Anderson, Laurie Halse (1961-): Hadd mondjam el... / Laurie Halse Anderson ; [ford. Csatári Ferenc]. - Budapest : Animus, 2006. A tizennégy éves Melinda átlagos amerikai középiskolás, aki egy nyári bulin valami olyat tesz, aminek következtében legjobb barátai, iskolatársai mind hátat fordítanak neki. Az elszigetelt, kiközösített lány szeretne magyarázatot adni érthetetlen viselkedésére, de bár minden vágya, hogy újra a közösséghez tartozzon mégsem képes beszélni. A folyton egymással veszekedő szüleire nem számíthat, egyedül Mr. Freeman, a művészetek tanára próbálja meg a benne dúló érzelmek kifejezésére rábírni. Segítségével a tanév befejeződésével végre átszakad a gát, feltörnek a szavak és Melinda egykori legjobb barátnőjének, Rachelnek beszámol a házibulin történtek borzalmairól. A szerző díjnyertes, több nyelvre lefordított, drámai erejű, ugyanakkor az iróniát sem nélkülöző könyve megrázó és elgondolkodtató olvasmány érdemes ajánlani a főhőssel egykorú lányok körében. Balázs Ágnes: Lufi és Szamóca. Bp.: Móra, 2006. 205 p. Ajánlja: Komondi Gabriella, Berzsenyi Dániel Könyvtár, Szombathely, www.hunra.hu A pályafutását színészként kezdő, majd 2001-ben a nagyközönségnek az Isteni show című musical szövegírójaként és zeneszerzőjeként bemutatkozó Balázs Ágnest az utóbbi időben gyerekeknek szóló könyvek írójaként ismerjük. A Lufi sorozat első kötetét a kiskamaszok figyelmébe ajánlom. Megismerkedhetünk az ifjúsági regény főszereplőivel, Lufival, aki fiúsan gézengúz kilencéves lány, Szamócával, aki egy évvel idősebb Lufinál és fiú, Kamillával, az aranyhörcsöggel és Tornádóval, a kutyával. Lufi már a történet elején bajba keveredik, és Szamócával sem mindennapi módon ismerkedik meg. Idomítható-e Kamilla, az aranyhörcsög? Mi a legesleggyönyörűbb ajándék, amit a szüleitől kaphat az ember karácsonyra? Lehet-e szerelmes a nagymama is? A vidám történetből minden kiderül és sok-sok izgalmas kaland részese lehetsz. Ha tetszett az első rész, olvasd el a Lufi sorozat többi kötetét is! Bálint Ágnes (1922-2008): Hajónapló / Bálint Ágnes ; [Sajdik Ferenc rajz.]. - 6. kiad. - Budapest : Móra, 2010. - 137, [2] p. Ajánlja: konyvtar.hu/konyv/31859 A bátor Faragó Laci és a "kisokos" Radó ötödikesek, és néhány dologban különböznek ugyan, de mindketten szeretnének "elhajózni" a hétköznapokból - egy vidám, színes, felejthetetlen nyaralásba. Rátalálnak Ramónára, a korhadozó bárkára, ami évek óta Dunaszigetiben, egy öbölben várja a jobb napokat. A két barát kiharcolja, hogy - mint az igazi tengerészek - a nyarat a hajón tölthessék. Játszótársat szereznek, még egy vizslára is szert tesznek, "aki" alig várja már, hogy kedvére kifutkározhassa magát. Végre megkezdődhet a nagy kaland. Ekkor Faragó naplója hajónaplóvá változik át. A vizsla gazdáit, az egész Dávid családot sikerül kigyógyítani lelki betegségükből, a 84 éves Dédike is talpra áll, és "húsz évet fiatalodik". Leköltözik Dunaszigetibe az egész család. A sok jó cselekedet mellett a két kis hős nem győzi élvezni az egészséges életet, a vizet, a napfényt, és legfőképp az önállóság örömeit. Az írónő kedves humorával, természet- és emberszeretetével arra tanítja olvasóit (a szülőket is!), hogy fegyelmezett szabadsággal, sok fantáziával hogyan lehet gazdaggá tenni a vakációt, és a gyermekkor világát. Sajdik Ferenc mulatságos illusztrációi jól illenek a "napló" könnyed hangvételéhez. Békés Pál (1956-2010): A Bölcs Hiánypótló / Békés Pál ; [Sajdik Ferenc rajz.]. - 2. felúj. kiad. - Budapest : Móra, 2009. - 123, [4] p. Ajánlja: Katona József Könyvtár, Kecskemét A kétbalkezes varázsló, A Félőlény, Doktor Minorka Vidor nagy napja A Bölcs Hiánypótló néhány nagyszerű, gyerekeknek szóló olvasmány Békés Pál történetei közül. Jó szívvel ajánljuk valamennyit, de bővebben most az
