó között, a karok külső oldalán ( hátán ) kell lemérni. 22.5.2. Az ideg tetszőleges számú szálból állhat. 22.5.2.1. Ami több színű lehet, s célját tekintve bármilyen anyagból készülhet. Rendelkezhet középbandázzsal, könnyítésül a húzó kéz számára, egy göb, amely egy további segédgöbbel, segédbandázzsal egészíthető ki, a vessző ajkának( nock-jának ) az idegen lévő pontos beillesztését segítendő. Amennyiben szükséges, egy vagy két segédgöb felhelyezhető az idegre. Az ideg két végén található füleket a karok csúcsain lévő húrakasztókba illesztve, az íj felajzottnak tekintendő. Az ideg középbandázsa nem végződhet egy vonalban az íjász feszített íj melletti látóvonalával. Az ideg semmilyen módon nem nyújthat vizuális segítséget a célzásban, átnéző ( peep-hole ), jelzések, vagy bármilyen más segédeszköz alkalmazásával. 22.5.2.2. Idegcsendesítők, ( pom-pomok ) felhelyezhetők az idegre, feltéve, hogy a göbhöz ezek nem lehetnek közelebb, mint 30 cm. 22.5.3. Kifutó: amennyiben az íj rendelkezik vesszőpolccal, ez a polc szolgálhat kifutó gyanánt, s bármilyen típusú tapintású anyaggal borítható, de csak ez a vízszintes polc. Azonban a függőleges felülete (az íjablak belső oldala) csak kemény anyaggal borítható, védhető. 22.5.4. Arc- és húrmértékes célzás nem engedélyezett. 22.5.5. Súlyok, stabilizátorok, vagy forgáskompenzátorok használata nem engedélyezett. 22.5.6. Csak favesszők használata engedélyezett, a következő feltételekkel: 22.5.6.1. Egy vessző egy vesszőtestből, vesszőhegyből, tollazásból, s a szükséges díszítésből áll. A vesszőtest maximális átmérője nem haladhatja meg a 9,3 mm-t.
(A vesszőborítás értéke nem foglaltatik benne az említett határértékben, amennyiben kiterjedése nem haladja meg a 22 cm-es hosszúságot a vesszőhegytől a vessző torkáig mérve a nock helyéig, egészen a borítás végéig.) A vesszők hegyei átmérőjükben nem haladhatják meg a 9,4 mm-t. Minden versenyző a vesszőit a saját nevével, vagy nevének kezdőbetűivel köteles ellátni a vesszőtesten. Minden versenyen kilőtt vesszőnek egyformának kell lennie tollazásuk mintáját és színét is, nockjaikat s a díszítést tekintve. 22.5.6.2. A favesszőkhöz terep, vagy bullet típusú vesszőhegyek, illetve tölcsér vagy kúpformájú vesszőhegyek használhatóak. 22.5.6.3. A tollazáshoz csak természetes eredetű tollak használhatóak. 22.5.7. Az ujjak védelmén, az ujjbegyvédő, az ujjbegyragasztás, kesztyűk, tab-ek, vagy szalagok használatát értjük, mint megengedett ujjvédő eszközöket, azonban ezek nem tartalmazhatnak magukban olyan eszközt, mely segítséget nyújthat az ideg kihúzásához, tartásához, és oldásához. 22.5.7.1. Nem engedélyezett az ujjvédőhöz ( tab-hez ) erősített álltámasz, vagy hasonló eszköz, amely az érintkezési pont ( fix pont ) horgonyzását segíti. Az íjjal Mediterrán stílusban kell lőni (3 ujjas oldás, az oldókéz egy ujja a nock felett, 2 ujját a nock alatt helyezve), vagy aláfogással (3 ujjal közvetlenül a vessző nockja alatt), ahol is a mutatóujj távolsága a nocktól legfeljebb csak 2 mm lehet, egy érintkezési ponttal ( fix ponttal ). A versenyző köteles választani, hogy vagy Mediterrán stílusban, avagy aláfogással kíván-e lőni, de nem használhatja egyszerre mindkét stílust. Aláfogás esetében, távtartó nélküli tab-bel kell lőni. Mediterrán stílusban való lövésnél távtartós ujjvédő a használatos, megakadályozván az ideg szorítását a húzóujjakon. 22.5.8. Szemüvegek, teleszkópok, s bármilyen vizuális segédeszköz a találatok ellenőrzésére engedélyezett. 22.5.8.1. Feltétele, hogy a többi versenyzőt a versenyzésben nem zavarja ezek használata. 22.5.8.2. Orvos által felírt szemüvegek, lövésszemüvegek, s napszemüvegek használhatók, azonban ezek egyike sem tartalmazhat mikrolencsét, vagy hasonló eszközt, illetve nem lehet rajta olyan jelzés, mely a célzást segíti. 