Fizia 8. Előaá
A geomeiai opia elvei I. A láhaó aomáy (EMH): 400 m < λ < 750 m Láu, hogy a íhullám egy olya azvezáli hullám, amelybe az eleomo é mágee éeőég-ompoee meőlegee egymáa é a hulláma a Poyig-veo álal meghaáozo ejeéi iáyáa. A íhullám zaba ébe (váuumba vagy levegőbe, aaálymee aomáyba) egyee voalba eje c éyebeéggel. Féme vezeő í elüleéől úgy veői viza, hogy a beeéi é a vizaveőéi zög megegyezi.
A geomeiai opia elvei II. Dieleiumoba: Töémuaó: v < c c v a éy eveciája em válozi: c λ vt T λ
A geomeiai opia elvei III. Féyöé v c ADi β ADiα c v Schelliu-Decae övéy: Álaláo alaja: iα i β iα i α
A geomeiai opia elvei IV. Féyöé v AC v CB ) ( v l v ) ( v v l 0 ) ( v v l ) ( i l α i β i i v v β α c v iα i β
A geomeiai opia elvei V. Féyöé A éy olya pályá eje az egyi poból a máiba, amelye az jellemző, hogy a hullámejeéhez züége iőaam a legöviebb. Ha: ( ) B A B B v A Fema-elv: A () mi. c c co. B A () mi.
A geomeiai opia elvei VI. A geomeiai opia övéyei éyugaaa é azo ejeéée voaoza. Az eleomágee hullámoól aula a λ 0 haáámeebe vizaajá a geomeiai opia zabályai.. A éy(ugá) egyee voalba eje.. Külöböző özege haáelüleei a éyugá egy éze eleálói, má éze éyöé zeveve behaol a mái özegbe. 3. A zupepozíció elvéből öveezőe é vagy öbb éyyaláb áhalaha a é egy pojá (aomáyá) aélül, hogy zavaá egymá. 4. Ameyibe a éyugá az egyi poból a máiba egy meghaáozo pályá hala, ao vizaelé a máoi poból az eeeibe ugyaazo az úo eje a éy. (Féyugaa megoíhaóágáa elve.) Fema-elv
Képaloá gömbüöel I. Töélee óuzálá: paabola üöel Fóuzálá humoú gömbüöel:?
Képaloá gömbüöel II. OP R (ugá) OFcoα R Ki zöge: α << a coα R Fóuzálá leépezé???
Képaloá gömbüöel III. Homoú üö K T K T K: ép ha > < < ha < < > ha Nagyíá: K N T N Az / zabály: (Foío-álláú, valói ép.)
Képaloá gömbüöel IV. Booválozó üö Homoú üö < T K (Egyee-álláú, agyío, viuáli ép.) N
Képaloá gömbüöel V. ombuú üö Ki zöge az R/ (Egyee-álláú, iciyíe, viuáli ép. Nagy láózög!!)
Képaloá lecével I. Véoy lece i zöge: α gα iα é β gβ iβ? AB g(α β) α β AB Riα Rα iα i β α β R Dawi-i evolúció: zem
Képaloá lecével II. ) ( ) ( ) i( i α α α β α γ β α γ β α γ γ ) ( ) ( R R AB α α α R D ) ( Diopia: Véoy lece
Képaloá lecével III. Véoy lece ha > < < ha < < > ha
Képaloá lecével IV. A agyíó (lupe) Véoy lece N A lupe agyíáa: 0.5 N Megállapoá zei: a izáláá ávolága 0.5 m Egy gyűjőlece agyíáa jellemzőe é 8 özöi éé.
Képaloá lecével V. A máoi lecéél ee a épávolága a (-)-zeee lez a ágyávolág. D e D D Diopiá özeaááa zabálya: Ké lece D e
Képaloá lecével VI. ) ( é ) ( R R ) ( R R < 0 gyűjölece (agyíó) zóólece
Képaloá lecével VII. Lecehibá Széiu abeáció: Kóma (vagy üööhiba) Komaiu abeáció:
Képaloá lecével VIII. Lecehibá oigáláa Aphéiu lecével Leceeze alalmazáa (egymá hibái ieji )
A elje vizaveőé (oáleleió) Haázög: α h i90 iα o h Toáleleió: α α h
A ávcő I. Keple-ezeű ávcő: Foío álláú ép: Egyee álláú ép: β gβ N α gα
A ávcő II. Newo-ezeű ávcő:
A miozóp I. Ké lece: objeív, oulá
A miozóp II. N obj. << 0.5m N o. 0.5 0.5 N N obj. N o. 0.5 Egy opiai miozóp agyíáa jellemzőe 50 é 3000 özöi éé.
Ieeecia I. EMH zupepozíció Kouív ieeecia Deuív ieeecia ϕ (π) ϕ ()π
Ieeecia II. Láhaó ieeecia eléele: ohee hullámo
Ieeecia III. Síhullámo ieeeciája: Gömbgullámo ieeeciája: (emoáció haghullámoal) (özö egelye meőlege eyő)
Ieeecia IV. ( ) ϕ co I I I I I Taulu (EMH elmélee): ( ) co I I I I I Eőíé va (ouív ieeecia): π λ π λ π,,3,... Kiolá va (ouív ieeecia): ) ( π λ π λ π λ azaz: azaz: ) ( λ
Ieeecia V. A Youg-éle éée ieeecia íéle: l l l l Maimáli ieziá λ : l l λ << l é << l. özelíé: ( ) / l l l ( ) / l l l l lλ ma. eőíé: ) ( mi. lλ iolá:
Ieeecia VI. Ieeoméee Egy hullám eleióál ϕ π áziolá zeve, ha iább özegből éezi űűbb özeghez; vizo ic áziválozá, ameyibe a űűbb özegből éezi a özeghaához. Newo gyűű
Ieeecia VII. Ieeoméee Michelo ieeomée: Mach-Zhee ieeomée:
A éy polaizációja Lieáia polaizál éy: E Ciuláia polaizál éy: E Polázűő: Mahlu-övéy: I I 0 co ϕ