Édes anyanyelvünk pályázaton díjnyertes Bölcs Hiánypótlóval ismertetünk meg benneteket. Már a tartalomjegyzéket böngészve látható, hogy nem mindennapi események várnak rátok: betekinthettek a hiánypótlás dolgos hétköznapjaiba, megtudjátok, milyen az, amikor végzetes csapás zúdul a világra, kiderül, mit tartalmaz a Bölcs Hiánypótló végrendelete, sőt tanúi lehettek a történelem első lyukcsatájának. Különlegesek a Bölcs Hiánypótlóhoz vándorló szereplők is: Venyige II, a csupasz szőrös rém, Pontos Idő, egy óra, amelyiknek nincs időérzéke, a Lyuk, aki megunva, hogy bárhová is költözzék, mindenhol bevarrják, betömik, inkább vándorútra kel. Ám a Hiánypótló, akinek a kapujában sorban állnak a töröttek, repedtek, görbék, csorbák, csálék, nem érdemelné meg a Bölcs nevet, ha pótolná az időérzéket vagy a szőrt. A magyarázat peidg egy bölcshöz mérten egyszerű: Tele a világ szőrös rémekkel. Versengenek egymással, hogy melyik undorítóbb. De te vagy az egyetlen csupasz szőrös rém. Az egyetlen, akin nevetni lehet. Ettől vagy te. Berkes Péter (1931-): Utánam, srácok! : regény / Berkes Péter. - Szeged : Könyvmolyképző K., 2005. - 296, [3] p. Ajánlja: www.bpg.hu/?aloldal=1&kat_id=52...id=49 Az iskolában két rivális csapat alakult ki. Az egyiket Andris vezeti, a másik Lada bandája. Ladáék inkább pofonokkal próbálnak érvényesülni, Andris viszont nagy mestere a kémiai és fizikai trükköknek. Amikor Andrisék birtokba vesznek egy leselejtezett villamoskocsit, Ladáék egybõl el akarják foglalni a remek bázist. Andrisék viszont hidrofestéket zúdítanak a behatolókra, aminek a hatása sem marad el hangzatos neve mögött. Erőszak, viszályok, cselek és küzdelem: ezek bőven találhatók a történetben. Végére a gonosz bandavezér is jó útra tér. Lopás, nyomozás, verekedés, box, fortély és mindez egy hetedikes korú osztály tanulói között.. Több évtizede jelent meg ez a regény először. Modern történeteinkhez képest nem durva, sőt, egyenesen barátságosnak mondható a bandaháborút bemutató történet. Berg Judit (1974-): Rumini / Berg Judit ; [Kálmán Anna rajz.]. - 3. kiad. - Budapest : Pozsonyi Pagony, cop. 2009. - 215 p. Berg Judit gyermekregénye, 2007 gyermekkönyve, IBBY díjas történet, amely a kisiskolásoknak szól. Kálmán Anna fekete-fehér rajzai rendkívül érzékletesen jelenítik meg a címszereplő kisegeret, Ruminit. A történet helyszíne, Pelevár ugyancsak mesébe illő, különleges hely, amely egyfelől a világ legnagyobb kikötője, másfelől pedig egy olyan csodabazárral is rendelkezik, ahol igazi különlegességeket, máshol fel nem lelhető kincseket talál az ide tévedő vásárló. Ilyen például a láthatatlanná tévő kalap, valamint a csodakenőcs, a zsugorító és növesztő por, nem is beszélve a látószelencéről és azokról a régi fegyverekről és pajzsokról amelyekre a tengerek vándorainak igencsak fáj a foga. A történet szerint erre a szigetre tart a Szélkirálynő névre keresztelt hajó Bojtos Benedek kapitány vezetésével. A hajó kapitánya miután kimentette Ruminit az egérharamiák közül maga mellé veszi a kalandra éhes kisegeret hajósinasnak. És ezzel kezdetét veszi az izgalmas történések sorozata, melynek nyomán az olvasók képzeletben behajózhatják a Ragacs-tengert, átkelhetnek a Sárkány szoroson, és megannyi életveszélyes kaland részesei lehetnek, az izgalmakat pedig még az is fokozza, hogy közben nyoma vész Rumininek Bodker, Cecil (1927-): A szellemleopárd / Cecil Bodker ; ford. Árkos Antal. - Budapest : Animus, 2002. - 183, [2] p. Ajánlja: www.moly.hu/konyvek és www.egyszervolt.hu/napocska/konyv/ajanlo Ez az érdekes és nagyon izgalmas regény a messzi Afrika egyik kevéssé ismert országában, Etiópiában játszódik. Hőse egy bátor kisfiú, aki elhatározza, hogy a törzsfőnöknek bepanaszolja, és a vadászokkal megöleti azt a leopárdot, amelyik a szegény parasztok tehéncsordáit folyton megrabolja. Elindul hát a törzsfőnökhöz, de sosem jut el hozzá, helyette veszélyes kalandokba bonyolódik. Nemegyszer bizony az élete is kockán forog, hiszen megtudja a szörnyű titkot, hogy a teheneket nemcsak a leopárd rabolja. Mint kiderül létezik egy másik leopárd is, a szellemleopárd A regény az ő embertelenségét mutatja be, és ezzel állítja szembe a kisfiú tisztaságát, őszinteségét. A váratlan fordulatokban gazdag regény méltán nyerte el a legnagyobb kitüntetést, az Andersendíjat.