22.5.8.3. Ha az íjász szükségét érzi, hogy a nem-célzó szemét letakarja, úgy ebben az esetben vagy teljesen le kell fednie, vagy leragasztania, illetve használhat szemkötőt. 22.5.9. A következő felszerelések használata megengedett: 22.5.9.1. Ideértve a karvédőt, a mellvédőt, az íjszíjat, az övre csatolható, hátra rögzíthető, vagy földre támasztható tegezt. Talpemelő eszköz, mely a cipőhöz csatolható, vagy annak bármely részét képezi, vagy attól független, használata megengedett, feltéve, hogy ez az eszköz nem akadályozza a többi versenyzőt a versenyen, illetve nem nyúlik 2 cm-nél tovább a cipő oldalánál. A tegez nem csatolható az íjhoz. 22.6. Minden kategóriát érintő, felszerelésekre vonatkozó előírások
22.7. A következő felszerelések használata minden kategória versenyzői számára tiltottak: 22.7.1. Bármilyen elektromos, vagy elektronikus eszköz, amely a versenyző felszereléséhez csatolható. 22.7.2. Bármilyen elektromos kommunikációs eszköz (beleértve a mobiltelefonokat), fejhallgatók, vagy zajcsökkentő eszközök használata, a gyakorlópálya várakozási vonala előtt, vagy bármikor a versenypályán. 22.7.3. A jelöletlen távú versenyeken, bármilyen típusú távmérő, vagy bármilyen, a távolságok vagy szögek becslésére vagy bemérésére használható eszközök alkalmazására, amelyek felsorolására jelen, a versenyzők felszerelésére vonatkozó szabályzat nem terjed ki. 22.7.4. A versenyző felszerelésének bármely olyan része, ami bővítés vagy módosítás útján lehetővé teszi a távolságok vagy szögek bemérését vagy becslését, illetve a szokványos felszerelés sem használható erre a célra. 22.7.5. Bármilyen írott formátumú emlékeztető, vagy elektronikus tároló, mely alkalmazható szögek és távolságok kiszámítására, kivéve a versenyző saját irányzékbeállításához szükséges jegyzeteit, jelenlegi személyes pontszámainak feljegyzését, illetve bármely cikkelyét a World Archery Szabályzatának. A LÖVÉS 23.1. A lőállásnál minden versenyző állva, vagy térdelve lőhet, a biztonság fenntartását szem előtt tartva. 23.1.1. A szervezők kötelesek kijelölni minden csapat számára egy célt, ahol a versenyzést megkezdhetik. 23.1.2. Terep- és 3D versenyeken, a versenyző, tekintetbe véve a terep viszonyait, a lőkaró mellett, vagy mögött állhat, vagy térdelhet, legfeljebb 1 m-es távolságban, bármely irányban. Szélsőséges körülmények között a bíró engedélyt adhat a meghatározott területen kívülről való lövéshez. 23.1.3. Terepversenyeken minden lőállásnál, vagy egy lőállásjelzőt, vagy lőkarót kell elhelyezni, amely legalább 2 versenyzőnek biztosít lehetőséget a lövéshez. 3D versenyeken minden lőálláshoz 2 lőállásjelzőt, vagy lőkarót kell biztosítani, kivéve, ha a feltételek egy lőkaró kihelyezését teszik lehetővé. A 2 lőkaró közötti távolság 1 m-nek kell lennie. 23.2. A csoportban lévő versenyzők a lövésre való várakozás idejére, a lőállásban lévő versenyzők mögött, kellő távolságra helyezkedjenek el. 23.2.1. A várakozó versenyzők kellő távolságban helyezkedjenek el a lőállásban lévő versenyzők mögött, kivéve akkor, ha a lőállásban lévő versenyzőket árnyékolással segítik. A döntőkben tilos az árnyékolás, azt kivéve, ha azt a bíró szükségesnek ítéli. 23.3. 3D versenyen kilőhető vesszők száma 23.3.1. Egyéni versenyzők esetében: A kvalifikációs körökben két vessző kilövése célállatonként a megengedett mennyiség. A selejtezőkben és a döntőkben 1 vessző kilövése célállatonként a megengedett mennyiség. 23.3.2. Csapatversenyek: Három vessző kilövése csapatonként, minden egyes célállatra, egy vessző kilövése versenyzőnként, az összes körben. Minden egyes csapatnál a lövések ciklusát célonként váltakoztatni kell ( forogni kell): a csapat, mely utolsónak lőtt egy célállatra, elsőként fog lőni a következőre.
