1 Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Iskola EGYÉNI TANRENDŰ OKTATÁS SZABÁLYZATA Tartalomjegyzék 1.FEJEZET. Az egyéni tanrendű oktatás alapelvei 2. 2.FEJEZET.Jogi háttér 2. 2.1. Magasabb jogszabályok 2. 2.2. Helyi szabályozás 2. 2.3. A jogi háttér értelmezése 2. 3.FEJEZET. Az egyéni tanrendű oktatás céljai, keretei, szabályozása 3. 3.1. Az egyéni tanrendű oktatás céljai 3. 3.2.Az egyéni tanrendű oktatás keretei 4. 3.3. Az egyéni tanrendű oktatás szabályozása 4.
2 1.FEJEZET. Az egyéni tanrendű oktatás alapelvei 1.1.Az egyéni tanrendű oktatás elnevezése, jelmondata és logója: Only For You. 1.2. A jelmondattal szeretnénk kifejezni azt, hogy az egyéni tanrendű oktatás mindenek felett és kizárólag a tanuló érdekében, személyes adottságai legteljesebb kihasználása céljából kifejlesztett módszer. 1.3. Az egyéni tanrendű oktatás módszerét dr. Marossy Endre dolgozta ki, a módszer nevét, leírását és annak logóját a Szabadalmi Hivatalnál (M 0602097) és a Jogvédő Hivatalnál (060614001 T) levédette, a márkavédelem kezdő napja 2006. június 14. 1.4. Az egyéni tanrendű oktatás jellemzően egy tanár - egy tanuló részvételével jön létre, csak célfeladat teljesítésére terjedhet ki 2-3 fős csoportra. 1.5. Az egyéni tanrendű oktatás a tanár, a tanuló és a szülő folyamatos együttműködésére alapul. 2.FEJEZET.Jogi háttér 2.1. Magasabb jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011.április 25.), Közoktatási Törvény (Ktv) a 2013. évi módosításokkal, 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról 8/2000. (V.24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 30/2004. (X.28.) OM rendelet a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet módosítása. 2.2. Helyi szabályozás A Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Iskola egyéni tanrendű oktatást biztosító dokumentumai: Pedagógiai program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend. 2.3. A jogi háttér értelmezése 2.3.1. A szülők Alaptörvényben rögzített joga (XVI. cikk (2) bek.), hogy gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. Egyre több szülő egyértelműen kiállt a nagyobb anyagi terhet jelentő, de gyermekük számára egyértelműen jobb életesélyt biztosító egyéni tanrendű oktatás mellett. 2.3.2. a magasabb jogszabályok tartalmazzák:
3 a személyiség szabad kibontakoztatásának jogát (ún. általános személyiségi jog, az egyén autonómiájának védelme). a tantárgyválasztás jogát, a tanárválasztás jogát, a tanulók felkészítéséhez rendelt létesítmények, eszközök használatának jogát, az iskola jogát, hogy az osztályközösségen belül csoportbontást hozzon létre. 3.FEJEZET. Az egyéni tanrendű oktatás céljai, keretei, szabályozása 3.1. Az egyéni tanrendű oktatás céljai 3.1.1. A fejlettebb országokban általános törekvés az, hogy az oktatás alkalmazkodjék a tanulók személyi adottságaihoz, igényeihez, és segítse elő későbbi céljaik megvalósítását. Ennek érdekében a képzési területek közötti választás joga széles körű, a képzés (szemeszter, trimeszter, félév, tanév) érdemjeggyel, értékeléssel történő lezárásának időpontja egyre inkább választható. 3.1.2. Hazánkban a műveltségi területek, ezeken belül a képzés irányai (tantárgyak) felépítése az alternatív iskolákban általános gyakorlat, de a közoktatásban is jelen van. 3.1.3. A félév, a tanév lezárásának, sőt az érettségi vizsgák letételének az időpontját is megválaszthatja a tanuló. 3.1.4. A Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Iskola egyik fő felismerése az, hogy lehet és kell alkalmazkodni a tanulók egyéni adottságaihoz, életvitelükhöz. Ki lehet és ki kell alakítani a hozzájuk alkalmazott egyéni tanrendű oktatást. 3.1.5. Az egyéni tanrendű oktatás keretében felkészített tanulók korábbi eredményeiknél jobban teljesítményre képesek, illetve, hogy olyanok, akik egyébként kiszorultak volna a nyilvános tagozatú oktatásból (például élsportolók, előadóművészek), tanévvesztés és kudarcélmény nélkül elérhetik az általuk elvárt eredményt. 3.1.6. Egyéni tanórákon kevesebb idő alatt (kevesebb óraszám mellett) felkészíthető a tanuló, mint osztályközösségben. A tanáraival megszokott napi érintkezés keretei között nincs módja kihagyni a házi feladatokat. Ha valamit nem ért, a tanár addig nem megy tovább, amíg megfelelő magyarázatot nem tud adni. Az osztályközösség gyengébb adottságú tanulói nem fogják vissza a haladásban az egyéni tanrendűeket, a sokkal jobbakkal szemben nincs kudarcélményük. 3.1.7. Az SNI tanulók számára ennél eredményesebb módszer jelenleg nem ismeretes. 3.2.Az egyéni tanrendű oktatás keretei 3.2.1. Az egyéni tanrendű oktatást kezdeményezheti a szülő, vagy a szaktanár javaslatára az osztályfőnök.