Bosnyák Viktória (1966-): Tündérboszorkány : regény fiúknak és lányoknak / Bosnyák Viktória ; [ill.... Falcione Sarolta]. - Szeged : Könyvmolyképző K., 2007. - 119 p. Ajánlja: http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok Jóhegyi Laciról első látásra bárki megmondja, hogy nem az iskolai focicsapat sztárjátékosa, de még csak nem is a helyi természetjárók kiválósága. Sokkal inkább megállja a helyét az a megállapítás, miszerint ő egy könyvmoly. Mindezek ismeretében nem csoda, hogy a nyári szünet végét jelentő évnyitóra, melyre a Békés Utcai Általános Iskolában került sor, Laci sápadtfehér bőrszínnel és zörgő csontokkal állított be, hogy megkezdje a negyedik tanévet. És már rögtön az elején vészhelyzetbe is került. No nem azért, mintha a többiek, akik napbarnított bőrrel, a szabadban eltöltött mindenféle tevékenységtől megizmosodva jelentek meg, bántani akarták volna, egyszerűen csak nem hozott magával semmi tűrhető olvasnivalót. Ami az ő szóhasználatában annyit jelent, hogy nincs nála olyan könyv, amit kényelmesen begyűrhet a pólója alá, és így feltűnés nélkül beviheti az éppen aktuális órára, ahol aztán a pad rejtekében nyugodtan belefeledkezhet. Szegény Laci úgy érzi, olvasnivaló nélkül nem képes szembenézni az első tanítási nap viszontagságaival, ezért első útja az iskola legfelső emeletére vezet, ahol valamilyen közelebbről nem ismert okból annak idején a könyvtárat berendezték. És ahol a bibircsókos orrú, találóan Morc Aranka nevű könyvtáros üldögél olvasni vágyó nebulók nélkül, magányosan. Talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy már tavaly is csak Laci volt az, aki feljárt hozzá tűrhető olvasnivalóért. Pedig mennyi titok és izgalom vár azokra, akik találkoznak az általános iskolában honos tündérboszorkányokkal és más hasonló szerzetekkel. Sőt a történet végére talán az is kiderül, kik azok a tündérkönyvtárosok, és miért ajánlják Bosnyák Viktória első regényét. Curtis, Christopher Paul: Bud vagyok, uram! / Christopher Paul Curtis ; ford. Damokos Katalin. - Budapest : Animus, 2003. - 222 p. Ajánlja: Móra Ferenc Városi Könyvtár, Szentgotthárd A 10 éves Bud Caldwell négy éve él intézetben. Akkor került oda, mikor édesanyja meghalt. Az otthon a tanév befejeztével, a vakáció idejére nevelőszülőknél helyezte el a bent lakókat. Bud-dal is így történt. Azonban mindjárt az első napon összeverekedett a család elkényeztetett fiával, ezért megszökött.úgy gondolta, intézetbeli társával, Jerryvel Nyugatra indul gyümölcsöt szedni, s ezzel tartja el magát. Miután azonban ez a terve meghiúsult, elindult, hogy megkeresse az apját - legalábbis, akit annak gondolt. Úgy hitte, az a néhány emlék, amit anyja ráhagyott - néhány szórólap egy híres zenészről és a bandájáról, pár megírt, felcímkézett kavics - elegendő ehhez. Számtalan mulatságos és megható kaland után Bud végül is megtalálja, akit keresett - csak éppen nem az apja, hanem a nagyapja a híres zenész, akitől zsarnoki természete miatt a lánya megszökött. Csukás István (1936-): Ló az iskolában : két kisregény / Csukás István ; [ill....mayer Gyula,... Sajdik Ferenc]. - Szeged : Könyvmolyképző, 2007. - 109, [1] p. Ajánlja: Móra Ferenc Városi Könyvtár, Szentgotthárd A könyvben szereplő két kisregényt a szereplő személye kapcsolja össze: Gajzágó István a Hogyan lettem filmszínész?-ben második, a Ló az iskolában című műben negyedik osztályos tanuló. Az első írás egy reklámfilm forgatásának történetét mondja el. A másodikban Pityikének a lóról kellene házi feladatot írnia. Ez nagyon nehezen sikerül. Hiába kér segítséget állatoktól, nagyapja fényképétől, a felnőttektől. Több helyen fordul meg dolgavégezetlneül - a Vidám Parkban, az Állatkertben, a cirkuszban, sőt még egy filmforgatáson is jár -.mígnem egyik szomszédjuk segítségével mégiscsak találkozik egy igazi lóval, aki egy hintó élén a szállodai turistákat fuvarozza városnéző körútjukon. A történet tehát jól végződik: a kisfiúnak nemcsak iskolai feladatát sikerül teljesítenie, hanem a hintó gazdájában még új barátra és értelmes szünidei időtöltésre is lel.