23.4. Távcsövek használata 3D versenyeken: 23.4.1. A versenyzők/csapatok használhatnak távcsöveket a lövést megelőzően, a célok szemrevételezésére, s magánál a lőkarónál is, mielőtt a lövést elkezdik. A távcső használata nem engedélyezett a lövés leadása után. 23.5. Egy versenyző sem közelítheti meg a célt addig, amíg a csoport összes versenyzője nem végzett a lövésével, kivéve, ha a bíró adja meg erre az engedélyt. 23.6. Egy kilőtt vessző semmilyen körülmények között nem lőhető ki újra. 23.6.1. A vesszőt nem tekintjük kilőtt vesszőnek abban az esetben, ha: A versenyző az íjával úgy éri el a vesszőjét, hogy a beállásból nem mozdul ki, s azt feltéve, hogy a vessző nem a célról pattant vissza; A lőlap, a vesszőfogó vagy a 3D cél leesik, eldől. A bírók megteszik az általuk szükségesnek tartott intézkedéseket, s engedélyezhetnek időt a fennmaradt vesszők kilövésére. Amennyiben a célállat, vagy vesszőfogó csak lecsúszik, a bírók döntenek a további tennivalókkal kapcsolatban. 23.7. A verseny alatt sem versenyző, sem edző, sem csapatvezető nem közölheti senkivel a jelöletlen távú célok esetében a célok távolságát a célból, hogy ezzel bárki előnyhöz jusson. 23.7.1. A versenyzők között nem folyhat beszélgetés a távok becsléséről a csoportban. Egészen addig, amíg a lövéseket ki nem értékelték. 23.7.2. Csapatversenyen a három versenyző között, és/vagy az edzőjük között a beszélgetés megengedett, amennyiben a többi csapatot nem zavarja. A távokról a csapatvezető nem beszélhet. A csapattagok a lőállásban éppen lövő csapattársukhoz csatlakozhatnak, de kellő távolságra mögötte, s a csapat kommunikálhat ezen a csoporton belül. A csapat egy kísérőedzője is előremehet a lőállásig a csapattal és az edzővel, de hátul kell maradnia, amíg a csapat kimegy a célhoz értékelni. Amennyiben szükség van arra, hogy csapatonként egynél több személy vigye a csapat számára a tartalék íjakat, ezen személy(ek) a célállatot bemutató képnél tartózkodhat(nak), s nem nyújthatnak edzői segítséget a lövés alatt. A csapatnak együtt kell maradnia az edzővel (edzőkkel); a női csapat edzője nem mehet át a férficsapathoz és fordítva. Semmilyen kommunikáció nem megengedett az egy tagszövetségen belüli női és férfi csapatok edzői között a döntők folyamán.
A LÖVÉS ÁLTALÁNOS RENDJE VALAMINT A TEREP ÉS 3D VERSENYEKRE VONATKOZÓ IDŐKORLÁTOZÁSOK 24.1. A csoportok a meghatározott sorrendben, egyszerre kezdik meg a lövést a kvalifikációs és a kiesős fordulókban, a kijelölt célokra, és a fordulót az első, kezdő cél előtti célon fejezik be. A döntő fordulókban a csoportok egymást követően lőnek ugyanarra a célra. 24.2. Amennyiben a versenyzők száma meghaladja a verseny normál létszámkapacitását, további csoportokat lehet létrehozni, s a terepre küldeni, ha ez megoldható. A célokhoz kirendelt további csoportoknak meg kell várniuk az előző csoport lövéseit és annak értékelését, mielőtt rájuk kerülne a sor. 24.3. A versenyző rajtszámát a versenyző tegezén, vagy a combján köteles elhelyezni, a lőkarótól jól kell látszódnia, minden lövésfolyamat alatt. A versenyzőknek a számukra kijelölt karóktól a nekik meghatározott célra kell lőniük, lövésre kerülésük sorrendjéhez, illetve a rajtlistán való elhelyezkedésüknek megfelelően. 24.4. Felszerelésmeghibásodás esetén a lövésrend ideiglenesen változtatható. Bármilyen esetben kizárólag legfeljebb 30 perc áll rendelkezésre bármilyen típusú felszerelésmeghibásodás javítására. A csoport többi versenyzője ez alatt lőhet és pontozhatja a találatokat az éppen soron lévő célon, mielőtt az utánuk következő csoportokat maguk elé engedik. Amennyiben a javítás sikerül az időkorlát lejárta előtt, az érintett íjász technikai lövéseket adhat le a célra. Amennyiben a javítás később fejeződik be, az érintett íjász újra csatlakozhat a csoportjához, de az időközben a csoportja által lőtt célállatokra már nem lőhet. Amennyiben egy versenyző nem képes folytatni a versenyt betegségből, vagy rosszullétből kifolyólag a verseny kezdete után, a fentebb leírt előírások alkalmazandók. 