4 3.2.2. A szaktanár, az osztályfőnök, a tanuló és a szülő közösen döntenek arról, hogy mely tantárgyakat vonják be az egyéni tanrendű oktatásba, és mely tantárgyakat tanulja tovább a tanuló az osztályközösségben. Együtt döntenek a kiválasztott tantárgyak heti óraszámáról is. 3.2.3.Ha a szülő által vállalt heti óraszám kevesebb, mint amit az iskola indokoltnak tart, akkor a szülő felelőssége, hogy a felkészítés milyen hatásfokkal történik meg. 3.2.4. A közösen kialakított álláspontról a szülő és az iskola igazgatója állapodik meg, és arról az iskola igazgatója határozatot hoz. 3.2.5. A határozatban ki kell térni arra, hogy a benne foglalt sarokszámok a tényleges oktatás eredményeképpen a szülő beleegyezésével és az iskola igazgatójával történő szóbeli megállapodás keretében, újabb határozatok írásba foglalása nélkül bármikor módosíthatóak. 3.3. Az egyéni tanrendű oktatás szabályozása 3.3.1. A határozat alapján az egyéni tanrendű oktatásban részt vállaló pedagógus a tanuló nevére szóló, az iskola igazgatója által hitelesített munkafüzetben vezeti a foglalkoztatás minden lényeges adatát: az egyéni tanrendben megjelölt időpontokat, a tanórákon végzett érdemi munkát, a hiányzásokat, azok pótlását. 3.3.2. Az egyéni tanrendű foglalkozási naplókat az egyéni tanrendű tanulók osztályfőnöke legalább hetente ellenőrzi és kézjegyével látja el. 3.3.3. Az egyéni tanrendű foglalkozási napklókat az iskola igazgatója vagy meghatalmazottja legalább a félévente, általában a záró értekezlet előtt ellenőrzi, és kézjegyével látja el. 3.3.4. A határozatban megjelölt tantárgyakat tanító pedagógusnak biztosítania kell a kerettanterv követelményeinek az elsajátítását. A súlypontokat azonban a pedagógus maga határozhatja meg a tanuló adottságainak és céljainak, továbbá az esetleg szükséges osztályozó vizsga illetve az érettségi vizsga követelményeinek a figyelembe vételével. 3.3.5. Az egyéni tanrendű tanórák megtartását a pedagógus a tanév kezdetén a nevelőtestület részére hitelesített eseménynaplóban a tanóra befejeztével, legkésőbb azonban a nap utolsó megtartott órájának a befejeztével sorszámozva bejegyzi, és ezt az iskola igazgatójával, vagy az általa előzetesen kijelölt, aláírásra jogosulttal ellenjegyezteti. 3.3.6. Bármilyen tájékoztatás, elszámolás alapja a hitelesített eseménynapló és a vele összhangban álló tanári munkafüzet együttes bemutatása. 3.3.7. Ha az iskola egyébként nyilvános tanulói jogviszonyban álló tanulója heti rendszerességgel és a nyilvános oktatás időrendjében vesz részt a közismereti
5 tantárgyak egyéni tanrendű óráin, akkor jogviszonya továbbra is nyilvános tanulói jogviszony. Ebben az esetben az érdemjegyek és osztályzatok megszerzésének és dokumentálásának a módja azonos a Pedagógia Programban az osztályközösségben tanulók részére előírtakkal. 3.3.8. Ha a szülő döntése alapján az egyéni tanrendű oktatás magántanulói jogviszonyban történik, akkor a Pedagógiai Programnak a magántanulókra vonatkozó előírásai érvényesek. 3.3.9. Hiányzást a nyilvános tanulói jogviszony keretében kell nyilvántartani, azonban az egyéni tanrendű oktatás sajátosságainak a figyelembe vételével. Miután az egyéni tanrendű oktatás célja, hogy alkalmazkodjék a tanuló (például élsportoló) életviteléhez, a szülő által legalább az előző napon bejelentett távollét nem számít mulasztásnak, ha egyszersmind a szülő és a tanár megállapodik a mulasztás pótlásának módjáról. Ha a pótlásra 15 oktatási napon belül nem kerül sor, akkor azt véglegesen hiányzásnak kell minősíteni. Következményeire a Pedagógiai Programnak az osztályközösségekre érvényes szabályai érvényesek. 3.3.10. Az egyéni tanrendű oktatásban a tanulmányi félév és a tanév lezárása osztályozó vizsga keretében történik, kivéve, ha az osztálynapló alapján eldönthető, hogy a tanuló az osztályközösség számára a Pedagógiai Programban előírt érdemjegyekkel rendelkezik, és e jegyek alapján nem kéri az osztályozó vizsga letételét. 3.3.11. A tanulónak joga van a félévek lezárását akár tantárgyanként bontva más időpontban megválasztani, mint a tanév rendjében az osztályközösségek számára meghatározott időpontok. 3.3.12. A bizonyítvány akkor állítható ki, ha az egyéni tanrendű oktatásban részt vett tanuló valamennyi előírt tantárgyból befejezte a tanévet. 3.3.13. Az egyéni tanrendű tanuló a nyilvános tagozat tanulóival azonos feltételekkel léphet magasabb osztályba. 3.3.14. Az egyéni tanrendű tanulónak joga van megkezdeni a magasabb osztály követelményeinek az elsajátítását azokból a tantárgyakból, amelyekből a megelőző tanév követelményeit legalább elégséges eredménnyel teljesítette. Az ilyen körülmények között megszerzett félévi illetve tanév végi osztályzatait csak azt követően lehet az értesítőbe illetve a bizonyítványba bejegyezni, ha a tanuló jogot szerzett a magasabb osztályba lépéshez. Jelen szabályzat egy-egy példánya megtalálható a következő helyeken: - az igazgatóságon, - az iskola könyvtárában, - az iskola irattárában.
7