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben / Fehér Klára ; [Réber László rajz.]. - 7. kiad. - Budapest : Móra, 2010. - 224, [5] p. Ajánlja: Varanka Krisztina, Faludi Ferenc Városi Könyvtár, Körmend A regény főszereplője a 15 éves Horváth Katalin,aki középiskolába jár, jó tanuló, az átlagosnál élénkebb fantáziával megáldott, és szinte mindig történik vele valami. Vagy azért, mert nagyon szeretne valamit, vagy azért, mert egyáltalán nem. Persze, Kati nem (nagyon) esik kétségbe,és próbálja a helyzet előnyeit szem előtt tartani, még a legkacifántosabb kalandot is a felnőtté válás próbájának tekinteni, melyeket egyes szám első személyben tár elénk az írónő.. Amikor szerelmes lesz, mindent latba vet, hogy csak egy pillanatra is, de láthassa szerelmét, az egyetemista Lacit, és attól sem riad vissza, hogy grófi címmel ruházza fel. Kati mulatságos kalandjait majd fél évig követhetjük nyomon, és szurkolhatunk a boldog befejezésért. A kötetet Réber László illusztrációi teszik még barátságosabbá és letehetetlenné. Fombelle, Timothée de (1973): Ágról szakadt Tóbiás 1. köt. A számkivetett. Ford. Pacsovszky Zsolt (1968). Ill. Place, François (1957). Budapest, Móra, 2008. 316 p. A számos nemzetközi díjjal kitüntetett varázslatos meseregény főszereplője, Egyke Tóbiás a Fa közösségének - egy a miénkhez hasonló, miniatűr emberek által alapított civilizációnak - a tagja. Amikor tudós édesapja rájön, hogy a fa él és a belőle kinyert energia elemi erővel pusztítja, felfedezését nyilvánosságra hozza. Ám a fa kifosztásában érdekelt zsarnok, Furkó Döme a család ellen fordítja népét. Szüleit börtönbe zárják, a fiúnak menekülnie kell. Fejére vérdíjat tűznek ki, egykori barátai sorra elárulják, egyetlen segítője a különleges egyéniségű, titokzatos Lilia marad. Miközben Tóbiás ágról ágra járva lélekszakadva küzd az életéért, reménytelen kísérletet folytat szülei kiszabadítására, és a fa megmentésére is. Ám úgy tűnik föl, végleg alul marad a küzdelemben, amikor rejtekét, fagyöngy golyóját csőrébe kapja egy hatalmas madár, és népe ősi ellenségei, a fa alatti fűben lakó pőrék közé pottyantja A barátságról, küzdelemről, természetről, családról, humánumról - Pacsovszky Zsolt fordításának is köszönhetően - új, izgalmas hangon szóló ifjúsági regényt érdemes ajánlani a tizenévesek körében. Gavalda, Anna (1970): 35 kiló remény. Budapest, Magvető, 2009. 79 p. A francia írónő regényének főszereplője, egy tizenhárom éves kamasz fiú, Grégoire, akinek remek kézügyessége van, bármit megszerel, szívesen segít barkácsolni nagyapjának, Léon apónak, de utál tanulni és suliba járni. Képtelen megfelelni az iskolai követelményeknek, helyzete napról napra romlik, míg végül kicsapják az iskolából. A fiúnak döntenie kell, hogyan tovább, de kétségbeesett, szorongatott helyzetében csak egyetlen személy akad, aki felismeri nagyszerű képességét, istenáldotta tehetségét és bátorítja, ösztönzi őt célja megvalósításában. Anna Gavalda mély empátiával, Grégoire nézőpontjából meséli el egy kamasz fiú hétköznapi szorongásait, érzelmeinek változását, egyes életperiódusainak boldogságát és boldogtalanságát. Figyelemre érdemes, gondolkodásra késztető kis könyv: szülői és tanári támogatás híján az intézményesült tanulás során vajon még hány, a főhőshöz hasonló sorsú, gyerek marad le végleg, szerez gyógyíthatatlan sebeket? Gergely Márta (1913): Szöszi : regény / Gergely Márta. - Szeged : Könyvmolyképző K., 2006. - 238 p. Ajánlja: Varanka Krisztina, Faludi Ferenc Városi Könyvtár, Körmend Szöszi, azaz tisztes keresztnevén Elvira, életébe 14 éves korában cseppenünk. A kamaszodó lány nem szeret tanulni, egyetlen vágya, hogy fodrász lehessen, mert akkor végre csodálatos frizurákat készíthet, szép ruhákban járhat, festheti a száját, lakkozhatja körmeit és végre nem kell a nagymamája zsörtölődéseit hallgatnia napestig. Miután dolgozni kezd kisegítő fodrászként egy üzletben, beköszönt életébe a szerelem, Árpi, a kedves cukrászfiú