24.5. A döntőkben a felszerelés javítására, illetve váratlan egészségi problémák kezelésére nem engedélyezhető extra idő. Csapatversenyeknél a csapat többi tagjai lőhetnek tovább. 24.6. Egy csoport versenyzői előreengedhetik maguk elé a sorban a többi csoportot a lövésre a kvalifikációs és a selejtező körök folyamán, de nem az elődöntők és a döntők fordulóiban. Ezt akkor tehetik meg, ha erről a változásról a szervezőket, vagy a bírókat tájékoztatják. 24.7. Amikor egy versenyző, vagy versenyzők egy csoportja, indokolatlan módon késést okoz a saját csoportjának, vagy más csoportoknak a kvalifikációs és selejtező körök során, az erre felfigyelő bíró köteles figyelmeztetnie a versenyzőt, vagy a csoportot egy első, írott figyelmeztetéssel a beírólapra. A megengedett időkorlát célonként 3 perc a Terepversenyeken, és egy perc a 3D versenyeken, attól az időtől számítva, amint a versenyző elfoglalja helyét a lőkarónál, amelyet a lehető leghamarabb meg kell kezdenie, amint a lőkaró szabaddá válik; A bíró, észlelvén, hogy a versenyző túllépte a lőidejét, vagy szükségtelen késést okoz, dacára a fenti eseményeknek, szóban figyelmezteti a versenyzőt, s egy második írásbeli figyelmeztetést ad a versenyző beírólapjára, megjelölvén az időt, és a figyelmeztetés dátumát;
A harmadik figyelmeztetés és minden további figyelmeztetés után a versenynek azon szakaszában, a versenyző a célon elért legmagasabb pontszámát veszíti el. Az időkorlát különleges esetben meghosszabbítható. 24.8. Az időtúllépésért kapott figyelmeztetések nem vihetők át egyik versenyszakaszból a másikba. 24.9. Az elődöntők fordulóiban, ha bíró kíséri a csoportot, szóban utasíthatja a versenyzőket a lövés megkezdésére és befejezésére (a lövéskezdésre indulj/rajt/ go, a lőidő leteltével állj/stop ). A terepversenyeken a bírónak sárga lapot kell felmutatnia figyelmeztetésként, amikor a 2 perces lövésidőből 30 másodperc maradt. A lövésidő letelte után a lövés nem engedélyezett; Amennyiben egy íjász a lövését azután adja le, hogy a bíró leállította a lövést, a versenyző vagy csapat elveszíti a célon elért legmagasabb értékű találatát. Az egyéni meccsek fordulóiban a 2 versenyző egy időben lő. A csapatdöntők fordulóiban a csapatok egy időben lőnek, a magasabb pontszámmal rendelkező csapat választhat, ki kezdi meg a lövést, a következő és az azt követő célokon az a csapat kezd, akinek kevesebb pontszáma van; ha döntetlen az állás, az a csapat, aki az első célon kezdett, elsőként fog lőni. 24.10. A medál meccsek 24.10.1. A meccs a lövésvezető bíró időmérő ellenőrzésével zajlik. A Terepversenyeken az egyéni versenyzők és a csapatok lövésideje 2 perc, melyet a lövésvezető bíró ellenőriz. Az egyéni indulók számára, a lövésidő akkor kezdődik, amikor a számukra kijelölt lőkarónál állnak; a csapat lövésideje akkor veszi kezdetét, amikor a piros lőkarónál állnak, egyenként adják le a lövést, a barebow kategóriájú versenyzők utoljára lőnek. 24.10.2. A meccs bírói ellenőrzés alatt zajlik. Terepversenyeken az egyéni versenyzők és a csapatok lövésideje 2 perc, melyet a bíró ellenőriz. A bíró akkor indítja a stoppert, amikor a 2 versenyző a számukra kijelölt lőkarónál áll (egyéni versenyzők); csapat esetében akkor, amikor a csapat összes versenyzője a piros lőkarónál áll. A 3D versenyeken az egyéni versenyzők lövésideje 1 perc, a csapatok lövésideje 2 perc, melyet a bíró a stopper indításával ellenőriz. Ez az idő akkor indul, amikor a versenyzők a számukra kijelölt lőkarónál állnak. 24.11. Amennyiben valamilyen okból kifolyólag a csapatdöntőkben leállítják a lövést, a bírónak le kell állítania a stoppert, s amint a lövés újrakezdhető, újra kell indítania azt, és a lövést folytatni.