személyében, aki igazi tükröt tart Szöszi elé, hogy valójában milyen fontos értékek teszik széppé az életet. Gergely Márta regényét olvasva a hatvanas évek fiataljainak életét kísérhetjük figyelemmel, az akkori hajdivattól kezdve a táncórákig, s megszeretjük a butuska, makacs, de igazán tisztaszívű lányt, Szöszit, akinek a nagybetűs élet a regény utolsó lapjain igen komoly feladatot ad. Szöszi és családja életének további alakulását a Házasságból elégséges és az Iskolatársak című Gergely Márta művekben olvashatjuk tovább. Gripe, Maria (1923): Agnes Cecilia. Bp., Animus Kvk., 2005. 253 p. Az Andersen-díjas író regényében a mese és a krimi műfaji elemeit ötvözi. Az izgalmas történet címszereplője, Agnes Cecilia egy titokzatos porcelánbaba, "aki" kulcsfigurája lesz a történetnek. Nora és szülei új házba költöznek, ahol egyre furcsább, már-már kísértethistóriába illő történések zavarják nyugalmukat. A kislány, akinek a régi ház már első látásra ismerősnek tűnt, furcsa zajokra lesz figyelmes. Nemcsak lépéseket hall, de téves telefonhívásokkal is zaklatják, nem csoda hát, ha a rejtélyes hangok eredőjének keresésére indul. Barátjával, Daggal nyomozásba kezdenek, amikor egy szúette, ódon szekrényben elsárgult fényképekre és papírokra lelnek, feltárul előttük a ház és régi lakóinak múltja, amelyben főszerep jutott a címbéli babának is... Halasi Mária: Az utolsó padban / Halasi Mária ; [Zsoldos Vera rajz.]. - 6. kiad. - Budapest : Móra, 2010. - 218 p. Ajánlja: Móra Ferenc Városi Könyvtár, Szentgotthárd Kati édesanyja meghalt, az apa gyermekeivel Pestre költözött. Az új élet, új környezet a 10 év körüli kislányt igencsak megviselte. Nehezen illeszkedett be az osztályba. Társai sem fogadták úgy, ahogy az illene ilyenkor; gyanakodva, előítéletekkel teli módon figyelték a kócos, gyűrött ruhájú, feledékeny cigánylányt, aki rossz magatartásával és szorgalmával lerontotta az osztály tanulmányi átlagát. Tanítónénije próbál segíteni neki, s szerepet oszt rá a Mikulás-ünnepségre. Ezt azonban Kati elveszíti. Hogy mégis felléphessen, egy énekes produkcióra készíti fel Magdi néni. Ez annyira jól sikerül, hogy az osztály kezd megenyhülni a kislánnyal szemben. Kati aztán azt is elmondja, hogy mióta édesanyja meghalt, ő vezeti a háztartást. Ezért nem mindig marad ideje tanulásra, s ezért hagy el, felejt el néha olyan dolgokat, amiket pedig észben kellene tartani. Miután az osztály választ kapott a miért -ekre, őszinte, meleg emberi kapcsolat szövődik Kati és a társak között. Van már, aki segít neki a tanulásban, és akihez bármilyen problémával fordulhat, ha segítségre van szüksége. Janikovszky Éva (1926-2003): Szalmaláng / Janikovszky Éva. - 5. kiad. - Budapest : Móra, 2006. - 224, [1] p. A regény főhőse Palócz Vera, szegedi gimnazista, impulzív, csupaszív kamaszlány, akinek lelkében és fejében teljes káosz uralkodik. Vera ugyanis folyamatosan szerelemes, a probléma csak az, hogy egy színész, egy karmester és Kolozs János egyformán érdekli a lányt. Az apa meghökkenve figyeli leánya érzelmi hullámzásait és igyekszik támaszként szolgálni, de az eseményekből semmit sem ért. Vera szerelmes fellángolásai az ő szemszögéből természetesen halálosan komoly történetek, amelyeket az író a jellegzetes Janikovszky-humorral és nagy-nagy empátiával meséli el kitűnő szórakozást nyújtva ezzel a Verához hasonló korú kamaszlányoknak.
Kertész Erzsébet (1909-2005): Gyönyörű nyár / Kertész Erzsébet ; [Békés Rozi rajz.]. - Budapest : Móra, 2004. - 177, [2] p. Ajánlja: Siker Könyvtár, Szombathely A regény végén tizenegy lány bőg együtt az elérzékenyült olvasóval. Ők tizenegyen bőröndjüket csomagolják, nehéz szívvel búcsúznak a két hónapos nagyvakációtól, a vadregényes Kövecses-pataktól, az összkomfortosnak jóakarattal sem mondható erdészháztól és egymástól. Pedig a Rozgonyi Cicelle Leánygimnázium hatodik osztályosai nem éppen az összetartásról voltak híresek, irigység, féltékenység vert éket közéjük, s nagyot kellett változniuk, míg elkényeztetett, önző, pesti kisasszonykákból összeforrott kis közösséggé lettek. Nem kis szerepet játszott ebben a közelükben táborozó Sasok fiúcsapata, Zebi, a szigorú latintanár, és Vera néni, aki ebben minden lány mindig is egyetértett valóságos tündér. A Gyönyörű nyár, az írónő első regénye, fél évszázaddal születése után is elevenen hat, örömmel ismerjük fel, hogy nagymamáink bakfiskorukban mennyire hasonlítottak ránk. Kiss Ottó (1963-): A terepasztal lovagjai / Kiss Ottó ; [Maarten Wansdronk ill.]. - Budapest : Móra, 2007. - 225, [4] p. Ajánlja: Katona József Könyvtár, Kecskemét, www.hunra.hu Biztos Ernő, Láblexikon, Czefre Balázs, Hirtelen Pál, Nullás Nelli, Tavai Áron néhányan KissOttó regényének szereplői közül. És persze a két jó barát: a dagi, mindig éhes Dodi és a nyúlánk, szemüveges Szálka, akik kartondobozokból, léggömbökből, műanyag palackokból megpróbálnak léghajót és tutajt készíteni, hogy azzal hódítsák meg a földet, a vizet, a levegőt, és persze a dallamos nevű, szépséges hölgy, Fáber Lili szívét is. A történet előzményei évszázadokkal korábbra repítenek vissza, egy titokzatos levél formájában, amelyet Grigorján rokona, az Ős Lovag hagyott hátra. A levélből kiderül, hogy a gonosz ellen nem lehet többé a hagyományos lovagi harcmodorral küzdeni, mert az a lelket támadja meg. A könyv lapjain feltűnik, Hurrikán nevű kutyájával Ferró Feri, egy idősebb fiú, ismerősötök lesz Lívióla néni, aki komfortos konyhájában remek csokitortát tud készíteni, sőt olvastok majd Lápi Maráról, a boszorkánynak vélt öregasszonyról is. A fiúk lovagias cselekedetek sorát viszik véghez, míg kiderül, hogy mi a titkos terepasztal titka, és hogyan lehet valakiből a terepasztal lovagja. Lakner Artúr (1893-1944): Édes mostoha / Lakner Artúr. - 3. átd. kiad. - Budapest : [Lakner L.], 1983. - 149 p. Ajánlja: Művelődési Ház és Könyvtár, Hegyfalu Gyönyörű parkkal, csodálatos virágoskerttel övezett kastélyban él a regény kis hősnője, a csodaszép kislány, Hargitay Erzsike. A házban mindenki körülötte sürög-forog, és sokan próbálják felvidítani, ugyanis ő a Hargitaykastély legszomorúbb lakója is egyben édesanyját nemrég veszítette el. Az árva kislánynak senki sem tud örömet szerezni, s amióta Ibolya kisasszony a maga kibírhatatlan éles, parancsnoki hangjával a házban átvette a hatalmat, nem is reméli, hogy a boldogság újra rá fog találni. Azonban édesapja újra találkozik ifjúkori szerelmével, a bájos Berényi Máriával, akit Erzsike előbb tanító nénijeként szeret meg, majd benne fog ráismerni édes mostohájára. Addig viszont Frici kutyájával, Picivel mindent megtesz, hogy mosolyt varázsoljon Erzsike arcára Lakner Artúr műve film formájában már világszerte sikert aratott, és hirdette a szeretet minden szomorúságot legyőző erejét. Lewis, Clive Staples (1898-1963): A varázsló unokaöccse / C. S. Lewis. - Budapest : Szt. István Társ., [1996]. - 160 p. C. S. Lewis hét kötetes (A varázsló unokaöccse, Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény, A ló és kis gazdája, Caspian herceg, A Hajnal vándor útja, Az ezüst trón, A végső ütközet) gyerekkönyve, a Narnia Krónikái a Pevensie család négy sarjáról szólnak. Az első részben a testvérek egy vidéki rokonuk kastélyában az öreg ruhásszekrénybe bújnak, amely titkos ajtót rejt. Ezen az ajtón át különös birodalomba, a szeretet és a békesség