LÖVÉSREND ÉS IDŐKORLÁT TEREPVERSENYEKEN 25.1. A versenyzők csoportban lőnek, melynek létszáma lehetőleg 4 fő legyen, de soha ne legyen kevesebb 3 főnél. A csoportok lehetőség szerint páros számú versenyzőkből álljanak. 25.1.1. Minden csoportban párokban lőnek, a következő forgásrenddel: A szervezőbizottság kijelöli a lőállások helyét; Az első párnak (a startlista első két helyén álló versenyzőnek) kell a lövést megkezdenie az első, a csoportnak kijelölt célnál; A következő célnál a másik párnak kell megkezdenie a lövést; a pároknak forogniuk kell minden ezt követő célnál a verseny folyamán; Ha a csoport versenyzői egyetértenek abban, változtathatnak a fenti rendelkezésen és pár beosztáson, vagy a lőállásban való helyeiken; Ha három versenyző van egy csoporton belül, a startlista első két helyén álló versenyzők (az alacsonyabb rajtszámmal rendelkezők) alkotják az első párt, a harmadik versenyző pedig a második párnak tekinthető a forgásrendet illetően. Ez a versenyző mindig a lőkaró bal oldaláról fog lőni; Amennyiben elég tér áll rendelkezésre a lőkarónál, a csoport minden versenyzője egy időben, egyszerre lőhet. 25.1.2. Lövés 40 cm-es lőlapok blokkjaira: a 4 lőlapot négyszögletes formában kell elhelyezni. Az első két lövő párból a bal oldalon lövő versenyző a bal felső lőlapra lő, míg a jobb oldalon lövő versenyző a jobb felső lőlapra fog lőni. A soron következő versenyző pár lő másodjára, a bal oldalon lövő versenyző a bal alsó lőlapra lő, míg a jobb oldalon lövő versenyző a jobb alsó lőlapra lő. 25.1.3. Lövés 20 cm-es lőlapok blokkjaira: Az először sorra kerülő párból az első a bal oldalon lő, és az első oszlopra fog lőni, míg a jobb oldalon lövő versenyző a harmadik oszlopra lő. A másodszorra sorra kerülő pár közül a bal oldalon lövő versenyző a második oszlopra lő, a jobb oldalon lövő versenyző a negyedik oszlopra lő. A versenyzők tetszőleges sorrendben lőhetik vesszőiket, egyet-egyet minden célra.
LÖVÉSREND ÉS IDŐKORLÁT 3D VERSENYEKEN 26.1. Az össze kategóriában való nevezés során, a rajtszámok, és a csoportokba, és a célokhoz való rendelés sorsolással dönthető, külön a férfiak és a nők számára. Minden csoport 3 és 6 közötti versenyzői létszámból álljon (a csoportok, amennyiben lehetséges, páros számú versenyzőkből álljanak fel), amelyekben nem több, mint kettő versenyző lehet azonos tagszövetségből, a kvalifikációs és selejtező körök ideje alatt. A különleges esetekben a Versenybírói Bizottság és a Technikai Megbízott dönt (ld. a 2-es sz. Szabálykönyv 73. oldalán, a 3.15.-ös cikkelyt, a Startlista kialakítása és a 74. oldalon lévő 3.16.-os cikkelyt, az Újrabesorolás c. pontokat.) 26.2. Csapatversenyek esetében a versenyzőket a következő kategóriákból kell kiválasztani: egy csigás íjász, egy longbow-s íjász, s egy ösztönös vagy barebow kategóriában lövő íjász. 26.3. Ha a csoport nem dönt másképpen, a legalacsonyabb rajtszámmal rendelkező íjász legyen a csoport vezetője, ő felel a csoport irányításáért és vezetéséért. 26.3.1. Amint a lőállás (lőkaró) szabaddá válik, a csoport első versenyzője, vagy az első két versenyzője a célállatot bemutató kép melletti várakozóhelyről a lőkaróhoz megy, amelyen hamar az lehetséges. A csoport többi tagja megfelelő távolságban mögöttük marad. 26.3.2. A versenyzők számára lövés előtt nem megengedett a lőkaróhoz való közelítés, illetve a lőkaró mögött rövid távolságról állva, a távolságot megbecsülni. 26.3.3. A csoportban minden, párban lövő versenyző lövésrendje a következő szerint váltakozik: A csoportban a legalacsonyabb rajtszámmal rendelkező íjászok kezdik a lövést az első célon, utána a legmagasabb versenyzői számmal rendelkező versenyző következik a sorban stb.; A célon utolsóként lövő pár, vagy egyetlen versenyző elsőként kezd lőni a csoportnak kijelölt következő célon; őket követi a lövésben az előző célon kezdett pár. A versenyzőknek a lövések sorrendjében váltakozniuk, forogniuk kell a verseny folyamán. 