országába, Narniába csöppenek, amelyet már száz éve a hó és a jég fogságában tart a gyönyörű, ám annál gonoszabb boszorkány Jadis, és a gyerekre vár a feladat, hogy megtörjék a világuralmi terveket dédelgető királynő hatalmát. Kalandos utazásuk során életre keltik Narnia mindenkori királyát Aslant, a bölcs oroszlánt, aki a szemük láttára beszélő állatokkal, dús növényzettel népesíti be a csodálatos birodalmat, olyan új, tiszta világot teremt, amelyet a jó szándék, az igazság irányít, és ahol Jadis hatalma megsemmisül. Az utolsó részben Narnia összedől. Bukásának előidézője Shift, a fondorlatos majom aki a balga szamarat oroszlánbőrbe bújtatva a Nagy Aslan hatalmában tetszeleg. Ezzel zsarnokságot és rabszolgaságot, valamint gonosz ellenség uralmát szabadítja a boldogság birodalmára. Tirian, Narnia utolsó királya felveszi a harcot a majommal és szövetségeseivel, de az egyenlőtlen küzdelemben biztos bukás várna rá, ha - mint mindig - Aslan és a távoli gyermekek a segítségére nem sietnek. Bár a birodalom összedől, a befejezés mégis reményt adó: Aslan és valamennyi igaz híve együtt repülnek a végtelen időben, egy távoli, ám még csodásabb birodalom felé A világszerte hatalmas sikert arató regénysorozat a Jó és a Rossz örök háborúját meséli el. Olykor a csatamezőn, nyílt küzdelemben máskor a szív rejtett zugaiban zajlanak az ütközetek, ám minden csapás meghatározó erejű a birodalom és a főhősök sorsa szempontjából. A fordulatokban gazdag, varázslatos történet már világszerte hatalmas sikert aratott, ezidáig 35 nyelvre fordították le. Lowry, Lois (1937): Az emlékek őre. Bp., Animus K., 2001. 236 p. Egészen különös és egyedi gyermekregény az Az emlékek őre, amely 1994-ben elnyerte a Newbery Medal irodalmi díjat és több mint 5 és fél millió példányszámban fogyott el Amerikában. Lowry, Lois amerikai író negatív utópiája Huxley és Orwell modorában a gyerekek (kiskamaszok) számára íródott. A történet egy jövőbeli közösségben veszi kezdetét. A szép új világban, amely látszólag maga a tökély, a tizenkét éves fiúknak és lányoknak egy életre kijelölik a helyét és a szerepét. A mű főszereplője Jonas, a tizenkét éves fiú, akinek életébe ad betekintést a szerző. A kamasz fiú közösségéből hiányzik a fájdalom, a mindennapi élet küzdelme, minden olyan érzelem, amely az egyéni létnek a sajátja, ez ellen lázad a beavatás előtt Jonas, akinek a beavatási szertartás után az lenne a feladata, hogy betöltse az Emlékek Őrének szerepét, az egyetlen olyan emberét, aki az egyenlét előtti állapotok emlékét őrzi. Az emlékek őre az, aki emlékei, és bölcsessége által tanáccsal szolgálhat a közösségnek. Amint Jonas befogadja az emlékeket, az elődje, Az Őrző rádöbben: milyen felszínes is a közösség élete. Jonas eközben rádöbben, hogy a világ amelybe beleszületett nem tökéletes, erről szól az egyfelől megborzongató másfelől azonban a katarzis élményét nyújtó, felemelő regény, amely komoly gondolatisága okán elsősorban a tizenéves fiúknak ajánlható. A regény egy trilógiának az első kötete, amely Lowry Valahol messze, illetve a Hírvivő című műve követ. Mándy Iván (1918-1995): Csutak és a szürke ló. Ill. Réber László. Bp., Palatinus, 2006. 197 p. Mándy olykor szomorúsággal vegyes, játékos költőiségtől áthatott ifjúsági regényeiben: a Csutak-történetekben az a különleges, hogy nincs bennük semmi különleges. Értékük és népszerűségük magyarázatát éppen ez a paradoxon rejti. A leghétköznapibbnak tűnő cselekmény is átlényegül ezekben az irrealitás és valóság között egyensúlyozó, a tragikumot és a groteszket mesterien ötvöző írásokban. Csutak történeteiben felidéződnek a gyermekévek bánatai, a kamaszok rivalizálásai, az első találkozás az alattomossággal, az erőszakkal, miközben meghátrálni kényszerül a szelídség. A nagyváros zsúfolt, rohanó világában, a sok élményt, csalódást és vetélkedést látott utcáin, terein játszódik a Csutak és a szürke ló, gyermekek és egy vágóhídra ítélt, vén gebe barátságának lírai krónikája, melyből 1960-ban film is készült. Korszerű, filmképekre emlékeztető látásmód, mulatságos helyzetek, plasztikus alakrajzok, és környezetrajz teszi emlékezetessé Csutak történetét. "Elmondani valamit a mai gyerekek hétköznapjából. Ezekből az egyszerű és mégis feledhetetlen pillanatokból, amikor a gyerek felfedezi az utcát, a teret - és egy kicsit saját magát." - vall az író történetei indítékairól.
Mankell, Henning (1948-): A csillagkutya / Henning Mankell ; ford. Tótfalusi István ; [Békés Rozi rajz.]. - Budapest : Móra, 2001. - 175 p. A történet Svédország egyik kietlen, zord éghajlatú városkájában játszódik az 1950-es években. Itt él a kiskamasz fiú, Joel az édesapjával, aki nehéz munkával, favágással keresi meg a család számára a kenyeret. Joel sokmindent nem ért meg a világból, hogy miért vannak szegény emberek, és miért kell apjának annyit dolgoznia. Amikor esténként, elalvás előtt ezekről a dolgokról elmélkedik, megjelenik képzeletében egy kutya, "akinek" ezentúl a nyomát követve olyan dolgok esnek meg a fiúval, amelyek megváltoztatják addigi életét. Joel kalandjai során megismeri a rosszat és a bűnt, megtanulja tisztelni a jó szándékot. A tanulságos, szép történet a főszereplő kortársainak ajánlható. Montgomery, Lucy Maud (1874-1942): Anne otthonra talál / L. M. Montgomery ; [ford. szűr-szabó Katalin] ; [... ill. Rényi Krisztina...]. - Budapest : Európa, 1997, cop. 1992. - 350 p. Az idős Cuthbert testvérek, Marilla és Matthew, úgy döntenek, hogy a hopetowni árvaházból egy eszes, belevaló, tíz éves fiúcskát fogadnak örökbe, aki elég idős már ahhoz, hogy azonnal rá lehessen bízni egy-két munkát, de elég fiatal, hogy a rendes nevelés fogjon még rajta. A legnagyobb döbbenetükre a kért jókötésű fiú helyett, egy vézna, vörös hajú, szeplős arcú kislány érkezik, aki ráadásul rengeteget beszél. Első gondolatuk, hogy visszaküldik a gyermeket az árvaházba, ám az élénk fantáziával megáldott, eleven, melegszívű és szeretetre éhes Anne - bár időről-időre bajba keveredik és gyökeresen felforgatja Cuthberték megszokott, egyhangú életét - hamarosan rabul ejti szívüket. Anne életútját otthonra találásától első tanítói munkájáig nyomon követő könnyes-vidám történet feledhetetlen élményt ígér a romantikus történeteket kedvelő tizenéveseknek elsősorban is lányoknak. Nógrádi Gábor (1947): Pete Pite. Bp., Móra, 2008. 178 p., ill., 19 cm Alighanem minden családban elhangzik néhányszor a szülők szájából, ha a gyerek panaszkodik, hogy nehéz az iskolás élet: Bárcsak a helyedben lennék! De vajon mi történne akkor, ha ez a helycsere valamilyen varázslat folytán - a valóságban is megtörténne? Erről szól az izgalmas és komikus fordulatokban bővelkedő regény, amelynek főszereplője, Pete Péter a tizenegy és féléves tanuló egy reggel arra ébred, hogy édesapja, Pete Ádám harmincnyolc éves özvegy pszichológus és televíziós szerkesztő bőrébe bújt, az apa pedig fia alakját öltötte magára. A több napig tartó átváltozás ideje alatt alaposan belekóstolnak a másik életébe, így apa és fia megtanulják jobban megérteni és megbecsülni egymást, és arra is rányílik a szemük, ki az az asszony, akire mindketten, minden körülmények között számíthatnak... Nöstlinger, Christine (1936-): Suzi titkos naplója / Christine Nöstlinger ; a szerző rajz. ; [ford. Nemeskürty Harriet] ; Paul titkos naplója. - Budapest : Animus, 2004. - 63, 65 [8] p. Ajánlja:www.polc.hu/konyv/suzi_es_paul_titkos_naploja macskak_tarsasaga/100887/ A kiskamasz Paul vidéken töltött évek után újra a fővárosba kerül édesanyjával. Nem önszántából. Szerette a természet közelségét, nehéz volt a válás barátaitól. Még szerencse, hogy a régi városi iskolájában folytathatja tanulmányait. Vagy mégsem olyan nagy szerencse? A barátai megváltoztak. Különösen Suzi, aki nemrég még a legjobb pajtása volt. Most mással súg-búg, őt pedig semmibe sem veszi. Mi történt? Paul sehogy sem érti. És menekülne: el a városból... Suzi másként látja a dolgokat. Ő úgy érzi, Paul változott meg, de nagyon. Pökhendi lett, öröké dicsekszik, hazudozik. És különben is: mikor volt az, amikor barátok voltak? Ma másvalaki a barátja, ezt Paulnak is meg kellene értenie!