26.3.4. Amennyiben a versenyző, teljesítvén az első teljes kvalifikációs kört, de egészségi problémája miatt nem képes elkezdeni a második kvalifikációs kört, úgy nem vehet részt az első selejtező körön (az első 16 versenyző kerül be a két kvalifikációs körön lőtt összesített pontszámaik alapján). Amennyiben a versenyző megkezdte a versenyzést a második kvalifikációs körön, de nem képes a teljes kört teljesíteni egészségi problémája miatt, úgy nem vehet részt az első selejtező körben (az első 16 versenyző kerül be a két kvalifikációs körön lőtt összesített pontszámaik alapján). 26.4. Lövésre fordítható idő 26.4.1. Egyéni versenyzés esetén: 26.4.1.1. Egy versenyzőnek egy perc áll rendelkezésre, két lövés leadására a kvalifikációs körökben és célállatonként 1 lövés leadására a selejtező körökben és a döntők fordulóin. Amint az előző csoport végzett a célon, s a lőkaró szabaddá válik, a soron következő csoport a várakozó helyről elindul a célállatot bemutató kép
melletti várakozóhelyre. Amint az előző csoport elhagyta a célt, s biztonságos távolságra vannak, a lövésben következő csoport a célállatot bemutató kép melletti várakozóhelyről elindulhat a lőkaróhoz (lásd 23.2.-es cikkely), s a csoport elsőként lövő versenyzője megkezdheti a lövést. Biztonsági okból, s az időkorlát miatt, a vessző csak a lőkarónál helyezhető fel az idegre. 26.4.1.2. A csoportban a lövésre vonatkozó egy perces időkorlát minden versenyző számára akkor veszi kezdetét, amikor a versenyző a lőkaróhoz érkezik. 26.4.2. Csapatverseny esetén: 26.4.2.1. A csapat selejtezőkörben 2 perces időkorlát áll rendelkezésre, ami akkor veszi kezdetét, mikor az első csapat a lőkaróhoz érkezik. Előzőleg a bírónak ellenőriznie kell, hogy a csapat készen áll-e a lövésre, s ezt követően utasítania kell a csapatot, hogy induljon a lőkaróhoz. Amikor az első csapat végzett a célon, s a lőkaró szabaddá válik, valamint visszatért a várakozási helyre (a célállatot bemutató kép mellé), ugyanaz az eljárás vonatkozik a másik csapatra, mint az előző csapatnál. Biztonsági okokból, s az időkorlát miatt, a vessző csak a lőkarónál helyezhető föl az idegre. PONTOZÁS 27.1. A pontozás akkor veszi kezdetét, miután a csoport minden versenyzője lőtt a célra. 27.1.1. Amíg a csoportban másképp nem döntenek, a legalacsonyabb rajtszámmal rendelkező versenyző legyen a csoport vezetője, s ő lesz a felelős a csoport vezetéséért. A sorban következő második és harmadik alacsonyabb rajtszámmal rendelkező versenyzők legyenek a pontbeírók, s a negyedik versenyző jelölje a találatot, amennyiben az alkalmazható. Három versenyzőből álló csoport esetén, a csoport vezetője is jelölje a találatokat, amennnyiben az alkalmazható. Terepversenyeken, a versenyzők csoportja addig nem hagyhatja el a célt, ameddig az összes találat helyét nem jelölték a célon. 27.1.2. A pontozók (beírók) kötelesek rávezetni a beírólapra a célok pontos számát, s sorrendben lefelé a találatok pontos értékeit, amit név szerint az a versenyző közöl, akihez a célban lévő vessző tartozik. A csoporthoz tartozó íjászoknak ellenőrizniük kell minden egyes vessző bemondott találati értékét. A beírólapon a vessző kihúzása előtt a pontok korrigálhatók tévedés esetén. 27.1.2.1. A döntőkben, a bíró kísérheti a csoportot, ellenőrizvén a pontozást, vagy minden egyes célok várhat a csoportokra. A Szervező Bizottság kijelölhet egy megbízottat, aki hordozható nagy beírótáblán rögzíti a csoportok által elért pontszámokat. Az érmekért folytatott versenyeken két beírótáblát kell biztosítani, egyet az aranyéremért, s egyet a bronzéremért vívott versenyeken. 27.1.2.2. A 3D versenyeken az összes találati zóna érvényes, kivéve, ha a lőkarónál másképpen jelölik. 27.2. Egy vessző értékelése s pontozása a vesszőtestnek a célban lévő pozíciójához mérten történik. Amennyiben a vesszőtest két zónát érint egyszerre, vagy a kettő közti határvonalon van, azt a találatot a magasabb pontértékű találati zónában lévőnek kell értékelni.
27.2.1. Sem a vesszőkhöz, sem a lőlaphoz, vagy vesszőfogóhoz nem szabad hozzáérni addig, amíg az összes találatot nem értékelték és a pontokat nem ellenőrizték. 27.2.2. Amennyiben a cél találati zónájának a határvonalai hiányzanak (nem láthatóak), beleértve a zónákat elválasztó határvonalat (vagy ahol két szín találkozik), vagy az elválasztó vonalat egy vesszőtest fedi el, akkor egy képzeletbeli vonallal helyettesítjük azt a vesszők értékelésénél, ha a vesszők a fentiek szerint érik a célt. 27.2.3. A célba beágyazódott vesszőt, amely a vesszőfogóban, vagy a célállatban maradt, de nem látszódik, csak a bíró értékelheti. 27.2.4. Visszapattanó, vagy a célon átlőtt vessző esetében, a pontozás a következőképpen történik: Amennyiben a csapat összes versenyzője egyetért és megegyezik abban, hogy a vessző visszapattant, vagy keresztülment a célon, a csoport megegyezhet a lövés kiértékelésében is. Terepversenyen, amennyiben nem jutnak egyezségre az ilyen eset pontozását illetően, a versenyző a találati zóna legalacsonyabb pontszámú, jelöletlen értékét kapja. 3D versenyeken, ha nem egyeznek meg a pontozást illetően, a találat értéke nullával egyenértékű. 27.2.5. Az a vessző, amelyik eltalál egy: 27.2.5.1. Másik vesszőt a nockjánál fogva, annak találati értéke megegyezik az eltalált vessző találati értékével. 27.2.5.2. Másik vesszőt, majd ezután lepattanása után a célba csapódik, úgy értékelendő, ahova a célba csapódott. 27.2.5.3. Másik vesszőt, majd bepattan a célba, annak találati értéke megegyezik az eltalált vessző találati értékével, amennyiben az eltalált vessző sérüléséről azonosítható. 27.2.5.4. Más lőlapot vagy más célt ( idegen lövés ), mellélövésnek értékelendő. 27.2.5.5. A pontozáson kívül eső zónát a lőlapon vagy a 3D célon, ebben az esetben a lövés mellélövésnek értékelendő. 27.2.5.6. A mellélövést a beírólapon M betűvel kell jelölni. 27.2.6. Amennyiben a Terepversenyeken több, mint 3 vesszőt, a 3D versenyeken több, mint 1 vesszőt, vagy 2 vesszőt találnak a célban, amely ugyanahhoz a versenyzőhöz tartozik, vagy a lővonal/lőkaró előtti területen, csak a három legalacsonyabb pontértékű vessző (a Terepversenyeken és a csapatversenyen), a 3D verseny esetében a legalacsonyabb pontértékű vessző (vagy a 2 legalacsonyabb pontértékű vessző, a kvalifikációs körökben) értékelhető. Amennyiben a versenyzőnél, vagy a csapatnál kiderül, hogy ismét megtörténik ez az eset, kizárható(k) a versenyből. 27.2.7. Ha kettő, vagy annál több lövést adnak le ugyanarra a 20 cm-es lőlapra, úgy tekintendő, hogy a lövés annál a célnál befejeződött, s csak a legalacsonyabb pontértékű vessző értékelhető. A másik vessző, vagy vesszők ugyanazon a lőlapon, mellélövés(ek)nek értékelendő(k). 27.3. Kivételt képezve a 27.3.2.-es cikkely - ben leírt holtversenyek eseteitől, a holtversenyek minden körben a következő szempontok alapján értékelendők: 27.3.1. Az összes körben előforduló holtversenyek esetében, kivételt képezve a lentebb leírtaktól: Egyéni versenyzők és csapatok esetében: - Terepversenyeken a legnagyobb számú 5-ös és 6-os találat (3D versenyek esetében a legnagyobb számú 10-es és 11-es találat) - Terepversenyeken a legnagyobb számú 6-os találat (és 3D versenyeken a legnagyobb számú 11-es találat)
- Ezután, ha a versenyzők még mindig azonos pontszámmal rendelkeznek, s továbbra is holtverseny áll fenn, úgy a selejtező fordulók utáni rangsorolás megállapítására, azaz a döntőkbe való bejutáshoz éremfeldobással kell a sorrendet eldönteni. 27.3.2. Ha holtverseny lép fel a selejtező fordulókba való besorolás előtt, a verseny egyik szakaszából a másikba történő továbbjutás alkalmával, vagy egy döntő forduló után, az érmes helyezések eldöntésénél lép fel holtverseny, szétlövéseket kell alkalmazni a holtverseny eldöntéséhez: 27.3.2.1. Egyéni verseny esetében: Egy vesszős szétlövés pontszámért; Ha a pontszám ugyanaz, a középponthoz közelebb lévő vessző dönti el a továbbjutást; ha a távolság mindkét vessző esetében megegyezik, további egy vesszős szétlövést kell alkalmazni addig, amíg a döntetlen fennáll; A lövésidő szétlövés esetén 1 perc. 27.3.2.2 Csapatverseny esetében: Három vesszős sorozat (minden versenyző egy vesszőt lő, pontszámért); Ha a szétlövések után is fennáll a holtverseny, az a csapat nyer, amelyiknek a találata közelebb van a középponthoz; Amennyiben ezek után még mindig döntetlen az eredmény, a második, (vagy harmadik), a középponthoz közelebb levő vessző fogja meghatározni a győztest. A csapatszétlövésben a lövésidő maximum 3 perc a terepversenyek esetében, és 2 perc a 3D versenyek esetében. 27.3.2.3. Terepversenyeken a szétlövés a szétlövésben részt vevő kategória legnagyobb távolságán történik, amelyhez külön céltáblát is kijelölhetnek. 3D versenyeken, a kvalifikációs és kiesős sorozatokban sorra kerülő szétlövések külön, erre a célra kihelyezett célállatra történnek. A célok a központi gyülekező hely közelében legyenek kihelyezve. 27.3.2.4. A szétlövésre akkor kerül sor, amint a holtversenyben részt vevő kategória összes beírólapját leellenőrizték. Azt a versenyzőt, aki nem jelenik meg a szétlövésen 30 percen belül, azt követően, hogy őt és csapatkapitányát értesítették, vesztesnek hirdettetik ki. Amennyiben a versenyző és csapatkapitánya elhagyja a versenypálya helyszínét, annak ellenére, hogy hivatalos megerősítés nincs az eredményről, de ily módon nem értesül a szétlövés tényéről, azt a versenyzőt vesztesnek ítélik meg. 27.3.2.5. Döntetlen esetén az elődöntőkben történő szétlövés terepversenyeken az utolsó célon történik, 3D versenyeken egy további, ötödik célon. Az éremdöntőkben a szétlövést a terepversenyeken az adott kategória legnagyobb távolságán kel lelőni; 3D versenyeken egy külön, erre a célra kihelyezett ötödik célon. 27.4. A beírólapot a beírón kívül a versenyző is aláírja, ezzel a versenyző elismeri, hogy egyetért minden találat értékével, a végeredménnyel (azonos mindkét beírólapon), terepversenyek esetében az 5-ös és 6-os találatok számával, 3D esetében a 10-es és 11-es találatok számával. A beíró saját beírólapját, saját csoportjának olyan versenyzője írja alá, aki más tagszövetségnek a versenyzője. 27.4.1. A rendezők nem kötelesek olyan beírólapot elfogadni, vagy bejegyezni, amelyet nem írtak alá, nem tartalmazza a végeredményt, a terepversenyeken az 5-ös és 6-os találatok számát, 3D versenyeken a 10-es- és 11-es találatok számát, vagy amely matematikai hibákat tartalmaz. A rendezők vagy hivatalos megbízottak nem kötelesek megerősíteni bármely leadott beírólap pontosságát, azonban ha a szervezők és hivatalos megbízottak észlelnek egy bejegyzési hibát, kötelesek azt a hibát, s az abból következő eredményt korrigálni, s ezt az eredményt hivatalossá tenni. Bármely ilyen típusú korrekciót a verseny következő szakasza előtt kell elvégezni.